Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)

1952-12-25 / 302. szám

1 \ f r I, A r 1952 DECEMBER 25, CSÜTÖRTÖK X PÄRTOKTATÄS» KÉRDÉSEI 4 A XIX. kongresszus anyagának tanulmányozása eredményesebbé teszi a tiszalöki járás vezetőinek munkáját „Sztálin elvtárs úttörő, elméleti és gyakorlati szempontból egy­aránt alapvető müvét; „A szo­cializmus közgazdasági piobié- mái a Szovjetunióban", valamint Sztálin elvtársnak a XIX. kongresz- szítson elhangzott nagyjelentősé­gű, messzi távlatokat feltáró be­szédét és a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XIX. kongresszusá­nak egész anyagát pártunk és államunk politikai, ideológiai, gazdasági, kulturális és szerve­zeti tevékenységének vezérfonalá­vá kell tenni, s a mi viszonyaink­ra értelemszerűen, következetesen kell akalmazni." Ezeket mondja a Központi Veze­tőség határozatának egy része, amely valamennyi kommunista kö­telességévé teszi a kongresszus anyagának tanulmányozását, érte­lemszerű .következetes alkalmazá­sát a mi viszonyainkra. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának történetét másodéves fokon tanulmányozó elvtársak a tiszalöki járásban valamennyien a járás doL gozó inak vezetői. Pártfunkcióm! riu- sok, tanácsvezetők, büszkeségünk, az épülő Tiszalöki Erőmű kommu­nistái, gazdag termelőszövetkeze­tek vezetői, kommunista nevelők, akik a termelőszövetkezeti járás fiatalságát nevelik új emberekké. E konferencia munkája Bernáth elvtiárs járási pánti tikár vezetésé­vel — az idei oktatási év kezdeten nem volt fogyatékosságoktól men­tes. Előfordult, hogy több esetben számosán hiányoztak, sőt novem­ber 15 én például a konferencia 23 hallgatója helyett csak tizenegyen jöttek el a konferenciára. Mind­emellett a tanulás legnagyobb fo­gyatékossága volt, hogy a felületes­ség, a felszínesség jellemezte. Az elvtársak az első időkben csupán a történelmi események időrendben való elsorolására szorítkoztak a konferencián felszólalásaik során. Az események miértjét, összefüggé­seit, jelentőségét nem magyaráz­ták meg és nem egyszer próbára tették Bernáth elvtárs konferencia- vezető felkészültségét, konferencia­vezetési jártasságát, amikor igye­kezett az események elvi jelentősé, írét is megtónryaItatni. Abbéd fakadt mindez, hogy a konferencia résztvevői nem tulaj­donítottak kellő jelentőséget a ta­nulásnak. Elfeledkeztek arról, hogy Marx tétele: „Az elmédet anyagi erővé válik, mihelyt a tömegeket meghódítja”, — reájuk is vonatko­zik, képzettségük, tisztánlátásuk megkönnyíti, eredményesebbé teszi munkájukat. A XIX. kongresszus anyaga első részét megtárgyaló konferencián már jelentős javulást lehetett ta­pasztalni. Egy-egy kérdés vitájánál mind többen kértek szót, számosán hivatkoztak az njsógokban olva­sott cikkekre, sőt szépirodaim1 könyvekben olvasottakra is. Külö­nösképp kitűnt ezzel a Tiszalöki Erőmű építkezés tanulóköre. Gon­dos, alapos tanulást igazolt az a körülmény, hogy minden elvtárs jól megértette Sztálin elvtárs zse­niális tanításait a modern kapita­lizmus gazdasági alaptörvényéről és a szocializmus gazdasági alaptör­vényéről. Ez segítette elő. hogy még ered­ményesebb legyen a XIX. kongresz- szus anyagának második részét megtárgyaló konferencia december húszadikán. Erről a konferencián!’ mindössze egy elvtárs maradt iga­zolatlanul távol. A résztvevő elv­társak mindegyike nagy érdeklő déssel figyelte a vitát, aktív részt­vevője volt annak. Sőt, azok az elvtársak, akik az előző konferen­ciákon tartózkodóak voltak, azok is a konferencia tevékeny résztve­vőivé lettek. A korferencia elérkezett odáig, hogy a XIX. kongresszus anyagát helyesen kapcsolta össze Rákosi és Gerő elvtársak legutóbbi beszédei­vel, a teljes anyagot ügy tárgyal­ták meg, hogy csaknem minden kérdésnél felvetették a járás pro­blémáit, munkaterületük problé­máit, ki-ki azt. amilyen tanulságot vont le a tanultakból. A konferencia megmutatta, hogy megváltoztatták az elvtársak tanu­lási módszerüket. Gondolkodva ta­nulnak, inár a jegyzetek készítésé nél feljegyzik, milyen kapcsolatot látnak a tanultak és saját munká­juk között. Miklósi elvtárs (tiszavasvári ál­lami gazdaság) például, — aki az első két konferencián tartózkodó volt — legutóbb többször is felszó­lalt, s amikor szóbakerült, hogy a mezőgazdasági munka termelé­kenységét miként kell a tudomány, az élenjáró módszerek alkalmazá­sával növelni, elmondotta: gazda­ságukban a keresztsoros vetéssel például holdamként 1.8 mázsás többlettermést értek el, a tehené­szetben a háromszori fejessel, tőgy­masszázzsal elérték, hogy 70.000 literrel több tejet adhatnak az idén az államnak, mint tavaly, míg tervüket az elmúlt évben S9 száza­lékra, az idén 102 százalékra tel­jesítették. Elmondta, hogy a borjuk hidegnevelésével 50.000 liter tejet takarítottak meg, hogy a gumipity­pang magtermelésénél például jő munkával 800 négyszögölön 9 ki­lós eredményt értek el, holott a terv egy hold 1.8 kilós maghozama. Miklósi elvtárs hangsúlyozta: a ta­nultaik megerősítették benne azt a tudatot, hogy a tudomány vívmá nyalt, az élenjáró módszereket széles körben alkalmazni kell. mert ez segíti elő a dolgozók jólétének növekedését. Ezért is vetették az idén az őszi kalászosok 80 százalé­kát keresztsorosan. Miklósi elvtárs már a Jegyzet el­készítése közben írta fel magá­nak ezeket a® adatokat, hogy a konferencián elmondhassa, s — he- lyesen —- ezzel is még inkább a ta­nultaikra terelje a konferencia hall­gatóinak figyelmét. Miklósi elvtárs mellett a többi elvtársak is mind a saját munka- területükről hozott példákkal tet­ték még érdekesebbé, hasznosabbá a vitáit. Bebizonyosodott az, hogy a XIX. kongresszus anyagának, Rákosi és Gerő elvtársak beszédei­nek tanulmányozása megmutatta munkájuk jelentőségét, megmutat­ta munkájuk fogyatékosságait, se gítefct nekik. Csikós elvtárs járási tanácselnök például felvetette, hogy a járás területién súlyos fo­gyatékosságok vannak a trágyázás, a taTajieröpótlás körül. — „Há­rom esztendeje nem trágyázzuk ren­desen földjeinket” — mondotta. — Markócai elvtárs, tiszavasvári ta­nácselnök is felvetette, hogy eszten­dőkig szalmával trágyáztak, mert nem ford í tot'tak gondot a helyes trágyakezelésre. C«. Papp elvtárs, a jb. munkatársa elmondotta, hogy a tiszavasvári Alkaloida gyárban többszáz mázsa trágyázásra igen alkalmas feldolgozott mákgubó van, amelyet messzi állami gazda­ságokba szállítanak, s a járásban még senkinek sem jutott eszébe az, hogy ezt a készletet a járásban is felhasználhatnák. Az anyag tárgyalása során meg­vitatták a konferencia hallgatói, milyen hatalmas lehetőségek van­nak a járásban a helyi öntözésre. Os. Papp elvtárs megemlítette, hogy a tiszadobi Táncsics tsz. 12 hold öntözött területe több, mint egymillió formtet jö­vedelmezett. — A tiszalöki Uj Élet tsz.-ben sem törték volna a fejüket a zárszámadásnál, ha nem húzódoznak a helyi öntözés­Értesítjük vevőinket, hogy leltározás miatt nyíregyházi fiókunk dec ember 29., 80. én 31. napján, mátészalkai, kisvárdai, nyírbátori, fehérgyarmati és vásárosnaményi fiókjaink december 30-án és Sl-én ZÁRVA VANNAK. Csak élesstőárusítds lesz eveken a na-itokon. tői, maguk is felhasználják az ön­tözés lehetőségeit. De elmulasztot­ták, ugyanúgy, mint a dadai Béke vagy mint a tiszaeszlári Vörös Csil­lag. Csikós elvtárs járási tanács­elnök beszélt arról, hogy a legelő öntözéssel járásuk területén ötször hatszor lehetne lucernát kaszálni, s ha így gondolkodtak volna már előbb, akkor a járásban nem len­nének most takarmánygondok, ha­nem más járásokat is ki tudnának segíteni. Számos hozzászólással tárgyalta a konferencia a szövetkezeti va­gyon védelmének szükségét, a munkaszervezetek megszilárdításá­nak, a termelőszövetkezetek belső megszilárdításának kérdéseit, s va­lamennyi esetben helyi példákat hoztak fel. De nem maradt el a példa az erőmüépítkeaés konferencián részt­vevő kommunistáinak hozzászólá­saiból sem. Amikor a takarékosság kérdése került szóba, Baranyai elv­társ elmondta: nagy kárt okozott a nép államának, hogy az építke­zés egyik helyén megfeledkeztek az árvízvédelemről, s tízezer köbmé­ter elmozdított földet vissza kellett hordani! Ugyanakkor elmon­dotta: belső munkanélküliség volt a 7. építkezésnél, s mégis akadtak, akik ellenezték a munka­erő-átcsoportosítást. Amikor az át­csoportosítást mégis végrehajtot­ták, kétszázzal kevesebb munka­erővel is növekedett a teljesítmény. De a konferencián helyes szel­lemben bírálták is egymást az anyag megvitatása során a hallga­tók. Markócai elvtárs tiszavasvári tanácselnök például azt mondotta Miklósi elvtárs felszólalása után: „Bizony, azért az állami gazda­ságnak se jutott eszébe, hogy vala­melyik tszcs, tagjait meghívta volna keresztsoros vetési bemuta­tóra, vagy állattenyésztési tapasz­talatcserére!” Sin ka elvtárs (erő­mű) bírálta Kiss elvtársat, az ero- müépítkezés párttitkárát, amiért nem figyelt fel kellőképp arra, hogy 200 pár gumicsizmát tartanak raktáron, amikor több dolgozó gumicsizma nélkül dolgozik sárban- vízben. Az egész konferencia azt bizonyí­totta : helyesen használták fel az elvtársak az anyagot ahhoz, hogy munkájukat megjavítsák. A fogya­tékosságokat nemcsak elmondták, de azonnal munkához is láttak, hogy meg is szüntessék azokat. Azonban a fent elmondottak mel­lett a konferencia nem tévesztette szem elől azt, hogy az egész vitán végigvonuljon Sztálin elvtárs taní­tása a szocializmus gazdasági alap. törvényéről. Az elvtársak állan­dóan kapcsolatba hozták az elmon­dottakat, ezzel Sztálin elvtárs zse­niális tanítását kiindulópontul használták. Markócai elvtárs pél­dául elmondotta, hogy miként emelkedik a dolgozó parasztok jó­léte Tiszavasváriban. „Amíg azelőtt 122 rádió volt a községben, most ötszáz van’’ — mondotta. „Emelke­dik a dolgozók jóléte, s nekünk munkánkon éppen azért kell javí­tanunk, hogy itt a járásban, az országban mind jobban éljenek az emberek.” A járás vezetőinek tanulá­sa, a tanultak helyes alkalma­zása elősegíti majd ezt a tiszalöki termelőszövetkezeti járásban. SZABOLCS-SZATMÄRI NÉPLAP Felelős szerkesztő ■ Siklósi Norbert Felelős kiadó; Varga Sándor Szerkesztőség : Nyíregyháza l)ózea György-u. 5 Tel.: 13-70 32 77 Kiadóhivatal; Nyíregyháza Zsdánov-U. 1. — Telefon: 50-00 Szabolcs-S;atmármegye; Nyomda mari Vállalat, Nyíregyháza Dózsa György-utca 5. szám. F v : Szilágyi József. Megnőtt a nagykállói Vörös Zászló tsz. közös vagyona Kovács József tehenész, aki 550 A nagykállói Vörös Zászló ter- I melőcsoport 1949 őszén alakult. 444 holddal kezdték a közös gaz-, dálkodást. Három év telt el a ter­melőszövetkezet alakulása óta. Az­óta sokat gyarapodott a termelő­csoport. Területük 800 holdra nö­vekedett, a tagok száma 90. A Vö­rös Zászló termelőszövetkezet az elmúlt napokbau tartotta zárszám­adási taggyűlését. Lemérték azt, hogy ki hogyan dolgozott és meny­nyit keresett az elmúlt gazdasági évben. Az elnök elvtárs a zárszám­adási taggyűlésen ismertette töb­bek között azt is, hogy miből meny­nyi jut munkaegységenként. Gabo­nából 3 kiló 20 deka, burgonyából 3 kiló, árpa 35 deka, cukor 9 deka, takarmány 2 kiló, tengeri 1 kiló, mák 5 deka s olaj egy deci. Ezen­kívül pénzben 6.50 forint jutott munkaegységenkint. A szövetkezeti tagok most már szemükkel is látják azt, hogy a jó munkának megvan a jutalma. Így például Juhász János — aki ua- gyedmagával dolgozott a csoport­ban — összesen 1200 munkaegysé­get számolhat családjával. Évi ke­resetük gabonából 38 mázsa 40 kiló, burgonyából 36 mázsa, árpa 4 má­zsa 20 kiló, cukor egy múzsa, ta­karmány 24 mázsa tengeri 12 má­zsa, mák 60 kiló, olaj 120 liter, pénzben pedig 7800 forint. Ugyancsak példamutatóan kivet­te a részét a munkából Molnár Já­nos, aki a növénytermelő bri­gádban dolgozott és egész évben 360 munkaegységet szerzett. A Vörös Zászló termelőcsoport sokat fejlődött. 1949-ben két gyenge lóval kezdték meg a gazdálkodást. Az idén meg már 21 lóval dolgoz­tak. Ezenkívül 24 tehene, és 229 darab sertése van a termelőcsoport­nak. Ebből 80 anyakoca. A jószág téli takarmányellátásá­ról a csoport már a nyár folyamán gondoskodott. Másodvetésü forgót 20 holdat, csalamádét 10 holdat és 30 hold füveskeveréket vetettek. Emellett még 350 köbméter silót készítettek. A silót tavaszra tarto­gatják, arra az időre, amikor a jószág dolgozni fog. Elek János állattenyésztési bri­gádvezető nagy gondot fordít a jó­szágra. Minden reggel 4 órakor kint van a jószággondozókkal együtt és ő maga méri ki az ab­rakot az állatok részére. Ellen­őrzi azt is, hogy valóban az álla­tok egyék meg a kiadott élelmet. Elek Jánosnak 255 munkaegység után mérték a járandóságot. Pél­dát mutat az állattenyésztésben munkaegységéhez még jó mun­kájáért 90 munkaegység-prémiumot is kapott. Azonban nemcsak az állatállo­mány növekedett a csoportban. Eb­ben' az évben saját erejükből épí­tettek egy 50 férőhelyes sertésíiaz- latót, 100 férőhelyes hizlaldát, 2000 férőhelyes baromfiólat és egy silógödröt. Az építkezésekhez a csoport tagsága vetett ki 40 ezer .Vályogot, Már a jövő évi építke­zési tervüket is elkészítették. Terv­be vették egy 80 férőhelyes lóistálló felépítését — ennek alapjait már le is rakták — és egy magtár fel­építését. Ezenkívül venni akarAak egy szeparátort és egy „Medicagó" darálót. Azonban az elmúlt évben uem- tniSden ment símán. Voltak hiá­nyosságok is. Laza volt a munka- fegyelem. Ez az oka annak, hogy 800 öl zöldség még mindig ásatlan. Vannak olyan tagok is a szövetke­zeiben, mint Nagy János, aki egy­általán nem törődik a közös va­gyonnal. Az őszi munkák idején sem dolgozott a csoportban, Inkább elment másfelé napszámba. Ugyan­ilyen hanyag munkás Antal László, aki egész nap a faluban sétál, de nem megy dolgozni. Ezért a hiá­nyosságokért elsősorban a vezető­ség felelős. Nem törődik a hanyag munkásokkal, nem alkalmazza a munkaegységlevonást a lógósokkal szemben. Az egész évi munkánál nagyrész­ben hiányzott a kommunisták pél­damutatása is. A mostani pártok­tatásban is hiányosságok vannak. 25 hallgatóból 12—14 vesz részt a szemináriumokon. Sorozatosan hiányzik Jeszenszki János. Juhász László DlSZ-titkár, Antal Lújáló, Nagy János, Sőrés László élvtárs a párttitkár ezekből a sorozatosan hiányzó párttagokból még egyel sem vont soha felelősségre az ok­tatás lebecsüléséért. Ezek mellett a hiányosságok mel­lett azért büszkén számolhat be a szövetkezet tagsága arról, hogy az ősz folyamán az eredmények láttá­ra tíz családdal szaporodott a szö­vetkezeti tagok száma. Nemrég lépett be például Vida Istváu 14 holdas középparaszt. Reményi Pál 8 holdas, Cirják János 6 holdas dolgozó paraszt. Ezek már látják azt, hogy az egyedül helyes út a nagyüzemi gazdálkodás. És maguk is segítenek majd a Vörös Zászló­ban kijavítani a fogyatékosságokat. Jávor Kornél megyei tudósító, tfiidióműsor DECEMBER 25. CSÜTÖRTÖK KOSSUTH-RÁDIÓ: 5.00—8.30-:?-: reggeli zenés műsor. 6.45: A Szabad Nép mai vezércikke. 8.00: Hírek. Lap­szemle. 9.00: Egy falu — egy nóta. 9.30: A Rádió gyermekujság műsora- 10.00: Egy kis nóta — egy kis móka. ll.OO: A Rádió művészeti híradója. 11.30: Hanglemezek. 12.00: Hírek. — 13.00: Hanglemezek. 13.50: Hangos újság. 14.00: Időjárás- és vízállásje­lentés. 14.15: Művószlemezek. 15.30: Részletek Trojan Baj aj a c. cseh já­tékfilm zenéjéből. 15.45: Szvit az Artista vizsga c. plasztikus film kísérő, zenéjéből. 16.00: Sztálin váróéi embe­rek. Riportkeresztmetszett a város életéről. 17.00: Egy hét a külpoliti­kában. 17.20: Békét akarunk. 17.40; A Kreml csillaga messze viágít; El­mondja egy édesapa... 19.00: A Ma­gyar Ráidió tánczenekara játszik. — 20.00: Hírek. 22-20: Daljáték. 22.00: Hírek. 22.10: Hanglemezek. 23.10: A Magyar Rádió szimfónikus zenekarit játszik. 24-00: Hírek. PETÖFI-RÁDIÓ: 8.00: Hanglemezek. 8.30: A XIX. kongresszus zászlaja alatt. 8.40: Népzene. 9.00: Részletek a Dózsa György c. operából. 9.45: Evangélikus vallásos félóra a stúdió­ból. 10.15: Hanglemezek. 11.35: Hős magyar asszonyok. Zenés irodalmi mű­sor. 12.50: Kereseti vállalkozás. Irta; Szabó Pál Kossuth-díjas író. 15.00: Szórakoztató muzsika. 13.306 Wehner Tibor zongorázik. 14.00: Hangverseny Huszka operettjeiből. 1500: Hangle­mezek. 16.00: A Magyar Rádió aján­dékműsora. 16.40: Szív küldi szívnek szívesen. 17.00: Irodalmi műsor. 17.30: Népek zenéje. 18.45: Diótörő. Mese­balett. 20.15: Tréfás népdalok. 22.ÖÓ: Békét, békét a világnak. Zenés iro­dalmi összeállítás. Apróhirdetés Debreceni Baromfifeldolgozó Válla­lat Diószegi út 9., azonnali megvé­telre keres légfütéses keltetőgépeket 400—100 darabos nagyságban. Értesí. tést fenti címre kérünk. Érréjfi Totó-sorsolás! A Sportfogadási Osztály a december 28-ára érvényes 52. számú tipp-sze'-é- nyek tulajdonosai között KERÉK­PÁROKAT, TÖBB SZUPERRÁOIÓT ÉS NÉPRÁOIÓT, valamint sok egyéb ér­tékes nyereménytárgyakat SORSOL KI. Vásároljon tipp-szelvényt, mert az ed­dig szokásos Totó-nyereményeken kívül még értékes tárgyakat is nyerhet. A Debreceni Erőmű nyíregyházi le. lepe gyakorlott villanyszerelőt, tur- b!»v~''~''‘izt és raktárkezelésben jártas fér"' -o*. kaerőt felvesz. El " »gy kisméretű rezlon és egy fotel. Kossuth utca 58. A Keselyűhalomi Állami Gazdaság, Mezöosát, képesítéssel rendelkező törzeállattenyéaztőt, állattenyésztőt, csikótelep-vezetőt és három farmvezetőt, valamint nég.y farm adminisztrátort keres 1953, Január hó 1. napjára. Illetmény pénzbeli és természetbeni kollektív szerint, »»emélyes megjelenés célra- : Telefon: IfeZőcsát 25-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom