Néplap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-14 / 241. szám

AZ M D P S Z A B O LC S - S Z ATM ARM EGY EI PARTBIZ OT T S AGA N A K L A PJ A VIII. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM. ARA 50 FILLER 1952 OKTÓBER 14. KEDD Győré elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára üdvözli a lombgyüjtésben élenjáró császárszállási úttörőket A Szovjetunió Komimul ista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusa Részletek N. A. Bulganyin elvtárs felszólalásából Szaboles-Szatmárban az állat- tenyésztő munka egyik égető kér­dése az idei esztendő őszén a ta­karmányok biztosítása. Falvaink- ban harc folyik azért, hogy az élen­járó szovjet tapasztalatok segítsé­gével nagymennyiségű takarmányt készítsenek a rejtett tartalékok felhasználásával. Ilyen „rejtett tar­talék” a falombok besilózása és takarmányul való felhasználása. A szovjet kolhozok tapasztalatai, ered­ményei igazolják e mód helyessé­gét. Megyénk úttörőcsapatai lel­kes. mozgalmat indítottak el, amely­nek segítségével hozzájárulnak a takarmánykészlet növeléséhez. Fa­levél gyűjtési versennyel segítik a ter­melőszövetkezeteket a silótakarmá- nyok mennyiségi növeléséhez. Az út­törőcsapatok közöl kitűnt jó mun­kájával a császárszállási iskola lít- törőcsapata, amelynek kis úttörői­hez Győré elvtárs, a Megyei Párt­bizottság titkára üdvözlő levelet i ntézett. ,14 osászéirszállási iskola úttörő csapatának — Császárszállás. — KeUves pajtások! — A Megyei Pártbizottság örömmel értesült ar­ról, hogy a császárszálMn úttörők lelkesen csatlakoztak a nyírbátori és ja tiszadobi úttörők lombgyüjtési veisenyfelhívásához,' s hogy a ti nein.es. váUalástok nem maradi üres iglfret. Fogadalmatokat igyekezte­tek valóra váltani, s évidéig is több mint 30 mázsa akáclombot, 40 mfizsa dinnyeindát és sok mázsa tök indát gyűjtöttetek más silóba- való növény és lomb mellett — amelyekkel nagy segítséget nyújtot­tátok a termelőszövetkezetnek. Kedves pajtások! A Megyei Pártbizottság nagyra értékeli mun­kátokat, amellyel nagymértékben elősegítettétek jószágállományunk téli takarmányeUátását. Példamu­tató a ti munkátok azért is, mert megyénk útüröinek is jó példát mu tattatok. Tettekben bizonyítottátok be. hegy nemcsak jó tanulással, ha­nem munkával is megháláljátok Pártunk, népi demokráciánk támo­gatását, azt a támogatást, amelyet az ifjúságnak ad. Ezekben a napokban folyik a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa, melynek tiszte leiére munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk országszerte lelkes felajánlásokat tett is tesz. Ez « lel­kesedés ösztönzött benneteket is arra hogy a lombgyüjtéssel is elő­segítsétek a jószágállomány növelé­sét, a tejhozam emelését, a szüksé­ges lakarmámgmennyisép biztosító sát. A Megyei Pártbizottság munká­tokhoz további sok sikert kíván. Igyekezzetek még nagyobb credmé- nyekft elérni, hogy Pártiénk büszke­séggel és reménységgel tekintsen reálok, mint az eljövendő idők építő, ifjú nemzedékére. .4 ti pél­dámutat ástok ragadja magával a megye minden úttörőjét a lomb gyűjtési versenyben, s elősegíti, hogy az útiörök e versenye előse­gítse a silózást, a takarmányalap növelését. Elvtá rsi üdvözlettel : GYÖKE JÓZSEF MDP megyei titkár. A párttagok és ianácslagok példamutatása segítette elő, hogy Rakamazon hetejezték az őszi vetést Rakamaz dolgozó parasztjait úgy iísmerik a megyében, hogy egész esz, tendőben jól dolgoztak a bő ter­elésért. Minden munkát az elsők közt végeztek el a járásban. Az ősziek vetésénél újabb bizonyságát adták annak, hogy jól harcolnak, mindennél többet érő tettekkel har. ■colnak a békéért. Nemcsak az őszi takarmánykeverékek, az őszi árpa és a rozs vetését végezték el, hanem 1 lefejezték 859 holdas területükön az őszi búza vetését is. Elsők lettek a nyíregyházi járásban. Tisztltat- lan, csávázatlan mag egyetlen szem sem került a földbe a község hatá­rában. Mindemellett Rakamazon egyetlen dolgozó paraszt udvarán sem lehet trágyát találni, mind ki- hordták a földre. Betartván a mi­nisztertanács határozatát, az idei őszön 1.635 hold földet „zsíroztak” meg a kihordott trágyával. Rakamazon a dolgozó parasztok mindig követik a párttagokat és a tanácstagokat, azok példája lelke­síti jó munkára a falut. így volt ez most is, az eddigieknél jóval koráb ban elvégzett őszi vetésnél is. A párttagok és tanácstagok nemcsak beszéltek a dolgozó parasztok előtt a korai vetések előnyeiről, de ők jártak elől jó példával a munkában is. Példaadásuk nyomán' még öt­vennégy olyan dolgozó paraszt van a községben, aki minden munkában élenjár. Ezek az élenjáró dolgozó parasztok ot: vannak a népnevelők közt, maguk is serkentették dolgozó paraszttársaikat arra, hogy igye­kezzenek a munkával. A népnevelő­ket úgy osztotta be a pártszervezet, hogy 10 családra jut egy-egy belő­lük. A népnevelők naponta elbe­szélgetnek a dolgozó parasztokkal. Emellett hetenként egyszer kisgyű- léseken vitatják meg az időszerű tennivalókat, s az új agrotechnikai eljárások alkalmazásának módját. A házcsoportok közt versenyt szer­veztek, s a népnevelők is versenyez­nek egymással abban, kinek a ház­csoportja jár elől a munkában. A tanács az állandó bizottsági tagok munkájával segítette elő azt, hogy a verseny nyilvános legyen, az ered­ményeket naponta közöljék a ver- senytábláin. A versenyeredmények a naponta ellenőrző munkát végző ál­landó bizottsági tagok jelentései alapján készültek el. (MTI. Nyír­egyháza.) A rakamazi dolgozó parasztok ve­tési csatája példás. Követésre mél­tó. Azonban nem ártana, lia e jó ta­pasztalatokat a begyűjtés terén is alkalmaznák — legelsősorban a rakaruazi pártszervezet é> a raka- mazi községi tanács! Az SZK(b)I XIX. pártkongresz- szusán felszólalt N. A. Bulganyin elvtárs. Beszéde elején hangsú­ly őzt a : A világ ‘ kommunista mozgalmá­nak erejét, egységét és szilárd tö­mörülését a többi között az a mind­annyiunk számára örvendetes tény jellemzi, hogy a Szovjetunió Kom munista Pártjának kongresszusán a külföldi Kommunista- és Munkás Pártok nagyszámú küldöttsége van jelen.. (Taps.) Ezután így folytatta: Ha végig­tekintünk a szovjetországnak a XVIII. kongresszus óta megtett út­ján, megelégedéssel és büszkeség­gel állapíthatjuk meg. hogy pár­tunk politikája helyes volt, hogy minden eszközzel erősítse államun­kat. (Taps.) Ezekben az években partunk po­litikája és a gazdaság, kultúra és a hadiigy minden területén kifej­tett gyakorlati tevékenysége a legszigorúbb vizsgát állta ki a Nagy Honvédő Háború kemény megpróbáltatásainak kohójában. Ha bármely burzsoá állam került volna szeme hasonló nehézségekkel, nem tudott volna kiállni olyan csa­pást. amilyet a hitleristák mértek országunkra. Csak a szocialista szovjeiállam volt képes ijyen kö­rülmények között hei.vtállni. elvi­selni a soha nem látott nehézsége­ket és kivívni a győzelmet. (IIosz- szantartö taps.) A háború megmutatta, hogy szov­jet népünk hősi nép. Memutatta. hogy ez a nép csodát tud művelni és a legsúlyosabb megpróbált<afá­sokból is győztesként tud kikerülni- (Taps.) A Szovjet Had-atreg nemcsak ha­zája földjét tisztította nieg az el­lenségtől, hanem nagy felszabadító küldetését is teljesítette. A háború megmutatta, hogy a Szovjetunió elsőrendű hadsereggel rendelkezik, amelynek fegyverzete teljesen korszerű, parancsnoki kara rendkívül tapasztalt s erkölcsi. lia-- ei tulajdonságai páratlanok. A há­ború ismét igazolta, hogy hadsere­günk újtípusú hadsereg, igazi nép­hadsereg és hogy hadseregünk az országunk nemzetei közti testvéri­ség hadserege, a nemzetköziség szellemében nevelt hadsereg. — A háború megmutatta továbbá, hogy hadseregünk személyi állománya erős, mert meg van győződve ennek a háborúnak igazságosságától, ame­lyet országunkra kényszerítettek és erős, mert öntudatos, ami mint is­meretes, óriási jelentőségű és bizto­sítéka a győzelemnek. Országunk a háborúból erősen és szilárdan került ki. Az imperialis­táknak a Szovjetunió meggyengü­léséhez és kimerüléséhez fűzött re­ményei csődöt mondottak. A háború eredményei az egész vi­lágnak megmutatták, bogy a mi Szovjetuniónk milyen hatalmas erő. A háború utáni évek újból megmu­tatták államunk erejét. Minden túlzás nélkül elmondhat­juk. hogy nincs, de nem is lehet egyetlen burzsoá országban sem olyan szilárd. megingathatatlan a ltejső helyzet, amilyen most van a Szovjetunióban.. (Taps.) Országunk gazdasági életét ál­lami népgazdasági terv szabja meg. amelynek célja, hogy növelje a • tár­sadalmi vagyont, állandóan emelje a dolgozók anyagi és kulturális szín­vonalát. szilárdítsa a Szovjetunió függetlenségét és fokozza védelmi képességét. A Szovjetunió fejlesztését szol­gáló ötödik ötéves tervnek a kon­gresszus elé lerjesztett irányelv-ter­vezete ezeknek a feladatoknak megoldását célozza. I Erről beszél mindenekelőtt az a tény, hogy az irányelv-tervezet mintegy 70 százalékban állapítja meg az ipari termelés színvonalá­nak emelését az ötéves terv folya­mán az ipari össztermelés mintegy tizenkét százalékos átlagos évi nö­vekedése s a termelőeszközök gyár­tásúnak túlnyomó növekedése mel­lett. Ennek eredményeképpen az ipari termelés volumene 1955-ben 1940-hez viszonyítva háromszoro­sára növekszik. A legfontosabb mezőgazdasági termékek termelésének negyveu-ket- ven százalékos növekedése, vala­mint az állattenyésztés hozamának növekedése ágy. ahogy az irányelv- tervezet előírja, a közeli években mezőgazdaságú n kl>a n végbemenő újabb fellendülésről beszél. Az ötödik ötéves terv irányelveinek tervezetében éppúgy, mint a megelőző ötéves tervekben is — konkrétan kifejezésre jut pártunk lenini-szíá- libi nemzetiségi politikája, amely­nek célja a népek közti barátság megszilárdítása, s_ valamennyi szö­vetséges köztársaság' további még nagyobb gazdasági és kulturális fel­virágoztatása. Az ötödik ötéves terv irányelvei­nek tervezete újabb bizonyítéka an­nak, bogy a szovjet nép minden erejét a békés építésre fordítja és nem törekszik háborúra. Cgyanúk­kor nem titkoljuk, hogy gazda­sági életünk a lehető legrövidebb idő alatt háborús vonalra ámít­ható át Ezután méltatta Sztálin elvtárs- oak „A szocializmus gazdasági pro­blémái a Szovjetunióban” c. törté­nelmi jelentőségű művét, majd így folytatta: A szovjet embereknek az az elha­tározása. hogy teljesítik és túltelje­sítik a népgazdasági terveket, az egész nép szocialista munkaverse- nyének kibontakozásában ölt testet. Nem kétséges, hogy az új ötéves terv éveiben ez a kipróbált kommu­nista munkamódszer a szovjet em­berek millióinak módszere lesz. akik ezt a módszert a munka termelé­kenységének minden eszközzel való növelésére, az összes termelési fel­adatok határidő előtti kiváló minő­ségű teljesítésére és túlteljesítésére használják fel. A kommunista építés feladatai a párt ideológiai munkájának új fel­lendülését, a propaganda munka további fejlesztését és a párttagok elméleti színvonalának emelését kö­vetelik. Ez előrehaladásunk egyik legfontosabb feltétele. Bulganyin elvtárs a továbbiakban a nemzetközi helyzettel foglalko­zott. Rámutatott arra, hogy az im­perialista háborús, gyújtogatok — élükön az Egyesüli Államok ve­zető köreivel — vad fegyverkezési hajszát folytatnak és katonai tá­maszpontok láncolatával akarják körülvenni a Szovjetuniót. így töb­bek között megemlítette, hogy az utóbbi években minden agresszív országban jelentősen emelkedett a szárazföldi csapatok és a légierők létszáma. így az Amerikai Egyesült Államokban a fegyveres erők össz­létszámú 1939-hez viszonyítva több mint hatszorosára emelkedett. — Nagy-Britannia reguláris fegyve­res erőinek létszáma a háborít elő ­li időkhöz viszonyítva két és félsze­resére emelkedétt. Amerika követe­lésére fegyveres erőket létesítenek N y ugat-Németországban és Japán­ban, s összetákolják az úgynevezett európai hadsereget, amelynek az imperial isták tervei szerint ez évvé­gére jelentősen növekednie kell. Az amerikai kormány békeszere- tetérő! szóló hazug beszédek leple alatt nagymértékben szervez és épít katonai támaszpontokat országa ha­tárain kívül, főleg Ny ugat-Német­ország, Franciaország, Anglia, Francia-Marokkó, Törökország és Japán területén. Az utóbbi időben igen harcias hévről tesznek tanúságot az At­lanti-tömb tábornokai, akik Wall­st reeti gazdáik parancsára ország- ről.országra futkosnak, hol csapato­kat szemléinek, hol szárazföldi, ten gerészeti és légi hadgyakorlatokat folytatnak, hol a Szovjet halárok mentén kóborolnak. A szovjet-török határon csupán a legutóbbi három hónap alatt az amerikai és angol katonai klikknek legalább tíz ismer­tebb képviselője járt. Nemrégen, nem messze a Szov­jetunió határától az Atlanti Tömb kombinált haditengerészeti hadgya­korlatot tartott. A hadgyakorlaton kilenc ország vett részt. Norvégia és Dánia kivételével a hadgyakor­latok résztvevőinek nincsenek köz­vetlen érdekeik a Balti-tenger tér­ségében. A kapitalista országok uralkodó körei — folytatta — félrevezetik a népeket hazugsággal, rágalmakat terjesztenek a Szovjetunióról és népi demokratikus országokról. Azt harsogják, hogy ezeket az országo­kat „fel kell szabadítani” a kom­munizmus alól. Különös buzgőeá- got tanúsítanak ezen a téren az amerikai uralkodó körök képvise­lői, akik annak hangoztatásáig me­részkednek. hogy fegyveres erővel kell „felszabadítani” Európa és Ázsia jelentős részét, s ezzel kap­csolatban felsorolják Lengyelorszá­got, Csehszlovákiát, Magyarorszá­got, Bulgáriát, Romániát, Albániát, Kínát, a Mongol Népköztársaságot és más országokat is. Ha valóban szükség vau arra, hogy ezeket az országokat valakik­ul! végleg megszabadítsák, úgy azoktól a kémektől, kártevőktől és terroristáktól kell megszabadítani őket, akiket egyre gyakrabban kül­denek oda az amerikaiak. (Taps.) Semiiyen más „felszabadításra’ nincs szükség annál is inkább, mert az egész világ tudja, begy mit je­lent a „felszabadítás” amerikai módra. A múltban az északameri- kai indián törzsek embertelen ki­irtását, a fülöpszigeti néppel való kegyetlen leszámolást, a fiatal szovjet köztársaság elleni katonai intervenciót. A ..felszabadítás” ame­rikai módra ma a koreai hódító rablólnVborút, a békids koreai vá­rosok és falvak barbár bombázása, nők és gyermekek kiirtása bombák­kal és halált hozó baktériumokkal. Az amerikai kormány „segélyt” nyújt csatlósainak és ezzel kapcso­latban ahhoz a kapitalista világ­ban általános szabályhoz ragaszko­dik. hogy „azt adja isten neked, ami nekünk nem kell’’, így szaba­(Folytatás a !. oldalán.) ____ fVilna íirőlclúriai tqrjestltjettU! { \

Next

/
Oldalképek
Tartalom