Néplap, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-21 / 273. szám
NÉPLAP NOVEMBER 21, l’ÉNTKi J9Ő2 TANULJUNK A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJA TAPASZTALATAIBÓL Fejlesszük a kommunisták aktivitását és öntevékenységét! A kommunista párt erejét sorainak tömörsége, az akarat és cselekvés egysége, a kommunisták aktivitása adja. Sztálin elvtárs arra tanít, hogy pártunk harcos, forradalmi szervezet, mely gondolkozásában aktív, öntevékeny, eleven élet tölti el, szétzúzza a régit és megteremti az újat. A párt tagjainak és tagjelöltjeinek alkotó tevékenysége, a párt- szervezetek harckészségének fokozása, a pártmunka formájának és módszereinek tökéletesítése az SzKP szabályzatai követelményeiből folyik és biztosítja a pártonbeliili demokráciát. „... A párt összes ügyelt, — mutat rá Lenin, — közvetlenül, vagy képviselőiken keresztül, kivétel nélkül és egyenlő joggal, a párt minden tagja intéző’. Minden kommunista, aki a maga pártszervezetében .egy, vagy másféle munkát végez, erejéhez képest hozzájárul közös bolsevik ügyünkhöz. Az igazi demokrácia a cselekvés demokráciája. Lényege az, hogy a párt tömegei maguk döntsenek és maguk cselekedjenek. A pártonbelüli demokrácia alapján pártunkban szakadatlanul növekedik a tagok aktivitása, öntevékenysége, fokozódik a párt ügyéért vállalt felelősségük is. A kommunisták nevelésének és aktivizálásának legfontosabb eszköze a pártgyűlés. A pártgyülése- ken olyan kérdéseket vitatnak meg, amelyek minden párttagot érdekelnek. Mintahogy minden gondjuk pártszervezetük munkájának megjavítása, a kommunisták minden oldalról megvitatják a legfontosabb feladatokat, feltárják a hiányosságokat, konkrét indítványokkal állnak elő azok kiküszöbölésére és megjelölik a munka megjavításának útját. Alapszervezeteink pártélete igen sok példáját tudja felmutatni a kommunisták nagy aktivitásának és öntévékenységónek, akik fontos társadalmi, politikai és népgazdasági kérdéseket vetnek fel és oldanak meg. Példaképül hozhatjuk fel a harkovi „Sarló és Kalapács”-gyár szerelőműhelye pártszervezetének munkáját. Egyideig igen sok munkás alacsony termelési eredményeket ért el. A műhely-pártszervezet a pártgyülésen megvitatta a munkatermelékenység emelésének kérdését és annak a keresztülvitelét tűzte ki céljul, hogy a műhelyben ne legyen egyetlen munkás sem, aki nem teljesít élenjáró normát. Its ezt sikerült Is elérniük. Jelenleg a szerelőműhely minden munkása teljesíti és túlteljesíti a termelési normát. A kommunislák kiváló kezdeményezését a gyár pártszervezete melegen támogatta és e kezdeményezés később gyorsan átterjedt Harkov többi vállalatára, majd Ukrajna összes ipari központjára is. Sajnos azonban nem mindenütt tekintik a párt gyűlést a kommunisták politikai nevelése iskolájának. Például a habarovszki vasúti körzet egyes pártszervezeteiben igen ritkán tartanak pártgyűlést. Nyilván a helyi pártszervek nem tartják kötelességüknek, hogy ügyeiket állandóan megvitassák a kommunistákkal és figyelmen kívül hagyják a párt tagjainak ama jogát, hogy azok bírálják meg a párt- szervezet munkáját és kritizálják a hibákat. A pártszervezetek életben fontos szerepet játszanak az aktíva-gyűlések. A pártbizottságok nem tudnak eredményesen működni, ha nem támaszkodnak a pártaktívára. Minden alapszervezet vezetőségének kötelessége, hogy jól megszervezze az aktíva munkáját, szakadatlanul gyarapítsa sorait, vitasson meg minden kérdést az aktívával. Szükséges. hogy rendszeresen összehívják az aktívákat az összes köztársasági kerületi és területi központokban, valamint a többé-kevésbbé fontos ipari központokban, hogy megvitassák a párt és a kormány fontosafob határozatait. Az aktíva szerepének alábecslése kikerülhetetlenül a pártmunka gyengülését vonja maga után. — Helytelenül .tárnáik el azok a vezetők, akik nem hívják össze az aktívát, ritkán folyamodnak segítségéhez és néha szinte teljesen elfeledkeznek róla. Megengedhetetlen az aktíva gyűlésének összehívása annak kellő előkészítése nélkül, amikor a kérdés megvitatása helyett az aktíva általános szónoklatokban és parádés zajban merül ki. Némely alapszervezet vezetésének gyakorlati munkájában a tények arra mutatnak, hogy helytelenül fogják fel a pártaktíva gyűlésének levezetését. így például a párt nyikolájevszki városi bizottsága vezetésével a városi aktíva nemrég gyűlést tartott, amelyen a helyi kereskedelmi szervezetek munkája került volna megvitatásra. A szónok, az T7KP városi bizottságának titkára Gurov elvtárs. ahelyett, hogy mélyrehatóan kritikailag elemezte volna a helyi kereskedelmi szervezetek munkájában felfedez, hető hiányosságokat, arra szoriiko- zott, 1k gy szenvteleniil felsorolta a negatív re yeket és semmit sem mondott a városi bizottság irányító szerepéről a kereskedelmi szervezetekben. Ez a beszéd nyilván senkit sem tudott lekötni. A kereskedelmi szervezetek vezetőjének felszólald sai ugyancsak nyilatkozat jellegű?!: voltak, hiányzott belőlük az önkri tlka. A gyűlés alacsony ideológiai iis politikai színvonalon folyt le és nem hozta meg a kellő eredményt. Ilymódon a párt városi bizottsága megfosztotta magát annak le- hetőségétől, hogy az aktíva segítségével mozgósítsa a városi pártszervezetek minden erejét a kereskedelmi szervek munkájának gyökeres megjavítására. A pártonbelüli demokrác’a elvének következetes megvalósítása a legfontosabb előfeltétele annak, hogy megjavítsuk a pártmunkát, fejlesszük a kommunisták kezdeményezését, növeljük aktivitásukat és bolsevik kritikára és önkritikára serkentsük őket. A bolsevik önkritika fejlődésünk törvénye, a káderek bolsevik nevelésének és a kommunizmus építésével kapcsolatos minden munka megjavításának kipróbált módszere. Pártszervezeteinknek minden eszközzel ki kell íejleszteniök a bolsevik kritikát és önkritikát, ame:y nélkül nincs és nem is lehet előre haladás. Mindazonáltal némely pártszervezetben olyan tények merülnek fel, amelyek arra Valinak, hogy a vezetőség helytelenül fogadja a kommunisták önkritikáját, indítványait ég megjegyzéseit. A kommunisták aktivitása fokozásának és öntevékenysége fejlesztésének feladata állhatatos munkát követel a pártszervezetektől a párttagok és tagjelöltek politikai nevelése terén. Minden kommunistának fáradhatatlanul azon kell dolgoznia, hogy fejlessze öntudatossógát és tudásának marxista-leninista alapjait. Ez a kommunisták politikai aktivitása további fokozásának záloga és záloga annak, hogy még szorosabbra fűzik a kapcsolataikat a dolgozók széles tömegeivel. Következetesen valóra váltani a pártonbelüli demokrácia elvét: jelenti azt is, hogy még Inkább fokozzuk a kommunisták politikai és termelési aktivitását és élcsapatbeli szerepüket a. gazdasági és kulturális építés minden területén, a szovjet nép harcában, melyet a kommunizmus győzelméért folytat. (A Pravda cikkéből.) A vasárnap kezdődő mezőgazdasági kiállításon résztvesznek falvaink büszkeségeinek, gépállomásainknak küldötte is Gépállomásainkat méltán nevezik a falvak szövetkezeti j>araszt- jai büszkeségeiknek. A dolgozók állama a gépállomások mindent- tudó gépeivel siet segítségükre, hogy eddig soha nem képzelt termés- eredményeket takaríthassanak le földjeikről, a jól megművelt szövet- kezeli mezőkről. A nyíregyházi „Kossuth”-szál:ó mögött, a Kossuth-tér sarkán épü! fel a kiállítási gépállomás. Egy brigádszállást mutat majd meg n kiállítás a brigádszállás javítóműhelyével együtt. Ugyanakkor bemutatják azt is, hogyan tárolják gépeiket télen gépállomásaink. Ott lesz a kiállításon a minden géphibánál, zavarnál ottermő „szeróko- esi”, s bemutatják a „kiállítási gépállomáson” a munkálkodó siló töltőgépet is. A kiállítás résztvevői megnézhetik majd a villamos cséplőgépet, s megnézhetik az aratógépet is, amely oly nagy könnyebbséget jelent szövetkezeteink dolgozó parasztjainak. A „kiállítási gépállomás” dokumentációs anyaga, seregnyi kép grafikon, tábla beszéli majd el a kiállítás résztvevőinek gépállomásaink életét, fejlődését, azt, mekkora hatalmas segítséget nyújtanak Szabolcs-Szatmár gépállomásai felvirágzó szövetkezeti gazdaságaink nak, a falu szocialista átalakításának mily fontos fegyverei, Ax ötéves terv nyomában Ötéves tervünk első három évében 12 százalékkal növekedett meg-yénk erdőterülete Felszabadulásunk előtt erdőgazdaságunk a tőkések, földesurak kezében volt, akik rablógazdálkodást folytattak hasznuk növelése érdekében. Különösen esztelen erdőirtás, fairtás folyt a háború évei alatt. 1 Ma már az erdő a nép államáé és a Szovjetunió példája nyomán hozzáláttunk a tervszerű erdősítéshez, mezővédő erdősávok létesítéséhez, a futóhomok megkötéséhez. Az erdő csapadékot, bő termést jelent. .Lg erdő felfogja a pusztító viharokat, védi a termést, ötéves tervünk első három éne sorún a mi megyénkben is nagy lendülettel vette kezdetét az erdősítés. Míg 19'50-ben mindössze 397 holdon végeztünk telepítést, időiben már 2100 holdon, 1952-ben pedig 2800 holdon. Elmondhatjuk, hogy megyénk erdőterülete e három év folyamán mintegy 12 százalékkal emelkedett_ növekedett. Az erdősítésre népi államunk hat és félmillió forintot fordított tSza boles - Szalmái ban s mintegy 22 millió facsemetét ültettek el. Az ötéves terv során tovább növeljük erdőink területét. Vj mezővédő erdősül okát létesítünk. Az idei aszály is arra figyelmeztetett bennünket, hogy nagy lendülettel folytassuk ezt a munkánkat is, Képi államunk nagy lehe. tőséget nyújt ahhoz, hogy dolgozó parasztjaink, sző vetkezeleink végrehajtsák erdőtelepítési terveiket s ezzel örökre elűzzék föld jaikről a szárazság, az uszály, a szélviharok pusztító veszélyét. ? r X 21/3. .Illanni Epítőipari Vállalat njírtelekpusztai építkezésén is tartsák be a szociális normákot! Horváth Márton elvtárs a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének június 27-i ülésén tartott beszédében mondotta: „Egyre gyakrabban találkozunk, különösen állami és szakszervezeti funkcionáriusoknál olyan jobboldali opportu. nizmussal, amely nem keres „elvi" alátámasztást, de annál sűrűbben jelentkezik a napi munka gyakorlatéiban, a dolgozók irányában tanúsított lélektelen, bürokratikus magatartásban, különösen a munkás- védelmi intézkedések bűnös elhanyagolásában.” Ezt a bűnös nemtörődömséget lehet megtalálni a 24/3 Állami Építőipari Vállalat központi szak- szervezetének munkájában. A szakszervezet feladata lenne, hogy a a nyírtelekpusztai (dózsapusztat) munkahelyen is megvalósítsa a dolgozók érdekeit szolgáló — a munkatörvénykönyvbe is lerögzített — intézkedéseket és ezen belül is elsőrendű kötelességként a szociális normák betartását. A nyírtelekpusztai építkezés augusztus 21-én kezdődött. A dolgozóknak azonban még a mai napig sincs ebédlőjük, sem egy kultúrterem, ahol munka után szórakozhatnának, tanulhatnának. — A szállások még a mai napig sincsenek ellátva tüzelővel, de nem egy olyan szálláshely van, ahol még ágyról sem gondoskodtak. Mosdótál csak minden második szálláshelyen vau úgy, hogy a legtöbb dolgozó kint a kutnál végzi el a tisztálkodást. Ivővlzes kanna egyetlen szálláson sincs. Nem gondoskodnak az ágyak, szalmazsákok, lepedők tisztántartásáról. Legtöbb szállásra még havonta sem adnak tiszta lepedőt. Nem jobb a helyzet a munkához szükséges munkaruha biztosításánál sem. Cement szállító brigádok esőfoen-sárban védőruha nélkül kénytelenek végezni a munkát, mert a vezetők nem gondoskodtak számukra védőruháról, da még gumicsizmáról sem. Mindezek elhanyagolásáért felelők a szakszervezet, de sokkal nagyobb felelősség terheli a vállalat vezetőit, mert — mint ahogy Horváth Márton elv-társ mondotta. „mindez nem egyéb, mint a dolgozóknak a- kollektív szerződésre, a munka biztonságára, a pihenésre vonatkozó elemi jogainak semmibevétele.” . •. „A munkavédelem el- hanyagolása ; a. termelésre is káros túlóráztatás, a törvényes pihenőnapok semmibevétele, szállások, üzemi konyhák, az elemi higiénia elhanyagolása, egyúttal a munkás, osztálytól való elszakadás tünetei az ilyen jelenségekért felelős funkcionáriusok részéről.” A munkahelyeken tapasztalható hibák feltárása bűnös hanyagságot és nemtörődömséget mutat a vezetők részéről. Azonban ha az építkezésnél a vezetők magatartását és ténykedéseit is figyelembe vesszük, már a szociáldemokratizmus erős megnyilvánulásait is megtalálhatjuk, Mert amíg a munkások a legnagyobb esőben is kint a szabadban fogyasztják el ebédjüket, addig a vezetőik porcellán, tányérban, tálcán hordát jak az irodába az ebédet, amelynek fűtéséről tudtak gondoskodni, de ugyanakkor nem gondoskodtak a szálláshelyek fűtéséről. — Az ilyen jelenségekre, az ilyen el lenségeokedést szító aknamunkára figyelmeztetett Itákosl elviárs a DISZ kongresszuson, amikor hang. súlyozta, hogy mindezekkel igyekeznek aláásni a dolgozók jó hangulatát.” Ez már most az építkezés harufítdik hónapjában tapasztalható. Mert míg a szeptember, októberi hónapokban 110 százalékot meghaladta az építkezés átlag .s tervteljesítése, addig a november hónap első dekádjában már csak 104 százalékos az eredmény. A szó- • ciáüs normák elhanyagolása, a vezetők elszakadása a dolgozóktól érezteti hatását a csökkenő terv- teljesítésben. A munkahelyen Sándor András a főépítésvezető. Elsősorban ő a felelős mindezekért a hibákért. — Egyetlen egyszer se kérte a vállalat központjában, hogy biztosítsák a dolgozók számára a munkatörvén.y- könyvbe foglalt jogokat. De mindez nem menti a vállalat központját sem, ahonnan több esetben voltak kinn ellenőrzésen. Nemrégiben még Kányád! András központi szociális igazgató is kint járt. Azonban kisebb gondja is nagyobb volt, minthogy a hiányosságokkal törődött volna. Ellenben este ott volt a vendéglőben Sándor Andrásélikíi 1 és Berki Lajosnéval, akinek ügyét ment kivizsgálni a dolgozók feljelentésére. (A kivizsgálás eredménye még a mai napig is „titok”.) Rossz hangulatot kelt a dolgozók között, hogy nem foglalkozna lé ügyeikkel és az is, hogy Sándor András szóba sem áll velük, meg som hallgatja panaszaikat, amire pedig — jogosan — orvoslást várnak. A pártszervezet feladata ellenőrizni, hogy a szakszervezet, de a munkahely vezetői is sokkal nagyobb gonddal foglalkozzanak a dolgozók problémáival, teremtsék meg azokat a létesítményeket és adják meg azokat a jogokat, amiket a munkatörvénykönyv minden dolgozó számára biztosít. Ez egyben a magasabb tervteljeeítést is elősegíti. Erre a lehetőség megvan, csalt fel kell használni. Ezért harcoljanak a szakszervezet megyei vezetői is, akiknek az eitelt három hónap alatt már észre kellett volna venni az építkezésnél tapasztalható hibákat és intézkedni kellett volna már a kijavításról is. Csakhogy ehhez az kell, hogy a szakszervezet megyei bizottságának tagjai kint éljenek a dolgozók között és vegyék észre a hibákat. Adjanak hathatós segítséget a hibák kijavításához, ellenőrizzék, hogy a hibák valóban ki is legyenek javítva. Teremtsék meg a tervtclje. sítéshez a dolgozók jókedvét, ne hagyják azt aláásni sem a nemtörődöm vezetők részéről, sem a megnyit vánutó szociá Idomokra* izmustól. Ne feledkezzenek meg azonban a nyírtelekpuszta építkezés vezetői sem Horváth Márton elvtárs figyelmeztetéséről : „Az az igazgató, aki az CB. és gyakran a pártszervezet hallgatólagos jóváhagyásával elsősorban a munkások biztonságát szolgáló kiadásokon takarékoskodik, az pazarol a dolgozók életéi !■ és egészségével és nem méltó arra. hogy a proletárdiktatúra idején igazgató legyen." — Stingcl — Divatbemutatók az üzemekben A Szovjetunió szocialista kereskedelmének mintájára a nyíregyházi kiskereskedelmi vállalat dolgozói a termelő üzemek dolgozóinak a helyszínen mutatják be szocialista iparunk termékeit, divatbemutató keretében. November 21 én a Tiszamenti Vízműépítő Vállalat, a Magasépítési Vállalat és a Tatarozó Vállalat dolgozóinak részvételével a Tiszamenti Vízműépítő Vállalat kultúrtermében rendezi meg első ilyen divatbemutatóját a „Kisker.” vállalat. Ezen kívül 28-án a Dohányfermentáló dolgozói számára mutatják be a konfekció-ipar minőségi termékeit. A divatbemutató keretében elsősorban bemutatásra kerüluek azok a cikkek, melyeket az őszi vásár árleszállítása érint. De ezen túlmenően szerepelnek majd a divatbemutatón mindazok az idénycikkek, amelyekből dús választék áll rendelkezésre a boltokban. A divatbemutató keretében bemutatásra kerülő árukat november 30-lg a leszállított őszi vásári árakon vásárolhatják a dolgozók.
