Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)
1952-12-14 / 293. szám
n«je msCWMOT® 14, VASAKNAP NÉPLAP 3 Joliot-Curie beszéde a népek békekongresszusának megnyitó ülésén Amint tegnapi számunkban je- tentettü'k, december 12-én, pénteken Bécsben 72 ország küldötteinek jelenlétében megnyílt a népek békekongresszuea. Az ünnepélyes megnyitóülésen Joliot-Curie professzor, a Bóke-Vílágtanécs elnöke mondott hatalmas érdeklődéssel — K kongresszus nyitva áll minden mozgalom, minden szervezet és minden ember előtt, aki őszintén keresi a nemzetközi feszültség enyhítésének útját, — folytatta. — Mióta július elején felmerült ennek a kongresszusnak a gondolata, minden országban jelentős vita és felvilágosító munka folyt. A kongresszus előkészítése alkalmat adott a néptömegek véleményének rendkívül széles körben való meghallgatására. — Az előkészítő munka máris hozzájárult ahhoz, hogy leomolja- aak a bizalmatlanság és meg nem értés sorompói olyan emberek körött. akik különböző utakon tévé várt beszédet. Percekig zúgó taps köszöntötte a szónoki emelvényen megjelenő Joliot-Curie-1, aki beszédében bevezetőül a kongresszus részvevőit üdvözölte és köszönetét mondott mindazoknak, akik elősegítették a kongresszus megszervezését. ténykedtek teljes őszinteséggel a közös cél, a béke eléréséért — Az előkészítő munkával sikerült a lakosság legkülönbözőbb rétegeinek figyelmét felkelteni és ez a munka lehetővé tette, hogy széles körben tudatosodjék a Békevilágtanács ama felhívásának igazi értelme, amellyel a népek béke- kongresszusát összehívták. — A népek, amelyek e koogresz- szust valójában előkészítették, az önök személyében elküldték ide népes küldöttségeiket Becsületes ember nem tagadhatja, hogy a népek e képviseletének, ami a felfogásokat és a nemzeti hovatartozást Illeti, — valóban egyetemes jellege van. Tekintettel az általános világégés egyre fenyegetőbb veszélyére, a különböző országokban az emberek — egyénenként vagy csoportosan — felismerték a háborús veszély igazi okait és egyre kezdeményezőbben lépnek fel a béke érdekében. Ugyanakkor — bizonyos vonakodás ellenére is — egyre Inkább elterjed az a felfogás, hogy szükség van a különböző elgondolások ösz- szehangolására és a közös cselekvésre. Mindenki számára világossá vált, hogy a béke erői ha egymástól elszigetelten lépnek fel, nem képesek hathatósan útját állni a háborús veszélynek. A veszély any- nyira megnövekedett, hogy feltétlenül szükségét éreztük a különböző nézetek összevetésének, hogy megállapítsuk, mely pontokon ér- tüDk egyet s hogy azután lehetővé váljék egy közös akció. Ezek azok a főbb okok, amelyek arra késztették a Béke-Világtanácsot, hogy ez év júliusában kibocsássa felhívását A népek békekongresszusa egyetemes jellegű — Mi olyan világban élünk, Maely még nem heverte ki teljesen r második világháború szörnyű megrázkódtatásait E pillanatban mégis a földgolyó három vidékén pusztítanak háborúk. A félelmetes fegyverkezési verseny tovább fokozódik, gazdaságilag pusztít az emberi haladást fékezi és növeli a háború veszélyét. Köziben — a biztonság ürügye alatt — olyan egyezményeket, szerződéseket és megállapodásokat kötnek, amelyek szintén csak a háborús veszélyt fokozzák. Ugyanezzel az ürüggyel egyre komolyabban fenyegetik az egyes országok nemzeti függetlenségét és a demokratikus szabadságjogokat A hidegháború tovább folyik a rágalom és a hazugság fegyvereivel, míg egyesek igyekeznek a kereszteshadjáratok szellemét felszítani, hogy a lakosságot fanatizálják és — ki tudja, milyen isteni küldetés nevében — a leg szörnyűbb öldöklésre készítsék elő. — A bizalmatlanság és a gyűlölet terjedése azzal a veszéllyel jár, begy egyesek vakságukban, fásultságukban, vagy elkeseredettségük ben készek erőszakos megoldásokhoz hozzájárulni — csakhogy már vége legyen a dolognak. Holott jól tudjuk, hogy ezek a „megoldások" semmit sem oldanak meg, de mindent elpusztítanak. — Lássuk csak röviden, hogy hol is tartunk annak a századnak a közepén, amely máris két szörnyű világháborút és négy helyi háborút élt át. Az 1914—18. évi háború 17 millió halottat követelt, a második világháború pedig 50 millió férfi, nő és gyermek életét oltotta ki, anyagi javakban pedig ezermilliárd dollárra becsült kárt okozott. E szörnyű mérleg még nincs lezárva. Még ma is mindennap halnak meg emberek a háborús sebesüléseknek vagy azoknak a kínzásoknak következtében, amelyeket mint polgári, vagy hadifoglyok szenvedtek el. A továbbiakban Joliot-Curie felvázolta azt a helyzetet, melybe a harmadik világháború kirobbantásával sodródna az emberiség, majd hangsúlyozta: A békéért vívott harc mai nehéz pillanatában hatalmas meggyőző erőre és állhatatosságra van szükség, nehogy a különböző felfogásokat valló emberek meddő vitákkal tegyék kockára a béke közösen védelmezett ügyét. A béke hatalmas erői máris kedvezően éreztetik hatásukat a nemzetközi politika alakulásában JőUot-Curie ezután elmondotta: a Népszövetség és a két világháború közötti pacifista mozgalmak nem voltaik képesek szembefordulni a háborúval. E mozgalmak ugyanis nem tudtak hatalmas népi mozgalmat létrehozni s általában csupán néhány vezető személyiségre támaszkodtak. — Az 1949-ben Párizsban a béke híveinek első kongresszusán történt kezdeményezés jelentősége elsősorban abban van, hogy figyelembe veftte ezeket a múltbeli tapasztalatokat, — folytatta. — E kezdeményezés azon a meggyőződésen alapult, hogy a béke igazi ereje azoknak a férfiaknak és nőknek óriási tömegében van, akik számára szenvedés a háború, akik érzik a háború következményeit és akiknek hozzájárulása nélkül háború nem lehetséges. Ezenkívül abból indultak ki, hogy olyan világban, olyan reális világban kell fellépni a békéért, amelyhez minden nemzet a maga sajátosságaival járul hozzá, nem pedig olyan Irreális világban, amelyet mindenki saját elképzelései szerint, a saját módján szeretne alakítani. — Ennek a kezdeményezésnek az volt az eredménye, hogy a világ legtöbb országában létrejöttek a nemzeti békemozgalmak és megszületett a Béke-Yilágtanács. A stockholmi felhívás, amely a tömegpusztító fegyverek betiltását és e tilalom ellenőrzését követelte, az öt nagyhatalom békeegyezményének megkötésére irányuló felhívás, amelynek célja az volt, hogy a tár gyalúsok szellemét érvényesítse az erőszakos megoldásokkal szemben, továbbá a békemozgalom más nagyszabású megmozdulásai a köz vélemény széles rétegeinek akaratát tükrözték. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a béke hatalmas erői máris kedvezően éreztették hatásukat a nemzetközi politika alakulásában. A mozgalom fejlődése természetesen hazug propagandát váltott ki azok részéről, akik az erőszakban látják a „béke fenntartásának” eszközét Bár egyesek a bizalmatlanság légkörével akartak minket körülvenni, ml állhatatosan arra törekedtünk, hogy tényekkel bizonyítsuk őszinteségünket. Ma már ei kell ismemi, hogy az a nagy népi mozgalom, amelyet a békemozgalom létrehozott, olyan reális valóság, amelyet semmiféle propagandával, semmiféle bomlasztó kísérlettel sem lehet kikezdeni. Feltétlenül szükség van a békevédelem különböző elgondolásainak összehangolására A békemozgalom nem állítja azt, hogy egyedül küzd a békéért és a jövőben sincs szándékában monopolizálni ezt az akciót. Törekvése az, hogy minden erejével hozzájáruljon a béke fennta Húsához. Ezen a téren máris komoly előrehaladás történt és ezt bizonyítja e kongresszus megtartása is. Mi, itt Bécsben, hetvenkét különböző országból gyűltünk össze. A mi felfogásunk sok politikai, bölcséleti, vallási és szociális kérdésben gyakran különböző, sőt néha ellentétes. De mindnyájunkat az a közös meggyőződés fog össze, hogy a béke összes erőinek közös akciókat kell szervezniök és hogy együtt meg Is tudják találni és tisztázni ezeknek az akcióknak útjait, módjait. A béke többi erőivel együtt akarjuk azonban megtalálni a közös akció módozatait, anélkül, hogy magát a bókeakclót monopolizálni akarnók, vagy bárkit is magunkba akarnánk olvasztani. Mi itt nem volnánk mind egy véleményen, ha azt akarnók eldönteni, hogy a múltbeli fejlődés milyen törvényszerűségeket követett és hogy valószínűleg mi lesz a jövőbeli fejlődés. Van azonban egy kérdés, amelyre mindnyájan Igennel válaszolhatunk. Ez a kérdés pedig az, hogy különböző rendszerek békében élhetnek-e egymás mellett. Ha nem válaszolnánk igennel erre a kérdésre, ez annak elismerését jelentené, hogy elkerülhetetlennek tartjuk a háborút, amely egy rendszer céljait akarja erőszakkal érvényre juttatni. De legyünk tisztában azzal, hogy milyen nagy jelentősége van annak, ha Igennel válaszolunk a békés együttélés kérdésére. Aki elismeri a békés együttélést, az végleg visszautasítja mindenféle keresztes- hadjárat szellemét, amelyet egyesek— az állítólag rabságban élő népek felszabadításának ürügyén — szítanak, mások pedig valami isteni küldetés végrehajtásaképen emlegetnek. Tiltsák be a tömegpusztító fegyvereket! Hogy lehetővé tegyük a békés együttműködést, keresnünk kell a kiutat abból a rendkívüli feszültségből, amelyben ma élünk és amelyet három most folyó háború, a fegyverkezési verseny és a hidegháború hangulata jellemez és el kell érkeznünk egy olyan megenyhült helyzethez, amely lehetővé teszi, hogy a sikerrel bíztató általános tárgyalásokat lehessen megkísérelni. Ennek érdekében — véleményem szerint — mindenekelőtt meg kell szüntetni az úgyszólván teljes pusztulással fenyegető háborúk veszélyét, mégpedig azzal, hogy el kell érni a tömegpusztításra alkalmas fegyverek ellenőrzött betiltását. Joliot-Curie a továbbiakban rámutatott, hogy Koreában és Kínában már bevetették a baktériumfegyvert. Nagyon fontos — folytatta —-, hogy mindenki megértse, miről is van itt szó. Mindenkinek tisztában kell lennie azzal: ha nem fogjuk le azoknak a kezét, akik ezt tették Koreában és Kínában — akárcsak nagyarányú kísérletezés keretében is — és az ilyen fegyverek újabb. íoKedden kezdi meg működését a nyíregyházi rádió-adóállomás Kedden kezdi meg működését Ötéves tervünk új alkotása: a nyíregyházi rádió-adóállomás, amely naponta 18 és 19 óra között sugároz műsort a 223.8 méteres középhullámon. Az ország első megyei adóállomása — tervünk legújabb létesítménye — Szabolcs-Szatmár- rnegye dolgozóihoz szól, helyi híreket, riportokat és zenei műsort közvetít hallgatóinak. (MTI.) * I/" CLÓN 08 örömet kelt a szabolos-szatmdri dolgozók körében a Magyar Távirati Irodának az a híre, hogy kedden megkezdi adását a nyíregyházi rádió adóállomás és egyelőre egyórás műsort sugároz naponta este 6 és 7 óra között. Az országban ez az et-ső megyei rádió-adó. Nagy lelkesedéssel köszöntik dolgozóink ötéves tervünk nagyszerű alkotását. Az új alkotásban újra látják: egyre feljebb lép tlépünk a kulturális felemelkedés útján. Felmérhetetlen jelentősége van a megyei rádióadóállomásnak dolgozó népünk politikai nevelésében. Különösen most, amikor úgyszólván mindennapi jelenség a dolgozó parasztok otthonában a rádió. Népi államunk a vezetékes rádióhálózat kiépítésével lehel övé teszi, hogy a, falu és a tanya minden házába eljusson a rádió tanító, növelő, szórakoztató hangja. A rádió kultúrközpont is. Legkorszerűbb berendezése lehetővé teszi, hogy megyénk legjobb művészei, kultúrmunkásai, éne'., karai, zenekarai a rádió hullámain szóljanak Szabolcs-Szalmár dolgozóihoz. A megyei adó jelentős mértékben elősegíti megyénk haladó hagyományainak ismertetését — dicső jelenünk, ötéves tervünk feladatainak ismertetését. vátobi felhasználása nem válik lehetetlenné, akkor holnap mi magunk, vagy a nekünk kedves személyek esnek majd áldozatul e szörnyű pusztító fegyvereknek. A borzalmak betetőzéseként megjelenik a láthatáron a hidrogénbomba is, amelyre mindig hivatkoznak, valahányszor egy nagy nemzetközi fórum ülésezni kezd. Megengedhetetlen, hogy ezek az új tömegpusztító fegyverek, amelyeknek hatékonyságát egyes tudósok bűnös szándékkal egyre növelni igyekeznek, ne legyenek máris közös megegyezéssel törvényen kívül helyezhetők és ne legyenek máris szigorú ellenőrző intézkedések használatuk kiküszöbölése végett Joliot-Curie emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok máig sem ratifikálta a tömegpusztító fegyverek betiltását célzó genfi jegyzőkönyvet. Ezután így folytatta : Vájjon nem kell-e egyet értenünk azoknak az eseményeknek az értelmezésében, amelyek odúig vezettek, hogy pontosan felmérjük az emberiségre leselkedő veszélyeket és hogy együtt meghozzuk a szükséges első védelmi intézkedéseket. A tömegpusztító fegyverek betiltásának követelése nem lesz csupán jámbor óhaj, ha a betiltást kimondó és a szigorú ellenőrzést megszervező nemzetközi szerződés aláírása megfelel a népek akaratának. A fegyverkezési verseny terhei — mondotta a továbbiakban Joliot- Curie — ránehezednek az országok gazdasági életére és szétzilálják a gazdasági tevékenységet, ellentétben azoknak az érveivel, akik igazolni akarják az energiáknak ezt az elfecsérlését és ezt a bizonytalansági érzetet Véget kell vetni tehát ennek a kollektív őrületnek, amely — ha Idejében meg nem fékezik — nagyonis nehézzé teheti a visszatérést a józan ész uralmához. Ne áltassuk magunkat. A fegyverek felhalmozása, akár egy lehetetlen egyensúlyi helyzet kialakítására, akár pedig egy nehezen megállapítható fölény létrehozására irányul, olyan szédületét okoz, amelynek végül mindenki áldozatává válhatik. Konkrét javaslatok után rá kelt világítanunk arra, hogy a fegyverkezési hajsza megszüntetése és a nemzetközi feszültség feloldása minden rendszer számára előnyös lesz, mert ez meg fogja hozni az összes országok közötti gazdasági kapcsolatok felvirágzását. Curie professzor ezután leleplezte a hírhedt Baruch-féle atomellenőrzési tervet, melynek megvalósítása egyeduralomra juttatná az Egyesült Államokat az atomenergia- gyártás terén. Joliot-Curie ezután a nemzetközi feszültség feloldásával és & kul- túrkapcsolatok problémájával foglalkozott Megállapította, hogy a nemzetközi feszültség tényleges enyhítése mindaddig megoldhatatlan, amíg folyat ódik a háború Koreában, Vietnamban és Malájföl- clön. Lehetséges, hogy ml Itt nem tudnánk megegyezésre jutni — folytatta —, ha azzal kezdenénk, hogy meg akarnánk állapítani, ki a felelős a háborúk kitöréséért. Feltétlenül megegyezésre juthatunk azonban arra vonatkozólag, hogy követeljük: azonnal szüntessék meg a hadműveleteket, már most, mielőtt tovább mennének a kompromisszumok keresésében. A háborús egyezmények az agresszió eszközei JoUot-Cwrie azután áttért a népek nemzeti függetlenségének és biztonságának kérdésére. Hangsúlyozta, hogy a második világháború befejezése óta egyre nyíltabb támadások folynak számos ország nemzeti függetlensége ellen. Ez országok nemzeti függetlenségét vagy erőszakkal rabolják el, vagy — hol ténylegesen, hol jogilag — gazdasági nyomás után semmisítik meg, vagy maguknak ez országoknak kormányai mondanak le külföldi segélyek, illetőleg idegen országoktól kapott politikai és katonai védelem fejébeu a nemzeti függetlenségről. Számos országban a nemzeti függetlenségről való lemondást olyan színben tüntetik fel, mintha ez a nemzeti biztonság feltétele lenne. Az atlanti egyezmény s a párizsi és bonni szerződések, amelyek a nemzeti függetlenség feladása árán állítólag biztosítják a kölcsönös biztonságot, megfelelnek az Egyesült Államok arra irányuló törekvéseinek, hogy mindenütt katonai támaszpontokat építsen ki, biztosítsa a maga számára a stratégiai nyersanyagokat és egyidejűleg a gazdasági hasznot is. Napról-napra mind világosabban látszik, hogy ezeknek az egyezményeknek és szerződéseknek rendszere a valóságban az agresszió eszköze, s teljesen ingataggá teszi a tagállamok biztonságát. Ebben a rendszerben akarata ellenére minden nemzet bevonható háborúba. Ez a rendszer — amelynek az a célja, hogy a bonni és a párizsi szerződés segítségével bevonja az újjáéledő német milita- rlzmust és Imperializmust az európai védelmi közösség tömbjébe — hatalmas veszélyt jelent a békére. Joliot Curie hangsúlyozta, hogy a német probléma békés megoldása az öt nagyhatalom és Németország közötti megegyezés útján az igazi kollektív biztonság szavatolásához vezető út első szakaszát jelentené. Az ENSZ zsákutcába került Ezután Joliot-Curie foglalkozott az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerepével. Az ENSZ mostani tehetetlenségének egyik oka az, hogy nem világ- jellegü. Sok ország még mindig (Folytatása a .}. oldalon) Az elmúlt két világháború pusztításai Szüntessék meg a hadműveleteket Koreában, Vietnamban és Malájiöldön!
