Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)

1952-12-27 / 303. szám

N í P Ti A P 1952 DECEMBER 27, SZOMBAT. PARTÉPÍTÉS A kisvárdai járási DESZ-bizoítság munkája és feladatai az országos értekezlet tükrében Nemrégiben zajlott he a DISZ első országos értekezlete, amely is­mét számos tennivalóra hívta fel sx DISZ-szervezelek figyelmét. Far. kas Mihály elvtárs felszólalása is- inét hosszú időre megszabta DISZ- szervezeteink és a felsőbb bizottsá­gok munkáját. A kisvárdai já­rás DISZ-bizottságának és az alap­szervezeteknek is útmutatást adott, miképpen dolgozzanak az eljövendő Időkben. Járásnak DISZ-szerrezetei a Központi Vezetőség júniusi ülésen elhangzott útmutatásokat megfo­gadták, és ezután nagymértékben fellendült járásunkban az ifjúsági szervezetek munkája. A pártszerve, zetek és a járási pártbizottság is sokkal nagyobb segítséget adott ez­után a Dl SZ-szervezoteknél:. — A pártszervezetek megbízatásokat., feladatokat adtaik a fiataloknak. Ez felrázta a tespedö DlSZ-szer- vezetekot és megindult a szervezeti élet. Ezeknek a megbízatásoknak a végrehajtását pedig ellenőrizték a pártszervezetek, és sziámonkérték a DISZ szervezetektől, ami azt eredményezte, hogy igen sok olyan DlSZ-szervezetíben, — amelyek idáig csak papíron működtek — megindult a szervezeti élet. A műn- doki pártszervezet például a nyá­ron megbízta a DISZ-saer vezetet, hogy a gyors, határidő előtti aratás elvégzésének érdekében alakítsanak ifjúsági brigádokat, amelyek min­dig ott legyenek, ahol a legnagyobb a lemaradás, ahol legnagyobb szük­ség van a fiatalok lendületes, lel­kes munkájára. Ezt a feladatot a mándökl DISZ-szervezet végrehaj­totta, nem utolsó sorban azért, mert látták a fiatalok, hogy bíznak benpiik. Azonban mindez korántsem je­lenti azt, hogy járásunk DlSZ-szier- vezeteire és különösen a járási DISZ-bizottságra nem vonatkozik Farkas elvtárs megállapítása, amely szerint: a határozatok vég­rehajtása vontatott és távolról sem kielégítő. Érvényes a járási bizott­ságra az a megállapítás is, amelyet Dénes elvtárs tett arra vonatkozó­lag, hogy még mindig kevéssé igénylik a DISZ-vezetők a párt- szervezetek segítségét, nem fordul­nak a pártszervezetekhez segít­ségért, nem fordulnak a pártszer­vezetekhez megbízatásokért, útmu­tatásokért. A járási DlSZ-bizott- ság nem kér segítséget a járási pártbizottságtól. így azok a felada­tok, melyek meghaladják a járási DISZ-bizottság erejét, megoldatla­nak maradnak. Ezért bizottságunk nem is tudta egészében megoldani a Központi Vezetőség által kitűzött feladatokat. Azonban van a járás területén olyan jelenség is, hogy egyes pártszervezetek —• a Köz­ponti Vezetőség határozata ellenére — nem segítik a fiatalok munká­ját. Az újkenézi pártszervezet pél­dául egyáltalán nem törődik a Dl SZ^saer vezette!, a DISZ-ti'tkár elvtársat nem hívják meg a párt­vezetőségi üléseikre, nem adnak a szervezetnek feladatot. A járási DISZ-bizottság a Köz­ponti Vezetőség júniusi ülése után sokkal 'komolyabb mértékben kez­dett foglalkozni a termel ősbö vet ke­zetek DISZ szervezeteivel. Eddig a járási bizottság inkább csak meg­állapította a termelőszövetkezetek­ben működő DISZ-szervezetek munkájában fellelhető hiányossá­gokat, de nem adtunk megfelelő se­gítséget e hibáik kijavításához. A termieTőszöverfkezeti DlSZ-szerveze- tek látogatását többé-kevésbbé a véletlenre bíztuk.. így történhetett meg például, hogy a Iticsika-ta. nyal DISZ-szervezet az ellenséges elemek behatolása következtében tel­jesen szétbomlott. Azonban ezen a helyzeten alapvetően változtattunk. Járásunkban komoly mozgalom szü­letett a termelőszövetkezeti DISZ-1 szervezetek között, hogy melyik szervezet tagjai érik el a legmaga­sabb munkaegységet. így például a nyírlövői Kossuth termelőcsoport DISZ-szerveaetének egyik tagja, Csabina István vállalta, hogy a zárszámadásig négyszáz munkaegy­séget szerez. Csabina elvtárs ezt a vállalását teljesítette. Azonban a mi járásunkban is el­követtük azt a hibát, amelyet a DISZ első országos értekezlete fel­vetett. Minden erőnkkel csak a falusi DISZ-szerveaeteket támogat­tuk. Elfeledkezett a DlSZ-btzott- ság például a kisvárdai Vulkán if­júsági szervezetéről. Bár ez a szer­vezet komoly sikereket ért el, en­nek ellenére azonban van ott is néhány súlyos fogyatékosság, amelyre fel kellett volna figyel­nünk. A Vulkán DlSZ-szervezeté- nek titkára például már igen liosz- szú idő óta nem jelenik meg a tit­kári értekezleteken, ahol nagy se­gítséget kapna munkájához. Bár a járási bizottság foglalkozott már néhányszor a titkár elvtárssal, de ez eredménytelen volt. A Vulkán fiataljai még nem harcodnak elég lendületesen a magasabb termelési eredményekért, a kétszáz tagot számláló DISZ-szervezetnek idáig mindössze csak két sztahanovis­tája van. A DISZ első országos értekezlete nagy segítség számunkra a további munkában. Igen sok olyan problé­mára hívta fel a figyelmet, amely­ről ml idáig azt gondoltuk/ hogy nem nagyon fontos, mint például a továbbképzés. A DISZ-bizottság az eddiginél sokkal jobban igyekszik feladatát megoldani. Tervszerűen végzi majd munkáját, hogy egyet­len fontos feladat se csússzon ki kezéből,, így váltják valóra a Far­kas elvtárs által kitűzött célt, hogy a DISZ-fiatalok legyenek a terme­lés rohamcsapatai. Szász Elek, járási tudósító. A szakszervezeti aktíva feladata Irta: N. ALEKSZEJEV, a leningrádi Kirov-gyár üzemi bizottságának elnökhelyettese A leningrádi „Kirov”-gyár dolgo­zói sikeresen teljesítették a XIX. pártkongresszus tiszteletére tett vállalásaikat és többezer tonna acélt, hengerel tárat, nyersvas- és aeélöntvényt termeltek terven fe­jül. A gyár dolgozói most tovább­fejlesztik eddigi sikereiket, kiszé­lesítik a munka verseny-mozgalmat. Ebben nagy segítsógiikre van, hogy a gyár minden dolgozója nagy fi­gyelemmel tanulmányozza a XIX. pártkongresszus anyagát. A kongresszusi anyag tanulmá­nyozását minden műhelyben, min­den részlegen megszervezték. — A népnevelők felolvassák a dolgozók előtt Sztálin elvtárs beszédét, meg­ismertetik őket a kongresszus ha­tározataival, az új ötéves terv kon­gresszusi irányelveivel. Ez a hatalmas politikai tömeg- munka a gyár pártbizottságának közvetlen vezetése alatt folyik. A munkában tevékenyen résztvesz a szakszervezet is. A szakszervezeti aktivisták rendszeresen beszélgeté­seket folytatnak a dolgozókba]. A hengerlőtnühely üzemi bizottságá­nak kezdeményezésére találkozót szerveztek a dolgozók és Bajkov művezető elvtárs, kongresszusi kül­dött között. Bajkov elvtárs ismer­tette a kongresszus munkáját, be­szélt arról a felejthetetlen benyo­másról, amelyet a küldöttekben a nagy Sztálin beszéde tett. Jelentős munkát végez a szak- szervezet a szemléltető agitáció fej­lesztése terén. Az összes műhelyek­ben és részlegekben feliratokat füg­gesztettek ki, amelyek új munkasi- kerekre, a kongresszus irányelvei­nek teljesítésére hívják fel a dolgo­zókat. A vörös sarkakban kiállítá­sokat szerveztek a kongresszusi anyagokból, dia.grammákat füg­gesztettek ki, amelyek az új ötéves terv célkitűzéseit Ismertetik, A szakszervezet általában arra törek­szik, hogy minden dolgozó jól meg­ismerje az ötéves terv célkitűzéseit. A népnevelő munkában komoly segítséget jelent a gyári kultúrott­hon. A gyári kultúrotthonban nem rég filmfesztivált rendeztek a XIX. pártkongresszussal kapcsolatban. A filmek bemutatták a párt jelentősé­gét, vezető, irányító szerepét a szovjet nép életéiben. Most a kul­túrotthonban előadások folynak a szovjet hazáról, a kommunizmus nagy építkezéseiről. Az előadók is­mertetik az eddigi eredményeket az ötödik ötéves terv feladatait, a szovjet nép előtti hatalmas fejlődés távlatait. A kultúrotthonban meg­nyílt egy kiállítás is az ötödik öt­éves tervről. Számos diagrammá, rajz, fénykép mutatja be, milyen óriási lehetőségek nyílnak a szov­jet nép előtt az xij sztálini ötéves tervbon. A gyár profiljának meg­felelően a kohászat fejlesztésének kérdésével külön rész foglalkozik a kiállításon. A $IX. pártkongresszus anyagá­nak ismertetésében nagy munkát fejt ki a gyári szakszervezeti könyvtár is. A kongresszus tarta­ma alatt a könyvtárban minden nap kifüggesztették az aznapi kon­gresszusi felszólalásokat. A kon­gresszus óta több irodalmi estet rendeztek, ahol a parinak a kom­mun,izmus építésében betöltött sze­repéről szóló könyveket olvastak fel és vitattak meg V. Szajanov, M. Nyikityln Sztálin-díjas írók és má­sok szemelvényeket olvastak fel re­gényeikből. M. Dugjin, B, Komin és A. Csivililnn költők a kommu­nizmus nagy építkezéseinél tett utazásaikról beszéltek. A könyvtári tanács a mflbelykönyvtárak vezetői számára értekezletet tartott, ahol megtárgyalták a kongresszusi anyag propagandájának kérdéseit. A XIX. pártkongresszus új, di­csőséges lapot nyitott meg a kom­munista társadalom felépítéséért- vívott harc történetében és a világ munkásmozgalmában. E történelmi kongresszus anyagának mélyreha­tó, részletes tanulmányozása meg kezdődött. Gyárunk szakszervezete a pártszervezet vezetésével tovább fokozza á politikai tömegmunkát, hogy a kongresszus anyagát min­den dolgozó közkincsévé tegye. A propagandisták felelőssége a párttagság marxista-leninista nevelésében Pártoktatásunk sikere nagyrészt a propagandistákon múlik. A párt rájuk bízta a marxizmus-lenlnizuius elméletének tanítását, megismerte­tését a párt tagjaival és a párton- kívüli dolgozókkal. Ezért különö­sen megtisztelő pártmegbizatás: propagandistának lenni. A Szovjet- unió Kommunista Pártja XIX. kongresszusán Malenkov elvtárs a Központi Bizottság beszámolójában rámutatott: ,,Pártánk azért erős, mert egész munkájában a marxista leninista, elméletet követ. Politiká­ja a társadalmi fejlődés törvényei­nek tudományos ismereteire td maszkodik”. A ml pártunk is azért ér e! mind nagyobb sikert a szo­cializmus építésében, mert egész te­vékenysége, politikája a marxiz- tnns-lenlnizmus alapján nyugszik. A marxista-leninista elmélet terem­tő erő, ha propagandistáink ered­ményesen teszik közkinccsé párt­tagságunk és a pártonkívtlllek kö­rében, formálják gondolkozást mód­jukat s napról-napra fejlesztik el­méleti tudásukat. A propagandistákra napjainkban kettőzött felelősség hárul. Pártok­tatásunkban most dolgozzuk fel a XIX. pártkongresszus anyagát. A párt Központi Vezetőségének októ­ber 23*i határozata kimondja: „Sztálin elvtárs müvet, a kongresz szus beszámolóit és határozatait a párt és az állami oktatás minden területén megfelelően fel kell dol­gozni." Propagandistáinkat e hatá­rozat következetes végrehajtása irá­nyítsa munkájukban. Feladatuk megoldása jó felkészülésüktől, a kongresszusi anyag alapos tanul­mányozásától függ. S ezért érezzék azt, hogy propagandistának Lenni nemcsak megtisztelő, hanem felelős­ségteljes pártmegbizatás is. Egy pillanatra se felejtsék el, — nagy­ban függ a munkájuktól, hogyan tudjuk alkalmazni népi demokrá­ciánk viszonyaira a XIX. pártkon­gresszus tapasztalatait, Iránymuta­tásait. A propagandista csak úgy tudja ellátni sokoldalú feladatát, ha ő maga is rendszeresen tanulmányoz­za a marxizmus-lenlnizmus klasszi­kusait, a kongresszusi anyagot és ezek mellett folyamatosan szélesíti látókörét más szocialista írások ol­vasásával Is. Népünk tanulnivágyása mind színvonalasabb propaganda munkát követel meg. Bököny község poli­tikai iskolájában például a hallga­tók megkövetelik, hogy a propa­gandista jól és alaposan felkészül­jön. Megbírálják a propagandista munkáját. A tiszadobi Táncsics tsz. politikai iskolájának hallgatói pedig azért tanulnak — mint mon­dották —, hogy e gazdasági évben még inkább bebizonyítsák jobb munkájukkal a szövetkezeti gazdál­kodás fölényét a kisparcellás gaz­dálkodással szemben. Az 1952—53-as oktatási év meg­indulása óta propagandistáink mind többen igyekszenek elsajátí­tani a propagandamunka művésze­tét, hogy dolgozó népünk tanulási vágyát kielégíthessék. A nyírbátori járás propagandista-szemináriumá­nak vezetői, — Kovács István, Illés Béla és a többi propagandista elvtársak — közösen vitatják meg a kongresszusi anyagot, a tanítási módszert s különösen nagy gondot fordítanak a szemléltető eszközök sokrétűségére. Tudják azt, minél világosabban magyaráznak meg egy-egy kérdést a hallgatóknak, annál nagyobb eredményt érnek el az oktatásban. Ignácz Béla, a ke- mecsei, Barna Lajos, a nagykállói, Ferenczi Ilona, a nyíregyházi, Turzó Kálmán, a kisvárdai járási propagandista-szemináriumok veze­tői a rendszeres felkészülés mellett pontosan megjelennek az előkészítő értekezleten és hozzászólásaikkal emelik az előkészítő értekezlet szín­vonalát. Megértették, hogy a pro­pagandista-szemináriumi ezetők jó munkája kihat a propagandisták munkájára, akik közvetlenül neve­lik. tanítják a dolgozókat. A keme- csei járásban Filep Jánosné, a nyírbogdányl olajfinomító gyár pártszervezetének propagandistája is fegyelmezetten készül a propa­gandista szemináriumokra és azo­kon rendszeresen résztvesz. Márkus László, az ibrányl Vörös Csillag tszcs, pártszervezetének propagan­distája meglátogatja hallgatóit a munkahelyükön s igyekszik meg­győződni arról, hogyan használják fel az elvtársak a szemináriumon, tanultakat. A kemecsei Rákóczi tsz.-ben Mátyás Erzsébet elvtársnő az anyag megvitatásakor nem fe­ledkezik meg egy-egy elvi kérdés gyakorlati alkalmazásáról. Rámu­tatott például arra, hogy Kerne- csén is volt szárazság és mégis holdanként 18 mázsa kukoricát takarított be a Vörös Csillag tszcs., mert alkalmazta a szovjet agro­technikai módszereket. Hallgatói ígéretet tettek: a tanultak és ta­pasztaltak alapján nem hátrálnak meg az új agrotechnikai módsze­rek alkalmazásától. A szemléi tiető módszerek alkal­mazásának egyik helyes kezdemé­nyezője Ny i trat György elvtárs, balkűnyl propagandista, aki színvo­nalas előadásihoz felrajzolta a szovjet és a mi iparunk fejlődésének grafikonját. Nyitral elvtárs gondot fordít a hallgatók jegyzetelési módszerére Is. Érzi, hogy egy pro­pagandistának nem lehet nagyobb öröme, mint látni: hogyan fejlőd­nek munkája nyomán hallgatói. A jő propagandista megnézi, hall. gatói pártmuinkájubbam megvaló­sítják-e a tanultakat? Kemecsén Kádár Sándor propagandista hall» gatói elhatározták: a tanult anya­gukból községükben kisgyüléseket tartanak. A hallgatók fogadalmuk­hoz híven rendszeresen meg is tartják a kisgy üléseket, melyek hozzájárultak ahhoz, hogy a terme­lőszövetkezeti község mindenből 100 százalékon felül teljesítette toldá­sát. Az ilyen propagandisták, mint Kádár elvtárs, s az olyan párttagok és púrtonkívüliek, mint szemináriumhallgatói nagyban elő­segítik dolgozó népünk politikai tájékozottságának növelését, a szo­cialista haza fiság kifejlesztését Az eredmények melleit hiányos­sággal is találkoztunk még a pro­pagandisták munkájában. Propa­gandistáink kisebbik része nem tesz eleget pártmegbizaiíiásámak, s nem érzi a felelősséget a pártunk által reábízott 20—25 párttag és pár- tonkívüli neveléséért. Ezt bizonyít­ja Talpas István fülpösdarócí pro­pagandista magatartása is. Talpas elvtárs nem jár a propagandista szemináriumra. Sem erre, sem az általa vezetett szemináriumra nem készül fel. Az ilyen propagandista nem csodálkozhat azon, na 20 hall­gatóból csak kettő jelenik meg a szemináriumon, — mint a legutób­bin is. Többet várnak a hallgatók Szőke András kisva rsányl propa­gandistától is. Amelyik propagan­dista nem készül fel elég alaposan és körültekintően a szemináriumra, az lebecsüli elvtársait. Ezt bizonyít­ja Mátyási István vencseltői pro­pagandista munkája, aki felülete­in, néhány sort vetett egy darab papírra, s azt „jegyzetnek” ’ ne­vezte. Mátyási István elvtárs a hallgatók által feltett kérdéseikre nem is tudott megválaszolni. A DISZ-oktatü»ban — a pártok- fcatáshoz hasonlóan, — szintén ta­lálunk kisebb-nagyobb hiányossá­gokat. Itt Is előfordul, hogy sok propagandista lebecsüli, vagy leg­alább is nem értékeli eléggé párí- megbizatását. Csernyik elvtárs, az újfehértói DISZ szervezet propa­gandistája rend szertelenül készül föl a DISZ politikai körre. Elfe­lejtkezik arról, hogy hanyag mun­kájával' több fiatal fejlődésének ke­rékkötőjévé válik. Megyénk propagandistáinak ta. nulniok kell az elért eredményekből és hibákból. Meg kell valósítaniuk a propagandista munkában a jó módszereket, — mint a táblára raj­zolt szemléltető grafikonok, rajzok, stb. — ugyanakkor meg kell érte­niük : munkájuk eredménye saját maguk képzésénél kezdődik. Bálint Lajos, a megyei pártbizottság oktatási felelőse.

Next

/
Oldalképek
Tartalom