Néplap, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-02 / 258. szám
13Ó2 NOVEMBER 2, VASABNA1* NÉPLAP Kristóf Jőnos nagykóliói propagandista szemináriumvezető tapasztalatai Czigtina Antal egykori vörös őr, a lakatosüzem építője A szokottnál is hidegebb volt esen az 1917. övi téli reggelen, amikor Cziglina Antal, meg a többi foglyok is dideregve kibújtak a Harkov megyei fogolytábor ba lakkjának ajtaján, hogy hozzákezdjenek a napi munkához. Már az első pillanatban különös volt számukra, hogy az építkezés hajcsáréi a szokottnál csendesebbek Voltak. Azok voltak, a legcsende sebbek, akik az előtte való nap még korbáccsal is hajtották a fog lyokat. Szinte idegesen tekintyeU lek egy irányba, ugyanarra, a merről Cziglina Antalok a szabadsdgu kát Várták. A fogolytáborban már több nap óta elterjedt a hír, hogy a vörösök” közelednek, veiik Oyenyikin fehér csapatait. A fog lyok közé a csaták hírei eljutottak. Lelkes bolsevik agitátorok vállalkoztak rá, hogy a szigorú őrség figyelmét kijátszva, eljuttassák a foglyoknak a röpcédulákat. Ezek a röpcédulák és nem eggszer a foglyok között— ne»i tudni honnan — megjelenő bolsevisták elmagyaráz tdk, hogy a kommunisták a „bur- zsvjok” hatalmát akarják megdön leni és minden hatalmat a dolgozók kezébe adni. A földet is szét osztják a parasztság között. — Ezt keltene nálunk is csinálni — mondták egymásnak ilyen, kor Cziglina. Antalék, és megfogadták egymás közt, hogyha a „vörösök” idáig érnek, ők is segítik harcukat. Ezen a reggelen aztán már látták, hogy közeledik a szabadságuk. Nem messze a gyárépülettől húzódott egy vasútvonal. Katonák jelentek meg itt, hogy a vasúti síneket felszedjék. A gyár tulajdonosainak közelben lévő ftalotái előtt pedig nagy szekerek álltak meg, s nagysictve pakolták fel az értékeket. Mindez azt mulatta, hogy a „burzsujolc” számúra büdö- södik a levegő. Alighogy eltűntek a szekerek, már hallattszotlak a puskalövések éppen abból az irány. No rember 1-151 10-ig termelési értekezleteket tartanak üzemeiül; A termelési értekezletek eddigi tapasztalatai megmutatták, hogy a jól szervezett, jól előkészített és jó beszámolóval tartott értekezletek előrelendítik havi, negyedévi és évi terv teljesítését. Ott, ahol a termelési értekezleten a dolgozók előtt érthetően meghatározzák a havi tervfeladatokat, ahol minden egyes dolgozó világosan megérti, hogy mit kell elvégeznie a követező hónapban, ott a termelési értekezleten értékes fogadalmak, vállalások születtek. így volt ez az elmúlt hónapban a Tiszalöki Erőmű termelési értekezletén, ahol egymás után tette meg majd minden brigád ős dolgozó vállalását, amelynek alapján a tervezett határidőt rövidítették meg minden munkafolyamatnál. Ezeknek az egyéni fogadalmaknak összesítéséből születhetett meg a Rákosi elvtársnak tett nagyszerű fogadalom, amely szerint a Tiszalöki Erőmű építői évi tervüket november 30-ra befejezik. Tehát elsőrendű feladatok közé tartozik a terv felbontása Brigádokra, dolgozókra és a terv- ismertetés. Ez a műszakiak feladata. Ugyancsak az ő feladatuk az előző hónapi vállalások teljesítésének értékelése, ismertetése. Ne legyen egyetlen olyan brigád, dolgozó se, aki a termelési értekezleten nem iudja meg előző hónapi tervteljesítését, s hogy fogadalmát miként teljesítette. A termelési értekezletek sokrétű leiadatai közül az egyik legfontosabb, bogy a dolgozók tátják fel a tervteljesítést akadályozó hibákat. Mutassanak rá az egyes dolgozók, brigádok munkáját vizsgálva, hogy mik azok a lehetőségek, amelyek felhasználásával eredményesebb leltet a harc az évi terv isikeres befejezéséért. Mondják el a jól teljesítő dolgozók munkamódszerüket, hogy ezzel is segítsék az elmaradókat. bői, ahonnan a „vörösöknek’’ kellett jönni. Egyre közelebbről hallatszottak a lövések e'Jyre közele dett a „vörös” sereg, mígnem a menekülő „fehérek” után a fogoly, táborhoz érkeztek az első felszabadító csapátok. Ekkorra a hajcsárok egy szálig eltűntek. Minden úgy történt ezután, mint ahogy azt a bolsevik agitátorok, röpcédulák elmondták. A foglyok szabadok lettek, nagyrészük jegy vert ragadva vetette utána magát a menekülő fehéreknek. Mások a határ felé vették útjukat azzal az elszántsággal hogy otthon számolnak le az urakkal. Ezek között volt Cziglina Antal is. Cruder József pécsi kőművessel és Mavzkó József pesterzsébeti lakatossal indultak a nagy útnaJc. Nagy vargabetűket írtak le, hogy kikerüljék a fehér banda által megszállt területeket. Nagysokára elérkeztek a lengyel határ széléig. Itt elfogták őket és több mint két hétig újra foglyok voltak. „Megfigyelés” alatt tartották őket, nincs-e köztük kommunista. Cziglina Antal aztán csak hazakerült Pesterzsébetre, miután úgy gondolták fogvatartói, hogy „nem ■veszélyes ember”. A „nem vészé lycs ember” aztán az elsők között volt, akik a Nagy Októberi Forradalmon felbuzdulva, feyyvert ragadtak az itthoni urak kiűzésére. Harcolt azért, hoyy úgy láthassa a „burzsujokat” menekülni, mint ahogy ott látta Oroszországban. De ami ott megvalósult a Nagy Októ béri Forradalom nyomán, az nem valósult meg nálunk 1919 ben. Szomorú hosszú ővele következtek Cziglina Antalra is. Ott kellett hagyni Pesterzsébetet, mert tudták róla, hogy vörös őr volt. Nyíregyházára leöltözött és itt élte az akkori idők keserves kőműves életét, mígcsak meg nem valósult Magyarországon is a Nagy Októberi Szocialista Forradalom öröksévé, s a SzovjeluAóscSe a műszakiak, se a munkások ne feledkezzenek meg a rosszul dolgozók bírálatáról. A bírálatok tegyék lehetővé a hibák megszüntetését. Dolgozóink keményen bírálják meg azokat a műszakiakat, akik még most sem adják meg a műszaki segítséget, nem teremtik meg a lehetőséget a tervek, a fogadalmak teljesítésére. De bírálják meg azokat a dolgozókat is, akik adott szavuknak nem tettek eleget az elmúlt hónap alatt, s ezzel hátráltatják az tizemet, vállalatot a terv teljesítésében, túlteljesítésében. A termelési értekezletek sikere függ a szakszervezet munkájától. A termelési értekezletek ott töltik be hivatásukat, ahol a szakszervezetek jó előkészítő munkát végeznek. Ott, ahol a termelési értekezleteket brigádértekezletek előzik meg, ahonnan már kész vállalásokkal, fogadalmakkal érkeznek a dolgozók a termelési értekezletre. A szakszervezeti bizalmiak feladata megszervezni ezeket a bri- gá dértekezleteket. A termeiért értekezleten szükséges még, hogy megvitassák a részvevők a szakszervezet elmúlt havi munkáját is. Mutassák meg, hegy a szakszervezetek mennyire voltak segítségére a dolgozóknak a terv. teljesítésben, a vállalások valóra- váltásában. Tárják fel üzemük szakszervezetének hibáit. Az ehavl termelési értekezleteken az a feladat, hogy a műszakiak a szakszervezettel közösen értékeljék a november 7-re tett foga. dalinak teljesítését. Mutassák meg, hogy mit kell még elvégezni az üzemnek, a brigádnak, az egyes dolgozóknak, hogy a november 7. tiszteletére tett vállalásokat maradéktalanul teljesítsék. Legyenek termelési értekezleteink a havi, negyedévi, évi terv és a fogadalmak valóravál fásának előrelendítői. V. O. gítségével a magyar dolgozók vet ték kezükbe a hatalmat itt is. Jelenleg a nyíregyházi lakatosüzem építésén dolgozik. Egyedüli kőműves szakember, a többiek se gédmunkások, hiszen ha kétannyi kőműves szakmunkása volna a vállalatnak, az is kevés volna a ren geteg építkezéshez. De Cziglina Antal vezetésével jó munkát végeznek a falazásnál is a segédmunkások. Először pedig neheztelt Cziglina Antal. „Segédmunkásokkal ilyen munkát végezni? — Lehetetlenség” — mondotta, de éppen azon az es tén olvas la az újságban, hogy milyen fogadalmakkal, milyen vállalásokkal harcolnak a dolgozók az éli terv befejezéséért. Ráeszmélt akkor, hogy a lakatosüzemi építkezés időre való befejezéséért neki kell először is harcba szállni. És Cziglina. Antal munkához kezdett. Ma már Szabó József, Tar Sándor, Szabó János, meg a többi segéd munkások is falaznak. Cziglina Antal mindenütt itt van; segít, tanít. Pallódeszkából készített a sarokpillérekhez „iránymutatót”, hogy a szakmai tudással kevésbbé rendelkező segédmunkások részére lehetővé tegye a i/yorsabb és jobb munka végzését, ha már a központ nem gondoskodott számukra kalodáról. Terve, hogy megvalósítja a háromnegyedes téglák előre való elkészítését. Kiszámolta, hogy mintegy háromezer háromnegyedes tégla kell a pillérek készítéséhez. Egy segédmunkás ezt a mennyiséget előre „levágja”, amivel elérik, hogy nem a falasának kell vagdalni háromnegyedes téglát mikor arra szükség van, hanem az adogató készen adja a kezébe. így meggyorsul a munka üteme és a leszabdalt negyed téglákat is jól fel tudják használni a tömör falakban. így harcol Cziglina Antal egykori vörös őr most jó munkával a békéért, az ellenség ellen. — VASS — Megyénk területén lelkesen készülnek tömegszervezeteink a MÉH-vállalatlal karöltve a fémgyiijtési hétre A szabolcs-szalmári MÉSZÖV a vasgyüjtő napok jó megszervezése érdekében a földmüvesszövetkeze- tek hulladékfelvásárlói részére értekezletet tartott, amelyen a fémgyűjtés idejére meghatározták a feladatokat. Az értekezleten versenyre hívták ki egymást a földművesszövetkezet hulladékfelvásárlói. A kisvúrdal földművesízövetkezet dolgozói Szabolcs, Hajdú, Heves és Borsod valamennyi szövetkezetét versenyre hívták. Versenyük pontjíai: vasból 120 százalékra, színes fémből 110 százalékra teljesítik a tervet. A fémgyűjtés befejezése után öt napon belül a gyűjtött fémet és hulladékot átadják a M É H-v á] la 1 atnak, a fémgyűjtéssel kapcsolatos kiadásokat pedig 10 százalékkal csökkentik. A nyírbátori földmű vesszővel kezet dolgozói az elmúlt fémgyüjtési hét idején a megyében az elsők voltak, s nem akarnak most sem lemaradni. A fémgyüjtési felhívás megjelenése után az ügyvezető azonnal röpgyű- lést tartott, amelyen a szövetkezeti dolgozók vállalást tettek arra, hogy tervüket 110 százalékra teljesítik. A kirakatokat átrendezik, ahol bemutatják, hogy az összegyűjtött hulladékanyagokból mi minden készül. A* üzletek november 7.-i nyitvatartása A minisztertanácsnak a november 7-ét követő munkanap áthelyezéséről szóló határozata alapján a belkereskedelmi miniszter szabályozta a budapesti üzletek záróráját. Vidéken az üzletek nyitvatartását a megyei tanács VB kereskedelmi o-z- iálya állapítja meg. Az általam vezetett propagandista szemináriumon nem volt egyetlen hiányzó sem. Arra törekszem, hogy a munkám, az előadásom mindenkor kielégítse a propagandisták igényeit. Arra törekszem. bogy előadásaim teljes képet és hathatós segítséget nyújtsanak a politikai iskoláik vezetőinek. Legutóbb a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi jelentőségéről volt szó. Alapvető kötelességemnek tartottam, hogy a kötelező mellett a javasolt irodalmat is alaposan tanulmányozzam. Ezenkívül nagy hasznát vettem a „Szovjetunió a békéért és haladásért” című műnek, amelyet hazánkban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33. évfordulója alkalmából adtaik ki. A könyv cikkei és képei nagymértékben elősegítették, hogy a propagandisták megértsék a Szovjetunió létének nagy nemzetközi jelentőségét. Felhasználtam az „Élet és tudomány” című folyóirat cikkeit és képeit, amelyek a kommunizmus hatalmas építkezéseit tárták hallgatóim elé. Megismerkedhettek a I)avidov-\&r\vei, a Turkmén Főcsatorna építésével stb. Az előadásnál térképet is használtam. Véleményem szerint a térképnek az egyik legfontosabb és legelterjedtebb szemléltető segédeszköznek kell lennie s nem hiányozhat egyetlen propagandista szemináriumról sem, s arra kell törekedni, hogy minden politikai Iskola is rendelkezzék térképekkel. A térképek, mint általában a segédeszközök. segítségére vannak a propagandistáknak a téma eszmei tartalmának teljes feltárásában, színesebbé, érdekesebbé teszik a fog- lalikozásokat, megkönnyítik a hallgatóknak a tanulmányozott anyag elsajátítását. Előadásom során a térképen mutattam meg a hatalmas béketábor szabad országait s ugyanakkor megmutattam a gyarmati felszabadító harcok színhelyeit. Igen nagy segítségemre volt ennél a kérdésnél a Szabad Nép október 2ö-i száma, amely Kenya függetlenségi mozgalmáról közölt cikket és térképet. Ezt is felhasználtam az előadás során. Minden előadásnál fontosnak tartom, hogy beszéljek a mi hazánkról, a mi A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a SZOT határozatot hozott a túlóra, valamint a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végezhető munka szabályozása ról. A határozat a többi között ezeket tartalmazza: Egy személy egy hónap alatt legfeljebb 8 órát dolgozhat túlórában. Az illetékes miniszter a megengedett túlórák számát kivételes eset ben és személyszerinti indokolás alapján 12 órára felemelheti. A felemelés legfeljebb egy negyedévig tarthat. A havi nyolc, illetőleg felemelés esetében tizenkét őrá« kereten belül a vállalat igazgatója túlórát csak indokolt esetekben rendelhet el. A minisztertanács túlóra elrendelésére a határozatban megállapított korlátozásokra tekintet nélkül is adhat engedélyt. Túlórát csak túlóra- bizonylattal lehet elrendelni. A túlóráért túlóradíj vagy rendkívüli pihenőidő jár. A túlóra fejében pihenőidőt csak olyan dolgozók részére lehet engedélyezni, akiknek munkakörében rendszeresen megismétlődő időszakos túlórázás fordul elő. A vezetőállású alkalmazottak mellett dolgozók részére a végzett túlórákért túlóradij helyett pótszabadságot kell adni. A pótszabadság tartama egységesen hat munkanap. A heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végezhető munkával kapcsolatban a határozat a többi között kimondja: A heti pihenőnapokon és a munkaszüneti napokon az ilyenkor is működő üzemek kivételével munéletünkről is. Ennél az előadásnál sem feledkeztem meg arról a fontos kérdésről, hogy mit jelent a magyar dolgozó nép számára a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. S az előadás hatására Juhász István elvtárs, az egyik hallgató arról beszélt, hogy járt a mostani Hortobágyon, látta a hatalmas változásokat, látta a Tiszalöki Erőmű építkezéseit is. Előadásom legfontosabb részeit nyomatékosan hangsúlyozom s ezzel is érzékeltetem a hallgatókkal: ezt a részt pontosan jegyzeteljék, erre a részre nagy figyelmet fordítsanak. A vitáknál azt tapasztaltam, hogy többen húzódoznak a felszólalástól s ennek nem mindig a gyenge felkészülés az oka. Az a módszerem, hogy a passzív hallgatókat először egyszerűbb, könnyebb kérdések megvitatásénál szólítom fel. Ezzel bátorságot szereznek ahhoz, hogy a bonyolultabb és nehezebb kérdésekhez is hozzászóljanak. Gondot fordítok a propagandisták jegyzeteire. Többen áttekinthetetlen, kúsza jegyzeteket készítettek, amelyek nem segítenek a tanulásban. Felhívtam a figyelmüket a helyes jegyzetelési formára. Eddig füzetben jegyzeteltek. A következő lépésnek azt tekintem, hogy megtanítsam hallgatóimat az úgynevezett „borítékos jegyzetelésre”. Ez abból áll, hogy témáikor szerint kü- lön-külön lapra jegyzetelünk s az egy témakör anyagát birftékba, vagy dossziékba tesszük. Például egy borítékba a „Nagy Októberi Forradalom jelentősége a gyarmati népek küzdelmeiben” című témakörhöz tartozó jegyzetlapokat. S ha egy-két év múlva, a továbbiak során bővebben tanulunk erről a kérdésről, már csak az újonnan tanultakat kell a borítékba betenni, így bővül a rendszeres tanulás, jegyzetelés folytán a hallgatók ismerete. Nagy megtiszteltetésnek tartom a propaganda-munkát s igyekszem a tőlem telhető legjobban elvégezni azt. (Elmondta: Kristóf János, ’•nagybállói propagandista.) kát végeztetni általában nem szabad. A heti pihenőnapokon és a munkaszüneti napokon egész iparágakra vagy egy iparágon belül több vállalatra a minisztertanács, egyes vállalatokra az illetékes szakszervezet elnökségével egyetértésben az illetékes miniszter, egyes dolgozókra pedig a vállalati szakszervezeti szerv hozzájárulásával a vállalat igazgatója rendelhet el munkát. Igen sürgős esetektől eltekintve a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon végzendő munkára igénybevett heti pihenőnap helyett a dolgozó részére két Kétfin belüli időpontra másik pihenőnapot kel! kijelölni. Ha az igénybevett heti pihenőnap helyett más napot elháríthatatlan okból nem lehet kijelölni, a dolgozó részére az ilyen napon végzett munkáért felemelt (kétszeres) munkabér jár. A heti pihenőnapon, illetőleg a munkaszüneti napon végzett és másik pihenőnappal megváltott munka nem számít bele a havi 8, illetve 12 órás túlórakeretbe. A határozat ezután megállapítja, hogy a korlátozásokról szóló rendel, kezések nem vonatkoznak azokra a dolgozókra, akik az érvényes rendelkezés szerint túlóradíjra nem jogosultak, a pedagógusokra a gépkocsi vezetőkre, vontatóvezetőkre, kocsisokra és kocsikísérőkre, a mentőkocsikra beosztott ápolókra és azokra, akikre nézve ezt a minisztertanács külön kimondja. A határozat 1953. évi január hő 1. napján lép hatályba. A novemberi termelési értekezletek1 feladatai A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának és a Szakszervezetek Országos Tanácsának határozata a túlóra, valamint a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végezhető munka szabályozásáról
