Néplap, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-26 / 277. szám

I néplap m'2 VOVKMBER 26. SZERDA Súlyosan meg keli büntetni a nyírjákói termelő­szövetkezet közös vagyonát prédáló vezetőket A nap pihenni tér. A munkásuk a határból hazafelé veszik útjukat. A nyírjákói „Sztálingrád” termelő­szövetkezet udvarára lesütött fej­jel szállingózik be néhány tag. Ke­veset járnak az irodahelyiségbe a tagok, nem tekintik otthonuknak a termelőszövetkezet házát. Most is, mint rendszerint, a becsületes ta­gok egyedül jönnek hazafelé a munkáitól, mintha haragudnának egymásra. Pedig távol áll köztük a harag. Jóbarátok ők együtt, csak keveset szeretnek beszélni, mert úgyse tudnak mást mondani, csak azt, ami már oly sokat elhangzott köztük: elhordja a vezetőség a kö­zös vagyont, a kulákot papíron ki­zárták ugyan, de mivel az az elnök jó barátja, továbbra is a termelő- szövetkezetben dolgozik. A vezető­ségnek meg sem lehet ezeket mon­dani, mert aki bírálni meri munká­jukat, azt kizárják a termelőszö­vetkezetből. Benn a szövetkezet udvarán egyedül áll Papp Jánosné — akit Pirinéninek nevez a tagság. Most jött haza a munkából. Keze karba- téve és keserves tekintettel, majd­nem sírva méri végig a szövetke­zeti portát. Szomorúságából Tren- cséni József új szövetkezeti tag rázza fel. — Min gondolkodik, Piri néni? Papp Jánosné legyint. — Nem lehet arról beszélni. — Kezét a szájára teszi. — Itt hall­gatni kell, mert máskép... — nem mondja tovább. — Máskép? Mi lenne máskép? Nézze, én tudom azt, hogy nem so­káig leszek ebben a csoportban. Kizárnak hamar, mert én nem fo­gom tűrni a vezetőségnek azt a munkáját amiről most maga nem akar beszélni! Nem tűröm! — Nem tudom mit szólnál, ha te azt úgy tuonau, mint én, hogy mi megy itt végije! — Mielőtt tovább folytatná beszédét, vizsgáló szem­űiéi néz körül, hogy nincs-e ^kö­zelben valaki. — Tudod, azért zárták ki Szabó Terit is, meg Rimaszombati Ferit, mert azok megmondták az igazságot... — Hát pedig én megmondom az igazságot! — jelenti ki határozot­tan Trencséni József s hogy na­gyobb hatása legyen szavának, le­emeli válláról a villát és a földbe vágja. — Látod — folytatja bátrabban a beszédet Pappné, — mindenfe­lől azt lehat hallani, hogy ez a szövetkezet ekkor tartja a zár­számadását, amaz akkor, mi meg nem is hallunk arról, hogy mi mi­kor tartjuk, még a beadást sem teljesítettük. Igaz. nincs már itt mit elszámolni. Az egyik is, meg a ■másik is megfogott valamit a kö­zösből és vitte. Itt van a csirke- eset : tavasszal megvettük a csir­kéket. hogy legyen baromfiak. Azt hiszed lett?! Mikor rántanivnlókká nőttek, fogyni kezdtek. Jött az el­nök félesége, megfogott egyet, rá­fogta, hogy dögös és muszáj volt neki megdögleni, akár akart, akár nem... De nemcsak az elnök fele­sége hordta, Márton Borbála, Pintyő Mária, meg majdnem min­denki. Kérdem én, elnöknek való egy ilyen, akinek a felesége így mutat példát a csoport tagságá­nak és maga az elnök eltűri a lopást?! — Miért nem váltották már le? Mégha 17 forintjával számolunk is egy csirkét, aíkkor is 850 forintot jelent a kár. — Hacsak a csirke volna! — folytatja Piri néni és halkabbra fogja a hangját, nehogy valaki meghallja. — Megvetünk 118 ma­SÍáiísk) és összeesküvő bandája a prágai állambíróság előtt lacot, annak ennivalót 'és akkor idehozták Kovács háztáji sertését. A mi takarmányunkkal etették! Tudja, ftrSfy ki az a Kovács? Az a Kovács, akinek Sztrádái- kul-á-k az apósk, akinek majdnem minden hónapban más cselédje volt, mert csak -kutyának nézte a szegény- em-bs-r-t. Ezt pártolja az elnök! Ez a legkedvesebb barátja. A malaco­kat is széjjelosztotta az elnök a tagok között. Igaz, nekem is adott belőle. Gondoltam, ha mindenkinek kell, akkor nekem is. Minden nap mustrálta az elnök őket is, azt mondta: a gyengét ki kell nms- rálni a többi közül. A végén alig marad valamennyi. — Ilyen aljasságot! A sertés most érne vagy 59.000 forintot! Nagyot sóhajt Pappné: — Sok volna elmondani, ami itt tön'-nt. Terit, aki a könyvelő volt, azért zárták ki mert megmondta a veze­tőség hibáját. Olyan kell nekik, mint -VJ Mihály. Amióta könyvelő, raktáros, azóta nem tud senki semmit. Mindent elsimítanak ■gyűrt. A vezet őség a közös vagyon meg­sértése mellett gátolta a termelést is. Tanyaközpontjuk mellett egy gyümölcsös-szőlő gondozatlan, nem termett semmit Sokezer forint kárt jelent ez is. A kulákok: Ko­vács József. Ádám Péter a kizárás után is a szövetkezetben dolgoz­nak. Ezt a sok aljasságot nem le­het tovább tűrni! A nyírjákói „Sztálingrád” ter­melőszövetkezetben rendet kell te­remteni. Az elnököt és társait, Ilj Mihályt azonnal le kell váltani. S az illetékesek gondoskodjanak ar­ról, hogy a közös vagyon ilyen rongálól elnyerjék méltó bünteté­süket, börtönbe kerüljenek! — Papp — lapok az Erkel című új magyar filmről ROMÁNIÁI MAGYAR SZÓ, BUKAREST Az „Erkel” című film nagy ér­deme, hogy — a zeneszerző élet­művének bemutatásával — elsősor­ban a szabadság, a haza forró sze- retetére nevei. A film híven tük­rözi Erkel honszeretetét, hűségét és ragaszkodását a dolgozó nép iránt. Az „Erkel” film megismerése ugyanakkor a koamopolitizmus el­leni harcra mozgósít. Amikor az urak kinevették amiatt, hogy a magyar népzene motívumainak fel­használásával akar operát írni, bátran és büszkén szem-beszállt a a kozmopolitákkal és kitartóan dolgozott tovább a -magyar zene fejlesztéséért. Az „Erkel” megalkotása a ma­gyar filmgyártás újabb büszke­sége. mert nagy lépést jelent a nemzeti haladó hagyományok ápo­lása és művészi életretkeltóse te- rén. A film legnagyobb alakja termé­szetesen Erkel és így e szerep megformálása igényelt nagyobb gondosságot. Erkelt Pécsi Sándor alakítja valóban dicséret reméltó művészettel. A film nagy' sikere többi között a rendezőt, Keleti Márton Kossut h-d-í ja« t dicséri. DER ABEND. WIEN Az „ErkeP’ című film abba az időszakába vezet, amikor a magyar nemzet a Habsburgok elnyomása alatt szenvedett. Csak kevés zene- barát ismeri Erkel Ferenc magyar zeneszerző nevét, a nemzeti him­nusz és a „Hunyadi László” című opera nyitánya révén. Ezt a kivé­teles tehetségű operasaerzőt zenéjé­nek vonzó magyaros jellege miatt az osztrák tisztviselők ugyanúgy elnyomták, mint nagy' kortársát, Semetanát és Dvorákot a cseh ki­rályságban, ugyancsak erősen nem­zeti jellegű művészetük miatt. Csak most, amidőn Magyarorszá­gon már a nép került uralomra, értékelik végre megfelelően a ma- gyag klasszikusokat. A film méltó emléket állít Erkelnek. Életrajzá­nak keretében részleteket ad leg­fontosabb operáiból. Ezeket a bu­dapesti operaház művészeinek elő­adásában mutatják be, a film sajá­tos kifejező módjának eszközeivel. A közreműködő énekesek világvi­szonylatban is elsőrangúik. Erkel magyarosan tüzes, és romantikus dallamai sok új barátot fognak szerezni a magyar zenének azok­nak körében, akik eddig nem is­merték muzsikáját. A technikailag is tökéletes film annál inkább fi­gyelemreméltó, mert liét hónap alatt készítették el. Keleti Márton Kossu-th-díjas rendezőnek minden film- és zenebarát köszöneté jár. A prágai állambírósúg előtt to­vább folyik Rudolf 81á»i?ky ■ és összeesküvő bandája bűnperének yilvános tárgyalása. A bíróság Evzen Löbl vádlottat, volt külkereskedelmi miniszterhe- yettest hallgatta ki. Löbl,: aki 1980-ban a szabadkőműves-páholy .agja volt és Clementis szlovák óurzsoá nacionalista csoportjához •artozott, a háború alatt London­ban tartózkodott, Beueshez tarto­zott és elkötelezte magát az angol réruszer vezetnek. Évsein Löbl vallomása során elmondotta, hogy bizalmas infor­mációkat adott Corbinnak és Rer- gitonnak, az UNRRA angol-ameri­kai funkcionáriusainak, akikről tudta, hogy kémek. Jelentéseket és Információkat adott a tárgyalás során már sokszor emlegetett is­mert angol-amerikai ügynököknek: Eleidnek és Zilliacusn-ak, továbbá Laistmk ^, „Times” volt prágai le- veiezőjpnek. Ezután részletesen elmondotta Überall, Izrael volt prágai követé­vel együtt elkövetett kártevéseit. Löbl készakarva előnytelen kül­földi kereskedelmi egyezményekkel is szabotálta az ország pénzügyeit. A Szovjetuniónak és a népi de­mokratikus országoknak leszállí­tott árut aránytalanul magasabb Arakon számlázták, mint a kapita­lista országoknak, 1946-ban a Ma­gyarországról vásárolt nyersolaj ellenértékét: ötmillió koronát az áruló magyar emigráció kezére jut­tatta Svájcban. Löbl végül elmondotta, hogy Slánsky egyenes utasítására szoros és széleskörű gazdasági kapcsolatot építettek ki Jugoszláviával. A bíróság a továbbiakban Rudolf Margolius vádlottat, volt külkeres­kedelmi miniszterhelyettest hall­gatta ki. Arról beszélt, hogy Zil- liacus angol ügynök Pavel Káván, a londoni csehszlovák követség tit­kára útján bizalmas információkat I bért a csehszlovák külkereskede­lemről. Ezeket az adatokat futár­postával, a londoni követség útján küldték Zilllacusnak, aki „nagyon meg volt elégedve” a kapott kém­jeién tűsekkel. A kapitalista országokba szállí­tott aruk kiviteli ára — vallotta a vádlott — rendkívül alacsony volt, olyannyira, hogy nyersanya­guk beszerzésének költségeit sem fedezték. Ezzel szemljen ugyanilyen árut negyven százalékkal drágáid­ban szállítottak a demokratikus tá­bor országainak. 1951-ben Magyarország ezer ton­na rotációspapírt kért — vallotta Margolius. — Visszautasítottam a rendelést. Azzal okoltam mi?g, hogy nincs papírunk, ami természetesen nem volt igaz. A papírt Brazíliába Irányítottam, ahol igen kedvezőtlen áron adtuk el. A bíróság egyik tagjának kérdé­sére kiderült, hogy a megrendelt papírt Magyarország csak sokkal, tkésőbb kapta meg, amikor is a papírgyár dolgozói élesen felléptek a minisztérium szabotázs-tevékeny­sége ellen, majd éjjel-nappal dol­goztak, hogy a magyar rendelésnek eleget tehessenek. Ezután Otto Fischl vádlott, volt pénzügy mindaz terhel yetteet ha liga t- ta ki a. bíróság. Vallomásában el­mondotta hogyan csempésztek kül­földre hatalmas értékeket kiván­dorló tőkésekkel. A kivándorlókat ebből a célból hamis adatokat tar­talmazó igazolványokkal látták el. Fischl viszont kíméletlenül lépett fel a kivándorlásra csábított va­gyontalan zsidókkal szemben, hogy bárbevő szerepét leplezze. Szorosan együtt dolgozott Izrael állam több kém-diplomatájával. Amerikai újságíró a titóista Jugoszláviáról A jugoszláv forradalmi emigrán­sok Moszkvában megjelenő * lapja kommentálja Handlernek. a ,,New- York Times Magaziné” belgrádi tudósítójának cikkét. Washingtonban — írja Handler — végérvényesen meggyőződtek ar­ról, hogy Titőmak a jugoszláv szo­cializmus építéséről hangoztatott szólamait nem kell komolyan ven­ni. Tito valójában hozzáfogott Ju­goszláviának egy fasiszta típusú burzsoá állammá való átalakításá­hoz. Noha Titoék világgá kürtölik. hogy az ipari üzemeknek az úgy­nevezett „termelők tanácsának” ke­zébe történő átadása fontos lépés „az állam funkcióinak elhalása” és „a gazdasági irányítás demokrati­zálása” útján, senkit sem sikerült meggyőzniük ezekkel a manőverek­kel, amelyek a gyakorlatban az ipar államosításának beszüntetését jelentik Jugoszláviában. Handler ezzel kapcsolatban meg­állapítja, hogy éppen ezek az ak­ciók tex-emtették meg a nyugati kor­mányok — közöttük elsősorban az Amerikai Egyesült Államok és Ju­goszlávia közötti „szívélyes, sőt egyes esetekben egészen szoros kap­csolatok alapját.” Handler kénytelen elismerni, hogy a „titóista párt vezetői részé rőt megnyilvánuló önkény és visz- szaélés különösen a falvakban hi­hetetlen mértéket ölt”. Egyes párt­n szervezetek titkárai — írja Hand­ler — úgy viselkednek, mintha ők maguk képviselnék a törvényt. En­nek következtében „mindannak szimbólumává váltak, amit a pa­rasztok annyira gyűlölnek ebben rendszerben”. Mindezek a tények annyira szem betünőek, hogy a reakciós ameri­kai újságíró sem tudja elkendőzni őket -— írja a „Zá szocijaliszticsku Jugoszláv! ju”. Rádióműsor NOVEMBER 26. SZEKÜA KOSSUTH-KaUIÓ; 5.00—8.30-ig: ■Reggeli zenés műsor a munkába in­duló dolgozóknak. 5.30: Hírek. Lap­szemle. 6.00: Falurádió. 6.45; A Szabad Nép mai vezéireikke. 7.45: Levelezőink jelentik. 11.30: Majoros győz. Cseres Tibor írása. 12.00: Hírek. Hangos újság. 12.30: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. 13.00: Szimfonikus? indulók. 13.30: Hangxeaneizek. 14.00: Időjárás- és vízállás je. entés 14.15: Banyák Kálmán hegedül. 14.30: Hangverseny gyermekeknek 15.00: Úttörő-híradó. 15.30: Békedalok. — 15.50: Zenés irodalmi műsor. 16.20: A határőr. Ifjúsági rádiójáték. 17.00; Hírek. 17.15: Könnyű dallamok. — 17.30: A béketábor országaiban. Elő­adás. 17.45: Szív küldi szívnek szí­vesen. 18.10: Az építőipari dolgozók félórája. 19.00: Hangos újság. 20.00: Tíz perc külpolitika. 20.10: Egy falu — egy nóta. 20.50: Volt egyszer egy... Szatirikus jelenet. 21.00: A Magyar Rádió szimfonikus zenekara játszik. 22.00: Hírek. Sport. 22.25: Ádám Jenő: Arany János dalai. — 23.20: Kamarazene. 24.00: Hírek. PETÖFI-RÁDIÓ: 6.00: Hangleme­zek. 6.46: Jó reggelt, gyerekek! — 7.00: Keringők. 7.35: Hanglemezek. 8.00: Hangverseny a. Lengyel és Né­met Rádió műsorából. 9.00: Bocskai Imre zongorázik. 9.20: Hegyen-völ­gyön szép hazánkban. Beszélgetés az úttörőkkel. 9.40: A Gyermekrádió mű­sora. 10.00: Hírelv. 10.10: A Rádió szimfonikus zenekara játszik. 10.30: óvodások műsora 11.00: Hangleme zek. 15.00: Részletek a Bajazzók c. operából. 15.30: Szovjet es népi de­mokratikus híradó. 15.45: Szovjet fii. mek zenéjéből. 16.30: Előadás Hu­nyadi Jánosról. 16.45: Varjú Irma zongorázik. 17.10: Örkény István úti- naplója Sztálin váresról. 17.30: ifj. Veress Károly éa zenekara játszik. 18-45: A Magyar Rádió tánc- és népi zenekara játszik. 19.35: Hang­lemezek. 20.00: Hanglemezek. 22.00; Wagner-operák részletei. Apróhirdetés A nyíregyházi villanytelep . felvess gépipari szakmában jártas időelem zőt, vizsgázott villamostelepkezelőt (kapcso^ótáblakezelőt). Iga- és gépvontatású mezőgazdasá­gi felszereléseket használt lószerszá­mot gépi meghajtású répa- és szecs­kavágót a mindenkori naptáron meg­vásárolja a nyíregyházi .Sertéste­nyésztő és Hizlaló Vállalat Dózsa György-űt 7. szám SZABOLCS-SZATMÁRI NÉPLAP Felelős szerkesztő ■ Siklósi Norbert Felelős kiadó: Cyóre József Szerkesztőség : Nyíregyháza Dózoa György-u. 6. Tel.: 13-70. 32-77. Kiadóhivatal: Nyíregyháza Zsdónov-u. 1. — Telefon: 30-00. Szabolcs-Szatmármegyei Nyomdaiban Vállalat, Nyíregyháza Dózsa György.utca 5.. szám. F v - Szilágyi József. ''Bútorhó nap" NOVEMBER 10 TÖL DECEMBER 10-1G BUTORÉRTÉKESITŐ V. Nyíregyháza, Dózsa György v. Kisvárda, Lenin-v. 1. alatti boltjaiban Nagy választékban kaphatók: KONYHA. HÁLÓSZOBA, STB. BERENDEZÉSEK. Szabad építőanyag lakosság részére Értesítjük a lakosságot, hogy a negye egész területén bármelyik rüzép-telepeu tetőfedő cserép kor- látlannl minden igazolás nélkül vá- iárolható. A Tüzép-telepen megtud­ható, hogy a többi építőanyagokból ui kapható még szabadon. Tiizép Vállalat. Előnyös, kényelmes, biztonságos Országos őszi vásár November 80-ig meghosszabbítva. RENDKIVÜLI ÁRENGEh 'LÉNY többszáz ruházati cikknél. Mlkátlá 988.— 700.—. sportöltöny 5AÍ).-—730.—, női kabát oőö.— 501.— NYÍRSÉGI NÉBBOLT VÁLL.. NYÍR. KISKER., 1 MÁTÉSZALKAI KISKER VALL. üzleteiben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom