Néplap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-01 / 230. szám

195:’ OKTOBER 1, SZERDA NÉPLAP I ni .jtinmmm an .1 -'Mia 11 HiaaMHimimiMimnHnMaMiii Lelkesen, nj iminkasikerekkel köszöntik dolgozóink a Bolsevik Párt XIX. kongresszusát Rákosi Mátyás elvtárs táviraté Mao Ce-tung elvtársnak MAO CETUNG elvtársijuk, ii Kínai Népköztársaság Központi Népi Kormánya elnökének Peking. A Kínai Népköztársaság fennállásának harmadik évfordulója al­kalmából á Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és az egész ma­gyar nép nevében forró Szerencsek!varrataimat küldöm önnek. Azok a világtörténelmi jelentőségű győzelmek, amelyeket a baráti kínai nép az imperialista agresszorok és lakájaik elleni hősies harc­ban és a békés építőmunka terén vívott ki, igaz ürömmel töltik el a magyar nép:t és még lelkesebb munkára és harcra buzdítják a Szovjetunió vezette hatalmas béketábor soraiban. Szívből kívánok további sikereket önnek és a békéért küzdő és boldog jövőjét építő nagy kínai népnek. RÁKOSI MÁTYÁS, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. * Ugyancsak üdvözlőtáviratot inté­zett az évforduló alkalmából Dobi István elvtárs Mao Ce-tung elvtárs hoz. Kiss Károly elvtárs pedig Csou En-laj elvtárs, külügyminisz­terhez. Hároméves a Kínai Népköztársaság' Közeledik az a történelmi jelentő­ségű nap, amikor tanácskozásra ül­nek össze a Szovjetunió kommunis­táinak küldöttei, hogy a XIX. párt- kongresszuson megvitassák az áj ötéves terv irányelveit, a módosí­tott szervezeti szabályzatot. A kon­gresszus összehívásáról szóló köz­lemény augusztus hónapban látott napvilágot. Azóta a földkerekség minden országát bejárta az áj sztálini ötéves terv irányelveinek győzelmi híre s nincsen olyan or­szág, ahol ne keltett volna óriási lelkesedést a közlemény. A világ népei újra meggyőződhettek arról, hogy a Szovjetunió felépíti a kom­munizmust, meggyőződhettek arról, hogy a sztálingrádi, kujbisevl erő­mű, a Lenin-csatorna építői a béke következetes, megingathatat­lan hívei és őrzői. S a népek szám­talan tanujelét adták a Szovjetunió iránti szeretetüknek, hűséges ra­gaszkodásuknak. Nagyszerű tettek­ben öltött formát a Sztálin elvtárs népe iránti szeretet. Kimagasló munkasikerek születnek a népi de­mokratikus országokban, a Kínai Népköztársaságban. Még következe­tesebb harcot folytatnak a tőkés országod dolgozói elnyomóik, az áj háború spekulánsai ellen. Koreában áj erőt önt a harcosok szívébe az a tény, hogy a szovjet nép. a világ­ítóké őre egyre erősebb és gazda­gabb lesz. Megértik és tudják a népek, hogy a szovjet nép minden egyes sikere minden egyszerű em­ber sikere, győzelme is. Nem vélet­lenül ír leveleben a következő­képpen Balogh Józsefné, kéki dol­gozó parasztasszony: „Amikor meg­tudtam, a szovjet emberek milyen hatalmas feladatokat tűztek maguk elé, hogyan emelik még magasabb­ra a terv megvalósításával a dol­gozók jólétét, mindjárt az jutott ’eszembe, hogy milyen nagy hálával is tartozunk mi a szovjet népnek. A nagy Sztálinnak és fiainak, akik nekünk is elhozták a szabadságot és azt mondták nekünk: éljetek most már emberhez méltóan és sze­ressétek hazátokat. Tegyétek nagy- gyá, gazdaggá, ágy, ahogy mi tesz- sziik a nagy szovjet hazát.’’ Anyagi erővé vált és válik az áj sztálini ötéves terv irányelveinek minden szava és számadata ! A nyíregyházi Lakatosüzemben a Kovács I. laka­tosbrigád a Bolsevik Párt XIX. kongresszusának tiszteletére meg­fogadta, hogy október 5-én már az 1953-as év február 1-i tervet telje­síti. Ugyanakkor félmázsa hulla­dékanyagot dolgoz fel. Ez a brigád most 1953 január 25-i tervét telje­síti! A Kovács II. brigád 1953 ja­nuár 23-nál tart. A Miskolci bri­gád is átlépte már az ájesztendő küszöbét a tervteljesítés terén s már január első heténél tartanak a brigád tagjai. A Tisza-menti Vízmű- építő Vállalat eletói építkezésénél a Péter-féle vasbetonszerelő brigád fogadalmat tett a bolsevikok ta­nácskozásának tiszteletére, hogy 10 nappal a határidő előtt végez négy munkadarabbal. A brigád munká­jának mostani üteme mellett előre­láthatólag 15 nappal rövidült meg a munkadarabokra kiszabott idő. Nemcsak az üzemek munkásai körében keltett tettekben megnyil­vánuló lelkssedést a Bolsevik Párt XIX. kongresszusa összehívásá nak híre, hanem a dolgozó paraszt­ság körében is. Vigvári János, a sóstóhegyi Vörös Csillag termelő- szövetkezet elnöke levelében beszá mól arról, hogy a szovjet agrotech­nika tapasztalatainak alkalmazá­sával a búzatermés holdankénti át­lagát csaknem kétszeresére emelték az elmúlt rendszer termésátlagai hoz hasonlítva. S ugyanakkor a szövetkezet elnöke minden tag ne­vében fogadalmat tesz levelében: ..Célkitűzésünk a növénytermelés­ben, hogy a búza termésátlagát 15 mázsára növeljük’. S hozzáteszi: „Ebben a munkában, ebben a har­cunkban segít, lelkesít bennünket az idősebb testvér, a nagy Szovjet­unió, a kommunizmus nagy építke­zésein sikert sikerre halmozó szov­jet népek s a világ valamennyi dol­gozójának szeretett édesatyja, Sztálin’’. S a hátralévő napokban még na­gyobb lelkesedéssel küzdenek azért dolgozóink, hogy a Bolsevik Párt kongresszusára tett felajánlásokat, ígéreteket valóra váltsák — azok­nál még többet tegyenek. így bizo­nyítják be azt, hogy a kongresszus munkáját a világ minden dolgozója feszült figyelemmel kíséri s ha láthatatlanul is, de a világ minden egyszerű embere együtt szavaz a kongresszus küldötteivel a népek növekvő jólétére, a tartós békére, az elnyomottak szabadságára! Három évvel ezelőtt, 1949 októ­ber 1-én egymillió ember előtt je­lentette be lekingben Mao-Ce-iung elvtárs, a kínai népi forradalom nagy vezére, Kína népének atyja a Kínai Népköztársaság megalakulá­sát. Várva-várt nap volt ez a kínai nép életében. Évtizedekig tartó ke­mény harcok győzelmét, a nép ha­talmának kivívását jelentette. Azt tudatta a világgal, hogy a kínai szá­razföldön megszűnt mindenféle fél­gyarmati elnyomás; nem sanyar­gatja már Kína népét sem a ja­pán, sem az angol, sem az amerikai imperializmus, sem pedig belső ügynöke, Csang Kai-sek hazaáruló reakciós bandája. Szabad emberre vált a pekingi riksa-kuli, akinek a múltban az volt a sorsa, hogy em­berfeletti munkát kívánó „mester­ségében” jó esetben 4—5 esztendőt tölthessen el, aztán elpusztuljon, ha még oly erős, még oly fiatal is volt. Szabadságot jelentett ez a nap az európai tőkések textilgyárai­ban robotoló gyönge, törékeny gyer­mekek ivek. akik 10 éves korukban már felmérteknek való munkát vé­geztek éihbérért a piszkos, poros, levegőtlen gyárhelyiségekben. Sza­bad letb a dokkmunkás, a paraszt; nagy pártja vezetésével kivívta a szabadságot. Kína felszabadulásával — a Nagy Októberi Forradalom és a Nagy Honvédő Háború győzelme után — a harmadik súlyos vereség érte az imperialista világot: olyan vereség, amit soha nem fog márki­heverni. Kína felszabadulása 475 millió ember, a föld lakosságának közel egynegyede számára jelenti a szabadságot. Azt jelenti, hogy a vi­lágot átfogó hatalmas béketábor felmérhetetlenül megerősödött, s a szabad népek nagy családjába most már beletartozik a föld lakosságá­nak egyharmada. Diadalt aratott ez a forradalom, elsősorban azért, mert a nagy, test­véri szovjet nép győzelmére támasz­kodott; a bölcs Sztálin útmutatása nyomán, a bolsevikok példáján tudta lerázni bilincseit. Győzelmet aratott ez a forradalom azért, mert a Szovjetunió a második világhábo­rúban nemcsak a fasiszta Németor­szág felett aratott történelmi jelen­tőségű győzelmet, de szétverte a Távol-Keleten a japán terülelrab- •lőfc hadát, a kínai nép első számú ellenségét is. És győzelmet aratott a kínai forradalom, mert olyan harcedzett, kipróbált párt vezette, mint a Kínai Kommunista Párt. Alig volt imperialista ország, amelyiknek ne lett volna a múltban „érdekeltsége” Kínában. Vagy a föld méhének' kincseit rabolták, vagy a gyárakban, vagy a földbir­tokokon szipolyozták a kínai mun­kásokat, parasztokat, vagy „csak” kereskedtek, s ezzel ugyancsak ki­lopták Kína kincseit az országból. Kína az imperialista Eurőpa — és később Amerika — számára a „kor­látlan lehetőségek” hazája volt. — Nyersanyagforrás, piac, munkaerő tartalék-piac, minden, amiről csak álmodhattak a nagytőkések. S amint az amerikai imperialisták felismerték, nemcsak gazdasági, hanem stratégiai kulcspozíció is lehetne belőle: felvonulási terület a szomszédos Szovjetunió, a béke hatalmas országa éllen. A bestiális gyilkosok, az imperialista „politiku­sok” agyában megszületett a terv, az áj szovjetellenes intervenció terve. A „kivitelezés” Csang Kül­sőkre volt bízva. S az „eredmény” az lett, hogy nemcsak Kína szaba­dult fel, de egyidöben fellángolt a szabadságküzdelem szinte minden gyarmati és félgyarmati országban a Távol-Keleten, Dél- és Délkelet- Ázsiában. A kínai forradalomra mint a gyarmati szabadságharc példaképére néznek az elnyomott népek, Kína szabadságában a jö­vőjüket látják, a merészen felfelé ívelő, ragyogó jövőt. Kína forra­dalma : a gyarmatok kovásza, ér­leli a nép jövendő győzelmét. Az imperialisták is tudják, mit jelent Kína> elvesztése, éppen ezért nem is akarnak lemondani róla. — Újabb Kínára vonatkozó gyarmato- sítási „tervek” látnak napvilágot. „Felelős” amerikai személyiségek nyíltan uszítanak a Kínai Népköz- társaság elleni háborúra. Rusk amerikai külügyi államtitkár pél­dául azzal kérkedett, hogy Amerika támogat minden olyan erőt, amelyik Kína ellen tör. Blokád alá Tették a népi Kínát. Korea1 felől megpróbál­ták az agressziót Is. Számtalan esetben bombázták Antungot és a környező kínai városokat, s Kínára — akárcsak Koreára — baktérium­bombák légiója hullott. Mindezek ellenére a Kínai Nép­köztársaság szilárdan á-W, egyre erősödik, s a kínai önkéntesek, akik megértették, hogy „a szomszéd égő háza az én házamat is veszélyez­teti” — felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújtanak Korea hős népének honvédő háborújában. Az egész kínai nép lelkes támogatása, segítése kíséri ezt a harcot, amely­ben oly sok, dicsőséget szereztek már győzelmeikkel a hős önkénte­sek. Kína hatalmas«, erős ország. Nem fél az agresszoroktól, sőt ők relteg- nek tőle. Erőssé teszi a népet a sza­badság. a kivirágzó új élet szere- tete. És erőssé teszi az országot a nagy szomszédnép, a szovjet nép barátsága, szövetsége. Ez a szövet­ség eddig is megakadályozta az im­perialisták Kína ellen tervezett in­tervencióját és a jövőben is meg­akadályozza! Ez a szövetség a bé­ke erős bástyája, és Kína számára nemcsak a békét, hanem a gazda­sági virágzást is jelenti. A Szov­jetunió testvéri segítsége nyomán gyors ütemben épül Kína áj ipará­nak bázisa, gépet kap a mezőgazda­ság. A Szovjetunió 300 millió dollá­ros hosszúlejáratú kölcsönnel, a vasutak újjáépítésével, a Csang- Csüng vasút átadásával segíti Kí­nát. Az egykor gyarmati sorban sínylődő kínai nép a- felszabadulás óta hatalmas lépésekkel, a kínai történelemben példátlan ütemben halad előre a felemelkedés útján, néhány kerület kivételével elvégez­te a több mint 400 millió parasz­tot érintő földreformot, nagy fo­lyamszabályozási terveket valósít meg. — építi a nép országát. A szabad népek nagy családjában édestestvérünk a kínai nép. s mosl, a harmadik évfordulón is újabb si­kereket kíván dolgozó népünk. Sok- sikert az épitőmunkában. s a népi önkénteseknek a koreai frontokon! Díszelőadás a Kínai Népköztársaság megalakulásának harmadik évfordulója alkalmából A Kínai Népköztársaság megala­kulásának harmadik évfordulója alkalmából a Kultúrkapcsolaíok Intézete kedden este díszelőadást rendezett Budapesten az Uránia filmszínházban. Megjelent a dísz­előadáson Dobi István, a Népköz­társaság Elnöki Tanácsának elnö­ke, a minisztertanács több tagja, valamint a magyar politikai, kultu­rális és gazdasági élet számos más vezető személyisége. Résztvett az ünnepségen a Szov­jetunió magyarországi nagykövetsé­gének ideiglenes ügyviveője, V. Sz. Azovcev és a többi baráti állam budapesti diplomáciar képviselői. A magyar, a kínai és a szovjet Himnusz elhangzása után Erdei Sándor népművelési miniszterhe­lyettes nyitotta meg az ünnepséget, majd Apró Antal elvtárs, építő­anyagipari miniszter, a Magyar Dol­gozók Pártja Politikai Bizottságá­nak tagja mondott beszédet. Apró Autal elvtárs beszéde Október 1-én' ünnepli a nagy kí­nai néppel együtt az egész haladó és békeszerető emberiség a Kínai Kommunista Párt által vezetett né­pi forradalom több évtizedes harcá­nak eredményeképpen létrejött Kí­nai Népköztársaság kikiáltásának (harmadik évfordulóját. A kínai népi forradalom Mao ÍCe-tung elvtárs vezetésével aratott hatalmas győzelme egyben a béke és demokrácia táborának olyan győzelme is volt, amely világtörté­nelmi jelentőségű vereséget mért a béke ellenségeire, az újabb világhá­borúra törekvő imperialista orszá­gok táborára. A Nagy Október! Szocialista For­radalom óta a Szovjetuniónak a német és a japán fasizmus felett aratott győzelme mellett a Kínai Népköztársaság megalakulása volt a legsúlyosabb csapás, amely az imperialista rendszert érte. A kínai népi forradalom győzelmével, az ötszázmilliós kínai nép felszabadu­lásával a világ lakosságának egy­ötöde szakadt ki az imperializmus láncolatából és ez azt eredményez­te, hogy a két tábor közötti erővi­szony óriási mértékben eltolódott a Szovjetunió vezette béketábor ja­vára. ‘ A Kínai Kommunista Párt győ­zelmei, Mao Ce-tung tanításai irányt mutatnak és ösztönzést ad­nak az elnyomott népeknek, hogy saját kezükbe véve sorsuk intézé­sét, következetes harcot folytassa­nak elnyomóikkal, külső és belső ellenségeikkel szemben a végső győ­zelemig. Az elmúlt három év folyamán a Kínai Népköztársaság nemzetközi súlya, tekintélye egyre nőtt és emelkedett. A kínai nép világtörté­neten szerepet töltött be azáltal, hogy a békéi'ront egyik legdöntőbb szakaszán, Ázsiában, szilárdan szembeszáll az amerikai imperi­alisták vezette agresszorokkal, a Korea és ugyanakkor Kína ellen irányuló aljas támadásokkal. Az elmúlt három ér alatt a Kínai Népköztársaság hatalmas politikai és gazdasági sikerei mind­jobban megszilárdítottak a kínai nép egységét, hatalmassá és erőssé tették a kínai munkás-paraszt szö­vetséget. Befejezéséhez közeledik a kínai földreform, amely négyszáz millió ember számára biztosít em­berhez méltó életet, művelődési le­hetőséget. A kínai ipar is ugrásszerűen fej­lődik, a harmincöt főipari termék termelésében a kínai ipar máris túlhaladta a háború előtti színvo­nalat. Ma egész Kína tanul, tízezrével képezik az új politikai, gazdasági és kulturális kádereket. Dolgozó népünk nagy figyelem­mel kíséri a Mao Ce-tung elvtárs vezette nagy kínai nép hasonló erőfeszítéseit. Munkásosztályunk, egész dolgozó népünk nevéljen forró test vári üdvözletünket küldjük a nagy kínai népnek, bölcs vezérének, Mao Ce-tunk elvtársnak a Kínai Népköztársaság kikiáltásának har­madik évfordulója alkalmaiból. Ezután Huan Cen, a Kínai Nép­köztársaság magyarországi nagykö­vete mondott beszédet. Három évvel ezelőtt a kínai for­radalom győzelme véget vetett az imperialista, feudális és bürokrati­kus kapitalista uralomnak Kínában és megnyitotta a népi demokrati­kus új Kínának a szocializmushoz és kommunizmushoz vezető útját. E három esztendő folyamán a kínai nép a Kínai Kommunista Párt és Mao Ce-tung elnök vezeté­sével óriási eredményeket ért eil hazánk felépítésének legkülönbö­zőbb területein. Egész Kínában valóságos egység jött létre. Orszá­gunkban lényegében befejeződött a gazdasági újjáépítés és reformok munkája s a kitűzött idő előtt tel­jesítettük azt a feladatot, melyet Mao Ce-tung elnök jelölt meg számunkra, hogy három esztendő alatt alapvető, kedvező változást hozzunk létre az ország jjénziigyi és gazdasági helyzetében. Kína az ipar és' a mezőgazdaság terén egy­aránt elérte, sőt felülmúlta a leg­magasabb háború előtti színvona­lat. Az ipari termelés aránya nemzet­gazdaságunkban gyors ütemljen, 10 százalékról majdnem 30 százalékra emelkedett. Ebben az évben a mező- gazdasági termelés teljes értébe előreláthatólag 50,5 tized százalék­kal felülmúlja az 1949. évi színvo­nalat. Mindazok az eredmények, amelyeket az új Kína az elmúlt három esztendő során elért, szoros összefüggésben állanak és elválaszt­hatatlanok a hatalmas Szovjetunió önzetlen segítségétől, a testvéri országokkal való baráti együttmű­ködéstől. valamint a világ minden táján élő barátaink együttérzésé­től és barátságától. Ugyanig}- megerősítettük nemzet­védelmünk erőit és kibontottuk an­nak a hatalmas külső és belső mozgalomnak zászlaját, amely az emberek otthonaiban megóvásával és az ország megvédésével segítsé­get nyújt Koreának s diadalmasan szembeszáll az amerikai agresszió­val. Az elmúlt három esztendő folya­mán Kína és Magyarország között a barátság és együttműködés kap­csolatai nagy mértékben kifejlőd­tek. kiszélesedtek. A kínai nép tel­jes tudatában van annak, milyen rendkívül jelentős a kínai és a magyar nép közötti állandóan nö­vekvő és fejlődő bensőséges testvéri barátság és az a tény. hogy a két nép testvéri összefogásban együtt­halad a békés építés s a béke meg­óvásának ólján. Huan Cen beszéde 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom