Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)
1952-12-21 / 299. szám
1952 DECEMBER 21, VASÁRNAP NÉPLAP Februárban összeül a magyar szakszervezetek XVIII. kongresszusa A Szakszervezetek Országos Tanácsának VI. teljes ülése Szombaton délelőtt megkezdődött * Szakszervezetek Országos Tanácsának VI. teljes ülése. A teljes ülés megtárgyalta a szakszervezeti munka 1952. évi eredményeit, tapasztalatait és meghatározta a szakszervezetek munkájának jövő évi legfontosabb feladatait. Megjelent az ülésen Aprő Antal építő- anyagipari miniszter, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, Friss István, az MDP Központi Vezetőségének tagja és Kossá István kohó- és gépipari miniszter. Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárhelyettesének megnyitó szavai után Kristóf István, a SZOT főtitkára tartotta meg beszámolóját. Beszéde elején rámutatott arra, azért hívták össze a Szakszervezetek Országos Tanácsa VI. teljes ülését, hogy levonják az 1952. évi munkájuk tanulságait és a párt Központi Vezetősége legutóbbi ülésének útmutatása alapján meghatározza. azokat a legfontosabb feladatokat, amelyeket a szakszervezeteknek 1953-ban meg kell olda- niok. 0 A továbbiakban részletesen szólt a munkaverseny kiszélesítéséről. Hangsűlyozta: az elért eredmények felszínre hozták munkásosztályunkban és a munka jó megszervezésében rejlő hatalmas tartalékokat. Azonban nem készültünk fel alaposan a lehetőségek jobb kihasználására. Ennek következménye, hogy versenymozgalmunk egyes helyeken visszaesett, vagy legalábbis nem fejlődött kielégítő mértékben. Melyek a legfontosabb okai a szakszervezetek versenysaervező munkájában lévő hiányosságoknak? Elsőnek kell megemlítenem ezek közül a szakszervezetek politikai töraegmunkájának gyengeségét. A hibák másik legfőbb oka, hogy nem jutottunk megfelelően előre azon a téren, hogy az üzemi szakszervezeti munkát általában megerősítsük. A párttal való kapcsolat megjavítása terén az utolsó félévben már komoly eredményekről számolhatunk be. Azonban még itt is nagyon sok javítani való van munkánkban. A szakszervezetek előtt álló termelési és versenyfeladatok terén komolyan gátolta munkánkat az, hogy a minisztériumokkal és általában az állami szervekkel gyengék voltak a kapcsolataink. Nem követeltük meg elég határozottan és következetesen a munkások által vállalt kötelezettségek teljesítéséhez az előfeltételek biztosítását. Ezeknek a hibáknak leküzdésére kell a következő évben minden erőnket összpontosítani. Kristóf István rátért ezután az 1953-as évi legfőbb termelési feladataira és arra, ami ezekből a feladatokból a szakszervezetek számára következik. Ötéves tervünk negyedik évében előttünk álló feladatok megoldásának központi kérdése az alapanyaggyártás gyors fejlődése Bányászainknak a jövő esztendőben 4,6 millió tonnával több szenet kell adnlok népgazdaságunknak, mint az előző évben. Megvannak-e a szervezettség és a fegyelmezettebb munka felételei bányászatunkban ezeknek a nagy feladatoknak teljesítéséhez? Kétségtelenül megvannak. Pártunk és vezérlink, Rákosi elvtárs különös gondot fordít a bányászatra. Pártunk és kormányunk szerető gondoskodása kifejezésre jut a bányászok anyagi és erkölcsi megbecsülésében. Bányászaink hősies helytállásával nem áll arányban a munka szervezése, sem a bányászszakszervezetben, sem a bánya- és energiaügyi minisztériumban. A főtitkár rámutatott arra, hogy felelősség terheli ezen a téren a SZOT és a bányász szakszervezet központi vezetőségét, a bánya- és energiaügyi minisztérium vezetőségét, mert sem a pártunk és kormányzatunk által nyújtott hatalmas segítséget, sem a bányászdolgozók között meglévő hatalmas lelkesedést nem tudta megfelelően a termelés szolgálatába állítani. Több hiányosság felsorolása után Kristóf István kiemelte, hogy a SzOT elnöksége hozzon világos, átfogó határozatot a széntermelés elősegítésére, bányászatunkban a szakszervezeti munka gyökeres megjavításéra. A bányász szakszervezet munkájában mindenekelőtt arra van szükség, hogy jelentősen emeíked Jók a vezetés színvonala. A vezetés színvonalának emeléséhez egyik legfontosabb feltétel, hogy szorosabb kapcsolatot teremt, sünk meg a szakszervezeti és műszaki vezetés között. Bányász szervezeteink vezetőit, aktivistáit sokkal fokozottabban kell éberségre, az ellenség elleni következetes harcra nevelni. Áttérek most kohászatunk problémáira. Kristóf István ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy milyen hiányosságok akadályozzák kohászatunk gyorsabb ütemű fejlődését, majd a kohászati üzemekben folyó szakszervezeti munkával foglalkozott. A hiányosságok feltárása után rámutatott, mik a szakszervezet feladatai. A kohászati minisztérium után meg kell alapítanunk a jövő ér elején a kohászati dolgozók szak- szervezetét is. Az áj szakszervezetét meg kell erősíteni politikailag és szakmailag felkészült káderekkel. Harcoljon a szakszervezet azért, hogy a kohászati üzemekben megvalósuljon az ütemes, grafikon és Programm szeriinti termelés, Moz. galmat kell indítani a szovjet tapasztalatok átvételére, a kohászati berendezések élettartamának növelésére és jó kihasználására, megelőző karbantartására. Különös gonddal kell a szakszervezeteknek foglalkoznia az üzemen belüli együttműködés megjavításával. Az élenjáró szovjet kohászat tapasztalatainak elterjesztésével lendületet kell adni a Sztahanov-moz- galomnak. A politikai munka gyökeres megjavításával kohászainkat szocialista fegyelemre, a szoeiáldemokratiz- mus elleni harcra, az ellenség leleplezésére kell nevelnünk. Ezután az alapanyagipar más fontos ágairól szólt, majd a legfontosabb tennivalókkal foglalkozott a munkaverseny terén. Minden iparágban a minisztériummal közösen ki kell munkálni a versenyfeltételeket.. A szakszervezeteknek idejében kell támogat ni ok, felfcaxolniok minden élenjáró új kezdeményezést. A szakszervezetekben dolgozó kommunistáknak tudaiok kell, hogy saját pártszervezetük, pártbizottságuk előtt felelősele azért a tevékenységért, amelyet a párt rájuk bízott. Meg kell szüntetni az elnéző, liberális magatartást a hibákkal szemben. Az ifjúsággal valő foglalkozást, kapcsolatainkat a DlSa-szel a leg meghatározott feladatokra 1953. évi tervünk teljesítésére és túlteljesítésére. A SZOT teljes ülése Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárhelyettesének zárszavával ért véget. sürgősebben és leggyökeresebben meg kell javítanunk. Az 1953-as évben sokkal többet kelt törődnünk a takarékossággal. Alá kell húznom a szocialista munkaverseny eredményeinek továbbfejlesztésével kapcsolatban a műszakiak szélesebb bevonását a szakszervezeti mozgalomba. A magyar szakszervezeték alapszabályai előírják, — mondotta a továbbiakban Kristóf István, —* hogy előkészítsük a magyar szak- szervezetek XVIII. kongresszusát. Javasoljuk, hogy a kongresszust február bő végére hívjuk össze. A kongresszuson a Szakszervezetek Országos Tanácsa számoljon be arról, mit végzett a XVII. kongvesz- szus óta. A XVIII. kongresszus határozza meg a szakszervezetek előtt álló alapvető feladatokat. A kongresszus legméltóbb előkészítése az lesz, ha felesleges és pompázó külsőségek helyett tervük teljesítésére és a szakszervezeti munka alapvető hibáinak megszün. tetősére irányuló mozgósításban jut kifejezésre. A felszólalások után a Szakszer, vezetek Országos Tanácsa VT. teljes ülése a következő határozatot hozta': A teljes ülés határozata A Szakszervezetek Országos Tanácsának VI. teljes ülése jóváhagyja Kristóf István elvtárs, a SZOT főtitkárának beszámolóját és az abban foglalt feladatok végrehajtására kötelezi az összes szak- szervezeti szerveket és tagokat. A teljes ülés kimondja, hogy a legfontosabb feladat az 1952-es termelési év sikeres befejezése, a szak- szervezeti munka megjavítása az alapanyagokat gyártó iparágakban. Az egész iparban és a mezőgazdaság szocialista üzemedben fel kell lendíteni, állandóvá kell tenni a munkaversenyt és a Sztabanov- moxgalmat, szigoré takarékosságra kell nevelni a dolgozókat. A SZOT VI. teljes ülése elhatározza, hogy a magyar szakszervezetek alapszabályainak megfelelően 1953 február 27-re összehívja a magyar szakszervezetek XVIII. kongresszusát. A kongresszuson a Szakszervezetek Országos Tanácsa számoljon be a XVII. kongresszus óta eltelt időszakban végzett munkájáról. A kongresszus határozza meg a szakszervezetek előtt álló feladatokat ötéves tervünk végrehajtásában, a munkaverseny és a Szta lián o v-mozgu 1 o ra magasabb színvonalra emelésében. Emellett a szakszervezetek megtisztelő központi feladataként foglalkozzék a dolgozókról való gondoskodás, a munka és egészségvédelem, a társadalombiztosítás, általában a szocialista érdekvédelem kérdéseivel. Határozza meg a kongresszus az üzemi szakszervezeti munka megjavításának legfontosabb feladatait, erősítse meg a szakszervezetek legfelsőbb vezetését, válassza újjá a Szakszervezetek Országos Tanácsát és ellenőrző bizottságát. A magyar szakszervezetek XVIII. kongresszusának napirendje a következő legyen: 1. A Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója a XVII. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szakszervezetek további feladatai. 2. A SZOT ellenőrző bizottságának jelentése. 3. A szakszervezetek feladatai a munka- és egészségvédelem, valamint a társadalombiztosítás terén. 4. A magyar szakszervezetek alap- szabályainak módosítása. 5. A Szakszervezetek Országos Tanácsának s a SZOT ellenőrző bizottságának megválasztása. A SZOT VI. teljes ülése kötelezi az elnökséget, hogy a kongresszus határozati javaslatának tervezetét dolgozza ki és legkésőbb január 15-ig hozza nyilvánosságra. Szervezze meg a határozati javaslat megvitatását a szakszervezeti taggyűléseken és a vezető szervek gyűlésein, olymódon, hogy kibonta- kozhaseék a szakszervezeti tagok ós funkcionáriusok nagyfokú aktivitása az alapvető szakszervezeti feladatok megtárgyalásánál. Biztosítsa, hogy a módosításokra vonatkozó javaslatok eljussanak a kongresszushoz. Az elnökség szervezze meg a kongresszus küldötteinek megválasztását olymódon, hogy 3000 szakszervezeti tagra jusson egy küldött. A küldötteket az alapszabályok előírásainak megfelelően január hónapban válasszák meg. Biztosítsa az elnökség a kongresszus politikai szervezeti és technikai előkészítését. A Szakszervezetek Országos Tanácsának teljes ülése felhívja az összes szakszervezeti funkcionáriusokat, aktivistákat, szakszervezeti tagokat, hogy a kongresszusra akkor készülnek a legméltóbban, ha magasabb színvonalra emelik a szakszervezeti munkát, a munka- verseny szervezését, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását, a politikád és kulturális nevelést ha minden erejüket összpontosítják a párt Központi Vezetőségének november 29-i ülésén A jó zárszámadás után új tagokkal erősödik a vaiai Rákóczi termelőcsoport A vajai ,,Rákóczi“ teimelőszövet- kezet tagjai nagy napra készültek az elmúlt napokban. Zárszámadás volt. Arra gyűlt össze a nagy család minden tagja. A kívülállók közül is többen eljöttek. Az ünnepi gyűlésen mindenki nagy figyelemmel hallgatta az elnöki beszámolót. K Kovács András beszámolójában többek között eze két mondotta. Az elmúlt évben 370 holdon gazdálkodtunk. Termelőszövetkezetünk vagyona 980 ezer fos rint. Most a szövetkezeti alapra 347 ezer forintot, üzemi alapra pe dig 180 ezer forintot helyeztünk. Az egyéni jövedelem mellett nagy gondot kell fordítanunk a közös vagyon gyarapítására is hangsúlyozta K. Kovács András, mert a további gazdálkodás alapja a közös vagyon . . , Főleg nagy gondol kell fordítani az áUatállomáry növelésére. Az állatállomány a csoport kincsesbányája. A beszámoló másik részében foglalkozott az egyévi munka eredményeivel Tavasz árpánk boldankint 20 mázsa 25 kilós átlagtermést adott, bú zánk 10 mázsa 10 kilót, burgonyánk a négyszeri kapálással 60 1 mázsás termésátlagot fizetett, tengerinkről, ami homokon volt, ötszöri kapálással 17 mázsás termést szüreteltünk. Munkaegységenkint jut a ! termelőszövetkezet tagságának 10 ! kiló tengeri, 4 és fél kiló búza, 5 kiló 80 deka burgonya, 45 deka rozs# 50 deka árpa, 25 deka cukor, 8 centiliter olaj és 5 forint 20 fillér készpénz. K. Kovács András beszéde végén dicséretben részesítette a csoport legjobb dolgozóit, az olyanokat mint Tóth Ferenc, aki 263 munkaegységet szerzett a. elmúlt évben | Jó munkájának eredménye meg is látszik most a zárszámadásnál. Tóth Ferenc évi munkája után most kapott 12 mázsa 35 kiló kenyérgabonát, 4 mázsa 60 kiló árpát, i 26 mázsa tengerit, 4 mázsa 51 kiló takarmányt, 22 liter olajat, 65 kilo cukrot, 15 mázsa burgonyát és 1367 forint készpénzt. Tóth Ferenc nyomában az évi munkák során mindenüti ott haladt Takács Péter, aki 260 munkaegy seggel zárta az évet és Tóth Ferenchez hasonló juttatásokban részesült. Az egész tagságot megelőzte a I munkában K. Kovács András elnök családja. 664 munkaegységet teljesítettek az elmúlt gazdasági évben. A gyűlésen jelenlévő dolgozó pa rasztok csak elcsodálkoztak az eredmények hallat tára. Azt látták egész nyáron, hogy sokkal szebb volt a ,Rákóczi44 termelőcsoport terménye, mint az övék, de azt mégsem hitték eddig, hogy ilyen gazdag jövedelme lesz a szövetkezeti tagoknak. Az elnöki beszámoló után Székely András 12 holdas egyénileg dolgozó paraszt is felszólalt. Én 12 holdon gazdálkodom “~ mondta hozzászólásában —, de hol van az én jövedelmem a szövetkezetiekétől? Székely Andrást igencsak gondolkodóba ejtette Tóth Ferenc, Takács Péter, meg a többi jó szövetkezeti tag szép jövedelme. Bcrkcsz Gyula pedig egyenesen belépési nyilatkozatot kért, hogy kitölthesse. A dolgozó parasztok a zárszámadási gyűlések után egyre többen lépnek be a tszcs-be Vaján és a megye többi községeiben is. A hal mosbokori Uj Élet, a porcsalmai Rákosi, a turricsci Acél termelőszövetkezet zárszámadása után szintén új tagokkal erősödik a szövet kezetek. Pályázati felhívás az 1953. évi aspiranlurára A tudományos káderutánpótlás tervszerű biztosítására kormányzatunk megteremtette és továbbfejlesztette a kandidátusképzési (aspirantúrát). A kandidátuskép zés lehetővé teszi, hogy a néphez hű fiatalok valamely általuk választott tudományágban, egy kiváló tudós szakmai vezetése mellett, anyagi gondoktól mentesen minden erejűket szakmai továbbképzésükre és tudományos kutatómunkájukra fordíthassák. Háromévi tanulmányi idő és az ezalatt előírt vizsgák letétele után az aspiráns tudományos disszertációja alapján elnyeri a „tudományok Kandidátusa’’ fokozatot. Az aspirálna különösen indokolt esetben képzésének időtartama alatt is megmaradhat szolgálati beosztásában (levelező aspirantúra), ebben az esetben tanulmányi időtartama négy év. A Tudományos Minősítő Bizottság pályázatot hirdet az 1953. évi aspiráns-felvételre. Az aspirantúrá- ra jelentkezhet minden olyan, a néphez hű férfi, vagy nő, aki a tudományos pálya iránt kedvet és tehetsé' i érez, amennyiben a) 40. életévé, még nem töltötte be (a levelező aspirantúra nincs korhatárhoz kötve), b) egyetemet, vagy főiskolát végzett, vagy olyan utolsóéves egyetemi hallgató, aki tanulmányait 1953 szeptember 1-ig befejezi, vagy egyetemi, főiskolai végzettségnek megfelelő szakmai tudással rendelkezik. A felvételi kérelmet a jelenleg alkalmazásban nem állók a Tudományos Minősítő Bizottság titkárságához (Budapest, V., Nádor-utca 12.) adják be az ott kapható Űrlapokon. A jelenleg alkalmazásban álló pályázók munkahelyük személyzeti osztályához nyújtsák be kérelmüket. A pályázat beadásának határideje: 1953 január 20. A felvételi vizsgán megfelelő pályázók aspiránst munkájukat 1953 szeptember 15-én kezdik meg. Az aspiráns képzésének ideje alatt ösztöndíjban részesül, amelynek összege a kandidátusi elővizsga letételéig 1180 forint, amit indokolt esetben 1770 forintig emelnek fel. A kandidátusi elővizsga sikeres letétele után az ösztöndíj 1210 forint, ami indokolt esetben 2120 forintig emelkedhet. Az ösztöndíjra irányuló kérelmeket a felvételi űrlapon kell feltüntetni. A levelezőaspiránst ösztöndíj nem illeti meg. Az 1953. évi aspiráns-felvétel alkalmával különböző tudományszakokra lehet pályázni. n
