Néplap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-10 / 238. szám

AI MDP SZABOLCS-SZ AT M.A R MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁN AK LAPJA VÖT. ÉVFOLYAM. 23S. SZÁM. ÁRA 50 FILLER 1952 OKTÓBER 10. PÉNTEK Rákosi Mátyás elvtárs felszólalása Ehavi taggyűléseink világtörté­nelmi jelentőségű esemény idején, a Szovjetunió Kommunista Fártja XIX. Kongresszusának napjaiban zajlanak le. Kiemelkedő ünnep ez nemcsak a Szovjetunió népei és a szocializmust építő népek, de a világ összes békére, szabad életre vágyó dolgozói számára, akik a kongresszus útmutatásaiból meríte­nek új erőt elnyomóik, a háborúra törő imperialisták elleni harchoz. A mi népünk számára mérhetet­len segítséget jelentett ele a kon­gresszus már eddig megjelent doku­mentumai is. A kommunizmust épí­tő ötéves terv irányelvei saját jö­vőnk ragyogó távlataként lelkesí­tették népünket a legutóbbi nagy győzelmek eléréseié, az SZKP mó­dosított. szervezeti szabályzatának tervezete szilárdította a kommunis­ták helytállását, áldozatkészségét, a tömegek közti munkáját. A békekölcsön jegy zés dolgozó né­pünk öntudatának nagy vizsgája volt és ezt a vizsgát népünk fénye­sen kiállotta. E győzelem kovácsai a kommunisták voltak és e taggyű­lések egyik feladata, hogy meg­mutassa, hol dolgoztak jól, és mi­ben követtek el hibákat pártszer­vezeteink. A szervezeti szabályzat-tervezet phűden egyes párttag kötelességévé teszi, hogy fejlessze a bírálatot és önbfrálatot, nevelje a kommun illá­kat a hibák elleni engesztelhetet­lenség szellemében.” A titkári be­számolók és a hozzászólók ne fe­ledkezzenek meg azokról, akik ön­tudatosam. példamutatóan tettek eleget. kötelességüknek és saját jegyzésükkel, agitációs munkájuk­kal kommunistához méltóan állták meg helyüket. Dicsérje meg őket a taggyűlés í De keményen ítélje el azokat, akik meghátráltak ebben a munkában és megfeledkeztek a kommunisták felelősségéről. Olya­nokat. mint Oégény Imre az ibrá- nyi Kossuth tsz-ben, aki vezetőségi tag létére nem jegyzett békeköl csont. A párttag és tagjelölt kötelessé­ge, hogy „magyarázza meg a pár- 1 onkívUll tömegeknek a párt politi­káját, határozatait és vésse emlé­kezetébe, hogy pártunk ereje és le­győzhetetlensége a néppel való ele­ven és elszakíthatatlan kapcsolat­ban rejlik” — mondja az SZKP szervezeti szabályzat-tervezete. A győzelmes békeszavazás szervezői a lelkes, fáradhatatlan agitátorok vol­tak, akik bebizonyították, hogy so­kat fejlődtek a júniusi K. Y. ülés útmutatásainak felhasználásával. A taggyűlés egyik legfontosabb fel­adata, hogy a kölcsön jegyzés nap jaiban megszilárdult, megedződött Biépnevelőcsoportokat tartsa össze, erősítse meg még jobban. Az elmúlt napokban ismét számtalan helyen hangzott el, hogy a népnevelők lá­togatását nemcsak egyes alkalmak kor várják a dolgozók. A párt sza vának közvetítőivel sűrűbben és rendszeresen akarnak találkozni. Annál is inkább eleget kell ennek tenni, mert az ellenség készséggel „helyettesíti” a népnevelőket. Van miről beszélni, üzemeinkben a döntő tervév sikeres befejezésére, a november 7. tiszteletére tett fel­ajánlások teljesítésére kell mozgó­sítani. De különösen sok a tenni­való falun. Elmaradtunk a betaka vitással, a krumplival, a kultoricá val, de különösen a napraforgóval ara! különösen veszélyes a gyakori esőzések miatt. A betakarításban mutatkozó lemaradás járul hozzá az SZK(h)P XIX. kongresszusán Moszkva, október 8. A*Szovjetunió Kommunista, (bol­sevik) Pártja XIX. kongresszusá­nak szerda esti ülésén felszólalt Rákosi Mátyás elviárs. Rákosi elv­társ a következőket mondotta: Kedves elvtársak ! A Magyar Dol­gozók Pártja és a magyar dolgozó nép nevében forró szeretettel üd­vözlöm a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának XIX. kon­gresszusát. örömmel ragadom üreg az alkal­mat., hogy itt, a Bolsevik Párt kon­gresszusa uak színe előtt fejezzem ki a magyar dolgozó nép soha el nem múló háláját és köszönetét hazánk felszabadulásáért a hatalmas Szov­jetuniónak és szeretett vezérének, Sztálin elvtársuak. A magyar dolgozó nép évszázado­kon át bilincsbe volt verve: elnyom­ták idegen hódítók, elnyomták, ki­zsákmányolták saját földesurai. tő­kései. Szabadságharcait, amelyeket évszázadokon át vívott, vénbefojfőt­tük, amíg végre a Szovjetunió fel­szabadító harca a magyar dolgozó nép kezéről letérte a bilincset! Elő­ször fordult elő a magyar dolgozó nép történelme folyamán, hogy sza­badon él, szabadon építheti jobb jö­vőjét és először tapasztalja, milyen hatalmas tettjesítményekre képes a' nép, amelynek szabad fejlődését nem gátolja többé sem a tőkés ki­zsákmányolás, sem idegen gyarma­tosítók nyomása. A magyar nép a Magyar Dolgo­zók Pártjának vezetésével élni tu­dott a szabadsággal, amely a Szov­jetunió hősi. győzelmes harcai ered­ményeképpen osztályrészéül jutott. Felismerte, hogy felemelkedésének, függetlenségének. önállóságának egyetlen biztosítéka, ha a Szovjet­unióra támaszkodva a szocializmus útjára lép. A magyar dolgozó r.ép a Szovjet­unióban nemcsak felszabadítóját látja, hanem követendő példaképét, felvirágzásának, boldogulásának zá­logát. Dolgozó népünk megértette, hogy helye a Szovjetunió vezette SOO milliós béketáborban van, amely­nek hős és elszánt tagjaként kiizd jobb jövőjének biztosításáért az imperialista háborús uszítok ellen. Felszabadult dolgozó népünk ere­jét meghat vány ózta aiz. önzetlen, baráti segítés, amellyel a Szovjet­unió és személyesen Sztálin elvtárs a magyar népi demokráciát gazda­ságilag. politikailag támogatta. Ez a segítés és támogatás fejlődésünk­nek és sikereinknek legfőbb össze­tevője. Ez az önzetlen segítség és jóindulatú támogatás tette lehető­vé. hogy a nehézségeken úrrá tud­tunk lenni, hogy hazánk elmaradott mezőgazdasági országból néhány rö­vid esztendő alatt szocializmust építő ipari országgá fejlődhetett. Felmérhetetlen segítséget jelen­tett és jelent a Magyar Dolgozók Pártja számára, hogy rendelkezésé­re álltak és álnak a Bolsevik Párt, a Szovjetunió fejlődésének mérhe­tetlenül gazá ig tapasztalatai s elv lWí! a kincse.-.árla'ú szabadon merít­hetünk, hogy fokozatosan megtanul­tuk e tapasztalatoknak magyar vi­szonyokra való alkalmazását. A magyar dolgozó nép ezért igyekszik minél jobban tanulmá­nyozni, megismerni a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja és a Szovjetunió, fejlődését és problé­máit. A S;- -jstunió Kommunista ((bolsevik) tjána-k XIX. kon­gresszusát feszült figyelemmel kí­séri nemcsak minden magyar kom­munista, de az egész magyar dol­gozó nép. Népünk örömmel üdvözli a Szovjetunió ötödik ötéves tervét, amely hatalmas lépés a szocializ­musból a kommunizmusba vezető úton. Népünk megérti, hogy a Szov­jetunió gazdasági, kulturális erő­södése és további felemelkedése egy­ben hatalmas ösztönzés a szocializ­must építő országok, köztük ha­zánk fejlődésében és további új erőt kölcsönöz- az imperialista há­borús gyujtogafók ellen küzdő be ketábornak. A magyar dolgozók megértik, hogy a XIX. pártkongresszus szá­mukra is új lehetőségeket, új perspektívát nyit meg. Például szolgál mindannyiunk- nak az a sziklaszilárd egység és összekovácsoltság, a bátor, egészsé­ges építő kritika és önkritika szel­leme, amely a kongresszuson el'én-k tárul s amely újabb győzelmek, újabb sikerek forrása s új erőt, ű.i lendületet kölcsönöz a SOO milliós békét óbornak és szerte a világon mindazoknak, akik a jobb, szaba­dabb szocialista .jövőért küzdenek. Különös jelentősége a Uongresz- szusnnk, hogy előestéjén tették közzé mindnyájunk szeletelt, bölcs tanítójának, JB ztál in elvtársnak, új úttörő művét : „A szocializmus gaz­dasági problémái a Szovjetunió­ban”. Ez, a mű számunkra is mesz- szire megvilágítja azt az utat, ame­lyen biztos léptekkel kell halad­nunk, hogy megszilárdítsuk eddigi eredményeinket és új sikereket ér­jünk el tt 'népünk felvirágoztatá- -áért és boldogulásáért vívott küz­delemben. A Magyar Dolgozók Pártja és a magyar nép szivének egész melegé­vel kíván teljes sikert a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom, a né­pek szabadságáért, a békéért folyó küzdelem élcsapatának, a Szovjet­unió dicső, harcedzet,t kommunista pártjának és XiX. kongresszusé nak. Kívánjuk, hogy a hatalmas szov­jet népet és a világot átfogó béke­tábort sok számos esztendőn keresz­tül jó egészségben, alkotó munkája teljében vezesse továbbra is győze­lemről győzelemre, minden síké. riink ihletűje, 'a dolgozó emberiség lánglelkü vezére, a magyar nép igazi barátja, a nagy Sztálin! A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) I“ártja XIX. kongresszusa A* október 7-i délelőtti iilés Október 7-én a Kreml nagyter­mében folytatta munkáját vtz SZK(b)P XIX. kongresszusa. A délelőtti ülés N. A. Buiganyi-n elv­társ elnöklésével nyílt meg. A napi­renden az SZK(b)P Központi •Bi­zottsága és az SZK(b)P Központi Revíziós Bizottsága beszámolójának megtárgyalása szerepelt. Az elnök az első felszólalás jogút Kebinnek, (Észt Szovjet Szocialista Köztársa­ság) adta meg. kebin Szovjet-Észíország i>éldá- ján mutatta be a tömegek alkotó erejének azelőtt feltáratlan forrá­sát megnyitó szocializmus mérhetet­len előnyeit. Beszólt a párt hatal­mas szervező erejéről és a lenini- sztálini nemzetiségi politika diada­láról. Szovjet-Észtország a nagy orosz nép és valamennyi szovjet nép testvéri segítségével rövid idő alatt kisparaszti gazdálkodást folytató agrárorszúgból, az imperialista ha­talmak egykori függvényéből fejlett ipari, szocialista mezőgazdasággal rendelkező köztársasággá lett. Ujjá- teremtődött a hatalmas égő-pal,a- ipar. Kebin ezután a mezőgazdaság gépesítésének igen gyors fejlődésé­vel foglalkozott. Észtország kolhoz­parasztsága hálásan köszöni a párí­nak, a szovjet kormánynak, hogy a mezőgazdaságot új, modern techni­kai felszereléssel látta el. Az elnök L. P. Borijának adta meg a szót. A kongresszus hosszan­tartó. lelkes tapssal fogadta a nagy Sztálin egyik legközelebbi harcos­társát. Béri ja elvtárs hangsúlyozta, hogy az SZK(b)P.és a Szovjetunió életé­ben a XVIII. és a XIX. kongresz szus közötti időszakban két ese meny foglalt el különleges helyet: a Nagy Honvédő Háború és a nép gazdaság új, hatalmas arányú fel­lendülése. A történelem tanulságait — foly­tatta — nem mindenki hasznosí­totta. A két világháborún meglő zott, a világuralom lázálmától meg- ittasult amerikai imperialisták új­ból a világháború szaka dóka felé taszítják a népeket, bár kétségte­len. hogy a háború kirobbűntáeával csak siettetik bukásukat, pusztulá­sukat. A feszült figyelemmel hallgatott beszéd további részében Borija a szocialista nemzeteknek a történő­ién^ során soha nem látott virágzá­sával foglalkozott. A forradalom előtt Közép-Ázsia ipari fejlettsége nem különbözött a szomszédos országokétól — Török­országétól, Iránétól, Afganisztáné­tól. Most, 35 esztendővel a Nagy Október után, a 17 millió lakost számláló Kazahsztán, üzbekisztán, Kirgizia, Tádzsikisztán és Turkme­nia háromszor annyi villamosener giát termel, mint a közel keleti or­szágoknak 150 millió lakosú cso­portja. Mindez világosan megunt tatja az egész világnak, mire képe sek azok ti népek, amelyek saakítot- taik az imperializmussal és megsza­badultak a földbirtokosok és löké­sek uralmától. Berija a továbbiakban a nagy orosz népről, a Szovjetunió vezető erejéről beszélt. Felszólalását ezek kel a szítvakkal fejezte be: Orszá­gunk néitei bizton tudhatják, hogy a marxizmus-leninizmus elméleté vei felfegyverzett kommunista párt Sztálin elvtárs irányításával elve­zeti országunkat az óhajtott célhoz, a kommunizmushoz. Ezeket a szavakat a kongresszus nagy ünnepléssel fogadta. Mindenki feáltó. (Folytalés a S. oldalon.) jgg V'dáq proletárjai eqtje.ultjelek! < ahhoz is, hogy megyénk az országos j begyűjtési verseny végére került. ! Pirulni kell ezért minden Szabolcs- j szatmári kommunistának, hiszen | április 4-én még a begyűjtési ver­seny élén haladtunk és mi őriztük ; a minisztertanács vándorzászlaját. , Minden pártszervezet, minden kom- ; munista példa mutatása, hatalmas ( erőfeszítése szükséges ahhoz, hogy ismét elfoglaljuk helyünket az or- , szag élenjáró megyéi között. Fontos a taggyűlések mozgósító -, ereje azért is, mert a száriét a ka ri- tás elmaradása nemcsak a szántás- , vetési munkát gátolja, hanem a ter­melőszövetkezetek téli takarmány- . biztosítását, a silóaást is. Nagy fel- , adat vár a gépállomások pártszer- ' vezetette is, hiszen a gépállomások alig 30 százalékra teljesítették ed­dig őszi vetési tervüket. Mozgósít­sanak a taggyűlések a kettős mű­szakok szervezésére, jobb minőségi munkára, az elöhántós eke széles­körű alkalmazására. A szervezeti szabályzat-tervezet szerint minden párttag ,,mutasson példát a munkában, sajátítsa el munkájának technikáját, szüntele­nül emelje szakmai képzettségét”. A békekölcsönjegyzés idején meg­nyilvánult lelkesedést vigyék át most az őszi munka végzésére és vegyék fel a harcot a maradiság- gal, az ellenség mesterkedéseivel szemben. „A párttag kötelessége, hogy emelje öntudatát, sajátítsa el a marxizmus-leninizmus alapjait.” A taggyűlés fontos napirendi pontja lesz az oktatást évad előkészítésé­ről szóló beszámoló. A P. B. hatá­rozata értelmében az eddiginél sok­kal nagyobb felelősség hárul az alapszervezetek vezetőire a párttag­ság oktatásáért és ezt a felelősség- érzetet tükrözze vissza a taggyűlés. Foglalkozzon a beszámoló azzal: hogyan gondoskodtak propagandis­tákról és hogyan képezték ki azo­kat. Számoljanak 1k> a hallgatók ki­választásáról és ismertessék név- szerint, hogy ki hová, melyik pro­pagandistához van beosztva Számol­janak be végül arról, hogyan segí­tették elő a I>ISZ-oktíitás előkészí­tését. Mindezt pedig vitassa meg a taggyűlés, bírálataival, javaslatai­val segítse elő a fennálló hibák ha- [ ladéktalan kijavítását. E hó 15-én, tehát napokon belül pártéletünk igen fontos eseménye kezdődik meg. A nyilvántartások rendezése után megkezdik a párt­tagság összeírását. A tagkönyv- csere előkészítésének egyik legfon­tosabb szakasza ez és a taggyűlés feladata, hogy ennek jelentőségére felhívja a figyelmet. A titkári beszámoló ismertesse, hogyan állnak a nyilvántartás ren­dezésével, számoltassa be a taggyű­lés a vezetőséget minden egyes párttagról, tagjelöltről. A tagkönyv- cseve előkészítő munkálataiban nél­külözhetetlenek a pártcsoportok. A pártcsoportbizalmlak feladata ezek­ben a hetekben, hogy az összeírás­sal egyidőben állandó politikai ne­velőmunkát végezzenek a rájukbí­zott párttagok, tagjelöltek, sőt a környezetükben lévő pártoukívii- liek között is. Méltassák a tag- könyvcsere jelentőségét, a párttag ■ magasztos fogadalmát. Javítsák meg a párt belső szervezeti életét és ezt tükrözze már maga a tag­gyűlés, a megjelentek száma, a vita , színvonala. Tanulmányozzák fárad­hatatlanul jövendő fejlődésünk fel­becsülhetetlen , értékű útmutatóját, a XIX. pártkongresszus anyagát. Az októberi taggyűlések feladatai

Next

/
Oldalképek
Tartalom