Néplap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-02 / 231. szám

2 NÉPLAP 19K OKTOBER CSÜTÖRTÖK Az SZK(b)P módosított szervezeti szabályzata tervezetéről Részletek Kovács István elvtárs előadásából* I. 3Iár csat néhány nap választ el a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak XIX. kongresszusától, amely felé feszült érdeklődéssel és figye­lemmel néz az egész világon barát és ellenség egyaránt. A Magyar Dolgozok* Pártjának példaképe Lenin és Sztálin pártja. Sikereink legfőbb forrása az, hogy pártunk Rákosi Mátyás elvtárs ve­zetése alatt Sztálin elvtárs útmuta­tásait, a Bolsevik Párt gazdag ta­pasztalatait eredményesen használ­ja fel, helyesen alkalmazza- a kon­krét magyar, viszonyokra. Ezért egész pártunk és vala­mennyi párttagunk számára rendkí­vül fontos és szükséges az SZK (b) P módosított szervezeti szabályzat­tervezetének tanulmányozása és a magyar viszonyokra való helyes al­kalmazása. Tártunk valamennyi tagja és tagjelöltje számára rendkívül fon­tos és tanulságos a párttagok kö­telességeinek meghatározása. A mi pártunk más viszonyok között és más fejlődési szakaszban ugyan, de az utóbbi években szintén fokozot­tabb követelményeket állít a párt­tagság elé. Rákosi elvtárs 1950 február 10-i KV ülésen az SZK(b)P tapasztalatait a konkrét magyar viszonyokra alkalmazva mondotta: „Mindenért, ami ebben az ország­ban politikai, gazdasági, kulturális téren történik, mi — kommunisták — vagyunk felelősek. Minél job­ban átérezzük ezt a felelősséget, minél jobban áthatja es a felelős­ségérzet mindennapi munkánkat, •annál jobban tudjuk elvégezni a reánkháruló feladatokat, annál in­kább meggyorsul a szocializmus építése, dolgozó népünk felvirág­zása”. E gondolatot fejlesztette to­vább Rákosi elvtárs pártunk II. kongresszusán: „Fokoznunk kell pártunk elméleti színvonalát, fe­gyelmét, a példamutatást, az áldo­zatkészséget, a bátor elszántságot. Hadat kell üzennünk a megalku­vás, a gyáva magatartás minden megnyilvánulásának. Ennek a szel­lemnek a, megerősítése és felszi­tása a kongresszusunk egyik fő feladata.'’ — mondotta Rákosi elv­ié rs. A Szovjetunió Kommunista Párt­ja szervezeti szabályzatában meg­határozott kötelességek szellemét alkalmazta a magyar viszonyokra a Politikai Bizottság április 104 határozata, mely azt a feladatot állította a párt elé, 'hogy: „a párttagokkal és tagjelöltekkel szem­ben a pártfegyelem, as öntudat, a- tanulás, a marxista-leninista, tudás, a párt iránti áldozatkészség, a termelésben való példamutató kom­munista helytállás terén fokozato­san magasabb követelményeket kell állítani... A pártbizottságoknak, alapszervezeti vezetőségeknek arra kell törekedniük, hogy ne csak a tagság túlnyomó többsége, de min­dem párttag teljesítse a■ párttal szembeni kötelességét és aktívan ki­vegye részét a párt munkálj ól.” Miért állított Rákosi elvtárs, a Politikai Bizottság határozata ma­gasabb követelményeket a pártta­gok elé a kötelességteljesítés, a párt ügyéért való felelősség terén? Azért, mert a fordulat éve után a proletárdiktatúra győzelmével ha­zánk és népünk életében és munká­jában is új szakasz kezdődött; a kapitalista társadalomnál sokkal fejlettebb és mngasabbrenűübb szo­cialista társadalom építése. A szo­cializmus építése, a dolgozó nép politikai átnevelése fokozottabb feladatot ró pártunkra. Pártunk minden tagja és tag jelölt je elé na­gyobb követelményeket állít a helyt­állás, a példamutatás, a part- és állami fegyelem, dolgozó népünk politikai nevelése terén. Másrészt a feszült nemzetközi helyzetben, amikor a déli hatá­rainkon az amerikai imperialisták veszett csábosa, a fasiszta Tito és * Kovács István elvtárs ezt az előadását szeptember 23-án. az Építő- ipari Szakszervezet székhazában, a budapesti pártfunkcicnáriusoknak tar­kói t.q-. **r "* ’ v kémbandája nap, mint nap provo­kál, amikor nyugati határainktól nem messze, a háborúra készülő imperialisták csapatai állnak, ak­kor a béke megvédése, hazánk ak­tív védelme ellenségeink agresszív cselekedeteivel szemben megkövete­li, hogy fokozottabb követelménye­ket állítsunk párttagjaink és tag- jelöltjeink elé a kötelezettségteljs sites,^az éberség, a helytállás, a példamutatás, a párt, a haza ügyéért való felelősség terén. Végül, de nem utolsósorba n a fokozott követelmények állítását pártunk felszabadulás utáni fejlő­dése és jelenlegi helyzete teszi rendkívül szükségessé. A mi pár­tunk a felszabadulás után a szo­ciáldemokrata és többi pártokkal a tömegekért vívott harcban széle­sebbre tárta kapuit és komoly könnyítéseket tett a pártba való felvételnél. Sok pártszervezet ko­moly hibákat követett el a tagfel­vétel terén. Számos helyen nem vá­logatták ki gondosan a tagokat, tagtoborzások, sőt kollektív tagfel­vételek voltak. Tagjaink közül so­kan még politikailag nem elég fej­lettek, nincsenek eléggé kipróbálva és nem szoktak még hozzá a. szi­gorú pártfegyelem betartásához, a párt iránti kötelességteljesítés­hez, a helytálláshoz. Egye3 pártta­gok magatartásában, egyes párt- szervezetek munkamódszerében sok még a szociáldemokrata marad­vány. Párttagjainknak még nem vált húsává-vérévé a bolsevik mun­kastílus, a párt ügyéért való bátor helytállás. Fokozott követelménye­ket állítani a párttagság elé, egy­ben harcot jelent a szociáldemokra- tizmus ellen, a szoedem. maradvá­nyoknak sorainkból való kiirtá­sáért. Pártunkban napról-napra nő azoknak a párttagoknak és tagje­lölteknek, azoknak az aktivisták­nak a száma, akik megértve Rá­kosi elvtárs útmutatását, a II. kon­gresszus és a Politikai Bizottság határozatát, a párt ügye iránti fe­lelősségérzettől áthatva, aktívan, ki­veszik részüket a pártmunkából, a párt- és kormányhatározatok végre­hajtásából. Ugyanakkor rá kell mutatni ar­ra is, hogy a 'pártmunka legfőbb gyengéje, hogy párttagjainknak még jelentékeny része nem értette meg a párthatározat lényegét és a II. kongresszus, valamint a Politi­kai Bizottság határozatának végre­hajtása nem folyik kielégítően s a javulás messze elmarad a követel­mények mögött, párttagjaink egy részénél még bajok vannak a köte­lességteljesítés, a pártfegyeiem. a párt ügye iránti felelősségérzet kő TÜl. Amíg a mi nagyszerű pártakti­vistáink idejüket és erejüket nem kímélve, fegyelmezetten, áldozatké­szen, példásan teljesítik a- párt iránti kötelességüket, addig szá­mos párttag nem tesz eleget a szer­vezeti szabályzatiban előírt, a párt iránti kötelességeknek, fegyelmezel, len, politikailag nem képezi magát, nem veszi ki részét a pártmunkából és formálisan, passzívan viszonyúik a párt- és a kormányhatározatok­hoz és nem hajtja végre azokat. Nemcsak a párttagok, hanem a párt-, állami és tömegszervezeti funkcionáriusok között is vannak olyanok, akik nem hajtják végre n párt és a kormány igen fontos ha­tározatait, utasításait. Az utóbbi időben különösen gyakran fordul elő komoly opportunista elhajlás az üzemekben, hogy nem hajtják végre a termelés megszervezésére, a munkafegyelem megszilárdításá­ra, a normalaaítás, a béresalás, a béralaptúllópés elleni és a tervidő­pontok betartására vonatkozó hatá­rozatokat. Falun pedig a begyűjtés, az adófizetés, az állampolgári fe­gyelem, a kulákok visszaszorításá­ra vonatkozó fontosabb határozato­kat. Városban és falun is elhanya­golják a pártépítésre vonatkozó fontos határozatok végrehajtását. Formálisan viszonylatiak a ha­tározatokhoz, a szót nem követi eléggé a tett, nem szervezik meg a határozatok, a vállalások végrehaj­tását és a végrehajtás rendszeres ellenőrzését. Gyorsan fel kell számolni ezt a munkastílust. Meg kell javítani a határozatok végrehajtásának ellen őrzését s mindenütt biztosítani kell a, bolsevik munkastílust, hogy a szót a tett, a határozatot, a válla­lást a végrehajtás kövesse. A pártmunka elmulasztása, a ha­tározatok, útmutatások végre nem hajtása a párt-, és állami fegyelem gyakori be nem tartásához vezet. Egyes állami, gazdasági és tö- megszervezsti vonalon dolgozó kom­munista vezetőknek különös el­képzeléseik vannak a pártf egye­temről, Azt hiszik, hogy rájuk nem kötelezőek a párttagok számára elő­írt szabályok. Azt hiszik, hogy ne­kik nem kell megjelenni a párttag- gyűléseken, aktívaértekezleteken, hogy számukra nem kötelező a pártmunka és hogy elfoglaltságuk­ra hivatkozva kivonhatják magu­kat a pártoktatásból. Azt hiszik, hogy a pártfegyelem csak az egy­szerű párttagok számára kötelező. Ezt a súlyos tévedést gyorsan fel kell számolni egész pártunkban. Minden párttag vésse jói agyába az SZK(b)P szervezeti szabályzat 3. pontjának f) alpontját: „A párttag kötelessége, hogy tartsa be a párt- és állami fegyel­met, amely egyaránt kötelező min den párttagra. A pártban nem lehet kétféle fegyelem: egyik a vezetők és másik az egyszerű párttagok számára. A pártban egy a fegye­lem, egy a törvény minden kom/nu nistára nézve, érdemeitől és tisztsé­gétől függetlenül, A párt- és állami fegyelem megszegése nagy bűn, amely kárt okoz a pórinak s érért összeegyeztethetetlen a párttagság­gal.” Párttagjaink közöt mind nagyobb számban vannak olyan elvtársak akik egyre jobban összeforrnak a párttal, akik számára a legszen­tebb, a legfontosabb ügy a párt ügye. Olyan eivíársak, akik készek minden helyzetben és minden körül­mények: között öntudatosan, áldo­zatkészen, kommunistához méltóan helytállni a termelésben, az ellenség elleni harcban. Nem lenne azonban helyes el­hallgatná, hogy párttagjaink és tagjelöl tjeink egy részénél még komoly és sok hiba van a kommu­nista példamutatás és helytállás, az éberség, na ellenség elleni harc körül. Vannak párttagjaink, akik rendszeresen nem teljesítik a ter­vüket, sok selejtet gyártanak, elné­zik, tűrik a normalazítást, a bér- csalást, a munkafegyelem megsérté­sét, sőt mi több, maguk is részt- veszaek ebben. Számos esetben előfordul, hogy nem mutatnak példát és nem jár­nak élen a munkaversenyban, nem teljesítik vállait kötelezettségüket. Előfordul több falusi pártta­gunknál, sőt párttitkárnál és tanács­elnöknél, hogy nem teljesítik be­adási és adófizetési kötelességüket. Az utóbbi időben gyakrau ta­pasztalható városban, üzemekben és falun egyaránt komoly jobbol­dali opportunista elhajlás, a kom­munista éberség eltompuiása, a szájtátás, a helytállás hiánya az el­lenség elleni harcban. Komoly opportunista elhajlás, hogy üzemekben, vagy falvakban a kommunisták gyakran tűrik a jobb­oldali szocürmek, a klerikális reak­ció, az üzemekbe beépült osztúiy- idftgen ügynökök, a kulákok, népel- ienes uszítok suttogó propagandá­ját és szabotáló munkáját és nem lépnek fel harcosan ellene. A fal­vakban, a tanácsokban gyakori a liberalizmus a kulákokkal szemben. A kulákok „eltűnnek” a kuUiklistá- ról. Engedik, hogy ne tegyenek ele­get beadási kötelezettségüknek stb. s nem veiik energikusan vissza a kulákok ellenséges agitáeióját. Ezt a komoly jobboldali opportunizmust pártszervezeteinknek meg kellszün tetni. Az SZK(b)P szervezeti szabály­zata kimondja, a párttag köteles­sége, hogy ,legyen politikailag éber, s vésse emlékezetébe, hogy a, kom­Népnevelők tapasztalatcseréje Erpalah lepM népnevelője, Pál Gábor elvűre 15 dobozé porszle! buzdított kölcsöniegyzésre Érpatakon a népnevelők versenyében Pál Gábor elvtárs tanács­elnökhelyettes jár az élen. Most, a kölcsön jegyzés napjaiban nehezen lehet megtalálni, állandóan járja a házakat, hogy minél több dolgozó parasztot buzdítson jegyzésre. Agítúciója nem általános, mindig sze­mélyekhez szóló. Mielőtt meglátogatna egy-egy családot, tanulmá­nyozza azok életét, akikhez indul. S nemcsak az országos és helyi tervlétesítményekről beszélget el ve tik, hanem saját életük változá­sára is rámutat. Idősebb Pataki Lajos sem értette meg mindjárt pél­dául, mekkori a kölcsönjegyzés jelentősége. Pál elvtárs emlékeztedé arra a keserves időre, amikor Desseffy „grófnál” cselédeskedett. Még a betérd falatot sem tudta akkor megszerezni csaladjának. A fel szí;- tbadulás óta, lám, csinos kis házat épített, a kapott hát holdhoz két tehene, gazdasági felszerelése van. Pataki Lajos ekkor arra hivatko­zott, hogy „nincs pénze”. I’ál elvtárs erre felhozta, hogy bizony Pa­taki Lajostól sokat várnak a község dolgozó parasztjai, mert jó gaz­dának ismerik, s a beadás, mindenkori pontos teljesítésével mindig megbecsülést szerzett. Szégyen lenne hát, ha éppen most maradna el a többiek mögött. Pataki Lajos nem engedte, begy csorba essék becsüle­tén. 200 forintot adott kölcsön nz államnak. Kern sokkal később út­törőcsapat köszöntötte Pataki Lajost s az ő kapujára is felkerült, a felirat: „Kövessétek példáját! Jegyezzetek békekölcsönt!” Pál Gábor elvtárs felvilágosító munkája nyomán jegyzett 300 fo­rintot Stoker József, ugyancsak 300 forintot Medve György, s még 12 dolgozó paraszt adta kölcsön forintjait az államnak. A tyukodi „Előre” termelőszövet­kezetből mintegy 15—20 ifjúgárdis­ta vesz részt a népnevelő munká­ban. Most a kölcsön Jegyzésnél Deák György a leglelkesebb fiatalok egyike. Az „Előré”-ben már ré­gebbi idő óta végez népnevelő mun­kát. Most úgy látta, hogy előbb a családban kell agitálnia, mert édes­anyja vonakodik a jegyzéstől. — „Nagy a család, meg nem is tud­juk, mennyi pénzt kapunk” — mondta Deákné. Deák György el­határozta — ott a munkacsapat tagjai előtt, kinn a földeken győzi meg édesanyját és utána beszél a mii n ka csapa t t ag jai vad. Emlékszik még édesanyám mi­kor még éjszakákon keresztül mo­sott a kutaknál, úgy, hogy már sok­szor véresre dörzsölte a sok mosás a kezét. Ml pedig a kulák disz­nóira vigyáztunk. Alig löktek vala­mit a munkáért. Az volt a felelet, lia bőrt kértünk — majd kaptok harmados földet. Ezért dolgoztatott bennünket éjjel-nappal. Eltelt négy­öt esztendő is, hogy még egy kis malackát sem vehettünk, mert nem volt miből megvenni. És ne feled­kezzen meg anyám arról sem, hogy mennyivel jobb most az életünk, mióta a termelőszövetkezeiben dol­gozunk. Tavaly is szép három hí­zót vágtunk le. De az idén is biz­tosítva van a iiárom hizó. Deákné csak hallgatott elgondol­kozva. Látszott, liocy meghatotta a visszaemlékezés. Felnézett aztán: „Fiam, adj nekem is jegyzési ívet, én is jegyzek 100 forintot, hogy ezzel is elősegítem, hogy solia virz- sza no térjen a műit.” Deákné után a munkacsapat tagjai is egymás­után ajánlották kölcsön forintjai­kat államunknak. Demeter György gyűrtelek! dol­gozó paraszt, amikor felkeresték a népnevelők, azzal fogadta őket: „Tudom, hogy miért jöttük.” — Lehet, hogy tudja, ele azt nem tudja, hogy mit hoztunk. — Csak nem valami rosszat hoz­tatok? — kérdezte érdeklődőén Demeter bácsi. — Reméljük a barátja levelét nem tartja rossznak — mondja Mikiik Ferenc népnevelő, aki köz­iben zsebéből már elő is húzta a levelet. Demeter bácsi nem ért rá tovább kérdezősködni, mert Milák elvtárs máris olvasta a levelet: Demeter Györgynek, Helyijén. Kedves Bará­tom! Biztosan emlékszel még, ami­kor részes munkások voltunk, meg napszámosok a Tanár-kertben. —. Egyikünknek sem volt egy talp­alatnyi földünk se, éppen hogy csak tengettük életünket. A népi demokrácia mind a két-, tőnknek főidet adott: neked 7 hol­dat, nekem ötöt. Most van igavo­nónk, tehenünk, sertésünk és sok aprójószágunk. Gyermekeink már nem napszumoskednak, mint mi, ők már tanulhatnak, hivatalokba mehetnek, katonatisztek lehetnek. Tudom, te is. mint én, adód, beszolgáltatásod pontos fizetésével mindig elsők között erősítet­ted, építetted hazánkat. Most, hogy kormányunk felhívással fordult hozzánk, hogy hazánk javára, aí magunk hasznára jegyezzünk béke­kölcsönt, én r.z első napon jegyez­tem 100 forintot. Úgy hallottam, tö még nem jegyeztél. Remélem, te ia velem egyformán érzel, hisz egy­formán javult meg mindkettőnk élete, így te is a békére fogsz sza­vazni. Biztos vagyok benne, hogy te is fogsz békekölcsönt jegyezni. Gyűrtelek, 1952. szeptember 30. —• Baráti üdvözlettel, Nehéz György, Demeter bácsi egy Kicsit gondol­kozott a levél hallatán és mély, re­kedt hangon megszólalt: ,,Mi sémi maradhatunk el Nehéz Gyuritól”, És odaírta nevét a jegyzési lapra. A Bolsevik Pórt módosított szervezeti szabályzatáról tart ma előadást Győré József elvíérs Megyénk dolgozó népe is nagy lelkesedéssel ünnepli a Bolsevik Párt XIX. kongresszusát — új munkasikerekkel köszönti a Bolse­vik Párt küldötteinek tanácskozá­sát. A kongresszus anyagának meg­ismerése új erőforrás számunkra — minden kommunista, minden dol­gozó számára. A módosított szerve­zeti szabályzat ismerete a Magyar Dolgozók Pártja tagjait is felvér­tezi a további feladatok végrehaj­tásához. Ezért is nagyjelentőségű az az elődás, amelyet Győré Józsefi elvtárs, Pártunk megyei titkára tart ma este 7 órai kezdettel Nyíregyházán, a Páríoktatás Há­zában, a módosított szervezeti sza­bályzatról. Ugyanebben az időben Nyírbátorban Végh József elvtárs, az MDP központi előadója, Máté­szalkán Bálint Lajos elvtárs, ai Megyei Bizottság részéről tart elő­adást. munisták ébersége minden területen és minden körülményei: között szükséges-” Kommunista párttagnak lenni azt jeléntl, hogy éberen mindenben a párt és az állam érdekeit kell szem előtt tartani és védelmezni. .El kell érnünk, hogy minden egyes párttagunk jól ismerve a párt poll. Ilkáját, ne várjon külön utasításra, hanem bárhol és bármilyen elöret nem látott helyzetben helytálljon, 'olyan kérdésekben is, amelyekben! nincs kidolgozott határozat, vagy külön utasítás, védje meg a párt politikájút és következetesen .verje vissza az ellenség aljas támadását és harcoljon az opportunizmus min­denfajta megnyilvánulása ellen. (Folyta! juk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom