Néplap, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-04 / 259. szám

NÉPLAP 1052 NOVEMBER -1, KEDD l'ARTÉPÍTÉS it Jobb népnevelőmunkával, a kommunisták példamutatásával harcoljon a balkányi pártszervezet a begyűjtési terv teljesítéséért Balkány község, mint ahogy azt már lapunk vasárnapi számában is megírtuk, nem áll rosszul a be­gyűjtésben. A falu dolgozó paraszt­jainak jórésze már eleget tett az állam iránti kötelezettségének, és ezzel bebizonyította azt, hogy nem­csak szavakban, de tettekben is harcol békénk és szabadságunk megvédéséért. Ha azonban megnéz­zük milyen munkát végzett a párt- szervezet azért, hogy a község tel­jesítse tervét, hogy a falu becsü­letes parasztjai minél előbb szabad­piacra vihessék terményüket — azt láthatjuk, hogy bizony nagyon sok még a tennivaló a pártszervezet munkájában. Mindenekelőtt kezd­jük azon, hogy a községben 8 dol­gozó paraszt tagja pártunknak és közülük négy még mindig adósa államunknak. Vájjon hogyan tudja a beadás maradéktalan teljesíté­sére serkenteni a falu pártonkívüli parasztjait a pártszervezet, ha a párttagok egy része rossz példát mutat Az alapszervezet vezetőségének fe­lelősségre kellett volna vonni eze­ket a párttagokat: Tóth János uba- pusztai dolgozó parasztot azért, mert 074 kiló burgonyával, 153 kiló forgóval tartozik, Lehel Sándort a 11 mázsa krumpliért és a 78 kiló forgóért, Múlik Györgyöt a ü02 kiló burgonyáért, 90 kiló tengeriért és a 212 kiló napraforgóért, Pász­tor Sándornak szintén van még bőven adóssága, amiért a pártszer­vezettől még komolyabb bírálatot sem kapott. Itákosi elvtárs a járási titkárok országos értekezletén mondotta: ,.A mezőgazdaságban elsősorban a jó beszolgáltatás méri a jó politi­kai munkát, nemcsak a jó termés.” Vájjon jónak nevezhetjük-e a poli­tikai munkát, az olyan pártszerve­zetnél, ahol saját tagságát nem tud­ja a szervezet meggyőzni a beadás jelentőségéről? Pristyákné elvtársnőnek, a köz­ségi alapszervezet titkárának gyak­rabban el kellene látogatni a köz­ségi tanácshoz és ott érdeklődni, hogy a község hogyan áll a beadási terv teljesítésével és megtudni nem utolsó sorban azt is, hogy a kom­munisták példát mutatnak-e a be­adásban. Hanyag munkára vall, ha most, amikor még vau adósság a tervteljesítésben, a párttitkár egész héten felé sem néz a tanács­háznak, nem ellenőrzi a tanács munkáját. Szász elvtársnak, a községi párt- bizottság titkárának pedig, aki ugyan naponta többször is el megy a tanácsházára, ellenőrzési mód­szerén kell változtatnia. Rendsze­rint csak annyit kérdez, hogy ha­lad-e a begyűjtés. Ha gondosabban ellenőrizte volna a tanács munká- ját, megnézne volna, hogy a párt­tagok hogy állnak a beadással, bi­zonyára nem felelné az érdeklődők­nek oly magabiztosan azt, hogy „a párttagok beadásával nincs semmi baj, ők tudják a kötelességüket.’’ Ha tudnák a kötelességüket, bizo­nyára nem maradnának utolsóknak a beadás teljesítésében. Ahhoz, hogy a községben mifiden egyes dolgozó paraszt becsülettel teljesítse beadását nemcsak az szükséges, hogy a párttagok példát mutassanak, hanem az is, hogy a népnevelőmunka állandó legyen, hogy a népnevelők ne csak na­gyobb kampánymunkák idején ke­ressék fel a rájuk bízott dolgozó parasztokat, hanem nap-nap után beszélgessenek velük. A balkányi pártszervezet éppen ezt a fontos feladatot hanyagolja el. A békeköl csönjegyzés idején 100 népnevelő dolgozott a községben. Most pedig már gz. elmúlt hét folyamán szinte egyáltalán nem dolgoztak a nép­nevelők. Legfeljebb az MND8Z nő­nevelői mennek ki, de a pártszerve­zet nem ad számukra tanácsot, nem is számoltatja be őket munká­jukról. Szász elvtárs úgy véli: most már nem fontosba népnevelő munka, elég ha az elszámoltató bi­zottság dolgozik. Mindig van értelme a felvilágo­sító munkának, segítséget jelent az. S ha a balkányi pártvezetők mégis megfeledkeznek róla, gondoljanak Miszkuj Andor elvtárs példájára. Miszkuj elvtárs példamutatóan tel­jesíti beadását, és amellett kinn a tanyán naponta foglalkozik a dol­gozó parasztokkal is. Juhász Mihálynak is a fejére ol­vasta: hanyagul gazdálkodott, nem gondolt arra, hogy kötelesség a be­adás te’j.sítése, gondoskodni kell azokról, a' '.k nem termelnek. Miszkuj elvíárs tanácsot is adott a burgonyatermeléshez: ..Én sem vetettem jobb földbe —- mondotta —, de a műtrágya segítségével any- nyi burgonyát termeltem, hogy bő­ségesen maradt a beadás teljesí­tése után. Jól megszántottam a földet, gyakran kapáltunk. így kell magának is gazdálkodni, hogy le­gyen elegendő burgonyája. Most pedig, ha nem akar szégyent hozni a tanyára, szerezze he a burgonyát és teljesítse a beadást, mert tudja, hogy a Cibak-tanyán már kevés hátralékos van.” Keszler Györgyöt is figyel­meztette: azért kell adnunk az államnak, hogy a mi községünk is egyre többet kapjon. A múltat is visszaidézte Miszkuj elvtárs, ami­kor együtt cselédeskedtek. s már a hajnali 3 óra talpon találta őket. Most pedig a 9 hold földön, amit az állam adott Keszleréknek is, nyugodtan dolgozhatnak és szép házat is építettek. ,,A munkások joggal elvárják, hogy mi élelmet adjunk számukra a ruháért, gépe­kért, amit gyártanak nekünk”. — így beszélt Miszkuj Andor. Iveszler György nem értette meg egyszeri beszélgetésre a beadás jelentősé­gét, de a rendszeres foglalkozás eredményeként az ő neve is a jól­teljesítő dolgozó parasztokéhoz ke­rült. Miszkuj elvtárs most új tervet sző. Jövőre másodvetésű burgonyát vet. Az állami gazdaságnak 50—00 mázsát hozott egy-egy hold. ki­gondolja Miszkuj elvtárs, 30—40 mázsa burgonya az ő kisparcellá- ján is megterem. Ajánlani fogja ezt. a tanyasi parasztoknak is — hatá­rozta el, hadd legyen bőven az or­szág dolgozóinak ellátására bur­gonya, hadd adhasson minél töb­bet az országnak Balkány, liogy utána a község is egyre többet kap­hasson. A pártszervezet feladata, hogy Miszkuj elvtárs és a hozzá hasonló jó népnevelők módszereit megismertesse minden népnevelő­vel, a népnevelő munkát állandóvá tegye és ezzel is hozzásegítse a községet a begyűjtés tervének mi­előbbi teljesítéséhez. A DNYEPER PARTIAM Napnyugtakor végigfu- lolt a kunyhókon « hír, hogy as erdei kikötőnél összeül a kahovkai ata- n iá nők tanácsa. .1 Dnye­per partján szép számban összegyiilekeztek as ata- Iliánok és a tábortüzek melleit sok paraszt is ösz- szeverödött, hogy 'meg­megvárja a tanácskozás eredményét. Tábortüzeket gyújtottak, orosz, ukrán és moldvai dalokat éne­keltek, az énekszó szeli- den és nyugalmasan szállt a táj felett, amikor hirte­len éles . sípjelek, s nyo- ,■inukban riadt kiáltások 'törték meg a békés han­gulatot. .. ■ tízét hergelik az ata- mánok gyűlését!... Ne engedjük!... A parasztok elindultak a kikötő felé. A kozákok éppen akkor vonszoltak egy kibomlott, hajú nőt, aki keményen, foggal cs körömmel védekezett és elszántan kiáltozott: — Szájkosarat akar­nak rakni az egész nép­re... Harcoljatok... Kemény kéz tapadt a nő szájára, elfojtották, amit még mondani akart és a, közeli hajó felé hur­coltál:. Kozákok és csend.. őrök rohanták meg a par­ton álló tömeget. — Oszoljatok! süví­tett a hangjuk, de a pa­rasztok semmi hajlandó­ságot nem mutattak, sőt támadtak és néhány csendőr széles ívben a Dnyeperbe repült, Nagy osobbanással merültek el a vízben, aztán prüszköl­ve, kapálózva igyekeztek a partra jutni, s amikor kikecmeregtek, még vada­iul támadták a tömeget- A vitorlásról, amelyre a kozákok az elfogathat hurcolták, még egyszer visszaszállt feléjük a nő erős szava: — Ne engedjetek! Lé­náiban sortűz, Kahovká Van terror. De nem tud­nak megtörni bennün- J'ct!... A parasztok a faanyag- raktáraknak rontotta!;, ü csukák kai, geren d á kkal indullak harcba. A csend­őrök, meg a kozákok lát­ták a helyzet egyenlőtlen voltát, rejtelmes sípjeleic sipítottak és lassú visz- szavonulás után elkotród- tak. Még sokáig zúgott utá­nuk a szidalom és az át- kozúdds áradata. Két- fiatal fiú állt a széles ge­rendákon A távolodó ha­jó után néztek, amely az elfogott nőt vitte. Mondd, Valerik, es ugye a herszoni tanítónő voltf — Tanítónő, az igaz, de mégis több, mint tanító­nő,.. Forradalmárnő, pra-vdivta! — mondta a másik. — Vájjon hóvá viszi a hajó? Börtönbe? Szibé­riába? — Bizonyosan ... De az elvtársak majd kiszaba­dítják ... Forradalmárnő! Ez a szó átforrósitotta őket, volt benne valami hatal­mas, végtelenül szép, olyan, amilyet eddig csak dalokban hallottuk... A nőstény sas képét idézte fel bennük ... Valerik lelkesülten mondta * — Tudod, Danyko, a leggyönyörűbb forradal­márnak lenni! Aztán beszélt arról, hogy még az iskolában néhányon rendszeresen eljártak Vedenszkij, fia­tal történelemtanáruk la­kására, A tanár maga is pravdista volt, mint az a nő, akit elhurcollak, a. „Pravda” című újságot olvasta és mindig a dol­gozó nép igazságát hir­dette. — Nagyon szépen tu­dott beszélni — folytatta Valerik. — Aztán egy na­pon eljöttek érte a szint- feropoli zsondárok, s az­óta nem látta senki... Biz. tusán Szibériába rabosko­dik, de nem felejtettük cl sem öt, sem amit tanul­tunk tőle . . . Danyko figyelmesen hallgatta Valerikot. Sok mindenről most hallott először. As elnyomóit m unkásság szervezkedésé­ről és megmozdulásairól, a lénai sortiizről és a „Pa-tyomkin” -.cirkálóról, amely felvonta árbocára a vörös lobogót . . , .1 két fiú még sokáig éillt a parton. Tekintetűk a távolba révedt, pedig a hajót, amely a tyítor ta­nítónőt elvitte, már el­nyelte a messzeség. A csendőrük, kozákok elvo­nultak, de, a Dnyeper pariján még zúgott az el keseredett nép moraja. Az égen pirosló felhők úsztak... (Részlet O. (Loncsar Tavrija c. regényéből, amely Kahovka környé­kén játszódik le.) November 8-ón tartják meg a megyei tanács dísztermében a nyíregyházi küldötíválaszíó hékeértehezletet Nyíregyházán november S-án rent lezik meg a városi békeértekez- letet, amelyen megválasztják az országos békekongresszus küldötteit. Jelentős eseménye lesz ez a nap a városnak : egésznapos béke-kul­túrműsor teszi emlékezetessé. A küldöttválasztó értekezletet a megyei tanács Bessenyej téri épületének dísztermében tartják meg. A PÁRTOKTATÁS HÍREI Ünneppé avatják a kallóséin jeni politikai iskola hallgatói a mai tanulást Mi, a kállósemjénl középfokú politikai iskola hallgatói mai fok- lallcozásunkat ünneppé avatjuk, mert ez a nap a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfor­dulójának hetére esik. Ennek a napnak köszönhetjük, hogy sza­badságban és békében tanulhatunk mi munkás és parasztemberek, akik előtt a múltban a tudomány el volt zárva. Mai politikai isko­lánkra meghívtuk áz úttörőket is. Szavalni és énekelni fognak, majd rövid ünnepi beszédben emlékezik meg a Nagy Forradalom jelentősé­géről a politikai iskola vezetője.— Ezután hozzálátunk az előírt anyag tanulásához. Az anyag átvétele, az előadás után még továbbra is együttmarad politikai iskolánk. — Meghívtuk erre az alkalomra az egyik idős dolgozó paraszt kom­munistát, aki hadifogoly volt ts résztvett a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalomban. Emlékei­ből fog beszélni s úgy gondoljuk, ez még nagyobb lelkesedést ad valamennyiünk számára a további szorgalmas tanuláshoz. Arra törek­szünk minden erőnkkel, hogy ala­posan elsajátítsuk a marxizmus- leninizmust. Nagy Tibor elvtárs, az egyik hallgató javaslatára a poli­tikai iskolai hallgatók párosver­senyt kezdtek. A párosversenytár­sak segítik egymást a tanulásban, felelősséget vállalnak aziránt, hogy valamennyien pontosan meg­jelennek a tanulási órákon. Ez is azt mutatja, hogy a hallgatók nagy­többsége lelkes, odaadó szorgalmat tanúsít. Egyedül a földművesszö­vetkezet dolgozói rontják a fegyel­met, akik az oktatási napon men­nek el Nyíregyházára bevásárolni s így a legutóbbi foglalkozásról is hárman hiányoztak. A továbbiak­ban nemcsak a politikai Iskola kol­lektívája, hanem maga a pártveze- tőség is erélyesen fellép a tanulást lebecsülő, fegyelmezetlen hallga­tókkal szemben. Bihari Ferenc,- párttitkár. A kemccsei járás funkcionáriusainak tanulásáról Ezelőtt egy hétlel tartották meg a kemecsel járásban a káderképző tanfolyam másodéves hallgatói szá­mára az első párttörténeti konfe­renciát. Ezen a konferencián a hallgatóknak mintegy ötven száza­léka jelent meg. A hiányzók közül mindössze kettő volt igazoltan tá­vol, a többi felelőtlenül, igazolatla­nul hiányzott, közöttük a járási tanács végrehajtó bizottságának titkára, több funkcionáriusa is. — Ugyanakkor a konferencián meg­jelentek nagy többsége sem készült fel kellőképpen az anyagból. Mind­ezek súlyos hibát jelentenek. A ke- mecsei járás vezetőire Is vonatko­zik a Politikai Bizottság oktatá'- ról szóló határozata, a kemecsei járás kommunista vezetőire is vo­natkozik a Szervezeti Szabályzat, amely minden párttag kötelességé­vé teszi. marxista-leninista művelt­ségének szakadatlan emelését. A járási pártbizottságnak sokkal na­gyobb eréllyel, következetességgel kell foglalkoznia az oktatási mun­ka kérdéseivel, nem utolsó sorban a funkcionáriusok tanulásával! Mindjobban közeledik november 7. a világ proletariátusának hatal­mas ünnepe. 33. évvel ezelőtt meg­született a világ első szocialista állama és ennek nyomán a föld egyhatodáu megszűnt az embernek- eraber által való kizsákmányolása, A forradalom szocialista hadserege hozta el hozzánk a szabadságot, s szabad, boldog emberek lettünk — írja levelében Farkas András, a túristvándi Rákóczi termelőcsoport brigádvezetője. Gallé András, a MÁV pá­lyafenntartás /Néplap-levelezője azt írja: A pályafenntartás dolgo­zói a november 7-re tett munka- felajánlásokat becsülettel teljesítik. A IV. pályafenntartási szakasz dol­gozói 123 százalékos felajánlásuk helyett 134 százalékot teljesítenek. A XI. szakasz dolgozói 120 száza­lékos felajánlásukat 137 százalékra teljesítették. Pécsik József Raka- mazról írja, hogy a község dolgo­zói milyen eredményeket értek el a begyűjtésben. Kukoricából 112, szarvasmarhából 100. tojásból 108 százalékra teljesítették a beadást. Győzelmi jelentésről számol be Máté Sándor is Záhonyból, A MÁV átrakó ifi brigádjai, amelyek alig pár hónapja alakultak meg, az Októberi Forradalom 33. évforduló­jának tiszteletére napi normájukat két-két és félszeresen teljesítik. De sorolhatnánk tovább azokat a leve­leket, melyek mind azt bizonyítják, hogy dolgozóink méltóképpen akar­ják megünnepelni a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évforduló­ját. Azonban azt is meg kell állapí­tani, hogy levelezőink nem segítik építő bírálatukkal a lemaradókat, Kevés levelet írnak levelezőink azokról, akik adott szavukat nem teljesítik. Pedig nem egy csel bizo­nyítja azt, hogy levelezőink bírá­lata után megjavult a munka kija­vították a hibákat. Szabolcs Szal­mát' a megyék begyűjtési ver­senyében az utolsók között kul­log. Ezért különösen nagy szükség van arra, hogy levelezőink használ­ják bátran a bírálat fegyverét, se­gítsék hozzá községüket, termelő- csoportjukat az építő bírálattal a beadás teljesítéséhez. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 33. évfordulójának nap­ján jutalmazzuk meg azokat a le­velezőket, akik munkájukkal bebi­zonyították, hogy harcos építői ha­zánknak. „A Néplap legjobb levele­zője’’ című vándorzászló elnyeré­séért tovább folyik a verseny leve­lezőink között. Ebben a verseny­szakaszban is nagy fejlődésről tet­tek tanúságot állandó levelezőink. Idejében írtak az események vissz­hangjáról, a napi feladatokról. Kü­lönösen jó munkát végzett eddig Szemők Mihályné elvtársnő, a Ti­sza menti Vízmüépítő Vállalat leve­lezője, aki azonnal megírta véle­ményét egy-egy országos esemény­ről. Leveleiben azonban mind töb­bet kell a tömegek hangját is hal­latnia. Id. Majoros János elvtárs, az új fehértói Vörös Csillag tsz. levelezője is jó munkát végzett. Majoros elvtárs bátran megírja a hibákat, és az eredményekről sem feledkezik meg. Hován József elv­társ is nagy segítségünkre volt az elmúlt időben. Különösen a béke­kölcsönjegyzés idején végzett dicsé­retes munkát, amikor a kisvárdai járás számos községéből küldött le. velet a dolgozók jegyzéséről. Harcoljanak továbbra is levelű*- zőiuk a vállalások teljesítéséért, P éves tervünk sikeréért. jßevelezöm ozgcilm unk IC íréi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom