Néplap, 1952. szeptember (8. évfolyam, 207-229. szám)

1952-09-05 / 208. szám

NÉPLAP 1952 SZEPTEMBER PÉNTEK A tiszalöki Járási Pártbizottság és a járás kommunistáinak munkája a termelőszövetkezeti járásért Az egész megye figyelme a tisza­löki járás felé fordul ezekben a na­pokban, amikor napról napra, de inkább óráról órára újabb diadal­mas, hírek érkeznek a termelőszö­vetkezeti mozgalom előretöréséről. Szinte napok alatt történt a forra­dalmi átalakulás, amely a megye egyik legszámottevőbb községében, a 19.000 holdas szántóterülettel rendelkező Büdszentmihályon kez­dődött meg, majd napok alatt ma­gával ragadta a járás többi közsé­geit, Tiszadobot, Tiszalököt, majd Tiszadadát, úgyhogy a mai napon Tiszaeszlár az egyedüli, amely nem viselheti még a „termelőszövetke­zeti község” büszke címét. A tiszalöki járás termelőszövet­kezeti járás lett alig két hét lefor­gása alatt, azonban ezt a két he­tet hosszú hónapok megfeszített, szívós munkája előzte meg, amely a mostani győzelem előkészítője volt. Mint dolgozó népünk minden eredményének, úgy ennek a ragyo­gó győzelemnek is szervezője, ko­vácsa, lelkesítője volt a Párt. Ezek az eredmények egymagákban napnál világosabban bizonyították a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. A járás termelőszövetkezeteinek búzaátlaga 1.6 mázsával volt ma­gasabb az egyéni gazdálkodókénál, a rozs viszont már 4.3 mázsával, az őszi árpa 3.5 mázsával. A kívülállók véleménye óriásit fordít a múlt esztendő óta. Sza­bad István tiszadadai kisparaszt azt mondta erről pár napja a hoz­zájuk látogató népnevelőknek: „Elvtársak, figyeltem én sokat az idén a termeiőcsoport munkáját, láttam, hogy tiszta, gyomtalan volt minden földje. Kukorica meg a környéken sincs olyan, mint a tié­tek. Már én magamtól is bementem volna a belépési ívet megírni, de attól tartottam, hátha még fel sem vesztek. Mert hiszen kezdet­ben, nem tagadom, még magam is ellensége voltam a csoportnak. Mert mit is láttunk benne? Azt, hogy az államot szívják egyre, de segíteni az. államon már nem akar­nak. De most már azt látom, hogy virágzó termelőcsoport leit a Béke, nem marad adósa az államnak sem és jól élnek a tagjai. Ezért akarok én is a mai naptól fogva tagja lenni.” A sokszáz újbelépő dolgozó pa­rasztcsalád gondolatait, elismeréséi fejezte ki röviden Szabad István. De bírálat is volt egyben a párt- szervezetek népnevelői és elsősor- ban a Járási Pártbizottságnak azért, mert csak a legutóbbi idők­ben indultak meg és nyújtották ki kezüket a csoportba kívánkozó dol­gozó parasztok felé. „Már én ma­gamtól Is bementem volna a belé­pési ívet megírni, de attól tartot­tam, hátha még fel sem vesznek.” — Sokan várakoztak így Szabad Istvánhoz hasonlóan és nagyon so­kan voltak, akik szerették volna még bővebben ismerni a termelő­szövetkezetek életét. A Járási Párt- bizottság is csak az utóbbi hetek­ben jött rá, hogy a szilárd, von-zó termelőszövetkezeteknek, még a milliomos Táncsicsnak is szükséges a „cégér", az agitáció. Csak Az elmúlt esztendő óta gyökeres fordulat következett be a Járási Pártbizottság munkamódszerében az elmúlt évben a J. B. munká­jára rányomta bélyegét a politi­kai nevelőmunka lebecsülése, a pártépítési feladatok elhanyagolá­sa, amelyeket kapkodó futármun­kával igyekeztek helyettesíteni. A termelőszövetkezetek pártszerveze­tei és a falusi alapszervezetek ilyenformán nem kapták meg a szükséges segítséget, hogy szilárd­ságukat, tömegkapesolataikat meg erősítsék. A Megyei Pártbizottság útmuta­tása, a Néplap bírálata alapján a Járási Pártbizottság ülésén ismét /eldolgozták a F. B. határozatát a tömegek közti politikai felvilágosí­tó munka megjavításáról. tiJJASZERVEZTÉK A NÉP­NEVELŐ-CSOPORTOKAT és elsősorban a kisgy üléseket és a csoportos agitációt rendszeresítet­ték a járás pártszervezeteiben. A tavaszi munka során már mutatko­zott eredmény, első lett a járás. Büdszentmihályon, ahol 50—60 kis- gyülést tartottak rendszeresen he­tenként, igen szép eredményeket órtek el a tengeri-, baromfi- és to- jásbegyüjtésbcn. Egyre nagyobb számban vettek részt rendszeresei) a kiagyülóseken és ez nagyiban nö­velte a dolgozó parasztok öntuda­tát. nem töltötték meg élettel a párt­csoportok munkáját. A J. B. értékelése és további segítségnyújtása alapján MEGJAVULT A TÁNCSICS PARTÉLETE. A brigádokon belül a pártcsopor­tok figyelme kiterjedt az elmara­dókra, lógósokra és nem egyből a nyári munkák idejére élenjáró bri­gádtagot neveltek, aki azóta már a tagjelölt-igazolványt, a legnagyobb kitüntetést . Is kiérdemelte. Meg­szervezték a rendszeres déli újság- olvasást, ami viszont a munkaver­seny kiszélesítését, az új agrotech­nikai módszerek alkalmazását is elősegítette. A tiszadadai Béke tsz-ben főleg AZ IFJÚSÁG KÖZTI MUNKÁRA hívták fel a pártszervezet figyel­mét. A DISz-szervezet ennek nyo­mán megindította a „harc a 250 munkaegységért” mozgalmat. A ta­vaszi munka során a tsz. fiataljai már a munkaverseny élén halad­tak. Mindez a sok-sok szívós apró­munka eredményezte aztán, hogy a kívülálló dolgozó parasztság egy­re nagyobb elismeréssel figyelte a szövetkezeti parasztok munkáját, kibontakozó terméseredményeit. — a legutóbbi betekben szerveztél! újra a termelőszövetkezetek népnevelőcsoporliai!, Ezt segítette az oktatási munka megjavítása és kiszélesítése. A Já­rási Pártbizottságnak gondja volt rá, hogy a pártszervezetek meg­felelő számban vonják be a párt oktatásba az arra érdemes párton- kívüli tsz.-tagokat, dolgozó parasz­tokat. A járás jó oktatási munká­jáért kiérdemelte a Megyei Párt- bizottság oktatást vándorzászlaját is. Régi hibáján, A TAG- ÉS TAGJELÖLTFELVÉTELI MUNKA elhanyagolásán is javított a J. B Felhívták a pártszervezetek figyel­mét a beadásban, begyűjtési agitá- cióban kitűnt pártonkívüüekre, akik lelkesen vettek részt a politi­kai iskolán is. Különösen Büd­szentmihályon érdemelték ki többen tagjelöltté való felvételüket. Itt az­után a pártszervezet kommunistái alakították meg télen a Munka tszes-t, 16 családdal, amely most a fejlesztés során 350 családra sza­porodott. A TERMELŐSZÖVETKEZE­TEK ÉLETÉVEL, pártszervezeteivel is sokkal alapo­sabban foglalkozott már a J. B. A pártbizottsági ülések napirendjére tűzték alapos vizsgálat után egy- egy termelőszövetkezet munkájának értékelését. így vitatták meg töb­bek közt a tiszidobi Táncsics tsz. munkáját is és ennek eredményét útmutatásként közölték a többi ter­melőszövetkezettel is. Megállapították a Táncsics tsz­íven, hogy a gazdasági feladatok mellett maga a vezetőség is elha­nyagolja a pártépítés kérdését, a politikai nevelőmunkát. Nem tar­tanak rendszeresen vezetőségi illést, a kisgy üléseket, amelyek nyomán tömegesen indultak meg a dolgozó parasztok a termelőszövetkezetek felé. Nem kis szerepe volt ebben a já­rásban szervezett csoportlátogatá- soknak. Megsemmisítő csapást mértek ezek a látogatások az el­lenség hazugságaira. Azokat a dol­gozó parasztokat, akik a tiszadobl Táncsicsban, a kocsordi, a fényes- litkei és más szövetkezetekben győ­ződtek meg a nagyüzemi gazdálko­dás lebirhataítan fölényéről, azo­kat ki így ülések során hallgatták meg az otthoniak. Nemritkán még természetbeni bizonyítékokat is hoztak magukkal, mint kocsordról egy tő paprikát, amely egymaga 9 forint értéket termett, vagy do­hányt, hatalmas csöveskukoricát és egyebeket. A tiszalöki csoportlátogatók a többiekhez hasonlóan, Szemen Mi­hályNyaké László és Bársony Já­nos középparasztok ezekben a na­pokban alakítottak új csoportokat a pártszervezet segítségével, illetve beléptek a régi csoportba. Biid- szentmihályon, Tiszadobon és Ti- szadadán hasonlóképpen segitett a pártszervezet a csoportlátogatáson résztvett dolgozó parasztoknak ab­ban, hogy tapasztalataikról beszá­moljanak és segítségükre voltak a csoportszervezésben is. A büdszent- mihályi szövetkezeti parasztok tsz. községük megalakulása után sorra keresték fel a szomszéd községbeli Ismerőseiket, hogy őket is meggyőz­zék a szövetkezés előnyeiről. KÜLÖNÖS ÉBERSÉGGEL KELL ŐRKÖDNI azon a pártszervezeteknek, hogy az ellenség a tömeges belépés idején be ne tudjon fura-kodni a csopor­tokba. A tömeges belépések láttán taktikát változtatott a kulák és nem a termelőszövetkezet ellen agi­tált, hanem arra biztatta befolyá­solható ismerőseit: • „Ne lépjetek be, csak velem együtt”. Erre biz­tatta Tiszalökön Bodzás Sándor is a József Attila-utcabelieket. Ami­kor kereken elutasították felvéte­lét, akkor az újonnan megalakult csoportot igyekezett fel-bomíasztami rokonai, ismerősei segítségével. A Járási Iártbizottság gondos­kodott arról, hogy a népnevelők jó helyi érvekkel a tsz-eredmények is­meretében végezzék agltáclós mun­kájukat. Sok szó esett az épüió Ti­szalöki Erőműről, amely rövid idő múlva a járás sokezer holdján biz­tosítja a virágzó öntözéses gazdál­kodást. De különösen sok szó esett arról a diadalmas hírről, amely az egész emberiségnek megmutatta a kommunizmus építésének ragyogó terveit. A Szovjetunió ötödik ötéves tervének adatai, mintha a mi ra­gyogó jövőnk tükrét mutatnák számunkra — így beszélt a csoport- gyűlésen Csikós Sándor elvtárs. a most alakult büdszentmihályi ICcs suth tsz. elnöke. Azután azt beszél­ték meg a gyűlésen, hogy milyen nagy feladatokra kötelezi, lelkesíti őket nagy példaképeink hatalmas munkája a béke érdekében. A megalakult csoportok már tel­jes lendülettel kezdtek a közös munkához. A büdszentmihályi Petőfi már ed­dig 120 q silót készített a jószág- állomány téli szükségletére. Pezseg forr a munka mindenütt és a ter­melőszövetkezeti járás gazdája, a Járási Pártbizottság, a fejlesztés munkájának befejezése mellett már teljes erővel mozgósít az elért eredmények megszilárdítására, az őszi munka végzésére, a járás őszi begyűjtési tervének teljesítésére. 3 mázsa vetőmagot, két lovat, gazdasági felszerelést viszek a termelőcsoportba Amikor meghallottam Idehaza, Tiszalökön, hogy Büdszentmihályon milyen sokan léptek be a termelő­szövetkezetekbe, kicsit hitetlenked tem. Elmentem magam is Btid- szentmiháiyra, ahol a saját sze­memmel győződtem meg arról, hogy bizony ott sokkal tisztábban látnak már az emberek. Meglátták, hogy csakis a szövetkezetben lelhető meg boldogulásuk. Hazatérve, ma­gam is döntöttem a belépés felől. Már régen mérlegeltem én, mi is a jobb. A kisparaszti gazdálkodás-e, vagy a szövetkezeti. Meggyőződtem róla, hogy a szövetkezet éppen azt a jólétet biztosítja, amit az egyéni gazdálkodás soha nem adhat meg. Igaz, visszatartott engem egy ki­csit az, hogy a mi községünkben lévő ti] Élet tsz.-ben nem ment minden rendben a vezetés körül. — De Büdszentmihályon Is meglát­tam, nincs az előírva, hogy minden szövetkezetben így kell ennek men­ni. Ml majd rendet teremtünk a szövetkezeti portán. Jó szervezett­séggel, jő irányítással szinte cső. dákat tudnak véghezvinni a szövet­kezeti parasztok, — csak akarni kell. S ki ne akarná, hogy boldo­guljon?! __ Magam is ezt akarom, azért segítem már az első napok­ban a szövetkezetét azzal, hogy 3 mázsa vetőmagot, két lovat, ekét, boronát és más gazdasági felszere­lést viszek be. Ne legyen zökkenő a munkák vitelében. Az állammal is rendeztem beadásomat, mielőtt beléptem. 126 kiló§ disznóm most is ott készül az ólban a sertésbe­adásra. Becsülettel megálltam a helyem eddig is, ezután is meg fo­gom állni a szövetkezetben. GSBBÉS PÁL, i tiszalöki hatholdas yazdá. Nagyobb gonddal készítem elő M^%>szcrvezetünk politikai oktatását DISZ-szervezetünk 32 tagot számlál. Mind lelkes fiatalok, akik minden munkából ki akarják venni részüket. A kultűrcsoport alakítá­sakor többen jelentkeztek, mint amennyire szükség lett volna. Leg­utóbb Alkotmányunk tiszteletére tartottunk szép előadást. Azonban szervezetünk tagjai Is felismerték, hogy az* egyoldalú kultúrmunka nem elegendő, Pártunk többet vár annál. Politikai fejlettségünk lehet csak biztosítéka a további mun­kánk sikerének. Az új DISZ okta­tási év nagyban hozzájárul ahhoz, hogy fiatalságunk politikai látó­köre kitáguljon. Az elmúlt évben nem volt a DISZ politikai oktatás megszervezve községünkben, így még nagyobb felelősség hárul ránk, DISZ-vezstőkre ez évben. Tagsá­gunk nagy érdeklődéssel várja az oktatási év kezdetét, azonban az előkészítést eléggé elhanyagoltuk. Propagandistáról gondoskodtunk, azonban a hallgatókkal csak most kezdtük el a beszélgetéseket. Igyek­szünk ezt pótolni, mert szeptember 15-én megkezdődik az oktatás. A tagság nagyon várja, legalább ki­lencven százaléka részt akar venni a közös tanulásban. Helyes let.t volna minden esetre, ha a DISZ-JB, előbb értesít az előkészítés felada­tairól és nem történik ez a kése­delem. Bartha lynáo l i ' DISZ-titkár, Ör. A begyűjtési miniszter utasítása a kapások begyűjtésével kapcsolatban A legutóbbi ,,Begyűjtési Értesítő” közli a begyűjtési miniszter utasítá­sát a kapásnövények begyűjtésével kapcsolatban. Eszerint minden ter­melő köteles a kukorica, napra­forgómag és burgonya -betakarítá­sának megkezdését,— azt rnegelö zően — a helyi tanácsnál bejelen­teni. A tanácsnak a mezőgazdasági állandó bizottság, a mezőőrök, va­lamint a dülőfelelősök tájékozta tása alapjáu meg kell állapítani, hogy az egyes dűlőkben mikor kezdhető meg a betakarítás. A községi tanácsnak . a termelő be­adási könyvébe be kell jegyeznie a kukorica, napraforgómag és búr gonya betakarításának kezdetét. A kukoricát és napraforgómagot a be jegyzett időponttól, vagyis a törés napjától számított öt napon bellii be kell adni, a burgonyabeadást a szedés után azonnal teljesíteni kell. Ha a termelő a1 betakarítást rész­letekben végezné, először feltétle nül olyan mennyiségű kukoricát napraforgómagot, vagy burgonyát takarítson be, amelyből beadását teljes egészében teljesítheti. A begyűjtési rendelet szerint ku­koricából, napraforgómagból, bur­gonyából a beadási kötelezettség teljesítése mindent megelőz. A beadási kötelezettség teljesí­tésére az előjrt minőségi feltételek­nek megfelelő kukoricát, burgo­nyát, napraforgómagot kell beadni. Harminc százaléknál nagyobb víz­tartalmú kukoricát beadni nem lehet. Azoknak a termelőknek kötele­zettségét, akik a beadásnak a ha­táridőn lteliil nem tesznek eleget, öt—tíz százalékkal felemelik, el­számoltatják őket és kártérítést vetnek ki rájuk. A kártérítést a szabadpiaci árnál 20 százalékkal' magasabban kell megállapítani. Titóista lap önleleplezései A Noviszádon megjelenő „Ma­gyar szó” című titóista lap augusz­tus 24-1 számában hosszabb cikket közöl a böcädni cementgyárban ural­kodó állapotokról. A cikkből kitű­nik, hogyan bánnak titóék a Szov­jetunióhoz hű jugoszláv munká­sokkal. A cementgyár titóista igazgatója egy értekezleten „Néhány ellenség gyári alkalmazott tevékenységével” foglalkozott. Ezek között van Hú­széin Kurtagics munkás is, akit kö­vetkező kijelentése miatt távolítot­tak el a gyárból: „Kár, hogy a ko- minformista országokkal összevesz­tünk — most olyan jól élnénk, mint a csehek, meg a magyarok.” „A bocsiul cementgyár munká­sai és alkalmazottai közül — írja a noviszádi titóista lap — sokan fel­szólaltak a cementgyár üzemi gaz­daságának lelkiismeretlen vezetői ellen. , „— Amíg mi lenn a bányábau dolgoztunk, __ mondotta Koszta Radulovies munkás —, addig a gyári gazdaság vezetői visszaéltek helyzetükkel és a maguk hasznára fordították a gazdaság javait.” • „Kiderült a munkások felszóla­lásaiból az Is, — folytatja a lap, — hogy a gyár több száz holdas gazdasága úgyszólván seuuui hasz­not sem hajtott, illetve a mun-ká- sok és az alkalmazottiul; semmi hasznát sem látták a gazdaságnak. A munkások nem tudták hogyan gazdálkodnak a vezetők. Azért nem avatták he őket ezekbe a dolgokba, hogy könnyebben fosztogathass - mik.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom