Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)

1952-12-21 / 299. szám

1052 DECEMBER 21, VASÁRNAP NÉPLAP 7 Ma délután avatják Nyíregyházán az Úttörő-házat Ma délután báróin órakor avat­ják fel ünnepélyes keretek között a nyíregyházi Úttörő-házat, a Le- nin-tér 3, szám alatt. A nyíregyházi át töröknek ez a pompásan felsze­relt othona újabb bizonyítéka an­nak, hogy népi demokratikus álla­munk nagy szeretettel veszi körül a dolgozók legdrágább kincsét, a gyermekeket. A dohányfermentáló dolgozói tovább fokozzák a sztálini munkaversenyben elért eredményeiket Sztálin elvtárs 73. születésnapjá­ra üzemünk dolgozói határtalan lelkesedéssel készültek, új munka- módszerek bevezetésével, az újító- mozgalom kiszélesítésével harcoltak a mindennapi terv teljesítéséért, túl teljesítéséért. A sztálini verseny- szakaszban. a válogató munkások közül Karakó Istvánná tűnt ki 150.2 százalékos teljesítésével. A lécrakó munkások közül Vécsei Mária, 120, a revideálók közüli Szrnyi Erzsébet 123, a transzpor­török közül Srihószki Mihály 113 százalékos eredménnyel szerezte meg az elsőséget. Az üzemrészek közül a gépifer- mentálö dolgozói érdemelnek dicsé­retet. A dolgozók sok nehézséggel találkoztak. A legnagyobb nehézsé­get a dohány vonultsága, nedvessé­ge okozta. A nehézség leküzdésé­ben az üzemvezetők és a műveze­tők példát mutattak. December első napjaiban alig haladta meg a gépifermentáló tízem a napi 100 százalékos tervteljesíbést. Folyó hó 10-án 105 százalékos, 17-én pedig már 111 százalékos tervteljesltést értek él. A dolgozók úgy harcoltak a terv-' teljesítésért, hogy rátértek az új munkamódszerekre és tapasztala­taikat egymással kicserélték. így elérték a gépifermentáló üzemrész dolgozói, hogy 10-án és 17-én már mindnyájan 100 százalékon felül teljesítették napi tervüket. Elhatá­rozták az üzemrészleg dolgozói, hogy Sztálin elvtárs születésnapjá­ra elért eredményeiket tovább fo­kozzák, hogy túlteljesíthessék évi tervüket. SÜSKA FERENC, as üzemi bizottság elnöke. A kigvárdai Vulkán tegnap délig 100.2 százalékra teljesítette évi tervét A klsvárdai Vulkán dolgozói vál­lalást tettek, hogy Sztálin elvtárs 73. születésnapja tiszteletére telje- sítik évi tervüket. Vállalásukat tegnap délig 2 tized százalékkal tűi is teljesítették. '• Nagy Géza jelvénye« sztahano­vista azt vállalta, hogy Sztálin elvtárs születésnapjáig olyan gépet szerkeszt, amivel a kályhaszerelés­nél az eddigi kézimenetfúrást gépe­síti. Nagy Géza tegnap reggelre megszerkesztette gépét. Az első napi teljesítménye 1070 százalék volt. A Sztálin elvtárs születésnapja tizteletéré folyó munkaverseny so­rán a Vulkán négy új okleveles sztahanovistával gazdagodott. Az öntödéből Kerekes István, Dolha Péter, Rigó Bálint és a megmun­kálóból Iváncsik Sándor lett szta­hanovista. Dacolva az időjárással, határidő előtt teljesítettük fogadalmunkat Brigádommal együtt a mátészal­kai Építőipari Vállalatnál dolgo­zom. Sztálin elvtárs születésnapjá­nak tiszteletére vállaltuk, hogy tervünket határidő előtt, december 2t-re befejezzük. Az időjárás nem volt kedvező, de -brigádunk az ál­landóan szakadó esővel, a csípős széllel dacolva Is megállta helyét. November 25-től december 17-ig 200 százalékra emeltük átlagos teljesítményünket Vállalásunkat december 21. helyett 17-re teljesí­tettük. PÁLL GYULA brigddvesctö. Kimagasló teljesítmények az Alkaloida vegyészeti gyárban A tiszavasvári Alkaloida vegyé­szeti gyár dolgozói is határtalan lelkesedéssel készültek Sztálin elv­társ születésnapjára. Az üzem átlagos teljesítését 113.6 százalékra emelték. Az üzem- ré-szek közötti versenyben a mel- iékalkaloida üzemrész dolgozói tűntek ki 240.2 százalékos dekád- átlaggal. Szép teljesítményt értek el még a szállítómunkások, a sze­nesek, zúzások, leválasztók, fűtők és a salakosok, akik dekád-tervü két több, mint 110 százalékosan teljesítették. A brigádok között fo­lyó versenyben a Vörös Csilla g-bri- gád szerezte meg az elsőséget. — Dekád-átlaguk 166.5 százalékos. — Hozzájuk a AossufA-brigád zárkó­zott fel másodiknak, 148.3 száza­lékos átlaggal. Az egyéni verseny­zők között iá. Reszegi Sándor és fia, ifj. Reszegi Sándor sztahano­visták vezetnek egyaránt 137—137 százalékos áüag-teljesttménnyel. A nyíregyházi konfekcióüzem dol­gozói Sztálin elvtárs 73. születés­napjának tiszteletére újító hetet tartottak, úgy gondolták, akkor fe­jezik ki hálájukat- a Szovjetunió bölcs vezére, Sztálin elvtárs iránt a szabad életért, a nyugodt mun­káért, a megszűnt kizsákmányo­lásért, ha fejlesztik munkájuk módszereit, özönével érkeztek na­ponta az újítási javaslatok. Az üzemben 131-en dolgoznak, s 172 újítási javaslat futott be az újító bizottsághoz. Az újítások értékelése szomba­ton kezdődött. Alig néhány újítási javaslatot értékeltek, máris az ta­pasztalható, hogy sokezer forint értéket jelent alkalmazásuk nép­gazdaságunk számára. Az újítások bevezetése egyrészt nagymennyisé­gű anyagmegta kari fással fog járni, másrészt a termelékenység növelé­sét és a dolgozók egészségvédelmét szolgálják.' A megyei rádióállomás nemrégi­ben kezdte meg rendszeres adá­sait a 223.8 méteres középhullámon minden nap este hat órától hét óráig. Az adást ötven kilométeres körzetben néprádióval is lehet hall­gatni. Számos panasz érkezett szer­kesztőségünkhöz, hogy az adást jióprádióval nem lehet megfelelően ÁNequtóbbi Néplap csütörtökön az állattenyésztésben mindjobban helyetkérö női dolgozók élenjáró csoportja vett részt. A fiatal lá­nyok, az erejük teljében lévő asz- szonyok és az idősebbek, mint Ké­nyei Ldszlóné, a tlszadobi Táncsics termelőszövetkezet barotnfigordo- zója, — valamennyien megtalálják az állattenyésztésben a nekik meg­felelő munkakört. Még szélesebb körben alkalmazzunk női munkaerőt Az ankétot a megyei pártbizott­ság mezőgazdasági osztályának munkatársa, Tar Károly elvtárs nyitotta meg. Tar elvtárs a Szov­jetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusán elhangzott irányelvekből, majd Rákosi és Gerö elvtársak legutóbbi beszédeiből idé­zett az állattenyésztés fejlesztésé­re, a hozam emelésére és a takaré­kosságra vonatkozóan. Tar élvtárs emlékeztette az értekezleten részt­vevőket, hogy addig, míg egyénileg gazdálkodtak, nem volt szégyen vagy nehéz a sertések gondozása, a telienek fejese, arról meg hallani sem lehetett, hogy valahol a ba- romfíneveléssel, a kotlőül tetőssel férfiak foglalkoztak volna. Még szélesebb körben kell alkalmazni a női munkát a termelőszövetkezetek­ben. Akik ezen az értekezleten résztvesznek, — mondotta Tar elt- társ, — már megértették, hojsscjz állattenyésztés döntően női munka, de ezt még nem mondhatjuk el általánosságban, hogy ilyen nézet uralkodik a termelőszövetkeze­teinkben, még az állami gazdasá­gainkban sem. Ezen a területen sokkal következetesebbeknek kell lennünk. / Balogh Károly beszámolója Tar elvtárs megnyitója után Balogh Károly, a megyei tanács állattenyésztési csoportjának mun­katársa mondott beszámolót. Ba­logh Károly ismertette, hogy a leghíresebb szovjet szarvasmarha- tenyésztőnek, Stejmannak legköze­lebbi segítőtársai valamennyien nők, s közülük nem egy van, aki 12—14.000 liter tejet fej egy év alatt. De nemcsak, mint fej őr ők, hanem az állattenyésztési kutatók, tudományos munkások posztján is helytállnak a nők a Szovjetunió­ban. A nők türelmesebbek, gyöngé- debbek az állatokhoz, így a mun­kájuk is sokkal eredményesebb, mint a férfiaké. A szakmai teendőkre térve, Ba­logh Károly az egyedi takarmányozást említette elsőként. Az egyedi takar­mányozás főelve, hogy az állat testsúlyához és hozamához mérten adagoljuk a takarmányt. — Igen fontos, hogy ismerjük a takarmányozás egyik alapkérdését: melyik állatnak milyen takarmány­ra van szüksége. A legtöbb terme­lőcsoportban az az elv uralkodik, hogy a legjobb lóherét, lucernát a lovaknak adják, mert azok „dol­goznak”, a tehenek pedig kap­ják a rétiszénát. Az igazság azon­ban ennek éppen az ellenkezője. A lucerna, lóhere magas fehérjetar­talmánál fogva tejelő és növendék­állatoknak való, míg a rétiszéna keményítőből tartalmaz többet, te­hát erőt kifejtő igá,sáliatoknak való. A takarmányozásnál meg kell még említeni, hogy az idei szűkös takarmánytermés után igen meg kell gondolni, hogy a kevés jó ta­karmányunkat melyik állatnak ad­juk. A sorrend elejére mindenkép­pen a növendékállatoknak kell ke­rülni. A kifejlett állat a gyengébb takarmányon is megtartja kondí­cióját, esetleg kissé visszaesik, de a jövő nyári bőséges takarmányo­zásnál mindent visszapótolhat. — Azonban a növendékállat, ha nem kapja meg a szükséges takar­mányt egész életére csökött, gyen­ge. teljesítőképességű, értéktelen állattá válik. A legnagyobb gondot tehát a növendékállatokra fordít­suk. A háromszori fejesről Balogh Károly a következőket mon­dotta : — Valamennyien tmjiasztalhat- tuk már, hogy egy közepes nagyságú tőgyből sokszor 15—16 liter tejet is fejünk egyszerre. Ez azt igazol­ja, hogy a tej nagy része a fejés alatt képződik. Ha egyszer vagy kétszer fejünk, nyilván kevesebb tejet nyerünk, mintha háromszor, esetleg négyszer fejünk. Ehhez kapcsolódik a tőgymasszázs. A masszírozás után, különösen, ha azt langyos vízzel végezzük, sokkal könnyebben megy a fejés, mi­vel az idegek ingerlést kapnak, meggyorsul a vérerekben a vérszál­lítás és ezzel együtt meggyorsul a tejtermelés i?. — Az u tó fejés és masszázs fon­tos, részben azért, mert az utolsó sugarak tartalmazzák a legtöbb zsírt, másrészt a visszamaradt tej apasztólag hat. A fejősnél igen fontos követelmény a tisztaság. A mesterséges borjúnevelésről szólva, Balogh Károly hangsúlyoz­ta, hogy a borjú csak addig legyen az anyja alatt, míg felnyalja. Ha csak egy napig is szoptatjuk, már választani kell a borjút, ami hát­rányos a tejtermelésre is, mert ál­landóan bőgi az anyja, de az ilyen borjú az itatást is nehezen szokja meg. A mesterséges borjú nevelésnél legtöbb hiba abból adódik, liogy nem elég tiszták az edények és egyéb felszerelések, amelyek a bor­júneveléshez szükségesek, vagy a tejet nem tőgymelegen kapják a borjúk, hanem az sokszor hideg, vagy ha melegítik, kozmáit. Ezután következnek a liasmenéses, hurutos betegségek és jön az elhullás. A borjúk választásánál fokozato­san csökkentsük a tejadagot. Nyil­vánvaló, hogy megérezné a borjú, ha a tíz—tizenkét liter tejről egy­szerre száraztakarmányra fognák. Ahol mesterséges borjúneveléssel foglalkoznak, igen fontos, hogy kü­lön zárka (ketrec) legyen, ahová a beteg, vagy beteggyanús borjút azonnal elkülöníthetjük. Egy-egy mesterségesen felnevelt borjú után 350—400 liter tejet tudunk meg­takarítani. Balogh Károly beszéde további részében a tehenek szárazra állítá­sával, az egy ivarzás alatt kétszeri fedeztetéssel és a sertéstenyésztés főbb problémáival foglalkozott. Termelőcsoportjaink egyik égető kérdéséről, a baromfinevetésről Tudja Vilma, a megyei tanács állat­tenyésztési csoportjának mukatársa tartott rövid előadást. Beszéde ele­jén a baromfiéi elhelyezésével és berendezésével foglalkozott. A na­poscsibenevelésre áttérve, hangsú­lyozta, hogy a csibenevelés égjük alapfeltétele a megfelelő száraz, világos, körülbelül 30 fok körüli hőmérsékletű helyiség. Az elhullás­nak legtöbb esetben a hideg helyi­ség az oka. Első etetésre a csibék­nek folj'ami kavicsot (folyatni só­dert) és faszenet adjunk. A sóder a^ zúzában az emésztést segíti elő, az apróra tört faszén pedig kitisz­títja a beleket. Ne álljon a csibék előtt állandóan az eleség, ha­nem bizonyos időszakonként a csi­bék korától függően — kisebb kor­ban sűrűbben, később ritkábban -— etessünk. Nyári hőségben a kitik­kadt csibéinek néni szabad hideg vizet adni, mert felfázást, tüdő- gyulladást kapnak. Ila fehér has­menése« csibét találunk, azt azon­nal pusztítsuk el, még ha külön­ben nem is látszik betegnek. A hullát égessük el, tehát egyszerű elásás nem elégséges. A nők türelmesebbek a jószághoz A hozzászólások során Labanc -Józsefné, a tiszadobi -Táncsics tér» inelőszöretkgzet íejőnője megemlí­tette, hogy nem minden esetben a gondatlanság az oka a nagyfokú baromfielhullásnak, hanem a hozzá nem értés. A kisparaszto gazdaság­ban az egy-két kotlóalja csibe szin­te „magától felnevelődik’’, de a többszűz, vagy ezer darab felneve­lése már különös szakértelmet kí­ván. Ezért minden termelőcsoport, amelyik nagjüizemszerüen foglalko­zik baromfineveléssel, ne sajnálja a baromfigondozót iskolára kül­deni. Labancné a további* felszólalásá­ban bebizonyította, hogy mennyivel türelmesebbek a nők a jószághoz, mint a férfiak. Szepesi József fejő társával egj-szerre kaptak egy-egy borjút mesterséges nevelésre, ami már előzőleg szopott. A borjú ne­hezen akart rászokni a tejivásra, de Lubancné háromszor-négy szer is nekifogott az itatásnak, míg né­hány kortyot lenjeit a borjú, Sze­pesi pedig azt mondial „tnajd iszik, ha megéhezik. Másnap ugyanezt mondta és harmadnap is. A Szepesi borjúja elpusztult, a Labancnál; pedig a legszebb növendékek közé tartozik. Labancné azt is elmondta, hogy a tsz. egyik-másik férfitagja úgy adja tudtára a tehénnek a fe­jés kezdetét, hogy jó nagyot rá­kiált és a fejőszékkel oldalbavágja. Ig$ aztán ijedtében a szegény te­hén egyszerre két lábbal Is rúg, a tejet nem akarja leadni, keveset ad. Labancné megígérte az érte­kezleten, hogy Rákosi elvtársnak a beszéde nyomán ő ügy fog a maga­sabb hozamért harcolni, hogy azok­nál a teheneknél, amelyek G liter­nél többet adnak, bevezetik a há­romszori fejést. Becsüljék meg a csahold állami gazdaságban a női munkaerőt! Varga Jánosné, a csahold állami gazdaság fejőnője arról beszélt, hogy ők a gazdaságban ketten vol­tak fejőnők és a férfiakat mindig elhagyták a versenyben. A leg­utóbbi versenyértékelésnél is az ö neve került felülre a táblára, mert a vállalását túlteljesítette. Főként ez nem tetszik a férfi fejőgulyások- nak, ezért nem szeretik a női mun­kaerőt. Amikor a mosléketetésre tértek át, 0 liter volt a fejési át­lagja és ő nyolcat vállalt, az ered­mény 8.7 liter. Amióta ezt az ered­ményt elérte — mint az értekezle­ten mondta — „a férfiak előtt nincs megállása”. Trágár szavakkal üldözik, gondolván: hátha ott­hagyná a tehenészetet és akkor újra meglenne a férfiak régi „di­csősége”. Vargáné azonban meg­ígérte : nem hagyja magát sem el­üldözni, sem a versenyben meg­előzni. Vargáné megbírálta a veze­tőséget, mert szemethüny afelett, hogy a férfiak el akarják üldözni a nőket az állami gazdaságból. Je­lenleg csak egyedül van már fejőnő és nem is akar senki menni a te­henészetbe a férfiak áskálődása miatt. latarékoskodjanak a takarmánnyal a tiszadobi Táncsics tsz. vezetői A „takarékosságnak’’ egy ilyen furcsa formájáról számolt be /lé­nye Lászlómé a tiszadobi Táncsics termelőszövetkezetből. Az egész ba­romfiudvaron nincs egy talpalatnyi hely, ahol ne volna sár, így az etetésnél a szemestakarmányt min­dig a sárba kell szórni, amivel igen sok kárbamegy, A vezetőség néhány négyzetméternyi területet téglával kirakathatna, vagy beton­ból is önthettek volna egy etető- helyet, amit állandóan tisztán lehet tartani és egy szem oleség sem menne veszendőbe az amúgyis ke­vés abraktakarmúnyból. A vezetők most tanulmányozzák a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak XIX. kongresszusának a taka­rékosságról szóló részét. Jó volna, ha a tanultak szerint cselekednének és nem néhány forint ára téglával takarékoskodnának’’, hiszen —• (Folytatás a S. oldalon.^ 172 újítási javaslat egy hét alatt a konfekcióüzemben hallani. Ennek az az oka, hogy a „P‘‘ jelzésű Petőfi adón hallgatják sokan az adást. Sem a „P“, sem a „K” jelzésnél nem hallani jól a me­gyei adást. A legjobb vétel akkor van. ha a készüléket az „o“-jelzésű (körjelzésű) hullámhosszra állítjuk he. Milyen hullámhosszon hallgassuk a megyei rádióadó műsorát? Megyénk női állattenyésztői beszélték meg feladataikat a legutóbbi Néplap-csütörtökön

Next

/
Oldalképek
Tartalom