Néplap, 1952. szeptember (8. évfolyam, 207-229. szám)

1952-09-21 / 222. szám

NÉPLAP 1952 SZEPTEMBER 18, CSÜTÖRTÖK A szatmárcsekei állami gazdaságban az eddig javított SÖO holdon Q mándi „Új élet“ termelöcsopor! ez első a tej-, tejes- és baromfibegyiijtési versenyben 16 mázsa a búzatermés átlaga Talajjavítási bemutató Fehérgyarmaton Szeptember 10-én a fehérgyar­mati Győzhetetlen Brigád termelő- szövetkezetben a Talajjavító Válla­lat, valamint megyénk mezőgazda­sági szakemberei és a termelőcso- portok küldöttei talajjiavítási be­mutatóra gyűltek össze. A bemuta­tó részvevői megtanulhatták a ja­vítás minden mozzanatát, libben a termelőszövetkezetben a savanyú talaj mészlszappiil való javítását mutatták be a. Talajjavító Válla­lat szakemberei. Végigvezették a megjelenteket az előkészítés mun­kájától egészen addig, míg vetni lehet a javított talajba. Megtanul­hatták a részvevők, hogy a sava­nyútalajok javításához a meszezés- sel egyidőben az istállót rágyát ho­gyan kell leszántani (15 centimé­ternél mélyebbre soha nem szabad bekeverni a trágyát). Az így le­szántott talajra kerül a mész, mely lehet 80 mázsától 4—500 mázsáig terjedő mennyiség holdanklnt, at­tól függően, hogy a talaj mennyire mészszegény (ezt vegyészek állapít­ják meg). Az egyenletesen szétte­regetett javítóanyagot tárcsával, vagy nehéz boronával dolgozzuk a talajba 5—7 centi mélyen. Az így előkészített talajba következhet a vetés. A talajjavítás új honfoglalás A bemutató után előadások kö­vetkeztek. A szakemberek részlete­sen ismertették a talajjavítás szük­ségességét, valamint annak lebo­nyolítását és termésfokozó hatását. Bevezetőül a Talajjavító Vállalat igazgatója, d)\ Hegedűs István töb bek között azt mondta: „A talaj­javítás új honfoglalás.” A megjaví­tott talajjal mintha megnöveltük volna termőterületünket. Magyar- országon egymillió hold szikes és •közel négymillió hold savanyú talaj vár javításra. Az első ötéves ter­vünkben 100.000 hold beteg talajt fogunk megjavítani, meggyógyíta­ni. Gerő elvtárs az ötéves terv elő­terjesztésekor úgy jellemezte a százezer hold javítását, hogy ez a terület lesz az, ahol mi is megis­merjük a nagyüzemi talajjavítást és megvetjük az alapját a további sokkal nagyobbméretü gépi talaj- javításnak. A százezer hokiról, ha csak egy-két mázsás terméstöbble­tet veszünk le búzából, akkor is több, mint tízmillió forinttal gaz­dagítjuk évenkint népgazdaságun­kat. Meszezés használ a szatmári savanyútalajnak Albert 'Nándor vegyész a Tisza— Szamos—Túr vidékének talaját is­mertette előadásában. Ennek a vi­déknek a talaja fiatal öntés-talaj, túlnyomórészt erősen kötött sava­nyú-talaj. Kisebb foltokban talál­hatók csak lúgos kémhatású szike­sek. A mindent megtenné, jól mű­velhető talaj vegyileg megliatározr va a közömbös kómhatású talaj. A talajjavításoknak az a célja, hogy ilyen közömbös talajokat nyerjünk. Ezeket a szatmári talajokat mész­szel lehet javítani, mivel a mész a saviakat közömbösíti. Általában a savanyútalajokból sem, mint növé­nyi tápanyag hiányzik a mész, ha­nem a megfelelő talajszerkezet és a talajélet kialakulásához nincs elegendő mész. A bevitt mész a ta­laj kötöttségét csökkenti, a talajt porhanyóbbá, a talajéletet tevéke­nyebbé teszi, a tápanyagok oldását és szervesanyagok bomlását elő­segíti. A meszezés hatása Jaruszov szovjet tudós szerint a meszezés a savanyútalajon nem­csak fokozza a növények termését, hanem a ffifélék talajszerkezetja­vító hatását is elősegíti. A mész- iszap mintegy ragasztóanyagként szerepel, a szétfolyó, szétesett mor­zsákat újra nagyo-bh morzsákká ragasztja össze, így a víz és légjár- batúság, valamint a baktériumi élet újra megjavul a talajban. A meszezés után vetésforgónkban olyan növényeket Is termelhetünk, — amellett, hogy az eddigiek gaz­dagabban teremnek —, amit idáig nem termeltünk, mert nem volt meg az életlehetőségük. A javított talaj további kezelése Galgóczy Miklós főagronémus a talajéletről, az egészséges és beteg talajt ismertető jelenségekről be Szélt. A beteg talajon, ha sikerült is azt a napot kifognunk, amikor valamelyest megfelelő magágyat készítettünk növényeinknek, ezt a sikerünket az első kiadósabb zápor már el is rontotta. A talajmorzsák a felszínen Összefolynak és erős „páncélréteget” alkotnak. Alulról, ahol a szántatlan réteggel érintke­zik a felső talaj, — részben saját súlya, részben a víz hatására — szintén megkezdődik az összetömő- dés, mert nincs élet, nincs ruga­nyosság a beteg talajban. Az ilyen talajon rosszul kelnek a . vélemé­nyek, a későbbiekben pedig akadá­lyozva van a gyökerük a szabad terjeszkedésiben, így lényegesen ki­sebb területről kénytelen a táplálé­kot felvenni, mint egy jószerkezetű talajban. A gyök-gumósok növeke­dését szinte megakadályozza - az ilyen talaj. Ennek oka a humusz­szegénység, a silány baktériumi élet és a mész hiánya. Ezeknek a tala­joknak a gyógyítása azonban a mész bevitelével és a vele együtt való trágyázással nincs megoldva, mert hál- az ilyen talajokon a talaj- javítás folyamán létrejött a jó ta- ■lajszerkszet, ez azonban olyan, mint a vendég, addig érzi jól ma­gát, míg kedvébe járunk. A javí­tott talajt továbbra is rendszere­sen keli trágyáznunk szervestrá­gyával és igen nagyjelentőségű ezeken a talajokon a Viljdmss ál­tal kikísérletezett és nálunk is be­vált füvesvetésforgók alkalmazása. A beteg talajok javítása után nemcsak a termésük hozamában mutatkozik meg a jövedelem-több­let, hanem igen megszívlelendő do­log az a tény, hogy a javított ta­lajok műveléséhez általában 45 százalékkal kevesebb vonóerő szűk- séges. ■ A talajjavítás tapasztalatai a szatmárcsekei állami gazdaságban A talajjavítás gyakorlati haszná­ról a szatmárcsekei állami gazda­ság főagronómusa, Krigler Gusz­táv számolt be. A gazdadaság cser­háti üzemegysége hétszázholdas, melyből eddig 500 holdat javítottak meg meszezéssel. Ez a hétszáz hold olyan terület volt még néhány év­vel ezelőtt is, amíg az állami gaz­daság kezelésbe nem vette, hogy csak a vadkacsák érezték jól rajta magukat, míg a víz ki nem szá­radt, utána pedig a gaz, gyom ver­te fel, de termést nem hozott. A javítatlan részét még most is úgy hívják, hogy „pillanat-föld”, mert ma még nem lehet szántani, holnap Igen, de holnapután már , későn van. Ez megszűnt a javított részeken, Az MSzT. nyíregyházi szervezete ismeretterjesztő előadásokat laid a szovjet mezőgazdaságról, az agro­technikáról a nyíregyházi tanya­bokrokban, szövetkezetekben. Ma délután öt órai kezdettel 1 Vcstsik Vilmos, Kossuth-díjas tudományos kutató, az MSzT. városi elnöke tart előadást a sóstóhegy! Vörös Csillag termelőszövetkezetben. Az előadáson ’•észtvesznek a környék­beli szövetkezetek dolgozói is. — Ugyancsak öt órakor lesz előadás n Sá gvári termelőszövetkezeti cso­szinte akkor lehet „rámenni”, ami­kor az ember akar, tavasszal már zöldéi benne az árpa vagy zab, ami­kor még a javítatlan talajon áll a víz. Ez a víz a talaj morzsátlan- Sííga, rossz szerkezete miatt nem tud a talajba jutni. Míg a nap me­lege és a szél cl nem párologtatja, mindig ott csillog a talajon. A gaz- űaság 1950-ben kezdte meg a talaj javítását. Az egyik 3 holdas tábla, melyre 150 mázsa mésziszapot terí­tettek 1050-ben, a jelenlegi aszá­lyos esztendőben is 10 mázsás bú­zatermést adott. Egy mellette levő tábla, melyet szintén 1050-ben tör­tek fel, de nem meszeztek, csak rendes mezőgazdasági művelésbe fogták, tavaszbúzából 3 mázsás ter­mést adott, öszibúzából a mesze- zetlen talajok hét mázsánál többet nem adtak. Ezek szerint a javított talaj több, mint kétszeresét hozta a javítatlan talajba vetett őszi­búzának, a tavaszi búzának pedig ötszörösét termette. A csomotaháti rét néven ismert területen, amit szintén 1950-ben meszeztek, liol- űankint 16.90 mázsa elsőosztályú szénát arattak, míg a javítatlan területek birkalegelőnek sem igen felelnek meg. Ugyancsak a csomo­taháti rét táblájában zabot termel­tek, ami 13.70 mázsás átlagot ho­zott ebben az esztendőben. 1953-ban 500 hold savanyútalaj javítására kap hitelt a megye A bemutató, valamint az ered mónyek ismertetése után a termelő­csoportok küldötteinek igen meg változott a véleménye a talajjaví­tásról. Eddig legtöbb tennelőcso- portban, ha meghallották, hogy hol- dankint 100—150, vagy még ennél is több mázsa mésziszapot kell a talajba bedolgozni, egyenesen visz- szamondták a talajjavítási köl­csönt, melyet az állam hosszú lejá­ratra ad. Most, amikor meghallot­ták, hogy a szatmárcsekei állami gazdaságban milyen eredményeket értek el ezzel a módszerrel, szinte egymásután jelentkeztek, hogy ők is javítani akarnak, például a gyurei Béke termelőcsoport elnöke is felszólalásában arról érdeklő­dött, hogy hol kell elkezdeni a ta­lajjavítást, milyen szervhez kell folyamodni. Jövő évben Szabolcs-Szatmár me­gyében 500 hold savanyútalaj javí­tására kapnak hitelt a termelőszö­vetkezetek. Az utóbbi kót-három év alatt már több termelőszövetkezet bekapcso­lódott ebbe a talajjavítási akcióba, többek között ezóvban végeznek ja­vítást a fehérgyarmati Győzhetet- len Brigádban, a gulácsi Kossuth­ban a penyigei Bajcsy Zsilinszky- ben és még egy sor termelccso- pórtban. A megyei tanácselnök helyettese. Molnár Jenő felhívta a termelőcso­portok figyelmét a rejtett tartalé­kok feltárására és vájjon van-e jobban hasznosítható rejtett tarta­lék, mint a talajjavítás, rossz, ter­méketlen talajainkat hosszúlejára­tú állami kölcsönnel megjavítani, termését feleannyi munkaerővel kétszeresére emelni? portban, ahol Súszta elvtárs, a Szovjetunióban járt magyar pa- rasztküldöttség egyik tagja beszél. Mindkét helyen vetítettképes mű­sor kíséri az előadást. Este hét órai kezdettel a felsö- baduri iskolában, lesz előadás, me­lyen résztvesznek a Cugos I.. II. dolgozói is. Az előadás után han­gosfilmet mutatnak be. Hétfőn a Varga-bokorban ren­deznek előadást. Ezen vesznek részt a János, és Antnl-bokori dolgozó parasztok is. A tejet, tojást és baromfit be­gyűjtő állami vállalatok ország­szerte jutalmazzák azokat a terme­lőszövetkezeteket, termelőcsoporto- kat és községi felvásárlókat, akik élenjárnak a tej, tojás és baromfi begyűjtésében, illetve jó munkával segítik elő a begyűjtési sikerek megszületését. A második negyedévi versenyt nemrégiben értékelte a Tej-, Tojás- és Baromfibegyüjtő Vállalat és mérlegre tette, hogy melyik terme­lőszövetkezet, termelőcsoport, illetve melyik községi átvevő, felvásárló végezte a legjobb munkát az állam iránti kötelezettségek teljesítése terén. Az értékelés szerint a második negyedévben a legjobb kötelesség- . teljesítők a mándi Vj Élet termelő- csoport tagjai voltak, akik vándor­zászlót és SOO forint pénzjutalmat kaptak jó munkájukért. A terme- lőcsoport elnöke a jutalom átvéte­lekor a termelőcsoport dolgozó pa­rasztjai nevében fogadalmat tett arra, hogy a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 35. évforduló­jának ünnepére is megőrzik elsősé­güket. A tej-, tojás- és baromfibegyüj- tésl versenyben második helyre ke­rült a baktalórántházi Úttörő ter­melőcsoport, amely 500 forint pénz­jutalmat kapott az állam iránti kötelezettségek jó teljesítéséért. A párt és a kormány határozata valamennyi termelőszövet kezeli pa­raszt és egyéni gazda kötelességévé teszi, hogy a szálas- és szemes- takarmánykészletet jófajta silóta­karmánnyal bővítsék, egészítsék ki, i'lymódon gondoskodjanak a jószág­állomány szaporasága és hozama növekedéséhez szükséges takar- mánymisinnyiségről. A járások közt folyó takarmány­termelési, silózúsi versenyben első helyet foglalt el már az elmúlt hé­ten a nyírbátori járás. Amint a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lya jelentette, ezen a hétén is megtartotta elsőségét a silózás munkájában. A járás termelőszö­vetkezetei példát mutatnak a ta­karmánykészlet növelésében. — Az elmúlt héten is utolsó volt, most sem szerzett magának jobb helyet a baktai járás. Bár az elmúlt héten a baktai járás vezetői községi ta­nácselnökei váltig Ígérgették, hogy megjavítják a községekben a slló- zás munkáját, mégsem történt Mi, tisaadobi úttörők látjuk, hogy állattenyésztésünk tervét a takarmányhiányok ellenére úgy tudjuk teljesíteni, lm minden pót- anyagot összegyűjtünk, ami takar­mányozásra alkalmas. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom tisz­teletére vállaljuk, hogy fejenkint az alábbi mennyiségű takarmány- pótlékot gyűjtjük be és adjuk át a helyi Táncsics termelőszövetkezet­nek november elsejéig: akác-, fűz és nyírfalombot fejenként 2 kg-ot, összesen 440 kilogrammot gyűjtünk össze a fák rongálása nélkül, nap­raforgólevelet négy kilogrammot, összesen SS0 kilót, akácmagot hü­vellyel 25 dekát, összesen 55 kilót, tölgymakkot 5 kilót, összesen 1100 kilót, napraforgótányért 5 kilót, összesen 1100 kilét. Versenyre hívjuk a megye vala­A nagyecseűl Förűs Csillag ter­melőszövetkezet dolgozó parasztjai a harmadik helyre kerültek. Jutal­mul 300 forintot kaptak az átvevő vállalattól. A nagyeesedi Vörös Csilláig termelőszövetkezet küldötte a 300 forintos jutalom átvételekor elmondotta, hogy tejbegy iljt ősben jó eredményeiket a fejlett módsze­rek bevezetésével érték el. Tanul­mányozzák a szovjet állattenyész­tők tapasztalatait, bevezették az egyedi takarmányozást és a három­szori fejőst, így könnyűszerrel tel­jesítik az emelkedő tejhozamból az állam iránti kötelezetI*egeket. A párt és a kormány most megje­lent határozatának útmutatásaival most még jobb munkát fognak vé­gezni az. állatfarmokon. A községi begyűjtők közül Erdé­lyi László biidszenitmihályi tojbe- gyiijtő lett az első, aki a községet, körülvevő tanyákon párosversenyt szervezett a tejet beadó dolgozó parasztok közt, jó felvilágosítással segítette elő. hogy minden dolgozó paraszt idejében és jól teljest tie tejbeadását. A vállalat 420 forin­tos pénzjutalomban részesítette, s átadta neki a begyűjtési miniszté­rium vándorzászlaját. Második lett Bihari Búza fehér- gyarmati begyűjtő, aki 350 forint pénzjutalmat kapott. Harmadik lett a versenyben Füliip László nyíregyházi baromfifelvásárló, akit 250 forintos pénzjutalommal di­csértek meg jó munkájáért. egyéb, az üres beszédnél. A baktai járásban nem gondoskodtak még eddig megfelelőképp a sllótakar- mánykészlet növeléséről. A máté­szalkai járásban megjavult az utób­bi napokban a silózás munkája, a járás a negyedik helyről második helyre került. . Ugyancsak előre került az utolsó előtti helyről a he­tedik helyre a nagy-káliéi járás. A járások sorrendje a legfrissebb jelentések szerint a silótakannány- készítési versenyben: 1. nyírbátori, 2. mátészalkai, 3. kemecsei, , 4. nyíregyházi, 5. tiszalöki, 6. kjs- várdai, 7. nagykállói, 8. vásároson menyi járás, 9. Nyíregyháza város, 10. csengeri járás, 11. fehérgyar­mati, 12. baktai járás A községi tanácsoknak, földmü- vesszövietkezeteknek, nem utolsó sorban a pártszervezeteknek legyen fő gondjuk a silótakarmányok ké­szítésére, a párt és a kormány ta­karmánytermelési határozatának végrehajtására. •mennyi úttörőcsapatát, a tiszalöki pajtásokat pedig párosversenyre hívjuk. Tiszadob, 1952 szept. 20. Az úttörőcsapat nevében: File Katalin és Szabó László, csapatta nácselnökük. * Hasonló versenyfelhívás érkezett a nyírbátori Táncsics Mihály út­törőcsapattól, amelynek tagjai a községükben összes fellelhető fale­vél begyűjtését vállalták és ük is versenyre hívják a megye vala­mennyi úttörőjét. A versenyértéke­lést a megyei úttörő-titkárra bíz­zák. Azt is vállalják, a gyűjtést úgy végzik, hogy az nem megy a tanulás rovására. Az úttörők nevé­ben Feres Árpád csapattanáes-elnök és Baracsi Gyula csapatvezető írta alá a felhívást. Ismeretterjesztő előadásokat tart az MSzT a szovjet mezőgazdaságról a nyíregyházi tanyaboli rokkan A baktai járá« vezetői tartsák be adott szavukat, segítsék eld a takarniánysilózás munkáját II tiszaMi és nyírbátori úttörők felhívása a takarmányellátás megjavítására 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom