Néplap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-15 / 242. szám

2

NÉPLAP

lí)52 OKTÓBER 10, SZERDA

Módosítások sík SZK(b)P Szervc^Keti Skoká 1y ksií á hs* bí

Részletek N, Sz. Hruscsov elvtársnak, az SZK(b)P Központi Bizottsága titkárának beszámolójából

Hruscsov elvtárs bevezetőül a többi között rámutatott arra, hogy a XVIII. kongresszus óta a párt újabb pártépítési tapasztalatokkal gazdagodott, amelyeknek vissza kell tükröződniük a párt szervezeti szabályzatában. Egyben azt a köriilnt, hogy a párttag köteles minden eszközzel őrködni a párt egységén, amely a párt erejének és hatalmának legfontosabb feltétele.

Pártunk hatalmának és nagy győzelmeinek forrása mindig a párt sorainak megbonthatatlan egysége és egyöntetűsége volt és lesz. Nem véletlen, hogy a párt ellenségei, a trockista-buharinista árulók nem egyszer kíséreltek meg szakadást előidézni a párt soraiban és akarták megingatni a párt sorainak egységét. Pártunk a sztálini vezetés alatt porrázúzta a leninizmus ellenségeinek mindazokat a kísérleteit, amelyekkel meg akarták bontani a párt sorainak egységét.

A kommunista párt egyöntetűbben, tömörebben, egységesebben é3 hatalmasabban, mint bármikor azelőtt, szorosan egybeforrva a Központi Bizottság és zseniális vezére és tanítója, Sztálin elvtárs körül, érkezett el XIX. kongresszusához.

A pártpolitikai munka színvonala azonban még mindig elmarad az élet kívánalmaitól, a párt által kitűzött feladatoktól.

Minden pártszervezet, minden kommunista figyelmének középpont, jába keli helyeznünk a pártunk politikáját megtestesítő párthatározatok, valamint az állami határozatok és irányelvek teljesítéséért folyó kitartó harcot. Minden eszközzel fokoznunk kell minden pártszervezet harcképességét, még jobban meg kell szilárdítanunk a párt- és az állami fegyelmet, még jobban meg kell javítanunk a szervezeti munményt is figyelembe kell vennünk, bogy a múlt kongresszuson elfogadott szervezeti szabályzat egyes pontjai elavultak. Ezzel kapcsolatban ki kell egészíteni és módosítani kell a párt szervezeti szabályzatát.

tunk ereje épp abban áll, ltogy nem fél a bírálattól és hiányosságainak bírálatából energiát merít a további haladáshoz.

Be kell azonban ismerni, a párt- szervezetekben még mindig előfordul, hogy a bírálatnak és az önbírálatnak a párt és az állam életében játszott szerepét lebecsülik. A bírálat és az önbírálat nem ritkán makacs ellenállásra talál egyes ,,lakkozott” kommunisták részéről.

Kiderült, hogy sok kárt okozftak a pártnak azok a kommunisták, akik — bár vég nélkül hangoztatják a párt iránti odaadásukat — valójában azonban nem tűrik meg, elnyomják az alulról jövő bírálatot.

A leghatározottabb harcot kell folytatni azok eilen, akik akadályozzák a bírálat és az önbírálat fejlesztését.

Sztálin elvtárs arra tanít, hogy az ön,bírálatra épp olyan szükségünk van, mint a levegőre, mint a vízre, bogy nélküle, az önbírálat nélkül pártunk nem tudna előre haladni, nem tudná kiküszöbölni fogyatékosságainkat. Az ötbírálat pártunk alapvető tartozéka. A kommunista párt a szovjet társadalom irányító és szervező ereje, országunk vezető pártja. Sztálin elv-társ rámutat, hogy saját magunknak kell feltárnunk és kijavítanunk hibáinkat, ha előre akarunk haladni, hogy rajtunk kívül senki sincs, aki feltárja és orvosolja azokat,Az ön-bírálatnak az egyik legkomolyabb, fejlődésünket előre vivő erőnek kell lennie.

A szervezeti szabályzat védelme alá kell helyezni azokat a párttagokat, akik bírálják a munkában mutatkozó hiányosságokat, meg kell védelmezni őket a bírálat elfojtói- val szemben. Aki akadályozza az önbírálat fejlesztését, elfojtja a bírálatot s hivalkodással és magasz- talással helyettesíti, az nem méltó a párt tagjának megtisztelő címére.

A szervezeti szabályzat kimondja, hogy a párt tagjának joga van bármely nyilatkozattal bármilyen pártfórumhoz fordulni, egészen a Központi Bizottságig. Mint látható, ez nem elegendő. A szervezeti szabályzatban rá kell mutatni, bogy a párttagnak nemcsak joga, de kötelessége is személyekre való tekintet nélkül közölni a vezető pártszervekkel, egészen a Központi Bizottságig, a munkában mutatkozó hiányosságokat: a szervezeti szabályzatban le kell rögzíteni, hogy azokat pedig, akik akadályozzák a párttagot e kötelessége teljesítésében, szigorú büntetéssel kell sújtani, mint a párt akaratának megszegőit.

Súlyos hiba — amely szintén elterjedt a kommunisták egy része körében — az igazságnak a párt előtt való ■ eltitkolásai a nem igaz. nem becsületes magatartás a párttal szemben.

Egyes funkcionáriusok megpróbálják szépíteni az ügyek állását, szemfényvesztéssel, a tervteljesítés- ről szóló jelentések kikerekítésével foglalkoznak.

Akadnak vezetők, akik megszegik vagy megkerülik a szovjet törvényeket és nem teljesértékü, rossz- minőségű termékeket bocsátanak ki és ezt kiváló minőségűnek tüntetik fel, amivel nagy kárt okoznak az államnak, és a fogyasztók érdekeinek.

A fentiek figyelembevételével javasoljuk beiktatni a szervezeti szabályzatba, hogy a párttagnak kötelessége, hogy őszinte és becsületes legyen a párthoz, ne engedje meg az igazság eltitkolását és elferdítését és hogy az a kommunista, aki nem mond igazat és becsapja a pártot, a legnagyobb bűnt követi el, s nem maradhat meg a párt soraiban.

Azt is elő kell írnunk a szervezeti szabályzatban, hogy a párttagnak kötelessége megőrizni a párt- és az államtitkokat, ho-gy legyen politikailag éber és h-ogy a párt. és államtitkok kifecsegése bűntett a párttal szemben és összeférhetetlen párttagsággal.

A párt új elnevezéséről és a párt legfőbb feladatainak meghatározásáról

Ki lehet a párt tag ja ?

A párttagok kötelességeiről

Mindenekelőtt javasoljuk beiktatni Szovjetunió Kommunista Pártja megteremtette a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét és az JOt'-es Októberi Forradalom eredményeképpen megdöntő! le a kapitalisták és a földesurak hatalmát, megszervezte a proletáridtus diktatúráját, felszámolta a kapitalizmust. megszüntette embernek ember által való kizsákmányolását, s biztosította a szocialista társadalom felépítését.

.1 Szovjet unió Kommunista Pártjának m<i legfőbb feladóin, hogy a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útján fel építse a- kommunista társadalmat, szüntelenül emelje a társadalom anyagi és kulturális színvonalát, az internacionalizmus és az egész világ dolgozóival való baráti kapcsolatok megteremtésének szellemében nevelje a társadalom tagjait, állandóan erősítse a szovjet, haza aktiv védelmet ellenségeink agresszív cselekedeteivel szemben."

A szervezeti szabályzat első cikkelye a lehető legtömörebben, de tartalmilag mélyen tükrözi a pártunk által megtett út hatalmas eredményeit, meghatározza legfőbb feladatait a jövőben.

bál y zart fit, tevékenyen részt rész annak megvalósításában, dolgozik a párt valamelyik szervezetében s végrehajtja a párt minden határozatát.

A párttag fizeti a megállapított

tagsági járulóleot.’’

Az az utalás a szervezeti szabályzatban, hogy a párt tagja lehet mi-ndeh dolgozó, más munkáját ki ‘nem zsákmányoló szovjet állampolgár — megerősíti a párt elért vívmányait és visszatükrözi azt a helyzetet, hogy a kommunista párt a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség tagjaiból áll.

kát, fokoznunk kell a kommunisták aktivitását a pártszervezetek életében és munkájában lévő hiányosságok elleni harcban.

Egyes pártszervezeti vezetők nem eléggé harcolnak azok ellen, akik formális magatartást tanúsítanak a párt utasítása iránt, gyenge munkát fejtenek ki annak érdekében, hogy a kádereket a rájuk bízott ügy iránti magas fokú felelősség szellemében neveljék.

A másik hiba, ami előfordul pártunkban az, hogy a kommunisták egy része helytelenül azt hiszi, hogy pártunkban kétféle fegyelem van: egy az egyszerű tagok, egy pedig a vezetők számára.

Érthető, hogy a párt nem békél- het meg a fegyelemnek az ilyen uraskodó, pártellenes felfogásával.

A párt és az állam érdekei minden kommunistától fokozott felelősség- érzést követelnek a reá bízott ügyért, bármilyen tisztséget is töltsön l>e az illető, megkövetelik a párt- é-3 állami fegyelem legszigorúbb megtartását. A szervezeti szabályzatban feltétlenül rá kell mutatni arra, bogy a párt- és az állami fegyelem megsértése nagy hiba, ami kárt okoz a pártnak és ezért összeegyeztethetetlen a párttagsággal.

Elv társak!

A párt mindig óriási jelentőséget tulajdonított a bírálat és az önbírálat és különösen az alulról jövő bírálat fejlesztésének, a hiányosságok feltárásának és a parádés megelégedettség, a munkasikerektől való elbizakodottság elleni harcnak. Pár- a

A Központi Bizottság javasolja; hogy a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártját a jövőben a „Szovjetunió Kommunista Pártjá- na-h” nevezzük.

A párt elnevezésének pontosabb meghatározása az alábbi megfontolások alapján célszerű :

Először, a „Szovjetunió Kommunista Pártja” pontosabb elnevezés. Ha így nevezzük azt a pártot, amely uralkodó párt országunkban, ez jobban összhangban áll majd a Szovjetunió állami szerveinek elnevezésével.

Másodszor, ma már nem szükséges megtartani a párt kettős nevét — a kommunistát é* bolsevikül — mivel a „kommunista” és „bolsevik” szavak ugyanazt a tartalmat fejezik ki.

To\ ábbá javasoljuk, hogy az első cikkely röviden határozza meg a Szovjetunió Kommunista Pártját és legfőbb feladatait a következő szerkesztésben :

„.4 Szovjetunió Kommunista Pártja a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség tagjaiból szervezett, egg nézetet ralió kommunisták önkéntes, harci szövetsége.

A kommunista párt óriási jelentőséget tulajdonit a párttagság kérdésének, amely a pártépítés alapkérdése.

Hogy a kommunista párt tagjának megtisztelő címét és jelentőségét még magasabbra emeljük, javasoljuk, hogy a szervezeti szabályzat tervezetének azt a cikkelyét, amely megszabja, hogy ki lehet a párt tagja, űj megfogalmazásban szerkesszük meg:

„,4 Szovjetunió Kommunista Pártjának tagja lehet minden dolgozó, más munkáját ki nem zsákmányoló szovjet állampolgárt aki elismeri a párt programmját és szervezeti szaA tagjelöltekről

A szervezeti szabályzat értelmében mindenkinek, aki a pártba be kíván lépni, le kell töltenie a tagjr- lültségl időt. Ez abból a célból szükséges, hogy a tagjelölt megismerkedjék a párt programújával, szervezeti szabályzatával és taktikájával és hogy a pártszervezet meggyőződhessen a tagjelölt személyi tulajdonságairól.

Egyes pártszervezeteknél megfeledkeznek a tagjelöltekről. Nem vonják be őket tevékeny részvételre a társadalmi politikai életbe, magukra hagyják a tagjelölteket, a gyakorlatban elhárítják magukról a felelősséget nevelésükért.

A párt nem nyugodhat bele ezekbe a hiányosságokba. Meg kell javítani a pártszervezeteknek a tagjelöltek körében végzett munkáját és fokozni kell maguknak a

tagjelölteknek felelősségét tagjelölt- ségi idejükért, hogy a tagjelöltség ideje valóban a pártnevelés és meg- edzés iskolája legyen a párt soraiba belépők számára.

Ezzel kapcsolatban a szervezeti szabályzatnak „A tagjelöltekről” szóló fejezetébe fel kell venni, hogy a pártszervezet köteles segítséget nyújtani a tagjelölteknek ahhoz, hogy felkészüljenek a pártba való belépésre. A tagjelöltség idejének leteltével a pártszervezet köteles taggyűlésen foglalkozni a tagjelölt felvételének kérdésével. Ha a tagjelölt a pártszervezet által elfoga- gadhatónak elismert okból nem felelt meg kellőképpen a követelményeknek, akkor az alapszerevezet legfeljebb egy évre meghosszabbíthatja jelöltség! idejét. Olyan ese- (Folytatás a 3. oldalon.)

Mindig szem előtt kell tartanunk a kapitalista környezetet, mindig arra kel! gondolnunk, hogy a szocialista állam ellenségei- országunkba próbálták és próbálják majd küldeni ügynökeiket felforgató tevékenység kifejtésére. Az ellenséges elemek aljas célokból igyekeznek befurakodni különböző állásokba a párt- az állami és a gazdasági szervezeteknél és fel akarják használni a könnyelmű, a párt. és államtitkok megőrzésére alkalmatlan fecsegő embereket.

A pártszervezeteknek kötelességük. hogy határozottan felszámoljak a politikai nemtörődömség jelenségeit, hogy a párt- és államtitkok legszigorúbb megőrzésének szel lemében neveljék a kommunistákat.

A párt- é$ az állami építőmunka minden szakaszán, a politikai és gazdasági feladatok sikeres teljesítésének döntő feltétele a káderek helyes kiválasztása, elosztása és nevelése. A párt által kifejtett munka eredményeként a vezető káderek összetétele jelentősen megjavult.— Hiba lenne azonban feltételezni, hogy ebben a fontos munkában már nincs hiányosság. Be kell ismernünk, hogy sok párt-, szovjet- és gazdasági szervezetben a legnagyobb baj a káderek kiválasztásának hibás kezelése: amikor a káderek kiválasztása nem szakmai és politikai megfontolások, hanem cimborádig, személyes ragaszkodás, egyvldékrőí való származás és családi kötelekékek alapján történik.

Egyes szervezeti vezetők, ahelyett, hogy szigorúan megtartanák a párt arravonatkozó követelményeit, hogy politikai és szakmai képzettségük szerint helyesen válasszák ki a kádereket, arra törekszenek, hogy hajbókolókkal, talp- uyalókkal, alkalmatlan emberekkel vegyék körül magukat, a becsületes, az üggyel szívvel-lélekkel törődő, a hiányosságok ellen harcoló pártmunkásokat pedig kiüldözik.

Az a feladatunk, hogy még magasabb színvonalra emeljük a káderkiválasztás munkáját a párt-, az állami és a gazdasági apparátus minden láncszemében, hogy fokozzuk a vállalatok, a szervezetek és ■az intézmények vezetőinek a pártmunkások helyes kiválasztásáért való felelősségét.

A szervezeti szabályzatban feltét, lenül rá kell mutatnunk a párttagoknak arra a kötelességére, hogy rendületlenül végrehajtsák a pártnak a káderek helyes — politikai és szakmai képzettségük szerinti — kiválasztására vonatkozó utasításait. A szervezeti szabályzatba !>'■ kell iktatnunk, hogy ezeknek az utasításoknak megsértése; a funkcionáriusok kiválasztása cimborr- súg, személyes ragaszkodás, egy vidékről való származás, családi kötelékek alapján, összeférhetetlen a párttagsággal.

A továbbiakban foglal-koznurtk kell az azzal kapcsolatos kiegészítésekkel, hogy miként történjék a pártból való kizárás kérdéseinek megvizsgálása, ha a párt választót! vezető szerveinek tagjairól van szó. Javasoljuk annak kimondását, hogy a párt alapszervezete nem hozhat határozatot a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a szövetségi köztársaság kommunista pártja központi bizottsága a határterületi, területi, járási, városi vagy kerületi pártbizottságok valamely tagjának a pártból való kizárásáról.

A szövetségi köztársaság kommunista pártja központi bizottsága, a határterületi, területi pártbizottság, a járási pártbizottság, a városi, kerületi pártbizottság tagjának a pártbizottságból, vagy a pártból való kizárásáról az ilető bizottság plénumának kell döntenie, ha a plé- num a szavazatok kétharmad többségével ezt sziiségesnek ismeri el.

Javasoljuk bevenni hagy a Szovjet unió Kommunista Pártja Központi Bizottsága tagjának a Központi Bizottságból, vagy a párttagok sorából való kizárásáról a pártkongresszus, vagy — két kongresszus közti időben — a Szovjetunió" Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma határoz, a plenum tagjainak kétharmad többségével. A Központi Bizottságból kizárt tagot automatikusan a Központi Bizottságnak az a póttagja váltja fel, akt a kongresszuson a Központi Bizottság póttagjának megválasztásakor megállapított sorrend szerint következik.

A pártszervezetek pártbüntetésként egyes párttagokat tagjelöltekké minősítenek vissza, azonban ez a büntető intézkedés nincs lerögzítve a szervezeti szabályzatban. Javasoljuk bevenni a szervezeti szabályzatba. hogy szükség esetén a párt. szervezet pártbiintetésként egyévi időtartamra tagjelöltté minősítheti vissza á párttagot.

A párttagok jogairól

Pártunk mindig nagy jelentőséget tulajdonított és ma is nagy jelentőséget tulajdonít a párton belüli demokrácia következetes megvalósításának. A kommunista párt belső életében szigorúan összeegyezteti a centralizmus elvét az összes vezető pártszerv választhatóságával, beszámolási kötelezettségével és le- válthatóságúval.

Javasoljuk a szervezeti szabályzatban a párttagok jogairól szóló paragrafus alábbi fogalmazását:

„A párttag joga. hogy: u) részivegyen a taggyűléseken vagy a pártsajtóban, a párt politikai kérdéseinek szabad és tárgyilagos megvitatáséiban ;

b) a taggyűléseken bármely párt- funkcionáriust megbíráljon ;

e) résztvegyen a pártszervek megválasztásában, mint választó és választható ;

d) személyes részvételt követeljen mindazokban az esetekben, amikor az ö tevékenységéről vagy magatartásáról hoznak döntést;

e) bármilyen kérdéssel és beadvánnyal forduljon a párt. bármely szervéhez, egészen a Szovjet miié) Kommunista Pártja Központi 1H- zottságáig