Néplap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-16 / 243. szám

NÉPLAP 1932 OKTOBE R Ifi. OS ('TORTOK A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX, kongresszusa Részletek I. M. Kaganovics elvtárs beszédéből a XIX. pártkongresszus október IS-i délelőtti ülésén Elvtársiak! A párt Központi Bizottsága meg­bízott, hogy javaslatot terjesszek a XIX. kongresszus elé pártunk pro­grammjának átdolgozásáról. A XVIII. kongresszuson bizottsá­got választottak az SZK(b)I* pro­grammjának módosítására. Mint Is. meretes, a imrt a bizottság tagjai közül kiváló eivtársakat vesztett el: Kalinin elvtársat, Zsdanov elvtár­sat, Scserhakov elvtársat, Jatosz- lamzkij elvtársat. A bizottságnak nem volt lehetősége, hogy teljesítse megbízatását. A Nagy Honvédő Há­ború és a háború következményei­nek megszüntetését szolgáló munka, a népgazdaság újjáépítésén k nagy munkája, megakadályozta a bizott­ságot munkájának iiefejezésében. Most, a XIX. pártkongresszus után, a feltételek kedvezőbbek lesz­nek e bonyolult feladat végrehajtá­sára. Kaganovics elvtárs hangsúlyoz­ta: a VIII. pártkongresszus óta eltelt évek alatt országunk elmara­dott agrárországból erős szocialista ipari és kolhozhatalommá vált. Megszűnt a gazdasági életben akkor még meglévő különböző gazdasági alakulatok rendszere, osztatlanul uralkodik a gazdasági élet szo­cialista rendszere és a szocialista tulajdon — két formában, az .össz­népi tulajdon és a kolhoztulajdon formájában. Országunk teljesen át­alakult. Sztálin elvtárs vezetésével felépült a szocializmus országunk­ban. Az elmúlt harminc esztendő alatt, különösen a Szovjetuniónak a Nagy Honvédő Háborúban kivívott történelmi győzelme eredményeként, mérhetetlenül megnőtt a szovjetál- hrra hatalma és tekintélye. Mindezen változások miatt pár­tunk prograrumjának több tétele é-° a pártnak a program inban foglalt feladatai — minthogy ez idő alatt már megvalósultak — nem felel­nek meg többé a mai feltételeknek és a párt új feladatainak. Éppen ezért, sürgetően szükséges pártunk pr o gr a m m j á n ak átdolgozása. Sztálin elvtárs zseniális müveiben kidolgozta a valamennyi döntőfan- tcsságú programmikérdést: a szo­cializmus és a kommunizmus fel­építése egy országban, a szocializ­mus és a kommunizmus országunk­ban való felépítése kérdésének két oldala a kapitalista környezet fel­tételei között, az ország szocialista iparosítása, a mezőgazdaság kollek­tivizálása, a szocialista állam, a szocialista nemzetek kérdését, a nyelvtudomány marxista elméletét és több más nagy elméleti és gya­korlati problémát. Az átdolgozott programúinak meg kell testesítenie mindazt az újat, amivel a nagy Sztálin, vezérünk és tanítónk a marxizmus-leninizmus kincsestárát gazdagította. (Viharos laps.) Az új, átdolgozott pártprograromnak általánosítania kell a Nagy Októ­beri Szocialista Forr:dalom világ­történelmi tapasztalatait, a szo­cializmus szovjet unióbeli felépítésé­nek tapasztalatait és meg kell szab nia a további módját a xrárt fő fel- adata teljesítésének: a kommunista társadalom felépítésének a szo­cializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útján. A programra átdolgozásának szempontjából és abból a szempont­ból, hogyan szabjuk meg a kommu­nizmus építésének további útjait, döntő jelentőségű, hogy pártunk XIX. kongresszusára megkapta Sztálin elvtárs „A szocializmus gaz­dasági problémái a Szovjetunióban” című új, klasszikus müvét. Sztálin elvtárs új müvének tör­ténelmi jelentőségét az szabja meg, hogy a Szovjetunióban teljesítették a szocializmus felépítésének f dad i. tát és most a párt előtt egész nagy­ságukban felmerültek a szocializ­musból a kommunizmusba való fo­kozatos áttérés új feladatai. Sztálin elvtárs új müve elméleti és gyakor­lati megoldását adja azoknak a dönt őfon tosságú problémáknak, amelyek az új történelmi körülmé­nyek közepette a párt elölt felme­rültek. Sztálin elvtárs zseniális műve hatalmas nemzetközi jelentőségű. Ez a wfl a sztálini lángelme fény­szórójával világítja meg a pártunk által vezetett szovjet nép előtt az államunk további erősítéséhez és a fco m m u n i zmusna k országú nk ba n való leggyorsabb felépítéséhez ve­zető utat. (Taps.) Felolvasom a XIX. pártkongresz- szusnak a Szovjetunió Kommunista Tártja programmjának átdolgozásá­ról szóló következő határozati ja­vaslatát : A párt XIX. kongresszusa meg­állapítja, hogy a VIII. pártkon­gresszus (1010) óta — midőn a párt jelenlegi programra ját elfo­gadták — gyökeres változások tör­téntek mind a nemzetközi viszonyok területén, mind pedig a szocializ­mus építésének területén a Szovje'- unióbau. Emiatt a párt programm­jának több tétele és a pártnak a programúiban foglalt feladatai -- minthogy ez idő alatt már megvaló­sultak — nem felelnek meg többé a mai feltételeknek és a" párt új fel­adatainak. A kongresszus ebből kiindulva el­határozza : 1. Szükségesnek és időszerűnek tartja a párt jelenlegi programmjá- ri-ak átdolgozását. 2. A programul átdolgozásánál Sztálin elvtárs ..A szocializmus gaz- dasági problémái a Szovjetunióban” című müve alapvető tételeit kell kö­vetni. 8. A párt programmjának átdol­gozását a következő összetételű bi­zottságra bízza: A bizottság elnöke: Sztálin elvtárs (Viharos ünneplésbe, dlmentj tap*), a bizottság tagjai: Borija, Kaganovics. Kuusinen, Ma­lenkov, Molotov, Pcszpjelov, Ituni- jancev, Szaburov, Csesznckov, Ju- gyin. 4. A párt átdolgozott programm­jának tervezetét a Szovjetunió Kom ■ munista Pártjának következő kon­gresszusa elé kell terjeszteni. (Vi­haros taps. Mindenki feláll-) Részletek A. N. Koszigin elvtárs beszédéből a XIX. pártkongresszus október 9-i esti ülésén Á párt, a kormány és maga Sztá­lin elvtárs állandóan gondoskodik országunk dolgozói anyagi helyzeté­nek szüntelen javításáról, a köz­szükségleti cikkek gyártásának min­den módon tö.rténő fokozásáról. Or. szagunkban óriási munkát végez­tünk az ipari és mezőgazdasági ter­melés minden területének fejlesztése céljából, hogy így maximálisan ki­elégítsük a szovjet nép szüntelenül növekvő anyagi és kulturális szűk- S( ■gletert. A párt bölcs sztálini politikája biztosította az országban a nehéz­ipar és a szocialista mezőgazdaság hatalmas fejlődését s ezen a« ala­pon a könnyűipar minden ágának sokoldalú fejlődését és a közszük­ségleti cikkek gyártásának szünte­len növelését. Megteremtettük a hatalmas tex­til-, kötszövő-, konfekciós-, szőrme-, cipő- és bőrüzemeket, amelyek mo­dern technikával vannak felszerel­ve. Mesterséges és szintetikus fona­lak, műbőrök, cserző anyagok gyár­tásával és lmnesnövények elsődle­ges feldolgozásával foglalkozó új iparágak fejlődnek ki. Az utóbbi években számos hatalmas könnyű­ipari vállalatot építettünk az új technika alapján és alakítottunk újjá. Az elavult és kistermelékeny- ségü gépi berendezést tökéletes szer­kezetű gépekkel és gépcsoportokkal cseréljük ki. A könnyűiparban n háború utáni időben 170.000 új gé­pet szereltek fel. A*s üzemek újjáalakítása elsősor. ban arra irányul, hogy biztosítani lehessen az előállított gyártmány egységére fordított munka mennyi­ségének rendszeres csökkentését és a gyártás technológiai folyamatá­nak megjavítását a gyártási fo­lyamatok további gépesítése és automatizálása révén futószalagok bevezetésével és a gyártásiban a munkaszakaszok számának csök­kentésével. Vegyük például a pamutipart. Nemrégiben a pamut ipar még régi, kístermelékeuységü M ule-gépekkel dolgozott, amelyek technikai szem­pontból elmaradottak. Most ezek helyett nagytermelékenységü, új fo­nógépeket állítottak he. Az új fonó­gépek egynegyedannyi területet fog­lalnak el, mint a Mule-gépek, s az orsók termelékenysége 60—65 szá­zalékkal nagyobb, miint azokon. Az­által, hogy a fonógyárakban új gépi berendezést állítottak fel, a fő gépi műveletek száma 12-ről 6-ra csök­kent. Bevezették a futószalagrendszert a cipő-, konfekció-, kötszövő-, szőr­me- és a bőrdíszmű-iparáguk üze­meinek többségében. Ez lehetővé tette, hogy ezek az iparágak a könnyűipar nagy gépesített ágaivá váljanak és az átszervezett üzemek­ben a munka termelékenysége a lábbeli iparban 20 százalékkal, a szőrmeiparban 40 százalékkal és a konfekcióiparban 30 százalékkal emelkedjék. A könnyűipar valamennyi ágának sikeres helyreállítása és továbbfej­lesztése következtében elértük és jelentősen túlszárnyaltuk a szövet, lábbeli, kötszövütt áru és egyéb cik­kek gyártásának háború előtti szín­vonalát. 1052-ben a könnyűiparon százalékkal több terméket állít elő, mint a háború előtt, ezen belül gyapjúszövetből 00 százalékkal, köt- szövött-úrükből több mint 60 száza­lékkal. selyemszövetekből p;d:g 2.8-szer többet. Gyökeresen más kép figyelhető meg a tőkés országokban. Vegyük például az angol textilipart, amely, hogy úgy mondjuk, nem is olyan régen a legfejlettebb volt a világon és kezében tartotta a textiláruk majdnem valamennyi alapvető fel­vevőpiacát. Angliában a pamutszövet gyártá­sa l&ől-ben a háború előtti időhöz viszonyítva 40 százalékkal csök­kent. A háború utáni években a pa­mutfonodák teljesítőképessége 28 százalékkal, a szövedéké pedig 24 százalékkal csökkent. Számos tex­tilgyárat leállítottak. A működő gyárak régi felszereléssel dolgoz­nak. Az elmúlt években 26 százalékkal csökkent a munkások száma az an­gol pamutiparban. Nem kisebb vál­ságot él át az angol gyapjúipar. A gyapjúszövőgyárak teljesítőképes- sége 30 százalékkal csökkent. Míg a tőkés országokban a békés célokra termelő iparágak elsorvad nak, nálunk, a Szovjetunióban év- ről-évre szüntelenül növekszik a közszükségleti cikkek gyártása, rendszeresen csökkennek az árak és növekszik a szovjet nép anyagi jó­léte. A könnyűipar dolgozói — a párt­nak, a kormánynak és magának Sztálin elvtársinak azt az útmutatá­sát végrehajtva, hogy állandóan nö­velni kell a könnyűipar termelését és tovább kell javíta-ni termékeinek minőségét — a háború utáni évek­ben jelentős munkát végeztek az ipar átépítése terén a választék ki­bővítése, a minőség megjavítása, a márkás áru minőségének emelése és a gyártott cikkek külső kidolgo. zásának javítása érdekében. A könnyűipar ismeretes sikereket ért el a termékek minőségének meg­javításában és a cikkek választéká­nak kibővítésében, de még mindig sok a komoly hiányosság nálunk, s ezeket ki kell küszöbölnünk. Az új ötéves terv előírja a köny- nyűipar minden ágának gyökeres átépítését, a legújabb technikával való ellátását, a gépek nagyobb mértéü automatizálását és ceoiior- tosítását, a berendezés működésé­nek további gyorsítását. Az ipar sikeres fejlődésének alap- feltétele a termelés szakadatlan tö­kéletesítése a magasrendű technika alapján. Nem általában gépekre van szükségünk, hanem a legélenjáróbb technikájú gépekre, amelyek meg­felelnek a munkatermelékenység további emelése követelményeinek, biztosítják, hogy ezeken a gépeken bonyolultabb és kiválóbb választékú termékek készüljenek, hogy ezek a gépek méginkább megkönnyítsék a munkások munkáját a termelésben. A gépgyárak által jelenleg szállított egyes gépek nem feleinek meg mindezeknek a követelményeknek. A könnyűipar előtt állő felada­tok a termékek minőségének továb­bi javítása és a munka termelé­kenységének emelése terén paran- csolóau követelik, hogy a gépgyá­rak idejében teljesítsék az új gép­típusok termelésének és sorozat­gyártásának bevezetésére vonatkozó terveket. Koszigin elvtárs ezután a köny- nyüipar nyersanyagellátásról szólva beszélt a gyapot- és lentermesztés feladatairól, majd a bőr- és cipő­ipar anyagellátásának kérdéseit is­mertette. Az új ötéves tervvel kapcsolatos irányelv-tervezetben előírt felada­A XIX. pártkongresszus október 13-án folytatta munkáját. V. M. Andrianov javaslatára egyhangúlag elfogadták a Szovjet­unió Kommunista Pártja programm­jának átdolgozásáról szóló határo­zati javaslatot. A kongresszus viharos, hosszan­tartó tapssal fogadta a szónoki emelvényre lépő Max lteimannt, a Német Kommunista Párt elnökét. Max Reimann a béke fenntartá­sáért és Németország nemzeti egy­ségéért küzdő minden nyugatnémet­országi dolgozó testvéri, harcos üd­vözletét tolmácsolta a XIX. kon­gresszus küldötteinek. Kifejezte a hazájuk egységéért harcoló nyugat­német dolgozók mély háláját J. V. tokból kiindulva a könnyűipari ter­melés évi átlagos növekedése mint­egy 11 százalék kell hogy legyen. Az 1950. évihez viszonyítva gya­potszövetet 61 százalékkal, gyapjú- szövetet 54 százalékkal, bőrlábbelit 55 százalékkal, kötöttárut 90 száza­lékkal többet fogunk termelni — folytatta Koszigiu elvtárs. Az új ötéves tervben a könnyű­ipar elé tűzött feladatok ragyogóan visszatükrözik a szovjet nép anyagi jólétének továbbfokozására irá­nyuló sztálini gondoskodást, A gyapjúipar bővülő nyersanyag- bázisa lehetővé teszi, hogy a folyó öt év alatt jelentős mértékben fo­kozzuk az öltönyök, felöltők és női ruhák készítéséhez szükséges szöve­tek gyártását, növeljük a jaequard- mintás szövetek gyártását. Kibővítjttk a különösen tartós kapronrostú gyapjúszövetek gyártá­sát. Rohamosan növekszik selyemszö- vetgyártásunk, selyemszöveteket nagy választékban készítünk. 1952- ben több mint háromszorannyi se­lyemszövetet gyártunk, mint 1940- ben, 1953-ban pedig ötszörannyit. Növeljük a tarkánszőtt szövésű és a bársonyszövet gyártását. Népgazdaságunk Sztálin elvtárs útmutatása alapján teremtett új ága, a ruűrostipar, ebben az ötéves tervben 4,7-szeresére növeli terme­lését az 1950. évihez és csaknem 11-szeresére az 1940. évihez viszo­nyítva. Az ötödik ötéves tervben megalapozzuk más, újabb és kivá­lóbb minőségű szintetikus rostfaj­ták gyártásának fejlesztését. Az új ötéves tervben sok iramút-, selyem- konfekció-, kötöttáru-, bőr­és cipőipari vállalatot és mürost- ilzemet építünk. Az előző ötéves tervhez viszonyítva a beruházási Sztálin iránt, azokért az erőfeszí­tésekért, amelyek azt szolgálják, hogy a német nép igazságos béke­szerződéshez jusson és Németország nemzeti egysége helyreálljon. „Az amerikai imperialisták — mon­dotta — Adenauer kormányának támogatásával az európai agresszív háború fő támaszpontjává változ­tatják Nyugat-Német országot”. — Nyuga t-Németország lakossá­ga — hangsúlyozta Reimann — egyre inkább tudatára ébred an­nak, hogy egyedül a szovjet kor­mánynak és a Német Demokrati­kus Köztársaság kormányának ja­vaslatai vezetnek a német kérdés !>ékés megoldásához. — ígérjük, mindent megteszünk volumen csaknem két cs félszere­sére növekszik. Csupán a kereten- feliili építkezési terv alapján mint­egy 750 vállalatot építünk, illetve építünk át. Sztálin elvtárs útmutatása alap­ján ebben az ötéves tervben újabb nagy textilközpontok létesülnek Kamisinban, Engelsben, Barnáid­ban, Krasznodarban. Herszonbari és Sztálinabadban. Ennek eredménye­ként komoly átcsoportosítások lesz­nek a textilipar elhelyezésében. A pamutszövetgyártás közelebb kerül a nyersanyagforrásokhoz és a kész­árufelvevő vidékekhez. 10 kombiná­tok többsége teljesítmény tekinteté­ben felülmúlja a világ bármelyik textilvállalatát. A kamisini pamut­kombinát például naponta körülbe­lül egymillió méter kitűnő minősé­gű szövetet gyárt majd. Az új vál­lalatok technikai felszerelésüknél, a tervbevett választéknál fogva a legélenjáróbbak lesznek. Ezek a vállalatok tömeges mennyiségben gyártják majd a különböző, legki­válóbb választékú szöveteket. A szovjet állam békés politikát folytat és továbbra is szüntelenül fejleszti a népgazdaságot* állandóan növeli a dolgozók anyagi jólétét. A Szovjetuniónak Lenin—Sztálin pártja köré tömörült népei még nagyobb munkalendülettel és lelke­sedéssel harcolnak a békéért, a kommunizmus felépítésének a nagy Sztálin által kidolgozott grandiózus programmja minél gyorsabb meg­valósításáért. Éljen Lenin—Sztálin pártja, a szovjet nép nagy győzelmeinek szer­vezője és lelkesítője! Éljen a zseniális vezér és tanító, a mi drága és szeretett Sztálin .elv- társunk! (Hosszantartó taps.) annak megakadályozására, hogy né­metek valaha is fegyvert fogjanak a békés szovjet nép és más népek ellen — mondotta Max Reimann valamennyi küldött viharos tapsa közepette. Max Reimann befejezésül a né­met népnek és a Szovjetunió né­peinek tartós barátságát, a Szovjet­unió dicső, legyőzhetetlen kommu­nista pártját, J. V. Sztálint, az egész világ munkásosztályának lángeszű vezérét és tanítóját, a né­met nép legjobb barátját éltette. (A küldöttek viharos tapssal, állva foyadták ezeket a szavakat.) Ezután B. Björsön, az Izlandi Egységes Szocialista Párt Központi (Folytatás a S. oldalon.) Az október 13-i délelőtti ülés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom