Néplap, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-16 / 269. szám

NÉPLAP 1$ A politikai munka megjavításával harcoljanak a mátészalkai gépállomás vezetői, kommunistái az évi terv teljesítéséért A mátészalkai gépállomás 30 munkát végez a silózásban. Nem kevés közi; -van ahhoz, hogy a má­tészalkai járás országosan is élen­jár ebben a munkában. A női mun­kaerő toborzása terén is kitűnnek: összesen 17 nő végez fizikai mun­kát náluk, akik közül 10 iskolán van. Most ismét hatan jelentkeztek, így összesen- hüsz fölé emelkedik a női traktorespk száma. Tavaszra teljesen női (tolgozókból szerveznek két brigádot. A gépállomás jó bí­rót azonban csökkenti, hogy ŐSZI TERVÉT MINDÖSSZE 46 SZÁZALÉKRA TELJESÍ­TETTE: Borza elvtárs igazgató arra hi­vatkozik, hogy ez a nagy lemara­dás elsősorban a',,hátralékból” van, ami a nem teljesített tavaszi és a nyári tervekből megmaradt aiz őszi idényre. ■' A gépállomás őszi terve 0600 normál hold, de négyezeröt­száz ' bold a „maradék”, amivel együtt 11.100 holdat kell megmű­velni a gépállomásnak, hogy tervét teljesítse. A politikai vezető, Zsiga, ,János a ..hátralékra” azt a választ adja, azért nem tudták teljesíteni a ta­vaszi és a nyári tervüket, mert nagy volt a termelőszövetkezetek növekedése a tavaszon a körzetük­ben és különböző gépállomásoktól 15 olyan traktort kaptak, amely egy­sem járt a saját „lábán”. A szük­séges anyagokat a javításhoz csak részben kapták meg, vagy azt is késve kapták, ami érkezett. Az igaz, hogy rossz géiveket kap­tak és az anyagkiutalást akadá­lyozta a bürokrácia, néha hetek, vágy egy hónap is beletelik, mire egy fontosabb alkatrészhez hozzájut a gépállomás. A hiba azonban ott van, hogy a munkabíró, hibátlan traktorok sein dolgoztak mindig és nem .dolgoznak két műszakban! — Arról beszélnek a gépállomáson, hogy a mátészalkai és a koesordi terruelöcsoportokban eddig volt két műszakos munka, de most már az sincs. Nem az a baj, hogy „nagy” az őszi terv, hanem az, hogy megfen­nek a gépparknak sem biztosítottak munkát. (A napokban küldtek át öt gépet a legjobb traktorosokkal a tiszavasvári gépállomásra segíteni.) A gépállomásnak NINCS JÓ KAPCSOLATA A TERMELÖCSOPORTOKKAL Egyrészt azért, mert nem adnak elegendő munkaerőt a csoportok a gépállomásnak és ha adnak is, nem mindig a legjobb dolgozókat. Más­részt nem biztosítják a gépeknek még a szerződésben lekötött terüle­tet sem. Az 1953-as esztendőre meg kevesebbet szerződnek, mint 1952- ben. A hodászi Petőfi termelőcso- portbain 40 hold őszi mély­szántásra van szerződése a gép­állomásnak és még egy holdat sem szántottak, a Rákócziban 160 holdból neon szántottak semmit, a Kossuth-ban a 120 hold­ból éppen hogy szántottak valamit. A termelőcsoportok vezetői azt mondják, hogy „olcsóbb” a lóval, ők nem szántatnak a traktorral. Ez pedig arra vall, hogy rossz a gép­állomás felvilágosító munkája. A termelőcsoportok sok eset­ikín hozzájárulnak, hogy a gépállo­más munkája megdrágul. A máté­szalkai Zalka Máté termelőcsoport- ban most a vetés idején nem tud­tak területet biztosítani a gépek­nek, hogy vetés alá szántsanak. A traktorosok helyesen nekifogtak az őszi mélyszántásnak. A napokban a termelőcsoport bevetette az őszi mélyszántást, ami drágább is, mint a vetőszántás, azon túl pe­dig ebből az éretlen, egyszerszán- tott .talajból nem várhatnak olyan termést, mint a vetésforgóban bú­zának kijelölt tábláiról. Ahová a búzát vetették volna, most azt a területet is mélyen kell „ipegszánta- niok a tavasziak alá és,.á gépállo­mást fogják majd szidni,- hogy drá­gán végzi a szántást. ' A termelőcsoportok vezetői sok esetben nem nézik meg, hogy a traktoros brigádvezető mit irat ve­lük alá. így történt ez a hodászi úttörő tszcs-ben is. A lelkiismeret­len traktorosok azt írták egy sík területre, hogy dombos és így más félszer annyit követel a gépáll más, mint járna. Az, hogy ilyesmi előfordul, nagyrészt abból adó dik, hogy a gépállomás „üzletfelek nek” nézi sok esetben a termelő csoportokat, de ott POLITIKAI MUNKÁT NEM VÉGEZ. Zsiga elvtárs, a gépállomás poli­tikai vezetője úgy nyilatkozik, hogy az élenjáró traktoristákat nem tudja felvenni a pártba, mert azok a termelőcsoportba tartoznak párt- szervezetileg. De vájjon hány ter­melőcsoport párt-titkárával beszélte már meg Zsiga elvtárs, hogy a cso­portjukhoz tartozó traktor-ista jó! teljesíti tervét és azt fel lehetne venni a pártba? Hány termelőcso­portban segített, már a párttitkár­nak a taggyűlésit előkészíteni?! De még a gépállomás párt szer vezetőnő’ sem segített. — A traktoris- ták, különösen a távolabb dolgozók, I nem jelennek meg rendszeresen a politikai iskolán, DISz. politikai kör pedig egyáltalán nincs. A gépállomás necsak gazdasági segítséget adjon á termelőcsopor­toknak, — s azt is csak immel- ámrnal —, hanem az eddiginél sok­kal nagyobb politikai segítséget is. Hacsak gazdasági segítséget adnak, oda jutnak miniden csoportban, mint a hodásziban, hogy azt mondják a gépállomás munkájára, hogy „drá­ga”. De ha megmagyarázzák, hogy a traktorszántás után másfél—két mázsával több búza terem, kukori­cáiból pedig a jól végzett mély­szántás után négy—öt mázsa kúko. cicával is többet várhatnak, mint a lóval szántott -területről, és ezt a csoport kommunistáival elsősorban de a csoport minden egyes tagjával megértetik, akkor nem kínozzák a lovat a mélyszántásban, nem kiseb­bítik a maradisággal a termést. — Ehhez a® kell, hogy a gépállomás minden trabtoristája népnevelő le­gyen, agitáljon munkájával, szavá­val egyaránt. Az igazgató politikai helyettese pedig sokkal több segít­séget adjon a termelőcsoportok párt szervezeteinek. Uj szovjet módszer a tej zsírtartalmának növelésére G. Kudrjasov szovjet professzor, a mezőgazdasági tudományok dok­tora a Szovhozrtaja Gazéba október 21-i számában ismertette a tej zsír- tartalma növelésének új szovjet módszerét.. A Molotov elvtársról elnevezett moszkvai mezőgazdasági gépesítési és villamosítási' intézet szakembe­rei hosszabb idő óta folytattak kí­sérleteket a Moszkva területi Sztye- pankovo tangazdaságban annak ér­dekében, hogy megállapítsák, mi­lyen hatással van a tehenek tő- gyére a meleg borogatás. A kísér­letek során az intézet szakemberei és a tangazdaság főzoot-ech-nikusa élj módszert próbáltak ki. Gumíro­zott vászonból egy különleges töm­lőt készítettek, amelyet ráhúznak a tehén tőgyére. A tömlőt három szíjjal erősítik a tehénre. A tömlő­be ezután négy—hat liternyi 45 Celsius fokra melegített vizet önte­nek s a tehén tőgyét fejés előtt mintegy 4—5 percig fürdetik ebben a meleg vízben. Húsz kísérleti és húsz kontroli- tehenet vizsgáltak két héten ke­resztül- öt napig ellenőrző fejeseket végeztek, öt napig kísérleteztek, majd a kísérletek utóhatását fi­gyelték. Mind a kísérleti, mind pe­dig a kontroli-teheneket egyformán 1 »mfinrps&áíí s naponta hárorn- ■' ''a. : A tej zsírtartal­mát a kísérlett teheneknél há-rotu- szor-négyszer, a kontroli-teheneknél pedig kétszer-héromiszor ellenőrizték ötniaponkint. A kísérlet eredménye a követ­kező volt: a kísérleti tehenek tejé­nek zsírtartalma 3.27 százalékról 3.57 százalékra, — tehát 0.3 száza­lékkal — emelkedett. A kontroli- teheneknél az emelkedés csupán 0.15 százalék volt. A tehéncsoport tejének zsírtartalma egészében 0.11 százalékkal emelkedett. A kísérlet idején, augusztus második felében, az idő nagyon lehűlt, s ezért a tej - hozam az összes tehenek átlagában 0.5 literrel esett. Ezen belül azon­ban a kísérleti tehenek tejhozama csak 0.2 literre], a kon-troil-te-he- neké viszont 0.7 literrel esett. Az eredmények azt mutatják hogy célszerű hetonkint kétszer- háromszor alkalmazni az ismerte- fetit tőgyfiirdőt. A tömlőket tisztán kell tartani, tőgyfürdő után pedig bőségeseu kell almozni a tehenek alá. Télen járatás előtt nem aján­latos a meleg tőgyfürdő, de nem le­het azt alkalmazni hideg és rosszul berendezett istállókban sem. A fenti módszerrel csak abban az esetben lehet komoly eredményeket elérni, ha megfelelően taikarmá- nyozzuk és kellően gondozzuk a te­heneket. ­! A sóstóhegyi földművesszövelkeze1 hátráltatja a kétéves állattenyésztési terv teljesítését Szabolcs-Szatmár silózásban az élenjáró megyék közé tartozik. Ezt az eredményt azonban nem segítet­te minden járás olyan szép teljesí­téssel, mint a mátészalkai, ahol máris jelentősen túlteljesítették évi tervüket. Különösen nem mondha­tó, hogy eredményesen végzik a silózást Nyíregyháza város terüle­tén. A város rossz eredménye igen nagymértékben „köszönhető” a földművesszövetkezet tűrhetetlen munkájának. A sóstóhegyi földművesszövetke­zet a megye legnagyobb szövetkeze, le, több ezer dolgozó paraszt tagja van. Ez a szövetkezet eddig még egyetlen köbméter silót nem készí­tett. A szövetkezetnél nincs, aki irányítaná ezt a munkát. A föld- művesszövetikezet címére érkezett 400 mázsa répaszelet és napokig gazdátlanul hagyták romlani, nem volt, aki intézkedett volna kiraká­sa felöl, vagy tudta volna valaki, hogy hová kell szállítani. Ennek folytán nagyobb mennyiségű répa- szelet meg is romlott. A sóstóhegyi földmű vessző vetkezet vezetői vájjon tudják-e, hogy súlyosan megkáro­sítják népgazdaságunkat minden deka takarmány elpocsékoMsával? Ezért a nagyfokú hanyagságért nemcsak a földművesszövetkezet vezetői, hanem a városi tanács me­zőgazdasági osztálya is felelős. Ho cyan akarják a város területén a Kétéves állattenyésztési tervet tel­jesíteni, ha nem ellenőrzik a Iakar- mánybiztosítást?! A halhányt traktoristák ma békemnsxakot tartanak, így gyorsítják meg az őszi munkát A balkúnyi gépállomás Vaktoris. ,ái elhatározták, bogy ma békemű­szakot tartanak. Szilágyi Sándor, Balogh Sándor és Gulyás László .raktoristók vállalták, hogy a mai napon 10—10 hold földet szántanak fel. A gépállomás többi traktoristái is vállalták a békeműszakot. . Gé- penkint 5—5 kát. hold földet szán. tanak fel. A balkányl traktoristák így harcolnak az őszi munkák gyors befejezéséért. TÓTH BÉLA, az igazgató pofii, helyettese. A csafiolri állami gazdaságban szovjet módszerekkel, újítással harcolnak a kétéves állattenyésztési terv teljesítéséért A csahold állami gazdaságban az ötéves terv eddigi évei alatt épült gyönyörű istállók között ott sora­kozik a szovjet tapasztalatok sze­rint felépült borjúnevelő istálló is. Ebben az istállóban a borjúkat mesterségesen nevelik. Születésük után azonnal idekerülnek a borjúk, anélkül, hogy egyszer is szopnának. Briccs Hona, egy 17 éves fiatal leány „tanítja meg” az újszülötte­ket az „étkezésre", illetve az ivás- ra, mert az első időkben csak tejet isznak a borjúk. De nemcsak a „saját” diósból származó borjúk kerülnek ebbe az istállóba, hanem vásárolnak is paraszti gazdaságok­ból kikerülő szopós borjúkat, A mesterséges borjúnevelést ilyen vá­sárolt borjúkkal kezdték meg ez év augusztusában. A gazdaság szakemberei láttak már bemutatókon mesterséges bor­júnevelést, a fiatalabbak már isko­lában is tanultak róla, meg köny­vekből. főként szovjet irodalomból olvasták az ilyenfajta nevelés mód­szereit, de foglalkozni még senki sem foglal kozott, különösen nem ilyen tömegesen a borjúk mestersé­ges felnevelésével. A gazdaság a borjúk mesterséges nevelésének irá­nyításával Cine Ferenc állattenyész­tési segédagronómust bízta meg. Az első szállítmány vásárolt bor­jú augusztus első felében érkezeit meg a gazdaságba. Az előírásoknak megfelelően felkészült a gazdaság a borjúk nevelésére. Az első napok problémái csupán az itatásra való szoktatás nehézségei voltak. Erre ugyan számítottak a gazdaság szak­emberei és ez csak tih’eleru kérdése, míg egy szopáshoz szokott borjút az itatásra szoktatnak, de volt eg.v dolog, amire nem számítottak. — Amikor a borjúk megtanulták a jtejivást, gyakori volt a felfúvódás* Volt olyan éjszaka, hogy négyszer is hívták az istállóba, hogy már újra felfúvódott két-három borjú. A borjúk közül hármat .kényszer- vágásra keltett adni. Cine Ferenc nemcsak azért nem tudott aludni, mert gyakran felkel­tették. hanem bántotta, hogy mun­kája ennyire sikertelen. Mint kez­dő agronóimis, gyakran fordult pa­nasszal az idősebb, tapasztalt agro- nómusokhoz, akik közül különösen Kárpáti Árpád tartotta szívügyé­inek a borjúk mesterséges nevelését. Cine Ferenc Kárpáti Árpád agro- nómussal többször is felülvizsgál­ták az itatás végrehajtását, de min­dig csak azt állapították meg, hogy az előírt hőfokú és mennyiségű te­jet kapják a borjúk a meghatáro­zott időközökben. A tisztasági rend. szabályokat is betartják. Hosszabb megfigyelés után rájöttek: mindig csak azok a borjúk fúvódnak fel, amelyek mohón isszák a tejet. A kényszervágások során rájöttek, hogy a tej ezeknél a borjúknál nem az oltógyomorba kerül, mint ahogy a szopósborjúknál kellene, hanem a mohó ivás folytán egyenesen a l>endőbe. A benűőhen nincsenek meg azok az ellenanyagok, melyek a tej oltódásánál képződő gázokat lekötnék, ebből következik a fel­fúvódás. Azt már megállapították, hogy miért és hogyan fúvódnak fel a borjúk, de az ellenszerét nem ta- látták meg, illetve nem tudták megakadályozni, hogy a borjúk ne igyák mohón a tejet. Különféle módszerekkel próbálkoztak: fa­csecseit készítettek a borjúknak,' ni itató edénybe deszkafedőt raktak ;; tejbe, mely a tej tetején úszik, s csak lassan engedi szürcsölni a te­jet. Ez sem sikerült. A mohó bor­júk továbbra is felfúvódtak. Pró­bálták azt is, hogy egy-egy ; deői rejet öntöttek egyszerre az itatób-i. A kísérlet sikerült, a borjú nem fiivódott fel. Ez azonban hossza­dalmas munka, ami nagyüzemben, tömeges nevelésnél nem valósítható meg. Kárpáti Árpái, agronóinus szabad idejében ebijen az időben vagy --az Istállóban, vagy a műhelyben tózkodott, mindig azon gónéSHfíb zott, hogyan lehetne olyan édébyf szerkeszteni, amiből a borjú ne tudná mohón inni a tejet. Hosszú gondolkozás után Kárpáti Árpád­nak támadt egy ötlete. A gép műhe­ly i csoportvezetővel, Szlávik élv- társsal megvitatták az edény elké­szítésének tervét és azonnal mun­kához láttak. Az újítás Igen egyszerű és a célnak teljesért megfelelő. Az új itató két edény összeforraszt ásából áll, melyeké); egy csappal ellátott cső köt .össze. Egy ötliteres bádogtartályhoz ho.z- záforrasztottáfc az itatóedényf olyan formában, hogy a tartály Átér hány centis lábakon áll, így a ’ ’fe­neke magasabban vau, mint ‘az itató edényé, így a két edényt ös­szekötő csapon az utolsó cseppig átfolyik a tej az itat óba. A tar­tályt masszív bádoglemezből készé tették, aminek a falát félliterenkin ;1 megjelölték, . így egyszerre a béíé-i öntött tejet meg is mérik, nem ke1!' külön líterezgetni. A két edpnrj, olyan vastag fura.tú cső köti 'fe­eze, hogy a tej körülbelül, olyan sugárban jön, mintha szopná a borjú. Ezáltal arra van kényszerít­ve a mohó borjú is, hogy lassan szürcsölgesse a tejet. Azóta a gaz­daságban egyetlen felfúvódás sem volt. Ezt az újítást szeptember 15-én vezették be. Az újítás nemcsak abban látszojT meg, hogy megszűnt a felfúvódás és nem volt több kényszervágás, —• hanem a súlygyarapodásban is. — Augusztusban a borjúk súlygyara­podása napi ötven deka volt. Szép-“ tembérben, amikor a hónap közepé­től az újítás bevezetésével meg­szűnt a fúvódús és a hasmenés (mert a rendszertelen írásból. leg­több esetben ez is bekövetkezett), a súlygyarapodás napi 87 deka volt. Októberben az átlagos napi súlygya­rapodás már 107 deka volt. . Kárpáti Árpád sokait forgíftja , a szovjet mezőgazdasági szakemberek írásait. A szovjet emberektől ta­nulta meg, hogyha nehézségek vari­nak, nem szabad elcsüggedni, ; ha­nem minden erőnkkel a megoldás lehetőségeit kell keresni. Kárpáti Árpád azok közé a szakemberek közé tartozik, akik nemcsak a fize-' lésükért dolgoznak, hanem érzik,. hogy az ország, a dolgozó nép javát szolgálják, ötéves tervünk sikere­sebb megvalósításán fáradoznak, amikor a tudósuk maximumát,,, adják. . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom