Néplap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-12 / 240. szám
NÉPLAP 10W OiilöDKU 12, VASABNU' A 8isas*iiiaclik ..\óg$!np csiiíöríököii^ (rukíoviíüták, (szcs-elnwkdk és mezőgazdászok vitatták mej; az őszi mélyszántás új a^roteeimikai módszereinek alkalmazását Csütörtökön a megye gépállomásai elküldték egy-egy élenjáró traktorost a A'éplap szerkesztő-égében rendezett ankétre, hegy a termelő- csoportok küldöttéivé! és a megjelent mezőgazdászokkal megbeszéljék az őszi mélyszántás szakszerű elvégzésének módszereit. Néhány évvel ezelőtt még arról folyt az általános vita, szántsunk, vagy ne szántsunk ősszel. Ez a vita azóta eldőlt az őszi mélyszántás j t- vára és most már a minőségi munka feltételeit helyezzük vitáink küziumtjába. A minőségi munka végzésének kulcsa a traktoristák kezében van. A traktoristáktól, a traktoristák képzettségétől függ elsősorban az. hogy a haladó szovjet módszereket nálunk is sikerrel álltai mázzuk. A traktoristá.nzk nem elég csak a gépét ismerni, meg kell ismerni a talajt is. Ameddig a traktorista csak ,,parancsra’’ szánt 30 centiméter mélyen, addig igazán jé munkát nem várhatunk tőle. De ha minden traktorista tudja, hogy miért kell november helyett szeptemberben és húsz centi helyett harminc centi mélyen szántani, akkor elmond hatjuk, hogy jó kezekben van a traktor. Majd ha minden traktorista el fogja mondani, hogy ahol tavaly sZéptémbCrben végzett őszi mélyszántást, ott 200 mázsa cukorrépa termett, ahol november végén, ott pedig csak 150 mázsa. Az uinkéloti megjelent trnfctoris- 1ák az agrotechnikai tudás jelentősegét már felismerték és eredményesen ismerkednek nemcsak a gépekkel", hanem a talaj tulajdonságaivá], a növénytermelés alapvető problémáival is. Ilyen érdeklődő, lelkes traktoristúk előtt Ismeri ette beszámolójában Juhász Sándor, a megyei tanács vezető mezőgazdásza az őszi mélyszántás helyes agrotechnikai módszereit. ötéves tervünk mezőgazdaságunk dolgozói élé is évről évre fokozot- tabb követelményeket állít, — kezdte beszámolóját Juhász elvtárs. — Dolgozó népünknek több gabonát, fejlődő ipatrunknak több nyersanyagot, egyre növekvő állatállományunk részére több takarmányt kell termelni. Ezt csak úgy érhetjük el, ha minden munkát kiváló minőségben, a korszerű termelési módszer felhasználásával végzünk el. A jó termés legfontosabb tényezője a lrelyes agrotechnika, ami a kedvezőtlen Időjárás mellett is biztosítani tudja a termés állandó emelkedését. A kedvező időjárás csak növelheti a termést. Az őszi munkák végrehajtásáról szóló minisztertanácsi határozat előirja a talaj mély mű velősére való áttérést, melyet jóminőségü őszi mélyszántással kell biztosítani. A növények fejlődéséhez megfelelő tala jszerkezetet, tápanyagfeltárást és bőséges vizet az őszi mélyszántással tudjuk biztosítani. A mélyszántás egyik szabálya az, hogy minél korábban végezzük, annál jobb eredményt várhatunk. A korán végzett mélyszántás már az őszi csapadékot Is jól haszr nosítja, mert a fellazított föld sokkal jobb csapadék tároló, mint a szárítatlan. A korán végzett őszi mélyszántáshoz kevesebb vonóerőre van szükség, később az eke és a íraktor kereke ragad, a föld mor- zsalékos szerkezete romlik. Leghelyesebb a mélyszántást akkor elkezdeni, amikor a tarlóháu- tás kizöldiilt. Ez az időszak a nyári munkák befejezése és az ősziek megkezdése közötti idő. Ilyenkor még alkalmas arra a talajunk, hogy mély, morzsa lékos réteget készítsünk elő. Minél mélyebben szántunk és minél morzsalékcsabb a talajunk, annál több vizet tudunk tárolni. A jószerkezetü talajban ahány centiméter mélyen szántunk, annyiszor két milliméter csapadék befogadását tesszük lehetővé. A ko-t rán végzett őszi mélyszántásban még az ősz folyamán megindul a baktérlumi élet. megkezdődik a talajélet s a szerves anyagok felvehető tápanyaggá válnak. A jól végzett őszi mélyszántással a kártevők és gyomnövények millióit irtjuk. Az eke lefordítja a már kikelt gyomokat, melyek még az ősz folyamán magot hoznának, ezzel együtt igen sok rovar is elpusztul, melynek a létezése a felső talajhoz van kötve. Az őszi munkák végrehajtásáról szóló minisztertanácsi rendelet előírja. hogy a termelőszövetkezetek (csoportok) és állami gazdaságok az őszi mélyszántást traktorral végezzék legalább 22—25 centiméter mélyen. Azok a gazdaságok, melyek már a múlt éviién is ilyen mélységben szántottak, akkor járnak el helyesen, lm 2—3 centivel mélyítik a szántást, különösen azokon a helyeken, ahol az altalaj megengedi, így mélyebb réteg kerül müveié.« alá. nagyobb lesz a víztároló képesség és elkerüljük azt a bizonyos „ekptalp-betegséget”, tűni nem egyéb, mint az állandóan egy mélységben szántott talajban előállott talaj keményed és, ami sem a vizet, sem a növények gyökerét nem engedi át. A traktor nemcsak minőségileg végez jobb munkát, hanem kíméli az embert is. Lófogattal egy hold felszántásához 27 km. gyaloglás is hozzájárul és emellett 18—20 centiméternél mélyebbre nem igen tudunk lemenni. A tehénnel való szántás pedig minőségileg még silányabb és ezen túl a szántó telién minden bold felszántásával 20 liter tejjel kevesebbet ad. A legtökéletesebb mélyszántást traktorral is csak akkor végzünk, ha előliántós ekével dolgozunk. A minisztertanács határozata azt is előírja, hogy az állami gazdaságok és gépállomások kötelesek minden előliántós ekét mtin- kábaállítani és elsősorban a gyapot, majd egyéb ipari növények és zöldségfélék alá kell vele munkát végezni. Az előliántós ekével mor- zsaaékossft tehetjük talajunkat. A legjobb morzsáiékor talaj is egy év alatt 6—8 centiméter mélyen a. mű. velés, az időjárás folytán elporoso- dik, szerkezeínélkülívé válik. Ezt a megromlott talajt csak úgy tudjuk újra morzsátokossá tenni, ha mélyen leforgatjuk és helyette ntor- zsalékos talajt hozunk a felszínre. Ezt a munkát legtökéletesebben csak előhántós ekével végezhetjük. Az előhántós ekével a felső 10 centiméteres réteget kétharmad szélességben a barázda fenekére forgatjuk, aminek a betakarójára a nagyetkefej 10—15 centiméter vastagságú morzsalékos afeótalajt hoz fel. Ezzel a módszerrel visszaállítottuk a jó talajszerkezetet és elkerüljük a hantosságot. Mondhatni: az előhántós eke kész vetőágyat hagy maga után. Az előliántós ekével szántó traktorosok teljesítménybére ■ 20 százalékká:! magasabb, mintha nem használnak élőhántót. Beszéde végén Juhász elvtárs ismertette az előhántós eke használatát megyénkben és megállapította, hogy a kitűzött tervet eddig nem teljesítettük. Megvan az oka is, mert vannak olyan gépállomások, mint a csahold, ahol a főgépész és a brigádvezető is az előhántós eke ellen van. Ezzel szemben a kölesei gépállomáson a jSzaW-forigád négy géppel szánt és mind a négy elő- húntóval dolgozik. Juhász elvtárs beszámolója után szerkesztőségünk munkatársa szovjet és magyar példákkal támasztotta alá Juhász elvtárs beszámolóját. Nem mindegy, hogy az őszi mélyszántást mikor és milyen mélységben végezzük el. Ezt bizonyítják Jakuskin szovjet akadémikus feljegyzései. A poltavai kísérleti állomás sokévi adatai szerint az augusztusban végzett őszi mélyszántás után 11.1 mázsás tavaszbúza-átlagot értek el, a szeptemberi szántás után 10.7 mázsát, az októberi szántás után 0.5 mázsát, a tavaszi szántásba vetett tavaszbúza pedig csak 9 mázsát termett. A szántás mélységével végzett kísérletek azt bizonyították, hogy a mélyebb szántások mindig magasabb termést adtak. A Katna- sin környékén végzett kísérletek azt bizonyították, hogy a 25 eer.U- méíeresen szántott föld a 15 centiméteressel szemben 0 mázsával termett többet. Az Éhség-sztyeppén végzett gyapo'termelési kísérletek adatai szerint 20 centiméteres mélységű szántásban 17.5 mázsa gyapot termett, 30 centiméter mélységű szántás után 21.7 mázsa, 40 centiméter mély szántás után pedig 22.3 mázsa. Ugyanezek az eredmények mutathatók ki a cukorrépa- lemelésnét is. úgy a korai, mint a mélyebb szántás után mindig magasabb volt a termés. Ezeket az eredményeket is tekintélyesen javította az, előhántós eke használata, például a voronyezsi területen működő Sztálin szolhoz adatai szerint a traktorral végzett szántáskor alkalmazott előhántós eke 37 mázsával növelte a cukorrépa termését hektáronklnt. A mi termelőcsoport- jalakban idáig még kísérletek ilyen irányban nem folytak, nincsenek pontos feljegyzések a szántás idejére, mélységére vonatkozóan. de a terméseredmény-különbözetek beszélnek, melyek az őszi mélyszántás javára mutatkoznak a tavaszival szemben. A varjúlaposi Győzelem termelőszövetkezet 1930 őszén 30 centiméter mélyen végezte a szántást, melybe tavasszal kukoricát vetett. (Meg kell jegyezni: fészektrágyázással és négyzetesen:. Holdankint 55 mázsát takarítottak he. A termelőszövetkezettel földszomszédcs Toml u Ideán dolgozó paraszt igaerővel szántott, feljegyzés nincs, hogy milyen mélyen.) Termése 25 métermázsa volt. A jé talajmüvelés- nek köszönheti a káUósemjéni kísérleti gazdaság is, hogy az idei aszályos esztendő ellenére 120 mázsás átlagtermése lesz burgonyából. A szamoskéri új Élet termelőszövetkezet 80 mázsás burgonyája és 25 mázsás tengerije szintén ősszel mélyszántott földön termett. A büdszentmih.á 1 yi Petőfi termelőszövetkezet a 30 centiméter mélységű ősziszántásnak köszönheti, hogy 180 mázsás cukorrépatermést takaríthat be. A felszólaló traktoristák, akik már a múlt őszön is végeztek mélyszántást, valamennyien arról számoltak be, hogy a szakszerűen végzett őszi szántásba vetett tavasziak az aszály ellenére is bő termést adnak. Szamostul árfalván a szovjet küldöttek hívták fel liádi István traktoros figyelmét az előhántós eke használatára. Maga Cserkánszkij elvtárs szerelte fel az előhántó fejeket és ő állította he az ekét is, — számolt be boldogan erről az esetről Bódi elvtárs. Ahol előliántós ekével végezték az őszi mélyszántást, az Ady termelőszövetkezetnek 30 mázsás kukorica termése lesz, mellette az egyes típusit termelő csoport földje régimódi ősziszántá- sa után csak 20 mázsát ad holdan- kinf. Az idén Sza mosta tárfalván már minden talpalatnyi őszi szántást előhántós ekével végeznek. Simon György, a tiszaszalkai gépállomás traktoristája arról számolt lie, hogy Gelénesen a Petőfi termelőszövetkezetben az őszi szántásba vetett kukoricából 50 mázsát várnak holdankint, a tavaszi szántásba vetett kukorica pedig alig hoz valami termést. Császárszálláson az TJj Alkot nány termelőszövetkezetben a tavaszi szántásba vetett kukorica 15 mázsát hoz, az őszi szántásba vetettről pedig 35 mázsát törnek, — mondotta felszólalásában Lovász László igazgatósági tag. Szekrényest András, a sőrekúti gépállomás sztahanovista traktorosa is arról számolt he, hogy a bedő- bokori Szabad Atép termelőszövetkezetben is az őszi mélyszántásnak köszönhetik, hogy 25 mázsás tengeri termésük lesz. Budaházi Imre nagyhnhíszi traktorista elmondotta, bogi- amikor megérkeztek aiz előliántós ekék, a traktorosok leszerelték és a mai napig sem kötelezte a vezetőség a tra.ktoristákat, hogy szereljék visz- sza az előhántókat. A császárszállási Vj Alkotmányban szántó nagy- kállói traktoristúk azt az’ „érvet” hozzák fel, hogy az élőhántót „nem bírja a traktor”. Ilyen megnyilvánulás csak a gépállomás vezetőinek nemtörődömségéből adódhat. Arra is van azonban példa bőven, mikor a termelőcsoportok vezetői akadályozzák a traktorosok munkáját. Filcp Gusztáv, a nagydobos! gépállomás traktorlstája elmondotta, hogy az olcsvai termelőesopor- tok nem akarnak traktorral mélyszántást végeztetni, azt mondják, ők inkább lóval végzik. Fülpösdaré. eon azt mondta a vezetőség, hegy még „korán van” őszi mélyszántást végezni. A szabolcsi Szabadság termelő- csoportban Kiss János traktorosnak kellett a tarlókaparást elvégezni, hogy megkezdhesse a tarlóhántá*t, most pedig a kukoricaszárat nem takarítja a termelőcsoport, azért nem tud szántani. Azok a gépállomások és traktoristák is akadályozzák a munka gyorsabb elvégzését, «kik nem vezetik be a két műszakban való szántást. Málnád elvtárs, a megyei tanács gépesítési csoportjának mezőgazdásza felszólalásában ismertette, hogy a gépet és időt tökéletesen kihasználni csak két műszakban lehet. — Egy géppel naponta 20 órát szántani és a gépet is karbantartani csak váltott műszakban lehet. M« gyénk területén a traktorok úti., napi teljesítménye 3 és fél hold de ha minden traktor két műszakban dolgozna, legalább 10 holdat el kellene érni traktoronként. A fehér- gyarmati gépállomáson, ahol a traktorok többségükben két műszakban dolgoznak, nz egy traktorra eső napi átlag 8 hold. Simon György, a tiszaszalkai gépállomás traktoristája elmondta, hogy két műszakban dolgozik és már 402 munkaegysége van. A megye valamennyi traktoristája a kótmüszakos munkavégzéssel, az új módszerek alkalmazásával a legjobb minőségben minél előbb fejezzék be az őszi mélyszántást, a jövőévi bővebb termés biztosítékát.- CSIKÓS — Nem halad a begyűjtés Tornyospálcán, mert a tanács maga rúgja fel a törvényt Községi tanácsainknak a törvények hű megőrzőinek, betartóinak kell lenniük. A tornyospáleal tanácsnak is az a feladata, hogy most, az őszi kapások begyűjtése idején ellenőrizze, törvény szerint halad-e a betakarítás, s a begyűjtési törvényben megállapított határidőre teljesítik-e a termelők a beadást; felelősségre vonja a késlekedőket, a hanyagokat, elsősorban a beadást szabotáló kutákokat. Azonban a tornyospáleal tanácsnál korántsem mennek rendben a dolgok. A tanács vezetője, a végrehajtóbizottság elnöke nem törődik azzal, hogy ellenőrzi-e a tanács a begyűjtés munkáját, avagy sem. — Felé se néz a begyűjtési nyilvántartónak, aki a nagy rendetlenségben azt se tudja, ki hogyan teljesíti, vagy nem teljesíti beadását. A községi tanács nem tart kapcsolatot a dolgozó parasztokkal, a tanácsház négy fala közé zárkózva próbálkozik úgy, ahogy, intézni a község ügyeit. Holott éppen arra lenne szükség, hogy az áilandébl- zottsági tagok útján mindenről értesüljön, az állandébizottsiigi tagok segítségével szerezzen érvényt a törvényeknek, rendeleteknek. — Csakhogy Tornyospáleán nem ismernek működő állandóbizot tságot. Nem véletlen hát, hegy a Tornyospálcán lefolytatott vizsgálat megállapította: burgonyabeadással 42, napraforgóbeadússal 42 és kukorica beadással 54 hátralékosa van a községnek. A községi tanács felemelte ugyan büntetésből néhány hanyag, késlekedő gazda beadását, •le azután mit sem törődött azzal, hogy a felemelt mennyiséget beadják-e a megbüntetettek — még inkább nem büntetett a tárnics kártérítéssel! — Az elszámoltató bizottságot létrehozták ugyan, de nem működik, mert a bizottság tagjai feladatukat „népszerűtlennek” tartják. így történik aztán meg az, hogy a napi 13 vagónos burgonynbegylij- tési tervet naponkint 30 mázsa burgonya begyűjtésével „teljesíti” Tornyospálca. Tedig a község határa az egyik legjelentősebb burgonyatermő terület a megyében! A legsúlyosabb hiba a tanács megalkuvó, opportunista magatartása a kakitokkal szemben! Büntetlenül hagyták például a beadást szabotáló L. Bankit Sándor kulá- kot, aki júliusi sertésbeadását csak szeptemberben teljesítette s 330 kilós niarhabeadása teljesítését elszabotálta. L. Dankunak még csak beadási kötelezettségét sem emelték fel! Szilva cukit József 2S holdas kulák nem teljesítette kukoricabe- adását, Jánvdri Gábor 32 holdas kulák még mindig tartozik a bead- nivaló hizottsertűssel; a 79 kilő beiadnivaló baromfiból is csak 30 kilót adott be, 204 tojással is adó-. — Egyiket sem vonták felelősségre. Vz sem tűnt fel a tanácsnak, hogy ' iHku Albert 44 holdas kulák ösz- -zosen két hold kukoricavetést jelentett be, most meg három holdra kért törési engedélyt, s a törés után kukoricabeadását egyszerűen nem teljesítette. Ugyancsak büntetlenül szabotálja Mikit a burgonyabe- adást is. Ez az opportunista magatartás egyet jelent a ku Iákok kai. a nép ellenségeivel való cimborúlással, a dolgozó parasztok ügyének, a nép ügyének elárulásával. A tornyospál- eai tanács hanyagsága, nemtörődömsége oda vezetett, ltogy a nép ellenségeinek szekerét tolják aknr- va-akaraflan. gátolják a begyűjtő« munkáját. Gátolják azt, hogy a tornyospáleal becsületes dolgozó parasztok is hozzájáruljanak az országépítéshez. Nem tudni, mikor akar változtatni ezen a tornyos- pálcái tanács, — s mikor akarják a tanácsnál a mulasztókat keményen felelősségre vonni a Járást felsőbb szervek?’
