Néplap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-22 / 248. szám
2 NÉPLAP OKTÓBER SZERDA litre —»M3K- ~ PARTÉPÍTÉS Munkája megjavításával segítse elő az állam iránti kötelességek teljesítését az ilki „Lenin" tsz. pártszervezete Ilken 1900 tavaszán alakult meg az új, a jobb életet biztosító termelőszövetkezet. Ebben az időben még maguk a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépett emberek sem hitték, hogy rövid pár év alatt oly szép eredményeket érnek el, hogy munkájuk nehezebb részét géppel végezhetik, Első perctől kezdve traktorok szántották a „Lenin” tszcs, földjét és már két esztendőben aratógép könnyítette meg a szövetkezeti parasztok munkáját. Ezeket a gépeket a munkások adták a „Lenin” tagjainak, hogy könnyebb legyen a munkájuk és hogy a réginél sokká] nagyobb termést érjenek el földjeiken. Most pedig, az őszi kalászosokból 220 holdat szintén géppel vetettek. Üzemi munkásaink, akik egymással versenyezve teljesítik túl tervüket, hogy minél több gépet gyártsanak mezőgazdaságunk számára — elvárják, hogy dolgozó parasztjaink, különösen termelőszövetkezeteink ugyanúgy járuljanak az ország építéséhez a beadás teljesítésével. • A pártszervezetek feladata, hogy serkentse a szövetkezet vezetőségét, tagságát a beadásra, hogy megmagyarázza : ha teljesítik kötelezettségüket, még több gépet, iparcikket, több műtrágyát kaphatnak a jövőben államunktól. A pártszervezet feladata, hogy elsősorban a tsz. vezetőivel, a kommunistákkal, de minden egyes szövetkezeti taggal megértesse: a beadás teljesítése törvény és szégyen az, ha a termelőszövetkezet nem teljesíti kötelezettségét. Ahol a pártszervezet nem látja e feladat jelentőségét, lebecsüli a tsz-en lie- lüii népnevelő munkát, ott a beadás teljesítésében hibák vannak. Mutatja ezt az ilki tsz. példája is. Az egész járás, az egész megye, de az egész ország előtt szégyenkeznie kell most a „Lenin” tagjainak, mert sem az elmúlt évben, sem pedig ebben az évben egyetlen kiló baromfit sem adtak be, de tojásból is több mint 12 ezer darabbal adósai még államunknak. A kapásnövé- nyek beadásánál már valamivel jobban állnak a teljesítéssel, mert kukoricából 100 százalékra teljesítették tervüket, azonban burgonyából a szombati napig egyetlen kilót sem adtak be. A korai burgonyát pedig már régen felásták, de nem igyekeztek teljesíteni beadásukat, nem igyekeztek azon. hogy minél előbb juttassanak belőle azoknak a munkásoknak, akik traktorokat, vetőgépeket, kerékpárokat, ruhákat, cipőket gyártanak számukra. A legszégyelnivalóbb az, hogy a párttagok, sőt a pártvezetőség tagjai is ellene voltak annak, hogy baromfit vásároljon a szövetkezet, a beadás teljesítéséhez! Szabó Jánosnak, Balogíh Bertalannak és még számos párttagnak ismernie kellene Horváth Márton olvtárs Központi Vezetőségi ülésen elhangzott beszédét, ahol többek közt azt mondja: „A termelőszövetkezetek, különösen az állatbeadás. itál, elmaradtak az állam iránti kötelezett ségek teljesítésében. Hogyan neveljük így a falu dolgozóit az egyéni gazdálkodás és a szövetkezeti elet első parancsolatára, amely úgy szól, hogy az állam járandóságai mindenek előtt." Termelőszövetkezeteink tagjai nem olyan fejlettek még, hogy felvilágosító munka nélkül is megértsék a beadás jelentőségét. A párt- szervezetnek a népnevelők segítségével kell ezt megértetni. A „Lenin” pártszervezetében éppen ezt a fontos feladatot hanyagolja el a pártszervezet. Pártcsoportokról, népnevelőkről jóformán nem is hallottak még a szövetkezet tagjai. Balázs András, akit hanyag munkájáért nemrég váltott le a párttagság a titkári funkcióról, szívesebben te- re-ferélt, evett-ivott özvegy Király Istvánná kulákasszonynál, minthogy a tsz. tagságának nevelésével foglalkozott volna. Jól tudta Királyné, hogy kifizető dolog számára az ilyesfajta vendéglátás. Nemcsak maga szabotálja a burgonyabeadást, de még a szövetkezetei is igyekszik megtéveszteni aljas módon. Ezért nem vonta egyszer sem felelősségre a pártszervezet, a szövetkezeti tagság az elnököt azért, mert elhanyagolta a szövetkezet beadási kötelezettségének teljesítését. A község egyénileg dolgozó parasztjai egymással versenyben igyekeznek túlteljesíteni beadásukat, hogy mielőbb megkaphassák a szabadpiaci értékesítés jogát. Büszkén nézheti most Bori Menyhért is nevét a versenjrtáblán, 25 százalékkal teljesítette túl burgonyabeadási kötelezettségét, megérdemli, hogy követendő példaként állítsák a falu elé. Szécsl Bertalannal együtt, aki 130 százalékra teljesítette burgonyabeadását. De joggal bírálja Szé- csi Bertalan a termelőszövetkezetet azért, hogy megfeledkeztek a példa- mutatásról, utolsók közt teljesítik beadásukat. — Mi, — mondotta Szécsi Bertalan, — példamutatást várunk el mindenben a tszrtől, nem pedig azt, hogy vonakodjanak a beadástól. Ha már 'késtek is a beadással a „Lenin” tagjai, de megvan rá a lehetőség, hogy sürgősen pótolják hiányosságaikat. A tojást és baromfit megvásárolhatják és teljesíthetik kötelezettségüket. A burgonya- ásást sem fejezték még be, pótolhatják tehát eddigi mulasztásukat. Koncz elvtárs, a pártszervezet újonnan megválasztott titkára emlékeztesse felelősségükre a tsz. elnökét, vezetőségét. Szervezze meg a pártcsoportokat, a pártbizalmiak, a népnevelők kinn a földeken is beszélgessenek a szövetkezet tagjaival és öntudatos, a haza iránti kötelezettségek pontos teljesítésére törekvő szövetkezeti parasztokká neveljék őket. Hatalmas, szépen fejlődő gazdaságukban minden lehetőség megvan ahhoz, hogy ne kullogjanak a legutolsók közt a szövetkezetek beadási versenyében. — Mutassák meg azt, hogy nem feledkeznek meg az államunk által nyújtott sok segítségről, a szép jószágtörzsekről, épületekről, arról, hogy végleg megszabadulva a ku- lákság uzsoráitól, most már a virágzó, szövetkezeti gazdálkodás útján haladnak. — Antalőczi — Kulit kok cs egy Tolt nyilas szervező kapar!ototdák meg* a magyi „Kossuth44 tszcs, vezetését: ezért nem teljesiti beadását a szöretkezet Szakoly dolgozó parasztjai begyűjtési nappal kezdték a békehetet Ä szakoly! dolgozó parasztok elmaradtak a beadás teljesítésével, holott új községük felépültét, szépülő életüket kellene meghűl ál niok. Amikor a vajai dolgozó parasztok felhívását elfogadták, úgy határoztak, hogy pótolják mulasztásukat. A békehét első napját a begyűjtésnek szentelték. A vasárnapi begyűjtési napon 500 tojást, tíz mázsa napraforgót gyűjtöttek be a községijén. kétszerannyit, mint amennyit az előző napokban átvettek az átvevőhelyen. A szakoly! dolgozó parasztoknak van még mit tenniük, merthisz bur- gonyabeadásukat még csak 00 százalékosan teljesítették, különösképp elmaradtak a forgóbeadással ahol is az eredményük nem éri el még a 10 százalékot sem. A kukoricabeadás 1.1.8 százalékos eredményét kövessek Szakolyban a beadás többi jó eredményei is! Nemrégiben olyan hír terjedt el a magyi „Kossuth” termelőcsoportról, hogy szülessen meg mégegyszer, akárki fia, aki a beadás felől érdeklődni mer a csoportban. Mert karóval várják ott az ilyet és netán még cda is koppintanak... I De másmilyen hírek is kezdtek szállongunk Olyanok, hogy egyre többen elhagyják a csoportot azzal, hogy „nem látunk mi abban semmi jót...” Valamikor, nem is olyan rég az a sok cselédember, vagy szegény kis- paraszt, aki a felszabadulás után lett igazán emberré Magyon, — csakis jó hírt adott magáról. Olyant, hogy — a magyi parasztok becsületes, jó hívei a a demokráciának, mindent megtesznek azért, hogy előrehaladjon az ország. Mos', meg, hogy szövetkezetét alakítottak, a község termelőszövetkezeti község lett, még nagyobb módjuk vau rá, hogy közös erővel, összefogva még töM>et tegyenek a haza javára. Mi lehet hát az oka, hogy a magyi „Kossuth” termelőcsoportnak mégis rossz híre kerekedett? * — Igaz-e, elvtárs, hogy karóval várják itt az embert, ha a beadás ügyébe’ jön? — kérdezzük az első embert, aki legelőbb előkerül a szövetkezeti portán, Bodtka András mezőőr — mert ő a legelső kérdezett, — először tréfára veszi a dolgot. De mikor látja, hogy nem tréfadoiogról van szó, elkomorodik: — Ki lehetett az a gazember, aki ilyesmit mondott a nevünkben, a csoport nevében?! Nem mondhattunk ilyet mi sose’! Mert nézze meg az elvtárs: amott, azt a szép istállót is, az állam segítségével építjük. Annyit segít nekünk az állam, hogy még a jő édesanya se’ küld olyan kövér csomagot a katona,'fiának ! Hát akkor mi ne teljesítenénk az állam iránti kötelességet?! Abból várhatunk mi az államtól, amit mi adunk! Tar Miklós és Jécsák elvtársak is így nyilatkoznak odakinn, az eke mellett mikor kérdezzük őket. Gombos András meg egyenesem kimondja azt, amit törvénynek érez a szövetkezet a maga számára is: — Első, legelső a beadás! A magyi „Kossuth” valamennyi becsületes dolgozó paraszt tagja nevében beszélnek ezek az emberek, akik nagyon jól tudják, hogy tízszeresen, százszorosán térül vissza hosszúlejáratú kölcsönök, a gépállomás gépei, s még sok más minden formájában az, amit a nép államának adnak. £ Ki lehet hát mégis, aki nem áthallotta az egész szövetkezet nevében kijelenteni, hogy „jöhet ide akárki a járástól a beadás felől érdeklődni, karóval verjük azt ki”?! Mert csakis a nép ellensége lehet, ahogy legelőszöris Bodtka András, a mezőőr jól ráhibázott: csakis gazember uszíthat ilyen módon a beadás teljesítése, a szövetkezeti élet első parancsolata ellen! .Megtudjuk, s ha uagy meglepetés is, szinte hihetetlen is: a szövetkezet elnöke, Kiszály József tette ezt a kijelentést! Igen, Kiszály József az, éppen a szövetkezet elnöke az, aki lázit a beadás ellen, éppen a szövetkezet elnöke az, aki himiros kátyúba igyekszik vezetni az egész szövetkezetei! Az igazság, előbb, vagy utóbb kibúvik, akárhogy is akarják azt rejtegetni azok, akiknek az az érdekük, hogy homály fedje a tiszta színigazat. Most is kiderült, hogy Kiszály József, a szövetkezet? elnöke mindazoknak esküdt ellensége, akik tőle várták eddig a vezetést, irányítást. Kiszály „középparaszttá” vedlett kulák, aki a községi és járási vezetők vaksága, ébertelensége folytán a szövetkezetbe furakodott, sőt még a vezetést is megkaparintotta Herczktt Pál kuláikeiroborájá- val és Nagy András fasiszta volt nyilas szervezővel együtt. Ők a ma- gyi „Kossuth” tszcs, intézőbizottsága — s csak azért választottak még maguk mellé egy becsületes dolgozó parasztot, hogy mégis betömjék annak a száját, aki esetleg mégis szót merne emelni. (Igz ugyan, hogy nem sok függ az utóbbitól, mert három egy ellen mindig mást határoz, mint amit egy akarón.) — Nem csodál ni való hát, hogy „nincs minden rendben” a magyi „Kossuth”-nál. Azonban az éppenséggel csodálnivaló, hogy a magyi dolgozó parasztok elfelejtették, i;i volt Kiszály József, a cselédtartó, korcsmáros, fűszeres, terményüzér spekuláns paraszt! Elfelejtették, hogy hosszú esztendőkig gürcölt nála cselédként I.éva i Borbála, hegy földjét is mindig mással dolgoztatta — ha nem is volt, csak néhány hold —, mert a korcsmában és a fűszerboltban, meg a terményfelvásárlói! „ügykörben” ( mert az is volt a múltban) „foglalatoskodott” a község egyik vámszedője. Még-a házassággal is úgy ügyeskedett, hogy olyan apóst választott, akinek 14 hold földje mellett cséplőgépe is volt, azzal kisebbített meg jónéhány dolgozó parasztot. Sőt, ml több, fel- szabadulás után még magának is, apósának is juttató tt földet, ügyes fondorlattal. Arról is „megfeledkeztek” a magyi dolgozó parasztok, hogy ki Kiszály legjobb cimborája: Herczku Pál, aki szintúgy korcsmáros spekuláns paraszt volt a múltban, 12 holdját mindig mással dolgoztatta, s a szegényemberek verejtékén három házat is vett, most építteti a negyediket! — Könnyen „feledték” a nyilas Nagy András vétkeit is a magyiak — s lám, most még a vezetést is ezekre bízták! Kiszály és cimborái nagyon jól értették, hogyan kell a romlásba vinni a szövetkezetét. Az elnök biz’ soha nem tájékoztatta a szövetkezet tagjait afelől, hogy mi. jiik is van, mit terveznek, hogyan akarják. Az irodába — amelyik éppen Kiszály házában van — aligha járnak be a tagok. (Két özvegyasz. szony kivételével, akiket még most is cselédként dolgoztat az elnök, mosogatnak, mosnak vagy mást csinálnak, hogy „könnyebb legyen Ki- szályné asszonynak” 1) Senki nem tudja, hová is teszik az államtól kapott kölcsön jórészét, a szövetkezet esztendei jövedelmét, hová lesz a pénz, amit kivesznek belőle. Gyűlést is — ahogy mondani szokták — csak minden szökőévben tartanak, hogy mégis legyen. De kérdezhet ott akárki akármit, soha választ nem kap. Még arra se, „hegyhát mi is lesz az esztendei munkánk gyümölcse? !” Bezzeg azt is alaposan megkisebbítették Kiszály és cimborái. Egyenesen ellenezték az új módszerek alkalmazását, a műtrágya használatát. Nem is engedtek tavasszal műtrágyát használni. Ebből következett aztán, hogy míg a községben „Haladás” termelőcsoportbau (amelynek ugyanolyan buckás földje van, mint a ,,Kossuth”-nak) 20 holdon 8.500 póré dohánya termelt a műtrágyázás nyomán, addig a „Kossuth”-ban műtrágyázás nélkül 30 holdan se termett, csak S.00 > póré. Már ezzel is kerek 4.750 póró dohány árával kisebbítette meg a szövetkezetbe furakodott ellenség a dolgozó parasztok jövedelmét. De nemcsak a dohánynál volt így. — Amíg a „Haladás” tszcs-ben a fészkes műtrágyázás nyomán 15 mázsával több burgonya termett holdanként, addig alig adott valamit a „Kossuth” burgonyaföldje, semmit se termett három hold káposztás, a dinnye alig fizette ki a munka árát, a gumipitypang se adott semmit. De még sok mindent lehetne felsorolni. Egész bünlajstrom az, ami mindent a szövetkezeti parasztok ellen elkövettek. Gondja volt arra az elnöknek, meg cimboráinak, hogy az egyenlősdi rontsa a munkaszellemet a szövetkezetben. Utasításuk szerint a növénytermelési brigádvo- zető egyedül írja az egész brigád végzett munkáját — persze napok szerint és pontatlanul, hiszen egy ember, az csak egy ember, nem tudja egy nap alatt az egész brigádot beszaladgálni. Az ellenség mesterkedése — sajnos — sikerült. Amíg a „Haladás” tszes.-ben az 58 tag helyett 05 ember jár dolgozni (mert a családtagokat is bevonják) addig a „Kossuth” tszcs. 92 tagja helyett mindössze 4S jár immel-ámmal munkába. S utóbb egyre többen voltak, akik hangoztatták, hogy otthagyják a szövetkezotet, mert „nem látják a szövetkezet értelmét!” De mégsem sikerült annyira az ellenség manőverezése, hogy megrendüljön az egész szövetkezet. A becsületes dolgozó parasztok most kisöprik majd a szövetkezet éléről a kártevőket, s a „Haladás” tszcs, példájára erőteljes fejlődés kezdődik a „Kossuth” tszcs-ben is. * Meg kell jegyezni, hogy a „Néplap” már egy Ízben megmutatta Kiszály József igazi arcát, s megmutatta, hogy a magyi tanácsvesetők rosszul hiszik,, amikor azt hiszik, hogy „nincs kulák a faluban”. — Mindennek ellenére megengedték, hogy az ellenség kaparintsa meg a vezetést — a járási pártbizottság, akárcsak Besenyőd termelőszövetkezeti községben, mit sem törődött az. zal, hogy folynak a dolgok, inég azzal sem, hogy a magyi „Kossuth” tszcs-ben még mindig nincs párt- szervezet! íme, ez az eset ismét aláhúzza: az önelégültségből vakság, megalkuvás, opportunizmus! származik, amit sürgősen ki kell gyomlálni Magy, Besenyőd, de az egész baktól járás vezetéséből! Nagymennyiségű gyümölcsöt, terményt, zöldséget árulnak termelőszövetkezeti csoportjaink a nyíregyházi őszt vásáron A nyíregyházi nagy őszi vásáron résztvesznek termelőszövetkezeti csoportjaink is áruikkal. Nagymennyiségű gyümölcsöt, zöldséget, terményt árulnak majd. A csoportok által felhozott árumennyiség azt is bizonyítja, hogy a szövetkezeti élet bőséget, jólétet jelent. Számos termelőszövetkezeti csoport — amelyek beadási kötelezettségük becsületes teljesítése nyomán már megkapták a szabadpiaci értékesítés jogát — jelentette be részvételét Szabolcs-Szatmárból az őszi vásárra. A nábrádi „Békeharcos” tszcs, hatvan mázsa almát, a jánk- majtisi „Petőfi” 30 mázsa almát, a nagyari „Petőfi” 20 darab süldőt, a gyulaházi „Szabadság” 100 mázsa burgonyát, a nyírbátori „Lenin” negyven mázsa burgonyát. 15 mázsa almát, az apagyl „Rákosi” 200 mázsa körtét, az örökös- földi „Dózsa” 50 mázsa zöldséget, a nyíregyházi „Ságvári” 50 mázsa zöldséget, a győrteleki „Dózsa” 50 mázsa almát a fényeslitkei „Fürst Sándor” 100 mázsa almát, a sza- moskérl „Uj Élet” 200 liter szilvapálinkát, a demecseri „Úttörő” 100 mázsa almát, 50 mázsá burgonyát,. 20 mázsa kalarábét, 100 mázsa káposztát, 100 liter almabort, a gé- gényi „Ady Endre” 100 mázsa zöldséget, a gulácsl „Petőfi” 20 mázsa szilvalekvárt árul majd az őszi vásáron. Ugyanakkor a hajdü-bihari termelőszövetkezeti csoportok, állami gazdaságok nagymennyiségű gabonát, rizst hoznak el a vásárra.
