Néplap, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-25 / 276. szám

NOVEMBER 25, KEDD néplap 3 A harmadik magyar békckongresszus tanácskozásai A csehszlovák állameltenes összeesküvő­központ bűnperének tárgyalása l(Folytatás a 3. oldalról.) A banditát, akik engem el akar­tak rabolni, rajtavesztettek és raj­tavesztenek mindenütt a világon, ahol aljas terveket szőnek a béke- szerető emberek ellen. Részidőt a harmadik magyar öékekongresszus, Magyarország el­ső békeharcosa, Rákosi Mátyás elv­társ és a Szovjetunió, Sztálin elv- tara vezette hatalmas béketábor éltetésével fejezte be. A kong rész-' szus küldöttei viharos tapssal fe­jezték ki forró együttérzésüket a Tito-fasiszták járma alatt nyögő jugoszláv néppel. A hallgatóság lelkes tapsa köze­pette Marin Mihalache, a román minisztertanács mellett működő művészeti bizottság elnöke mondott üdvözlő beszédet: — A Román Népköztársaság bé- ke harcosa inak meleg üdvözletét hoztam el nektek. Azt üzenik ve­lem, hogy az a mely baráti érze­lem, amely a békeszeretö román né­pet a békeszerelő magyar néppel összekapcsolja, ind erősebb, mini valaha. A magyar néphadsereg harcosai­nak, tiszthelyetteseinek, tisztjeinek és tábornokainak nevében Liptai Ervin őrnagy üdvözölte a kon­gresszust. Liptai Ervin őrnagy a kougresz- fwus küldötteinek fergeteges ünnep­lése közben e szavakkal fejezte be beszédét: — Dolgozó népünk bízhat ben­nünk. ígérjük, hogy szilárdan vé­delmezzük hazánk határait és bé­kés építőmunkánk, eredményeit, A résztvevők nagy tapssal üdvö­zölték Lukács György Kossuth- díjas akadémikust, a Béke-Világ- tanács tagját. A küldöttek nagy figyelemmel hallgat tűk. Beszédé­ljen nemzeti függetlenségünk meg­védésének kérdésével, s az ebből következő feladatokkal foglalko­zott. — Világossá kell tenni minden becsületes magyar ember előtt az ellenség ármányait, világossá, hogy nemzeti függetlenségünkre, nemzeti létünkre tör, aki szocialista' építé­sünk munkáját zavarja, lassítja. Le kell leplezni a tömegek előtt minden ilyen tevékenységnek haza­áruló, nemzetgyílkos mivoltát. És főleg: meg kell szilárdítani a töme­gekben a nemzeti létünkbe, szocia­lista társadalmunkba vetett hitet. Erőssé kell tenni a ma még fejlet­leneket, a még ingadozókat, ha jó­hiszetnüek — és túlnyomó többsé­gük jóhiszemű — hozzáférhetetle- nekké kell tenni őket az ellenség ármánykodásai számára. A tanácskozás elnöke ezután be­jelentette, hogy a magyar ifjúság küldöttsége kívánja, üdvözölni a kongresszust. A két oldalbejárat lépcsőin há­rom-három fehérruhás úttörő fiú jelent meg, kezükben piros zászló, val díszített kürt. Háromszor egy­másután harson fel a kürtjei. óriási nemzetiszínü és vörös se­lyemzászlót emelve a magasba, fi­terem két oldalán megindult a kül­döttség az elnöki emelvény elé. A kongresszus' küldöttei felállva, büszkén mosolygó arccal, tapssal köszöntik őket. Az ifjúsági küldött­ség vezetője most a mikrofonhoz lép, hogy átadja a magyar ifjúság üzenetét a népek bécsi kongresszu­sára utazó magyar küldötteknek. Az elnök ezután szünetet rendel el. Szünet után Miákovics Miklósul, Az elnök felkérésére Vagy Sán­dor Sztálin díjas és Kossuth-díjas író felolvassa a harmadik magyar békekongresszus Sztálin elvtárshoz intézett- táviratát. A rövid távirat- szövegnek sokéi érnek a végére, mert- a szavakat újra és újra meg. szakítja a taps, az ünneplés. És tovább ünnepel a terem akkor is. mikor Wiesner József, a MÁVAO kétszeres sztahanovista csiszolója, a szakma, legjobb dolgozója lép a mikrofonhoz és felolvassa a kon­gresszus Rákosi elvtárshoz intézett levelét. Xngy lelkesedéssel, egyhan­gúlag fogadják el a távirat és a levél szövegéi. Ezután Jtenke Valéria, az Or­szágos Béketanács titkára felolvas­sa a kongresszus határozati javas­latát. Magasba emelkednek a ke. zek. fehérlenek a küldöttigazolvd- nyok — minden ember a határozati javaslat mellett szavaz. Urbán Ernő elnök a kongresszus befejezése előtt jelentést tesz a küldötteknek arról, hogy a harma­dik magyar békekongresszushoz külföldről és az ország minden Iá. járói 605 távirat érkezett. A kon­gresszuson f/35 küldött kívánta el­mondani, milyen üzenetet bízott rá üzeme, faluja, tennelőszö vet kőzete. nagykozérl délszláv dolgozó pa­raszt asszony lépett az emelvényre, hogy tolmácsolja a békekougresz- szusnak a barauyamegyei délszláv dolgozók üdvözletét. — Ne haragudjanak, ha nem tu­dok úgy elmondani mindent, aho­gyan érzek, mert én még nem szól­tam ilyen helyen, ennyi ember előtt. Az én édesapám gazdasági cseléd volt, egyik pusztáról a má­sikra mentünk. A felszabadulás meghozta jogainkat, iskolákat kap­tunk, kultúrotthonokat és saját anyanyelvűnkön tanulhatunk. Az egyik fiam itt, Budapesten a dél­szláv iskolában most érettségizik, délszláv tanító lesz. A másik' két gyermekem a pécsi kollégiumban ugyancsak délszláv anyanyelven ta­nul. — Mi, nagykő zári dolgozók ígér­jük, hogy munkánkkal még jobban és erősebben védjük a békét. Éljen a magyar és délszláv nép testvéri szeretette — kiáltotta a kongresz- szus résztvevőinek Lelkes, forró tapsa közepette. gépállomása. Hatvanegyen kaptak szót, így az ország minden megyé­jének egy vagy több képviselője 1 elszól alt. Urbán Ernő a népek bécsi béke­kongresszusa magyar küldötteinek az egész kongresszus nevében adta át üzenetét: — Megtisztelő megbízatásukhoz híven és méltóan álljanak helyt a világ színe előtt. Mondják el, hogy az egész dolgozó magyar nép óriási üzemeinktől a legeldugottabb ta- nyákig, világhírű tudósainktól a legegyszerűbb édesanyákig egyeru- berként vállalja a harcot, az egész világot átfogó bők dia re ráeső ré­szét. — Mondják el végül,, hogy amit vállaltunk, azt minden bizonnyal véghez is visszük. Véghez visszük, mert tanítónk, vezérünk és édes­apánk, az első magyar békeharcos: Rákosi Mátyás elvtárs! Véghez visszük, mert hitünk, reményünk és vezérlő csillagunk a béke gene­ralisszimusz;: : a nagy Sztálin! A zárszó elhangzott. A viharos ünneplés lassan lecsendcsült, meg­szólalt a zene — az ismerős dalla­mok. A küldöttek közül solcan éne­kelni kezdik: „Egy a jelszónk, a >éke..." Siánsky és összeesküvő társai | bűn pere első tárgyalási napján több tanú után kihallgatták Mordechaj Orent, Izrael állam cionista politi­kusát, aki kémkedés miatt Cseh­szlovákiában őrizetben vau. Oren elmondotta, hogy 1945 óta aktív kémtevékenységet folytatott a népi demokratikus országokban, köztük Magyarországon is és különösen a cionisták soraiban igyekezett segí­tőtársakat szerezni i. Oren a továbbiakban Zilliaeus kémtevékenységéről vallott. A tár­gyalás második napján megkezdő­dött Bedrich Gemimter másod­rendű vádlott kihallgatása, akit I94fi-ban vont be Siánsky össze­esküvő csoportjába. A Siánsky tót kapott feladatok alapján — vallotta Gíminder — összekötő voltam közötte és Zillia- cus angol kém között, akinek vi­szont közvetítő szerepe volt az összeesküvők és a nyugati kor­mánykörök között. Az elnök kérdéseire Geminder elmondta, hogy mindenütt, ahol a munkásosztály sorait egyesítette, vagy sorainak egyesítésére készült, megjelent Zilliaeus és igyekezett az ország betegjeibe avatkozni, s menteni a nyugati imperialisták befolyását. Geminder a továbbiakban arról vallott, hogy a Tito-ügynökségekkel ! Siánsky tartott kapcsolatot. A ju­goszláv kémtevékenység egyik fő­képviselője Xovoszei volt. A továbbiakban Vladimir Cle- mentis volt csehszlovák külügymi­nisztert hallgatták ki. dementis elmondta, hogy 1939-ben a „Süteté Nationale” francia kémszervezet szolgálatába lépett és kötelezte ma­gát, hogy rendszeres kémtevékeny­séget fog folytatni. Kémtevékeny­sége során kémknpesolatai voltak Dejean csehszlovákiai francia, Steinhardt csehszlovákiai amerikai követtel és másokkal, 194S éta szo­ros kapcsolatai voltak Sláoskyval. dementis a továbbiakban el­mondta, hogy a felszabadulás után a csehszlovákiai katonai misszió segítségével kémhálózatot létesített Budapesten, amelyet Dastych tá­bornok vezetett. A kém jelentéseket az amerikai követséghez továbbítot­ták. Clementis vallomása után több tanút hallgattak ki. A többi között kihallgatták az őrizetben lévő dr. Ivan Horváth volt budapesti csehszlovák köve­tet. Ivan Horváth elmondta, hogy burzsoá nacionalista tevékenységet folytatott és Budapesten kémhálé- zaíot szervezett. A harmadik magyar békekongresszus határozata Egyhangú lelkesedéssel fogadják el a kongresszus határozatait Mi, a békekongresszus küldöttei a békeharcos milliók képviseletében beszámoltunk tetteinkről és hangol adtunk akaratunknak. Tetteink nem kevesek. Kőben és acélban, megváltozott tájainkban, népet nevelő könyvekben beszélik el, hogy nálunk a szocializmus építése és a béke védelme elvá­laszthatatlan. A magyar békemozgalom e nagy seregszemléjéről szálljon messzire. szavunk, amely az egész békesze- szerető magyar nép üzenete, meg- bízása és fogadalma. Üzenjük a szabadság és a béke élenjáró országa, a kommuniz­must építő hatalmas Szovjetunió népeinek, üzenjük népünk legjobb barátjának, a nagy Sztálinnak: méltók leszünk a rohambrigád meg- <tisztelő címére. Méltók leszünk rá, é$ elszántan, keményen helytállunk (i ml arcvonalunkon. Testvéri .szere, teltei köszöntjük a szocializmust építő népi demokráciákat. Csodá, lattal adózunk a hős Korea népé­nek, amely példát ad nekünk is a helytállásból s megmutatja: le­győzhetetlen az a nép. amely sza­badságáért küzd. Baráti együttér­zéssel köszöntjiilc a tőkés, gyarmati és függő országok bátor békehxtrco- sait. üzenünk az imperialista bán­ói lóiknak, a ti tóista vérebeknek is: szemétdombról előkotort fasiszta- bérgyilkosaikat a jövőben is lelep­lezzük és szétzúzzuk. Tudjuk, hogy ezzel hazánk és valamennyi nép békéjének nagy ügyét szolgáljuk. Megbíz u k küldötteinket: ad­ják át forró üdvözletünket a né uek bécsi kongresszusának. Mond­ják el, hogg a, magyar népre min. 1 dig lehet számítani. Bevehetetlen j bástya leszünk, amelyen megtörik a háborúra készülő ellenség minden kísérlete. Mondják cl, hogy magun­kévá tesszük a nemzetközi béke- mozgalom- követelését és minden erőnkkel küzdünk a német milila. rizmus feltámasztása ellen. Tud jak, hogy a volt nácik felfegyver­zése merénylet a magyar nép sza­badsága é-s az egész világ békéje ellen. Követeljük a Korea ellen folyó háború beszüntetéséi, a bak­térium- és napalm-háború kitörve- tőinek és végrehajtóinak megbün­tetését. Fejezzék ki, küldötteink a magyar nép együttérzéséi a fasiszta terror minden áldozata iránt, Emeljék fel szarukat a háborúra uszító propaganda ellen. Adjanak hangot népünk követelésének, hogy a- nagyhatalmak tárgyalóasztal-mii oldják meg vitás kérdéseiket. Fogadalmat teszünk s e fo­gadalom minden magyar hazafi szíréből fakad. Megfogadjuk. hogy mindennap, a nap m!ndon lírájában hű katonái leszünk a békeharcnak. Helytállunk a munkában, példái mutálunk a kötelességteljesítésben. Megfogadjuk, hogy egyetlen hold földet sem hagyunk parlagon, ma­radéktalanul teljesítjük az őszi ve­tés és mélyszántás tervét. Megfo­gadjuk, hogy nem lesz egyetlen olyan gyára, üzeme, műhelye ha zánknak, mely ne követne el min­dent ötéves tervünk döntő évének túlteljesítéséért s a negyedik terv év diadaláért. Munkások a tervtel- jesítésben. parasztok a mezőgazda­sági munkában, a beadásban, tudó­sok a békét, az embert szolgáló tudományban művészek népünk békeharcának iyaz és lelkesítő áb­rázolásában, mindenki- a maga munkahelyén segíti szocialista épí­tésünk meggyorsuláséit, segíti a béke védelmét. Megfogadjuk, hogy a békénkre., szabadságunkra, füg- | getlenségilnkre törő ellenséggel, az im/reri-aUsla ügynökökkel, a Tito- féle cmberrablákkal, gyermekeink gyilkosaival szemben éberek (s kö­nyörtelenek leszünk. Megfogadjuk, hogy ifjúságunkat hazaszeretetre, a haza bátor védelmére neveljük. Megfogadjuk, hogy mcgvédjiik Sztálin várost, I nótát. Ti-szalököt, Kazincbarcikát Komlót, a Föld­alatti Gyorsvasaiét, most felárá­tól Fctöfi-hid unkát-, a nagy béke- müveket s a békés emberek minden kis otthonát az imperialista- vad állatokkal szemben. Megfogadjuk, hogy napról-napra leleplezzük az ellenség terveit, fokozzuk békemoz­galmunk erejét, Vj é-s új embere két- nyerünk meg a békcvédelem magasztos gondolatának, új és új békebizottságok teszik még szerve­zettebbé népünk hatalmas békemoz­galmát, Megfogadjuk: egész népiin kei neveljük arra, hogy dolgozó népünk nagy vezéréi. Rákosi Jfá- tyást köveire megnyerjük a bé­kéért vívóit harcolt Megfogadjuk, hogy kiollhatatlan marad népünk szívében a hűség és a hála a fel­szabadító Szovjetunió s a világ bölcs tanítója, iwpünk nagy banil- ja, a béke legfőbb őre, a nagy Sztálin iráni! A tanúvallomások után a tárgya­lás második napja véget ért. A bünper tárgyalása szombaton Artur London volt külügyminiszter- helyettes kihallgatásával folytató­dott. Az elnök kérdésére London be­vallotta, hogy ellenséges kémtevé­kenységet fejtett ki, majd az ügyész kérdésére elmondta: „Slún- sky informálva volt francia-országi troc-kista tevékenységemről, ezért amikor 19MV-ban Prágában tartóz­kodtam. felajánlotta, hogy térjek vissza Prágába és vegyem át a pártban a kádermunka vezetését. Prágában Geminder javaslatára külügyminiszterhelyettes left, a ká­derügyek intézője. London ezután részletesen ismertette, jtőgyan tel­jesítette Siánsky utasításait. London után Vavro Hajdú volt csehszlová k külügyminiszter helyet- test hallgatták ki, Hajdú vallo­másában elismerte, hogy 1941 óta az angc-1 kémszervezet szolgálatába állott és kémjelentéseket adott an­nak. A továbbiakban Hajdú elmondta, hogy 1940-ban, amikor a kiilügy- minisztc-rhelyettesi tisztségbe ke­rült, szoros kapcsolatba lépett az angolokkal. 1940 és 1950 között szorosan együttműködött különböző angol kémekkel, akik jelentős tiszt­ségeket töltöttek be az angol dip­lomáciát szolgálatban és akiknek adatokat zolgáltatott ki a cseh­szlovák kormány nemzetközi kér­désekkel kapcsolatos határozatai­ról. így Jebbnek, az angol külügy­minisztérium magasrangú tisztvise­lőjének adott rendszeres kémjelen­tést. Clementis közreműködésével 1947- ben részt vett Hajdú a külügymi­niszterek tanácsa londoni ülésén. Ez alkalommal felkereste Mac Deant, az angol külügyminiszté­rium német szekciójának vezetőjét. Dean akkor közölte Hajdúval: Jíbh utasítása az. hogy lépjen vele kapcsolatba. Hajdú kémjelen­téseket adott át Deannek a cseh szlovák kormány előkészületeiről és az értekezleten megvitatandó kérdésekben hozott határozatai­ról. Egy hónappal később, az érte­kezlet végén ugyancsak , jelentést adott át Deannek a csehszlovák kormány véleményéről. A bíróság a továbbiakban André Simone angol, francia és amerikai nemzetközi kém kihallgatását kezdte meg. André Simone vallomása során nyomatékosan hangsúlyozta, hogy imperialista megbízóinak rendszere­sen adott rágalmazó jelentéseket Magyarországról és Cement is-szel együtt éles magyarellenes vonalat képviselt. André Simone kihallga­tása után .Tosef .Tust tanút hallgat­ták ki, aki a l>ékekonferencián a csehszlovák küldöttség rejtjelzője volt és elárulta André Simone-nok a rejtjeles táviratok tartalmát. A prágai állambíróság folytatta a vádlottak kihallgatását. Frejka, a köztársasági elnöki iroda népgazdasági osztályának volt vezetője az ügyész kérdésére elmondotta, hogy 1941-ben London­iján elkötelezte magát az Intelli­gence Service kémszervezetnek. 1945-t>en tért haza és jelentkezett Slánskynál, aki őt jelentős funk­cióba helyezte azzal, hogy utasítá­sai szerint kell működnie. Frejka elmondotta, hogy az el­lenséges elemek egyszemélyiben voltak a központi népgazdasági bi­zottság, az ellenőrző bizottság és a gazdasági étet más vezető szervei­nek tagjai és ily formán teljesen kizárlak ellenséges tevékenységük ellenőrzésének és ezzel leleplezésé­nek lehetőségét. Az elnök kérdésére elmondotta, hogy 1944 óta tartott összekötte­tést Zilliaeus nyugati imperialista ügynökkel, több ízben igen bizal­mas gazdasági kém jelentéseket adott át neki. köztük a Szovjet­unióval és a népi demokratikus or­szágokkal való gazdasági kapcso­latok adatait. Frejka a továbbiakban Field angol ügynökkel való kapcsolatáról vallott, aki az úgynevezett Trust Fund-oak volt a vezetője, amely­nek a vádlott is tagja volt Lon­donban. Fjeidnek fontos és titkos adatokat szolgáltatott ki Cseh­szlovákia gazdasági helyzetéről, mindenekelőtt a népgazdaság alap-' vető ágazatainak két- és ötéves tervéről. Frejka ezután a népgazdaság egyes ágazataiban elkövetett kár­tevő múmiájáról számolt be. Min­denekelőtt a nehézipar fejlesztését gátolta azzal, hogy felesleges be­ruházásokat tervezett, más ágaza­tokban s a nehézipar számos terü­letén pedig túialacsony feladatokat tűzött ki. Az ügyész kérdésére Frejka ez­után a Tlto-klikkkel folytatott együttműködésről vallott: „1945- tőt kezdve — mondotta — a Cseh­szlovák külkereskedelmet arányta­lanul Jugoszlávia felé irányítottuk, amely különösen 1947-ben rendkí­vüli nagy beruházási egyezményben fejeződött ki. Ez az egyezmény fé­kezte Csehszlovákia gazdasági együttműködését a Szovjetunióval és a népi demokratikus országok­kal és saját országunk felépítésé­nek kárára történt. A volt jugoszláv kereskedelmi beosztotton keresz­tül gyakorta és részletes informá­ciókat juttattunk a Tlto-képvise- 1 üknek Csehszlovákia gazdasági helyzetéről.” Frejka vádlott végül bevallotta, hogy Tito árulásának leleplezése után Slánskytól kapott utasítást, hogy továbbra is tartson kapcsola­tot Titóékfcal és ezért az 1949. évi kereskedelmi egyezmény ugyan­olyan értékű volt, mint az előző évi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom