Néplap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-12 / 240. szám

AZ MDP SZABOICS-S2 ATM AR MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁN AK LAPJA r. 1 Éljen az SZK(b)P XIX. kongresszusa! V______________________) Vili. ÉVFOLYAM. 2-10. SZÁM. ÁRA 30 FILLÉR 1052 OKTÓBER 12. VASÁRNAP o# Ünnepeljük november 7-ét a begyűjtési kötelességek teljesítésével Mezőgazdasági munkában Nyíregyháza város, begyűjtésben a kisvárdai járás halad az élen vetkezető. Rozs- és árpa vetését be­fejezte, fozsvetésének 50 százalé­kát. árpa vetésének 100 százalékát kérészi sorosan vetette. Láza vetésé­nek 50 százalékát végezte el. s va­lamennyit fceresztsorosan \elette. Eddig 200 köbméter silót készít e- tek és 100 köbméter szalmát tár­tak fel. A burgonyesaeriést 00, a kukorica törést SÍ százalékban vé­gezték el. — Második ternielöeso- port a nagyhalászt Első megyei te- ndcskosds, mely búzavetését 85, rozsvetését 95, ősziárpa vetését 100 százalékban elvégezte. Valamennyi vetését, keresztsorosnn végezte. A keresztsoros vetésben a járások közül legjobb munkát a nagykálléi járás végezte, vetésterületének Ml százalékát vetette be keresztsoro- san. .Té munkát végeztek még ezen a téren a bak tál érái ni házi és nyír­egyházi járások. Legutolsó helyen van a fehérgyarmati járás, vetéste­rületének csak 5 száza,tékát vetette tie keresztsorosan. • Az állatni gazdaságok versenyében a Megyei Pártbizottság vándorzászlaját a nyírbogdányi ál­lami gazdaság érdemelte ki. A gazdaság valamennyi őszi vetését befejezte, a terület S0 százalékát keresztsoroean vetette be. A megyei tanács vándorzászlaját az abapu*z_ fai állami gazdaság kapja meg. A gépállomások versenyében első lielyre a sőrék úti gépállomás került, mert őszi talaj­úm nlfa-tervét 100.3 százalékban teljesítette. Ez azt mutatja, hogy A legjobb békeharcos község Vásárosnamény A megyei békebizottság „Legjobb békeharcos község" felírásé v ándor­zászlaját Vásárosnamény kapta meg. A békebizottságok aktívan közreműködtek abban, hogy a köz­ség gabona bég y ü Jlés i tervét 119, kukorIca be gyiijtési tervét- 82, burgo­silózásban a mátészalkai járás tört az élre A silézási versenyben a mátészal­kai járás megelőzte a nyírbátorit. A járások sorrendje a következő: ’1. a mátészalkai, 2. a nyírbátori, 3. a csengeri, 4. a kemecsei, 5. a nyír­egyházi, 6. a tiszalöki, 7. a nagy- káliéi, 8. a vásárosnaményi, 9. a kisvárdai, 10. a fehérgyarmati já­rás, 11. Nyíregyháza város, 12. a baktalérántházi járás. méltó tulajdonosai a sőrekútiak az éliizem-jel vénynek, melyet a nyári munkával érdemeltek ki. — A má­sodik helyre a nagyvarsán.vi gépál­lomás került, amely őszi munkater­vét 100 százalékra teljesítette. A begyűjtési versenyben a kisvárdai járás jár az élen. A versenybizottság a sorrendet a bur­gonya-, napraforgó- és kukoricabe- gylijtés százalékainak egybevetésé­vel állapította meg. A második helyre a tiszalöki járás került. '■). a nyíregyházi, 4. a vásárosnaméir. i járás, 5. Nyíregyháza város, C. a nagy káliói, 7. a baktai. 8. a keine csel, 9. a fehérgyarmati. 10. a nyír­bátori, 11. a csengeri és utolsó a mátészalkai járás. Bnrgonyabegyüjtésben élenjárnak a nyíregyházi, fehérgyarmati, tiszai löki járások, hátul kullog: Nyíregy­háza város. Napra fo rgóbegyüj lésben élen jár­nak a tiszalöki, kisvárdai járások, utolsók a nagykálléi és nyírbátori járások. Kukorica begyűjtő* ben élenjárnak a kisvárdai járás. Nyíregyháza vá ros és a baktai járás. Utolsók a fehérgyarmati és tiszalöki járások. .1 kőz&éyek versenyében első Vá. sám«immény, második Mátyus. Begyűjtésben a megye első ter­melőcsoportja a dombrádi Vörös Csillag. Második a boesorcH Új Éle!. Az állami gazdaságok közül az átadási terv teljesítésében első he Íven a nyírmadai gazdaság van. második a petneházi. nyílhegyÍijtési tervét 122 százalékra teljesítette. A község a mezőgazda­sági munkákban a járás élenjáró községei közé tartozik. A legjobb békeharcos járást meg­illető vándor zászlót Nyíregyháza város kapja meg. Silózás terén a legjobb munkát a csengeri községi tanács végzi. Vi­szont vannak olyan tanácselnökök, mint a fehérgyarmati községi ta­nács elnöke é< a vásárosnamény!. járási tanácselnök, akik kijelentet­ték, hogy „nekik nem feladatuk” :t -dlózássa! való foglalkozás. Meg is látszik ez a felelőtlenség „eredmé nyel ken”. Népi demokráciánkban alapvető követelmény a tervek maradékta­lan teljesítése. Ez áll a begyűjtési tervek teljesítésére is! Ha Sza- bolcs-Szatmár gabongbegyűjtési ter­vének teljesítését vizsgáljuk, meg­állapíthatjuk, hogy értünk el ko­moly eredméuyeket is. Mindenütt, ahol tanácsaink érvényt tudtak szerezni a begj íijtési rendeletnek, ott a rendelkezések helyes és meg- alkuvúsnélküli végrehajtásával be­bizonyították, hogy a tervet ta­nácsaink törvénynek ismerik el. A gabonabegyüjtés munkáját ériékel­ve nemcsak azt állapíthatjuk meg, hogy tanácsainknál és a begyűjtési apparátusoknál sikerült az állami fegyelmet még jobban megszilárdí­tani, hanem azt is, hogy az állandó bizottságok számos helyen jó felvi­lágosító munkát végeztek. A ' továbbiak során legdöntőbb feladatunk a binntlévő hátralékok begyűjtése, vagy azoknak más cik­kekkel: kukoricával, napraforgóval való teljesítése. Akkor végeztünk csak jó munkát, ha semmiféle opportunizmust nem tűrtünk meg. Tovább kell szélesíteni állandó bi­zottságaink aktivizálásával a fel­világosító munkát. Begyűjtési munkánknak egyik iegsüiyosabb hiányossága az volt, hogy nem—követeltük meg a kulá- kok/kul szemben ti Vendeletek mara­déktalan betartását. Ennek a to­vábbiakban nem szabad megismét­lődnie. Meg kell azt is mondani, hogy nem mindegyik termelőszövetkezeti csoportunk teljesítette beadási kö­telezettségét. Termelőszövetkezeti mozgalmunk megszilárdításának egyik döntő alapfeltétele, hogy a csoporttagokat kötelezettségük ma­radéktalan teljesítésére neveljük. Tanácsaink keményen járjanak el azokkal a termelőszövetkezetekkel szemben, ahol hanyagságból, nemtö­rődömségből nem teljesítették a iieadási kötelezettséget. Az a fel­adatunk, hogy a begyűjtési mozgal­mat tömegmozgalommá szélesítsük a olyan hangulatot teremtsünk a községekben, amelyben szégyen és gyalázat az állam iránti kötelezett­ség elmulasztása. A kukorica, burgonya és napra­forgó begyűjtésénél mindenekelőtt azt kell aláhúzni, hogy a beadási kötelezettség teljesítése mindent, megelőz. A legszélesebb körben kell tudatosítani az állandó bizottságok és azok aktívái segítségével, hogy a kukoricát és napraforgót a töréstől számított 5 napon belül, a burgo­nyát pedig a szedés napján kell beadni. lázélni kell arról is, hogy már most, a kezdett időszakban éppen a nyilvántartásnál jelentkezik laza­ság. Ha tanácsaink a nyilvántar­tást nem tudják naprakész állapot­ban vezetni, akkor nem tudják a mulasztók beadási kötelezettségeit felemelni, elvégezni a helyszíni el­számoltatást, a kártérítést kivetni. Meg kell magyarázni a dolgozó pa­rasztoknak, hogy az állam meg­adja a szabadpiaci értékesítés jo- gát azoknak a dolgozó parasztok­nak, akik eleget tesznek beadási kötelezettségüknek. Döntő fontossá­gú azonban, hogy azokkal szemben, akik nem tesznek eleget kötelessé­güknek, vagy akik engedély nélkül kezdik meg a szedést, törést: érvé­nyesítsék a törvényt. A tanács büntesse meg a termelőket, de von­ja felelősségre azokat a mezőőrö­ket is, akiknek a területén enge­dély nélküli törés, szedés történi. Községi tanácsaink már most szün­tessék meg azt az opportunista ma­gatartást, hogy részletszedési vagy törési engedélyeket adnak ki. Min­den termelőnek annyi burgonyái kell felszednie az első napon, hogy abból teljesítse beadási kötelezel t- ségét. s annyi kukoricát törjön le. hogy 5 napon belül rendezze beadá­sát. Ellenkező esetben végre kell bajt ani a felemelést, kártérítést, majd a helyszíhi elszámoltatást. Biztosítani kell a beadásra kerülő termények minőségét is. A burgonyabegyüjtésben a fehér­gyarmati járás jár az élen. A leg­több hátralékos a nagykálléi já­rásban van. Igen elmaradtak a ter­melőszövetkezetek a tiszalöki já­rásban. A kukoricabegyiijtésben az élen Nyíregyháza és a nyírbátori járás van, a leggyengébb a tisza­löki és a fehérgyarmati járás. A napraforgóbeadásnál nem szabad arról megfeledkezni, hogy a terme­lőnek a vetőmagon kívül egész ter­mését be kell adni — ezt takar­mányozásra felhasználni nem lehet. Beszélnünk kel! az élőállat be­gyűjtésről is. Tanácsaink erre az utóbbi időben nem fordítottak kellő gondot, és így ^ történhetett meg, hog$'*'a hízoíísértesoegyiijtésben me­gyénk az utolsó helyen all. Meg­alkuvó magatartást tanúsítottak ta­nácsaink már a tervezésnél, s ko­moly lazaság van a termelőszövet­kezeti csoportoknál. A legsúlyo­sabb a lemaradás a nyírbátori já­rásban. A hízottsertésbegyüj lésnél is maradéktalanul érvényesíteni kell a törvényt, xneg keil szüntetni az opportunizmust, amely nem egy helyen a ktilákokkal szemben is megnyilvánul! Rendkívül fontos itt, s minden területen a tanácstagok, az állandóbizottsági tagok példamu­tatása. Ez vonatkozik a baromfi­éi tojásbegyiijtésre is. A baromfi- begyűjtésben is lemarad? megyénk az országos versenyben. Az egyik legsúlyosabb hiba ezen a területen, hogy a hátralékosokat, elsősorban a kulákokat nem számoltatták el. A kártérítést nem vetették ki — többek között Nagyecseden, Mérk- vállajon. A legsúlyosabb a lemara­dás u nagykálléi és vásárosnamé- nyi járásban. A harmadik negyed­évi tervet ezen a téren csak a má­tészalkai járás teljesítése túl. A tojásbegy íijtési terv teljesítése szebb eredményt mutat. A tejbegyüjtésben is túlteljesítettük az utóbbi hóna­pokban tervünket. Ezt azonban an­nak köszönhetjük, hogy egyes járá­sok magasan túlteljesítették tervü­ket — mint például a nagykálléi járás. Viszont augusztusban a ti­szalöki járás tervét csupán 57,Ö százalékban teljesítette. Baromfi-, tojás-, tejbegyüjtési tervünk telje­sítése soronkövetkező feladataink között igen fontos helyet foglal el, s ezért még fokozottabb mértékben kell érvényt szerezni a begyűjtési törvénynek. Feladatainkat csak úgy tudjuk rnegva’ ísítani, ha szoros kapcsola­tot teiemtünk a tanácsok és a dol­gozó tömegek között. Az ed­digi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a jó eredményt éppen az ál­landó bizottságok munkájának kö­szönhetjük. Állandó bizottságaink példamutató. beadásukkal, széleskö­rű felvilágosító munkájukkal, az el­lenség tevékenységének leleplezésé­vel segíthetik dolgozó népünk nagy A megyei versenybizottság érté­kelése szerint a mezőgazdasági munkákban Nyíregyháza város az első. A Megyei Pártbizottság ver­seny-zászlaját tehát a város dolgo­zói őrizhetik. A város termelőszö­vetkezetei a búzavetést 45 száza­lékra, a rozsvetést 92 százalékra, az ősziárpa vetését 100 százalékra teljesítették. A kukoricatörést 07. a napraforgószedést 51, a burgonya- ásást 18 százalékra végezték el. Az egyénileg dolgozó parasztok az ősziárpa és a rozs vetését befejez­ték, a búzavetéssel 16 százaléknál tartanak. A megyei tárnics vándorzászlaját a nyíregyházi járás érdemelte ki. A termelőszövetkezetek búzaveíésii- ket 23, a rozsvetést 104, az őszi- árpa ve lést 76 százatekbain teljesí­tették. A kukoricatörést 48. a nap. raíorgószedést 50, a burgonyaásást 23 százalékra végezték el. Az egyé­nileg dolgozó parasztok a búzave­tést 45, a rozsvetést 71 százalékra teljesítették, az őszi árpa vetést pe­dig befejezték. A .járások további sorienrijo a következő: 3. a nagy­kallói. 4. a kisvárdai. 5. a hakta- lörántházi, 6. a mátészalkai, 7. a tiszalöki, 8. a nyírbátori, 9. a fe­hérgyarmati, 10. a kemecsei. II. a vásárosnamény! és utolsó a esen- geri. A községek versenyében a Megyei Pártbizottság verseny­zászlaját Ibrány teim előszövetke­zeti község érdemelte ki. A búza­vetést már 90 százalékra végezték el, a rozs és az ősziárpa vetését befejezték. A burgonyaszedést 78, a kukoricatörést 74 százalékra telje­sítették. Eddig 120 köbméter silót készítettek, melybe 195 mázsa nap- raforgótányért és 20 mázsa falom­bot is belekevertek. Második a versenyben Hodász termelőszövetkezeti község. A búza­vetést 92, a rozsvetést 98, az őszi­árpa vetését 100 százalékra teljesí­tette. A burgonyaszedést 62, a ku­koricatörést 70 százalékban végez­ték. el a községben. Eddig 150 köb­métert silóztak be. A községek versenyének sereghaj­tója Tiszaesalár, ahol még alig kezdték meg a vetést. A termelőcsoportok versenyében a bedöbokori Szabad \ép tsz. a megye első termelőszö­iigyét: a beadási kötelezettségek teljesítését. Ebben példát mutattak a győrteleki, vajai, rozsályi, kék­esei állandó bizottságok. Elengedhetetlen feltétele az ered­mények elérésének a versenymozga­lom kiszélesítése. Meg kell szervez­ni a párosversenyt — nemcsak a járások, községek között, hanem a dolgozó parasztok között is. Taná­csaink sok helyen, mint Nagyecse- den, Mérkváliajon lebecsülik a ver­seny jelentőségét, „nem érnek rá versenyt szervezni". Pedig dol­gozó parasztságunk körében meg­van a hajlam a nemes versengésre. Láthatjuk ezt, amikor járásaink sorra csatlakoztak a kisvárdai já­rás. községeink Vaja felhívásához. Láttuk ezt Győrieteken és több más községben, ahol tanácsaink a pártszervezetek irányításával jól szervezték a versenyt. Szabolcs- Szatmár Borsod dolgozó parasztjait hívta ki versenyre. . Megfogadtuk, hogy burgonyabeadási tervünket november 1-ig 100 százalékra, ku­koricabeadási tervünket október 28-ig 103 százalékra, napraforgó­beadási tervünket november 1-ig 110 százalékra, negyedik negyedévi hízottsertésbegyüjtési tervünket no­vember 7-ig 40 százalékra, sovány- baromíibegyüjtési tervünket novem­ber 1.-ig 100 százalékra, kövér­buromfibegyüjtéei tervünket 40 szá­zalékra, tojásbegy íijtési tervünket november 1-ig 103 százalékra, tej­beadási tervünket havonként 102 százalékra teljesítjük. Tartsuk be adott szavunkat! Pártszervezeteink támogatásával szervezzünk lelkes, lüktető versenyt az őszi begyűjtés sikeres végrehaj­tására. Frissítsük fel állandó bi­zottságainkat a jól teljesítő dolgozó parasztokkal, tartsunk részükre he­tenként állandóbizottsági üléseket. Fokozottabb mértékben használjuk fel a szabadpiac elnyerése lehető­ségének mozgósító erejét. A törvé­nyes rendelkezések maradéktalan végrehajtásával, a mulasztók meg alkuvásnélkiili felelősségrevonasá- val, a kulákok elleni következetes harccal biztosítsuk terveink mara­déktalan végrehajtását. A szégyenteljes utolsó helyről küzdjük fel magunkat az első me­gyék közé. Amikor egész dolgozó népünk nagy lelkesedéssel, új műn- kasiherekkel ünnepli a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom évfor­dulóját, ne kelljen nekünk szabolcs- szatmáriaknak szégyenkezni azon. hogy a pártunk által ránkbízott fel­adatot csak részben hajtottuk végre. Előre az őszi begyűjtési tervek határidő előtti befejezéséért, a mi­nisztertanács vándorzászlajának vissza szerzéséért! Előre a Nagy Októberi Szocialista Forradalom méltó megünnepléséért! (Eodogán János elvtársnak, a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága eluökéuek beszámoló­jából. a megyei tanácsülésről.) rOiláq proletárjai eqqe Miijét eh ! ' a . ____________„_________________JSl________-___

Next

/
Oldalképek
Tartalom