Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)

1952-12-28 / 304. szám

AZ MDP SZABOLCS-SZ ATM AR MEGYEI P A RT B IZOTTS AGAN A K LAPJA Till. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM. ARA SO FILIER 1952 DECEMBER 28. VASÁRNAP Még az óesztendőben teljesítse minden termelőszövetkezet, minden dolgozó paraszt beadási kötelességét Alig néhány nap választ el ben­nünket ötéves tervünk negyedik évétől. Számos ipari üzem már he­tekkel ezelőtt teljesítette a döntő tervév idejére rájutó feladatokat. Mezőgazdaságunk azonban nem tu­dott olyan utat megtenni a döntő tervév idején mint az ipar. Mégis, annak ellenére hogy mezőgazdasá­gunkat olyan rendkívüli időjárás — fagy, aszály — sulytotta, ami­lyenre ebben a században még nem volt példa, általában elmondhat­juk : a mezőgazdaság dolgozói nem végeztek rossz munkát, amit fok­mérőnk, a begyűjtés is mutat. Rákosi elvtárs országgyűlési be­szédében erről a következőket mon­dotta : „Az aszály dacára a begyiij. tés menete kielégítőnek mondható, ami az állampolgári fegyelem meg­szilárdulásával és a begyüjtöszer- vek jobb munkájával függ össze.’1 Rákosi elvtársnak ez a megálla­pítása a mi megyénkben is a köz­ségek többségére vonatkozik. Meg­szilárdult az állami fegyelem, meg­javult a felvilágosító munka. Külö­nösen lemérhető ez élenjáró község geink begyűjtési munkájában. Lö- vöpetriben, megyénk első községé­ben a pártszervezet jó mozgósító munkája nyomán minden tömeg- szervezet, különösen a DISz. és az MNDSz. kivette részét a begyűjtés munkájából. Győrteleken a begyűj­tési állandó bizottság aktívái vé­geztek jó munkát, ugyanezt lehet londanP ííz ibrányi állandó bizott­ságról is. Egyes községekben a bé­kebizottságok aktivizálásával értek el jó eredményeket. Példa erre Tu- nyogmatolcs, ahol elsőnek kapták meg a burgonya szabadpiaci értéke­sítésének jogát. Ezekben a közsé­gekben és még számos helyen a párt- és tanácsvezetők Horváth Márton elvtársnak a Központi Ve­zetőség ülésén elhangzott beszédét alkotó módon alkalmazták. Azokban a községekben, ahol a felvilágosító munkát elhanyagol­ták, ahol a tanács nem támaszko­dott a begyűjtési állandó bizottság munkájára, ott vontatottan halad a begyűjtés. Tímáron a begyűjtési állandó bizottság egyetlen egyszer sem ülésezett, nem dolgozott, csak papíron van meg és nem vett részt az elszámoltató bizottság munkájá­ban sem. Ez meglátszik a begyűj­tés állásán is, a járási sorrendben mindig az utolsók között van Tí­már, az őszi munkák végzésében pedig pontosan az utolsó. A felvilá­gosító munka hiánya nemcsak egyes községekben, de egész járá­sok munkáján is lemérhető. A má­tészalkai járásban az április ne­gyedik i sikerek után az elbizako­dottság lett úrrá. Úgy gondolok, az elsőség magától is megmarad. Amikor észrevették az ősz folya­mán, hogy a járás súlyosan lema­radt. akkor is csak „rendeletekkel” akartak megoldani mindent. A já­rási tanács instruktoraira bíztak cgy-egy községet, hogy „teremtse­nek rendet” a községben, változ­tassák meg a rossz eredményeket. Természetesen ezzel a munkamód­szerrel nem tudott a járás a régi helyére visszakerülni. Az adminisztratív munka túlbe­csülése, a tömegkapcsolatok elha­nyagolása megmutatkozik a nyír­egyházi járásban is. Olyan fontos munkába, mint a gazdalajstromok elkészítése, nem vonják be az ál­landó bizottsági tagokat, csupán adminisztrációs munkaerővel dol­goznak. Az állandó bizottsági ta­gok, — ahol eddig nem tartottak kapcsolatot a dolgozó parasztok­kal, — most ennél a munkánál jó alkalom nyílna arra, hogy a dolgo­zó parasztok ügyes-bajos dolgait egyenkint megismerjék és emellett igen sok reklamációnak elejét ve­hetnék. Begyűjtési munkánk egyik hiá­nyossága a felvilágosító munka el­hanyagolása mellett, hogy sok he­lyen a törvények betartását „nép­szerűtlen1’ feladatnak tartják. A kisvárűai járásban lévő Komoró községben a tanácselnök azt mon­dotta, hogy az elszámoltatás „nem helybelieknek való munka”, arra idegeneket kell hozni. Egyes helye­ken pedig a kártérítések helytelen kivetésével akadályozzák a begyűj­tést. Nagyhalászon például nem egy középparasztra lő—20 ezer fo­rint kártérítést vetettek, aminek az lett a vége, hogy sem a: termény nem került beadásra, sem a kürté rítést nem fizették meg. Rákosi elvtárs beszélt arról is. hogy tanácsaink munkájában még mindig sok helyen megtalálható a megalkuvás, a begyűjtési munká­nak a ..könnyebb úton” való elinté­zése. Sok helyen a kulákokat nem szorítják rá arra, hogy teljesítsék a beadási kötelezettségüket, ugyan­akkor a hiányt dolgozó parasztok­kal akarják beadwtni. Ilyen jelen­ségek a mi megyénkben Is mutat­koznak. Nyíregyháza városban a kniákok a sertésbeadásuknak 75 százalékban tettek eleget, ugyan, akkor olyan dolgozó parasztokkal akarnak sertést beadatni, akik már eleget tettek kötelezettségüknek. Balkány községben még a gabona­beadás idején előfordult olyan eset is, hogy a községi globális ered­mény „szépítéséhez’1 egy középpa­rasztot kuláknak nyilvánítottak, hogy 12 mázsa kenyérgabonáját, ami különben szabadpiacra kerül­hetett volna, beadathaasáik vele. A tiszaTöfci járás mutatós sertésbe- gyüjtési eredménye mögött is sok helyen olyan sertések gyűltek be, amelyek beadási határideje csak egy hónap múlva, vagy még ké­sőbb érkezett volna el. Az ilyen „előrefutó" begyűjtésnél legtöbb esetben a notórius hátralékosok és a kulákok maradnak továbbra is hátralékban, az élenjárók pedig a szabadpiacra kerülő sertéseiket, terményüket kénytelenek helyettük beadni. Ezek az elhajlások minden esetben pártunk paraszt,politikáját sértik, lazítják a munkás—paraszt- szövetséget. államunk szilárd alap­ját. A közelmúltban rendelet jelent meg arról, hogy azoknak a dolgozó parasztoknak, akik teljesítik eb­ben a rendeletben előírt határidőig beadási kötelezettségeiket, különbö­ző százalékos engedményeket keil adni a kivetett kártérítésből. Ezt a rendeletét a tanácsok nem alkal­mazzák, mondhatni alig lehet ta­lálkozni megyénkben olyan esettel, amikor egy-egy dolgozó parasztnak engedményt tettek volna a taná­csok, sőt a dolgozó parasztokkal nem is ismertették kellően ezt a rendeletet. Az utóbbi napokban az jellemzi a tanácsok munkájút, hogy a be­gyűjtési teendőjüket egyedül a gaz. dalajstrom elkészítésében látják. Csak a jövőévi begyűjtés előkészí­tésével foglalkoznak, az idei hátra­lék pedig marad. Egy olyan nagy községben például, mWt Tiszadob, december 10-tól 23-ig 29 darab to­Si kérésén alkalmazzák a toronvdarnt a nyíregyházi irodaház építésénéi December elején érkezett az iro­daház építkezéséhez a toronydaru. Alkalmazása azonban nehézségbe ütközött. A toronydaru teljes ki­használása lehetetlennek látszott az irodaház építkezésénél, mive! jóval könnyebb elemek mozgatásá­ra volt szükség, mint mástípusú építkezéseknél. Az eddig tervezett előregyártott téglabetétes elemek súlya csaik 150 kiló volt. A daru kihasználásához azonban 20 mázsás terhelésre vau szükség, A könnyű, illetve kisméretű elemekből való építés egyben lassúnak is mutatko­zott. Éppen ezért nagyobb, súlyo­sabb elemek készítését kél let l meg­oldani. A 61-es Építőipari Tröszt köz­pontja nem tartotta érdemesnek elkészíteni a toronydaru termelő- képességének növelését szolgáló ter­vet. A könnyebb megoldást válasz, tóttá, a költségesebb brómfödém- tégla használatát javasolta. Az irodaházat építő vállalat fő­mérnöke, Kalocsai elvtárs nem nyugodott azonban» bele a dologba. Kalocsai elvtárs egy újítási tervet dolgozott ki. Az építkezés műszaki dolgozóinak segítségével elkészítet­ték a tégla betétes nagyobb elem első mintadarabját. Súlya körül­belül 7 mázsa. A mintnelem készí­tése azonban nem volt egyszerű. Kalocsai elvtárs, a munkahely épí­tésvezetőjével és fömunkavezetőjé- vel több éjszakán és munkaszüneti napon keresztül dolgozott a napi munkán túl. Számításukban nem csalatkoz­tak. Az eddig gyártott elemeknél hatiszorta nagyobb tégliabetétes ele­met sikerült készíteni, amely ugyanannyi idő‘alatt elnyerte kö­tőszilárdságát, mint az étidig gyár­tott kisméretű elemek. Ezekután azt kellett megoldani, hogy a téglabetétes nagyelemek tö­rés nélkül kerüljenek rendeltetési helyükre. Kalocsai főmérnök elv­társ egy újítás segítségével ezt is megoldotta. Az újítás kipróbálására szomba­ton délelőtt 11 órakor került a sor. A toronydarut egyhamar emberek koszorúja vette körül. Mindenki kí­váncsi tekintettel nézett a még mozdulatlan, magasba,nyúló vas­szerkezeire. A tröszt képviselői is jelenvoltak. Kalenda Lóránt, a tröszt főmérnöke még ekkor is ké­telkedett az újítás sikerében. El is mondta véleményét. „Nem tartom helyesnek az újítás bevezetését, mert nem gazdaságos.’1 Kalenda főmérnök alaptalanul tette ezt a kijelentését. Ahelyett, hogy segítette vplna az újítás elké­szítését, gáncsoskodott, azt kereste. Imi köthet bele az újításba. A gyakorta1 keményen megbírálta Kalenda főmérnököt. Minden gán- csoskodását percek alatt döntötte meg a mozgó daru. A gép halkan zúgott, óvatosan emelte magasba a többmázsás tég­labetétes nagy elemet. Egy félkör' írt le és terhét centiméter ponto- súggal tette helyére. Mindenki az elemhez sietett. Kíváncsian nézték. Nem sérülte meg, nics-e rajta re pedésV Teljesen ép maradt. A dolgozók örömmel beszélgettél; arról, hogyan könnyíti meg munká­jukat a daru. Sikerült Kalocsai főmérnök elv- társ terve. Az újítás segítségével meggyorsul az építkezés, biztosítja a toronydaru gazdaságos kihaszná­lását. Az újítás azt is jelenti, hogy többé nemcsak nagy építkezéseknél, hanem lakásépítkezéseknél is lehet használni a toronydarut. (A tröszt­nek azonban meg kell tanulnia, hogy nem szabad akadályozni, sőt elő kell segíteni az újítók munká­ját.) A nagykállói járásban sikeren harc folyik a vetéstervek teljesítéséért A nagykállói járás szövetkezeti parasztjai és egyéni gazdái is arra törekszenek, hogy Rákosi elvtárs útmutatásai szerint bevessenek minden őszi gabonavetésre tervbevett területet, elvégezzék min­denütt az őszi mélyszántást. A munkában a termelőszövetkezetek és termelőcsoportok járnak az élen. A legutóbbi je­lentések szerint a nagykállói Rákosi tszcs. 25 hold búzát vetett el, a császárszállási Uj Alkotmány tsz. ugyancsak búzát vetett 15 holdon. Biriben is folyik a kései vetés, a mélyszántás. A Béke tsz.-b.cn 21 holdat, a Táncsicsban pedig 12 holdat szántottak £el tavasziak alá. — A szövetkezeti parasztokat követve, az egyénileg dolgozó parasztok is munká­hoz láttak. Az egyéni gazdák Nagykunéban hat hold búzát vetettek el, Balkányban 110 holdon, Geszteréden 40 holdon, Érpatakon pedig 30 holdon végezték el az őszi mélyszántást. (MT. sajtócsoport.) Aranyosapáti dolgozó parasztjai és az olcsvai Béke tszcs, adósság nélkül kezdik az új esztendőt Aranyosapáti dolgozó parasztjai megfogadták, sertésbeadási tervüket 100 százalékosan teljesítik Sztálin elvtárs születésnapjáig. Amikor fogadalmu­kat tették, csak 80 százaléknál tartottak. December 21-én már 125 százalékos volt Aranyosapátiban a sertésbegyiijtés eredménye. Az aranyosapátiak adósság nélkül akarják kezdeni az áj esztendőt. Ugyanígy az olcsvai Béke tszcs, tagjai is, akik sertésbeadásban 48, tojásbeadásban 56, baromfibe­adásban pedig 42 százaléknál tartottak akkor, ami­kor megfogadták: Sztálin elvtárs születésnapjára elérik a száz százalékos eredményt. Már december 18-án örömmel jelentették, hogy a aertésbeadás, a tojásbeadás és a baromfibeadás tervét is teljesí­tették. Most azon vannak, hogy minden adósságu­kat rendezzék az állammal, s jövőre a legelsők közé akarnak kerülni kötelességteljesítődben. (MT. sajtócsoport.) A tunyogmatolcsi békebizottsá­gok megszervezték a népek béke- kongresszusáról közvetített rádió­adás meghallgatását. Nagy szám­mal jelentek meg a dolgozó parasz­tok. nagy figyelemmel hallgatták a rádióközvetítést a béke megvédésé­nek lehetőségéről. Ezután meg­beszélték a hallottakat, s mindany- nyiuknak egy volt a véleménye: a békét megvédj ük bármilyen áron is. Községünkben hatvanhat békehá­zat avattunk és négy békeutcát. — Száz békevédelmi szerződést kötöt­tünk. A felajánlásokat a dolgozók teljesítették is. Tunyogmatolcs dol­gozó népe a beadást száz százalé­kon felül teljesítette. A békebizott­ság jó munkájának nagy része van ebben. Községünkben 1 hat olvasókört szerveztünk, egy körben 15-en vi­gyünk. Az elmúlt héten több helyen tar­tót'uruk békék isgy üléseket. A téli estéket leginkább fonással töltjük. l an időnk a bókevédelemröl, napi politikai eseményekről beszélgetni. Azt akarjuk, hogy ne legyen egyet­len olyan nap sem, amikor ne ten nőnk valamit a békéért. Békevédelmi munkánk nem le­het rendszertelen. Mint ahogy az édesanya ápolja, védi gyermekét, ügy kell a mi 'békénket is oltal­mazni, állandóan védeni a belső és külső ellenségtől. BALOGH JÓZSEF Mi. Tunijopmatolcs. jás gyűlt bei más semmi egyéb. A tojásbegyüjtési tervük teljesítésé­hez már nem sok hiányzik, azon­ban a baromfi-begyűjtésben mind­össze 4C.7 százalékos eredményük van. Nemcsak Tiszadobon, más községekben is található ehhez ha­sonló példa. Amikor minden erő­vel azon kellene dolgozni, hogy a mezőgazdaság is, mint az ipar, tel­jesítse éves tervét, most tapasztal­ható a legnagyobb nemtörődömség. Ezt mutatják a napi tizedszázalé- kos emelkedések. .Minden pártszervezet, községi ta­nács úgy szervezze meg a hátra­levő néhány nap munkáját, hogy minden dolgozó paraszt, minden termelőszövetkezet teljesítse az ál­lammal szembeni adósságát, s béke­szerető, jó hazafiként lépje ál min­den dolgozó ötéves tervünk negye­dik évének küszöbét. Következetes harc szükséges ehhez az opportu­nizmus, a nemtörődömség, az Su- elégültség ellen, a kevéebbé öntu­datos, de jóhiszemű hátralékosok felvilágosításáért, a spekulánsok megbüntetéséért, azért, hogy a fal­vakban egy hátralékos se marad­jon! __ (7)ílciq proidárfal egye sít lie telt f BSűSf Mai számunkból s A KISVÁRDAI JÁRÁS OKTATÁSI MUNKÁJÁNAK TAPASZTALATAI (2. Oldal.) — A VULKÁN-GYÁRI ÉPÍT­KEZÉSEN IS TELJESÍTSÉK TERVU- ET A 61/3. ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT DOLGOZÓI (3. Old.) — JÓLÉTBEN ÉLNEK A N AC Y K ÁLLÓI RÁKOSI TSZCS. TACJAI (5. Oldal) __ AZ ENCSENCSI IFJUSÁC TSZ. ELLEN­ŐRZŐ BIZOTTSÁGÁNAK MUNKÁJA (S. Oldal) Jól dolgozik a tunyogmatolcsi békebizottság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom