Néplap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-24 / 250. szám

NÉPLAP 1952 OKTÓBER 24, PÉNTEK A pátrohai tanács opportunizmusa gátolja a vetési terv teljesítését Pátroha is Vaja dolgozó paraszt, jai régi vetélytársak. Az év kezde­tén hosszúlejáratú versenyszerző- dést kötöttek. A verseny új lendü­letet adott Pátroha dolgozó pa­rasztjainak munkájában. A ver­seny eredménye az is, hogy Pátro- hán őrzik „A járás legjobb mező gazdasági állandó bizottságának” feliratú verseny zászlót. Igyekeznek a pátrohai dolgozó parasztok, hogy a nyári munkák után most az őszi munkák értékelésénél is megelőzzék •versenytársukat. A községek közötti verseny ele­ven. Telefonon értesítik egymást hetenként a terv teljesítéséről s a dolgozó parasztok tudomást is sze­reznek az eredményekről. Ezenkívül a versenytársak negyedéven kint fel­keresik egymást és ellenőrzik meg­felel-e a valóságnak az. amit tele­fonon jelentettek. Pátroha dolgozó parasztjai most készülnek az őszi munkák elvégzé­sének ellenőrzésére. Maguk közül háromtagú bizottságot választottak, amelynek tagjai: Várad! István párttitkár, Szilágyi Ferenc, a mező- gazdasági állandó bizottság elnöke és Páveicsák Ferenc a ,.Boldogulás útja” tsz. elnöke. A versenyórtékelő bizottság mi. előtt látogatóba Indulna, SAJÁT PORTÁJÁN NÉZ SZÉT. Bejárják a határt. Saját szemük­kel is meggyőzödnek arról, hogy azok a jelentések, melyeket a mező­őrök küldenek naponkint a tanács­házra az őszi munkák elvégzéséről, megfelelnek-e a valóságnak. Felfi­gyeltek arra, amiről az egységes pártvezetőség titkára beszélt a lS-án megtartott népnevelő értekez­leten. A község vetési tervét 95 szá­zalékra teljesítette, tehát 5 százalé­kos lemaradás van Ez pedig abból adódik, hogy a kulákok nem telje­sítették a vetési tervet. Mészáros elvtárs tanácselnök fi­gyelmét már felhívták a kulákok szabotáfására. de ő még most sem kötelezte a kulákokat arra, hogy teljesítsék a vetési tervet. 11 kulák 21 holddal vetett kevesebbet, mint amit a terv előirányoz. Mozga Mik­lós kulák 6 hold kenyérgabonával vetett kevesebbet, Szabó Pál kulák 5 holddal és így tovább, mindegyik­nek van tartozása. A tanács azon­ban nem tesz semmit annak érde­kében, hogy a vetési tervet a kulá­kok is teljesítsék. Mészáros elvtárs megalkuszik a kulákokkal. Velük együtt sír, hogy nincs vetőmagjuk és megvenni sem tudják, mert nincs pénzük. Elfeledkezik arról a tanácselnök elvtárs, hogy A KULAK NEM SZEGÉNY. HANEM SPEKULÁNS Mozga Miklósnak három szép süldője, tehene, lófogata van. Nem szűkölködik. Meg tudná venni a vetőmagot a tej árából is, nem be­szélve a terményekről. Az az igaz­ság, hogy nem akar vetni. Kárt! akar okozni a dolgozó népnek, amelynek munkájából meggazdago- dott. Cselédei megmondhatják, hogy alig fizetett nekik nehéz munká­jukért. És még most is van alkal­mazottja. Ott dolgozik nála Szik- szai András, akinek mikor pénzben, mikor természetben juttat valamit a munkájáért., hivatkozva arra. hogy „szegény”. (Hogy mennyire el­néző a tanács a kulákokkal szem­ben, jellemző rá, hogy Nagyítónak halasztást adott a burgonyabeadűs- ra, ahelyett, hogy elszámoltatta volna.) Könnyen igaza lehet Szilágyi Fe­rencnek, a mezőgazdasági állandó bizottság elnökének, amikor azt mondja: „Veszélyben az elsősé­günk, s ennek oka a tanács oppor­tunizmusa. Megengedi azt, hogy miattuk ez a község 231 mázsa búzával kevesebbet termeljen jö vőre. (Mert ha ilyen száraz lesz is a nyár, mint az idén volt, akkor is lehetett volna számítani 11 má­zsás átlagot, ha korán földbe ke­rül a mag.) — 100 ember évi ke­nyéradagja ez. Megrövidítjük vele azokat, akik villanyt hoztak a mi sáros utcáinkba, traktort adtak. Megkárosodik az egész falu is, mert a 231 mázsa búza árából a községben járdát lehetne építeni. — Akkor pedig igazán szégyenkez­hetünk — folytatta Szilágyi elv társ — ha a vajaiak megtudják, hogy a kulákok miatt maradtunk le a versenyben.” A kulákok ugyanis elmaradtak nemcsak a vetéssel, de a betakarí­tással is. 1190.74 mázsa burgonyá­val tartozuak a dolgozó nép álla­mának, sertést meg még egyet sem adtak be, amikor a becsületes dol­gozó parasztok már teljesítették beadási kötelezettségüket. A tanács hanyag és megalkuvó munkájáért elsősorbau A KÖZSÉGI PÁRTSZERVEZET TITKÁRA a felelős, mert ellenőriznie kellett volna a tanács munkáját, A járási pártbizottságnak erre az ellenőr­zésre kell megtanítania a pártszer­vezet titkárát. Arra, hogy észre­vegye a hibákat és rögtön segíteni tudjon. Hogy ne történjék meg az sem, hogy a vételi jegyek sokszor két napot is töltsenek Bán Katalin nyilvántartó fiókjában. — a ta­nács rossz munkájáért felelős a já­rási tanács is. A járási tanács egy- egy munkatársa mindig kint van a községben és szinte a szemük előtt követte el a pátrohai tanács a leg­súlyosabb fegyelemsértéseket. A hibákat sürgősen ki kell javí­tani, ha a«m akarnak a pátrohaiak szégyenkezni versenytársuk előtt. A példamutatás és a népnevelő munka segíti Szakoly dolgozó parasztjait békefogadalmaik teljesítésében Meg kell gyorsítani a silózást A földmüvesszövetkezeti (közös) sllózásban megyénk igen el van maradva. Ezt igazolja, hogy a nyíregyházi járás 11 százalékos tervteljesítése a legjobb a járások között. A csengeri járás 9, a nagy- kállói 7 és a kisvárdai járás 5 százalékra teljesítette tervét, a többi járások pedig meg sem kezd­ték ezt a munkát. Az egyéni silózásban szintén a nyíregyházi járás vezet 48 százalé­kos tervteljesítéssel, a sorrend vé­gén található Nyíregyháza város és a nagykállói járás, tehát az eddi­ginél sokkal nagyobb gondot kell fordítania a járási és községi taná­csoknak az egyéni silózásra is. Az tapasztalható, hogy az elma­radt járásokban nem alkalmazzák azokat a módszereket és nem hasz­nálják ki azokat a lehetőségeket, amelyeket a földművelésügyi mi­nisztérium 60. számú utasítása elő­ír, amely valamennyi járási és köz­ségi tanácsnak birtokában van, ezen kívül az F. M. ezt brosúra formá­jában is kinyomatta a termelőcso­portok és egyéni dolgozó parasztok részére. A tanácsok és állandó bi­zottságaik felvilágosító munkájuk­hoz a brosúrán kívül használják fel az újságokban megjelenő cikke­ket is a hanyagokkal szemben pe­dig lépjenek fel a törvény szigorá­val, mert a silózás nemcsak a ter­melőcsoportokban, hanem az egyé­nileg dolgozó parasztok gazdaságai­ban is kötelező. A silózás mellett igen nagyjelen­tőségű a szálastakarmány pótlásá­ra a megyénkben is gyakorlati be­mutatókon, brosúrákban és újsá­gokban ismertetett szalmafeltárás. A szál ma fel tárás jelentősebben csak a mátészalkai járásban indult meg, ahol eddig 30 termelőcsoportnál ve­zették be a takarmánypótlásnak ezt a szovjet módszerét. A szalma­feltárásnál még az sem áll fenn, hogy nem volna anyag, mert szal­ma minden községben, termelöcso- portban van bőségesen. A taná­csok kötelessége, hogy a rendele­tet ezen a területen is tartassák be. Papp Tivadar megyei takarmánygazdálkodási előadó. liádíómúsioi' OKTÓBER 24, PÉNTEK KOSSUTH.RaDIÓ: 6.00—8.30-ig: Reggeli zenés műsor a munkába in­duló dolgozóknak 5.3ü: Hírek. Lap­szemle. 6.00: Falurádió. 6.45: A Sza­bad Nép mai vezércikke. 7.45: Leve­lezőink jelentik. 11.30: A kék autó­busz. Elbeszélés. 11.45: Filmdalok. — 12.00: Hírek. Hangos Újság. 12.30: Hanglemezek. 13.00: Lakatos Vince é9 zenekara játszik. 13.30: Részletek Tavasz a fővárosban e. rádióoperett­ből. 14.00: Időjárás- ée vízállásjelen­tés. 14.15: A Magyar Rádió kisegyüt­tese játszik. 15.00: Úttörő-híradó. — 15.30: A Rádió művészeti híradója. 15.50: Hanglemezek. 16.20: Uttörő­oporthíradó. 16.40: Orosz nyelvlecke hala dóknak. 17.00: Hírek. 17.15: Hanglemez. 17.25: Fiatal művészek a termelésben élenjáró fiatal dolgo­zóknak. 17.35: Nemzetközi kérdések. Előadás. 18.10: Béla futásától a Huszti lia-landig. A mai magyar opeia. 19.00: Hangos Újság. 20.00: Tíz perc külpolitika. 20.10: Tánc­zene. 20.35: Az új Lágymányos. Iro­dalmi riport 22.00: Híiek. Sport. — 22.25: A Magyar Rádió népi zene kara játszik. 23.10: Operarészletek o*00: Hírek. Apróhirdetés Konyhakredeno, toalettükör. ágy eladó. Géza-u. 7, A Nyíregyházi Erőmű technikust, vagy gyakorlott rajzolót keres felvé­telre. Két szép sötét ágy eladó. Kórház­utca 5. Egy fehér félhálószobabútor eladó. Arany János utca 37. Bútorozott szoba házaspár réezére kiadó. Toldi-utca 68. Használt 400—500 légköbméter íü. tőképességü samotit vaskályhát vesz a Nyíregyházi-nyomda, Dózsa György út 5. Szakoly dolgozó parasztjai csat­lakoztak a vajaiak versenyfelhívá­sához, hogy a harmadik békekon- gresszus tiszteletére minél hama­rabb befejeződjék minden őszi munka. A vállalások teljesítése ér­dekében elhatározták, hogy vasár­nap is dolgoznak. A munkában példát mutattak a „Vörös Sugár” termelőcsoport, a párttagok és tanácstagok. Vasárnap az utolsó magot is a földbe tették. A vetést száz száza­lékig elvégezték. De hogy minden dolgozó paraszt elősegítse a válla­lás teljesítését, ennek érdekében vasárnap reggel a korai órákban a népnevelőpárok elindultak a faluba. Felkeresték azt a néhány dolgozó parasztot, aki a vállalásnál nem sóit jelen. Elbeszélgettek velük az őszimunkák elvégzéséről. Kiss Sándor állandóbizottsági tag és Bertalan István együtt vol­tak beosztva népnevelő munkára. Első útjuk Győri Sándorhoz veze­tett. Mikor a népnevelők felkeresték Győri Sándort, éppen a tetieneket etette. Megrakta a jászlat zöldta- karmányal. Ma nem dolgozunk — így gondolkozott Győri. Már el van vetve, az a kis szántanivaló, meg nem számít. Mikor a két népnevelő belépett, akkor is azt diinnyögte: „Ha fel nem szántom az őszön, majd fel lesz a tavaszon”. A han­gos „Jóreggelt’’ köszönésre riadt fel. Meglepődött egy kicsit a korai vendégek láttán. — Mi járatban ilyen fiatal idő­ben? Csak nincs valami baj? — kérdezte. — Baj ... Nem így néz az ki, ahol baj van . . . Nincs baj semmi, csak eljöttünk meglátogatni — mondja mosolyogva Kiss Sándor. — Korán jöttünk... Már így is azt hittük, hogy nem találunk itthon. — Hát hol volnék, ha nem itt­hon? .. Pihenünk. Nem bírja azt a sok munkát a jószág se. Kiss Sándor bemegy a tehenek közé. Megsimogatja őket. — De jó erőben vannak a bocik! — Vau nekik mit enni!... Van még takarmány a határban is, de majd nem lesznek ilyen kövérek a télen, mert igencsak sor kerül arra is, hogy a szalmát összevegyítsük répával és azt etessük. Száraz volt a nyár. A szálastakarmány ke­vés, a krumpli is milyen aprócska. Kiss Sándor válaszol: — Apró, különösen azé, aki ta­vaszi szántásba ültette. Nem gon­dolod te is, hogy jobb volna most igyekezni a szántással, mint a ta­vaszra hagyni? Ha ősszel szántunk, a föld valósággal elraktározza a nedvességet. Különben is könnyeb­ben bírják most a tehenek a mun­kát, hiszen te magad mondod, ke­vés a takarmány és leromolhat a jószág. Kiss a tehenek közül kilép az istállóajtóba és amint kinéz az utcára, látja, hogy szekerek sora vonul ki a határba. Azok a dol­gozó parasztok mennek kifelé, akik vállalták a vasárnapi munkát. Ki ekét visz, ki csutkáért megy és olyan is van, aki vetőgépet huzat kifelé, mert a mai napon be akarja fejezni a vetést. Nézd csak le, Sándor! A szom­szédok is mind mennek kifelé, csak te akarsz itthon maradni, ilyen szép dologidőben? Készakarva kárt csinálsz magadnak, meg az égés? országnak. — Ej, nem kell nekem mondani, hogy mi a kár mi a haszon. Ha jó időjárás van. inegierem az a ta­vaszi szántásban is, ha meg rossz az idő, vetheted az őszi szántásba, akkor sem terem. Az idő a mester, barátom. — Hogy mondhatsz már ilyet, Győri Sándor!... A nyáron saját szemeddel láttad Máté Mihály krumpliját, amit őszi szántásba vetett. Milyen volt az! Mindig meg­bámultuk, ha arra mentünk. Tu­dod mennyit adott holdja? 80 má­zsát. Viszont ott volt a Kokas Józsefé, aki tavaszi szántásba ve­tette, azt is láttad, az meg csak 16 mázsát termett holdaukint. Éppen 04 mázsa a különbség. Máté Mi­hály könnyebben teljesíti a beadá­sát is, mint Kokas József. Meg int szabadpiacot kap a községünk, Máté 7—SOOO forintot kap a krumplijáért. Tud majd miből vá­sárolni. Látod, ez a különbség az őszi és a tavaszi szántás között. Meg nézd Sándor, te is ebifen a faluban élsz, a dolgozó parasztok közé tartozol. Csak nem másítod meg a szavunkat, csak nem hozol szégyent ránk?! Győri Sándor zavarodottan hall­gat. Felesége határozott léptei tö­rik meg a csendet. Győri felnéz rá és így szól az asszonynak: — Készíts tarisznyát. Szántani megyek. A békekongressms tiszteletére befejeztük évi brig'űdtervünket Nyíregyházi mozik műsora BÉKE-MOZI: fól 5, fél 7. fél - 9 órakor: Hajnal a haza felett. Bolgár film. DÓZSA-MOZI: 4. 6. 8 órakor: Falusi orvos. Magyarul beszóló színes szov­jet film. IDÖJÁRÁSJELENTÉS Várható időjárás péntek estig: Erősen felhős idő, helyenként ziva­tar. Mérsékelt, időnként élénk dél­nyugati-nyugati szél. Az enyhesség tovább tart. A várható napi közép- hőmérséklet pénteken tíz fok fölött lesz. Az újságokban olvastam, hogy a világ békeharcosai újra összejön­nek december 5-én a népek béke­kongresszusára. Ezt megelőzően já- rási, megyei békeértekezlet és or­szágos békekongresszus lesz. Október 20-án a mi kis falunk lakosai is összejöttek, hogy megvá­lasszák a küldötteket a járási bé- keérlekezletre. Dolgozó parasztjaink a megnyitó beszéd után alig vár- [ ták, hogy hozzászólhassanak és át- j adhassák üzenetüket a megválasz- i lőtt küldötteknek. Minden hozzá­szóló munkafelajánlást tett. A ter­melőszövetkezetek növény termelő- brigádvezetői párosversenyre hív­ták ki egymást a betakarítás, va­lamint az őszi vetés mielőbbi sike­res befejezésére. Én is, mint köz­ségi békefelelős és a Rákóczi tsz. SZABOLCS-SZATMÁRI NÉPLAP Felelő« szerkesztő: Siklósi Norbert Felelős kiadó: Győré Józset Szerkesztőség: Nyíregyháza Dózsa György-u. 5. Tel.: 13-70. 32-71 Kiadóhivatal: Nyíregyháza Zsdánov-u. 1. — Telefon: 30-00 Szabolcs-Szatmármegyei Nyomdaipar, Vállalat Nyíregyháza Dózsa György-utca 6. sván) V. r.: Szilágyi József. növénytermelő-brigádvezetője, vál­laltam, hogy brigádommal a ten­geri törését és a napraforgó csép- lését október 26-ra elvégzem. A brigád lelkesen teljesítette vál­lalását. Egyik nap két munkacsa­pata tengerit tört, két munkacsa­pat a forgót szedte. Este 10—li óráig forgót csépeltünk, ha esett az eső tengerit fosztottunk. Mun­kánknak meg is lett a jutalma, mert a vállalt határidő előtt tel­jesítettük felajánlásunkat. Boldog vagyok, hogy mint küldött a járási békeértekezleten elmondhatom: egészévi brigádtervünket sikeresen befejeztük. így készülünk mi a har­madik magyar békekongresszusra. Farkas András TuristváDdi. Nyereménybetétkönyvek sorsolása Kudapesten IÍÍ52 .OKTÓBER 25-ÉN, SZOMBATOK D. D. S ÓRAKOR az Országos Takarékpénztár (V. Nádor-utca. IS. szám) pénztártermében. A sorsolásban minden olyan forgalomban lévő nyereménybetétkönyv, vesz részt, melyet 1952 szeptember hó SO. napjáig váltottak. A SORSOLÁS NYILVÁNOS! TEDD PÉNZEDET MIELŐBB TAKARÉKBETÉTBE Előnyős, Kényelmes, biztonságos/ A Páríoktatás Háza hírei Gere elvtárs 25-re hirdetett elő­adása elmarad. Megtartásáról a ké­sőbbiek során hírt adunk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom