Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)

1952-12-25 / 302. szám

Oilág, ftfolelafjuL ttyytuVjefek ! Moi számunkból; PÁRTOSOPORTBIZALMI ÉRTE- KEZLETEK TAPASZTALATAI A FEHÉRGYARMATI JÁRÁSBAN (2. oki.) — A FRANCIA KOR­MÁNYVÁLSÁGRÓL (3. old.) — MEGNŐTT A KALLÓI VÖRÖS ZÁSZLÓ KÖZÖS VAGYONA (4. oldal.) AZ MDP SZABOLCS-SIATMÁRMEGfEl PARTBIZOTT5AGANAK LAPJA ► '• VITT. ÉVFOLYAM, 302. SZÁM. ÁRA 50 FILLÉR 1952 DECEMBER 25, CSÜTÖRTÖK Erősítsük tovább békemozgalmunkat! A közelmúlt nagyjelentőségű ese­ménye volt a Népek Békekongresz- szusa. A különböző foglalkozású és világnézetű emberek, a népek béke- követei teljes egységben szavaztak ezen a kongresszuson a folyamat­ban lévő háborúk megszüntetésére, a leszerelésre, a nagyhatalmak kö­zötti békeegyezmény megkötésére. Teljes egységben bizonyították, hogy a Szovjetunió következetes békepolitikúja minden nép számára elfogadható, hogy a különböző rendszerek békésen élhetnek egy­más mellett, s a világ jóakaratú embereinek feladata, hogy össze­fogva megakadályozzák a háború megszállottainak őrült terveit. Ezekben a hetekben, ezekben a hónapokban az egész világon újabb erőteljes lendületet vett a béke- mozgalom, új harcosok léptek csata­sorba drága kincsük, a béke és en­nek édestestvére, a szabadság vé­delmében. A messzi Latin-Ameriká- ban az egyszerű emberek újabb tö­megei írták alá a Béke-Világtanács berlini felhívását, egyre széleseb- lien bontakozik ki Észak-Afrika el­nyomott népeinek szabadságmoz­galma, az aígiri és francia kikö­tőkben hiába vesztegelnek a hajók, a dokkmunkások megtagadják a fegyverek berakását a francia im­perialisták vietnami rablóháborűja számára. A francia nép, amely tor­kig "van az amerikabarát vezetők politikájával, éppen az elmúlt na. pókban buktatta meg a dollárszol­ga Pinay-kormányt, amely a há­ború szervezése érdekében újabb adókat vetett ki a népre. Nyugat- Németország néi>e hasonló elszánt­sággal küzd a háborús keretszerző­dés ratifikálása, az amerikai rab­szolgaság ellen. A békemozgalom fokozódásáról számolhattak be a Népek Béke­kongresszusán a magyarországi békeharcosok, az országos béke­kongresszuson pedig megyénk kül­döttei is. Ebben az időszakban az országos begyűjtési versenyben me­gyénk a sereghajtók közül a hato­dik helyre került, ebben az idő­szakban fejezte be esztendei tervét a tiszalöki erőműépítkezés, a kis- várdai Vulkán és több más üze­münk. Ebben az időben különösen odaadó munkát végeztek dolgo­zóink annak tudatában, hogy a ter­melési és begyűjtési tervek teljesí­tése. túlteljesítése, hazánk erősí- ~tése — béketett. Békebizottságaink első kötelességüknek tartották, hogy felhívják a dolgozók figyel­mét a haza erősítésére mind gazda­sági téren, mind a honvédelem te­rén. Mintegy hatszáz új békebizott- ság alakult a megyében, a dolgozók békevédelmi szerződéseket kötöttek, amelyben hazafiúi kötelességet vállaltak egy-egy feladat elvégzésé­re, arra, hogy élenjárnak a terme­lésben, a beadásban. TTj olvasókö­röket alakítottak a békebizottsá- gók, számtalan kisgyűlésen is­mertették a Népek Békekongresz- szusának célkitűzéseit, békemozgal­munk feladatait. Dolgozó Déptink minden rétegének határtalan ér­deklődése kísérte a küldött választó gyűléseket, járási értekezleteket, a harmadik országos békekongresz- szust, s ez békebizottságaink sok­rétű tevékenységét. eredményes népnevelő munkáját igazolja. A Népek Békekongresszusa végét­ért. Egy álló hétig tartottak a ta­nácskozások, amelyek utat mutat­nak további békeküzdelmünkben. A békebizottságok elsőrendű feladata legyen tehát, hogy odaadóan tanul­mányozzák a kongresszus anyagá­val megjelent „Fehér-könyvet”, s megismertessék tartalmát minél több dolgozóval. Lukács György elvtárs, a Béke-Világtanács ma­gyar tagja Becsből hazatérve azt mondta az Országos Béketanács sajtófogadásán, hogy elsősorban a békeharcosok ideológiai színvonalá­nak emelésére kell törekedni, egy­úttal pedig tevékenyen kell harcol­nunk a szabadság megvédéséért. Ami az első feladatot illeti, béke- bizottságainik a kongresszusi anyag tanulmányozásával, kisgyűlések tartásával meg is teszik ezen az ütőn az első lépéseket. A békahar- cosok tanulása azonban ne merül­jön ki ezzel. Ismereteink állandó gyarapítására van szükség, hogy el­igazodjunk a nemzetközi politiká­ban, felismerjük békénk ellenségeit, szocializmust építő munkánk nagy feladatait. Békebizottságaink ak­kor oldják meg ezeket a feladato­kat, ha széles körben elterjesztik és állandóvá teszik eddigi kezdemé­nyezéseiket, a béke-tanulóköröket, a csoportos újságolvasást. Követen­dő példának tekintsék a máté­szalkai járást. íihol már 25 ilyen olvasókör működik. Különösen Gyűrtelek és Fábiánháza békebi­zottságai tűnnek ki ezek szervezé­sében. Nagy feladatok várnak tehát békebizottságainkra az országos kongresszus és, a bécsi béketalál­kozó felhívásainak, határozatainak megismertetésével. Munkájuk vég­zéséhez kérjenek segítséget a párt­szervezetektől. A békeharc élén világszerte a kommunisták állnak, a népek ügyének igazi szószólói, akikben nem csalatkoznak a népek, akik nem hagyják cserben az igaz ügyet. — Úgyszintén hívják segít­ségül békebizottságaink a tömeg­szervezeteket. A béke világmozgal­mának erős támaszai a Demokrati­kus Ifjak Világszövetsége, a Nem­zetközi Diákszövetség, a Szakszer­vezeti Világszövetség, a Nők De­mokratikus Világszövetsége. Épp­így támaszkodjanak a békebizott­ságok a DISZ-re, az MNDSZ-re, a szakszervezetekre. A demokratikus nőszövetség szervezetei eddig is segítették a békebizottságok mun­káját, közösen rendeztek előadáso­kat, a vásárosnaményi járásban a békevédelmi szerződések megköté­sénél segítettek, békeharcra szer­vezték a dolgozó nőket. Nem mond­ható el azonban ez a DISZ-röl, pe­dig megyénkben a' bék-bizottsági tagok 30—40 százaléka dolgozó fiatal. Az MSZT segítsége is elma­radt a békekongressgust megelőző hetekben, pedig a megye dolgozói nagy érdeklődéssel hallgatták vol­na az MSZT előadásait a béke él­harcosairól. a szovjet emberekről. Sztálin népéről, a kommunizmus építőiről. Békemozgalmunk akkor lesz még erősebb, akkor járulunk hozzá még inkább a világbéke megvédéséhez, ha egyre növeljük a békeharcosok táborát, ha békeküzdelemre, hazánk szent határainak védelmére lelke­sítjük azokat is, akik még nincse­nek meggyőződve a béke- és sza- badságvédelem, a szocializmus épí­tésének szükségéről. Ha a negyedik tervév megkezdéséhez, jövőévi nie- zőgazdasági feladataink elvégzésé­hez még több segítséget adnak békebizottságaink buzdító szavuk­kal. Minden jó hazafi erejének összefogásával harcolnunk kell a békéért, amelynek megvédésére, az imperialisták fenyegető világhábo­rújának elhárítására megvan min­den lehetőség. Rákosi elvtárs útmutatásának megvalósításáért Vetésben a mátészalkai Amióta az idő megenyhült és ve­tésre, szántásra alkalmassá vált a talaj, több járás iparkodik behozni lemaradását. Általában a baktai, kemecsei és mátészalkai járások azok, ahol a vetéssel leginkább fog­lalkoznak. Mélyszántásban a nagy­kunéi járás tűnik ki legjobban. A 23-1 jelentések szerint a máté­szalkai járásban a termelőcsopor­tok búzából 12 holdat, rozsból 21 holdat vetettek el, mélyszántást pedig 70 holdon végeztek. Az egyé­nileg dolgozó parasztok lő hold búzát vetettek és 15 holdon végez­tek mélyszántást. A baktalóránt- házi járásban a 23-i összes vetés 25 hold volt, mélyszántást pedig 19 holdon végeztek. A nyíregyházi já­rás közelítette ineg legjobban a mátészalkai járás eredményét, több, mint 40 hold rozsot vetettek el ezen a napon. Mélyszántásban a legjobb ered­ményt a nagykállói járás érte el 23-án, amikor a termelőszövetkeze­tek 114 holdon, az egyénileg dol­gozó parasztok pedig 202 holdon végezték el a mélyszántást. A ke­mecsei járás ezen a napon 128 hold mélyszántásával a második lett. Az egyes járások talajviszonyai között vannak különbségek, ami könnyíti vagy nehezíti a fenti munkákat, de annyira nagy kü­lönbség nincs egyes járások között, hogy az egyik több mint 300 hol­don tudja elvégezni egy nap alatt a mélyszántást, ugyanakkor hat járásból nemleges jelentés jön. Ezekben a napokban ne legyen egyetlen traktor, egyetlen fogat sem, amely vetést vagy mélyszán­tást ne végezne! As állat állomány sikeres átteleltetéséért! A nyírbátori Vörös Csillag termelőszövetkezetben elhanyagolják az állatok gondos elhelyezését A nyírbátori járás állattenyész­tési tervét teljesítette. Különösen sokat gyarapodott a járás termelő­szövetkezeteinek a közös állatállo­mánya. A járás területén több ter- melűesoport az előirányzott tervét másfél-kétszeresére teljesítette, mint a kislótai Rákóczi, a, nyír­vasvári Vasvári Fái, a nyírbátori Lenin és még néhány csoport a já­rásunk iertiletén. Ezekben a cso­portokban nemcsak a>z állatállo­mány növeléséről gondoskodtak, ha­nem azok elhelyezéséről és takar­mány-ellátásáról is. Nem tapasztalható ez mindtaliol, A nyírbátori Vörös Csillagban gon­doskodtak a takarmányról, de az állatok elhelyezésének ügyét annál hanyagabbal kezelik. A termelő- szövetkezet egy hónapja kapott fa- kitermelési engedélyt. A szükséges faanyagot ki is termelték három héttel ezelőtt. Az istálló köríté­séhez azonban még a mai napig sem fogtak hozzá, így állataik egy része nincs megfelelően beSzállásolva. A rossz körülmények között elhelye­zett állat, különösen ha hideg az a hely, ahová elhelyeztük, sokkal több takarmányt kíván, mert az elfogyasztott takarmány nagyré­szét hőtermelésre használja fel Pe­dig a nyírbátori Vörös Csillag ter­melőszövetkezetinek sincs sok feles­leges takarmánya. Mielőbb fogjon össze a tagság és a vezetőség, hog.v mire újra beköszönt a hideg idő. valamennyi állatuk megfelelően ei. legyen helyezve. Meg kell ezt szív- lelniök az aporligeti Petőfi és a nyírbogán Kossuth tagjainak is, akik hasonlóan elhanyagolták az állatok elhelyezését. Iliéi Béla. járási tudósító. A tiszaberceli Petőfi termeíöcsopnrt vegyen példát az állattenyésztésben a belegrádi Uj Élettől A toalegrádi Uj Élet termelőcso­port vezetősége már a nyár folya­mán felismerte az aszály folytán előállott nehézségeket. így idejeko­rán megkezdték a téli takarmány­ról való gondoskodást. A kukorica­szárat még zölden megkezdték si­lózni, így sokkal értékesebb takar­mányt kaptak. Négyszáznyolcvan köbméter siló biztosítja az állatok átteleltetését. Az Uj Élet a sertésállományát nagyrészt legelőből tartja el. Kü­lönösen jól hasznosítják a volt burgonyatáblákat. Köztudomású, hogy a földből a burgonyát úgy felszedni, hogy egyet len _ gumó se maradjon el, nem lehet. Ezt a néhány elmaradt gumót a sertések jól hasznosítsák .emellett meg van a sertéseknek a szükséges mozgás is, nem „eszi" meg őket az ól. A termelőcsoport intéző bizott­sága az állattenyésztést felosztotta maga között olyan formában hogy minden intézőbizottsági tag egy- egy állatfajtáért felelős. Egyik a te­hénért, másik a lóért, vagy ser­tésért. A tiszabereeli Petőfinek is meg van minden adottsága, hogy a munkájukat úgy végezzék, mint a belgrádiak. Van bőségesen széná­juk, silójuk. Azonban elnézi a ve­zetőség és a tagság, hogy Özvegy- Fehér Józsefné egyedül kínlódjon a tehenészetben. A legnagyobb hiba onnan adódik, hogy a tagságnak nem az elnök és nem a pártszervezet magyarázza meg. hogy miként gondozzák a kö­zös állatot. Déri kulák adja a „ta­nácsot”, különösen Hegyes Imre nevű volt cselédje segítségével. Egyebet sem hall a tagság, csak olyan hangokat: „Minek törődtök az állatokkal, az úgysem a tietek, minden az államé, gondozza as állam/’ A pártszervezet és a vezetőség a legsürgősebben javítsa meg mun­káját, magyarázzák meg a tagság­nak. hogy a kuláknak az az ér­deke, hogy az állatállomány tönk­remenjen és ezzel elsősorban a tag­ság jövedelme, a munkaegység ér­téke lesz kevesebb. Hajnal Pál járási tudósító. Maximenkó-módszerrel falaznak a nyíregyházi irodaház építői A 61 /2 sz. Építőipari Vállalat dolgozói a közelmúltban kezdték meg Nyíregyházán a Beloiannisz- téren a több mint 100 méter hosz- szú, 13 méter széles, 3 emeletes Iroda-lakóház építését. Most még nagy gödör tátong azon a helyen, ahol tavasszal már a hatalmas új épület áll majd. A gödör szélénél kőművesek rakják az alapfalakat. Malter, betonkeverő gépek, szállító­szalagok könnyítik meg az építők munkáját. A gépeken kívül nagy­mértékben elősegíti az építők munkáját az Is, hogy a kö művesek a rtgl falazási mód szer helyett a Szovjetunióban és hazáinkban Is már jól bevált Maximenkó-féle falazási műdéért alkalmazzák. Eleinte idegenkedtek a kőművesek az űj falazási mód­szerre való áttéréstől. Farkas Imre sztahanovista kőműves instruktor, aki már több épületen a szovjet falazási módszert alkalmazta kiváló eredménnyel, meggyőzte szak tár­sait arról, hogy a szovjet munka- módszerrel az eddiginél sokkal na­gyobb teljesítményt tudnak elérni, s ezzel elősegítik az építkezés mi­előbbi befejezését. Szabó István kőműves brigádja próbaképpen szombaton alkalmazta először az új falazási módszert. Ezen a napon a brigád 121 száza­lékra teljesítette előirányzatát. Azóta állandóan növekedik telje-, sítményilk. Kedden délig a brigád 149 százalékos eredményt ért el. Eredményeik állandó növekedését látva, a brigád tagjai kijelentet­ték : ezután mindig az új munka- módszer szerint falazunk. Hamarosan üzembehelyeznek egy nagyteljesítményű torony darut Ez­által még könnyebbé válik az épí­tők munkája. A 35 méter magas daru tornyát hétfőn este állították fel. Naponta több mint G0 ember munkáját végzi majd el. A daru 110 méter hosszú futópályán mo­zog, s így az építkezés területén minden anyagmozgatásra fel tud­ják használni az építők. A daru segítségével helyezik majd el, a vasbetonból előregyártott mintegy 20 mázsás födém gerendákat is. A munkahely terv-teljesítését és a szakmunkások többtermelését azonban akadályozza a szállító esz­közök hiánya (talicska, sorogja és egyéb szükséges szerszám.) Balesetvédelmi szempontból is szükséges lenne még az építkezés­hez jó állvány. A többszöri sürge­tésre ideje volna a központnak biz- tostiani a jó állványokat. (Tóth István, Nyíregyháza.) mélyszántásban a nagykállói járás ért el jó eredményt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom