Néplap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-29 / 254. szám
NÉPLAP 3 1962 OKTÓBER 28, SZERDA A Szovjetunió Minisztertonócso mellett működő Központi Statisztikai Hivatal 1952 harmadik negyedévi tervjelentése Magyar kereskedelmi küldöttség érkezett Berlinbe A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal jelentést tett a Szovjetunió népgazdaságfejlesztési állami tervének 1952 harmadik negyedévi eredményeiről: Az ipari termelési terv teljesítése: Az egész ipar 100,7 százalékra teljesítette negyedévi termelési tervét. A többi között a vaskohászati minisztérium 103 százalékra, a szénipari minisztérium 100,1 százalékra, az építőipari és útépítő-gépgyártási minisztérium 104 százalékra, a Szovjetunió könnyűipari minisztériuma 101 százalékra, a Szovjetunió élelmiszeripari minisztériuma 105 százalékra teljesítette tervét. A Szovjetunió egész iparának teljes termelése 1952 harmadik negyedében 1931 harmadik negyedéhez viszonyítva 11 százalékkal nőtt. Az ipari munkások munkájának termelékenysége 1952 harmadik negyedében 1951 harmadik negyedéhez viszonyítva 6 százalékkal emelkedett, Teljesítették az 1952 harmadik negyedére megállapított feladatot az ipari termékek önköltségének csökkentése terén. Mezőgazdaság A kolhozok, gépállomások és szovhozok sikeresen befejezik a termés betakarítását. 1952-ben a gabonaössztermés nyolcmilliárd púd volt, vagyis hatszáz millió púddal több, mint az előző évben. A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő állami termésbecslö hivatal adatai szerint az idén a legtöbb gabonatermés Ukrajnában, Észak- Kaukázusban és Krimiben volt. Az 1951. évihez képest emelkedett a lenrost, a napraforgó és a burgonya össztermése. A nyersgyapot és a cukorrépa össztermése az idén felülmúlja az 1951. évi termést. Ebben az évben még jobban megszilárdult a mezőgazdaság anyagi- technikai alapja és emelkedett a kolhozokban és a szovhozokban a mezőgazdasági munka gépesítésének színvonala. A gép- és traktor- állomások 1952 eddig eltelt időszakában nyolc százalékkal több mezőgazdasági munkát végeztek a kolhozokban, mint 1951 megfelelő időszakában. Az idén a kolhozokban 15 százalékkal több gabonafélét arattak le kombájnokkal, mint a múlt évben. Az áruíorgalom fejlődése 1952 harmadik negyedében tovább fejlődött a szovjet kereskedelem, Az állami és a szövetkezeti kereslkedelem útján tíz százalékkal több árut adtak el a lakosságnak, mint 1951 harmadik negyedében. Az egyes áruk eladása a következőképpen növekedett: hús 17 százalékkal, haltermékek 20 százalékkal, olaj és más zsiradék 25 százalékkal, sajt 21 százalékkal, tojás 24 százalékkal, cukor 31 százalékkal, édesipari termékek lő százalékkal, pamutszövet 5 százalékkal, selyemszövet 27 százalékkal, konfekcióipari termékek 19 százalékkal, kötött-szövöttáru 25 százalékkal, harisnya és rövidharisnya 19 százalékkal, bőrlábbeli 24 százalékkal, mosószappan 14 százalékkal, mosdószappan 31 százalékkal, kerékpár 12 százalékkal, fényképezőgép 33 százalékkal, varrógép 11 százalékkal, óra 5 százalékkal. 1952 harmadik negyedében a kolhozpiacok 1951 harmadik negyedéhez képest több mezőgazdasági terméket, elsősorban több állati zsiradékot, tojást, baromfit, zöldségfélét, búzalisztet és darát adtak el a lakosságnak. Az ipari és építőipari vállalatok műszaki dolgozóinak és főkönyvelőinek bérrendezése A műszaki és vezető adminisztratív dolgozók új prémiumrendszerének bevezetése A miniszlertanás elismerve a műszaki dolgozóknak és a főkönyvelőknek a népgazdaság fejlesztésében és a szocialista ipar kialakításában végzett munkája jelentőségét — határozatot hozott az ipari és építőipari vállalatoknál foglalkoztatott műszaki dolgozók és főkönyvelők alapbérének felemeléséről és új prémiumrendszer bevezetéséről. A minisztertanács határozata megszünteti a jelenlegi bérrendszernek azt a hibáját, hogy nem tesz különbséget az iparágak között, azok népgazdasági jelentősége szerint. Ennek megfelelően a béremelés különböző mértékű az egyes iparágakban, így például a kohászatban 12—14 százalék, a gépgyártásban átlagosan 10 százalék, a könnyű- és élelmiszeriparban pedig 3—S százalék. A bértételeket a minisztertanács széles határok között állapította meg, ami lehetőséget nyújt a vállalatok igazgatóinaik arra, hogy a 1 elsorolásnál figyelembe vegyék a dolgozók szaktudását és teljesítményét is. amire az eddigi rendszerben kevés lehetőség volt. Az ipar fejlődése következtében a műszaki dolgozók béreinek 1949- ben történt megállapítása óta sok új munkakör jött létre. A minisztertanács ezen munkakörök bérét is meghatározta. Általában a besorolás következtében az alapbér nem csökkenhet, ha pedig a dolgozó jelenlegi bére magasabb, mint a munkakörére megállapított új bértétel felső határa, részére általában személyi pótlékot kell adni. A műszaki és vezető adminisztratív dolgozók új prémiumrendszerében a prémium alapja a terv teljesítése és túlteljesítése. Ezzel az új rendszer kiküszöböli azt a hibát, hogy a prémium elszakadt a terv- teljesítéstől. Minden dolgozó azon műhely, üzemrész tervteljesítése alapján kapja prémiumát, amelynek tervteljesítésére munkaköre folytán befolyással van. A vállalat igazgatója és vezetői a vállalati tervteljesítés alapján részesülnek prémiumban. A prémium mértéke az iparág és e vállalat népgazdasági jelentőségétől, a rállaton belül pedig az egyes műhelyek fontosságától függ. A műszaki és vezető adminisztratív dolgozók a termelési tervek minden részletében való teljesítéséért, például a kohászatban az alapbér 43 százalékáig, a könnyűiparban az alapbér 25 százalékáig terjedő prémiumot, a túlteljesítés minden százalékáért pedig 2—5 százalék, illetve 1—2,5 százalék prémiumot kapnak. Egyes munkakörök prémiumának mértékét a minisztertanács határozataiban megállapított kereteken belül a miniszter határozza meg az iparági prémiumszabályzatban. A termelési terv teljesítéséért, illetőleg túlteljesítéséért járó prémium kifizetésének feltétele általában a béralap és a tervszerűség betartása és esetleg még egy — a dolgozó munkaköre szempontjából jelentős — feladat teljesítése. Háromnál több kifizetési feltétel nem írható elő. A prémium fele havonta, a fennmaradó rész pedig a negyedév leteltével egyszerre kerül kifizetésre akkor, ha a tervnegyedév termelési tervét teljesítették. Azok a műszakiisk, akiknek munkája elsősorban a fűtőanyag és energia felhasználására hat ki, a fűtőanyag és energiakor mák betartásáért, illetve a megtakarításért kapnak prémiumot. A határozat nem vonatkozik a szénbányászatra, a MÁV. és a posta dolgozóira. Az alapbérrendezés nem vonatkozik az érc- és vegyes- bányászatra, a prémiumrendszer pedig nem terjed ki a közlekedési vállalatok forgalmi üzemeire, a szállítmányozásra, a tanácsok irányítása alatt álló vállalatokra és még néhány, a minisiztertanáes által megjelölt területre. Az új bérrendszer november 1-én, a tanácsok irányítása alatt álló vállalatoknál pedig január 1-én kerül bevezetésre. Az új prémium rendszer is az alapbéremeléssel egyidejűleg november 1-én lép életbe. A felsőoktatási és tudományos intézeti dolgozók béremelése Ä minisztertanács határozatot hozott az egyetemek és főiskolák, valamint a tudományos Intézetek dolgozóinak béremeléséről. Ez a határozat a tudományos és az oktatói munka újabb elismerését jelenti. A béremelés kiterjed az egyetemek és főiskolák tanezemélyzetére, valamint tudományos és műszaki segédszemélyzetére, továbbá a tudományos intézetek összes tudományos és egyes kisegítő műszaki munkaköreire. A minisztertanács határozata a tudományos intézetek tudományos munkakörbe tartozó dolgozóinak alapbérét átlagosan 7,5 százalékkal emeli fel. A határozat egyidejűleg a tudományos intézetekre és az ipari kutató intézetekre egységes bérrendszert vezet be. Amennyiben az egységesítés következtében az eddig magasabb fizetéssel rendelkező ipari kutatóintézeti dolgozók egyrészénél fizetéscsökkenés következne be, az illetékes miniszter a jelenlegi alapbérig terjedő személyi pótlékot engedélyezhet. Az alapbéremelés mértéke az egyetemi tanszemélyzetnél átlagosan 14,5 százalék, a főiskolákon 10 százalék, az egyetemi és főiskolai tudományos és műszaki segédszemélyzetnél átlagosan 9.4 százalék. Így például az egyetemi adjunktus eddigi havi 1534 forintos átlagbére, havi 1SÖO forintra, az egyetemi docens eddigi havi 1770 forintos átlagbére havi 2250 forintra, a tanszékvezető docensé havi 2500 forintra emelkedik. A dolgozókat az alapbéren felül továbbra is megilleti a korpótlék. A minisztertanács mmikakörönkint szabályozta a tanszemélyzeí kötelező oktatási tevékenységének évi időtartamát és részletesen meghatározta, hogy ezen belül milyen oktatással kapcsolatos teendőket kell ellátni. A szabályozás lehetővé teszi az oktatási munka jobb -megszervezését és biztosítja a tudományos munkához és továbbképzéshez szükséges időt. Az oktatószemélyzet túlóradíja- zűsa megszűnik, viszont többszörösére emelkedik az oktatási és tudományos munkát végzők jutalmazási alapja. A határozat november 1-én lép hatályba. Vasárnap magyar kereskedelmi küldöttség érkezett a német fővárosba. A küldöttség, amelynek vezetője Kővári László, a külkereskedelmi minisztérium főosztály- vezetője, a német-magyar hosszúlejáratú gazdasági szerződés keretében kötendő pótegyezményrőt folytat tárgyalásokat a Kémet Demokratikus Köztársaság illetékes szerveivel. (MTI.) A Nemzeti Front hatalmas sikere a lengyel szejm választásain Előzetes, nem hivatalos adatok Szerint október 20 án 16,200.000 választó közül mintegy 15,500.000, azaz a választóknak több mint 95 százaléka szavazott a lengyel szejm választásain. A szavazatok többmtnt 99 százalékát a Nemzeti Eront listájára adták. Újból előretör burgonyabegyüjtésben a kisvárdai, csengeri és kemecsei járás Az őszi kapástermények tegnap értékelt begyűjtési versenyében a ■burgonyabegyüjtési verseny rend változatos képet mutat. A burgo- nyabegyüjtés legutóbbi verseDysza- kaszát a kisvárdai, csengeti és kemecsei járások előretörése jellemzi. A kisvárdai járás a hatedik helyről •az ötödik helyre törve előle, maga mögé szorította a tiszalöki járást. A csengeri járás a kilencedik helyről a hetedik helyre került. A kemecsei járás tegnaipelőtti sereghajtó helyéről egyszerre a kilencedik helyre ugrott előre. A burgonyabegyiijtés verseny- rendje : 1. Fehérgyarmati Járás 2. Nyírbátori járás 3. Vásárosnaményi járás 4. Nyíregyházi járás 5. Kisvárdai járás 6. Tiszalöki járás 7. Csengeri járás 8. Nyíregyháza város 9. Kemecsei járás 10. Nagykallói járás 11. Mátészalkai járás 12. Baktai járás. Kukoricabegyüjtésben és napra- forgóbsgyüjtésben nem változott a járások versenyrendje. A kukorica- begyűjtés sorrendje: 1. Kisvárdai járás 2. Kemecsei járás 3. Nyíregyháza város 4. Nagykállóí járás 5. Nyírbátori járás 6. Baktai járás. 7. Nyíregyházi Járás 8. Fehérgyarmati Járás 9. Mátészalkai járás to. Vásárosnaményi járás 11. Tiszalöki járás 12. Csengeri járás. A naipraforgóbegyüjtés verseny, rendje: 1. Tiszalöki Járás 2. Kisvárdai járás 3. Kemecsei járás 4. Nyíregyháza város 5. Baktai járás 6. Nyíregyházi járás 7. Nagykállóí járás s. Mátészalkai járás 9. Vásárosnaményi járás 10. Fehérgyarmati járás 11. Nyírbátori járás 12. Csengeri járás A kapástermények és az állatbegyüjtés eredményeit összesítve első: Nyíregyháza város A megyei tanács tegnap adott ki összesített jelentést a begyűjtési versenyről. E jelentésben együtt értékelték az őszi kapástermények. baromfi, sertés és tojás begyűjtésének járási eredményeit. Ez összevont értékelés szerint első helyen van Nyíregyháza városa. A további sorrend így alakul: 2. kisvárdai, 3. tiszalöki, 4. kemecsei, 5. fehérgyarmati, 6. mátészalkai, 7. nyíregyházi, S. baktai, 9. nagykállóí, 10. csengeri, 11. vásárosnaményi, 12. nyírbátori járás. Magna Andrásáé, az örökös földiek békeküldötte Xyíregyliáza határában, az örökösföld IV. szakaszának termelő csoportjai és egyénileg dolgozó parasztjai lelkes örömmel készülöd nck a parmadik magyar békekongresszusra. A békebizottságok kis gyűléseken ismertetik a dolgozó parasztokkal a békekongresszus jelentőségét és a békeharc feladatait. Nemrégiben választották meg a békekisygüléseken a járási értekezlet tagjait. Aj egyik ilyen kisgyü lésen választották meg küldöttnek Magna Andrásné ötholdas dolgozó parasztasszonyt is. A kisgyülésen munkavállalások születtek a békekongresszus tiszteletére. Magna Andrásné és özv. Bartha Mihályné vállalták, hogy az összes őszi mun Icákat a harmadik magyar békekongresszus tiszteletére október 25 ig befejezik. Nagyvdti Béla és Sütő Endréné a~ emlékezetes nap tiszteletére elhatározták, hogy békefákat ültetnek, hogy ezek mindig emlékeztessék őket: a békéért tettekkel kell harcolni. A fák emlékeztetik ültetőiket fogadalmaikra: megtet tek-e minden tőlük telhetőt a béke megvédése érdeledben. Ezen a bekekisgyütésen határozták cl, hogy Magna Andrásné, a küldött béketarisznyát fog vinni a járási értekezletre, amit onnan to vább küldeneegészen Becsig, ahol a világ nép: tesznek hitet a béke mellett. A dolgozó parasztok leveleket írnak, amelyben megfogadják: hű katonái lesznek a béketábornak és mindent megtesznek a béke megvédésének érdekében. S ott mindjárt elhatározta a levélírást Nagy- mit i Béla, ti ülő Endréné, Liszkai Mária, özv. Bartha Mihályné, Balázs Ilona, Francéi András és Lombár Jánosné. Lomhámé néhány szóval el is mondta, hogy mit akar írni: „Amióta a termelőszövetkezetbe leptünk, sosem látott jó dolgunk van. Csak egyet mondok: meg kell nézni, mi ruhájuk van kislányaimnak. Nem is mertem valaha álmodni, hegy így tudjam őket öltöztetni. Ve azt próbálja meg valaki, hogy rátörjön erre a szép életre. Nagyon tnegkese- riilné!” Ezek a levelek kerülnek Magna Andrásné béketarisznyájába. A tarisznya hímzését Magna Andrásné vállalta el. Magnánét nem elsőször éri az a kitüntető megtiszteltetés, hogy bé- kckiildött lehet. A június 10-i megyei béketalálkozón is részt vett cs jó munkájának jutalmául az Országos Béketandcstól elismerő oklevelet kapott. Magna Andrásné bár már 03 éves, de úgy dolgozik, mintha fiatal tenne. Ezt ö így magyarázta meg: örömmel dolgozom, mert a mi gyerekeinknek, unokáinknak tesz- szűk szebbé, boldogabbá ezt az országot. Magna Andrásné és özv. Bartha Mihályné a békelcisgyülésen adott szavuknak is eleget tettek: az őszi munkákat október lö-re maradéktalanul teljesítették.