Néplap, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-16 / 269. szám
NÉPLAP 1$ A politikai munka megjavításával harcoljanak a mátészalkai gépállomás vezetői, kommunistái az évi terv teljesítéséért A mátészalkai gépállomás 30 munkát végez a silózásban. Nem kevés közi; -van ahhoz, hogy a mátészalkai járás országosan is élenjár ebben a munkában. A női munkaerő toborzása terén is kitűnnek: összesen 17 nő végez fizikai munkát náluk, akik közül 10 iskolán van. Most ismét hatan jelentkeztek, így összesen- hüsz fölé emelkedik a női traktorespk száma. Tavaszra teljesen női (tolgozókból szerveznek két brigádot. A gépállomás jó bírót azonban csökkenti, hogy ŐSZI TERVÉT MINDÖSSZE 46 SZÁZALÉKRA TELJESÍTETTE: Borza elvtárs igazgató arra hivatkozik, hogy ez a nagy lemaradás elsősorban a',,hátralékból” van, ami a nem teljesített tavaszi és a nyári tervekből megmaradt aiz őszi idényre. ■' A gépállomás őszi terve 0600 normál hold, de négyezerötszáz ' bold a „maradék”, amivel együtt 11.100 holdat kell megművelni a gépállomásnak, hogy tervét teljesítse. A politikai vezető, Zsiga, ,János a ..hátralékra” azt a választ adja, azért nem tudták teljesíteni a tavaszi és a nyári tervüket, mert nagy volt a termelőszövetkezetek növekedése a tavaszon a körzetükben és különböző gépállomásoktól 15 olyan traktort kaptak, amely egysem járt a saját „lábán”. A szükséges anyagokat a javításhoz csak részben kapták meg, vagy azt is késve kapták, ami érkezett. Az igaz, hogy rossz géiveket kaptak és az anyagkiutalást akadályozta a bürokrácia, néha hetek, vágy egy hónap is beletelik, mire egy fontosabb alkatrészhez hozzájut a gépállomás. A hiba azonban ott van, hogy a munkabíró, hibátlan traktorok sein dolgoztak mindig és nem .dolgoznak két műszakban! — Arról beszélnek a gépállomáson, hogy a mátészalkai és a koesordi terruelöcsoportokban eddig volt két műszakos munka, de most már az sincs. Nem az a baj, hogy „nagy” az őszi terv, hanem az, hogy megfennek a gépparknak sem biztosítottak munkát. (A napokban küldtek át öt gépet a legjobb traktorosokkal a tiszavasvári gépállomásra segíteni.) A gépállomásnak NINCS JÓ KAPCSOLATA A TERMELÖCSOPORTOKKAL Egyrészt azért, mert nem adnak elegendő munkaerőt a csoportok a gépállomásnak és ha adnak is, nem mindig a legjobb dolgozókat. Másrészt nem biztosítják a gépeknek még a szerződésben lekötött területet sem. Az 1953-as esztendőre meg kevesebbet szerződnek, mint 1952- ben. A hodászi Petőfi termelőcso- portbain 40 hold őszi mélyszántásra van szerződése a gépállomásnak és még egy holdat sem szántottak, a Rákócziban 160 holdból neon szántottak semmit, a Kossuth-ban a 120 holdból éppen hogy szántottak valamit. A termelőcsoportok vezetői azt mondják, hogy „olcsóbb” a lóval, ők nem szántatnak a traktorral. Ez pedig arra vall, hogy rossz a gépállomás felvilágosító munkája. A termelőcsoportok sok esetikín hozzájárulnak, hogy a gépállomás munkája megdrágul. A mátészalkai Zalka Máté termelőcsoport- ban most a vetés idején nem tudtak területet biztosítani a gépeknek, hogy vetés alá szántsanak. A traktorosok helyesen nekifogtak az őszi mélyszántásnak. A napokban a termelőcsoport bevetette az őszi mélyszántást, ami drágább is, mint a vetőszántás, azon túl pedig ebből az éretlen, egyszerszán- tott .talajból nem várhatnak olyan termést, mint a vetésforgóban búzának kijelölt tábláiról. Ahová a búzát vetették volna, most azt a területet is mélyen kell „ipegszánta- niok a tavasziak alá és,.á gépállomást fogják majd szidni,- hogy drágán végzi a szántást. ' A termelőcsoportok vezetői sok esetben nem nézik meg, hogy a traktoros brigádvezető mit irat velük alá. így történt ez a hodászi úttörő tszcs-ben is. A lelkiismeretlen traktorosok azt írták egy sík területre, hogy dombos és így más félszer annyit követel a gépáll más, mint járna. Az, hogy ilyesmi előfordul, nagyrészt abból adó dik, hogy a gépállomás „üzletfelek nek” nézi sok esetben a termelő csoportokat, de ott POLITIKAI MUNKÁT NEM VÉGEZ. Zsiga elvtárs, a gépállomás politikai vezetője úgy nyilatkozik, hogy az élenjáró traktoristákat nem tudja felvenni a pártba, mert azok a termelőcsoportba tartoznak párt- szervezetileg. De vájjon hány termelőcsoport párt-titkárával beszélte már meg Zsiga elvtárs, hogy a csoportjukhoz tartozó traktor-ista jó! teljesíti tervét és azt fel lehetne venni a pártba? Hány termelőcsoportban segített, már a párttitkárnak a taggyűlésit előkészíteni?! De még a gépállomás párt szer vezetőnő’ sem segített. — A traktoris- ták, különösen a távolabb dolgozók, I nem jelennek meg rendszeresen a politikai iskolán, DISz. politikai kör pedig egyáltalán nincs. A gépállomás necsak gazdasági segítséget adjon á termelőcsoportoknak, — s azt is csak immel- ámrnal —, hanem az eddiginél sokkal nagyobb politikai segítséget is. Hacsak gazdasági segítséget adnak, oda jutnak miniden csoportban, mint a hodásziban, hogy azt mondják a gépállomás munkájára, hogy „drága”. De ha megmagyarázzák, hogy a traktorszántás után másfél—két mázsával több búza terem, kukoricáiból pedig a jól végzett mélyszántás után négy—öt mázsa kúko. cicával is többet várhatnak, mint a lóval szántott -területről, és ezt a csoport kommunistáival elsősorban de a csoport minden egyes tagjával megértetik, akkor nem kínozzák a lovat a mélyszántásban, nem kisebbítik a maradisággal a termést. — Ehhez a® kell, hogy a gépállomás minden trabtoristája népnevelő legyen, agitáljon munkájával, szavával egyaránt. Az igazgató politikai helyettese pedig sokkal több segítséget adjon a termelőcsoportok párt szervezeteinek. Uj szovjet módszer a tej zsírtartalmának növelésére G. Kudrjasov szovjet professzor, a mezőgazdasági tudományok doktora a Szovhozrtaja Gazéba október 21-i számában ismertette a tej zsír- tartalma növelésének új szovjet módszerét.. A Molotov elvtársról elnevezett moszkvai mezőgazdasági gépesítési és villamosítási' intézet szakemberei hosszabb idő óta folytattak kísérleteket a Moszkva területi Sztye- pankovo tangazdaságban annak érdekében, hogy megállapítsák, milyen hatással van a tehenek tő- gyére a meleg borogatás. A kísérletek során az intézet szakemberei és a tangazdaság főzoot-ech-nikusa élj módszert próbáltak ki. Gumírozott vászonból egy különleges tömlőt készítettek, amelyet ráhúznak a tehén tőgyére. A tömlőt három szíjjal erősítik a tehénre. A tömlőbe ezután négy—hat liternyi 45 Celsius fokra melegített vizet öntenek s a tehén tőgyét fejés előtt mintegy 4—5 percig fürdetik ebben a meleg vízben. Húsz kísérleti és húsz kontroli- tehenet vizsgáltak két héten keresztül- öt napig ellenőrző fejeseket végeztek, öt napig kísérleteztek, majd a kísérletek utóhatását figyelték. Mind a kísérleti, mind pedig a kontroli-teheneket egyformán 1 »mfinrps&áíí s naponta hárorn- ■' ''a. : A tej zsírtartalmát a kísérlett teheneknél há-rotu- szor-négyszer, a kontroli-teheneknél pedig kétszer-héromiszor ellenőrizték ötniaponkint. A kísérlet eredménye a következő volt: a kísérleti tehenek tejének zsírtartalma 3.27 százalékról 3.57 százalékra, — tehát 0.3 százalékkal — emelkedett. A kontroli- teheneknél az emelkedés csupán 0.15 százalék volt. A tehéncsoport tejének zsírtartalma egészében 0.11 százalékkal emelkedett. A kísérlet idején, augusztus második felében, az idő nagyon lehűlt, s ezért a tej - hozam az összes tehenek átlagában 0.5 literrel esett. Ezen belül azonban a kísérleti tehenek tejhozama csak 0.2 literre], a kon-troil-te-he- neké viszont 0.7 literrel esett. Az eredmények azt mutatják hogy célszerű hetonkint kétszer- háromszor alkalmazni az ismerte- fetit tőgyfiirdőt. A tömlőket tisztán kell tartani, tőgyfürdő után pedig bőségeseu kell almozni a tehenek alá. Télen járatás előtt nem ajánlatos a meleg tőgyfürdő, de nem lehet azt alkalmazni hideg és rosszul berendezett istállókban sem. A fenti módszerrel csak abban az esetben lehet komoly eredményeket elérni, ha megfelelően taikarmá- nyozzuk és kellően gondozzuk a teheneket. ! A sóstóhegyi földművesszövelkeze1 hátráltatja a kétéves állattenyésztési terv teljesítését Szabolcs-Szatmár silózásban az élenjáró megyék közé tartozik. Ezt az eredményt azonban nem segítette minden járás olyan szép teljesítéssel, mint a mátészalkai, ahol máris jelentősen túlteljesítették évi tervüket. Különösen nem mondható, hogy eredményesen végzik a silózást Nyíregyháza város területén. A város rossz eredménye igen nagymértékben „köszönhető” a földművesszövetkezet tűrhetetlen munkájának. A sóstóhegyi földművesszövetkezet a megye legnagyobb szövetkeze, le, több ezer dolgozó paraszt tagja van. Ez a szövetkezet eddig még egyetlen köbméter silót nem készített. A szövetkezetnél nincs, aki irányítaná ezt a munkát. A föld- művesszövetikezet címére érkezett 400 mázsa répaszelet és napokig gazdátlanul hagyták romlani, nem volt, aki intézkedett volna kirakása felöl, vagy tudta volna valaki, hogy hová kell szállítani. Ennek folytán nagyobb mennyiségű répa- szelet meg is romlott. A sóstóhegyi földmű vessző vetkezet vezetői vájjon tudják-e, hogy súlyosan megkárosítják népgazdaságunkat minden deka takarmány elpocsékoMsával? Ezért a nagyfokú hanyagságért nemcsak a földművesszövetkezet vezetői, hanem a városi tanács mezőgazdasági osztálya is felelős. Ho cyan akarják a város területén a Kétéves állattenyésztési tervet teljesíteni, ha nem ellenőrzik a Iakar- mánybiztosítást?! A halhányt traktoristák ma békemnsxakot tartanak, így gyorsítják meg az őszi munkát A balkúnyi gépállomás Vaktoris. ,ái elhatározták, bogy ma békeműszakot tartanak. Szilágyi Sándor, Balogh Sándor és Gulyás László .raktoristók vállalták, hogy a mai napon 10—10 hold földet szántanak fel. A gépállomás többi traktoristái is vállalták a békeműszakot. . Gé- penkint 5—5 kát. hold földet szán. tanak fel. A balkányl traktoristák így harcolnak az őszi munkák gyors befejezéséért. TÓTH BÉLA, az igazgató pofii, helyettese. A csafiolri állami gazdaságban szovjet módszerekkel, újítással harcolnak a kétéves állattenyésztési terv teljesítéséért A csahold állami gazdaságban az ötéves terv eddigi évei alatt épült gyönyörű istállók között ott sorakozik a szovjet tapasztalatok szerint felépült borjúnevelő istálló is. Ebben az istállóban a borjúkat mesterségesen nevelik. Születésük után azonnal idekerülnek a borjúk, anélkül, hogy egyszer is szopnának. Briccs Hona, egy 17 éves fiatal leány „tanítja meg” az újszülötteket az „étkezésre", illetve az ivás- ra, mert az első időkben csak tejet isznak a borjúk. De nemcsak a „saját” diósból származó borjúk kerülnek ebbe az istállóba, hanem vásárolnak is paraszti gazdaságokból kikerülő szopós borjúkat, A mesterséges borjúnevelést ilyen vásárolt borjúkkal kezdték meg ez év augusztusában. A gazdaság szakemberei láttak már bemutatókon mesterséges borjúnevelést, a fiatalabbak már iskolában is tanultak róla, meg könyvekből. főként szovjet irodalomból olvasták az ilyenfajta nevelés módszereit, de foglalkozni még senki sem foglal kozott, különösen nem ilyen tömegesen a borjúk mesterséges felnevelésével. A gazdaság a borjúk mesterséges nevelésének irányításával Cine Ferenc állattenyésztési segédagronómust bízta meg. Az első szállítmány vásárolt borjú augusztus első felében érkezeit meg a gazdaságba. Az előírásoknak megfelelően felkészült a gazdaság a borjúk nevelésére. Az első napok problémái csupán az itatásra való szoktatás nehézségei voltak. Erre ugyan számítottak a gazdaság szakemberei és ez csak tih’eleru kérdése, míg egy szopáshoz szokott borjút az itatásra szoktatnak, de volt eg.v dolog, amire nem számítottak. — Amikor a borjúk megtanulták a jtejivást, gyakori volt a felfúvódás* Volt olyan éjszaka, hogy négyszer is hívták az istállóba, hogy már újra felfúvódott két-három borjú. A borjúk közül hármat .kényszer- vágásra keltett adni. Cine Ferenc nemcsak azért nem tudott aludni, mert gyakran felkeltették. hanem bántotta, hogy munkája ennyire sikertelen. Mint kezdő agronóimis, gyakran fordult panasszal az idősebb, tapasztalt agro- nómusokhoz, akik közül különösen Kárpáti Árpád tartotta szívügyéinek a borjúk mesterséges nevelését. Cine Ferenc Kárpáti Árpád agro- nómussal többször is felülvizsgálták az itatás végrehajtását, de mindig csak azt állapították meg, hogy az előírt hőfokú és mennyiségű tejet kapják a borjúk a meghatározott időközökben. A tisztasági rend. szabályokat is betartják. Hosszabb megfigyelés után rájöttek: mindig csak azok a borjúk fúvódnak fel, amelyek mohón isszák a tejet. A kényszervágások során rájöttek, hogy a tej ezeknél a borjúknál nem az oltógyomorba kerül, mint ahogy a szopósborjúknál kellene, hanem a mohó ivás folytán egyenesen a l>endőbe. A benűőhen nincsenek meg azok az ellenanyagok, melyek a tej oltódásánál képződő gázokat lekötnék, ebből következik a felfúvódás. Azt már megállapították, hogy miért és hogyan fúvódnak fel a borjúk, de az ellenszerét nem ta- látták meg, illetve nem tudták megakadályozni, hogy a borjúk ne igyák mohón a tejet. Különféle módszerekkel próbálkoztak: facsecseit készítettek a borjúknak,' ni itató edénybe deszkafedőt raktak ;; tejbe, mely a tej tetején úszik, s csak lassan engedi szürcsölni a tejet. Ez sem sikerült. A mohó borjúk továbbra is felfúvódtak. Próbálták azt is, hogy egy-egy ; deői rejet öntöttek egyszerre az itatób-i. A kísérlet sikerült, a borjú nem fiivódott fel. Ez azonban hosszadalmas munka, ami nagyüzemben, tömeges nevelésnél nem valósítható meg. Kárpáti Árpái, agronóinus szabad idejében ebijen az időben vagy --az Istállóban, vagy a műhelyben tózkodott, mindig azon gónéSHfíb zott, hogyan lehetne olyan édébyf szerkeszteni, amiből a borjú ne tudná mohón inni a tejet. Hosszú gondolkozás után Kárpáti Árpádnak támadt egy ötlete. A gép műhely i csoportvezetővel, Szlávik élv- társsal megvitatták az edény elkészítésének tervét és azonnal munkához láttak. Az újítás Igen egyszerű és a célnak teljesért megfelelő. Az új itató két edény összeforraszt ásából áll, melyeké); egy csappal ellátott cső köt .össze. Egy ötliteres bádogtartályhoz ho.z- záforrasztottáfc az itatóedényf olyan formában, hogy a tartály Átér hány centis lábakon áll, így a ’ ’feneke magasabban vau, mint ‘az itató edényé, így a két edényt összekötő csapon az utolsó cseppig átfolyik a tej az itat óba. A tartályt masszív bádoglemezből készé tették, aminek a falát félliterenkin ;1 megjelölték, . így egyszerre a béíé-i öntött tejet meg is mérik, nem ke1!' külön líterezgetni. A két edpnrj, olyan vastag fura.tú cső köti 'feeze, hogy a tej körülbelül, olyan sugárban jön, mintha szopná a borjú. Ezáltal arra van kényszerítve a mohó borjú is, hogy lassan szürcsölgesse a tejet. Azóta a gazdaságban egyetlen felfúvódás sem volt. Ezt az újítást szeptember 15-én vezették be. Az újítás nemcsak abban látszojT meg, hogy megszűnt a felfúvódás és nem volt több kényszervágás, —• hanem a súlygyarapodásban is. — Augusztusban a borjúk súlygyarapodása napi ötven deka volt. Szép-“ tembérben, amikor a hónap közepétől az újítás bevezetésével megszűnt a fúvódús és a hasmenés (mert a rendszertelen írásból. legtöbb esetben ez is bekövetkezett), a súlygyarapodás napi 87 deka volt. Októberben az átlagos napi súlygyarapodás már 107 deka volt. . Kárpáti Árpád sokait forgíftja , a szovjet mezőgazdasági szakemberek írásait. A szovjet emberektől tanulta meg, hogyha nehézségek varinak, nem szabad elcsüggedni, ; hanem minden erőnkkel a megoldás lehetőségeit kell keresni. Kárpáti Árpád azok közé a szakemberek közé tartozik, akik nemcsak a fize-' lésükért dolgoznak, hanem érzik,. hogy az ország, a dolgozó nép javát szolgálják, ötéves tervünk sikeresebb megvalósításán fáradoznak, amikor a tudósuk maximumát,,, adják. . .
