Néplap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-19 / 246. szám
ii>52 UivTOJ V \ \Ii>AP t* *2afc wj NÉPLAP A silózás meggyorsításáról, a pót-anyagok fokozottabb felhasználásáról tárgyalt a nyírbátori járás mezőgazdasági előadóinak és tszcs, küldötteinek értekezlete a „Néplap-tapasxtalatcserén“ Harcolva az opportunizmus, a kulákok ellen az elsők közé került Opályi a beadásban A nyírbátori Járás a silózás terén eddigi jó munkájával állandóan az élenjáró járások között volt, a mólt heti értékelés szerint is csak a Mátészalkai járás előzte meg. A járás vezetői azonban ezzel az eredménnyel nem elégedtek meg és nem is elégedhetnek meg, mert a nyírbátori járás a megye egyik legszegényebb járása úgy szálas-, mint übraktatkarmányeHátás terén. A Képlap szerkesztősége a járási me- zőgazdasági osztállyal szeptember 15-én, szerdán a nyírbátori Lenin termelőszövetkezetben silózási bemutatóval egybekötött megbeszélést rendezett, ahol megjelentek a köz- ségek mezőgazdasági előadói és több termelőcsoport elnöke, vagy állattenyésztési brigádvezetője. A Lonin termelőszövetkezet takarmányozási brigádja egy 300 köbméteres siló töltésén dolgozott. A töltőanyag, amit a gépállomás szórtépőjével aprítottak össze: ku~ korleaszár, tökinda, falevél, laboda és szalma volt A bemutatón Látszó János járási főállattenyésztő tartott rövid ismertetőt a silózásrúl. Bevezetőjében elmondotta, bogy a járásban szépek az eredmények, de nem minden, községben. Jó eredményt értek el a nyírbátori és aporligeti terme- Kfczövetkezetek, hátul kullog azonban Nyírcsászári, de különösképpen Nyírvssvári, ahol még meg sem kezdték a silózást. A nyírvasvári tennelöcsoportok pedig a nyár folyamán is a legkevesebb takarmányt gyűjtötték télire. Rendelet írja elő, hogy minden számosállat részére legalább hét köbméter sH őt a,k ármányt kell készíteni .a termelőcsoportokban, szövetkezetekben. Ez a mennyiség minden csoportban könnyen előteremthető, csupán meg kell ásni a gödröket és összegyűjteni a tölteléket; a gépállomás gépei rendelkezésre állnak a töltésnél. A SILÓTAKARMANY tápértékfben megfelel a közepes széna értékének. A siló értéke javítható, ha minél előbb letakarítjuk: a kukoricaszárat, különösen megjavítható falombbal. Az akácfa lombjának a tápértéke megegyezik a lucerna értékével. A kukoricaszár tápértékété vonatkozólag kísérletek állapították meg, hogy az október elején vágott kukoricaszár 26.1 százalék fceményltőértéket és 1.5 százalék emészthető fehérjét tartalmaz, míg az ugyanarról a tábláról november elején vágott kukorica- szár csak 14.1 százalék keményítő- értéket, tehát 46 százalékkal kevesebbet, mint az októberi. Az emészthető fehérje-tartalmát pedig teljesen elveszítette a később levágott kukoricaszár. Ha csak az emészthető fehérje elveszítését vesszük figyelembe, akkor is óriási érték ment veszendőbe, mert mindem mázsa kukoricaszár másfél kiló emészthető fehérjét veszít, ami azt jelenti, hogy 30 liter tejmennyiség előállításához elegendő fehérje megy veszendőbe minden mázsa kukoricaszárral. A továbbiakban László elvtárs A HELYES SILÓZAST ismertette, amit beszéde közben a silózási brigád gyakorlatban is bemutatott. Felhívta a részvevők figyelmét, hogy a gödör, és ároksilók falait simára dolgozzák ed, mert különben a legjobba n tömftett takarmány is levegőt kap és penészedig A töllelékanyagot minél jobban felaprózzuk, annál jobban tö- míthető, annál jobban kt tudjuk szorítani belőle a levegőt és ezáltal megakadályozzuk a penészedést. A silózást egyfolytában, minél rövi- debb idő alatt kell egy-egy gödörben vagy tartályban elvégezni, mert a hideg erjedés így lesz tökéletes. Fontos, hogy a siló olyan helyen legyen, ahol a talajvíz mélyen van, esők és hóolvadások alkalmával nem fut oda össze a víz. A SZALMAFELTÁRASRA ÄS MAKKGYÜJTÉSRE hívta még fel beszéde végén László elvtárs a megjelentek figyelmét. A Lenin termelőszövetkezet részéről Tripsánszki Sándor, a silózási brigád vezetője elmondotta, hogy szövetkezetük eddig 250 köbméter silóteret töltött meg. Ez a 250 köbméter takarmány-tökindá- ból, labodáből, falombból és különféle gyomokból készült, tehát valamennyi olyan anyag, ami különben felhasználatlanul kárbaveszett volna. Harmincöt számosállatnak biztosították ezekkel a pótanyagokkal az egész téli takarmányát. A megbeszélésen versenykihívás is volt. Jakab Gyula nyírgynlaji mezőgazdasági előadó vállalta, hogy a községükben október 25-ig minden számosállat részére biztosítják a hét köbméter silótakarmányt, s ebben versenyre hívta a járás valamennyi községének mezőgazdasági előadóját és termelőcsoportját. Jakab elvtárs elmondta, hogy községükben eddig 650 köbméter silót készítettek, melybe a mapraforgótá- nyérokat és belevágták, a most virágzó tányérokat és azokat, melyek annyira zöldek, hogy a beéré- sük bizonytalan. állami gazdaság dolgozói vállaljuk, hogy október hó végéig a gazdaság egész területén elvégezzük a beta, karttási munkát és a földekről minden terményt beszállítunk. Vállaljuk, hogy terven felül lombból és egyébként leszántásra kerülő gyomnövényekből még e hónapban 100 köbméter silót készítünk, hogy állatainknak télire minél több takarmeglátszik a termelőcsoport háza- táján Is. Mindenütt rend van, szép az állatállomány és a tagok legnagyobb egyetértésben dolgoznak. Nem így dolgozik viszont a gelé- nesi Kossuth termelőcsoport, amely a városi dolgozók ellátására szemetes, piszkos, válogatlan, étkezésTöbb termelőcsoport küldötte arról számolt be, hogy ők már biztosították a közös állatállomány részére a szükséges takarmányt, de gondoskodnak A HÁZTÁJI TEHENEK ELLÁTÁSÁRÓL is. A nyírbogáti Békebástya küldötte elmondta, hogy eddig a közös állatállomány részére van 300 köbméter silótakarmány, most pedig a háztájiaknak készítenek még 150 köbmétert. Esztári Mihály, a kisié- tai Rákóczi termelőszövetkezet elnöke elfogadta a nyírgyulaji versenykihívást azzal, hegy ők nem ftét, hanem 10 köbmétert silóznak számosánatonfkint. Elmondta Esz túri elvtárs, hogy őket az 1950-es aszály után a siló mentette meg attól, hogy az állatállományuk elhulljon, de nemcsak megmentette, hanem a teheneik tejliozama majdnem megduplázódott, amikor a silóetetésre tértek át. A kétéves éltette nyésztfei terv törvény, amit minden ••soportnak végre kell hajtani, d? ők ezt túl akarják teljesíteni. Emellett ők is silóznak a háztáji állatok részére is. A nyírvasvári csoportok Is sorra vállalták, hogy lemaradásuk ellenére Is teljesítik terveiket és csatlakoztak a nyírgyulajiak versenyki hív ásóhoz. Az encsencsi Ifjúsáp termelőszövetkezetből Székely György párti it- kár elmondta, hogy ők 1000 köbméterre ásták ki a silógödröt. Megbírálta a gépállomás vezetőit, mert hátráltatják őket a munka végzésében azzal, hogy nem kapnak gépet. Székely elvtárs beszámolt arról is, hogy szövetkezetüknek eddig az úttörők 12 mázsa matekot gyűjtöttek, ami legalább három 150 kilós sertés teihiztalásóhoz elegendő. A mabkgyüjtés még folyik tovább. Jjászló elv társ záróbeszédében mégegyszer felhívta a termelőcsoportok vezetői és a mezőgazdasági előadók figyelmét, hogy a pótcinya- gokat, a faiombot és a makkot szedessék az úttörőkkel. A termelő- szövetkezetek részére minden erdőben meg van engedve a mnkkolta- tás, a legrövidebb időn belül hajtsák ki sertéseiket az erdőbe. A lehetősége miniden csoportnak megvan, hogy valamilyen formában biztosítsa a szükséges takarmányt. A községek és termelőcsoportok vezetői személyileg Is felelősek azért, hogy meg legyen mindenütt a tel éltetéshez szükséges takarmány men y- nyiség, — fejezte be beszédét László elvtárs. Alig egy hónapja Csordás Gyula elvtárs került az ópályi községi tanács élére. Abban az időben még nagyon lassan haladt a kapásnövé- nyek begyűjtése. Csordás elvtárs néhány nap alatt megismerkedett a községi tanács munkáival, körülnézett a nyilvántartásban, azután elbeszélgetett az emberekkel. Gyorsan megállapította, hogy a tanács opportunizmusa miatt folyt vontatottan a kapások begyűjtése. Csordás elvtérs elővette újra a rendeleteket és tanulmányozta azokat. Közben Molnár Gusztáv kulák leszedte a napraforgóját, Pénzes Kálmán, az egykori nagydobosi ICO holdas földbirtokos-jegyző letörte a kukoricát. Letelt a batáridő és a beadást nem teljesítették. A községi tanács kiküldte az értesítést, hegy felemelte a beadást. A kulá- kok azonban figyelmen kívül hagyták a községi tanács felszólítását. A begyűjtési állandó bizottság nem sokat törődött a begyűjtéssel, az elszámoltató bizottság sem végezte feladatát. A tanácselnök Indult az egyik begyűjtési nyilvántartóval és egy állandóbizottsági taggal a.z elszámoltatásra. Molnár Gusztávnál, aki olyan nagyon siránkozott a „tossz teanés” miatt, még tavalyi napraforgót is találtak. Pénzes Kálmán is 5 mázsa 11 kiló napraforgót akart elrejteni. Kukoricát is nagy mennyiségben találtak nála. Pénzes Kálmán mással is adósa a dolgozó népnek, több, mint egy évi hátraléka van a hízottsertésből. A kolákok szabotálása nem most kezdődött Már 1946-ban is összejátszottak a községi elöljárósággal. 8—10 darab tehene is volt a kulákoknak, de a beadás alól kihúzták magukat, a dolgozó parasztokra vetették ki az órájuk eső beadást is. Ráca József kulák, volt jegyző, Farkas István földbirtokos, volt jegyző, Anlal Endre volt horthysta miniszteri tanácsos, Pénzes Kálmán földbirtokos, szintén volt jegyző, a klerikális reakcióval összefogva mindent elkövettek, hogy akadályozzák a begyűjtés sikerét. Tavaly tavaszon például ifj. Papp Ferenc és Volóczki Józsefné elvtársnő arra lettek figyelmesek, hogy Rácz József minden este valamit cipel keresztül a vasúton és azután eltűnik a határban. Utánajárt a dolognak, egy éjszaka megfigyelte a titokzatos cipekedést és kiderítette, hogy Rácz József kulák színtiszta rozsot hordott esténkint disznójának. A disznókat a szőlőjében készített karámban helyezte el, hogy ne találjanak rá, ha követelik a beadást. A tanácsvezetek opportunizmusa A községi tanács titkára akkor még a kulákok legjobb barátja, Tor. zsás volt, lánya pedig a begyűjtési nyilvántartó. Az elnök is a kulá- kokat védelmezte. A Torzsds-lány elhanyagolta a begyűjtési nyilvántartást, a kulákoknak nem vehette rá, mi a beadásuk, mikor mit adtak be. Ma sem tudja senki sem, volt-e hátralékuk és van-e az elmúlt esztendőről. Például most nemrég derült ki, hogy Pénzes Kálmán, a volt földbirtokos-jegyző, három hízóval tartozik dolgozó népünknek. Ezév januárjában Horváth Dezső lett a tanácselnök, de ő se sokat törődött a kulákok beadásával. Márciusban igaz, hogy nyilvántartásba foglalták a kulákok állatállományát, de ez mind csak papíron maradt, ez nem akadályozta meg a kulá kokat abban, hogy elpusztítsák jósziígálloruúnyu- kat, hogy tovább szabotálják a beadást. Senki sem ellenőrizte, hogy a kulákok a beadási sertést beállították-e már hízásra. Csak most derült ki, az elszámoltatás alkalmával, hogy a sertésállomány nagy- részét elpusztították. Szétadták a rokonaiknak, eldugdestáte az elszámoltató bizottság elől. Csordás elvtárs, az új tanácselnök azonban nem tűri el, hogy addig, amíg a község dolgozói becsülettel teljesítik beadási kötelezettségüket, építik az országot, addig népünk ellenségei, a kulákok rombolják, amit a dolgozó nép épít, szabotálják a beadást, tönkretegyék a föld termését. A kulákok elszámoltatására került a sor. így derült ki, hogy Pénzes Kálmán tavalyi és idei napraforgót és nagymennyiségű kukoricát rejteget lakásán. Molnár Gusztáv kulák szintén napraforgót rejtegetett, holott beadási kötelezettségének nem tett eleget. A kulákok úgy gondolták, hogy még mindig sikerül félrevezetni, befolyásolni a községi tanácsot. Rácz József például, mikor megtudta, hogy az elszámoltató bizottság dolgozik, az egyik éjszaka sertéseit kihajtotta a szőlőbe, gondolva azt, míg az elszámoltató bizottság nála lesz, addig elbarangolnak ott a kulákok szőlőiéiben, aztán majd újra összeszedi őket. Farka-s István 50 holdas kulák, aki mint főblrő ült a Horthy-korszakban az ópályi dolgozók nyakán, eladta állatait, gazdasági felszereléseit. A négy láda összeharácsolt, összevásárolt ruhát, lábbelit pedig félrevezetett volt cselédeinél helyezte el. így akarta elhitetni a községi tanáccsal és az ópályi dolgozó parasztokkal, hogy ő „szegény” kulák, nincs neki miből adót fizetni és a beadást teljesíteni. A községi tanács leleplezte a stábot áló kulábot. Voltak a községben megtévesztett dolgozó parasztok is, akik a beadási határidőt nem tartották be s így a kulákok szabotálását támogatták. A községi tanács azonban felemelte a beadási kötelezettségét mindenkinek, aki a törvényt megszegve, nem teljesítette határidőre azt. Aki erre a figyelmeztetésire sem teljesítette kötelességét, a községi tanács kártérítést vettetett ki és sor került az elszámoltatásra is. Ma már a kapásnövények beadásában ópályi község az elsők között van. Kukoricabeadását 141 százalékra, burgonyabeadását 85 százalékra teljesítette. A napraforgóból azonban még mindig el van maradva. A pártszervezet és a begyűjtési áliandóbizottság felvilágosító munkája, a kommunisták, tanácstagok példamutatása szükséges ahhoz, hogy a begyűjtésben teljes győzelemről számolhassanak be az őpű- lyiak. K. D. A Néplap postáidból \ Meggyorsítják az építkezést a nyírlugosi állami gazdaságban A nyírlugosi állami gazdaság dolgozói október 16-án röpgyülése- ken tárgyalták meg Sztálin elvtárs beszédét, melyet a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. Kongresszusán mondott. Sztálin elvtárs beszéde újabb útmutatás számunkra és újabb biztosíték a béketábor legyőzhetetlenségéről. De egyben kötelezettségeket is jelent minden dolgozóra, így ránk is. Mi, a nyírlugosi Milyen burgonyával teljesítsük a beadást ? Az olcsvai Béke termelőcsoport burgonyabeadási kötelezettségét szeptember 20-ra túlteljesítette. Nemcsak a beadásban jártak az élen a járásban, hanem a termelésben is, minőségileg is elsőrendű burgonyát adott a tszcs, a nép államának. A becsületes munka mányt tudjunk biztosítani. Vállaljuk továbbá, hogy egy 120 méteres lóistálló építését december 20. helyett november 30-ra befejezzük, ugyancsak felépítünk december 1. helyett november 20-ra egy 80 méteres csükólstáliót, egy 50 méteres sertésistállót és egy 2000 férőhelyes süldőszAHÚSt KytrTugosi Mami gazdaság dolgozói. re alkalmatlan burgonyát akart beadni. Gondoljanak arra a geJénestek. mit szólnának ahhoz, ha as ipari munkásság selejtes Ipari anyagokat adna dolgozó parasztjainknak. Kertész Sándor megyei burgonyaellenör. Megjelent a„Tartós békéért népi demokráciáért“ legújabb sxáma Vezetékes rádiá Fehérgyarmaton és Uíagyecseden A fehérgyarmati lakásokban már 9-én megszólalt a vezetékes rádió, amit azóta örömmel hallgatnak a község dolgozói. A község 500 hangszórót fog kapni november 1-ig. A VIII. szármi építési csoport november 7 tiszteletére vállalta, hogy az 500 hangszórót két nappal hamarabb fogja bekapcsolni. A tervek szerint ebben az évben még Nagyec9ed dolgozói is megkapják a vezetékes rádiót. Búra László sajtókudőSftó. A .Tartót békéért, népi demokráciáért" egész számát a Lenin— Sztálin nagy pártja XIX. kongresz. azuaával kapcsolatos híranyagoknak szentelt. A lap közti J. V. Sztálin étvtAnsnak az SZKP XIX. kongresszusa október 14-i ülésén mondott beszédét; az SZKP XIX. kongresszusának határozatait, úgyszintén K. J. Vorosilov, L. P. Berija és N. A. Bulgamyin elvtársak: beszédét és a testvérpártok képviselőinek üdvözlő beszédeit.
