Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)

1952-12-04 / 284. szám

2 NÉPLAP 1952 DECEMBER a. CSÜTÖRTÖK PARTÉPÍTÉS A partmegbízatások teljesítése nyomán űj élet kedődött az ibrányi Alkotmány tsz. DISZ-szervezetében Oktatási segédanyag WA Szovjetunió belső helyzete** c. téma feldolgozásához Az ibrányi Alkotmány termelő- szövetkezet DISz-szervezete nem most alakult, már régebben meg volt, csak — mint ahogy ez sajnos, igen sűrű jelenség a megye terüle­tén —, éppen megalakították. To­vább nem törődött vele senki, nem segítették a szervezeti élet klalaki fásában. A termelőszövetkezet párt- szervezete nem foglalkozott kellő módon a DISz-szervezettel. Né hányszor ugyan megpróbálták a telpedéiből felrázni, azonban né­hány sikertelen kísérlet után abba­hagyták. Ezt a kérdést csak Far­kas elvtárs a Központi Vezetőség júniusi ülésén mondott beszéde után tűzték újra napirendre. Az Alkotmány termelőszövetke­zet üzemi pártszervezetének első dolga az volt, hogy rendbehozza a DlSz-vezetést. A pártszervezet ja­vaslatára a fiatalok titkárnak Barkó László elvtársat választot­ták meg, aki nemrég jött vissza a néphadseregből, ahol igen jó iskolát járt ki és ahonnan értékes tapasz­talatokat hozott. A pártszervezet saját munkáját vizsgálva, ebben a kérdésben meg állapította, hogy mi volt a legfőbb hiányosság, ami gátolta az ifjúsági szervezet jó munkáját. A legna­gyobb hiba az volt, hogy a párt- szervezet nem adott munkát a fia­taloknak, nem bízott feladatokat a DISz-szervezetre, s így lehet akár­milyen jé is a szervezet, az eh>bb vagy utóbb megszűnik működni, élettelenné válik. Ez volt a helyzet az ibrányi Alkotmány termelő- szövetkezet DISz. szervezetében is. /mint a pártszervezet Farkas elv­társ beszédének fényében ezt felis­merte, azonnal változtatott a dol­gon. Barkó elvtársat bevonták a pártvezetőség munkájába. A DISz- titkár rendszereim részt vesz a pártvezetőségi üléseken, ahol fog­lalkoznak az ifjúsági szervezet kér­déseivel, az ifjúság problémáival. S ezeken az üléseken beszámoltatjáK a DISz-titkárt a feladatok végre­hajtásáról is. AZ ELSŐ FELADATOT A FIATALOK A RÉPAÁSÁS­NAL KAPTAK, amelynek célja az is volt, hogy ösz- szekovácsolja a tagokat és kipró bálja a DISz-szervezet erejét. Az Alkotmány termelőszövetkezet a kedvezőtlen esős időjárás miatt az őszi munkákkal meglehetősen elma radt a minisztertanács által megje lölt határidőtől. Különösen elhúzó­dott a vetés, s ezért igen későn ke­rült sor a répaásásra. Ügy látták akkor: még ha minden tagot moz­gósítanak is a répaásásra, ebben az esetben Is mintegy két hétig el­tart a 30 hold répa felszedése. A DISz-szervezet azt a feladatot kap­ta, hogy a munkaversény felélesztő sével és kiszélesítésével fejezzék be a répaásást határidő előtt. A megyében jelentősen előmoz­dította az állatállomány növekedé­sét, az állattenyésztés fejlődését a minisztertanács 1950-ben megjelent határozata az állattenyésztés és takarmánytermelés kétéves fejlesz­téséről. Megyénk termelőszövetkezetei és cermelőcsoportjai közül a nagykál- lól járás szövetkezeti gazdaságai­ban jelentősen nőtt az állatállo­mány. A kétéves terv teljesítésével a balkányi Kossuth tszcs, jár élen az egész megyében. Ebben a gazda ságban 2.7 hold jut egy-egy szá­mosállatra. A terv teljesítésénél már kevésbbé dicsekedhet ilyen jó eredménnyel a biri Béke termelő szövetkezet, ahol már 4.2 holdra jut csak egy-egy számosállat, míg a császárszállási új Alkotmány ter­melőszövetkezetben is 3.9 holdra számolhatnak egy-egy számosálla­tot. Hiba az, hogy a járásnak nem A DISz-szervezet vezetősége megbeszélte ezt a tagokkal s össze állítottak egy munkacsapatot, mely­ben csak fiatalok voltak. Ez a mun­kacsapat és a fiatalok már az első napon kiváló eredményeket értek el: a napi normát 170—180 száza­lékra teljesítették, mint például Dajka Margit elvtársnő. Később pedig a fiatalok munkacsapata el­érte a 240 százalékos teljesítést is. A fiatalok között folyó versengés nem maradt hatástalanul az őre gebbekre sem. Szinte észrevétlenül ők is azt az iramot vették fel, ame­lyet a fiúk és lányok diktáltak és bekapcsolódtak a versenybe. Ennek az eredménye az lett, hogy nem volt olyan tag, aki nem teljesítette volna túl tervét. A répaásás ideje* a DISz-szervezet jő munkája ered- ményekép felére csökkentették, egy hét alatt befejezték. Ez a munka nemcsak a DISz- szervezet tagjait kovácsolta össze, nemcsak a fiatalok nagy erejét mu­tatta meg, de nagy hatással volt a szövetkezet minden egyes tagjára. Felkeltette bennük a versengési kedvet és bebizonyosodott, hogy egy-egy munkát a tervezettnél sok kai hamarabb el lehet végezni. Ez pedig igen nagy tanulság lesz a jövőben. A FIATALOK SILÓZASI VERSENYE Nemrégiben jelent meg a Néplap­ban az ibrányi Alkotmány termelő- szövetkezet DISz-fiataljai'nak fel­hívása a silózással kapcsolatban amely többek között így szól: „Mi, az Alkotmány tsz. DISz- fiataljai Dajka Gábor párttitkár elvtárssal megbeszéltük, hogyan segíthetnénk a mi termelőszövetke­zetünkben a párt és a kormány ha­tározatának pontos végrehajtását amely többek között útmutatást ad a takairmánykészletek növelésére. Ezért úgy határoztunk, hogy a ter­vezett 800 köbméter silótakarmány helyett 1000 köbmétert fogunk el- készítenl, segítjük termelőszövetke zetünket abban, hogy a jószág-állo­mány jó erőben teleljen át, a tej- hozam ne csökkenjen, hanem emel­kedjék. Az Alkotmány tsz-ben ezen­túl a DlSz-fiatalok gond la lesz a silőzás. Minden répalevélért, min­den RÍ'ló»hfltÓ takaróvánv fePiowzná- lásáért harcot indítunk. Felhívjuk a megye valamennyi szövetkezeté uek DISz fiatalságát, kövessék pél­dánkat 1” Igen nagyjelentőségű ez a kezdő ményezés, mert a termelőszövetke­zetek egyik legfontosabb, legese töhb kérdését oldja meg a jószágok téli takarmányozását, amire Gerö elvtárs a Központi Vezetőség leg­utóbbi ülésén nyomatékosan felhív­ta a figyelmet: ...... igen komolv erőfeszítéseket kell tennünk az á’- latállomány fenntartására, áttelel­minden szövetkezeti gazdaságában fordítanak nagy gondot az állatte­nyésztésre. A császárszállási Új Alkotmány tsz-ben például sokkal jobb eredményekkel dicsekedhetné­nek, ha jobban vigyáznának a jó­szágra, ha a most ott látható ren­detlenség helyett rend volna a jó szágálloinány körül. Ebben a szö­vetkezetben még most is dagasztják a hideg sarat a sertések és senki nek sem jutott még az sem az esz,é be, hogy vályúkat csináltassanak. Ehelyett a sárba szórják le a kuko- ••icát a disznónak. Még kevesebb gondot fordítanak a járás szövetkezetei ári«, hogy a jószágállomány részére megfelelő mennyiségű takarmányt biztosítsa­nak. A nagykállói járás szövetkeze­tei eddig mindössze 70 százalékra teljesítették a siiózásl tervet. A községi tanácsok mit sem törődnek azzal, hogy a jószágállományt meg felelő mennyiségű takarmánnyal tetősére és mennyiségi továbbfej­lesztése érdekében”. És ezzel kap esolatban megállapította, hogy vég re kell hajtani a silózási terve:, amely igen nagy szerepet játszik e cél megvalósításában. Most az Alkotmány DlSz-fiatal- jai a silózásra tett vállalásuk vég­rehajtását készítik elő. A napokban fognak hozzá a sllógödör ásásához is, hogy készen legyen a munka megkezdésére. (Előbb azért nem kezdtek hozzá, mert az esős időjá­rás miatt a gödör meglelt volna vízzel.) A fiatalok nagy kedvvel végzik ezt a munkát is, mert látják az értelmét, a célját. Kiszámolták, hogy csak a tej hozamban mit ered ményez az, ha a tél folyamán a tehenekkel silótakarmányt etetnek. De vannak távolabbi terveik is. A télen mintegy 600 köbméter föld megmozgatásával rendbehozzák a szövetkezet gazdasági udvarát. A PARTSZERVEZET NEM FUKARKODIK A DICSÉ­RETTEL, A JUTALMA­ZÁSSAL, ha a fiatalok egy-egy feladatot fé­nyesen megoldottak. S természete­sen ez csak elősegíti a DlSz-szer- vezot fejlődését. •"’Most például a szervezet fiataljai egy rádiót kap­tak, a közeljövőben pedig sport- felszerelésre van kilátás. Azonban nem leéli azt gondolni, hogy az Alkotmány Dl Sz-szerveze- te csak a termelési kérdésekkel foglalkozik. Van módjuk és lehető­ségük a fiataloknak a szórakozás­ra, beviszik tanyájukra a knl'úra fényét is. December 21-re, a világ dolgozóinak nagy vezére, Sztálin elvtárs születésnapjára színvonalas műsoros estet terveznek. Azonban van egy nagy hiányos­ság az ibrányi Alkotmány DISz- szervezetének életében. Bár ez na­gyobbrészt nem az ő hibájuk. Ez a Itiba az, hogy még mindig nem in­dult meg a politikai oktatás, mert nincs előadó. A községi pártszerve­zet ugyan biztosított előadót a szervezet számára, azonban Geror elvtárs, aki ezt a megtisztelő párt- megbízatást kapta, nem jelent meg e politikai körön. Pedig az Alkot mdny fiataljai ugyanolyan lelkese­déssel tanulnának, mint ahogy munkájukat végzik, kedvük van hozzá. Éppen ezért a pártszervezetnek sürgősen intézkednie kell ebben az ügyben. Az ibrányi Alkotmány termelő- szövetkezet DISz-flataljai jó úton indultak el. Ezen haladjanak to Vább. így hozzájárulnak szövetke­zetük megszilárdításához, saját hol dog jövőjük megalapozásához. A. I. könnyen álteleltethessék. Ez a nemtörődömség észlelhető a szövet­kezeti gazdaságok vezetőinél is. A szakoly! Vörös Sugár tsz. elnöke, l’ataki Mihály csak kézlegyintéssel intézi el a siiózást, hogy „majd lesz”, a biri Rákóczi tszcs, elnöke art tartja, hogy „nem kell silóta­karmány, megeszi a csutkát, meg a répát úgyis a jószág”. A járási tanács mezőgazdasági osztálya sem törődik azzal, hogy a járás jószágállományának meg­felelő mennyiségű takarmánykész­letet biztosítsanak. A hanyaggá gokért senkit sem vontak felelős­ségre, a mulasztásokért senkit sem büntettek meg. Pedig az állatállomány további növekedése, az állattenyésztés ho­zamának további növelése elképzel­hetetlen megfelelő takarmány kész­let nélkül. Rendet kelt tehát terem teni ezen a téren a nagykállói ju­ráiban, .? WOTí KORNÉL tudósító. Az alábbiakban közöljük a me­gyei pártbizottság agit.-prop. osztá­lyának útmutatását a héten meg­tartandó propagandista szemináriu­mok számára „A Szovjetunió belső helyzete” című anyag megbeszélé­séhez. A foglalkozásokra a következő beosztást javasoljuk: 1. Konzultáció. 2. Szeminárium „A Szovjetunió belső helyzete” című anyagból. 3. Módszertani megbeszélés. A vita négy főkérdése a követ­kező legyen: 1. Hogyan érvényesül a Szovjet­unió iparának eredményeiben a szocializmus alapvető gazdasági törvényszerűsége? 2. Milyen sikereket ért el az élenjáró szovjet mezőgazdaság, me­lyek a további feladatok? 3. Mi a takarékosság jelentősége a népgazdaságban, a társadalom anyagi és kulturális szükségletei­nek kielégítésében? 4. Miért szükséges a szovjet tár­sadalom és ál lám rend, valamint a honvédelem szüntelen erősítése? Az 1. kérdésen belül meg kell tárgyalni a szocializmus alapvető gazdasági törvényszerűségéből ki­indulva a szocialista társadalom, a szocialista ipar magasabb rend ü- ségét, a Szovjetunió iparának eredményeit, különösen kiemelve a termelőeszközöket gyártó ipar gyorsütemű fejlődését. Számada­tokkal bizonyítsuk a Szovjetunió iparának fejlődését. — A háború utáni ötéves tery sikeres megvaló­sítása eredményeként a Szovjet­unió ipara hatalmas lépést tett előre a technika haladása terén. Meg kell beszélni: mit jelent a gé­pek alkalmazása a szocializmusban és mit jelent a kapitalizmusban? Hogyan fejlődik a Szovjetunió gép­ipara és mi ennek a jelentősége a népi demokratikus országok szá­mára, a Szovjetunió iparának je­lentősége a magyar népi demokrá­cia számára, milyen tanulságokat ■kell ebből levonnunk? (A termelés szakadatlan növelése, a termelé­kenység állandó emelése, az ipar fejlesztése, takarékosság.) Meg kell vitatni: az Ipar állandó fejlesztése hogyan hat ki a szocializmus gaz­dasági alaptörvényének megvalósí­tására. A propagandisták fontos felada­ta : a kongresszus útmutatásai alap­ján ti tervfegyelem következetes betartására, a tervteljesítésére serkenteni a dolgozókat, felhívni figyelmüket a mennyiség mellett a minőségre, ti gépek jobb kihaszná­lására, a selejt elleni harcra, a jó munkaszervezésre. Példákkal kell segíteni hogy minden hallgató jól megértse ezt az anyagot. A 2. kérdésen belül a szovjet mezőgazdaság ismertetésével fog­lalkozunk. Elsősorban be kell mu­tatni a szovjet mezőgazdaság fö­lényét, ami nemcsak békeidőben, hanem a háború alatt is megmu­tatkozott. össze kell hasonlítani a kapitalista mezőgazdasággal, a szovjet parasztság életét a tőkés országok parasztjainak életével. Meg kell mutatni a szovjet mező- gazdaság legfőbb eredményeit, ép úgy számokkal, mint az iparnál, és le kell vonni a következtetéseket a mi fejlődésünk szempontjából. A továbbiakban azt kell tisztázni: mi a jelentősége annak, hogy a Szov­jetunióban megoldódott a gabona- probléma. Rá kell mutatni emellett a ml begyűjtési feladatainkra. A szovjet mezőgazdaság anyagának tárgyalásakor ne feledkezzünk meg arról, hogy a világ legfejlettebb mezőgazdaságáról, n mi mezőgaz­daságunk példaképéről van szó. Ki kell térni arra. milyen magas színvonalon támogatja a szovjet állam a mezőgazdaság továbbfejlő­dését. Nemcsak gépeket ad, hanem lehetővé teszi a mezögazdaságtudo- mdnyok széleskörű alkalmazását, lehetővé teszi az öntözést. Vonjunk lit párhuzamot: megyénkben is nagyjelentőségű a tiszalöki duz­zasztómű és a tiszántúli főcsatorna megépítése. A kongresszusi anyag foglalkozik a Szovjetunió mezőgazdaságának hiányosságával is, s ebből nekünk a mi mezőgazdaságunkra kell le­vonnunk a tanulságokat. Meg kell mutatni: a legfontosabb feladat a mezőgazdaság terméshozamainak állandó emelése, az agrotechnika széleskörű alkalmazása. Ezen kívül rá kell mutatni, milyen fontos szá­munkra a termelőszövetkezetek megszilárdítása, a szövetkezeti va­gyon növelése, s mit jelent a t-szcs-k megszilárdítása szocialista építőmunkánk szempontjából. A 3. kérdésen belül a követke­zőkre kell figyelni: Megmutatni a belső felhalmozási források jelen­tőségét, miért fontos belső erőinkre .ámaszkodnl? Meg kell világítani a takarékosság jelentőségét és mód­szereit, az inproduktiv és produk­tív kiadások csökkentését, a taka­ró kosság, a Gazda-mozgalom jelen­tőségét. Hogyan használjuk ki az üzemekben, a gépállomásokon a gépek kapacitását, hogyan gondos- kodnak karbantartásukról. A szemináriumokon fel kell hívni az elvtársak figyelmét a szocialis­ta munkaversenyre, a kezdeménye­zőkészség kifejlesztésére, a kiváló munkamódszerek elterjesztésére, az elmaradók segítésére, a Röder-moz- galomra. Arról legyen tehát .zó: milyen tanulságokat vonhatunk le a kongresszus anyagából a ml éle­dünk szempontjából. A következő feladat: megvilágí­tani, hogyan szolgálja a népgazda­ság valamennyi ágának fejlődése a szovjet társadalom anyagi és kul­turális szükségleteit? Itt meg kell magyarázni, hogyan emelkedik az egész társadalom életszínvonala, megmagyarázni: miből következik ez, mi bizonyítja a szovjet ember jólétét, mire fordítják a nemzeti jövedelmet, hogyan emelkedik a dolgozók reálbére? Milyen szociá­lis és kulturális eredményekről számolhatunk be? Végül itt is ki kell térni: hogyan mutatja a mi jövőnket a Szovjetunió fejlődése, mik a feladataink. A 4. kérdés arról szól, hogyan kell erősíteni a szocialista államot az agresszorokkal szemben. Itt elsősorban a soknemzetiségű Szov­jetunió megbonthatatlan egységéről kell beszélni, majd arról, hogy mi a kommunista párt szerepe az elért sikerekben, milyen kapcsolatban kell lennie a pártnak a dolgozó tömegekkel, mi az erős Szovjet Hadsereg jelentősége? Fel keli hívni a figyelmet a mi néphadseregünk erősítésére, tudato­sítani kell, ml a jelentősége a Szovjetunióval és a népi demokrá­ciákkal kötött baráti, szövetségi szerződéseknek, mi a jelentősége a párt és az állam állandó erősítésé­nek, a belső és külső ellenségekkel szembeni harcnak. összefoglalva az a feladatunk, hogy az SZKP kongresszusának gazdag tapasztalatait és tanulsá­gait minél jobban gyümölcsöztes- ?(ik a szocializmus építésében, hogy hazánkat még jobban megerősítsük "■s a bélié szilárd bástyájává te- gytik. Arra feltétlenül vigyázzanak a nropagandisták, hogy a kongresszu­si anyag feldolgozása ne az adatok és számok mechanikus felsorolásá­ban merüljön ki, hanem minden ’gyes kérdésből következtetéseket, ‘anulságokat kell levonni ős az út­mutatásokat mindennapi munkánk­ban felhasználni. Ennek az anyagnak a tanulmá­nyozása nagy segítséget ad annak megértésében, hogy milyen jelen­tősége van a termelés és a terme, lékenység állandó, emelésének a szo­cializmus alapvető gazdasági törvé nye megvalósításának. Hasonló­képpen a szocialista mezőgazdaság fejlődésének tanulságait is le kel! vonnunk és gyümölcsöztetnünk a termelőszövetkezetek megszilárd !• tártában. Az állatállomány növelése mellett ne feledkezzenek meg a szükséges takarmány menny iség biztosításáról a nagykállói járásban 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom