Néplap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-14 / 241. szám
1052 QKTÚBÉU 14, KEDD néplap A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusa (Folytatás a 2. oldalról.) lett sem leliet élelemmel ellátni az egyre szaporodó lakosságot. Arra uszítanak, hogy a föld lakosságának számát legalább felére kell csökkenteni. Ezek a szörnyek a leg- félreérthetetlenebb és legvisszata- szítóbb formában hangoztatják azokat az embergyűlölettől fűtött terveket, amelyeket az amerikai háborús gyujtogatók az emberek millióinak kiirtására dolgoztak ki. Az amerikai imperialisták támadó tervei megvalósításának útjában ott áll a Szovjetunió egyre növekvő ereje és békeakarata. Az imperialisták rabló terveivel szemben ott áll a világ békéjéért keményen harcoló népek törhetetlen elszántsága. Országunk népei, Lenin-Sztálin pártjának vezetésével megszabadultak a kapitalizmus béklyóitól, fel- építettt'k a szocializmust. A szovjet rendszer egyik legnagyobb vívmánya volt a falu szocialista átépítése. A kolhozrend- fzcrre való áttérés lehetővé tette a mezőgazdaság évszázados elmaradottságának felszámolását, lehetővé tette, hogy a dolgozó parasztok megszabaduljanak a földesűri és kulák-clnyomástól és a vigasztalan élettől. A szocialista földművelés legszámottevőbb eredménye a gaboimne- xnűek termésének rendszeres növekedése, amely l‘JŐ2-ben elér;e a nyolcmilliárd pudot. Amint Malenkov elvtárs beszámolójából kitűnik, emelkedett az egyéb mezőgazdasági növények össztermelése, lényegesen növekedett az ország állatállománya, túlsúlyba jutott a kolhozok és szovkozok állattenyésztése. A szocialista mezőgazdaság ma erős és szilárd bázisa országunk lakossága szakadatlanul javuló élelmiszerellátásának, megbízható nyersanyagbázisa fejlődő iparunknak, forrása azoknak az állami élelmiszer- és an.vagturtalékoknak, amelyek minden eshetőségre biztosítani tudják az országot. A kapitalista világ gabonaössztermése 193S-tól 1940-ig kétmilliárd púddal csökkent. Az Egyesült Államok gabonaössztermése 1947- lől 10ö0-ig 26 százalékkal esett. Az Egyesült Államok szenátusi bizottságának adatai szerint az egy főre eső gabonafogyasztás 1950-ben 19 százalékkal volt kevesebb, mint a háború előtt, de az utóbbi években az Egyesült Államokban nemcsak a gabonafogyasztás csökkent. Harold Dodds, a princetoni egyetem elnöke nagyon találóan fejezte ki magát, amikor azt mondta, hogy „az ágyúk eltakarították az amerikai munkás asztaláról a húst és a vajat’’. l’onomarenko elvtárs a továbbiakban Malenkov elvtársat idézve, megállapította, hogy a búza össztermése a Szovjetunióban 1952- ben 4S százalékkal növekedett 1940-hez viszonyítva. — Éhnek eredményeképpen a búza százalékos aránya az 1952. évi gabonabeadásban jelentős mérőikben megnőtt és 61 százalékot tesz ki az 1940. évi 43 százalékkal szemben. A begyiijtőszervezetek 1951-ben, 1948-hoz viszonyítva, 1,4 szer annyi rejet, 1,5-szer annyi húst, gyapjút és bőrt. és több mint kétszerannyi tojást adtak be, ami szintén jelentős mértékben túlszárnyalja az 1940. évi színvonalat. Jelentősen megnőtt 1951-ben a gyapot és cukorrépa beadása is. A szovjet begyűjtési rendszer gyakorlatában bizonyos mértékig fejlődött a beadott termeivények „áruraváltása”, vagy ahogy Sztálin elvlárs rámutat: a termékcsere csirája. A begyűjtés során igen sok árut kedvezményes áron bocsátanak rendelkezőére, aminek eredményeképpen a kolhozok és kolhozparasztok csupán 1952-ben többmilliárd rubel összegű tiszta nyereséghez jutnak. Sztálin elvtárs feladatul tűzte ki, hogy a termékcsere csiráit i mezőgazdaság minden ágában meg kell szervezni és a termékcsere széles rendszerévé kell fejleszteni olyanformán, hogy a kolhozok termi-lkeikért ne csak pénzt, hitiem főként szükséges iparcikke* ltot kapjanak. Mezőgazdaságunk nagy sikerei minden szovjet embert megörven- Jeztetnok. Ezek a sikerek mígcáfol, látatlanul tanúskodnak a szoeia- ista mezőgazdaság döntő előnyeitől a kapitalista országok mezőgazdaságával szemben. Beszéde további részében rámutatott a kiküszöbölendő hiányosságokra, majd így folytatta: Az új ötéves terv megvalósítása minden improduktív kiadás állandó csökkentését, minden pazarlás felszámolását, szigorú takarékossági rend betartását követeli meg. A feladat az, hogy még jobban rendezzük a beadás ügyét, felszámoljuk a túlságosan felduzzadt státusokat, minden eszközzel javítsuk a termények megőrzését és -züntessük meg a veszteségeket, akadályozzuk meg a minőség romlási! t a termények megőrzésénél és szállításánál csökkentsük a nagy ávolságra történő és nem észszerű szállításokat, növeljük a csomagolóanyag forgalmát és épségbenmara- lását, fejlesszük ki a begyűjtési helyekről a közbeeső bázisok meg- terülk'sével egyenesen az értékesítő szervezetekhez történő szállítást, .ezessük be az élelmiszeráruk ada- tolt szétmérését stb. Beszéde befejező részében Ponomarenko elvtárs Sztálin elvtársnak ,,A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban” című müvét méltatta és szavalt így fejezte be: Nagy és határtalan pártunk és lépünk ezeietete Sztálin elvtárs ránt. Éljen hát hosszá éveken át, minden dolgozó örömére és boldogságára, nagy vezérünk és tanítónk, .i mi forrón szeretett Sztálin elv- ársunk. (Hosszantartó taps.) uetk volumene ezidő szerint háromszorosan felülmúlja a háború előttit. A kapitalista országokkal folytatott kereake*;Jelem a háború 1 Kifejezését követő első években történt némi megélénkülése után — az Egyesült Államok agresszív politikája következtében erősen csökkent. -Ezt a csökkenést kamatostul pótolja a baráti országokkal folytatott' kereskedelem növelése. A háború utáni kereskedelmünkben történt legfontosabb változás az, hogy az áruforgalom alapvető tömege most a demokratikus tábor országaival való kereskedelemre esik. Az idén ez országoknak külkereskedelmükben vtiló részesedése 80 százalékra rúg. A demokratikus tábor országai közötti gazdasági együttműködés az új világpiacon, gazdaságuk tervszerű fellendítésének és a népgaz dóság! tervek baráti összeegyeztetésének szilárd alapján fejlődik. A Szovjetunió 1952 ben lízszer- aninyl legmodernebb gépet és berendelést szállít a népi demokratikus országokba, mint 1948-ban. A Szovjetunió tökéletes berendezéseket szállít a népi demokratikus országoknak. a legolcsóbb és legelsőbb- rendfl technikai segítségben részesíti ezeket az országokat, ellenszolgáltatás nélkül átadja nekik a szabadalmakat, gyártási engedélyeket és a termelési technológiát. A kapitalista világpiacon — a kapitalizmus általános válságának elmélyülése következtében — az országok közötti gazdasági kapcsolatok rendkívül zilált , állapotba jutottak. Ezt a ziláltságot fokozta a világuratonaraförekvő, Egyesült Államok terjeszkedő politikája. Az amerikaiak a háború utáni időszakban évente több mint négymilliárd dollár értékű árut exportálnak Nyugateurópába, de Európából csak egy milliárd dollár értékű árut importálnak, magas vámtarifákkal elzárják halárukat az európai árubevitel előtt. Vájjon fejkklhete a kereskede- lem, amikor négyszer annyi amerikai árut adnak el Nyngat-Eurőpá- ban, mint amennyit az amerikaiak vásárolnak? Az uralkodó Imperialista országok fojtogatják a gazdaságilag elmaradt országok gazdasági életét. Ezeltet az országokat agrár-nyers- nnyagfüggelékükbé és a raktáraikban elfekvő árucikkeik elhelyezési piacává tették. Mikojan elvtárs végül hangsúlyozta a Szovjetunió tántoríthatatlan békeakaratát és beszédét a kö. vetkező szavakkal zárta: A párt XIX. kongresszusa után országunk még nyugodtabban és biztosabban halad előre a kommunizmus győzelme feié, vezérünk és tanítónk, a kommunizmus zseniális építője, a drága és szeretett Sztálin elvtárs vezetésével. (Viharos taps.) Dicsőség a nagy Sztálinnak! (Viharos' hosszantartó taps, mindenül feláll helyiről.) Részletek A. I. Mikojan elvtárs beszédéből A XIX. pártkongresszus október 9-i délelőtti ülésén A. I. Mikojan elvtárs beszédet mondott. Beszédéből az alábbiakat Idézzük: Elvtársak! A párt Központi Bizottságának beszámolója, az ötödik ötéves tervre vonatkozó irányelvek tervezete, a párt módosított szervezeti szabályzatának tervezete és Sztálin elvtársnak ,,A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban” című, a kongresszus megnyitása előtt megjelent zseniális müve a sztálini lángelme ragyogó fényével világítja meg mind a már megtett nagy történelmi jelentőségű utat, amely előre vezet az egyre világosabban érzékelhető kommunista jövendőhöz. Hatalmas pártunk, mely XIX. kongresszusára gyűlt egybe, méltán dicsőíti azt, aki nevelt, szervezett bennünket, átvezetett minden nehézségen és megpróbáltatáson, s biztosan vezet a kommunizmus teljes győzelme felé, méltán dicsőíti a lángeszű Sztálint, a kommunizmus nagy építőjét (Viharos taps.) A mai kapitalizmus alapvető gazdasági törvényének lényege a maximális profit biztosításában rejlik, az embernek ember általi kizsákmányolása útján. Ezzel szemben a szocializmus alapvető gazdasági törvúnyének lényege az egész társadalom állandóan növekvő szükségletei maximális kielégítésének biztosításában rejlik, a szocialista termelés szüntelen fejlesztése és tökéletesítése útján, a legfejlettebb technika alapján. Sztálin elvtárs új műve megérteti velünk a szocializmusból a kommunizmusba vezető átmenetnek, a kommunizmus anyagi, technikai alapja megteremtésének, a város és a falu közti lényeges különbség megszüntetésének, a szellemi és fizikai munka közti lényeges_különb- s?g megszüntetésének nagy-fontosságú kérdéseit. A világtörténelem és hazánk története mai szakaszában elképzelhetetlen anélkül élnünk, építenünk és harcolnunk, hogy ne sajátítanánk el mélyrehatóan mindazt az újat, amivel Sztálin elvtárs gazdagította a marxista-leninista tudományt a társadalmi fejlődés törvényeivel és útjaival kapcsolatban. (Taps.) Pártunk nagy mértékben fellendítette a közszükségleti cikkek és az élelmiszerek termelését. — mondotta a továbbiakban. Aa áj ötéves terv előirányozza a könnyűipar és az élelmiszeripar további nagyarányú fejlődését. Mikojan elvtárs ezután összeha. honlító adatokkal bizonyította, hogy a közszükségleti cikkek termelése a Szovjetunióban állandóan emelkedik míg az Egyesült Államokban szüntelenül csökken. A többi között kiemelte, hogy miközben az Egyesült Államokban 1951- ben a hústermelés az 1946. évihez viszonyítva 437 ezer tonnával csökkent, a Szovjetunióban ugyanezen idő alatt- a hústermelés 799.000 tonnával növekedett. Míg az Egyesült Államokban az állati zsiradék termelése 1951-ben az 1940-hez viszonyítva 281.000 tonnával csökkent, a Szovjetunióban a zsiradéktermelés ugyanezen idő alatt 132.000 tonnával növekedett. A Szovjetunióban 1951-ben több mint 40 százalékkal több répacukrot gyártottak, mint az Egyesült Államokban répacukrot és nádcukrot együttvéve. A Szovjetunióban 1952- ben több répacukrot gyártanak, mint 19öl-ben az Egyesült Államokban. Franciaországban és Angliában együttvéve. A sztálini árcsökkentési politika megvalósításának eredményeképpen — folytatta Mikojan elvtárs — a Szovjetunióban a legutóbbi öt év alatt a közszükségleti cikkek általános árszínvonala ötven százalékkal, vagyis felére csökkent. Ez azt je- enti, hogy ma a szovjet fogyasztó Békelevél a Semmelweis-ülmröl az értelmiségi dolgozókhoz Ezekben a napokban mutatják he y ytregyházdn Semmelweísról, a ■nagy magyar orvos, hazafi életéről szóló filmet. Semmelweis szerelte az embereket, az édesanyákat, a gyermekeket és gyűlölte azokat a bitangokat, öleik a zsarnokság szolgálatában gyilkosokká váltak. Sokmindent elmond orvosainknak, pedagógusainknak, mérnökeinknek ez a, nagyszerű új magyar film. Beszél a tudomány győzelméről: a ncpet szolgáló tudomány, az egyetlen, amely tudománynak nevezheti magát, — világos fényével áttöri az áltudósok misztikus sötétségét. Beszél a haza fiságról. Arról, hogy nagyot és szépet csak az alkothat a tudományos munkában is, aki szereti hazáját, népének szabadságát, függetlenségét. Beszél a film a békéről. Az utolsó jelenetben, a nagy orvos szobrának tövében vidám kicsi gyermekek játszanak, virágokat öntöznek, homokból várakat építenek. Bizonnyal sok becsületes orvos, pedagógus és mérnök gondolt arra ennél a jelenetnél, hogy felelős a auermekekért és édesanyákért. Semmelweis ellenfelei, a reakciós kleinok és duboisok, akik a pénz kedvéért halomra gyilkolták az anyákat és csecsemőket, rokonai voltak Malthusnak, ennek a sötét- fejű angol papnak, burzsoá közgazdásznak. Maithus azt az ember- evő tant hirdette, hogy a háborúk, a kolera-, pestisjárványok, valamint egyéb betegségek áldásosak az ember számára, mert elpusztítják a „felesleges” emberek millióit. — Nos, a washingtoni emberevők, a halálgyárosok újra elökaparták a történelem szemét gödréből ezt a kannibáH tanítást. A malthusianiz mus újra divatos ideológiai fegyver tett a háborús gyujtogatók raktárában! Becsületes, józangondolkozüsú ember csak felháborodással Olvashatja ezeket a szörnyűségeket. Lord Bertrand Bussel, angol fasiszta beállítottságú filozófus, áld nem átall ja magát tudósnak nevezni, kijelentette, hogy a „civilizált világot” csak a ,.nyugati országok határain tűi élő fölösleges lakosság” tömeges csökkentése útján lehet megmenteni. Egy másik hírhedt emberevö, az amerikai William Vogt azt ajánlja, hogy Európa lakosságát csökkentsék a felére. Guy Irving Birch, amerikai szociológus azt követeli: „kirobbanás megelőzése cél. jából” bizonyos mértékben semmisítsék meg az ázsiai és délamerikai országok lakosságát. A zavarosfejii Maithus a pestis és kolera áldásairól beszélt. Mostani követői az Egyesült Államokban és Angliában a hidrogén- és az alombombák jótékony hatását hangoztatják. A gyilkosok szolgálatába szegődött „tudósok” egyike, Nays tisztelendő, a Tampa városi egyetem rektora, a következőket jelentette ki a hallgatókról: „Miután megimádkoztattam, céllövészetre vezetem őket. Az a véleményem, hogy totális előkészületeket lceU tennünk, méghozzá a dzsungel törvényeinek alapján. Meg kell tanulnunk a gyilkolás mű vészeiét.” Nans nevén nevezte a. gyermcket! Ok a gyilkolás művészei, a hálál tudósai! Az emberiség szerencséjére m ilyen kannibálok, a tudósok kevesebbik részét alkotják. Többen vannak olyanok, akik Semmelweishoz és nem, Klcinhoz hasonlítanak. Többen vannak olyanok, mint ravlov, Micsurin, Llszenko, Davidov, Juliet Curie, DuBois, Kuo Mo Zso, Man- ninger Rezső, Gombás Pál. A nagyszerű sztálini ötödik ötéves tervről, az emberi boldogság és jólét nagyszerű himnuszáról a következőket irta A. V. Gorkov, Sztálin-dijas mérnök: „Arról álmodozom, hogy. megláthatom a hatalmas volgai r hi erőmüveket és látni fonom közös munkánk eredményét, a virágzó Volga-menti sztyeppét. Bízom abban, hogy a tcchnilca. történetében sohasem látott új berendezéseken fogom végezni jövendő munkámat.” A becsületes értelmiségiéic igy beszélnek és erről ábrándoznak! Minden bizonnyal sok orvost, mérnököt és tanárt késztetett arra, a Sctnm elweis-fUm, hogy megkérdezze önmagéitól: melyik táborba akarsz tartozni, a. kleinok, vagy a semmelweisok táborába eT .4 rüsselek vagy a gorkovok táborába-e! Nem kétséges a, felelet. .4 mi értelmiségi dolgozóink a béke táborába alkarnak tartozni. S a film késztessen arra minden becsületes embert, hogy a harmadik magyar békekongresszusra, készülő dolgozó magyar nép soraiban minden orvos, mérnök és pedagógus még nagyobb áldozatokat hozzon a béke ügyéért. A gyermekek és édesanyák élétéért nemcsak az orvosok a felelősek. Felelősek a kohászok, bányászok, a földet művelő parasztok és felelősök a mérnökök, lanttól:, tanárok is! Tegyünk meg mindent a béke ügyéért! őrizzük meg a bekét az anyák és kicsinyeik számára, akiket élettel ajándékozott meg Semmelweis. így őrizhetjük meg a legméltóbban a nagy tudós,'a nagy orvos, a nagy forradalmár emlékéé: otven rubelért annyi árut vehet, amennyit öt év előtt 100 rubelért vett. Minél inkább nő a termelés, csökken az önköltség, emelkedik a munka termelékenysége, annál több lehetőség van az árak csökkentésére és népünk jólétének emelésére. A dolgozók érdekei összeolvadnak a szocialista állam érdekeivel és ez szocialista társadalmunk belső erejének és hatalmának forrása. Míg a Szovjetunióban az árak- rendszeresen csökkennek, addig a kapitalista országokban állandóan emelkednek. Míg 1947 végétől 1952-ig a kenyér ára az Egyesült Államokban 2S százalékkal, Angliában 00 százalékkal, Franciaországban pedig több mint kétszeresére emelkedett, addig a Szovjetunióban ez alatt az idő alatt a kenyér ára 60 százalékkal csökkent. Míg a hús ára ez alatt az idő alatt az Egyesült Államokban 26 százalékkal, Angliában 35 százalékkal, Franciaországban SS százalékkal emelkedett, addig a Szovjet, unióban a hús ára kevesebb mint a felére csökkent. Mikojan elvtárs megállapította, hogy a kapitalista államokban a tóközödé fegyverkezési verseny a dolgozók életszínvonalának még nagyobb arányú esésére vezet. Nem véletlen, hogy az angol konzervatívok és az angol munkáspárti demagógok még ígérni sem tudják az angol munkásoknak, hogy helyzetük legalább a jövőben megjavul ezen a világon. Nem marad más számukra, minthogy papjaikkal együtt paradicsomi életet ígérjenek a túlvilágon. (Nevetés. Taps.) Ezután így folytatta: A Szovjetunió külkereskedelme — éppúgy, mint egész népgazdasága — a háború befejezése óta újból fellendült. A Szovjetunió külkereskedelme
