Néplap, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-13 / 266. szám

N ÉTI A P 1052 NOVEMBER 13, CSÜTÖRTÖK PÁRTÉPÍTÉS i Népi ülnökök választása Krősítse sorait a munkában kitűnt dolgozókkal a kocsordi Vörös Csillag tsz. pártszervezete 1949-ben, amikor megalakult Ko- osordon a Vörös Csillag termelő- csoport, a szövetkezeti gazdálkodás cinarcosai közt ott voltak a falu legjoob kommunistái. Megértették a párt, Rákosi elvtárs útmutatásait, ezért kezdeményezték a tszcs.- alakílásí. Már az első esztendőben pártszervezetük is volt, 33 taggal. A kommunisták példás munkája nyomán, mehet a gazdaság felvirá­goztatásáért végeztek, egyre töb­ben csatlakoztak az élcsapathoz, egyre többen kérték felvételüket a pártba. Ma már hatvan tagja van a tsz. pártszervezetének. A pártszervezet jó munkája és a kommunisták példamutatása nagy mértékben hozzájárult a szövetke­zet gazdagodásához, gyarapodásá­hoz. Megyénk leghíresebb szövetke­zetei közé tartozik ma már a ko­csordi Vörös Csillag. A 28 hold öntözéses kertészet eb­ben az évben 350—40U.000 forint körül jövedelmezett. Azonfelül pe­dig minden családnak bőségesen ju­tott a kertészetben termelt zöldsé­gekből. A (agjelöltfelvétel visszaesése A pártszervezet növekedésében, erősödésében azonban ez év tava­szától visszaesés tapasztalható. Ebben az esztendőben mindössze nyolc új tagjelölttel növekedett a pártszervezet, de tavasz óta egy új tagsági könyvet, vagy tagjelölt iga­zolványt sem adtak ki. Igaz, hogy már 60 tagból álló pártszervezete van a Vörös Csillagnak, de az ed­digi eredmények senkit sem jogo­sítanak fel arra, hogy lemondjon a pártszervezet további erősítéséről. Természetesen nem akármilyen növekedésről van szó. A párttal szemben követnek el lelkiismeret­lenséget, ha csak azt tartják szem­eién, hogy „vegyünk föl már vala kit mert különben kikapunk a já­rástól”. A tavaszon felvett tagje­löltek közt is van olyan, akit a mulihavi taggyűlésen ki kellett zárni, mert nem törődött a párt­iul, nem végzett sennlyen pártmim kát. Ezt a tagjelöltet nem a szö­vetkezet legjobbjai közül válasz­totta ki a pártszervezet ős a felvé­tel után sem nevelték. De még sokkal súlyosabb hibát is elkövettek azzal, hogy nem körül­tekintőek, nem vigyáznak a párt tisztaságára. Ébertelenség volt fel­venni Bodö Péter mezőgazdászt, akinek kérelmét a járási pártbizott­ság aizzia! a jogos indokkal másí­totta vissza, hogy kulák szárma­zású. A titkárnak nem a gazdasági ügyeket kell intéznie Ezek a hiányosságok elsősorban abból adódnak a kocsordi tsz. párt­szervezeténél, hogy a párttitkár, Laczkó elvtárs beletemetkezett a gazdasági ügyek intézésébe. Nem törődik a pártszervezet ügyeivel, azz-al sem, • hogy a pártesoportok dolgozzanak, hogy neveljék a bizal­miak a hozzájuk tartozó tagokat, tagjelölteket. Azzal sem törődik Laczkó elvtárs, hogy a pártszerve zet tagjai, tagjelöltjel pártmunkát végezzenek, hogy a legjobban dol­gozó pártonkfviiliek is pártmeg- bizatáist kapjanak és ezzel közelebb kerüljenek a párthoz, a szervezeti élethez. Horváth Márton elvtárs a KV ülésen mondott beszédében ar­ról a veszélyes jelenségről is szólt, hogy a párt titkárok a párbmuukü helyett, a pártszervezet erősítése helyett gazdasági munkát végez­nek. Laczkó elvtársijaik is tanúin! kell ebből a figyelmeztetésből: nem a szövetkezetét kell Irányítani, ha­nem a vezetést ellenőrizni, a jó gazdasági munkát jó pártmunkával segíteni a szövetkezet megszilárdí­tását, a pártszervezet megerősödé­sét támogatni. Vannak a Vörös Csillag termelő­szövetkezetben is olyan tagok, akik­ből helytálló kommunisták vállná- aak, csak a pártszervezetnek, a párt csoport oknak nevelni kellene őket, A szövetkezet 340 tagjából szép számmal találnának olyan dolgozókat, mint Jakab N, István, Csák Juliánná, Jakab Elvira, Ja­kab K. Károly, akik a szorgos munkák idején már hajnali két órakor elindultak dolgozni, hogy kertészetükben minél szebb termést érjenek el, de ezek a tagok az ara­tásnál is legszorgalmasabban dol­goztak. Ha a pártszervezet nem törődik sorainak erősítésével, a DISZ fi­gyelmét sem tudja erre irányítani. A DlSZ-szervezet nem ajánlja tag­jelöltfelvételre a fiatalok legjobb­jait. Pedig a kertészetben nem ke­vés olyan 24—26 év körüli fiatal van, akit javasolhatott volna már a DISZ-vezetőség a pártszervezet­nek felvételre. Amennyire nem törődnek a felvé­tellel, éppúgy elhanyagolják a (a<;jel<i!íeh nevelését is a kocsordi tsz.ben. Az év elején felvett tagjelöltek még mindig nem 1 lettek párttagok és tagjelölt ma­radt Erdei elvtárs is. Erdei Ká­roly elvtárs a tavaszon lépett be a szövetkezetbe és már akkor is tag­jelölt volt. A pártszervezet vezető­sége, a pártcsoportbizuluJiak soha nem sürgették, hogy jelentkezzen át a községi szervezettől és a tsz.-ben végezzen pártmunkát. Er­dei elvtárs pedig kiváló pártmun- <;át végzett és mindennapi munká­jában Is kitűnt, ő az új termelési módszerek legjobb híve a szövetke zehben. Erdei elvtársnak már rég lejárt a tag jelöltség! Ideje, éppúgy, mint a tsz. pártszervezetében csaknem minden tagjelöltnek, s nem minő­sítik taggá közülük azokat, akik megérdemlik. A javulás már megkezdődött a pártszervezetben. Vannak olyan ve­zetőségi tagok, akik foglalkoznak a velük egy brigádban, munkacsa­patban dolgozókkal. Jakab János elvtárs, a pártszer­vezet szervező titkára az építő- brigádban dolgozik. Amikor meg kezdték a tehénistálló építését, előbb eléggé vontatottan ment a munka. Jakab elvtárs azonban meg­magyarázta, hogy uz egész szövet­kezet és mindenegyes tagjának ér­deke, hogy az építés minél hama­rabb befejeződjék. A brigád tagjai valóban hozzáláttak a szorgalmas munkához. Naponta 2.68 munka­egységet is teljesítettek. Az ő ér­demük az, hogy már az új Istálló­ban van a szövetkezet jószága. Jakab elvtáis sokat beszélget a brigád tagjainak a szövetkezet eddigi eredményeiről, arról, hogy mit lettek a szövetkezetért a kom mumisták. Szabó László, Varga La­jos, Farkas Ferenc és még jónéhá- nyain a brigádból a párt tagjait tekintik példaképüknek, őket köve­tik, kitűnnek a munkában s Jakab elvtárs el is határozta, hogy java­solni fogja őket tagjelöltfelvételre. Van tehát lehetőség a pártszer­vezet erősítésére, új tagjelöltek fel­vételére, csak gondos munkát keli végezni. Első és legfontosabb feladatának tekintse a Vörös Csillag párttitká­ra, hogy a gazdasági ügyek inté zéséről áttérjenek a pártszervezet vezetésére, a pártmunka irányítá­sára, a többi között a tag- és tag jelölt felvétel lel kapcsolatos munkák alapos, körültekintő végzésére. A vezetőségi ülésen, a taggyűléseken erről Is legyen sző. A vezetők, a tagság mindig nagy gonddal fog­lalkozzon a pártszervezet erősítésé­vel, a tag- és tagjelöltfelvétellel. ä termelőszövetkezeti gazdálkodás felvirágzásának fényes bizonyítéka lesz a nyíregyházi mezőgazdasági kiállítás November 23-tól 30-lg mezőgaz­dasági és állattenyésztési kiállítás lesz Nyíregyházán. Az egyhetes nyíregyházi mező­gazdasági és állattenyésztési kiállí­tás fényes bizonysága lesz annak, hegy az új növénytermelési és ál­lattenyésztési módszerek győzelme mezőgazdaságunkban — kiváló ter­mést, az állattenyésztés hozamának növekedését jelenti. Fényes bizony­sága lesz annak, hogy a nagyüzemi gazdálkodás felvirágzása a falud dolgozók jólétének növekedését je­lenti. Megmutatja, hogy az idei aszályos esztendő ellenére is kiváló termelési eredmények születtek azokban a termelőszövetkezetekben és termelőcsoportokban, amelyek ben a szövetkezeti vezetők nagy gondot fordítottak a munkaszerve­zetek megerősítésére, a munkafe­gyelem megszilárdítására, nagy gondot fordítottak arra, hogy az élenjáró szovjet agrotechnika ta­pasztalatait a t al,uj m íi vei ésnél és az állattenyésztésben alkalmazzák. Kiváfó terméseredmények a jó talajmunka, az idejében A kiállításra számos szabolcs- szatmári szövetkezeti gazdaság hoz kiállítani való mintát azokból a terményekből, amelyekből az idén is bőséggel takarítottak be a jó munka nyomán. A tiszadobi „Táncsics” milliomot termelőszövetkezet elhozza a kiál­lításra annak a dohánynak a min­táját, amelyből az idén nyolc má­zsás átlagtermést takarítottak be. Ugyanakkor mintát hoz abból Ä nyári ültetést! burgonyából, amely 55 mázsás átlagtermést hozott; ab­ból a kukoricából, amely a zátonyi ötitözőmü, az öntözés segítségével 37.41 mázsás átlagtermést hozott. Bemutatják a „Táncsics” növény­termelői a kiállításon azt a szovjet „durum”-búzát, amely legelőször nekik hozott bő termést a megyé­ben. S elhozzák a kiállításra nap­raforgótermésük mintáját is. amelyből holdanként (összesen 20 holdról) 9.5 mázsás átlagot takarí­tottak be. A tiszalökl „TTj élet” termelőszö­vetkezet jó őszi munkája, s a gon­dos növényápolás eredményekén: 150 mázsás átlagot takarított be az idén is cukorrépából, 220 mázsás holdanként! átlagot takarmányré­pából. Szép répáikat bemutatják a kiállításon burgonyájukkal együtt amely a gondos munkáért az idén is 60 mázsás holdanként i terméssel fizetett. Kukoricájukat is elhozzák amely az idei szárazság ellenére is 30 mázsás holdanként! átlaggal há­lálta meg a jó őszi talajmunkát, a négyzetes vetést, a pótbeporzást, a gondos ápolást. A kótaji „Lenin” végzett vetés nyomán tsz. 17.70 mázsás átlagtermést hozó búzájából hoz mintát. A számos- kéri „Uj élet” termelőcsoport 90 holdon átlagosan 14 mázsás búza. aratott az idén holdanként, mert idejében végezték el az őszi vetést szovjet, keresztsoros vetési mód­szerrel. A tyukodi „Előre” tsz. jarovizált árpájuk 12 mázsás hol­danként! terméséből hoznak muta­tóba, a fényeslitkei „Fürst Sándor” tsz. még a tiszadobi „Táncsics” ter­melőszövetkezetnél is szebb. 11 má­zsás dohányból hoz mintát, s be mutatja kiváló almatermését, a ko­csordi „Vörös csillag” tsz. az öntő zéses konyhakertészet szép termé sót mutatja majd be — bizonyítva termelőszövetkezeti gazdálkodásunk felvirágzását. A minisztertanács rendeleté értel­mében az 1953 január 1-től mű­ködő új népi ülnökökéi választani fogják. A járásbíróság népi ülnö­keit a járási, a megyei bíróság népi ülnökeit a megyei tárnics vá­lasztja meg. A népi ülnökök vá­lasztás úiján nyert megbízatása két évre szól. A tanácsoknál most folyik a, vá­lasztások előkészítése, a rnegyé ben és járások bau az ipari üzemek, cermelőszöve,kezeli csoportok, tö megszer vezetek olyan dolgozókat javasolnak a tanácsoknak megvá­lasztásra, akiket politikai öntuda tűk, gazdag élettapn »ztwla.uk:, fedd­hetetlen múltjuk méltóvá tesz arra, hogy a bírósági eljárásban, mint népi ülnökök a dolgozó népet kép­viseljék. A megválasztandó ülnökök, mint ítélőbírák a dolgozó nép meggyé ződését fejezik ki. Havékonyan köz­re kell működniök abban, hogy a népi demokrácia rendjét, törvé­nyeit megsértő ellenséges elemük elnyerjék méltó büntetésüket, hogy a bírósági eljárások és határozatoa szilárdítsák az állami fegyelme,., igazságszolgáltatásunk védje és biztosítsa a dolgozók jogait, mara déktaliaiiul eleget tegyen annak a nevelő feladatnak, amely a szocia­lista bíráskodásnak elsőrendű hiva­tása. Megyénkben az ipari üzemek, termelőszövetkezeti csoportok és más munkahelyek dolgozói minden­hol megértették a választás jelen­tőségét és az élenjáró, legbecsüle- tésabb dolgozókat jelölik. Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy erősíteni kell a proletárdiktatúra államát, annak szerveit. A mi bíróságunk a pröletárdi'k1',atúra bírósága. A bíró­ságok megerősítése a törvények kö­vetkezetes érvényesítését jelenti. Szorosabbra fűzzük a dolgozó nép és a bíróság közti kapcsolatot, mert a mi törvényeink a dolgozó nép akaratát fejezik ki, a dolgozó nép érdekelt védik. Az igazságszolgáltatás népi jel­lege elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a nép az üinökök útján részt vesz a bíráskodásban. A tőkés országok legtöbbjére jel­lemző az államapparátus fasizáló- dása. A bíróságok összetétele teljes mértékben biztosítja, hogy ne le­gyen másra felhasználható, mint a dolgozók tegciníkusaibb és legbes- tiiálisabb elnyomására. A Beloian- nisz-per és sok más hasonló ezer, mindenki előtt világossá teszi, hogy mire használja fel a kapitálisul állaim a burzsoá bíróságot. A ha­ha, tadó erők, elsősorban a kommu­nisták ellen használja fel azokat. Még élénken él tudatunkba®, hogy a Horthy-fasizmus hírhedt ötös tanácsai milyen törvénytelenül, mi­lyen elfogultsággal juttatták bitó' ra, fegyházba, oörtönbe a dolgozó nép jogaiéit harcoló kommunista kát: Rákosi elvtársat, Vas Zoltán elvtársat és a többi bőst. A mi tárgyalásaink nyilvánosak. Mindenki ellenőrizheti, hogy a nép jírésága kik felett és mi miatt ítélkezik. Napról-napra mindenki megfigyelheti, hogyan sújt le bíró­ságunk a népi demokratikus álla­munk rendje, biztonsága ellen törő kulák okra, tőkés elemekre, a sza­bóra lókra, kémekre, diverzánsokra, az üzérkedőkre, á ni halmozókra, a munka- és béríegyo.em lazíióira, a .ársadalmi vagyon fosztogatóira, a dézsmaszedő papokra, feketevágók­ra, spekulánsokra. A mi bírósá­gunk a dolgozók személyét, mun­kával szerzett javait, társadalmi rendjét, népgazdaságát védi. A népi ülnökök választása a szo­cializmus építésének új győzelme lesz, a szocialista igazságszo.gálta- lás újabb erősítését fogja jefeeieni. Szeszák Gyula, a megyei bíróság elnöke. 47 forintos munkaegység,.. — Tan annak, aki meg nem issza — mondja tréfásan ans öreg Orha Miklós. At­ta» hozzáteszi: ö úgy gondolja, van annak, aki mindig becsülettel helytáll a munkában, sose préda, sose sza- lasztja el az időt, nem hev-erészik, mikor a munka dandárja van. Rábólogat a kálló- semjéni „Uj élet” tszcs, többi tagja, akik együtt lapozgatva az újságot, éppen arról ol­vastak, hogy milyen szépen fizetlek a csá­szárszállási földek az ottani „Uj alkotmány’’ termelőszövetkezet tag­jainak jó munkájáért. Gyakran olvasgatnak újságot szabad idejük­ben, azt tartják, sok tapasztalatot lehet sze­rezni belőle. 8 ahogy egy egy szövetkezetről olvasnak, leszögezik a szín igazságot. Hogy hiába volt az idei esz tendö aszálya, — ahol. megfogták a szövetke­zetben a munka végét, ott nem a szárazság, hanem az emberi aka­rat győzedelmeskedett. Nem, is mondhatja senki a semjéni „Uj élet" tagjaira, hogy va­laha is elmulasztották a munkát. Huszonnégy család van együtt eh. ben a termelöcsoport- ban, de senkire se le hét ujjal mulatni, hogy „na ez csak a zsákot szereti tartami”. Min­denkinek megvan a m/t. ga feladata, a maga munkaterülete, azt ”egzi el, azon dóig tik pináig felelősséggel. Meg is van a jó mun­ka látszatja. Mostmár csak össze-öss zene vet­nek néha, hogyan is húzódoztak valamikor a szövetkezéskor. Az egyik azt mondta ne­kik, hogy „jösztölc még egy falas kenyérért könyörögni a -szövetke­zetből” — a másik meg rAkontrázott, hogy „éhen fogtok ott pusz­tulni”. Mintha csak összebeszéltek volna, a zsírosparasztok. Meg a pap is mind ezt sut­togta a fülükbe. — No hím. — így szokta mondani az öreg Orha, — tényleg, majd hogy „éhen nem ve­szünk”. Míg Németi Sándornál harminc esz. tendeig béreskedtem, egy hónapban csak két hétig volt kenyerem. 8 mikor egyre nőtt a „va gyónóm” (a család egy-egy gyerekkel), — hiába kértek azok ke­nyeret, ha nem volt miből kanyaritani ne­kik akár egy vékonyka kis szelctkét is. — Most meg jó fejőstehenem van odahaza, egy ko. oám, tíz darab hat hó­napos süldővel! Beve­zettettem a házamba a villanyt, aztán azt mondtam: „ha már a fényt elhozta hozzám ez a drót, hozza cl ak­kor egy okos masina a világ hangjait is” — és vettem egy rádiót! Toldi Miklós meg ilyenkor rá-rádupláz, hegyhát ,a 47 forintos munkaegységet meg tán’ elfelejted?” — Mert Toldi Miklós ama. lyan számolgató em­ber, kiszámította ö, hogy pénzre fordítva éppen 4"> forintot ér náluk az idén egy-egy munkaegység! Mert a 19 forint készpénz mel­lett természetben még 5 kiló hatvan deka ke­nyérgabona, öt kiló krumpli, négy kiló ten­geri, SS deka cukor, másfél liter olaj és S0 deka árpa jut egy egy munkaegységre. öreg Orha szeme felcsillan ilyenkor a büszkeségtől. Mosoly int egyet, kihúzza hatvan­hat esztendős derekát és kivágja, hogy ,,én pedig kétszáz munka­egységgel szorzóm azt a .}7 forintot!” Aztán — ami szintén az 0 életét gazdagítja — há­rom és félezer forintot kapott a szabadon el­adott gabonáért!” Jóhírű, jómunkds pa­rasztokból átló szövet­kezet a semjéni „Uj étet”. Nem, nemcsak magukra gondolnak. A beadás volt a legelső. Mindenből pontosan teljesítetlek kötelessé­güket, csak a sertés maradt hátra még. Az öreg Orha gyakran mondogatja is, hogy „ha a jányom, aki szö­vőnő'egy újpesti gyár­ban, helytáll az or- szágépitésben a többi munkással, ha a fiam a többi katonával együtt fegyverrel is megvédi a hazát, ak­kor nekünk is helyt kell állni idehaza!” A vetéssel, betakarí­tással időre elkészül­tek. A nagy őszi mun­kák idején még egy öt- ven férőhelyes marha- istállót és egy nyolcvan férőhelyes sertéshizlal, dót is építettek. Mert messze előre lát­nak, kiviruló új életük, az „Uj élet" szövetke­zet formálja őket, s a párt, amely Marezi -Jó­zsef propagandista elv­társat megbízva éppen most nyitotta meg ná­luk 21 szövetkezeti pa­raszt hallgató számára a politikai iskolát... (Faragó Miklós.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom