Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)
1952-12-21 / 299. szám
195? DECEMBER *1, VASÁRNAP NÉPLAP 3 Az országgyűlés szombati ülése Az országgyűlés szombaton folytatta tanácskozását. A szombati ülésen megjelent Rákosi Mátyás elvtárs, a minisztertanács elnöke. Hagy Imre, Kiss Károly, Házi Árpád elvtársak és a minisztertanács költségvetésével foglalkozott. — A mi kultúránk, a szocialista kultúra békés építőmunkára a népek közti barátságra és testvériségre nevel — mondotta. — Ezzel szemben az úgynevezett „amerikai kultúra’’ rombolásra, gyilkosságra, a népek közti ellenségeskedésre. Egy példa a sok közül: Az Egyesült Államokban évente körülbelül egy millió 10—17 éves gyermeket tartóztatnak le különböző bűncselekmények elkövetése miatt. Ezeknek a szerencsétlen gyermekeknek nagy része a bíróság előtt azzal védekezik, hogy romboló erkölcsű könyvek, film, vagy a rádió hatására követték el a bűncselekményt. 1952- ben 101 millió forintot fordítunk kulturális beruházásokra — folytatta Szalai Béla — új székházat építettünk a Magyar Távirati Irodának, megkezdtük az új szinkron-filmgyár felépítését. Vidéki kultúrotthonok, mozik építésére és színházak fejlesztésére 21 millió forintot fordítottunk. 1952- ben kb. 40 új járási kultúrházat és 330 új területi kultúrotthont létesítünk. Budapesti és vidéki normál-filmszínházaink száma 1952 végére 441 lesz, falusi keskenyfilm- vetítő mozijaink számát az idén 1293-ra emeljük. 1953- ra a kulturális beruházások Összege 131 millió forint lesz. Többek között a jövő évben mintegy 300 új kultúrotthon és 150 keskeny- filmvetítő mozi épül. Fejlődő új ipari városaink, mint Komló, Várpalota és a többiek méltó kultúrházat és moziépületet kapnak. Az állami eszközökkel történő beruházásokon kívül jelentős helyi erővel történő beruházásokat hajtottak végre. Például Pusztaszabolcs község kultúrházának építésére a költségvetési előirányzatban három- százezer forint szerepalt. A helyi tanács kezdeményezésére társadalmi akció indult száz-száztízezer forint értékű beruházásnak helyi erőforrásokkal való biztosítására. Kulturális tömegmozgalmunk művészeti ágának fejlődését jellemzi az a tény, hogy a jelenleg folyó kultúr- versenybe 13.100 kultúrcsoport kapcsolódott be 205.100 résztvevővel. Elmondotta a továbbiakban, hogy az év első 9 hónapjában színházainkat 3,3 millió, filmszínházainkat 85 millió, múzeumaink kiállításait pedig több mint háromnegyed millió dolgozó látogatta. 1952 első három negyedévének adatai szerint a négy népművelési könyvkiadó 550 müvet adott ki 3,5 millió példányban. Ezután arról beszélt, hogy milyen segítséget nyújtott a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusa az íróknak, az irodalom vitás kérdéseinek meg oldásához. Elmondotta, hogy a kultúrpolitikai munkaközösségben lefolyt vita és Révai József elvtárs zárszava nagy segítség íróink, de rajtuk kívül valamennyi alkotó művész számára. — Népünk szereti tehetséges íróinkat és azt várja tőlük, hogy a párt útmutatásai szellemében az eddigieknél jobb müvekét írjanak a dolgozók életéről, munkahőstetteiről, a szocializmust építő ország mai problémáiról. Elmondhatjuk, hogy népünk a szocialista társadalmat építő többi néppel együtt nemcsak a gazdasági rend fejlettsége, de műveltség szempontjából is az élvonalba került, ma már a világ legműveltebb népei közé tartozik. Nincs egyetlen kapitalista ország a világon, amely a fejlődésben velünk lépést tartana. Köszönet és bála ezért példaképünknek, a nagy Szovjetuniónak. amely számtalan formában segíti kulturális fejlődésünket és a magyar knltúra legfőbb pőrének és kulturális fejlődésünk motorjának, a Magyar Dolgozók Pártjának, szeretett Rákosi Mátyás elvtársunknak. több más tagja. Az első napirendi pont az 1953. évi állami költség- vetés tárgyalásának folytatása volt. Szalui Béla országgyűlési képviselő volt az első hozzászóló. A költségvetést pártom és a magam nevében elfogadom. Majldt Jolán a többi közt a következőket mondotta: Elmondhatjuk, hogy nemzeti kultúránk nagy alkotásai most válnak egész népünk közkinesévé. Szocialista jövőjét építő dolgozó népünk egyre nagyobb érdeklődéssel fordult műveltségünk nagy nemzeti hagyományai felé és erőt, lelkesedést merít belőlük jövőt formáló munkájához és eredményeinket védelmező békeharcához. Jelentős eredményekről számolhatunk be színjátszásunk és dráma- irodalmunk terén. Színházaink számos kiemelkedő új magyar színművet mutattak be az elmúlt esztendőben. Színházi életünk eredménye nemcsak az új magyar müvek bemutatása terén mutatkozik meg, hanem színjátszásunk színvonalának jelentős emelkedésében is. Különösen szépen fejlődött a korábban igen elmaradott vidéki színjátszás. Eredményes volt ez az év zenei fejlődésünk terén is. Ebben az évben először támaszkodott zeneszerzőink munkája széleskörű állami megrendelésekre. ötéves tervünk hatalmas alkotásai egyre szélesebb körben vonják be az alkotó munkába képzőművészeinket. Csupán a földalatti gyorsvasüt képzőművészeti munkája több mint 25 szobrászt és 11 festőművészt foglalkoztat. Képzőművészeink éppen a múlt eseményeit megörökítő állami megrendelések megvalósítása során jutnak el mind jobban nagy nemzeti hagyományainkhoz. ötéves tervünk nagy alkotásai, hatalmas méretű állami megrendelései igen erőteljesen fordítják művészeinket mai életünk eseményeinek ábrázolása felé. En. nek eredményeit mutatja be a tegnap megnyílt III. képzőművészeti kiállítás. Olt Károly elvtárs bejelentette, hogy a vita során felmerülő módosító javaslatokat reálisaknak tartja és elfogadásukat javasolja. Egyúttal javaslom — folytatta —, hogy a kiadások 32,520.000 forintos emelése és 130 millió forintos csökkentése eredményeképpen mutatkozó 97,480.000 forinttal az Olt Károly elvtárs beszéde után az elnök bejelentette, hogy a költségvetéshez több hozzászóló nincs és a vitát bezárta. Ezután szünet következett. Szünet után Ant-os István elvtárs, a költségvetés előadója szólalt fel. Bejelentette, hogy a gazdasági és pénzügyi bizottság, a költségvetési vita során elhangzott módosító javaslatokat megvizsgálta és javasolja, hogy azokat az országgyűlés fogadja el. A javasolt módosítások — folytatta — a költségvetés fő összegeit nem érintik, ezért a gazdasági és pénzügyi bizottság javasolja, A javaslat előadója Varga 1st van képviselő volt. Tervünk teljesítésének egyik legfontosabb feltétele — mondotta —, hogy pontosan nyilvántartsuk, mivel rendelkezünk. Népi demokratikus államunknak újtípusú statisztikai szervezetre és hivatalra van szüksége,, olyanra, amilyent Lenin elvtárs a következőképpen jellemzett: „A Központi Statisztikai Hivatalnak a szociaörömmel és büszkeséggel számolhatunk be filmművészetünk eredményeiről. Filmjeink ez évben komoly nemzetközi sikereket értek el. Az irodalmi életünkben jelentkező problémák kihatnak dráma- irodalmunkra. de filmművészetünkre is. Nincs elegendő és megfelelő filmforgatókönyv. A következő évben felújítjuk filmgyártásunk technikai felszerelését, új filmlaboratórium épül. Uj kultúránk jelentős nemzetközi sikereket ért el az elmúlt esztendőben. Közel húsz különböző kiállítás ismertette meg a külfölddel népi demokráciánk kultúrájúnak eredményeit. — Különösen nagy lépéseket tett Irodalmunk azon az úton, hogy kiemelkedő müvei a nemzetek közös kincsévé váljanak. Ebben az évben jelent meg a Szovjetunióban — Aczél Tamás és Nagy Sándor Sztá- 1 in-díjas müve mellett — a 700 oldalas „Magyar költők antológiája” és még sok más klasszikus és új magyar irodalmi mű. Kültúrmunkánk területén mutatkoznak még fogyatékosságok is. Ezek leküzdése, az elért eredmények továbbfejlesztése képezik jövőévi munkánk programmjának alapjait. Mindenekelőtt erősíteni kell a kapcsolatot kulturális életünk és népünk nagy alkotó munkája : a szocializmus építése, békéért folytatott harca között. Népünk több. jobb, szebb müveket vár alkotó művészeinktől. íróink, zeneszerzőink, képzőművészeink, általában művészeink még adósok népünknek számos, új életünket bemutató müvei. A szovjet kultúra példáinak még sokkal mélyebb megértése és alkotó művészeink munkájában való hasznosítása a másik feladat, melynek irányítania kell jövőévi kulturális kapcsolatainkat és a tapasztalatok cseréjét A népművelési minisztérium költségvetése kultúránk ilyen fejlesztésének az anyagi eszközeit biztosítja, ezért a költségvetést elfogadom. Ezután Rónai Sándor elvtárs elnök bejelentette, hogy Olt Károly elvtárs pénzügyminiszter kíván szó- lani. országgyűlés a minisztertanács tartalékát emelje fel, hogy az így adódé megtakarítás az év közben felmerülő üj szükségletekre legyen fordítható. Kérem az országgyűlést, hogy az 1953. évi költségvetést a javasolt módosítások figyelembevételével fogadja el. (Taps.) hogy az országgyűlés a költségvetési törvényt eredeti szövegében, tehát 52.739,047.000 forint bevételi, 51.864.005.000 forint kiadási előirányzattal és 875 042.000 forint felesleggel hagyja jóvá. , Ezután az országgyűlés az 1953. évi állami költségvetést általánosságban és részleteiben a javasolt módosításokkal és az 1953. évi állami költségvetésről szóló törvény- javaslatot változatlan szövegben egyhangúlag nagy lelkesedéssel elfogadta. Ezután az állami statisztikáról szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. lista építés felülvizsgáló és ellenőrző szervének kell tennie. Azt kell számbavennie, amit a szocialista gazdaságnak most elsősorban tudnia kell." Statisztikai hivata'unk szervezett kiépítése és megszilárdítása terén a Szovjetunió példájára támaszkodva, pártunk útmutatásával az utolsó két-három esztendőben jelentős eredményeket értünk el. Az eredmények ellenére az előttünk álló nagy feladatok szükségessé teszik, hogy statisztikai rendszerünket új szocialista alapokra helyezzük. Fontos ez azért is, mivel a jelenlegi statisztikai törvény elavult és sok rendelkezésében ellentétként áll szocialista gazdasági életünkkel. A beterjesztett törvényjavaslat paragrafusa szerint a statisztika a Magyar Népköztársaságban a gazdasági, szocialista, kulturális fejlődés ellenőrzésének és tervszerű irányításának eszköze. Arra szolgál, hogy a számadatok tudományos csoportosításával, elemzésével feltárja a gazdasági és társadalmi élet jelenségeinek összefüggéseit, adjon a népgazdasági tervek végrehajtásáról és felhívja a figyelmet a mutatkozó hiányosságokra. A benyújtott törvényjavaslat mindezeket biztosítja. A statisztikai rendszernek ebben a törvényjavaslatban lefektetett magasfokú egysége csak szocialista államban képzelhető el, ahol a dolA javaslathoz az első felszólaló Szita János országgyűlési képviselő volt. A tőkés társadalomban — mondotta — a statisztika a kizsákmányoló osztályok érdekelt szolgálja. A tőkés társadalomban a statisztika a kapitalizmus belső ellentétei ellep- lezésének, a valóság szépítésének eszközévé válik, magyarán mondva: ahol lehet, hamisít Ezután elmondotta, hogy az adatszolgáltatás az elmúlt években lényegesen meggyorsult. — A legfontosabb körülmény azonban az elmúlt években elért fejlődés terén az, hogy a statisztika egyre inkább és egyre mélyrehatóbban foglalkozik a számszerű adatok alapján a gazdasági, társadalmi folyamatok alakulásának, fejlődésének elemzésével. — Az előttünk fekvő statisztikai törvény szerepe kettős, — folytatta, — egyrészt rögzíti azokat a szervezeti formákat, kialakult eredményeket, amelyeket az utóbbi években elértünk, másrészt előre mutat a statisztika minden téren való fejlődése, a statisztikai fegyelem megszilárdítása, statisztikai rendszerünk színvonalának emelése irányába. — A törvényjavaslat a Szovjetunió gazdag tapasztalatai és a magyar statisztika legutóbbi fejlődése alapján helyesen állapítja meg a statisztika feladatait és szervezetét. A statisztika feladata, hogy segítséget nyújtson a gazdasági, szociális és kulturális fejlődésnek, a tervek végrehajtásának ellenőrzéséhez és ezáltal az állam, a népgazdaság irányításához. — El kell érni, — mondotta a továbbiakban, — hogy az összes állami, gazdasági, társadalmi szervek a törvény minden rendelkezéseit maradéktalanul végrehajtsák, megszilárdítsák az állami fegyelmet a statisztika terén és egyre inkább felhasználják a statisztika fegyverét a munka mindennapi irányításában, az ellenőrzésben, a vezetés színvonalának emelésében. — Az említett feladatok végrehajtására megvan minden lehetőség. A Szovjetunió gazdag tapasztalatai, a párt és a kormány állandó segítsége e téren is lehetővé teszi a sikert, azt, hogy a sta,tisztika betöltse a maga hivatását ötéves tervünk teljesítésében, a szocializmus építésében. A statisztika terén elérendő feladatokhoz segítséget fog nyújtani az előttünk fekvő statisztikai törvény is. Ezért a Magyar Dolgozók Pártja és a magam nevében a statisztikai törvényt elfogadóm. gozó népnek érdeke a termelés átfogó nyilvántartása. Ezért nálunk a jó statisztika és ellenőrzés az egész nép ügye. Dolgozó népünk elvárja, hogy a hanyagságból vagy tudatosan hamis adatokat, szolgáltatók ellen a törvény szigorát érvényesítsük. A statisztika a szocialista társadalomban nem öncél, hanem a vezetés megjavításának eszköze. Ehhez azonban az kell, hogy a statisztika világos, érthető, áttekinthető legyen. A törvényjavaslat biztosítja a felesleges adatszolgáltatás, adatgyűjtés megszüntetését. A továbbiakban a statisztikus- képzés fontosságáról beszélt. Befejezésül hangsúlyozta: Ennek az üj törvénynek fontos fegyverként kell szolgálnia az ötéves tervünk sikeres teljesítéséért folyó harcban. Kérem az országgyűlést, hogy az állami statisztikáról szóló törvény- javaslatot fogadja él. Ezután Tóth Endre országgyűlési képviselő szólalt fel. Rámutatott, hogy az állami statisztikáról szóló törvényjavaslat egyik alapvető rendelkezése: a Központi Statisztikai Hivatalnak alárendelt széleskörű helyi statisztikai hálózat kiépítése. A helyi hálózat lényegesen jobb ellenőrzést fog biztosítani, mint a központosított szervezet, egyrészt mert közel van a megfigyelés helyéhez, másrészt mert feladatuk, hogy idővel olyan jól megismerjék a területükön lévő üzemek, gazdaságok, iskolák, kórházak életét, hogy a valóságtól eltérő adatokra saját ismereteik alapján azonnal felfigyelhessenek. . — A helyi hálózatnak második legfontosabb feladata, hogy tájékoztassa a helyi vezető párt- és állami szerveket. A hiányosságok menetközben! feltárásával módot fog adni azok kiküszöbölésére, a tervfeladatok végrehajtására. — A statisztika mindig és mindenütt az osztályharc eszköze, — folytatta. — Az osztályharc ma nálunk a mezőgazdaság területén jelentkezik legélesebben: a kulákság elszántan és szívósan harcol azért, hogy keresztezze a szocializmus építését. A mezőgazdasági statászéika sokat tehet az osztály, harc területén és bizonyos eredmá nyékét élért eddig is. Szükség van a statisztika harcosságára a mezőgazdaság szocialista szektorában is. ahol segítséget kell nyújtania a nép vagyonának tékozlása, a nemtörődömség, fele- ’őtlenség elleni harchoz. — A mezőgazdasági statisztikai adatok sohasem csak termelési eredmények, hanem politikai jeladások is a párt és a kormány számára, megmutatják az osztályellenség mesterkedéseit, megmutatják parasztságunk viszonyát a munkásosztályhoz, a népi demokráciához, megmutatják a szocialista szektor fejlődését, megszilárdítását. — A mi mezőgazdasági statiszti- Kánknak az is feladata, — mondotta befejezésül, hogy nyilvánosságra hozza: milyenek a valóságos viszonyok azokban az országokban, ahol a parasztság még nem a szocialista, hanem a kapitalista úton halad. A törvényjavaslatot elfogadta. Tóth Endre felszólalása után Rónai Sándor elvtárs, az országgyűlés elnöke lezárta a vitát. Az országgyűlés az állami statisztikáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadta. Rónai Sándor elvtárs, az ország, gyűlés elnöke ezután további ered- ményes munkát kívánt a képviselőknek és az országgyűlés ülésszakát .berekesztette. A népművelési tárca Elfogadta az ország-gyűlés az 1953. évi költség-vetést Az állami statisztikáról szóló törvényjavaslat tár^yaiása Olt Károly elvtárs, pénzügyminiszter beszéde Hozzászólások
