Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)

1952-12-12 / 291. szám

N E 1' L A P 1952 LEC'KMBER 12. l’ÉNXEK PAKTÉPÍTÉS ___________ Legyenek iizemí faliújságjaink az alulról jövő bírálat és kezdeményezés helyi szócsövei A jó faliújság pártszervezeteink fontos fegyvere a párt- és kor- «tányhatározatofc végrehajtásáért folytatott harcban. Különösen üze­mi faliújságjainknak fontos fel­adata, hogy a termelési tervek ma­radéktalan teljesítésére, túlteljesí­tésére mozgósítsák a dolgozókat. A A 01/2. Építőipari Vállalat párt- szervezete hosszú ideje igen komoly gondot fordított a faliújság-mozga­lomra. A szemléltető agitáció szé­leskörű alkalmazásával jelentős mértékben elősegítette a munkafe­gyelem megszilárdítását, az új építőipari munkamódszerek elterje­dését, melynek' az üzemen belül is voltak szép számmal akadályozói. A jó dolgozók népszerűsítésével elősegítették a verseny-mozgalom elterjedését is. Azután más egye­bek mellett az üzemi agitáció e nélkülözhetetlen fegyveréről is megfeledkezett az üzemi pártszer­vezet. A városi pártbizottság bírá­lata óta azonban ismét javulás mutatkozik, rendszeresen megjele­nő friss faliújság-cikkek hirdetik, hogy ismét feléledt az üzemi kol­lektíva szócsöve, Visnyik elvtárs, a vállalat egyik Kovács elvtárs ellske Bessenyei Gábort bírálja, aki október hónap ban 0, novemberben pedig 8 mun­kanapot mulasztott Igazolatlanul. Kovács elvtárs leírja, hogy az ilyen felelőtlen, igazolatlan mulasz­tás milyen súlyos károkat okoz népgazdaságunknak és ami még nagyobb szégyen, éppen egy 18 éves fiatal dolgozó követi el, aki­nek élen kellene járni az új, szo­cialista haza megteremtésében. Pártoktatásunk jelenlegi hatal­mas jelentőségű feladatúról, a XIX. pártkongresszus anyagának és Sztálin elvtárs nngy müvének tanulmányozásáról ír Salamon elvtárs. Felhívja a figyelmet a Központi Vezetőség október 23-án hozott határozatára, amely szerint minden párttagnak a legnagyobb faliújság-cikkeknek fel kell karol- niok a jó kezdeményezéseket, ja­vaslatokat, bátran kell bírálniuk a tervteljesítés akadályozóit és emel­lett cikkeikkel elő kell segíteni a dolgozók politikai, szakmai és kul­turális nevelését. Nézzük meg, sztahanovistája cikkében a Sztálin elvtárs születésnapjára tett válla­lások teljesítésével foglalkozik. A buzdító szavak mellett nőm feled­kezik meg a tervteljesítés akadá­lyairól sem. Ezt írja: „Sokszor előfordul, hogy rossz a gépek ki­használása. Ezt meg kell gátolni ás fel kell hívni vezetőink figyel­mét a munkaütem teljes kihaszná­lására* A főépítés vezető és a mű­vezető vonja felelősségre a gépfele löst a, gép leállásáért. A felelősség reronds azután minden beosztottat megtanít arra, hogy mi a kötelessé­ge.” Visnyik elvtárs munkahelyé­nek, a szab:i<Mgbokori építkezés­nek egyik fő problémáját tárja fei ebben a pár sorban. Ezen az egyet­len munkahelyen több, mint hét­ezer forint időbért fizetett ki leg­utóbb a vállalat felesleges állásidő miatt. odaadással kell tanulmányozni ezt az anyagot, jövő fejlődésünk irány­mutatóját. Nem mindenki értette ezt meg a vállalatnál és Salamon elvtárs jogosan bírálja cikkében Bezerédi elvtársat, a szállítási részleg vezetőjét, aki nem biztosít­ja a gépkocsivezetők megjelenését a politikai iskolán. Salamon elvtárs példaképül állítja a hallgatók elé Bere és iSartos elvtársakat, akik aktív részvevői minden alkalom­mal a politikai Iskolának. llegőozi elvtárs a kultúrcsoport problémáiról ír bíráló cikket, Kiss elvtársnő a termelési kérdésekről, Hanyicska elvtárs az oktatásról. El lehet mondani, hogy a faliújság szerkesztőbizottsága elég változa­tos tartalommal tervezi meg a megjelenő újságot. Van azonban még javítani való, Elsösorb. n mozgékonyabbnak kell [enni és s kfe.'H frissebben keil fel­figyelni az új, .nagyjelentőségű ece. menyekre. Akkor nem fordulna elő példáiul, hogy másfél héttel Gerö elvtárs beszéde után egyetlen cik­ket sem lehet találni Gerö elvtárs beszámolójáról, holott az építőipar­ral kapcsolatban is több nagyjelen­tőségű bejelentést tett Gerö elv- társ. Maga Prianies elvtárs, a párt­szervezet titkára is úgy vélekedik, hogy „még csak most vitatják meg a Központi Vezetőség ülésének anyagát különböző értekezleteken és csak majd azután jelenik meg a faliújságon”. Még a pártvezető­ség sem értette meg teljes egészé­ben az üzemi faliújság szerepét, Nagyon fontos, hogy a faliújság cikk lekösse a dolgozók figyelmét és minden esetben el is olvassák. Megfelelő tartalma mellett tehát ügyelni kell arra, hogy ne legyen túl hosszú. A Cl/2. faliújságjába k cikkein még ezen a téren is javí tani kell. Egyes cikkek általáno­sak, nem a vállalat helyi problé­máival foglalkoznak és emellett túlhosasúak. A pártszervezet veze­tőségének a Szervező Bizottság májusi határozata értelmében még gondosabban, körültekintőbben keil irányítania a faliújság szerkesztő- bizottságának munkáját, hogy az feladatának megfeleljen. A szer­kesztőbizottság készítsen havi munkatervet, amely szorosan kap­csolódik a pártszervezet munkater­véhez és amely a vállalat és a pártszervezet előtt álió legfonto­sabb feladatokra Irányítja a dolgo­zók figyelmét. Élénkítsék még ugyanakkor a faliújságot a szem­lélteié agitáció régen bevált sok­féle eszközével, karikatúrákkal, ké­pekkel, amelyek nagymértékben le. kötik a dolgozók figyelmét. Ezen a módon elérik, hogy ez üzemi fali­újság a dolgozók szócsövévé, a pártszervezet harcos fegyverévé válik a döntő tervév befejezéséért, a Kivetkező tervév jó előkészíté­séért folyó harcban. SZILAGYI JÓZSEF, városi faliújság-felelős. hogyan oldja meg feladatát a 61/2. Építőipari Vállalat faliújságja. Élesen bírálják a cikkek a munkafegyelem következetes megsértőit. fi Szsyjetiiióiian tűi, mint hérsnsiilié kolhozparaszt tanai „... Ahhoz, hogy nagyüzemi gazdaságot szervezzünk, — tanítja Sztálin elvtárs, — ismerni kell a mezőgazdasági tudományt. Ahhoz, hogy ezt megismerjük, tanulni kclir A szocialista mezőgazdaságnak jól felkészült káderekre van szük­sége, akik szakértelemmel küzdenek a terméshozam emeléséért. Az ilyen szakemberek képzésére hiva­tottak a hároméves agro- és zoo- teehnikaii tanfolyamok. A kolhozföldek soktulllió dolgo­zója tanul a hároméves tanfolya­mokon anélkül, hogy abbahagyná termelő munkáját. A tanfolyamo­kon elsajátítják a micsurini agro­biológiai tudomány alapjait, tanul mányozzák és bevezetik a gyakor­latba az élenjáró munkamódszere, két. A kolhozparasztok tömeges szak oktatása 1950 őszén és telén vett óriási lendületet, A tanfolyamok­nak akkor mintegy kétniUHónyo’c százezer kolhozparaszt és szoylioz- munkás hallgatója volt. A hallga­tók száma 1931-ben elérte a három­milliót, ebből az első tanév anya­gát egymilliónyolcszázezer, a má­sodik tanév anyagát ped’g egyinll- liókétszázezor ember tanulta. Sok terület és kerület kolhozai értek el ko-molv sikereket az agro technikai oktatás megszervezésé­ben. így a szmolenszki területen az elmúlt oktatási évben 22 000 kolhozparaszt és kolhozparasztnő tanult, ebből több, mint tízezren a második év tananyagát sajátítok á' el. Az előadásokat 1380 mezőgaz­dasági szakember: agronómus. zoo- teehuikus, állatorvos, tudományos munkatárs, mezőgazdasági Iskolai és technikumi előadó tartotta, A ponyizovi kerületben tavaly 757 vizsgázó közül 471-en kitűnő, illet­ve jó jegyet kaptak. Az elmúlt két év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az agro- é? zootechnikcii tanfolyamok nngyje- lentőségilek a termelés fokozása •szempontjóból, a hallgatók az ú! módszerei élharcosaivá, a bő ter­mések és a nngyhoZamú állatte­nyésztés mestereivé válnak. Akik a tanfolyamon tanulmányozzák az élenjáró agrotechnikai módszereket, azok széles körben vezetik be azo­kat a gyakorlatba. így például a Moszkva-terület moasuJszUl kerüle­tének kolhoz;.! idén már tízszer akkora területen ültették a butgi- nyút négyzetes-fészkes módszcrnl, mint tavaly. Nagyobb méretekben alkalmazták a zöldségfélék négy­zetes fészkes ültetését, a gyökérta­karmány és a silónövények széles­soros vetését, a televénykockákbun történő zöldségpaJántanevelést, mint eddig bármikor. A kerület kolhozai túlteljesítették a kom- poezt-ikészftée tervét. Sok új, haladó módszert vezettek be a kerület állattenyésztői is. Hu­szonegy kolhoz szervezte meg a szakaszos legeltetést, 32 kolhozban vezették 1» a nedvdús takarmány etetését. Egyes kolhozok fajú-közti sortéskere&ztezéssai kísérleteznek, amely fokozza a sertések bús-, il- ' letve zsírhozamát, A hároméves agro- és zootecbrJ- kai tanfolyamon elsajátított i mé­retek segítik a kolhozparasztokat, begy eredményesen dolgozzanak a szántóföldeken és állattenyésztő te. lépőkén. Anna, Matvejeva Sztuo- lotiiSzk-terUleti kolhozparasztnő ta­valy a Március 8 kolhozban a. „Zorka” nevű tehéntől 300 nap atett 2230 kilogramm tejet fejt. A zsírtartalom 3,G százalékot telt ki. Idén mintás letette a mezőgaz­daság másodosztályú mestere cím­re jogosító vizsgát, jelentősen meg­javította munkáját. A „Zorka” ne­vű tehén elles után mindössze 151 nap alatt 2208 liter tejet adott, a zsírtartalom pedig 3.8 százalékra, emelkedett. Idán többmilliő kolhozparaszt lá­tott hozzá a szervezett tanuláshoz, A múlt oktatási évben mintegy 130 ezer mezőgazdasági szakember adott elő a tanfolyamokon. Idén a tanfolyamok előadóinak száma még nagyobb. A kolbozká derek képzésének óriájsi lendülete újabb fényes bizo­nyítéka annak a gondoskodásnak, amelyet Lenin—Sztálin pártja ta­núsít a kolhozrendszer és a kol- hozparasztok Iránt, komoly hozzá­járulna a Szovjetunió mezőgazda­ságának további felvirágoztatásá­hoz. SZTÁLIN ELVTÁRS ÉLETE (a.) Az első orosz forradalom vereség­gel végződött. Az első forradalom vége és a második kezdete közt mint­egy tíz év telt el, amelynek folyamán a bolsevikok hősiesen és önfeláldo­zóén, szívósan és lankadatlanul szervezték a tömegeket, forradalmi szellemben nevelték őket, Irányítor. iák harcukat, kovácsolták a forra­dalom közelgő győzelmét. Lenin és ■Sztálin számára ezek az évek az illegális forradalmi párt fenntartá­sáért és megerősítéséért, a bolsevik vonalnak az új körülmények közt való keresztülviteléért vívott harc ével, a munkástömegek szervezését és nevelését célzó megfeszített mun­ka évei és a cári rendőrség elleni különösén kemény harc ével voltak. A cárizmus érezte, hogy Sztálin személyében rendkívüli nagyszabású forradalmárral van dolga és igye­kezett őt megfosztani attól a lehe­tőségtől, hogy forradalmi munkát végezzen. Egymást követték a le­tartóztatások, a bebörtönzés, a száműzetés, 1902-től, 1913-ig Sztá­lint hétszer tartóztatták le. hatszor volt száműzetésben, ötször szökött meg a száműzetésből. Alig hozták a cári poroszlók Sztálint új szám­fizetési helyére már újra megszökik és újra .„szabadlábon’’ kovácsolja a tömegek forradalmi energiáját. Kivétel csak az utolsó turuchánszki száműzetés volt, amelyből Sztálint az 1917-es februári forradalom sza­badította ki. 1917 március 12-én a turuchánszki száműzetés minden nélkülözését férfiasán kiállva, újra Pétervárott van. Oroszország forradalmi fővá­rosában. A párt Központi Bízott- sága Sztálin elvtársra bízza a „Právda” vezetését. A bolsevikok pártja éppen hogy kilépett az illegalitásból. A párt legtekintélyesebb tagjai közül so­kan távoli száműzetésből és börtön­ből tértek vissza. Lenin emigráció­ban élt. A burzsoá ideiglenes kor­mány minden módon késleltette hazautazását. Ebben a felelősségtel­jes időben Sztálin elvtárs tömöríti a pártot arra a harcra, amelynek célja a burzsoú-demokrata forrada­lom átnövése a szocialista forra­dalomba. Sztálin elvtárs irányítja Molotovval együtt a bolsevikok Központi Bizottságának és Péter- vári Bizottságának működését. Sztálin cikkeiben a bolsevikok meg­kapják az elvi jelentőségű irányító utasításokat munkájuk számára. Sztálin elvtárs mindjárt első cikké­ben — „A Munkás- és Katonakül­döttek Szovjetjeiről” — így fogal­mazza meg a párt alapvető felada­tát: „Megerősíteni ezeket a Szovjete­ket, mindenütt megteremteni őket, összekapcsolni őket egymással, élű kön a Munkás- és Katonaküldöttek Központi Szovjetjével, mint a nép forradalmi hatalmának szervével.” Egy másik cikkében — „A hábo­rúról” — Sztálin kimutatta, hogy az imperialista háború jellege nem változott meg azáltal., hogy a ha­talom az Ideiglenes kormány kezé­be ment át, hogy az 1914—1917-es háború a burzsoá ideiglenes kor­mány alatt Is rabló, igazságtalan háború marad. Sztálin, Molotov és mások a párt többségével együtt az imperialista ideiglenes kormány iránt való bi­zalmatlanság politikája mellett szálltak síkra. Felléptek a mense- vikek és eszerek honvédő állás­I pontja és az Ideiglenes kormány I feltételes támogatásának ama fél- mensevik álláspontja ellen, amelyet Kámenyev és más opportunisták képviseltek. Ezerbüencszáztizenhét április 3-án, hosszú száműzetés után visszatért Oroszországba Lenin. Patrográd élenjáró munkásai ujjongva fogad­ták a szeretett vezér megérkezésé­nek hírét. A bjeloosztrovi állomá­sig Lenin elé utazott Sztálin elv­társ egy munkásküldöttséggel. Le­nin fogadtatása Petrográűon, a finnlandi pályaudvaron, hatalmas forradalmi tüntetéssé lett. A meg­érkezését követő napon Lenin elv­társ fellépett híres áprilisi tézisei­vel, amelyek a pártnak zseniális tervet adtak a burzsoá demokrati­kus forradalomról a szocialista for­radalomra való áttérésért folyta­tandó harchoz. Lenin tézisei a harcnak a cárizmus megdöntése után előállott új feltételei között új irányelvet adtak a pártnak. 1917 április 24-ón nyílt meg a bolsevi­kül? VII. (áprilisi) értekezlete, amelynek munkájához Lenin tézi­sei szolgáltatták az alapot. Az áp­rilisi értekezlet a pártot a bur- zsoá-diemokratikus forradalomnak a szocialista forradalomba való átnö- véséért folytatandó harcra Irányí­totta be. Az értekezleten Sztálin elvtárs, erélyesen síkraszállva a szocialista forradalomra vett lenini irányvo­nalért. leleplezte Kámenyev, Rykov és csekélyszámú híveik opportunis­ta,%Lenin-eilenes vonalát. Ezenkí­vül Sztálin az értekezleten előadói beszédet mondott a nemzeti kérdés, ről. Kifejtve a következetes marxis­ta-leninista vonalat a nemzeti kér­désben, Sztálin megokolta a bolse­vik nemzetiségi politikát, síkra- szállt a nemzetek önrendelkezési jogáért, beleértve a különválás és önálló állam alakításának jogát Is. A lenini-sztálini nemzetiségi poli­tika biztosította a pártnak az el- nyomott nemzetiségek támogatását a Nagy Októberi Szocialista For­radalomban, 1917 májusában, az értekezlet után megalakítják a Központi Bi­zottság Politikai Irodáját, amelybe beválasztották Sztálint. Azó.a és mindmáig Sztálin elvtárs állandóan tagja a Központi Bizottság Politi­kai Irodájának.. Sztálin elvtárs központjában áll a pánt egész gyakorlati munkájá­nak. Mint a Központi Bizottság tagja, közvetlenül, mint vezető vesz részt a párt Petrográdi Bizottságá­nak munkájában, vezeti a „Práv- dá"-t, cikkeket ír a „Prúvdá”-ba és a „Szoldatszkaja Právdá”-ba, („Katona Igazság”), irányítja a bolsevikok tevékenységét a petro­grádi községi választásokon. Lenin­nel együtt tevékenyen résztvesz a párt katonai szervezetei országos értekezletének munkájában. Az 1917-es júliusi napok után. mikor Lenin, akit az ellenforradal­mi ideiglenes kormány hajszolt és üldözött, Illegalitásban élt, közvet­lenül Sztálin elvtárs vezette a Központi Bizottságot és a párt köz­ponti lapját. Sztálin mentette meg a párt számára, az egész emberiség számára Lenin drága életét azzal, hogy Lenin megjelenését az ellen- forradalmi bíróság előtt határozot­tan ellenezte, szembeszállva az áru­lók — Kámenyev, Rykov. Trockij — javaslatával, hogy Lenint ki kell adni az ellenforradalmi ideig­lenes kormány bíróságának. i- ... ---------1 A júliusi tüntetés szétverése a forradalom fejlődésében fordulatot idézett elő. Az új harci helyzetben Lenin új pórttafctlkát dolgoz ki. Szverdlovvai együtt Sztálin elvtára vezette az illegálisain ülésező VI. pártkongresszust (1917 július— augusztus). A kongresszuson Sztá­lin volt a Központi Bizottság be­számolójának előadója és ő mon­dott előadói beszédet a politikai helyzetről. Ez előadói beszédben Sztálin szabatosan megfogalmazta a párt feladatait és taktikáját a szocialista forradalomért folyó harcban. Sztálin elvtárs szembe­száll! a trockistákkal, akik a szo­cializmus győzelmét Oroszország­ban lehetetlennek tartották. Válaszul a treekisták kirohaná­sára, akik a pártnak a szocialista forradalomra irányuló vonalát a nyugati proletárforradalomtól akarták függővé tenni, Sztálin elv­társ kijelentette: „Nincs kizárva annate a lehetősége, lwgy éppen Oroszország lesz az az ország, amely utat nyit a szocializmus fe­lé... Sutba kell dobni azt az el­avult felfogást, hogy csak Európa mutathat nekünk utat. Van dog­matikus marxizmus és van alkotó marxizmus. Én az utóbbi talaján állok-” Sztálin szavai prófétai sza­vak voltak. Oroszország elsőül mu­tatta meg a szocializmushoz vezető utat. A kongresszus Sztálin köré tö­mörült, aki síkraszállt Leninnek azon tanításáért, hogy Orosz­országban a szocializmus győzelme lehetséges. Sztálin vezetése alatt, Lenin utasításainak megfelelően a VI. pártkongresszus a felkelés elő­készítésének kongresszusa lett. A kongresszus irányította a pártot a fegyveres felkelésre, a proletariá­tus diktatúrájának kivívására.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom