Néplap, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-11 / 264. szám

I NÉPLAP 1952 NOVEMBER 11, KEDD Propagandistáink felelősségteljes feladata: az SZKP XIX. kongresszusa anyagának megismertetése Propagandisták megyei tapasztalatcseréje Az ötéves terv nyomában fiz úi tiszaiig Áruház 73 ezer forintot forgaimazot! az első nap Vasárnap délelőtt a megye leg­jobb propagandistái jöttek össze Nyíregyházái!, hogy kicseréljék ta­pasztalataikat, megbeszéljék: ho­gyan készüljenek fel a Szovjetunió Kommunista Pártjainak XIX. kon­gresszusa anyagának és Sztálin .-Ívtárs új, nagyjelentőségű művé- -k anulmányozására. Az értekezletet Bálint Lajos elv­ára, a megyei pártbizottság ofcta- :tei felelőse nyitotta meg. Többek között ezeket mondotta: Nagy, felelősségteljes fetadaf áll most propagandistáink előtt. Az ' iktatásban résztvevő eivtársatokail lueig kell ismertetni! — alkotó mó­don — Sztálin elvtárs legújabb zseniális művét és a Szovjetunió Kommunist a Pártja XIX. kon­gresszusának anyagát. Mint, ahogy Rákosi elvtárs mondotta, a felsza­badulás óta az egyik legnagyobb feladat lesz ez. A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresz- szu&a anyagának tanulmányozása felmérhetetlen segítséget jelent dől. gozó népünknek a szocialista haiztt felépítésében. Megmutatja a ma­gyar dolgozó nép jövőjét, azt, mi­ly eu lesz a mi életünk is. A kon­gresszus anyagának tanulmányozá­sa jobb munkára serkent, elmélyíti a hazaszeretetet, a Szovjetunió iránti hűséget. A propagandisták feladata hatékonyan elősegíteni azt, hogy az Iskola hallgatói erőt merítsenek az anyagibél. Ezt csak úgy tudják elérni, ha legelsősorban maguk sajátítják el azt teljes egé­szében, ha megfelelően készülnek fel úgy az előadásra, a vitaveze­tésre. El kell érni azt, hogy ezen anyagok tanulmányozásánál egyet­len hallgató se hiányozzon az isko­lákról. Kx csak úgy érhető el, ha a propagandisták nemcsak az isko­lákban foglalkoznak a hallgatók­kal, hanem meglátogatják őket, személyesen beszélgetnek velük. Bálint elvtárs bevezető szavai után számos hozzászóló mondotta el tapasztalatát, módszerét. Lukács Lajos elvtárs, tiszalöki propagandista elmondotta: „A ta nulás megkezdésekor a hallgatók maik csak a fele jelent meg. Ennek ellenére megtartottam az előadást. A hiányzókat személyesen felkeres­tem, elbeszélgettem velük a tanu­lás fontosságáról. A megválasztott iskolabizalmi és a pártszervezet ve- zetősége is segítséget adott a hiány­zók bevonásához. A rendszeresen járó hallgatók is felelősséget vál­laltak azért, hogy senki sem fog hiányozni. Úri Dezső elvtárs, a kéki Rákóczi termieflőcsoport alapismereti Iskolá­jának vezetője többek közt ezeket mondotta: „Az oktatás megkezdé­sekor háromtagú bizottságot vá­lasztottunk. Az egyik a helyettesem, a másik a faliujságfelelős, a har­madik pedig arra van hivatva, hogy gondoskodjon az anyagok szét ősz fásáról. a helység tisztaságáról, fű­téséről. Különösen szeretném alá­húztál a faliújság fontosságát. Az iskola faliújságján megjelenhetnek cikkek, amelyek segítik az elvtár­sak tanulását, — bírálatok, ame­lyek a hanyagokat, hiányzókat jobb munkára serkentik és ezenkívül le­hetnek rajta szemléltető segédesz­közök. Most például itt lesz a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusa anyagának és Sztálin elvtárs hatalmas jelentő­ségű müvének tanulmányozása. A faliújságra kifüggesztünk különböző térképeket, grafikonokat, amelyek azt ábrázolják, hogyan változik meg a Szovjetunió az ötödik öt­éves terv során, miképp emelkedik az egyes termékek termelése, a dolgozók életszínvonala. Sztálin elvtárs müvének és a XIX'. pártkongresszus anyagának tanulmányozása nagy elmélyülést követel. Legelsősorbam a propa­gandistáktól. De ez még nem ele­gendő. Ezért határoztuk el, hogy az egy helyen dolgozók és az egymás­hoz közellakók együtt tanulnak ott­hon.” A hozzászólások után Bálint elv- társ a megyei pártbizottság nevé­ben a legjobb propagandistáknak, Úri Deziső, Nagy Lajos és Karsai Imre elvtársaknak könyvjutalmat adott át. Békeér tekesiet Bak talár ánthásán November 8-án, reggelre kelve az őszi vihar végigvágott ostorával a felhőkön, azok sötéten, riadtan uyargalásztak az égen, záport zú­dítva az emberek nyakába. Az uta­kat feláztatta az eső, tócsák, la­tyakok lepték el a keréknyomokat. Azonban a szél és eső ellenére ko­csira ültek a vajai, ramocsaházi, őri békeküldöttek és megérkeztek a bafctalóránitházt járás küldöttvá- iasztó békeértekezletére. Suhogva rázta le ködmönéről a vizet özvegy Asztalosné, aztán leült a lócára és türelmesen várta az értekezlet kezdetét. Amikor felállott K. Kovács András, a vajai Rákóczi termelő­szövetkezeti csoport őszhajú, nagy­bajuszt! elnöke s ünnepélyes, zengő hangon megkezdte beszámolóját, úgy érezte mindenki, hogy tulaj­donképpen nemcsak a járás béke­küldöttei ülnek itt, a helyi jmvt- szervezet lobogó», feldíszített ter­mében. A falak mintha leoinlanú- nak és ragyogó napsütésben a világ minden egyszerű emberének, orosz­nak, ukránnak, kínainak, német­nek, angolnak, magyarnak hangja hallatszott volna ellenállhatatlan erővel: Békét akarunk! Megillető- dött, mély csend honolt a terem­ben, amikor Kovács András így be. szélt! ’’Százmilliókkal együtt test­véri összefogásban menetelünk a béke útján. Talán ugyanebben az órában tartanak békeértekezletet a kommunizmus építkezéseinek tövé­ben, talán ugyanebben a percben beszélnek a békéről a francia asz- szonyok, az angol dokkmunkások, talán ugyanebben az órában vitat­ják a békeharc kérdéseit a messzi Korea lövészárkaiban is .. üzek az egyszerű munkások, kétkézi parasztok, fejkendős szövetkezeti asszonyok, pedagógusok jól érezték azt a hatalmas erőt, amely összeköti a békéért harcoló népeket — de érezték nagy, igen nagy felelősségüket is az emberiség sorsa, békéje iránt. Molnár János, a nyírmadai ál­lami gazdaság élenjáró brigádveze­tője szólalt fel előszói'. Bátor han­gon jelentette: „Gazdaságunk dol­gozói határidő előtt fejezték be az őszi betakarítást, vetést.” Utána Asztalos Istvánné, ramocsaházi dolgozó parasztasszony kért szót. Két gyermeke van. Arca tele van sok-sok gondbarázdával. Szemének fénye azonban töretlen és messze csengőén szárnyalt a hangja: „Asz. .zonyok! A háborúban sírva borul­tunk egymás nyakába. Mást nem tudtunk tenni férjeinkért, drága gyermekeinkért. Most hozzászólha­tunk szabadon, egyenjogúan azokhoz a kérdésekhez, amelyek bennünket a legjobban érdekelnek. Hát szól­junk hozzá asszonyok, feleségek és lányok! Ne engedjük, hogy újra ránikszabaduljon a háború.” C mintha ezeken a szavakon lelkesedne, állt fel Darabos elvtárs, a ramocsaháziak őszhajú foékebizottsági elnöke: „Kijelen­tem itt mindenki előtt, hogy a mi községünk helytáll. Kijelentem, hogy utolsó csepp vérünkig, lehele­tünkig harcolunk a békéért í” Egyszerű szavak voltak ezek, de mégis mennyi láng, lelkesedés, ne­mes érzés tette őket drága kin­csekké. A nép hangja volt ez! Gyóni, az őri fiatal küldött így beszólt: „Nem akármilyen békét akarunk. Nekünk drága a szabad­ságunk s ha kell, fegyverrel a ke­zünkben s helyt tudunk állni. — Hegyiné, a baktalórántházi tszcs, egyik tagja lassan, megfontoltan beszélt, de a lassan kiejtett szavak­nak mély értelmük, súlyuk volt: „Sztálini elvtárs elküldte katonái­val házainkba a békét. Sztálin elv­társ elküldte katonáival azt a kö­vet, ».mellyel megalapoztuk a szo­cialista, mezőgazdaságot hazánk­ban. A mi csoportunk is részecské­je ennek a kőnek.” Az idős asszony hangja itt felosattant: „Nincs olyan erő, amely ezt a követ meg­ingathatná !” Nagy Ferenc, a leve­lek! békeküldött erősen megfogad­ta: behozzák lemaradásukat a be­adási tervek teljesítésénél, a har­madik békekongresszus időpontjáig nem lesz olyan dolgozó paraszt, aki ne teljesítené becsülettel kötelessé­gét! Varga Ferencit é, besenyőül küldött is arról beszólt, hogy hely­reigazítják a hibát és az őszi mun. kában előretörnek. Bcdndí Mihály, aki Levelekről jött el Baktalóránt- házára erre a napra, arról szólott, hogy a nép ádáz ellenségei, a ku- lákok akadályozzák a haladást. — Gyűlölettel telített szavakkal hívta fel, a jelenlévők figyelmét: „Aki a békéért harcol, annak a béke el­lenségei, a kulákok, sötétlelkü pa­pok .ellen is harcolni kell!” így tárgyaltak, vitatkoztak a be csületés emberek legnagyobb ügyé­ről, a béke ügyéről a baktajóránt- hazi járás küldöttei ,a dicsőséges Nagy Októberi Szocialista Forra- rp-tam 85. évfordulóján. TVT em messze a tanácskozás szín- ■*-” helyétől, a baktalórántházl temetőben süppedtliantú sírok so­rakoznak s rajtuk friss piros és fe­hér virágok. A fejfákon szálkás he­tükkel vésett nevek olvashatók: „Tolnai István, Várnai Emil, Kóc Sámuel, Dediüszki Ernő...” Október fiai, a Magyar Tanács­köztársaság hősei nyugos'znak a sí­rok mélyén. 1917 november 7-ón este fehér galamb röpült fel Péterváron s nem sokkal azután villámnál sebe­sebben szaladt szét a hír a világ népei között, hogy a vérben és tűz­ben született szovjet államnak, a világ első munkás parasztállamá­nak szava a békéről szól! Meg­gyötört, megkínzott emberek, köny- nyező özvegyek, síró gyermekek is­mételték áhítatostul ezt a szót: Béke. A nép legjobbjai felemelték öklüket, hogy elpusztítsák a há­ború fenevadját! Ott küzdött a békéért és szabadságért a huszon- négyéves dombrádi eselédfiú, Tol­nai István, az idős .kisvárdal tanár, Várnai Emil, a két gógényi pa- rasztfiú, akik testvérek voltaik és még sokan mások. 1919 májusában hiába mutatott tavaszt a naptár, Baktán komoran gyászolt az ég, eső hullott a, föld­re. A baktaJórántházi szegények rémülten szaladtak be az utcáról s bújtak el házacskáikban. Az úton kakastollas csendőrök, román im­perialista pribékek közeledtek, rö­högve, kiáltozva hajtottak maguk előtt tíz mezítlábas, szakadtruhájú véres embert. Tolnaiék voltak. — Hátukra csúfolkodva rajzoltak fe­hér keresztet, A papok ..magá’loz- ibatták" őket. Maguk ásatía sir szélére állították valamennyinket s agyonlőtték a béke katonáit... \ bókeértekezlet napjára vir- rációra a sírokon friss virá­gokat talált a reggeli fény. üzenet és jelentés volt ez, amely így hangzott: „Magyar vörösbatonák Lenin és Sztálin harcosainak köve tői! Mi, a baktalórántházi járás békeharcosai, akik immár szabad Ságot nyertünk s nagy léptekkel1 sietünk előre a boldog szocialista hajlókhoz vezető úton, jelentjük: hiába mesterkednek azon a hábo­rús gonosztevők, hogy rárontsanak édes hazánkra, hogy milliók véré vei, szenvedésével harácsoljanak új milliárdokaf, mi helytálltaik’ Esküszünk, drága véretekre amely egyiit hullott azoknak a proletá roknak vérével, akik Oroszhonban j harcoltak a népek békéjéért és I szabadságáért, s úkik elküldték fiaikat, a szovjet katonákat hoz-1 zánk a szabadsággal: helytállta1' az élet csatájában!” 8. / Tiszalökön is, mint minden helyen, a dől. go:ó parasztság meg­nő vekedett árui gémje i megkövetelik, hogy az eddigi kis, szatócsjelle. gil boltokat áruházak­ká fejlesszük. Ezért határozta cl a földmíí- vesszövetkezet, hogy Tiszalökön, amely a közelmúltban lett szö­vetkezeti község, egy áj áruházat adjanak át a dolgozó paraszt­ság rendelkezésére. Az áruház megnyitá­sára igen sok dolgozó paraszt jött, el. A meg­nyitó beszédet a járási szövetkezetek titkára mondotta. Többek közt hangsúlyozta.- „A dol­gozó parasztoknak ma mar lehetőségük nyílt arra, hogy falun is jó- minőségű ruházati, és egyéb iparcikkek állja­nak, rendelkezésükre nagy választékban." A-r új áruházban az első vevő Dallas Mar­git Uszodádat termelő­szövetkezeti tag volt, aki rádiót és egyéb cik­keket vásárolt. Elmon­dotta, hogy ezeket az árukat először Nyír­egyházán akarta meg­vásárolni, de miután híre ment, hogy a já­rás székhelyén nyűik egy új áruház, itt vásá­rolt. 8 ez nagyon jó, mert nem leli a vásár­lás miatt Nyíregyházá­ra bejárni. Itt falun v ugyanolyan min őség í árut lehet venni,, mini a ’»'árosban. Az áj áruház elsn napjai már megmutat ták a dolgozó paras: tok mai szép életét azt, hogy sohasem volt ilyen jólétük. Az eDt. nap délelőttjén két rá­diót, hat, órát, nyolc tűzhelyet, 25 vödröt, nagymennyiségű so i min earn t, hetven pár cipőt és jelentős meny. nyiségü text Hanyagot vásároltak. Az áruház inegnyitásának napján 73 ezer forint, volt a forgalom! /.SUKK MIKLÓS ME SZŐ r Már hetvenre nőtt meg a kukoricát és harmincháromra a burgonyát szabadon értékesítő községek száma Egyre nő azoknak a községeknek és szövetkezeti gazdaságoknak a száma, amelyek az állaim iránti kötelezettségek pontos teljesítésé­vel megkapják a burgonya, illetve a kukorica szabadpiaci értékesítésé­nek jogát. A begyűjtési miniszter sí. a bölcs- szatmári meghatalmazott­ja je’entette, hogy a napokban kapták meg a kukorica szabad ér­tékesítésének kedvezményét Ramo- caaháza, Petmeháza, Apagy, Bese­nyőd, Vaja, Gemzse, Olcsva, Olcs- vuapáti, Tivadar, Szamostatárfalva, Cégónydányád, Szamoskér, Győrte- lek, Szamos-szeg, Paszab, Szabolcs és Vencsellő községek, ugyanakkor pedig a petneházi Szabad Föld, a vajai Rákóczi, a porosaimat Dózsa, a tyukodi Rákosi és Kossuth, a számostatárfalvi Ady, a szamoskér! Uj Elet és a szamosszegi Dózsa szövetkezeti gazdaságok. A íukoricát szabadon értékesítő Községek száma ezzel -hetvenre, a szövetkezeti gazdaságoké pedig het­venkettőre emelkedett. Ugyancsak a napokban kapták meg a burgonya szabad értékesíté­sének jogát Pusztadobos, Ramocsa- báza, Mándok, Lövőpetri, Zsurk, Tiszaadony, Szamostatárfalva, Győrietek, Szasnosszeg, Szamoskér és Oégénydíányád községek dolgozd parasztjai,. együtt a győröcskei Uj Föld, a győröcskei Uj Élet, a tyu­kodi Rákosi és Kossuth, a nyír­meggyes! Dózsa és Szabad Föld, a szamosisziegi Dózsa, a szamoskéri Uj Élet ,a nyíntwad Vörös Hajnali, Béke, Petőfi és Szabadság szövet zetii gazdaságok. A burgonyát szabadon értékesítő községek száma ezzel harminchá­romra, a szövetkezeteké pedig öt­venkilencre növekedett. A szabolcs-szatmármegyei M. É. H. vállalat lett az első a vasgyíájtésbeii A vaegyüjtö-napok eredményeként egyre több vashulladék gyűl össze a. M. É. H. vállalat gyűjtőhelyein. — A M. É. H. vállalat eddigi gyűjtési eredménye megyénkben 4.643 mázsa vas és 6.085 kiló színesfém, b ezzel elsők lettek a megyék közötti ver­senyben. Legjobb eredményt a megyében, de az országban is a vásárosnaményi M. É. H. telep ért el, ahol 433 mázsa vashulladék gyűlt egybe. Második helyen áll országos viszonylatban is a tiszalöki átvevőhely, ahol 322 má­zsa hulladékot vettek át. Hátulkullogó maradt mindvégig a csengeri átvevőbe!}', ahol mindössze 195 mázsa vashulladék gyűlt össze. A vállalatok hulladékgyűjtésében kimagasló eredményt értek el a Nyíregyházi Útfenntartó Vállalathoz tartozó tarpai kőbánya dolgozói, ahod üzemtisztogatássail két vagon vasat gyűjtöttek össze. A két vagon vas­hulladékot be is szállították a M. É. H. vállalat vásárosnaményi átvevőhe­lyére. Szabó János írja a kemecsei járás­ból, hogy a kemeesei állami gazda­ság dolgozói jól megszervezett gyűj­téssel már az első napokban 55 má­zsa, fémet szállítottak a gyűjtőhelyre. Példásan dolgoznak a begyűjtésben a berkeszi és kemecsei általános iskolr tanulói, ahol 15 mázsa vasat gyü.: tottek. A nyírbogdányi üzem dolgo­zói 140 mází*a vashulladékot adtai, államunknak. A demeeseri általános iskola tanulói azonban semmit sem tettek a huiladékgyüjés sikere érde­kében. _ __V-'w'*' ciiínyös, kenyeimes, biztonságos AZ „ŐSZI VÁSÁRRAL” kapcsolatos árleszállítás november lö-ig, már csak ö napig tart. — Szerezze be — a vá­sár időtartamára leszállított árakon — szükségletét a NYÍREGYHÁZI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT és a NYÍRSÉGI NÉPBOLT üzleteiben. Egy eamottos vaskályha sürgősen | eladó. KaÜnin-utca 54. A Nyíregyházi Srőmtí technikusi, | vagy gyakorlott műszaki rajzolót ke- j rés felvételre. BÉKE-MOZI; fél 5. fél 7. féj 9 órakor: i Előre tengerészek. Ifjú tenge, j részek erőpróbája. \ DÖZSA-MOZI: 4. 6. 8 órakor; Boldogság felé. j T.egűjab bolgár film n bolgár : nép életéről. SZABOLCS-SZATMÁRI NÉPLAP Felelős szerkesztő : Siklósi Norbert Felelős kiadó: Győré József Szerkesztőséi : Nyíregyháza Dózsa György-u. 5. Tel.: 13-70. 32-77. Kiadóhivatal: Nyíregyháza Zsdánov-U. 1. — Te-leíon: 30-00. Szabolos-Szatmármegyei Nyomdaipari Vállalat, Nyíregyháza Dózsa Cyörgy-utea 5. szám. F. v : Szilágyi József.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom