Néplap, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-02 / 258. szám

4 Balázs Sándor középvá­rosát ünneplő ruhát ölt ma­gára. Békeküldött és most, a járási békeértekezlet előtt két nappal elhatározta, hogy látogatásokat tesz a község­ben: ki hogyan harcol a bé­kéért?! Nyugodt szívvel in­dul útnak, saját poriája rendben van. Beadási kötele­zettségeit teljesítette, az őszi munkában sem maradt el. Arra törekszik szüntelen, hogy a föld bőségesen terem­jen. Egy holdon 10 mázsa 70 kilő gabonát termelt. Egy­szóval olyan ember, aki tud­ja a kötelességét. Ez még azonban nem minden. Nem­csak a saját udvara keríté­séig, a saját földje barázdá­jáig tart a világ! Esténk 1 nt többször nézegeti gimnazista fia térképét, a világ képét. Ilyenkor gondolatai messze szárnyalnak, túl Vásárosna- ménycn, az országhatáron. Ujjaival körülkeríti azt a hatalmas területet, amely szép pirosra van festve a vi­lág képén. A legszebb piros szín a naxy Szovjetuniót je­löli s kőim lőtte halványabb színnel a Kínai Népköztársa­ság, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság, Bő-mánia, Bulgária, Albánia, Lengyel- ország, Csehszlovákia, Ma­gyarország, a Mongol Nép­köztársaság, a Német Demo­kratikus Köztársaság, Viet­nam. Olyan ez a piros folt a térképen, mintha a világ szí­ve lenne, amelyben ott dobog minden egyszerű, becsületes ember reménysége, biza,kodá­sa, legforróbb vágya. A ne­héz földműves munkában megkérgesedett kéz ujjal át- síklanak az Óceánon, Ame­rikába. Itt laknak a háború főkolomposai! Ezek vitték a halált Koreáiba, Vietnamba, Malájföldre s ezek szeretnék a halált Naményra. is rásza­badítani ! Mennyi is a távol­ság? Sok tízezer kilométer. De vájjon jelentheti-e ez azt, hogy tétlenül nézhetjük a gonosztevők háborús mester­kedéseit? Nem. Márcsak azért sem, mert az óceánontúli gyilkosok cinkosai ott lapul­nak szomszédunkban, a Drá­ván túl, ott acsarkodnak Ju­goszláviában. Erősen kezünkben kell tartani hát a béke ügyét 1 Százszor inkább erősebben, mint másutt, mert mi is ré­sze vagyunk annak a piros szívnek, amelyben minden nép reménysége, bizakodása dobog. Ügy döntött Balázs Sán­dor, hogy dolgozó paraszt- társait, akik kinn szorgos- kodnak napközben a mezőn, csak este keresi fel. Lépteit előbb a dohánybeváltó felé irányította. Nem először Jár Itt. Volt idő, amikor mun­kása la volt az üzemnek. Nem szórakozásból, lmnem nyomorúságból. A múlt rend­szerben bizony még a közép- parasztfiúk is rászorultak a néhány havi, néhány pengős gyárt keresetre. Az üzemben régi Ismerőssel, Nagy And. rásnóval találkozik, örömmel köszönti. Valamikor együtt dolgoztak. Az asszony éppen komoly munkában van: öt­ágú csillagot varr össze. A barna dohánylevelekre aztán rá teszik Rákosi elvtárs ká­liét. A csillag a békelevelek­kel együtt kerül be a béke- tarisznyába, a piros selyem­ből készült, fehérgalambos tarisznyába. „De megfiata­lodtál, te asszony!” — rázza a kezét Balázs Sándor, az­tán komoly dologról beszél­getnek. „Mit írsz a békele­vélbe?” — firtatja Nagynét. „Mindent, amit a szivünk mond. Beleírom, hogy a fér­jemet a fasiszták pusztltot­1952 NOVEMBER 2, VASÁRNAP Balázs Sándor, vásárosnaményi üáött békekörútja ták el a háborúban s én itt- ] maradtam két gyerekkel öz­vegyen. Mégsem lettek árvák a gyerekek. A fiam katona­tiszt lesz, a lányom velem dolgozik ... Szóval írok az életemről.” Balázs biccent: ...Tó lesz, helyes, de n munká­ról se feledkezzetek meg.” Be sem fejezheti a mondatot. Nagyné s a körötte dolgozó munkáslányok szinte egy­szerre sorolják: „Az export- szállítási tervet 121. százalék­ra teljesítettük...” — „Tíz­perces mozgalmat kezdtünk az üzemiben...” — „Túltel­jesítettük a szerződéskötési tervet”... Mindez szintén bekerül a békelevélbe, a bé­két ári sznyába. A békektiMütt megeléged­ve búcsúzik. Itt rendiben van hát minden. Nagyné tikiéért az ajtóig. Balázs befelé Int, ahol a vidám munkáslányok dalolnak: „Úgy neveld, ta­nítsd őket. mintha az édes. anyjuk lennél. Ez legyen a te legfőbb békehatrcod .. .” Dz I. számú általános iskola igazgat ót irodái á'bani beszél­get Balázs Sándor Urai igaz­gató elvtárssal. A falon szí­nes kép mosolyog: Rákosi elvtárs magához ölel egy út­törő pajtást. — A mi gyermekeinket valóban a keblére ölelte Rá­kosi elv társ, — mutat a kép­re a békeküldött. A múltban 12 tanítója volt ennek a nagy községnek, — „Beregorsaág fővárosának”. Most húsz tanára és tanító­ja van. Van gimnáziuma. A tavalyi nyolcadikosok 50 százaléka gimnazista lett. Valóságos forradalom ez. Vannak munkás- és paraszt- gyerekek az egyetemen is. Vaskő Emma például böjcsé- szettanhallgató. Az igazgató a snekrényhez lép és dobozokat emel le. Kettőben hegedű vau, aztán két citera, s egy nagyobban sok-sok furulyácska. Ez a legújabb ajándék az úttörők részére. Zenekart alakíta­nak. Balázs Sándornak ki­csit könnybe is lábad a sze­me. hogy ennyire szereti Rá­kosi elvtárs a kicsinyeket. De aztán keményen kérek: „Arra volnék én kiváncsi, hogy magúik, meg a gyere­kek, mit tettek a békéért?” Az igazgató felel: „Legelő­ször is azt határoztuk el, hogy jobban tanulunk. A jő tanulók maguk mellé vettek tanulópárnak egy-egy gyen­gébb gyereket. Bencsik Mar­git például Bernjén Erzsit. Erzsi elégséges tanuló volt, most jörendű tett. A legbüsz­kébb a VII. fiúosztályra va­gyok. Hetek óta nincs elég­telen felelet, nincs hiányzó. Vöröscsillagos osztály a he­tedik.” Balázs Sándor nem állja meg, hogy közbe ne szóljon. — A kisebbik fiam Idejár! Sok-sok munkát végeztek a pajtások még. 15 békeház- avatásnál adtak kultúrmű­sort. 24 békegy ülést tettek széppé dalaikkal, szavala­taikkal. 50 mázsa hulladékot gyűjtöttek az elmúlt hetek­ben s 50 mázsa lombot siló­záshoz. „Derék gyerekek, derék gyerekek ...” — szól a béke. küldött s az egyik furulyács­kát simogatja a kezével. Mo­solyogva szól az igazgató­hoz : „Kedvem volna elvinni ezt a furulyát a békeérte­kezletre s ott felmutatni. Azt mondanám: elvtársak! úgy harcoljunk mi, felnőttek a békéért, gyermekeink szép életéért, hogy örökké vidám nóták szóljanak ezen a tilln- kón !" Este van már, amikor Ba. lázs Sándor egyik középpa­raszt társa, Fefeele András házába kopogtat be. A csa Iád együtt van. A gazda most tért haza a mezőről, az asszony libát kopaszt a bé I keértekezlet ünnepi ebédjé­hez, Erzsi, a nyolcadikos ki­sebbik lány anyjának segít. Irénbe, a második osztályos gimnazista számtanpéldákon tört a fejét az asztalnál, fe­kete András ott volt azon a kisgyülésen, amelyiken Ba lázs Sándort küldöttnek vá­lasztották meg. És FeMe András is aláírta azt a bé­kevédelmi szerződést, amely­ben a Sztálin-utca lakói megfogadták: száz százalékig eleget lesznek beadást köte­lezettségüknek a békeéríe- kezlet napjáig. Miről is len­ne először szó, mint. erről: a szerződésről. Merthogy az aláírás annyi, mintha szavát adja valaki. Az adott szó pedig szent dókig. Fekete Andrásnak nincs mit szé­gyellnie : burgonyabeadási kötelezettségét 174 százalék­ra, minden más kötelezettsé­gét 100 százalékon felül tel­jesítette. Egy sertést kell még beadni, — a békeéríe- kezlet napjáig rendbeteszi. Vágómar ti abeadási kötele­zettségéhez is készen van az állat, „No, és az őszi mun­ka?” A házigazda erre Is bátran felel: „500 öl búaave- tés van hátra, rendben lesz az Is.” Miután így tisztázták a helyzetet, szélesebben folyik a szó. Arról, hogy nagyot haladt a község. A bitang nácik annakidején a levegő­be repítették a hidat, a víz­tornyot, a síneket felszag­gatták. „Még az orvosi ren­delőt is aláaknázták, mert azt mondták, hogy „hadicél- pont” — emlékezik vissza felháborodva Fekete András. „Ml aztán néhányan össze­verődtünk és megmentettük a malmot, orvosi rendelőt a fasisztáktól.” Fekete András, mint sza­val elárulják, — azt is meg értette azonban, hogy új go­nosztevők szeretnének aláak­názni mindent, amit a nép épftelt. „De nem sikerül a tervük. Sokkal többen va­gyunk, mint, valaha is vol­tunk. Sokkal erősebbek va­gyunk, mint bármikor ez­előtt.” * A községben csend van. Ezernyi apró villanykörte liunyorgat az éjszakai köd­ben. Lenn a mélyben bar sogva zúdul el aiz új hídlá- bak mellett az esőtől meg dagadt Tisza. Vásárosna- mény, a „legjobb békeharcos község” pihenni tér. Pihen az új gimnázium, er. új szü­lőotthon, a kultúrház, a tég­lagyár sok új épülete, pihen­nek a dolgozók. A bókekill- dÖtt nézi a községet. Szo­katlan emlők tör utat magá­nak. Az 1919-ea naményi csatára emlékezik, amikor sok vörös katona adta életét a szabadságért és a békéért a folyó partján. Utána ro­mán, magyar, francia impe­rialista, fehér bandák árasz tot ták el az országot, s haj­tották rabigáöa a népet. — i Mindaddig, amíg a 19-es hő­sök rokonai, a Szovjet Had­sereg tagjai el nem hozták szuronyaik hegyén a győzel­met. Ez a győzelem beköltö­zött minden naményi dolgo­zó paraszt otthonába és fe hér kenyeret szegett a haj­dani robotosoknak, éhezők­nek. Ez a győzelem új Na- ményt épített, épít a Tisza partján. És nincs olyan hatalom, amely elrabolhatná a nép szabadságát, békéjét! (S. I.) Kedvesem arcán, ott ül az árnyék, Kct szeme tükrét féltve vigyázom, Vádol a kérdés néma panasszal: „Mondd, ugye, mondd, ügye nem csal az álom?" „Szőttem az álmok szépszínű selymét. S kettőnk sorsa felelt ügye mások Nem dönthetnek? ' A tőke lovagjai Nem vihetik vásárra az álmot?” „Korea földjén ömlik a vér, de Lesz ügye majd ki útjukat állja S összefog az, kinek élete kedves. Mind, ki a béke, a béke barátja?“ Kedvesem arcán ott ül az árnyék. Két szeme sarkán búvik a vád: ,.Mit teszel értem — a sorsom a sorsod Házam a házad és egy a hazád?” „Ott leszek cn is a többi között, ba Eljön a harc, mert ránk tör az ellen: Nézd a karom, most téged ölel, de Érzem a fegyvert már a kezemben!” „Millió asszony csókja köszönti Szerte a harcost: céljuk a béke. Nézd, sokasodnak itt is a rendek S ennek a sornak messze a vége!” Látod-e Kínát, onnan a szót már Halja az albán pásztor a bércen. Egyet akarnak s nézz oda, látod: Ott van a Kreml, mint Fárosz az éjben!” „Hajtsd ide kedves, szőke fejed s hogy Kék szemeidről múljon az árnyék, Nézzuk-c fényt, mely messze világit: S nélküle én is úttalan allnék!“ TOMAY ALAJOS, Váljon széles tömegmozgalommá XJ jíéhér tón is a békemoziralom Űj feliért ön, mint minden helyen, a Ili. magyar béke- kongresszusra való készülő dós- lelkes napjaiban számos új bókeblaottság kezdte meg munkáját. A bókeblz-ottságok által tartott kisgyüléseken 29 küldöttet választottak meg a járási békeértekezletre. Ennek ellenére ŰJfehértón komoly hibái vannak a béke- mozgalomnak. Az első, ered­ményesnek mondható lépést nem követte a többi. A meg­alakult; béke-bizottságok nem végzik el maradék nélkül a békevédelem parancsolta fel­adatokat. A legtöbb bókebi- zotitság papíron létezik csu­pán, nem segíti elő a béke- h arcot. Ennek oka legelsősorban az, hogy a pártszervezet nem viseli kellően gondját a béke- mozgalomnak, a békebizottsá­gok munkájának. A párt- szervezet nem számoltatja be munkájáról a községi béke- bizottsági felelősit. Ennek munkája még igen sok kí­vánnivalót hagy maga után. Arról egyáltalán nem riad sem a békebizottsági felelős, sem pedig a községi alap- szervezet, hogy a járási kül­döttek megválasztása során tettek-e munkafelajánlásokat a kisgyülések részvevői. Mi­vel a pártszervezet nem nyújt segítséget a békeruoz- galom szélesítéséhez, nem is tapasztalható fejlődés. Ennek IegszemKitetóbb példája az, hogy az egyénileg dolgozó parasztok körében — már­pedig t;j fehértónak döntő többsége ez — csupán egyet-, len békebi zott súg Tan, kint a Vadartagbau. Ennek a munkájúról sem tudnak sem­mit. A járási értekezletre vá­lasztott 29 küldött közül mindössze egy egyénileg dől. gozó paraszt. Az újfehértói pártszervezet elfeledkezett arról, hogy a bókemozgalonmak a néptö- megek legszélesebb mozgal­mává kell válnia és minden becsületes embert mozgósíta­nia kell. Az újfeliértói párt- szervezet éppen a legszélesebb rétegről, a dolgozó paraszt­ságról feledkezett meg. Az­zal, hogy nem segiti elő a dolgozó parasztság körében a békeöizottságok működését, komoly fegyvert vetett e! magától. A békebizottságoknak igen széleskörű munkat kell vé- ge-zniök. Megismertetni a. dol­gozókkal a békeharc nemzet­közi és hazai eseményeit, — felvilágosítani a dolgozókat, hogy személy szerint mit te­hetnek a, béke megvédésének érdekében. Azokkal kell foglalkozni, ak ik 1 dú ig nem érdeklődték politikai kérdé­sek iránt, nem párttagok, nem vésznél; részt tömeg- szervezetek munkájában, nem olvasnak rendszeresen újsá­got. A békemozgalom az egész uépet átfogó széles és erős tömegmozgalom. Azon­ban legszfvósabban ott kell dolgozni, ahol a restség, a marad búg, a politikai felri- lágosulatlanság a legerősebb Ha megnézzük az újfeliértói dolgozó parasztok munkáját, az állam iránti kötelezettsé­gek teljesítését, azonnal lát­hatjuk : a dolgozó parasztok széles rétegét átfogó bólle- mozgalom hiányzik, üjfeliér- tö szégyenletesen elmaradt a beadási kötelezettségek tel­jesítésével. Ez neui azért történt, mert az újfeliértói dolgozó parasztok nem akar­ják támogatni pártunkat, népi államunkat. Nem azért történt, mert az űj fehértói dolgozó parasztok nem akar­ják a békét, hanem többek között azért, mert a pártszer­vezet elhanyagolta a béke- mozgalom kiszélesítését, nin­csenek olyan békebizottsá­gok, a,melyek megmagyaráz­ták volna a békéimre jelen­tőségét. Az újfeliértói pártszervezet lebecsüli a bókemozgalom je­lentőségét. A megyei békeiro­dától kapott békevédelmi szerződéseket például az út­törőknek adták ki megkötés céljából. Nyilvánvaló, hogy ez a feladat könnyebbik meg­oldása. Az a feladat Űjfe- liértón, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok utcáiban alakítsanak külön b okúin zottei gokat. A békebi­zottságok tagjaiul válasszák meg az élenjáró, becsületes dolgozó parasztokat, Ezek segítségével, a következetesen végzett felvilágosító munka lehetővé teszi, hogy a község minden dolgozó parasztja jó békeharcos legyen, azaz ma­radék tatamii teljesítse haza­fias kötelezettségeit! Hírek a népi demokráciákból II Bolgár Állami íervbizoliság jelentése az 1952 harmadik negyedévi terv teljesítéséről A Bolgár Állami Tervbi­zottság kiadta, jelentését az 1952. év harmadik negyedévi tervteljesítésről. Az ipari termelés a harma­dik negyedévben 17 száza­lékkal múlta felül 1951. év hasonló időszakának eredmé­nyét. 1952. harmadik negyedévé l>en sikeresen fejeződött be a termés betakarítása. A dol- . gozó parasztság időben eleget | tett beadási kötelezettségé- i nek. i Az 1952. harmadik negyed- I évében 4.4 százalékkal na- Igyobo területet vetettek be. | mint a múlt év iwflonló idő­sszakában. Az állatállomány i jelentősen emelkedett. A jelentés végül megálla­pítja, hogy összehasonlítva a múlt év hasonló időszakával. — a bolgár dolgozó nép jó­val több rizst, cukrot, cukor­terméket, étolajat, húst, hús­árut, különféle sajtot, tojást, i pamutot, gyapjú- és selyem- ! szövetet, cipőt, bútort, kály­hát, szappant és .más lermé- I két vásárolt, mir.t tavaly. 1949-ben a Román Mun­káspárt kezdeményezésére megkezdték Dobrudzsában a Duna—Feketetenger csator­na építését. Három év telt el azóta és ez alatt nagyot változott Dobrudzsa arcula­ta. Cernavcda dunai kikötő­ben egymásután futnak be a szovjet gépekkel megrakott i hajók. Cernavoda közciéhc-.t építik an első zsilipet. Ugyanitt emelkednek a magasba az áj önműködő betongyár falai. A I legkorszerűbb gépek hétezer ember nehéz fizikai munká­ját helyettesítik. Az önműkö­dő betongyáí felszereléseit a Szovjetuniótól köptük a csa. :rna építői. A csatorna medre állan­iája;: mélyül es szélesedik. A munkatelepeken a szovjet gépek, „Zisz” típusú önürítő teherautók, a Német Demo­kratikus Köztársaságból ér­kezett földkotró gépek, ma­gyar szállítószalagok és ro­mán gépek dolgoznak. Állandóan emelkedik a csatorna építőinek életszínvo­nala. Medgidiában egy év alatt több, mint tízezer négy­zetméter lakóterületet építet­tek és mintegy húszezer négy ze! méternyi területen építet­ték fel a Duna—Feketeten­ger csatorna központi javító- műhelyét. , Az építkezés munkatele­pein valamennyi dolgozó lel­kesen készül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójára. Nagyarányú árieszállüások a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban fontosabb néi»élelmezési cik­kek ára az ezévi júniusi árak egyharmadára csökkent. A közszükségleti és ruházati cikkek árait 00 százalékkal szállították le. A koreai lapok hírt adnak arról, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság szövetkezeti üzleteiben, vala­mint városi és falusi piaco­kon jelentősen leszállították az élelmiszerárakat. A leg­Gyors ütemben épül a Duna—Feketetenger csatorna NÉPLAP ■mw——n——w mmwtmMwm Beszélgetés a Kedvessel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom