Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)
1952-12-20 / 298. szám
NÉPLAP .ill'" *1952 DECEMBER 20. SZOMBAT :t Az országgyűlés pénteki ülése Az országgyűlés » pénteken folytatta az 1953. évi állami költség- vetés vitáját. Az illésen megjelent Rákosi Mátyás elvtárs, a miniszter- tanács elnöke, Nagy Imre, Hidas István, Kiss Károly, Házi Árpád elvtársak és a minisztertanács több költségvetéséhez szólt hozzá. Elmondotta, hogy a háborút megelőző utolsó években az akkori kormányzat évente átlagosan csak negyven-ötven lakott helyet kapcsolt be a telefonhálózatba. 1949 óta viszont a posta a falutelefon- akció során eddig több mint kétezer faluba, tanyára és gépállomásra vezette be a telefont. Ebben az évben 93 állami gazdaság, 13 gépállomás és 139 termelőszövetkezeti csoport kapott távbeszélő állomást. A jövő évben a posta csaknem 400 újabb falutelefont fog üzembe helyezni. költségvetésével foglalkozott. A begyűjtési minisztérium megalakításával — mondotta — pártunk és kormányunk aláhúzta a begyűjtés jelentőségét. A begyűjtésnek különösen nagy a jelentősége most, amikor a falun is megkezdtük a szocializmus építését. A begyűjtés nemcsak egyszerű gazdasági feladat, hanem messzemenően politikai feladat is. A begyűjtési minisztérium az 1952. költségvetési évben feladatát bizonyos nehézségek között látta el. A tavaszi fagy és az aszályos nyár hátrányosan befolyásolta az - idei terméseredmények alakulását. Ennek ellenére a megyék többsége gabonabegyüjtési tervét nemcsak teljesítette, hanem jelentősen túl is teljesítette. A jó eredményhez nagymértékben járult hozzá a begyűjtési verseny. Az 1952. évi és az elmúlt évek .során szerzett értékes tapasztalatok alapján a begyűjtési tárca az 1953. évben is nagy súlyt helyez a begyűjtési versenyre. A verseny- eredmények fokozása érdekében kormányzatunk az évi versenyju talmakra mintegy négymillió forintot fordít. Jelentékenyen javítani fogja a begyűjtési adminisztráció és irányitó munka minőségét a begyűjtési apparátus szélesebb körű és szervezettebb oktatása. Ennek érdekében a begyűjtési tárca széleskörű oktatási tevékenységet folytat. Az oktatási feladatok megvalósítása 5,6 millió forint keretösszeget vett fel költségvetésébe. más tagja. Ott volt Dobi István elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Molnár Imre, az országgyűlés al- elnöke nyitotta meg az ülést és elsőnek Kerek Gábor országgyűlési képviselőinek adta meg a szót. Nagy gondot fordít a posta a külterületi és tanyai szolgálat fejlesztésére is. Már az elmúlt öt esztendő alatt is hatszorosára emelkedett a külterületi járatok száma. 1953-ban a posta további kétszázharminc űj kézbesítőjáratot indít meg és 166 új postahivatalt létesít. Ezután arról beszélt Búst a Ite- zső, hogy 1953-ban a Szovjetuniótól kapott segítséggel megtörténnek az előkészületek a televízió bevezetésére. Darabos Iván, Ozéh József szintén a begyűjtési minisztérium költségvetéséhez szólt hozzá. Rámutatott arra, hogy a szocialista munkaverseny mind a dolgozó parasztok, mind pedig a termelőszövetkezetek körében a terménybeadás főmozgaitó erejévé vált. A továbbiakban rámutatott a hibákra, majd a szocialista szektor példamutatásáról szólt: — Ha dolgozó parasztságunk látja, hogy az állami gazdaságok az alkalmazott helyes a-grotecnikai eljárással még jobb eredményt érnek el, Igyekezni fognak ezeket az eljárásokat széles körben alkalmazni. Jelentős feladat hárul a példamutatásban a termelőszövetkezetekre is. Röviden szólni kívánok még a gépállomások munkájáról — mondotta. Életszínvonalunk fokozatos emelkedésének döntő előfeltétele a jő termés, amij viszont a gépállomások dolgozóinak lelkiismeretes jó munkájával lehet elsősorban biztosítani, ötéves tervünk végén a mélyszántás 90 százalékát már traktorral kívánjuk elvégeztetni. A gabonavetés minden második holdját géppel akarjuk learatni. A különféle betakarító gépek ötéves tervünk végére mintegy 600.000 dolgozó paraszt nehéz fizikai munkáját fogják elvégezni és megszabadul parasztságunk a nehéz aratási munka 50 százalékától Is. Iparunk annyi műtrágyát fog majd gyártani, hogy a szántóterületek minden egyes hold ra a háború előtti átlagos hat kg. helyett 75 kg. jut. beadásra, éppen ezért dolgozó parasztságunk a begyűjtési rendszert Igazságosnak tartja. Dolgozó parasztságunk november végéig búzából beadási kötelezettségét 99 százalékra, kenyérgabonából 104,3 százalékra, és kukorica- beadási kötelezettségét 89,6 százalékra teljesítette, míg hízottsertés és vágómarha beadási kötelezettségét is dolgozó parasztságunk döntő többsége becsülettel teljesítette. A kulákok és más ellenséges elemek tevékenységéről beszélt ezután, majd rámutatott a begyűjtési rendszer néhány kiküszöbölendő hiányosságára. Ilyen hiányosság, hogy a begyűjtési rendszer nem nyújt megfelelő kedvezményt a termelőszövetkezeteknek, továbbá hogy egyes cikkeket (rizs, napraforgó) a termelőnek teljes egészében be kellett szolgáltatni. Hiányosság az is, hogy az állatbeadási kötelezettségek kivetésénél nem vették figyelembe az egyes megyék állattenyésztési sajátosságait. •Tövőévi begyűjtési tervünk teljesítésének egyik alapja — az állami fegyelem betartása mellett — a jó termelés, a magasabb termelési eredmények — folytatta a miniszter. — Ezért parasztságunknak legfontosabb feladata, hogy a már eddig bevált új agrotechnikai és zootcelinikai módszereket bátran és merészen, a legszélesebb körben alkalmazza. A minisztériumnak és a begyűjtő szerveknek a következő napok és hetek legdöntőbb feladata a tervek egészében és részleteiben való teljesítése, mert e körül egyes megyékben, különösen Bács Kiskun- és Csongrád megyében bajok vannak. Figyelmeztetnem kell a tanácsi és begyűjtő szerveket és a még hát ralékosokat; legyen aiz fculák, egyénileg dolgozó paraszt, vagy termelőszövetkezet, hogy a begyűjtés nem fejeződik be mindaddig, amíg hátralékos termelő van. Nehogy valaki is arra gondoljon, hogy december 31-e után — mivel terveink egyrésze naptári évre szól, — a teljesítésről lemondunk. Nem! Mi semmiféle hátralék begyűjtésére’ nem mondunk le, mert ez sértené a becsületes dolgozó parasztságunk döntő többségének Is az igazságérzetét. A becsületes dolgozó parasztok elvárják tőlünk, elsősorban tanácsi és begyűjtő szerveinktől, hogy a törvény teljes szigorával lépjünk fel a törvényszegőkkel, a hanyagokkal, a lustákkal szemben. Tártunk és kormányunk — azáltal, hogy csökkentette az őszi termésű termények beadási kötelezettségét — mindenki számára megteremtette annak lehetőségét, hogy teljesítse az állam iránti kötelezettségét, tehát semmi ok a lemaradásra. Tisza József miniszter nagy tapssal fogadott beszéde után szünet következett. Nezvdl Ferenc felszólalása. Szünet után az első felszólaló Nezvdl Ferenc volt, aki a pénzügyi tárca költségvetéséhez szólt hozzá. Részletesen foglalkozott a takarékossággal és a tanácsok kezelésében lévő különböző szociális intézmények fejlesztésével, s így folytatta: Javaslatot teszek az országgyűlésnek, hogy további kétszáz úgy szervezését tegye lehetővé a meglévő csecsemőotthonokban. Ennek költsége 520.000 forintot tenne ki. Tekintettel arra, hogy a bővítés textil- és egyéb anyagokat is igényel, s emellett fenntartási költségekkel is jár, javaslom, hogy az országgyűlés erre a célra további egymillió forintot szavazzon meg. Javaslatot teszek továbbá, hogy a kórházi ellátás további javítására. többek között a János-kórház tüdőbeteg osztályának fejlesztésére és a helyi tanácsok költségvetésében szereplő kórházak feladatainak bővítésére az országgyűlés to. vábbi hárommillió forintot szavazzon meg. A továbbiakban a pénzügyi fegyelem megszilárdításával foglalkozott. ' Tisza József elvtárs begyűjtési miniszter felszólalása (Ezután Tisza József begyűjtési miniszter emelkedett szólásra. Begyűjtési rendszerünk — mondotta — az arányos közteherviselés elvén épül fel és a termelőket gaz dasági erejükhöz mérten kötelezi A közoktatásügyi tárca költségvetésével kapcsolatban elmondotta, hogy ma hazánkban — beleértve az óvodákban foglalkoztatott gyermekek számát is — több mint másfélmillióan, országunk lakosságának közel 17 százaléka részesül szervezett oktatásban. Középiskoláinkban — folytatta f— ma 11.543-mal több tanuló jár, mint a múlt tanévben és két és félszer annyi, mint a llorthy-korszak- ban. Ez évben megkezdte működését az 52. új középiskola. Ezzel a középiskolák száma az 1937—3S. évi 2S5-ről 425-re emelkedett. Ma már az ország csaknem minden járásában van középiskola. Egyetemistáink s főiskolásaink száma — beleértve az esti és levelező hallgatókat is — egy év alatt több mint nyolcezerrel emelkedett. Ezután a kapitalista államok közoktatásügyi helyzetéről szólott. Elmondotta, hogy ma az Egyesült Államok területén hárommillió olyan felnőtt él, aki soha semmiféle iskolába nem járt. Tízmillió felnőtt oly kevés ideig járhatott csak iskolába, hogy analfabétának tekinthető. A négerek 73 százaléka még elemi oktatásban sem részesül. Egy néger gyermek tanítására hétszer kevesebb összeget fordítanak, mint egy fehérre. A Tito-fasiszták több mint hatvan tankönyvet és utasítást adtak ki eddig — a náci tankönyvek alapján — a militarista tárgyak oktatására. Ugyanakkor titóista hivatalos adatok szerint is ma 'Szerbiában kétszázezer írástudatlan van. Rámutatott ezután, hogy közoktatásügyünk fejlődésének jelentős állomása a felsőoktatási minisztérium megalakulása. A közoktatásügyi minisztérium és n felsőoktatási minisztérium költségvetésében előirányzott összegek — mondotta befejezésül — a szovjet tapasztalatok fokozottabb mérvű felhasználása mellett — lehetővé teszik, hogy közoktatásunk és felsőoktatásunk ötéves tervünk negyedik esztendejében az eddiginél még jelentősebb eredményeket érjen el. A két tárca költségvetését a Magyar Dolgozók Pártja és a magam nevében elfogadom. Búst a Rezső, a postaüg-yi minisztérium a begyűjtési minisztérium December 17-én A. A. Gt'omlko, a Szovjetunió képviselője az ENSZ 1. számú politikai bizottságában beszédet mondott az osztrák kérdésről, A. A. Gromiko a többi között kijelentette: A szovjet küldöttség a kérdés napirendre tűzésének vitája során már meghatározta a javaslattal kapcsolatos állásfoglalását. Tiltakozott az ellen, hogy az osztrák államszerződés kérdését napirendre tűzzék. Megfelelő indokokat sorakoztatott fel. Rámutattunk először is arra, hogy az osztrák államszerződés kérdése, amely a második világháború befejezésével kapcsolatban keletkezett, az ENSZ alapokmányának 107. cikkelye értelmében nem tartozik az Egyesült Nemzetek Szervezetének bt kiskörébe. Másodszor ráruutíuiuf k arra, hogy az osztrák államszerződés megkötésének kérdése a négy hatalom — a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország — hatáskörébe tartozik. A négy hatalom képviselői számos ülésének eredményeképpen néhány cikkely kivételével lényegében megállapodás jött létre az Ausztriával kötendő államszerződés tervezetének kérdésében. A szovjet kormány többízben javasolta az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország kormányának, hogy tárgyalják meg az Ausztriával kötendő államszerződés tervezetének azon cikkelyeit, amelyeknek tekintetében még nem jött létre megállapodás. A háfbm hatalom kormánya azonban megtagadta azoknak a cikkelyeknek a megtárgyalását, amelyekre vonatkozóan még nem jött létre megállapodás. Ehelyett azt javasolta, tárgyalják meg az általuk egyoldalúan előkészített úgynevezett rövidített osztrák szerződést. Ezzel a „szerződéssel” helyettesíteni próbálták az osztrák államszerződést. A bárom hatalom által javasolt „rövidített szerződés” egyáltalán nem felel meg a szabad, független és demokratikus Ausztria újjáte- remtése feladatainak, amelyeket a potsdami értekezlet határozatai, továbbá a hatalmak által Ausztriára vonatkozóan a potsdami értekezlet határozatainak továbbfejleszNezvál Ferenc módosító indítványát — amely szerint a költségvetés összegének négymillió forinttal való emelését javasolta — az országgyűlés kiadta a gazdasági és pénzügyi bizottságnak. A következő szónok Gáspár Sándor országgyűlési képviselő a közlekedésügyi tárcához szólt hozzá. Az államvasutak 1953. évi csaknem 1,3 roilliárdot kitevő kiadási előirányzata egyben meghatározza a vasút jövő évi programmját is — mondotta. Ez az előirányzat arra épült fel, hogy a közlekedési teljesítmények a folyó évihez képest 11,7 százalékkal, vasútipari teljesítmények egy százalékkal, az építőipari tevékenység 30 százalékkal emelkedik a következő évben, de ezzel egyidejűleg az önköltség a közlekedésnél 4 százalékkal, a vasútipari teljesítménynél 5 százalékkal, az építőiparnál pedig 2,4 százalékkal csökken. Ezután kijelentette, hogy ki kell küszöbölni a vonatkéséseket, majd így folytatta: — Kormányzatunk eddig is nagyra értékelte a vasutas dolgozók teljesítményét és ennek a megbecsülésnek jelét látom abban, hogy az államvasutak 1933. évi költségvetési előirányzatában mintegy 52 millió forintot biztosítunk a vasutas dolgozók kulturális és szociális szükségleteire, a társadalom- biztosításra és egészségvédelemre pedig több mint 133 millió forintot. — Újjáépített és újonnan épített gazdasági vasútaink a mezőgazdaság szocialista átalakítását és a tűseképpen kötött egyéb egyezmények kifejeznek. A szovjet kormány ezévi augusztus H-i jegyzékében felhívta a bárom hatalom kormányának figyelmét arra. hogy az általuk javasolt „rövidített szerződés” tervezete ellentétben áll az Ausztriára vonatkozóan korábban kötött egyezményekkel, éppen ezért a javaslat elfogadhatatlan. A szovjet kormány felhívta a három hatalom kormányának figyelmét arra is, hogy biztosítékot kell nyujtaniok arra vonatkozóan, hogy készek befejezni az osztrák államszerződés megtárgyalását. Ez év szeptember 5-én az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország kormányától jegyzék érkezett, amely azt bizonyítja, hogy a három hatalom kormánya nem áll el álláspontjától és egyáltalán nem fejezi ki készségét arra, hogy folytassa a munkát az osztrák államszerződéstervezet előkészítésének befejezése érdekében. Gromiko ezután rámutatott arra, hogy az osztrák kérdésnek a közgyűlésen történő megvitatása nem segítheti elő az osztrák államszerződés megkötését, a szabad, független és demokratikus osztrák állam újjáteremtésének meggyorsítása t, hiszen a közgyűlésnek e kérdés megtárgyalására semmiféle törvényes joga vagy felhatalmazása nincs. Gromiko hangsúlyozta, hogy e lépés célja mindenekelőtt nyilvánvalóan az. hogy igyekezzenek elvonni a széles körök figyelmét a fegyverzet csökkentéséről, az atomfegyver és a többi tömsggyilkoló fegyver eltiltásáról, a koreai nép ellen folyó agresszív háború megszüntetésének kérdéséről és az öt nagyhatalom békeegyezménye megkötésének kérdéséről szóló javaslatról. Nem kétséges azonban, hogy e mesterkedés kudarcra van ítélve, hogy a széles társadalmi körök meg tudják érteni, ki hiúsítja meg a valóságban az Ausztriával kötendő államszerződés előkészítését. Az elmondottak alapján a Szovjetunió természetesen nem isnjeri majd el jogér vényesnek azokat a határozatokat, amelyeket a közgyűlés e kérdés megtárgyalásának következtében esetleg hozni fog. nagyüzemi gazdálkodás fejlődését segítik. Ebben az évben hatvan km. új gazdasági vasút épült. Gépj;irniüközlekedési! nk eddigi rohamos fejlődése azt mutatja, hogy ez a közlekedési ágazat sikeresen vette át a szocializmus építésének gyorsított ütemét. A minisztérium dolgozói értekezlet keretében tárgyalták meg Gerő elvtársnak, a Központi Vezetőség ülésén elmondott beszédét. Gerő elvtárs beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a forgóeszközük forgási sebességének meggyorsítása egyetlen nappal népgazdaságunknak 230 millió forint értékű készlet felszabadítását tenné lehetővé. A közlekedésügyi minisztériumban megtartott értekezleten a közlekedésügyi minisztérium dolgozói vállalták, hogy a tárca 1953-ra tervezett forgóainpkiegészítéséböl 30 millió forintot megtakarítanak 'és népgazdaságunk más céljaira rendelkezésre bocsájtanak. Mindezek alapján javaslom, hogy az országgyűlés a közlekedésügyi minisztérium vállalatai részére előirányzott forgóalapkiegészítést 30 millió forinttal csökkentse. Az országgyűlés Gáspár Sándor módosító Indítványát kiadta a gazdasági és pénzügyi bizottságnak. Ezután Boros Gergely és Nagy- istók József szólaltak fel a földművelésügyi minisztérium költség vetésével kapcsolatban. Nagyistók József beszéde után az elnök berekesztette az ülést. Az országgyűlés szombati ülésének napirendjén az 1953. évi állami költségvetés vitájának folytatása, a költségvetési törvényjavaslat és az állami statisztikáról szóló törvény- javaslat tárgyalása szerepel. Gromiko elvtárs beszéde az ENSZ politikai bizottsánának ülésén az osztrák kérdésről
