Néplap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-19 / 246. szám

1952 OKTÓBER 19, VASÁRNAP NÉPLAP 5 A m^ycdilí „Neplap-csiitörtököii‘‘ a téli építkezések megszervezéséről tárgyallak a megye építőiparának vezetői, élenjáró dolgozói A verseny fokozásával készülnek az üzemek dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójára A tiszaberceli téglagyár már 110,4 százalékra teljesítette évi tervét A tiszabercelS téglagyár dolgozói szeptember 13 án fogadták meg, hogy évi tervükön felül 700.000 tég­lát termelnek. A tiszaberceü dolgo­zók ma már felemelt fejjel, büsz­kén mondhatják: fogadalmunkat valóra váltottuk. Tegnapig már 751.000 darab nyerstéglát termel­tek terven felül. Az eredmény el­érését elősegítette a jó! szervezett és nyilvános brigádverseny. Októ­ber 1-ig két műszak dolgozott a gyárban, amelyek szinte naponkint múlták felül egymást a teljesít­ményben. Végeredményben az októ­ber 1-én lejárt versenyszakaszban Vass Balázs műszakja lett az első; tervét 259.100 darab nyerstéglával 200 százalékon felüli téljesítmények a nyírbátori dohánybeváltóban A nyírbátori dohánybeváltóban minden egyes dolgozó megtette munkafelajánlását november 7. tiszteletére. Az I. és a II. dekád ed­digi eredményei azt mutatjuk, hogy a beváltó minden dolgozójának szív­ügye a fogadalom maradéktalan valóraváltása. Nem egy dolgozó van olyan, mint Magyar Józsefné, akinek eddigi átlagteljesítménye 245 százalék a válogatás munkájá­ban. Rada Mária, Kerekes Mária, Bécsi Etel válogatók sem sokkal maradnak el mögötte: normájukat A záhonyi átrakómunkások fogadalma A záhonyi átrakó dolgozói foga­dalmuk maradéktalan valóraváltá- sával sikeresen harcolnak a kocsi­forduló lerövidítéséért. Most a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 35. évfordulójára újra nagysze­rű vállalásokat tesznek. Kemény helytállásról tesznek tanúságot a Radvánsskl ifi-ibrigád tagjai, akik megfogadták, hogy eddigi napi 45 Fejeződjék be megyénkben október 23-ra az őszi vetés! A kemecsei járásban számos egyéni gazda követi a tszcs.-k példáját: keresztsorosan vetik a kalászosokat teljesítette túl. Bocskai Sándor mű­szakja 246.800 darab téglát gyár­tott terven felül. Október 1-től az összevont mű­szak terven felüli téglagyártása 245.700 darab nyerstégla. Most az égetők, kihordok fogadták meg azt a Nagy Októberi Forradalom köze­ledő évfordulója alkalmából, hogy december 21-ig, Sztálin elvtárs szü­letésnapjáig minden egyes terven felül gyártott téglát kiégetnek. Ez a nagyszerű versenyszellem eredményezte a tiszaberceli tégla­gyárban, hogy már ezidáig 110.4 százalékra teljesítették évi tervü­ket. több, mint kétszeresen teljesítik. Nagy a verseny a berakók között, is, ahol jelenleg Lipcsei György 237 százalékos teljesítménnyel vezet Veres Miklós előtt. Az elhordóknál Tóth József az első 234 százalékkal a 192 százalékot teljesítő Nagy Er­zsébet és Térjék Hona előtt. A lel­kes munkaverseny, a verseny na- ponklnti értékelése, nyilvánossága hozta meg azt az eredményt, hogy az üzem eddigi termelési átlaga 114.5 százalék és biztosítja a még jobb eredmények elérését. tonnás mozdítást tervüket napi 60 tonnára teljesítik. Ugyanezt vál­lalta a Radvánsski-brigúd példája nyomán a Gern ifi-brigád is. A Ko­vács ifi-brigád fogadalma: naponta 50 tonnát teljesít. Ugyanezt fogadta a Sluaki lapátos-brigád is. A Boksa lapátos-brigád pedig fogadalma sze­rint naponta 56 tonnát teljesít. Csütörtök délután a Néplap szer­kesztőségében jöttek össze a megye összes építőipari vállalatait képvi­selő igazgatók, mérnökök, építés- vezetők, munkavezetők, brigádveze­tők, élenjáró dolgozók és szakszer­vezeti funkcionáriusok, hogy leszűr­jék a téli építkezések tavalyi ta­pasztalatait és megbeszéljék a ten­nivalókat az Idei téli építkezések előkészítésére. Az értekezlet kezdete előtt kisebb csoportokban beszélgettek a részt­vevők, az építőmunkások — múlt­beli életéről, amikor nem téli, de nyári munkája sem nagyon volt az építőipari munkásnak, de az építő­ipari mérnöknek, műszakiaknak sem. A nyíregyházi kőművesek a Kossuth-téren álldogáltak a hideg téli napokon, reménykedve, hogy legalább ■ egy kis rakodómunkát kapnak, pár fillért keresnek éhező családjuk számára. A felszabadulás után azonban — és főleg tavaly — már nagy ütem­ben dolgoztak, építkeztek az építő­ipar dolgozói. Tavaly például me­gyénk egyik legnagyobb építményét, a nyíregyházi dohányfermentálót fejezték be a 28/4. Építőipari Vál­lalat dolgozói. Bebizonyosodott en­nek az épületnek készítésénél, hogy jól szervezett műszaki vezetéssel és a dolgozók lelkes munkájával lehet télen is jól építkezni. A dohányfermentáló építőinek módszere Mi volt a titka a 28/4. Építőipari Vállalat jő téli teljesítményének? Nem más, mint elsősorban a műsza­kiak jó tervezése, a jól szervezett, nyilvános munkaverseny, a normák betartása. A műszakiak úgy tervezték el a munkát, hogy a hidegebb időjárás előtt a külső munkák befejezést nyerjenek. Ez tette lehetővé, hogy az ácsok és a betonozók, majd utá­nuk a kőművesek a belső támfalak, lépcsőházak, válaszfalak felhúzását és többi belső munkákat a hideg beálltával Is zavartalanul készít­hették. Elősegítette a hideg időben is a jó teljesítmények elérését a jól szervezett munkaverseny, a verseny nyilvánossága. Munka üte­me nem csökkent és a dolgozók ke­resete az újabb és újabb módsze­rek bevezetése révén, emelkedett. ' Nem lehet azonban ezt elmon­dani teljes egészében a 61/2. Építőipari Vállalat tavaly téli építkezéseiről. A múlt évben például a Liget­tanyán a vállalat vezetősége meg­tette az intézkedéseket a téli mun­kákkal kapcsolatban. A téli munká­hoz szükséges anyagok a helyszí­nen voltak, de a munkaszervezés hiányosságai miatt időszakonkínt a dolgozók 50—60 százaléka is ácsor- gással, csellengéssel, de nem egy­szer időbérben való kártyázással töltötte az időt. Mindennek okát kell keresni abban is, hogy a mű­szakiak nem érezték szívügyüknek uz építkezés határidejének betartá­sát és nem törődtek a dolgozók szociális körülményeivel, de magá­val a munkaversennyel sem. Ez megmutatkozott az egész vállalat tavalyi tervteljesítésében is. Éppen a tavalyi hibák megismétlődésének elkerüléséről tárgyaltak az építő­ipar élenjáró dolgozói a ,,Néplap­csütörtökön”. Gajdos Mihály, 61/2. Építőipari Vállalat szabadságbokori építés- vezetője elmondotta, hogy munka­helye miként készült fel a téli munkára. Elsősorban arról tett em­lítést beszámolójában, hogy a jó eredmények eléréséhez okvetlenül szükséges az Előretekintő műszaki szervezés, a dolgozók szociális normájának be­tartása, a munkaverseny jő meg­szervezése, állandó értékelése az üzemi bizottsággal karöltve és az adminisztrációs munkák pontos ve­zetése. Szükséges, hogy az elkövetkezen­dő munkákra már most elkészítsék az ütemtervet. Ezt a szabadságbo­kori építkezésen már végrehajtot­ták. Figyelembe vették a gépek el­helyezését, azt, hogy a gépek teljes egészében ki legyenek használva a legkisebb munkaerő felhasználása mellett. Elkészítették az épület kö­rül a nádpalló-burkolatot, ami biz­tosítja a falazás zavartalan mene­tét a hidegebb idő beálltával is. Ugyancsak nádpallóval védett épü­letbe helyezték el a munkához szükséges gépeket is. Előrelátha­tóan gondoskodtak a szükséges anyagok helyes tárolásáról, arról, hogy az igényesebb anyagok ne fagyjanak meg. Napokat nyernek a burkolási munkák elkészítésénél azzal, hogy a burkolási munkákat vakolás előtt készítik el, amivel a burkolási munkák minősége még csak javul. Elmondotta Gajdos elvtárs, hogy tavalyi munkájánál hátrányos volt a kokszkályhák használata, mert az a dolgozók egészségét veszélyezteti. Éppen ezért a szabadságbokori épít­kezésnél a kokszkályhák helyett deuba-kályhákat helyeztek el az épületben, aminek tulajdonsága, hogy a szárításon kívül levegőese- rét idéz elő és elszívja a nedves párát. így ki van zárva, hogy a vakolás salétromos legyen és egy­úttal védi a dolgozók egészségét. A deuba-kályha átlagos 10 fok me­leget áraszt, ezáltal biztosítja a munkák zavartalan végzését. Kovács Géza, a Tiszalöki Erőmű építésvezető főmérnöke a mélyépítés téli munkájának előkészítéséről beszélt. Elmondotta, a Tiszalöki Erőműnél a téli munkák zavarta­lanságát biztosították a földkiter­melés korábbi elvégzésével, hogy a fagyos, göröngyös földre ne a leg­nagyobb fagyok idején kelljen épít­kezni. Tapasztalatok mutatják, hogy a fagyos Időben kitermelt föld a tavasz beálltával ülepedik és ez veszélyezteti a fölé kerülő épít­mény tartósságát. Hangoztatta, hogy a téli munkáknál előbbre kell venni a vékonyabb elemek betono­zási munkálatait, ami hideg időben nagyobb kiadású melegítés nélkül nem végezhető. A vastagabb elemek betonozása kevesebb többletköltség­gel jár télidőben. A téli munkák jó vezetéséhez elengedhetetlenül szük­séges, hogy műszaki értelmisé gieink, de maguk a dolgozók Is ianuímányozzák a szovjet építőipar tapasztalatait és azokat felhasználják saját terü­letükön, hiszen a szovjet építkezé­sek gazdag tapasztalatokat tudnak nyújtani. A hozzászólások során Kótolies ■János, a Tatarozó Vállalat Igaz­gatója beszélt a kisebb munkák téli végzéséről. Elmondotta, hogy vállalatuknál, ahol kevesebb a gépi berendezés, nehezebb feladatokkal kell megbirkózni. Kedvező azonban a helyzetük azáltal, hogy főleg bel­ső munkákat végez a vállalat, ami­nek hibátlan elvégzése csupán a jő munka, és versenyszervezéstől függ. Elősegíti a tervek maradéktalan teljesítését a vállalatnál az, hogy idejében megkapják a dolgozók m ti n kan falván yai ka t és ezáltal le­hetőség van a dekádonkinti teljesí­tés. értékelésére. A beszámolók és a hozzászólások mindegyike hangoztatta, hogy a A vémosatyai Lenin termelőcso­port tagjai új gazdasági épületeket emelnek, hogy teljesíteni tudják a kétéves állattenyésztési tervet cso­portjukban. Október 2-án hozzá­kezdtek egy 20 méter hosszú, 26 fiókos sertésfiaztatö építéséhez. Az épületet saját erejéből építi a tér­tél! munkáknál még fokozottabb gondot kell fordítani a dolgozók testi épségére és jól meg kell szervezn: a balesetelhárítást Az építkezéseknél a félidőben na­gyobb a lehetőség a balesetre, külö­nösen akkor, ha a műszaki vezetés nem fordít gondot ed hárítására. De különösen nagy feladat hárul a szakszervezeti szervekre: ellenőriz­ni a kötelező munkavédelmi okta­tások megszervezését, megtartását. Agitáelós munkával kell elérniük, hogy minden munkahelyen használ­ják is dolgozóink a munkavédelmi felszereléseket. A munkavédelmi megbízottak a brigádban a munka megkezdése előtt ellenőrizzék az áll. ványok biztonságát és az óvóintéz- kedósek betartását. A sok hozzászólás meghatározta az építőipar téli munkájának elő­készítésében a feladatokat. Egyik legfontosabb, hogy már most elké­szítsék a műszaki vezetők a tél be­állta előtti és a té'i munkák ütem­tervét. Vegyék figyelembe, hogy melyek azok a munkák, amiket még a hideg idők beállta előtt be kell fejezni, hogy biztosítva legyen tél- időben a munkatér. Rögzítsék le minden brigád, dolgozó számára minden hónapban a munka ütemé­nek megfelelően’ a tervfelad at okát. ami egyúttal biztosítja a vállalások megtételéhez az alapot és ez egy­ben elősegíti, hogy a fogadalmak vállalások teljesítését naponta el­lenőrizni lehessen, fellendüljön a munkaverseny. A műszakiak feladata, hogy jó előre gondoskodjanak a téli mun­kákhoz szükséges anyagok munka­helyre való szállításáról, mivel a téli időjárás a szállítást megnehe­zíti. De gondosságot követel az anyagok elhelyezése is. Különösen nagy gondosságot kö­vetel a mész, valamint a faanyagok tárolása. Nagy feladatot ró ez az időszak a vállalások szociális igazgatóira. Az ő feladatuk, hogy idejében gon­doskodjanak a dolgozók elhelyezé­séről, élelmezéséről, téli ruhával való ellátásáról épiigy, mint a tisz­tálkodási lehetőségek megteremtésé­ről, öltözők biztosításáról és a dol­gozók szórakozásáról. Ezek ellenőr­zése a szakszervezetek feladata, épúgy, mint a munkaversenyek szervezése. A szakszervezetek fel­adata még, hogy népszerűsítsék és szervezzék az új és régebbi mozgal­makat, szerettessék meg dolgo­zóinkkal a Sztahanov-, Loy-, Gaz­da-, Iliidéi'- és a többi mozgalma­kat, a terv túlteljesítésének legbiz­tosabb forrásait. A vezetők, funkcionáriusok fel­adatai mellett nagy az építkezések minden egyes dolgozójának felada­ta is. Nem egyszer hősies munkát követel legyőzni az időt, teljesíteni a tervet, győzelemre vinni ötéves tervünk célkitűzéseit. Gondoljanak arra dolgozóink, bogy a múltban mi mindent elkövettek volna, csak­hogy megszerezzék a betevő fala­tot a családnak, pedig akkor min­den egyes verej ték csepp j ükkel a kizsákmányoló tőkéseket hizlalták. Gondoljanak arra dolgozóink, hogy most hősi helytállásukkal, a terv maradéktalan teljesítésével boldog életüket biztosítják és sikerre vi­szik az ötéves ten’ célkitűzéseit, családjuk boldogabb életét teremtik melőcsoport. Az építést végző bri­gádtagok elhatározták, hogy a leg­rövidebb időn belül felépítik a fia», tatét, hogy még ebben az évben a meglévő lóistálló mellé 30 férőhe­lyes istállót tudjanak építeni. iff. Sárközi Gyula, Néplap levelező. Fejeződjék be megyénkben októ­ber 23-ra az őszi vetés! — Ezzel a jelszóval kelnek most versenyre a vajai dolgozó parasztok felhívására Szabolcs-Szatníár dolgozó paraszt­jai, hogy pótolják a mulasztásokat, mielőbb az utolsó szemig a földbe tegyék az őszi kalászosokat. A jövőesztendei bő termés meg­alapozásáról van szó, nem mindegy tehát, milyen a munka minősége. A kemecsei termelőszövetkezeti járás szövetkezeti gazdaságaiban sokfelé alkalmazzák a keresztsoros vetés* élenjáró szovjet módszerét a ter­més növelésére. S igen örvendetes tény, hogy a járásban még egyéni­leg gazdálkodó parasztok is jórészt követik a szövetkezetek példáját, keresztsoros vetéssel igyekeznek alapot teremteni ahhoz, hogy jö­vőre 1.5—2 mázsával több gabonát arathassanak egy-egy holdról. Ke- möcsén például Varga Sándor, He­re Károly, Németh Mihály, Jakab Imre, Jakab Bertalan, Bencsik Mi­hály és Gégvny Mihály dolgozó pa­rasztok keresztsorosan vetették a rozsot és a búzát a szövetkezeti gazdaságok példájára. (ÜT. sajtó­csoport.) 1 f i TtlSZA LKA N MIKOR AKARJAK FELBONTANI ,1 VETÉSTERVETI Mátészalka igencsak hátul kul­log a községek betakarítási és ve­tési versenyében. A legnagyobb hi­ba az, hogy a járási tanács éppen a járási székhelyen mulasztja el legelsősorban az ellenőrzés munká­ját. Nem jutott még a járási ta­nács eszébe, hogy utánanézzen, miért nem haladnak az őszi mun­kák Mátészalkán. Az őszi vetés ter­vét még mindig nem bontották fel, — holott az őszi vetés jórészét már be kellett volna fejezni. Nem csoda hát, ha a tervszerűtlen munka nem szülhet jó eredményeket, nem cso­da, hogy még az ősziárpát sem ve­tették el, s október tizedikén a bú­zavetésben is csak ötszázalékos eredménynél tartottak! (MT. sajtó- csoport.) NYÍRTASSON ÉS TISZA­KANYARON IS FOGLALKOZ­ZON A TANÁCS A VETÉSI VERSENNYEL! Nyírtasson és Tiszakanyáron nem a legutolsók éppen a dolgozó pa­rasztok az őszi szántás-vet ősben, azonban jóval előbb lehetnének, az elsők közé kerülhetnének a verseny­ben, ha a községi tanácsok nagyobb gondot fordítanának erre a ver­senyre. Lelkes munkával töreksze­nek mindkét községben a dolgozó parasztok arra, hogy jó munkával bő termést alapozzanak meg. Azon­ban a községi tanácsok kevésbbé lelkes munkával adnak csak támo­gatást nekik. — Szép versenytáblák vannak ugyan a két községben, de az őszön egyszer sem dicsértek meg azon senkit jó munkájáért, egyszer sem bíráltak meg senkit tunyaságáért, nemtörődömségéért, az őszi munkában való elmaradá­sáért. Ha a két községi tanács me­zőgazdasági állandóbizottságai jól dolgoznának, minden nap tudnának arról, ki hogyan halad jól az őszi vetéssel, szántással, s minden nap az egész falu tudtára adnák a ver­senytáblákon az eredményeket, ápolva ezzel a versengés, vetélke­dés nemes szellemét, — magasan túlszárnyalnák mostani eredmé­nyeiket. Ugyanígy IComlódtótfalu községben is, ahol szintúgy kevés gondot fordít a községi tanács arra, hogy leikas verseny bontakozzék ki a faluban az őszi vetések gyors el végzése érdekében! (MT. sajté, csoport.) meg. r Építkezik a yáinosaíraf Lenin tszcs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom