Néplap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-30 / 255. szám

NÉPLAP 1932 OKTÓBER 30. CSÜTÖRTÖK •» Rákosi elvtárs a mi nevünkben is üdvözölte a német dolgozó népet! „Amikor a Szabad Népben olvastam Rákosi elvtárs Berlinben elmondott beszédét, akkor visz- szaemlőkeztem lO.jf-re. Megmondom őszintén, ab­ban az időben általában haragudtam a németekre. J. német náci bitangok börtönbehurcolták testvére­met s ott megölték. Felesége özvegyen, gyermeke árván maradt. Ma már tudom, hogy nem a néme­teket kell általában gyűlölnöm. Sztálin elvtárs, Rákosi elvtárs megtanított arra, hogy különbséget kell tenni a német nép és a hitlerista csorda között. Különbséget kell tenni a német nép s az amerikai imperialistákat kiszolgáló német lakájok közölt. Amint Rákosi elvtárs is elmondta: a Nemei Demo kmtikus Köztársaság munkásai csatornát áptíenek az Fiba és Odera között, Berlint újjávarázsolják, Brandenburgban vaskohókombinátot létesítenek. Ezek a tények is bizonyítják a német dolgozók bé­keakaratát. Mi, magyar és német dolgozók egy úton menetelünk a Sztálin vezette legyőzhetetlen béketáborban. S ma örömteli szívvel mondhatom: Rákosi elvtárs a mi nevünkben is üdvözölte a né­met dolgozó népet, a mi nevünkben is kívánt sok- sikert a német egység megteremtéséhez, a szocializ­ál us felépítéséhez. „Rákosi elvtárs berlini beszédét olvasva azok a felejthetetlen napok jutottak eszembe, amelyeket a berlini VIT-en töltöttem, .-le; a megtiszteltetés ért engem is, hogy többszáz magyar ül HZ-fiatallal együtt résztvehettem a világ fiataljainak nagy ta­lálkozóján. Személyesen tapasztaltam azt a hatal­mas alkotóvágyat, lelkes építőkedvet, amely ma a Német Demokratikus Köztársaság fiataljait jel­lemzi. Láttam az épülő sportpályákat, a sokszáz új munkáslakást, kulturális létesítményeket. Azt ta­pasztalhattam, hogy a német békeszerető ifjúság minden erejét feláldozza azért, hogy kivívja hazája szabadságát, egységét, kivívja a tartós békét. A napokban olvashattuk az újságban a nyugatnémet- országi amerikai megszállók galádságait — azt, hogy volt náci tisztekből, SS gyilkosokból toboroz­tak terrorbundát. A békeszerclö német ifjúságnak ehhez a söpredékhez semmi köze nincs. A német ifjúság a VIT-en velünk együtt tett fogadalmat a béke megőrzésére. A német dolgozó ifjúság velünk együtt menetel azon az úton, amelyet a hős lenini­sztálini Komszomol mutat számunkra. Amikor Rákosi elvtárs a német és magyar dolgozó nép örök barátságát éltette berlini beszédében, akkor a né­met és magyar fiatalok örök, megbonthatatlan ba- barátsáyáról is szólott. RÁKOSI ELVTÁRS BERLINI BESZÉDE a szocializmus felépítéséért és a béke biztosítóséért folyó harc további fokozésóra ösztönzi egész Németország doígozóit A Német Demokratikus Köztár­saság sajtója szerdán is vezetőije­iben foglalkoztak a Rákosi elvtárs vezette magyar kormányküldöttség látogatásával. A lapok első oldalu­kon közölték Rákosi elvtársnak a berlini dolgozók keddi nagygyűlésén elhangzott beszédét és rámutattak, hogy a magyar nép nagy vezetőjé­nek berlini beszéde a szocializmus felépítéséért, a béke biztosításáért és a német egység megteremtéséért folyó harc további fokozására ösz­tönzi egész Németország dolgozóit. A „Neues Deutschland’-, a Né­met Szocialista Egységpárt köz­ponti lapja a berlini dolgozók nagygyűléséről szóló tudósításában kiemeli: „Berlin dolgozói feszült érdeklő désscl hallgatták Rákosi Mátyás elvtárs beszedet, amelyben a Ma gyár Dolgozók Vártja és a magyar nép vezére a nagyképzettségü marxista egyszerűségével, tárgyila­gosságával és közvetlenségével mu­tatta meg u német népnek az új Mayya rorszá g arculat ál.” A „Tägliche Rundschau” tudósí­tásában kiemeli: „A német sportcsarnokban meg­tartott nagygyűlésen ott voltak Nyugat Berlin dolgozóinak képvise­lői is akik átjöttek az üvezethutá- ion, hogy üdvözöljék a német mun­kásosztály a német nép nagy ven­dégéi." A pártonkívüli „Berliner Zei­tung-’ megállapítja: „Berlin dolgozói ujjongó öröm­mel köszöntötték Rákosi Mátyást a keddi nagygyűlésen, amely a német-magyar barátság lenyűgöző erejű megnyilatkozása volt.” MAGYAR DERENGNÉ, a nyíregyházi konfekcióüzem munkásnője.” MANDI ERZSÉBET, a DISZ megyei bizottságának munkatársa. Népnevelőértekezletek elé A begyűjtési tervek maradéktalan teljesítésével ünnepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfontolóját Egész dolgozó népünk izzó lelke­sedéssel készül a Nagy Októberi iSzociUlisla Forradalom 35. évfor­dulójának megünneplésére — an­nak a dicső napnak évfordulójára, amikor a hazánkat felszabadító szovjet állam megszületett. Üzemi munkásaink terveik sikeres túltel­jesítésével köszöntik ezen a napon a bős szovjet népet, szeretett Sztálin elvtársat. Dolgozó paraszt­jaink sem fejezhetik ki méltóbban köszöuetüket és bálájukat a föl­det, boldog életet adó Szovjetunió iránt, minthogy a beadási kötele­zet tsegek teljesítésével teszik még erősebbé népi demokratikus hazán­kul, áz egész béketábort. Mai nép- íievelöértekezleteiük középpontjá­ban tehát ennek a kérdésnek kell alluiaí A keuyérgabouabegyüjtés Idején sikeresen küzdöttünk a be­gyűjtési tervek teljesítéséért. Az első sorokban küzdöttek ebben az időszakban a népnevelők. Az ő íel- vuágosító, tanító szavuk nyomán teltek meg a nép raktárai. Meg kell azonban állapítanunk — s ezt úgy­szólván valamennyi népnevelőértc- kezleten meg lehet ma állapítani — a sikert önelégültség követte. Akár a burgonyabegyüjtés- röl, kukorica-, vagy najiraiorgóbe- gyiijtésröl van szó, akár a sertés-, inzottbaroinfiról, meg kell mon­dani : népnevelőink sok helyen ölbe- tették a kezüket. Vájjon mit szól­nának akkor falun, ha a földmű­vesszövetkezeti .boltokban, N'épbol- tokban nem lehetne mást kapni hó­napokig, csak nadrágot, de kabátot nem?! .Vagy csak paprikát, de sót nem?! Nyilvánvaló dolog, hogy nemcsak kenyérre van szüksége az országnak, hanem más élelmi­cikkre is, amelyet a falu, a dol­gozó parasztság ad. Tovább kell szilárdítani az diianii legyeiméi a iaiun Népnevelőinknek legfontosabb feladata továbbszilárdítani az ál­lami fegyelmet a falun, tovább mé­lyíteni uolgozó parasztságunkban a hazaszeretet érzését s olyan hangu­latot kialakítani, amelyben becste­lenség” az állam adósának lenni. El­sőrendű fontossága van a politikai felvilágosító munkának. — Persze, ahol megszegik a törvényt, ott a tanácsnak a törvény szigorát kell alkalmazni. — A népnevelőknek azonban el kell érni, hogy ne essen szégyenfolt a falu, a község, az utca becsületén: ne kelljen senkire kártérítést kivetni, ne kelljen sen­kit elszámoltatni. Mondják el a népnevelők a dol­gozó parasztoknak, hogy a beadási kötelezettség teljesítése az ő érde­kük is. Ebben az esztendőben még csak néliány kombájn aratott Sza- boIcs-Szatmár földjein. A jövő nyá­ron több mint száz kombájn, több, mint 300 arató-kévekötőgép vágja a széles, öles rendet a gabonatáb­lákon, nagy könnyebbségére a dol­gozó parasztoknak. Az ötéves terv évről-évre többet ad a falunak, az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztságnak és a szövetkezeti pa­rasztságnak. S nemcsak beruházá­sokban, iparcikkekben térül vissza a beadott mennyiség, hanem köz­vetlenül kenyér, élelmiszer formá­jában is. Elég csak felhozni példá­nak Aporligetet, ezt a kicsi köz­séget. Augusztus és szeptember hó­napokban S mázsa zsír kelt el boltjaiban. S hogy ne szűkölköd­jünk semmiben, annak az az előfel­tétele, hogy az idei aszályos esz­tendő ellenere is elegendő készle­tet gyüjtsünk be — azaz minden dolgozó paraszt teljesítse az állam iránti kötelezettségét, lia csizmát és cipőt lát dolgozó parasztságunk a kirakatban, akkor jusson eszébe: ehhez az állatbeadási kötelezettség teljesítése szükséges. Ha szappant Ját és vesz: jusson eszébe, be kell adnia a vetőmagon kívül napra­forgóját. Beszéljenek népnevelőink a szabadpiac előnyéről A napokban zajlott le Nyíregy­házán a nagy őszi vásár, amelyen soktízezer ember vett részt. Bizony nem egy dolgozó paraszt gondolko­dott el ezen a vásáron: „Jó lett volna, ha már teljesítette volna községünk beadási kötelezettségét, hozhattunk volna terményt a vá­sárra eladni. Messzi Hajdúból, Bor­sodból jöttek vevők’-. S nem egy dolgozó paraszt gondolt haraggal azokra a hanyagokra és lustákra, akik nem teljesítették még beadási kötelezettségüket. Az egész falu­nak, a becsületeseknek is kára származik hanyagságukból. Ezért Helyeslik a becsületes dolgozó pa­rasztok azt az intézkedést, hogy sertésvágási engedélyt csak olyan termelő fog a jövőben kapni, aki teljesítette kukoricabeadási kötele­zettségét. Aki eladja, vagy elrejti az államnak járó terményét, attól az állam megvon mindenféle ked­vezményt: az aszály figyelembevé­telével történt csökkentest, uapra­A dolgozó nép ellátását veszé­lyeztetik mindazok a spekulánsok, feketézők, akik a törvényeket ki­játszva, például burgonyát vásárol­nak fel olyan községekben, ahol még nem szabad a burgonya for­galma, s onnan tovább szállítják, hogy majd magas „fekete” áron adjanak túl nagy nyereséggel a terményen. A kisvárdai járásbíróság a na­pokban ítélt el egy burgonyaspeku­forgó után járó olaj, zsír, szappan kedvezményes juttatását ős az el­rejtett terméket minden ellenszol­gáltatás nélkül elkobozzák. A be­adási kötelezettség teljesítése min­den szükségletet megelőz. Első te­hát az állam, a közösség, a nép, a haza! Ezért a beadásteljesítésnél semmiféle alkunak helye nincs. ü lermsiőszövetkezeti csoportoknak példát keil mutatni A termelőszövetkezeti csoportok érzik a legjobban uz állam segítő, támogató karját. Már maga ez a tény Is arra kötelezi őket, hogy elsőnek teljesítsék hazafias köteles­ségüket, Megalkuvó, ellenséget szol­gáló nézet az, hogy a csoportok­nak ezen a téren engedményt lehet tenni! Ellenkezőleg: a csoport akkor lesz erős és szilárd, ha erős és szilárd lesz a csoporton belül az állami fegyelem is! Kíméletlenül fel kell venni a har­cot mindenféle opportunizmus, meg­alkuvás ellen, amely eltűri azt, hogy az osztályellenség, a kulák- ság ne teljesítse kötelezettségét. A kulákok megpróbálnak szabotálni, .siránkozással félre akarják vezetni a dolgozó parasztokat, özvegy An- gyalosi Lászlóné kispaládi kulák- asszony azon siránkozott, hogy „szegény”, nem tudja beadni kötele­zettségét. Házkutatást tartottak nála s nagymennyiségű elrejtett termény került elő. íme: a „sze­gény kulák”. Népnevelőink mond­ják el a dolgozó parasztoknak, hogy nincsen sem „szegény-’, sem „jó” kulák, hanem egy van: kulák- osztályelleuség. Népnevelőink legyenek a verseny­mozgalom motorjai zászlóvivői is. Keljen versenyre falu — faluval, dolgozó paraszt — dolgozó paraszt­tal, utca — utcával, mondják el faluszerte a verseny élenjáróinak neveit a népnevelők, mondják el a hátulkullogókat is. Széles verseny­mozgalommal segítsük elő novem­ber 7. méltó megünneplését. láust, Danes János budapesti lakos személyében. Danes, a 'Teherfuva­rozási Vállalat gépkocsivezetőjeként a Mezőker. kisvárdai kirendeltségé­nél dolgozott. Beosztását arra használta fel, áogy Tiszakanyáron nagyobb mennyiségű burgonyát vá­sárolt s nzt Budapestre akarta szállítani, hogy ott feketeáron el­adja. — A bíróság Danes Jánost héthónapi börtönre és Dyolcszáz forint pénzbüntetésrg ítélte. A siamosíaiáríaivi My termelőszövetkezet példát mutat A szamostatál-falvi Ady termelő- szövetkezet 5200 forint prémiumot kapott tavasszal almabeadási köte- iezettsége túlteljesítéséért. A párt- szervezet nyilvános pártnapot tar­tott, ahol a kommunisták példamu­tatásáról volt szó. Aztán az 3200 forint sorsáról kezdtek vitatkozni. A pártszervezet titkára azt java­solta, hogy a pénzt ne osszák szét, hanem baromfit vegyenek belőle, hogy a beadást teljesíteni tudják. Tavasszal rendszerint kevesebb a pénz a ház körül, de azért a ter­melőszövetkezet tagjai elfogadták a titkár elvtárs javaslatát, megvá­sárolták a baromfit és teljesítették u beadásban egészévi kötelezettségüket, 250 da­rab baromfi: tenyésztésre szereztek be. A napraforgó betakarítását el végezték és mind beadták íórgó- termésiiket. Eleget teltek burgonya- beadásuknak, a kukoricabeadás is jó ütemben folyik, a legszebb ter­mésből, amely elöhántós ekével ősszel szántott földön termett. A hízottsertésbeadásban sem marad­tak el. Az első negyedévben !-) mázsa helyett i3 mázsa SÍ kilót adtak be, 2U-éu újabb 4 mázsa hízottsertést adtak át, A termelőszövetkezet legfonto­sabb kötelezettségnek a beadás tel­jesítését tartja. Jónk falvi István elvtárs, a nyíregyházi Villanytélep propa­gandistája a propagandisták leg­utóbbi szemináriumán nem vett részt s ezzel igen súlyos pártszerűt- lenséget követett el. Tártszerűtlen- ségét újabb pártszerűtlenséggel te­tézte, amikor a Megyei Pártbizott- ság munkatársai felkeresték mun­kahelyén és megkérdezték: miért hiányzott. Jánkfalvi István elvtárs vállvonogatva cinikusan felelte: „Elindultam a propagandista sze­mináriumra, dehát elvtársak én fiatal vagyok. Találkoztam egy kis­lánnyal s azt kísértem el.” Jánkfalvi elvtárs ezzel elárulta, hogy nem érzi a propagandisták kö­telező felelősségét a Politikai Bi­zottság oktatásról szóló határozatá­nak végrehajtása iránt, a pártta­gok és pártonkívüli dolgozók marxista-leninista elméleti színvo­nalának emelése iránit. Helytelenül gondolja azt, hogy fiatal kora feljo. gosítja a felelőtlen, pártszerütien magatartásra, a kötelességek elha­nyagolására, a Szervezeti Szabály­zat megszegésére. Éppen fordítva: mint fiatalnak, aki ragyogó jövőt nyer a párttól, hatványozott lelke­sedéssel kell végrehajtania megtisz. t elő pártmegbízatá sá t. A villany telepi pártszervezetet Jánkfalvi elvtárs esete figyelmez­tesse Farkas elvtárs megállapítá­sára: „A mi ifjúságunk öntudatá­ban, maga tartásában vannak /még jócskán hibák, amelyek előtt nem hányhatjuk he szemünket és ame­lyekkel fel kell vennünk a harcot." A villauytelepi pártszervezet vonja felelősségre Jánkfalvi elvtársat, ifjú kommunistához, propagandis­tához méltatlan magatartásáért s ugyanakkor magyarázza meg neki a marxista-leninista oktatás jelentő, ségét. Leleplezték Kispaládon a beadást szabotáló kulákasszonyt Most. egy éve alig néhány tagja volt a kispaládi Szabad Föld tszcs.- nek. A község becsületes dolgozói azonban egyre nagyobb figj’elem- mel kísérték a termelőcsoport mun­káját, S a jó munka meghozta a gyümölcsét: ez év februárjában a község lakosságának legnagyobb része a nagyüzemi gazdálkodás út­jára lépett. Ezután a tszcs, még jobban igyekezett úgy a vetésben, mint a növényápolásban, aratásban, cséplésben, beadásban élenjárni. A kispaládi Szabad Föld tszcs, a já­rásban az elsők között kapta meg a kenyérgabona szabadpiaci értéke- sítési jogát. Most is igyekeztek a kukorica- és a burgonyabeadási kötelezettségnek eleget tenni. Míg a tszcs, tagjai szorgalmasan dolgoznak és teljesítik az állam­mal szembeni kötelezettségüket, addig özv. Augyalosi Lászlóné ku­lák, akinek 00 holdja volt, azt akarta elhitetni a községi tanács­osai, hogy neki „nincs semmije”, nincs miből teljesíteni a beadást. A községi tanács utána nézett a dolognak. Természetesen nagy- mennyiségű lucerna- és lóhere­magot, zabot, búzát, napraforgót és tengerit talált a bizottság. Angyalosiné megint be akarta csapni a dolgozó népet. A múltban a Fodor Józsefekkel, Török Józsefekkel és másokkal két­szer fizettette meg a járdapénzt. 3—4 liter tejért és egy kis keserű olajért dolgoztatta nyomorgó cse­lédjeit földjein. Nem felejtették ezt el a kispalá- diak és nem is fogják! Emlékeznek régi gazságaira is most, amikor beadási spekulációjáért a kúlák- asszony példás megbüntetését ké­rik. Bartha, Lajos Fehérgyarmat, Héthónapi börtönre és 800 lorint pénzbüntetésre ítéltek egy burgonyával teketézö gépkocsivezetőt

Next

/
Oldalképek
Tartalom