Néplap, 1952. szeptember (8. évfolyam, 207-229. szám)
1952-09-05 / 208. szám
NÉPLAP 1952 SZEPTEMBER PÉNTEK A tiszalöki Járási Pártbizottság és a járás kommunistáinak munkája a termelőszövetkezeti járásért Az egész megye figyelme a tiszalöki járás felé fordul ezekben a napokban, amikor napról napra, de inkább óráról órára újabb diadalmas, hírek érkeznek a termelőszövetkezeti mozgalom előretöréséről. Szinte napok alatt történt a forradalmi átalakulás, amely a megye egyik legszámottevőbb községében, a 19.000 holdas szántóterülettel rendelkező Büdszentmihályon kezdődött meg, majd napok alatt magával ragadta a járás többi községeit, Tiszadobot, Tiszalököt, majd Tiszadadát, úgyhogy a mai napon Tiszaeszlár az egyedüli, amely nem viselheti még a „termelőszövetkezeti község” büszke címét. A tiszalöki járás termelőszövetkezeti járás lett alig két hét leforgása alatt, azonban ezt a két hetet hosszú hónapok megfeszített, szívós munkája előzte meg, amely a mostani győzelem előkészítője volt. Mint dolgozó népünk minden eredményének, úgy ennek a ragyogó győzelemnek is szervezője, kovácsa, lelkesítője volt a Párt. Ezek az eredmények egymagákban napnál világosabban bizonyították a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. A járás termelőszövetkezeteinek búzaátlaga 1.6 mázsával volt magasabb az egyéni gazdálkodókénál, a rozs viszont már 4.3 mázsával, az őszi árpa 3.5 mázsával. A kívülállók véleménye óriásit fordít a múlt esztendő óta. Szabad István tiszadadai kisparaszt azt mondta erről pár napja a hozzájuk látogató népnevelőknek: „Elvtársak, figyeltem én sokat az idén a termeiőcsoport munkáját, láttam, hogy tiszta, gyomtalan volt minden földje. Kukorica meg a környéken sincs olyan, mint a tiétek. Már én magamtól is bementem volna a belépési ívet megírni, de attól tartottam, hátha még fel sem vesztek. Mert hiszen kezdetben, nem tagadom, még magam is ellensége voltam a csoportnak. Mert mit is láttunk benne? Azt, hogy az államot szívják egyre, de segíteni az. államon már nem akarnak. De most már azt látom, hogy virágzó termelőcsoport leit a Béke, nem marad adósa az államnak sem és jól élnek a tagjai. Ezért akarok én is a mai naptól fogva tagja lenni.” A sokszáz újbelépő dolgozó parasztcsalád gondolatait, elismeréséi fejezte ki röviden Szabad István. De bírálat is volt egyben a párt- szervezetek népnevelői és elsősor- ban a Járási Pártbizottságnak azért, mert csak a legutóbbi időkben indultak meg és nyújtották ki kezüket a csoportba kívánkozó dolgozó parasztok felé. „Már én magamtól Is bementem volna a belépési ívet megírni, de attól tartottam, hátha még fel sem vesznek.” — Sokan várakoztak így Szabad Istvánhoz hasonlóan és nagyon sokan voltak, akik szerették volna még bővebben ismerni a termelőszövetkezetek életét. A Járási Párt- bizottság is csak az utóbbi hetekben jött rá, hogy a szilárd, von-zó termelőszövetkezeteknek, még a milliomos Táncsicsnak is szükséges a „cégér", az agitáció. Csak Az elmúlt esztendő óta gyökeres fordulat következett be a Járási Pártbizottság munkamódszerében az elmúlt évben a J. B. munkájára rányomta bélyegét a politikai nevelőmunka lebecsülése, a pártépítési feladatok elhanyagolása, amelyeket kapkodó futármunkával igyekeztek helyettesíteni. A termelőszövetkezetek pártszervezetei és a falusi alapszervezetek ilyenformán nem kapták meg a szükséges segítséget, hogy szilárdságukat, tömegkapesolataikat meg erősítsék. A Megyei Pártbizottság útmutatása, a Néplap bírálata alapján a Járási Pártbizottság ülésén ismét /eldolgozták a F. B. határozatát a tömegek közti politikai felvilágosító munka megjavításáról. tiJJASZERVEZTÉK A NÉPNEVELŐ-CSOPORTOKAT és elsősorban a kisgy üléseket és a csoportos agitációt rendszeresítették a járás pártszervezeteiben. A tavaszi munka során már mutatkozott eredmény, első lett a járás. Büdszentmihályon, ahol 50—60 kis- gyülést tartottak rendszeresen hetenként, igen szép eredményeket órtek el a tengeri-, baromfi- és to- jásbegyüjtésbcn. Egyre nagyobb számban vettek részt rendszeresei) a kiagyülóseken és ez nagyiban növelte a dolgozó parasztok öntudatát. nem töltötték meg élettel a pártcsoportok munkáját. A J. B. értékelése és további segítségnyújtása alapján MEGJAVULT A TÁNCSICS PARTÉLETE. A brigádokon belül a pártcsoportok figyelme kiterjedt az elmaradókra, lógósokra és nem egyből a nyári munkák idejére élenjáró brigádtagot neveltek, aki azóta már a tagjelölt-igazolványt, a legnagyobb kitüntetést . Is kiérdemelte. Megszervezték a rendszeres déli újság- olvasást, ami viszont a munkaverseny kiszélesítését, az új agrotechnikai módszerek alkalmazását is elősegítette. A tiszadadai Béke tsz-ben főleg AZ IFJÚSÁG KÖZTI MUNKÁRA hívták fel a pártszervezet figyelmét. A DISz-szervezet ennek nyomán megindította a „harc a 250 munkaegységért” mozgalmat. A tavaszi munka során a tsz. fiataljai már a munkaverseny élén haladtak. Mindez a sok-sok szívós aprómunka eredményezte aztán, hogy a kívülálló dolgozó parasztság egyre nagyobb elismeréssel figyelte a szövetkezeti parasztok munkáját, kibontakozó terméseredményeit. — a legutóbbi betekben szerveztél! újra a termelőszövetkezetek népnevelőcsoporliai!, Ezt segítette az oktatási munka megjavítása és kiszélesítése. A Járási Pártbizottságnak gondja volt rá, hogy a pártszervezetek megfelelő számban vonják be a párt oktatásba az arra érdemes párton- kívüli tsz.-tagokat, dolgozó parasztokat. A járás jó oktatási munkájáért kiérdemelte a Megyei Párt- bizottság oktatást vándorzászlaját is. Régi hibáján, A TAG- ÉS TAGJELÖLTFELVÉTELI MUNKA elhanyagolásán is javított a J. B Felhívták a pártszervezetek figyelmét a beadásban, begyűjtési agitá- cióban kitűnt pártonkívüüekre, akik lelkesen vettek részt a politikai iskolán is. Különösen Büdszentmihályon érdemelték ki többen tagjelöltté való felvételüket. Itt azután a pártszervezet kommunistái alakították meg télen a Munka tszes-t, 16 családdal, amely most a fejlesztés során 350 családra szaporodott. A TERMELŐSZÖVETKEZETEK ÉLETÉVEL, pártszervezeteivel is sokkal alaposabban foglalkozott már a J. B. A pártbizottsági ülések napirendjére tűzték alapos vizsgálat után egy- egy termelőszövetkezet munkájának értékelését. így vitatták meg többek közt a tiszidobi Táncsics tsz. munkáját is és ennek eredményét útmutatásként közölték a többi termelőszövetkezettel is. Megállapították a Táncsics tszíven, hogy a gazdasági feladatok mellett maga a vezetőség is elhanyagolja a pártépítés kérdését, a politikai nevelőmunkát. Nem tartanak rendszeresen vezetőségi illést, a kisgy üléseket, amelyek nyomán tömegesen indultak meg a dolgozó parasztok a termelőszövetkezetek felé. Nem kis szerepe volt ebben a járásban szervezett csoportlátogatá- soknak. Megsemmisítő csapást mértek ezek a látogatások az ellenség hazugságaira. Azokat a dolgozó parasztokat, akik a tiszadobl Táncsicsban, a kocsordi, a fényes- litkei és más szövetkezetekben győződtek meg a nagyüzemi gazdálkodás lebirhataítan fölényéről, azokat ki így ülések során hallgatták meg az otthoniak. Nemritkán még természetbeni bizonyítékokat is hoztak magukkal, mint kocsordról egy tő paprikát, amely egymaga 9 forint értéket termett, vagy dohányt, hatalmas csöveskukoricát és egyebeket. A tiszalöki csoportlátogatók a többiekhez hasonlóan, Szemen MihályNyaké László és Bársony János középparasztok ezekben a napokban alakítottak új csoportokat a pártszervezet segítségével, illetve beléptek a régi csoportba. Biid- szentmihályon, Tiszadobon és Ti- szadadán hasonlóképpen segitett a pártszervezet a csoportlátogatáson résztvett dolgozó parasztoknak abban, hogy tapasztalataikról beszámoljanak és segítségükre voltak a csoportszervezésben is. A büdszent- mihályi szövetkezeti parasztok tsz. községük megalakulása után sorra keresték fel a szomszéd községbeli Ismerőseiket, hogy őket is meggyőzzék a szövetkezés előnyeiről. KÜLÖNÖS ÉBERSÉGGEL KELL ŐRKÖDNI azon a pártszervezeteknek, hogy az ellenség a tömeges belépés idején be ne tudjon fura-kodni a csoportokba. A tömeges belépések láttán taktikát változtatott a kulák és nem a termelőszövetkezet ellen agitált, hanem arra biztatta befolyásolható ismerőseit: • „Ne lépjetek be, csak velem együtt”. Erre biztatta Tiszalökön Bodzás Sándor is a József Attila-utcabelieket. Amikor kereken elutasították felvételét, akkor az újonnan megalakult csoportot igyekezett fel-bomíasztami rokonai, ismerősei segítségével. A Járási Iártbizottság gondoskodott arról, hogy a népnevelők jó helyi érvekkel a tsz-eredmények ismeretében végezzék agltáclós munkájukat. Sok szó esett az épüió Tiszalöki Erőműről, amely rövid idő múlva a járás sokezer holdján biztosítja a virágzó öntözéses gazdálkodást. De különösen sok szó esett arról a diadalmas hírről, amely az egész emberiségnek megmutatta a kommunizmus építésének ragyogó terveit. A Szovjetunió ötödik ötéves tervének adatai, mintha a mi ragyogó jövőnk tükrét mutatnák számunkra — így beszélt a csoport- gyűlésen Csikós Sándor elvtárs. a most alakult büdszentmihályi ICcs suth tsz. elnöke. Azután azt beszélték meg a gyűlésen, hogy milyen nagy feladatokra kötelezi, lelkesíti őket nagy példaképeink hatalmas munkája a béke érdekében. A megalakult csoportok már teljes lendülettel kezdtek a közös munkához. A büdszentmihályi Petőfi már eddig 120 q silót készített a jószág- állomány téli szükségletére. Pezseg forr a munka mindenütt és a termelőszövetkezeti járás gazdája, a Járási Pártbizottság, a fejlesztés munkájának befejezése mellett már teljes erővel mozgósít az elért eredmények megszilárdítására, az őszi munka végzésére, a járás őszi begyűjtési tervének teljesítésére. 3 mázsa vetőmagot, két lovat, gazdasági felszerelést viszek a termelőcsoportba Amikor meghallottam Idehaza, Tiszalökön, hogy Büdszentmihályon milyen sokan léptek be a termelőszövetkezetekbe, kicsit hitetlenked tem. Elmentem magam is Btid- szentmiháiyra, ahol a saját szememmel győződtem meg arról, hogy bizony ott sokkal tisztábban látnak már az emberek. Meglátták, hogy csakis a szövetkezetben lelhető meg boldogulásuk. Hazatérve, magam is döntöttem a belépés felől. Már régen mérlegeltem én, mi is a jobb. A kisparaszti gazdálkodás-e, vagy a szövetkezeti. Meggyőződtem róla, hogy a szövetkezet éppen azt a jólétet biztosítja, amit az egyéni gazdálkodás soha nem adhat meg. Igaz, visszatartott engem egy kicsit az, hogy a mi községünkben lévő ti] Élet tsz.-ben nem ment minden rendben a vezetés körül. — De Büdszentmihályon Is megláttam, nincs az előírva, hogy minden szövetkezetben így kell ennek menni. Ml majd rendet teremtünk a szövetkezeti portán. Jó szervezettséggel, jő irányítással szinte cső. dákat tudnak véghezvinni a szövetkezeti parasztok, — csak akarni kell. S ki ne akarná, hogy boldoguljon?! __ Magam is ezt akarom, azért segítem már az első napokban a szövetkezetét azzal, hogy 3 mázsa vetőmagot, két lovat, ekét, boronát és más gazdasági felszerelést viszek be. Ne legyen zökkenő a munkák vitelében. Az állammal is rendeztem beadásomat, mielőtt beléptem. 126 kiló§ disznóm most is ott készül az ólban a sertésbeadásra. Becsülettel megálltam a helyem eddig is, ezután is meg fogom állni a szövetkezetben. GSBBÉS PÁL, i tiszalöki hatholdas yazdá. Nagyobb gonddal készítem elő M^%>szcrvezetünk politikai oktatását DISZ-szervezetünk 32 tagot számlál. Mind lelkes fiatalok, akik minden munkából ki akarják venni részüket. A kultűrcsoport alakításakor többen jelentkeztek, mint amennyire szükség lett volna. Legutóbb Alkotmányunk tiszteletére tartottunk szép előadást. Azonban szervezetünk tagjai Is felismerték, hogy az* egyoldalú kultúrmunka nem elegendő, Pártunk többet vár annál. Politikai fejlettségünk lehet csak biztosítéka a további munkánk sikerének. Az új DISZ oktatási év nagyban hozzájárul ahhoz, hogy fiatalságunk politikai látóköre kitáguljon. Az elmúlt évben nem volt a DISZ politikai oktatás megszervezve községünkben, így még nagyobb felelősség hárul ránk, DISZ-vezstőkre ez évben. Tagságunk nagy érdeklődéssel várja az oktatási év kezdetét, azonban az előkészítést eléggé elhanyagoltuk. Propagandistáról gondoskodtunk, azonban a hallgatókkal csak most kezdtük el a beszélgetéseket. Igyekszünk ezt pótolni, mert szeptember 15-én megkezdődik az oktatás. A tagság nagyon várja, legalább kilencven százaléka részt akar venni a közös tanulásban. Helyes let.t volna minden esetre, ha a DISZ-JB, előbb értesít az előkészítés feladatairól és nem történik ez a késedelem. Bartha lynáo l i ' DISZ-titkár, Ör. A begyűjtési miniszter utasítása a kapások begyűjtésével kapcsolatban A legutóbbi ,,Begyűjtési Értesítő” közli a begyűjtési miniszter utasítását a kapásnövények begyűjtésével kapcsolatban. Eszerint minden termelő köteles a kukorica, napraforgómag és burgonya -betakarításának megkezdését,— azt rnegelö zően — a helyi tanácsnál bejelenteni. A tanácsnak a mezőgazdasági állandó bizottság, a mezőőrök, valamint a dülőfelelősök tájékozta tása alapjáu meg kell állapítani, hogy az egyes dűlőkben mikor kezdhető meg a betakarítás. A községi tanácsnak . a termelő beadási könyvébe be kell jegyeznie a kukorica, napraforgómag és búr gonya betakarításának kezdetét. A kukoricát és napraforgómagot a be jegyzett időponttól, vagyis a törés napjától számított öt napon bellii be kell adni, a burgonyabeadást a szedés után azonnal teljesíteni kell. Ha a termelő a1 betakarítást részletekben végezné, először feltétle nül olyan mennyiségű kukoricát napraforgómagot, vagy burgonyát takarítson be, amelyből beadását teljes egészében teljesítheti. A begyűjtési rendelet szerint kukoricából, napraforgómagból, burgonyából a beadási kötelezettség teljesítése mindent megelőz. A beadási kötelezettség teljesítésére az előjrt minőségi feltételeknek megfelelő kukoricát, burgonyát, napraforgómagot kell beadni. Harminc százaléknál nagyobb víztartalmú kukoricát beadni nem lehet. Azoknak a termelőknek kötelezettségét, akik a beadásnak a határidőn lteliil nem tesznek eleget, öt—tíz százalékkal felemelik, elszámoltatják őket és kártérítést vetnek ki rájuk. A kártérítést a szabadpiaci árnál 20 százalékkal' magasabban kell megállapítani. Titóista lap önleleplezései A Noviszádon megjelenő „Magyar szó” című titóista lap augusztus 24-1 számában hosszabb cikket közöl a böcädni cementgyárban uralkodó állapotokról. A cikkből kitűnik, hogyan bánnak titóék a Szovjetunióhoz hű jugoszláv munkásokkal. A cementgyár titóista igazgatója egy értekezleten „Néhány ellenség gyári alkalmazott tevékenységével” foglalkozott. Ezek között van Húszéin Kurtagics munkás is, akit következő kijelentése miatt távolítottak el a gyárból: „Kár, hogy a ko- minformista országokkal összevesztünk — most olyan jól élnénk, mint a csehek, meg a magyarok.” „A bocsiul cementgyár munkásai és alkalmazottai közül — írja a noviszádi titóista lap — sokan felszólaltak a cementgyár üzemi gazdaságának lelkiismeretlen vezetői ellen. , „— Amíg mi lenn a bányábau dolgoztunk, __ mondotta Koszta Radulovies munkás —, addig a gyári gazdaság vezetői visszaéltek helyzetükkel és a maguk hasznára fordították a gazdaság javait.” • „Kiderült a munkások felszólalásaiból az Is, — folytatja a lap, — hogy a gyár több száz holdas gazdasága úgyszólván seuuui hasznot sem hajtott, illetve a mun-ká- sok és az alkalmazottiul; semmi hasznát sem látták a gazdaságnak. A munkások nem tudták hogyan gazdálkodnak a vezetők. Azért nem avatták he őket ezekbe a dolgokba, hogy könnyebben fosztogathass - mik.”
