Néplap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-07 / 235. szám

I NÉPLAP 1932 OKTÓBER 7. KEDD A háromhónapos pártiskola új tanfolyama Pártiskoláink igen fontos szere­pet töltenek be megyénk pártfunk- donáriusainak nevelésében. A kom­munista nevelés feladata, hogy az osztályharc viteléhez megadja a maximális segítséget. A liáromhó- iiajtós pártiskola elsősorban párt- litkarokat, valamint pártveaetőségi agukat, tömegszervezeti funkcio­náriusokat készít elő a megnüve.ke- 'i?tt feladatok végrehajtására. — Olyan funkcionáriusokat, akiknek •minit pártunk alsó parancsnoki ka­rának munkáján múlik jórészt a [iárt- és kormányhatározatok köz­vetlen megvalósítása. A pártoktatási év, a háromhóna­pos pártiskola megindulásának az idén az a körülmény ad különös jelentőséget, hogy egybeesik a Szov­jetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusával. Az SzKP módosított szervezeti szabályzat- tervezete különösen aláhúzza a pártpropagunda, a párttagság marxista-leninista nevelésének fon­tosságát. Nemcsak az egyes pártta­gok feladatául tűzi ki, hogy: emelje öntudatát, sajátítsa el a marxizmus-leninizmus alapjait”, — hanem minden egyes üzemi, terü­leti és kolhoz-pártszervezet köte­lességévé teszi, hogy irányítsák és ellenőrizzék a marxizmus-leniniz- raus tanulmányozását a párt tag­jainak és tagjelöltjeinek körében. T árttag,iáinknak, pártbizottsá­gainknak, alapszerveaeteinkmek ezen a téren is az SzKI’ példáját kell követniük és ezeket az iránymuta­tásokat fel keil használ ni ok a párt- iskolán kívüli pártoktatás megindu­lásánál is. Pártunk Politikai Bi­zottsága több határozatában is fog­lalkozott már a marxi-lenini elmé­let elsajátítáfSának szükségességé, vei, az eszmei, politikai színvonal emelésével. 1951 május !7-i határo- zata ezt a kővetkezőképpen fejezi ki: ,.Pártunkban még mindig meg­mutatkozik az elmélet lebecsülése és ennek kapcsán az eszmei, politi­kai képzés háttérbe szorítása — ezért — párttagságunk marxista- leninisia képzését jobban a párt munka előterébe kell állítani.” Az 1951—:52-es oktatási évben értünk eP eredményeket a pártisko- •lai oktatásban is. Ezt bizonyítja az a tény, hogy az iskolát elvégzett elvtársak zöme jól állja meg a he­lyét a pártmunkában. Különösen jól dolgoznak azok az elvtársak, okik az i kola elvégzése után sem feledkeztek meg továbbképzésük­ről. Lenin elvtárs tanításáról: ,.Ha valaki azt mondja, hogy ő kommu­nista s ezért semmit sem kell ala­posan tudnia, az iljen emberből semmi sem les«, ami csak hasonlí­tana is a kommunistához.” Rákoai elvtárs Lenin elvtársnak ezt a tanítását aláhúzva, szintén a tanulásra, az elmélet fejlesztésére hívja fel figyelmünket. •lói oldja meg feladatát pl. Gyöngyösi Pál elvtárs, gávai párt­titkár, aki rendszeresen tanul, kö­vetkezetesen harcol az osztálvellen- ség ellen. .Tó munkája következté­ben erősödött a pártszervezet, ja­vult a gazdasági feladatok végre­hajtása is. Hiba azonban, hogy ezt nem mondhatjuk el minden, báromhóna- pos pártiskolát végzett elvtársról. Vannak, akik ..üdülésnek” vették az iskolán eltöltött időt. Az iskolá­ról hazatérve, nem tanultak, elbíz­ták magukat, hogy ők már mindent megtanultak. Nem élnek rendszeres pártéletet és éppen ezért hibát hi­bára halmoztak. Azért, hogy az iskolát végzett elvtársak egyrésze rém jól dolgo­zik, nem állja meg helyét a párt­munkában, az iskola vezetősége is felelős. Nem neveltünk eléggé helytállásra, a nehézségek bátor leküzdésére. Nem mutattuk meg elég világosain az ellenség módsze­reit. azt. hogy hogyan kell adott esetekben harcolni ellenük. Az ok­tatás színvonalának további emelé­se. elsősorban a propagandisták összetételén, felkészültségén és szorgalmas, lelkes munkáján múlik A Központi Vezetőség legutóbbi ülése és a Politikai Bizottság 1952 június 5-1 pártoktatúsró! szóló ha­tározata felhívta figyelmünket munkánk legfőbb elvi-politikai cél­kitűzésére i«. Megmutatja, hogy a marxista-műveltség alapja a ma rxizmus-len in izm os ki asszikus műveinek tanulmányozása. A Politikai Bizottság június 5-i határozata ezt a következőképpen fejezi ki : ..Oktatásunk eszmei-politikai szín­vonala emelésének főeszköze a marxizmus-leninizmus klasszikus müveinek, elsősorban az SzKP tör­ténetének szélesebb körű tanítása. Ezt szorosan össze kell kapcsolni pártunk vezetőinek a marxizmus- leninizmusnak a sajátos magyar vi­szonyokra való alkalmazását tük­röző írásainak, a párt- és kormány- határozatoknak a tanulmányozásá­val.” Az új tanévben pártoktatásunkat fokozottan a kommunista nevelés szolgálatába kell állítani. Oktató nevelő munkánkban jobban ki keli domborítanunk a szocialista haza- fiság. a proletárnemzetközi-ég esz­méit. Jobban előtérbe kell helyez írünk az ideológiai harcra való ne­velést. Szilárd meggyőződésre, ál- haíatosságra, a párt, a Szovjetunió iránti hűségre, szeretetve kell ne­velnünk hallgatóinkat. Az iskolavezetőség fontos felada ta, hogy megértesse a hallgatók­kal : ötéves tervünkben, a döntő tervévben a feladatok megnüveked tek, végrehajtásuk ezért nem lesz könnyű. A győzelem feltétele, é- biztosítéka, még fokozottabban, mint eddig: a kommunisták példa, mutatást», áldozatkészsége. Különö­sen a pártiskolát végzett elvtár­saknak kell minden területen lelke­sedéssel, meggyőződéssel, a jövőbe vetett optimizmussal végezni fel­adatukat. Az iskolán az elvtársak megisme­rik az egyes események, feladatok összefüggését, megtanulják. hogy hogyan kell a feladatokat összekap­csol ni. Olyan fontos események játszód­nak le napjainkban, mint az SzKP XIX. kongresszusa, a III. magyar békekongresszus, valamint a Becs­ben megtartandó világbékekongresz- szus, a mi pártunkon belül pedig a tagkön 3-vesére munkája. Mind­ezek feldolgozása magas követel­ményeket állít a hallgató elvtársak elé, azonban megoldhatók, lia az iskolára bekerült elv társak érdeklő­déssel, szeretettel végzik iskolai munkájukat, ha az iskola vezetőség tagjai továbbra is fokozzák politi­kai, szakmai továbbképzésüket. A propagandamunka, színvonala emelésének í'ohtos eszköze a párt- szervezetek, pártbizottságok ellen­őrző és irányító munkájának to­vábbi javításit. Fontos része ennek, hogy az iskolára küldött, valamint az. iskolánkívüü pártoktatásba be­vont elvtársakkal rendszeresen fog­lalkozzanak. Ne feledkezzenek meg az iskolát végzett elvtársakról, von­ják be propagandamunkába, bízzák meg őket pártmunkával, segítsék és ellenőrizzék munkájukat. b.tl'í SÁNDORNfi, a három hónapos párt iskola vezetője. Lelkesen látnak hozzá a tanuláshoz az Oros-kőlaposi fiatalok Az Oros-kőlaposi DISZ-szervezet titkára vagyok. Jó munkám elisme réseképpen a járási DISZ-bizottság elküldött háromhetes propagandis­ta-képző iskolára Mielőtt elmentem volna az isko­lára, ügy vélekedtem, hogy a fiata­lokkal egyes feladatokat nem tu­dok megoldani. A politikai okta­tásra 2-3 fiatal jelentkezett, a többi hallani sem akart a tanulás­ról. A fiatalokban láttam a hibát és csak az iskolán jöttem rá arra, hogy a főhibés én vagyok, mert nem magyaráztam meg kellőkép pen a politikai oktatás jelentősé­gét. Most már máskép van. Miután beszélgettem velük, a 30 fiatal kö­zül 22 fiatal jelentkezett politikai oktatásra. Lelkesen készülnek az oktatási év megkezdésére s ez a jobb munkán is meglátszik. A szőlőkertészeti brigádban augusz­tusig 110 százalék volt az átlagtel­jesítmény. s ez most 153 százalékra növekedett. A növénytermelési bri­gád tagjai szintén 167 százalékra unelték teljesítményüket 110 szá­zalékról. A lelkes készülődést mu­tatja az is, hogy 100 darab köny­vet vittem ki, ami kevés, mert az idősebbek figyelemmel kísérték a fiatalok tanulását és arra kértek bennünket, hogy részükre is bizto­sítsunk marxista-leninista könyve­ket. A fiatalok jó munkáját bizonyít­ja az is, hogy ezelőtt egy fiatal sem érdemelte ki : pártunk tagje­löltje legyen. Jelenleg inár 13 fia­tal tagjelöltünk van. A III. Béke­kölcsön jegyzésben példamutatóan helytálltak. Tanyánkon minden egyes fiatal anyagi körülményeihez mérten jegyzett békekölcsönt. Se­gítettek abban is, hogy a tanya más lakói is felismerjék a béke­kölcsönjegyzés jelentőségét. Fiatal­ságunk örül, hogy hozzá járulha­tott ahhoz, hogy a termelőcsoport minden tagja jegyezzen kölcsönt. A külcsönjegyzés után sem szü­netel a DISZ munkája. Tagjaink elhatározták: az őszi mezőgazda­sági munkák ideje alatt vasárna­ponként G óra hosszat a föld meg­művelésében segítenek olyan csalá­doknak, ahonnan valaki bevonult katonának. DISZ-szervezetünk az elmúlt taggyűlésen határozatot ho­zott arra is, bogy a járásban lévő összes falusi és tszcs. DISZ alap- szervezetieket kihívja versenyre az oktatási év sikere érdekében. itokori Ferenc DISZ-titkár. itádiómíisor OKTÓBER 7, KEDD KOSSUTH-RÁDIÓ: 5.30: Hírek Lapszemle. 5.45—8.50-ig: -Reggeli ze­nés műsor ;i munkába induló dol­gozóknak. 6.445: A Szabad Nép mai vezércikke. 7.45: Levelezőink .ielentik 11.30: A Rádió asszonvrovatu. 11.50: Hanglemez. 12.00: Hírek. Hangos Újság. 12.30: Hanglemezek. 13.00: if.i. Veress Károly és zenekara, ját­szik 13.30: Szimfonikus táncok. — 14.00: Időjárás- és vízállásjelentés. 14.15: Hanglemezek. 15-50: Kis haj­tások dalolnak. 15.50: Operarészle­tek 16.20: A Gyermek rádió műsora. 16-40: Orosz nyelvlecke 17.00: Hí­rek. 17.15: Hanglemezek. 17.45: Ter­melési híradó. 18.00: ünnepi műsor a Német Demokratikus Köztársaság kikiáltásának 3. évfordulóján 19.00: Egy falu — egy nóta. 20.00: Hangos Újság. 20.40: A begyűjtési verseny hírei. 20.45: Garabonciás diák Dal­játék 22.20: Hírek. 22.35: Hangleme­zek. 22.45: Népek dalaiból. 23.30: A Magvar Rádió tánczenekara játszik. 24.(X): Hírek. PETÖFI-RÁDIÓ: 600: Hangleme. zek. 6.45: Jó reggelt, gyerekek! — 7.00: Hanglemezek. 7.35: Magyar és szovjet népdalok' 8.30: Yíeoperák­ból, 9-20: Két részlet Pornódé király új ruhája c. operából 9U40: Német úttörők énekelnek 10.00: Hírek. — 10.10: Előadás. 10.25: Fábri Edit és Sik Olga orosz kettősöket énekel. — 10.40: Magyar muzsika. 15.00: In­dulók fúvószenekarra. 15.15: A 'Ma­gyar Rádió kisegyüttese játszik. — 16.00: Jóbarátunk a zépirodalom 16.30: Zenekari hangverseny. 17.30: Hírek. 17.40: Magyar népdalok. 17.55: Nacv mesterek — nagy mü­vek Előadás. 18.40: Szív küldi szív­nek szívesen 19.00: A Magyar Rádió tudományos híradója. 19.15: Sport- negyedóra 19.35: Beet ho ven-kant áfa. 20.20: Hanglemez. 22.00: Magyar művészek muzsikálnak. 22.42: Hang­le m ez. ~SZABOLCS-SZATMÁRI NÉPLAP felelős szerkesztő: Siklósi Norbert Felelős kiadó: Győré József Szerkesztőség: Nyiregybáza Dózsa György-u. 5. Tel.: 13-70. 32T Kiadóhivatal: Nyíregyháza Zsdánov-u. 1. — Telefon: 30-00 Szabolcs.Szatmármegyei Nyomdaipa! Vállalat Nyíregyháza F. Y.: Szilágyi József. a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat brigádjai harcbaszálltak a „Béke-brigád" címért A nyíregyházi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozói a Szov­jetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusa tiszteletére felaján--. iották, hogy negyedik negyedévi tervüket tíz százalékkal túlteljesítik. A dolgozók lelkes munkaversennyel igyekeznek ezt a vállalást túltel­jesíteni. A munkaverseny lendületének fokozására elhatározták, hogy versenyt indítanak a brigádok közt a „Béke-brigád” cím elnyeré­séért. A ,.Béke-brigád” nevet az a brigád veheti fel, amelyik a leg­jobb eredményt érte el. Ezt a megtisztelő nevet, a vele együttjáró vándorzás'zlóval tíz napig viselhetik, amikoris újra értékelik az ered­ményeket. így készülnek az üzem dolgozói a harmadik magyar béke- kongresszusra. Levél Tcrsánszki Giziről, akit a káptalani birtok tett rokkanttá A napokban kinnjártam vállala- unk újsxentruargitai munkahelyén. Dolgom volt a postán, s amíg ott várakoztam, beszédbe elegyedtem a szintén ott várakozó dolgozó pa­rasztasszonyokkal. Többek között Tersánszki Bélámévá], aki lányá­val, Gizellával együtt jött el a postára. A lányon észrevettem, hogy nehezére esik az álldogálás. Megkérdeztem: beteg-e? A lány a ballábafejére mutatott és azt mond­ta : „Bizony, alig bírok megállni a lábamon, a bal iában fején el van­nak vágva az összes inak’’. Aztán a következőket mondotta el: Édes­apja cselédként szolgált a múlt rendszerben az egri káptalanok papi birtokán. Azt gondolná az em­ber, hogy azoknak a birtokán, akik annyi jóságról, szeretetről stb. pré­dikálnak, könnyű és jó volt az éle­te a cselédeknek. Dehogy volt így! Rosszabb volt, a kapzsi papoknál, mint a grófoknál, báróknál. A fia­tal lányoknak már 14 éves kortól kezd ve sommásként kellett dol­gozni. Éjszakára is kihajtották őket robotra. Egy ilyen éjszakai munka közben vágta el a 1-1 éves Tersánszki Gizi ballábán az ina­kat a fűkaszáló gép. Kórházba vit­ték a szülei s onnan négy hónap után tért vissza két mankóval. „Ki­vizsgálták^ a baleset körülmé­nyeit?” — kérdeztem a lánytól a postán. Azt felelte, nem. Édesanyja felkereste a káptalani birtok inté­zőjét. Béta Jenőt s kérte, hogy a „lelkiatyák” adjanak valami se­gélyt lányának. Buta durván elza­varta az asszonyt. Gizella addig kapta szegényes bérét, amíg a baleset meg nem történt. Utána az „atyák” levették kezüket a lány­ról. Az édesanya az intézőtől egye­nesen a kanonokhoz fordult segít­ségért, A kanonok azt felelte: „A káptalan nem rokkantellátó inté­zet, nincs arra alap, hogy kárté­rítést fizessünk!’’ Erre nem volt alap. Csak arra. hogy bosszú éj­szakákba nyúló orgiákat, lakomé kát rendezzenek a nagypapok a cselédek verítékéből szerzett pénz­ből — Tersánszki Gizi pénzéből is. A felszabadulás után a káptalani birtok egyrésze a dolgozó parasz­toké, másik része a nép államáé lett. Gizi az állami baromfitelepre került kezelőnőnek. Az első napok­ban kinnjárt a teleljen egy elvtárs s annak is feltűnt Gizi rokkant­sága. Rövid idő múlva már meg­érkezett a fizetésen felül az első rokkantsági-díj: havi 90 forint. A dép állama adta. Gizi becsülettel vett részt a békekölcsön jegyzésben is. Akkor, a jegyzésnél azt mondot­ta : ,.A papokban csalatkoztam. Dolgoztam nekik kicsi koromtól kezdve, amíg csak bírtam, az ő birtokukon hagytam ott testi épsé­gemet s mégis eldobtak, meg sem hallgattak, amikor szerencsétlenül jártam. A nép állama azonban gon­dot visel rám. A nép államában lehet bízni. A nép államára az éle­temet is rábízom —- s úgy dolgo­zok a nép javára, ahogy .csak erőmből telik.” Tótfalusi Ferenc, a tiszamenti Vízműépítő Vállalat dolgozója. \yíresjliá*a sportolói győztek a mejsfyei Itrke-szpárlákiádon Tegnap délelőtt a, megye sportolói­nak szín pompás felvonulásával kez­dődött meg a megyei Béke-szpártá- kiád. A sportolók a Lokomotív sport­telepére vonultak, ahol Benkei elv­társ. a Megyei Pártbizottság: képvi­selője megnyitó szavai után megkez­dődtek a versenyek. Mintegy 400 versenyző gyűlt össze, hogy nemes vetélkedésben eldöntse az elsőség kérdését. A wabolcs-szatmármegyei Béke-szpártákiád megmutatta, hogy az Olimpián elért eredményeink nem véletlenek — az alap: a tömegsport széles méretekben bontakozik ki. — Ezen a versenyen számos kiemelke­dő eredmény született — Gyenge ri András nyíregyházi sportoló 77 mé­terre dobta a. gránátot. Kövér Fe­renc 608 centimétert ugrott távol­ban Kiváló tornát mutatott a Nyíregyházi Petőfi női tornászcsa­pata és a nagykállói járás férfi tornászcsapata Szép küzdelmet hozott a 8 kilométeres gyaloglás. A vidéki sport erősödését jelenti az. hogy a kísvárdai iárás férfi i öolabdacsapa- ta 2:1 arányban megverte Nyíregy­háza csapatát. Örvendetesen javul a női kerékpársport is. Még egyszer sem fordult elő. hogy ilyen nagy számban vegyenek löszt női verseny­zők. A megyei Béke-szpártákiád nagy­ban hozzájárult ahhoz, hogy a járá­sok sportélete még jobban fellendül­jön s még eredményesebb legyen Az összesített pontversenyt Nyíregyháza nyerte meg s ebben az évben a YTSB őrzi n. vándorzászlót. A járá­sok közötti' pontverseny eredménye: 1. Nyíregyháza 158. 2. Kisvárdui i. 73 3. Mátészalkai .i. 51.4. Nagykállói j 46. 5. Nyírbátori i 39. 6. Nyír­egyházi j. 37. 7 Tiszalökí i 23. 8. Gsengeri i. 13. 9 Fehérgyarmati j. 8. 10. Vásárosnamenyi j 6. 11. Ke- mecsei i. 5. 12. Baktalórántházi ,i. Eredmények: férfiak. 300 m sík­futás: 1. Sípos József (ki&v. i.) 3 17. 2. Szabolcsi Sándor (Ny. város) 12. ; 3. Markovit« Tibor Ny. -város) 12.1­1000 in síkfutás: 1. Aranyi József 2:46.6. 2. Kovács Miklós 2:49-6. 3. Vörös Tibor 2:56.8. mindhárom Nyír­egyháza város. — 8 kilométeres gya­loglásban: 1 Nagy Zoltán (Ny. vá­ros) 47:03. 2. Szokol Károly (Ny. város) 47:09 3. Zvonvár József (kisv. .i.) 48:06. Távolugrás: 1. Kö­vér Ferenc (Nv város) 608. megyei felnőtt csúcs. 2 I,anger Nándor (kisv. .i.) 593. 3. Jakó Pál (csengeri .i.) 590 Súl.vlökés: 1. Papp József (tiszalöki j.) 10.88, 2. Laczkó János (csengeri ,i.) 10.74. 3. Hevesi Tibor (Nvb. i.) 10Í45 Gránátveté3: 1. Csen­geri András (Ny város) 77 méter, megyei felnőtt csúcs: 2. Vlgh József •kisv. .i.) 70.20. 3. Farkas János (Ny. város) 67. 20 km. kerékpározás: 1 Molnár' Jenő (Ny. város) 36 perc 2 dr. Biró József (N.vb i.) 36.02. 3 Szabó Tibor (kisv. i.) 37 nerc. MHK I sza­badgyakorlat: 1. Nagykállói járás. 9.5 pont. 2. Nyíregyháza város 9.3 pont 3. Kísvárdai iárás 8.3 pont. — Röplabda 1 Kísvárdai járás. 2 Tiszalöki járás. 3 Nyíregyháza város. Női számokban: 100 m sik­íutás: 1. Zselinszki Hona 14. 2. Mik­lósi Magda 14.4. mindketten Ny. vá­ros. 3. Román Piroski (Nvb. i.) J4.5 500 m síkfutás: 1. Kőzse Júlia (Ny. járás) 1:23.2. megyei serdülő és if­júsági csúcs 2 Bucskp Ilona.- 1:31.4. 3 Holik Piroska. 3:34.5. mindkettő Ny. város. Távolugrás: 1 Szómba ti Róza (Nv város) 433. 2. Román Pi­roska (Nvb. i.) 428. 3 Fekete Irén (Nvb .i.) 417. Súly lök és • 1 Bella Erzsébet (Nv város) 9.15. 2 Makrai Eszter (Nvb. i.) 8.60. 3. BokoY Irén (Nv város) 8.35 Gránátvetés: 1. Jámbor Jolán (Ny. város) 40.70. 2. Makrai Eszter (Nyb. .i.) 40.50. 3. Zé- kánv Anua (Mszalkai .i.) 39.50. — MHK I szabadgyakorlat: 1. Nyíregy­háza város I-ső csapata. 2. Nagykál- Jói iárás. 5 Kísvárdai járás. 10 ki­lométeres kerékpározás: 1 Szepesi Júlia (Ny j.) 26 nerc. 2. Fekete MYu ria 26:02. 3 Tóth Elvira (Mszalkai i.) 27.30 perc.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom