Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)
1952-12-07 / 287. szám
6 RÉPtii? 1952 DECEMBER 7, VASÁRNAP A kocsordi Vörös Csillag termelőszövetkezet parancsolni akar a természetnek — Na látják! Nem volt ilyen nagy, mégis négy évig nyögtem azt, nyögtem, —■ magyarázza Jakab Ács Sándor. — Mindnyájan tudják, hogy életemben mindig kertészettel foglalkoztam. Harmincháromban gondoltam egyet, felhagyok a feles kertészettel és bérelek magamnak egy kis földet Kicsit jobb földet akartam. Kaptam- de megvolt annak az ára is. Kilenc mázsa 60 kiló búzát kellett holdon kint fizetnem. Úgy éreztem, valamivel szabadabb vagyok, hiszen nem kell felezni, csak a bért meg fizetem és amit árulok, az mind az enyém. De nagyot csalódtam, mert olyan szárazság jött rám a nyár elején, hogy a palántám sem fogant meg. Termés nem volt, de a haszonbér fennmaradt. A vetőm-g vak árát, a haszonbért négy évig nyögtem. így aztán negyvenötig én feles kertész marad am. Negyvenöt után már volt földem, de nem volt víz, nem tudtam locsolni. Még mindig gyenge voltam. Erősek csak most lettünk, amikor összefogtunk. A melegedők otthagyják a brigádvezetőt, de a beszédet maguk között folytatják és mindannyian igazat adnak Jakabnak, mert erősek most lettek valójában: olyan szivattyúja van a termelőszövetkezetnek, ami másodpercenikint 320 liter vizet zúdít a csatornákba. Kétszázhúsz mázsa káposzta egy holdon, amikor sok helyen még a ffl Is kiszáradt... A 60 hold fold'd! 420.000 forintot hoztak ki. Jakab Aos Sándor az öntözési felelőssel, Kiss Endrével tovább tervezgeti a jövőévi vetésforgót, de csakhamar „megzavarja’’ munkájukat Bodó Péter, a szövetkezet agronómusa. Bodó Péter a sarkig nyitott ajtó küszöbén megáll és visszarúgja a sarat csizmájáról, — ez elárulja, hogy valahol kint járt a szántóföldön. — A kéri határtól keresztül- kasul jártam egész területünket, — mondja köszönés után azonnal az agronómus. — Megnéztem, milyen szántást végeztek a traktoré sok az erdősávok helyén. — Az a baj, hogy még csak a helye, — mondja Kiss Endre. — Jött már csemete is, több, mint 60.000, — válaszol az agro- némus. — Mikoma lesznek azok olyanok, mint a Szovjetunióban láttam, — sóhajt egyet Kiss Endre. — A háború után ott is volt szárazság. Nem volt eső hetekig, de minden reggel párás volt a levegő és a harmat ott csillogott a nővé nyék levelein. — Majd így lesz ez nálunk is, — nyugtatja meg az agronómu- Kiss Endrét. — Tizenhárom és fé’ kilométer hosszú, 17 méter széles sávot még ebben a hónapban el kell ültetnünk. A kocsordi Vörös Csillag bét évvel ezelőtt adta hírül a környéknek, hogy 20 holdon öntözéses kertészetet létesít. Az ellenség áskáló- dása, acsarkodása és a tagság, de a vezetőség jórésaének is az ingadozása közepette az első évben ötezer forintot hozott boldankint az öntözött terület. A megvert ellenség azt mondta: „most sikerült, de majd jövőre...” és „jövőre”, vagyis az idén „csak” hétezer forint volt a bevételük holdankint. Ez az év bebizonyította, hogy nincs aszály, az ember tud a természetnek is parancsolni. Az erdősávok ültetését ugyanolyan véleménnyel fogadják jó néhány an, mint két évvel ezelőtt az öntözést. Azonban a hitetlenkedők már sokkal kevesebben vannak, napról napra többen vannak, akik csodával határos dolgokat is élhieznek, mert a pártunk mondja és a párt szavára, mint a kősziklára, lehet építeni. Területi konferenciát tart 14-én a közalkalmazottak szakszervezete A közalkalmazottak szakszervezete szabolcs-szatmármegyei területi bizottsága 14-én tartja területi konferenciáját A konferencián az egész megyéből megválasztott szakszervezeti és hivatalvezetőkből álló küldöttek megvitatják a hivatalvezetés problémáit és a szakszervezeti munka eredményeit és hiányosságait. A területi konferencia azzal a céllal ül össze, hogy megyénkben a közalkalmazottak szakszervezeti mozgalmának segítséget adjanak, valamint a tanácsok, az Igazságügyi szervek és egyebeit — a közalkalmazottakhoz tartozó — hivatalok jövőbeni munkáját előbbre vigyék. A konferencia napirendje a következő : Bodogán János elvtúrs, a me- gyei tanács vb. elnöke beszámol a tanácsapparátus eddigi munkájának eredményeiről és hiányosságairól a hivatali tervek teljesítéséért folyó harcban. Utána Fucskó Béla elvtárs beszámol a területi bizottság ezév tavaszi választása óta végzett munkájáról, különös tekintettel a községi tanácsok területi csoportjára. Megjutalmazzák a szakszervezeti munkában kiváló funkción.’idusokat. Az értekezlet végén a területi bizottságot egészítik ki, a szak- szervezeti demokrácia betartásával választás útján. A konferenciát a megyebíróság nagytermében i>ríják meg. A közös vagyont tékozló napkori t§zcs-elnök és társai elnyerték méltó büntetésüket December negyedikén, pénteken délelőtt a nyíregyházi járásbíróság tárgyalóterme zsúfolásig megtelt. Nem afféle hírhajhászó, „kíván esi” emberek gyűltek össze a hallgatóság padsoraiban, hanem a nyíregyházi járás termelőszövetkezeteiből tagok, vezetők. Tanulni jöttek. Tanulni a rossz példából, mások kárából, hogy ők már kikerüljék a károsodást. A bíróság Váradirtandcsa Czir ják Mihály, a termelőcsoport vagyonát rongáló volt kordélyos ku- pec-paraszt és az uszályába került dolgozó parasztok ügyében ítélkezett. A népi ülnökök: termelőszövetkezetek küldöttei. Az egyik ül nők Béda János, a kótaji Lenin termelőszövetkezetből, a másik Kákák Ferencné a paszabi Tolbu oáwt-csopoTtból, Tíz órakor helyet foglal az elnökség és elővezették a vádlottakat. Czirják Mihály bűnei Az elsőrendű vádlott Czirják Mihály, a papkor! Új Világ termelőcsoport volt elnöke. Czirják Mi hálynak a múlt rendszerben nyolc lova Is volt egyszerre, melyekkel kordélyos vállalkozást folytatott. Czirják 1945-ben befurakodott a Magyar Kommunista Pártba, hogy üzelmeit a párt leple alatt folytassa. Egy ideig sikerült is neki, de 1948-ban kizárták a pártból. Ahol valami lehetőséget látott a munkanélküli vagyonszerzésre, mindenütt ott találhattuk, ő volt a földmüvesszövetkezetnek is a „megalakítója”. Amikor azonban már ott sem lehetett a zavarosban halászni, új területre vetette ki hálóját Czirják. Új területül a termelőcsoportot választotta. A termelőcsoportban sikerűit Czir jaknak szándékát elérni, ő lett az elnök. Rossz vezetése miatt a tagság elégedetlenkedett és akik nem voltak vele rokonságban, vagy nem tűrték a hanyag vezetését, — a csoport tagságának kétharmada —, kiléptek a termelőcsoportból. Czirják Mihály szívesen adta meg a kilépni szándékozóknak az engedélyt hiszen akik eltávoztak, valameDy- nyien őellene voltak. Czirják Mihály állandóan a határt járta az „ellenőrzés” és „Irányítás” ürügye alatt Az igazi cél azonban a vadászat volt S mert feléje sem nézett a munkának, a hetven hold kaszálóról annyi szénát sem takarítottak be, hogy az őszi munkákra elegendő lett volna az állatoknak. Az árpaszalmá* alomnak használták el és most rozsszalmát etetnek. Mint korábban is ismertettük már lapuinkban, ötven mázsa mult- évi eilótakarmány tönkrement a termelőcsoportba® és az idei siló- tölteléket, a cukorrépaszeletet és a kukoricaszárat a gondatlan kezelés folytán ugyancsak megrom- lasztották. A rossz kondícióba® tartott tehenek sárba® álltak, ennek folytán eddig elhullott ’két darab tehén és egy üsző, valamint hat darab borjú. A bűntársak A csoport szétizüllesztésében akadtak bűntársai is Czirjáknak, akik befolyása alá kerültek, mint Pápai József sertésgondozó, akinek a keze alatt 32 malac, 12 süldő és két anyakoca hullott el az utóbbi hónapokban. Pápai József 2—3 he tenfeint hordott almot a sertések alá, a kanokat pedig együtt járatta a vemhes kocákkal. A döglött malacokat napokig az élők között tartotta azzal, hogy „nem szabad elásni, míg az állatorvos meg nem vizsgálja”". Mindezeket Czirják tü relmesen elnézte, de nem váltotta le beosztásából az állatkínzó Ma tíss József kocsist sem, pedig már tudomása volt aratáskor arról. hogy Matisz milyen kegyetlenül bánik a lovakkal. Csépléskor homoki! ton IS zsák búzát rakott fej egy közönséges kétlovas gazdasági szekérre. Ezzel a nagy teherrel is futásban hajtotta a lovakat, közben ütötte-verte őket. A rábízott két lő megbetegedett és az egyik már el is pusztult. Példás ítélet A tanúk vallomása, az ügyész vádbeszéde, mind csak aláhúzta a vádlottak bűnösségét. A hallgatóság egy-egy morajlása, vagy a szünetekben folytatott beszélgetése, mind azt mutatta, hogy a közvagyont tékozlókat súlyosan megvetik a becsülete® emberek. A tárgyalásra érkezett táviratok is a bűnösök méltó büntetését kérték. Ilyen táviratok érkeztek az ibrányi Alkotmány és Vörös Csillag, a rakatna zi Szikra és a paszabi Tolbuchin. termelőcsoportból. A bíróság figyelembe vette a súlyos anyagi és erkölcsi károkat é# példás ítéletet hozott. Czirják Mi• hdlyt 3 évi, Pápai Józsefet másfél évi, Matisz Józsefet pedig 8 hónapi börtönre ítélte. .4 tárgyalás tanulsága A megjelent termelőszövetkezeti tagok és vezetők, mind azt bizonyították, hogy ez a példa számukra nagy segítséget nyújt munkájukhoz. A nyírpazonyi Gerő termelő- szövetkezet elnöke, Szabó elvtárs például azt mondta, hogy a munkafegyelem megszilárdításában igen nagy segítségére lesz ez a tárgyalás minden szövetkezeti vezetőnek. De nemcsak a szövetkezeti dolgozók szólaltak meg, hanem a kívülálló dolgozó parasztok is. Például Korányi Mihály napkor! 18 holdas középparaszt azt mondta: Az ilyen kártevőket már régen le kellett volna tartóztatni. Azért nem léptek he a kívülállók, mert ilyen emberek garázdálkodtak a termelőcsoportban. Kerónyt Mihály elmondta, hogy maga is gondolkozott már azon, hogy a csoportba lépjen, de mindig visszariadt, amikor meglátta az Uj Világ termelőcsoport portáját. Ez a tárgyalás iskolapélda volt arra, hogy mit jelent egy termelőszövetkezetben, ha nincs bírálat, ha a vezetést rokonság veszi a kézbe. Megmutatta azt is minden vádlott esetében, hogy mit jelent az egyéni érdeknek a közös érdek fölé helyezése. Csak egy példa a kocsis esete, aki azért tett tönkre két darab körülbelül darabonkint 3000 forintot érő lovat, hogy neki 15—20 munkaegységgel több legyen. Ez a tárgyalás bebizonyította azt is, hogy egy olyan kupeepa- raszt, aki 8 lóval dolgozott mint vállalkozó, most is saját érdekében, a klzsákmányolók érdekében „dolgozik”, nem pedig a volt nincstelenek szegényparasztok érdekében. Az ilyen kupeepaarszt nem a többtermelést, nem a tagság boldogulását kereste, hanem a maga dologtalan életét gondolta megalapozni a termelőcsoportban. Ez a tárgyalás a járási szerveknek Is intő példa arra, hogy a termel ócsoportok vezetőinek megválasztásánál sokkal éberebbek legyenek és megalkuvás nélkül harcoljanak a szövetkezetekben meglévő legkisebb hibák ellet: is. A kocsordi VöYő® Csillag tsz. kertészeti brigádjának egy munkacsapata a napokban takarította b. a kései karfiol és káposzta utolját. Nem várhatnak tovább jó időt, — december van. Máris havas levelek közül fejtegetik a karfiol-fejeket. Egy-egy láda áru megszedése után melegedni egy rágyújtás hossz- nyira mindig betérnek a kertészet közepén épített brigádtanyára. A brigádlanyán Ja ab Ács Sán dór brigádvezető ilyenkor mindig félbehagyja a számolgatását — már a kertészet jövőévi vetéstervét állítja össze — és belekapcsolódik ő Is a beszélgetésbe. Miről Is beszélnének ezekben a napokban másról, mint a zárszámadásról. — Ha nem lett volna aszály ... — Még nagyobb területet kellett volna öntöznünk ... Mindenkinek vau valami véleménye, hogy miként is kaphattak volna többet, mint ahogy így esik egy munkaegységre. Nem az elégedetlenség hangja ez, hiszen elég szépen osztoznak, deltát ki volna olyan ember, aki nem akarna tölthet termelni, akinek a kevesebb keli? Elmondják, hogy nem ké: kiló 10 deka búza, egy kiló kukorica, egy kiló burgonya, két kiló 10 deka szálastakarmány, 3 forint 00 fillér jutott volna egy murkaegy- ségre. de árpából, hagymából, cukorból és minden másból Is többet osztottak volna, ha nem „így”, meg nem „úgy” lett volna. Jakab Ács Sándor, ahogy ezeket a szavaka hallja: aszály, öntözés, jövedelem, — akaratlanul is eszébe jut egy év, amikor az aszály őt úgy meg sanyargatta. — Emlékeznek még az 1933-as szárazságra? — kérdezi a melege dóktól. Emlékeznek, hogyne emlékeznének az Idősebbek. — De az nem volt ilyen tartós, mint az idei, — szólalnak meg egyszerre többen is. Állatállományunk jó átteieltetéséért \ nyírbátori járásban példamutatóan végűik a szalmafeltárást A szövetkezeti gazdaságokban folyó zárszámadás és a szántóföldi munkák gyors befejezése mellett a legfontosabb most az a munka, amellyel felkészülnek a falvakban az állatállomány jo átte'eltetésére, megfelelő takarmánykészlet biztosítására. Megyénkben minden lehetőség megvan arra, bogy megfelelő takarmánykészleteket teremtsünk a rejtett tartalékok feltárásával. A szálastakarmányszükséglet jórészét silózással szalmafeltárással biztosít- hatjuk. A legnagyobb problémát a sertésállomány abraktakarmányszük- ségletének biztosítása okozza. Azon ban ezt is könnyen meg lehet oldani, ha a sertések számára is készítenek silót, a növendékáliatok löszére pedig tárolják a jelenleg rendelkezésre álló feherjedús szálastakarmányt Az alrak'akarmány biztosítása tekintetében termelőszövetkezeti gazdaságaikéban eddig 2.661 mázsa makkot gyűjtőnek ősz sze, 65 vagon falombct silóz»rk be és 71 vagon szalmát tártak fel. Igen helyes módszerrel szélesítették ki a szalmafeltárást a nyírbátori járásban. A járási tanács mezőgazdasági osztálya külön munka- tervet készített arra. hogyan szélesíti ki a szalmafeltárás propagandáját. Minden héten egy-egy termelő- csoporthoz meghívják a környékbeli tszcs, k agronómusait' állatfeielőseit és ezeknek egésznapos szalmafeltárást bemutatót tartanak. Itt maguk a meghívottak végzik a szalmaleltá rást egy szakember ellenőrzése mellett. A következő héten egy olyan szövetkezeti gazdaságban tartanak bemutatót, ahonnan már voltak szál. mafeltárási bemutatón másutt. Az ilyen bemutatókon kicserélik tapasztalataikat a szövetkezeti állatié nyésztők, alaposan megismerkednek a szalmafeltárás minden munkájával, A járás területén edd g 10—12 helyen tartottak bemutatót, tapasztalatcserét. A járásban nagy eredményeket értek el e módszerrel, amelyet most a megyei tanács a többi járásokban 13 megvalósít. Szigorúan megbüntetik azokat, akik hátráltatják a takarmánvlíészlet növelését Megyénkben az eredmények ellenére is sokkal jobban kei! haladnia a silózásnak, a szalmafeltái ásnak, sokkal jobban kell dclgozni a ta- karmánykészlctek növeléséért. Nem lehet eitűrni semmiféle felelőtlenséget, hanyagságot, harcolni kell az ellen az egykedvűség nemtörődömség ellen, amely néhány helyen megnyilvánul, mert ezek mind az állatállomány jó átteleltetését ássák alá. Jónéhány helyütt mar a büntető eszközökhöz kellett nyúlni, hogy rendet teremtsenek a takarmánysiló- zás munkája körül. A kisvárdai járásban négy dolgozó parasztot i büntettek meg 200—200 forintra, mert nem szállították a silóbava.'ót a silógödrökhöz. A kempose’ járásban szigorú eljárás indult bárom I kulák ellen, s mellettük nyolc dolgozó paraszt ellen is, akik gátolták ^ a silózási terv- teljesítését A bese- i nyődi tanács elnökét 50 forint pénzbüntetés fizetésére Ítélték mert nem ellenőrizte a községben lévő Szikra termelőcsoportban a silózás ! munkáját. Ugyanezért megbírságol ták 100 forinttal az ófebértói ta ' nácselnököt is, Telegdi Károly elv- ' | társsal, a tiszalöki járási tanács mg. ] I osztályvezetőjével együtt
