Néplap, 1952. szeptember (8. évfolyam, 207-229. szám)
1952-09-19 / 220. szám
iX:J T*F* NÉPLAP 1952 SZEPTEMBER 19, PÉNTEK TANULJUNK A BOLSEVIK PÁRT TAPASZTALATAIBÓL Egy agitátor munkában a XÍX. kongresszus sikeréért AmiOta az ötödik ötéves terv irányelvei megjelentek a Pravdában, a leningrúdi „Elektroszila’- gyárban is erről folyik a szó. Az .Elektroszila” gyártmányait mindenütt ismerik a Szovjetunióban. Nemcsak a hatalmas méretű vízierőművek, hanem sokezer kolhoz áramfejlesztő telepének különböző méretű generátorai is dicsérik a gyár jó munkáját. A jövőben még nagyobb feladat vár ennek az üzemnek dolgozóira is. A Volga mentén a c se bokszán, a Kama partján a votkinszki, az Irtis mellett a buhtarmini vízierőművek, az Angara folyó energiaforrásainak kiaknázása mind-mind hatalmas feladatokat jelentenek az elektromos berendezéseket gyártó üzemeknek és köztük természetesen az „Elektroszilá”-nak is. Érthető, hogy a nagy építkezésekről szóló tervezet áll a gyár dolgozói érdeklődésének középpontjában. Az érdeklődésnek megfelelően a gyár pártbizottsága mozgósította az agitátorokat. A pártiroda műhelyenként megszervezte az agitátorok szemináriumait. Gondosan áttanulmányozzák a kon gresszus anyagát és alaposan felkészülve végzik felvilágosító munkájukat.. Vjacseszlav Gorjunov, a nyolcadik műhely komszomol-szervezője is résztvesz az agitációs munkában. Műhelyében egyik ebédszünet alatt rövid lelkesítő beszédet mondott. Munkatársai nagy figyelemmel hallgatták a komszomol-szervezőt. Arról beszélt, ami ezekben a napokban a legtöbbet foglalkoztatta az egész gyár munkásságát, arról, hogy mint' segíthetik munkájukkal a kommunizmus építkezéseit. Ismert sztahanovisták és a szakma titkaival csak most ismerkedő ipari tanulók egyet gondoltak: milyen nagyszerű is lenne ebben a munkában az elsők között lenni. Gorjunov befejezte mondanivalóját. Rövid szünet következett, majd megindult a hozzászólások sora. Ejodorovics Zaharov müszakve- zető volt az első. — Szívemből beszéltél Gorjunov elvtárs. Jól mutattál rá, komoly feladatok várnak ránk és mi mindent meg is teszünk, hogy helyt- álljunk ebben a munkában. Szló se róla, nem lesz könnyű feladat, mert a fokozott teljesítmény nehéz feladatok elé állítja majd a folyamatos anyagellátást. Kemény munka vár ránk, de menni fog. Aztán Nyeszterov fiatal esztergályos emelkedett szólásra. Lassan, megfontoltan beszélt. — Úgy határoztam, hogy évi tervemnek másfélszeresét teljesítem. — Jól meggondoltad? — vágott közbe egyik társa. — Hát nem lesz könnyű, az biztos — válaszolta, — de milyen verseny az, ahol nem kell nehézségeket legyőzni. Mondtam, hát vállalom. És teljesítem! Az esztergályosok és marósok követték Nyeszterov példáját és az az elhatározás kerekedett ki a kis megbeszélés eredményeként, hogy október 5-ig, a XIX. kongresszus napjáig, 55 fiatal munkás teljesíti évi tervét. — Rajtunk nem fog múlni a tervteljesítés — mondta lelkesen Mihail Sziszin marós — csak a program- iroda jól álljon a talpán. Éppen a napokban kaptam egy sorozat gyártására utasítást. Alaposan átgondoltam a munkát, azitán hagy lendülettel hozzá is láttam és már nyakig benne voltam, amikor jönnek a programirodából, hogy hagyjam abba, mert egy másik alkatrészt kell előbb gyártanom. Ez nincs jól, mondtam mindjárt, jobban kell megszervezni a folyamatos munkát. Persze, ilyesmi ritkán fordul elő, dehát dolgozzon úgy a programiroda, hogy egyszer se kerüljön ilyesmire sor. Szó szót követett, alaposan megbírálták nemcsak a programirodát, hanem a lakatosokat is, akik közül akad olyan, aki nem tartja be minden esetben a szállítási határidőt. Megszólalt a csengő. — Nos, mit határozunk? — kérdezte Vjacseszlav Gorjunov. — Foglaljuk írásba felajánlásainkat — vágott közbe Sziszin — és a programirodát is, meg a lakatosokat is hívjuk ki páros verseny re. így tehát az az egyszerű lelkesítő beszéd, amit Gorjunov tartott, fokozta a lelkesedést. Segítségét nyújtott a műhely dolgozóinak abban, hogyan támogathatnák szívük szerint, tehetségük szerint a kongresszus tiszteletére megindult hatalmas munka versenyt. * Munkaidő után a műhely agitátorai a szemináriumon a Szervezeti Szabályzatot beszélték meg. Ez alkalommal a párttagok kötelességé„. ..nekünk nem akármilyen munkás-paraszt szövetségre van szükségünk, hanem csak olyanra, amelyben biztosítva van a munkásosztály vezető szerepe, amely erősíti a munkás- osztály pozícióit, a szocialista építést szolgálja: tehát olyan munkás-paraszt szövetségre, amely a dolgozó parasztságot is rávezeti a fejlődés szocialista vágányára. A munkásság ma is segíti szövetségesét, a parasztságot, segíti iparcikkekkel, gépekkel és elsősorban segíti a mezőgazdaság szocialista fejlődésének előmozdításával. A dolgozó parasztságnak is kötelessége segíteni a szocializmust építő munkásosztályt, a népi demokratikus államot... (Horváth Márton elvtárs. nak a Központi Vezetőség ülésén elmondott beszédéből.) * „.. • akadnak egyes párt- és vezető aUami funkcionáriusok, akik a munkásosztállyal szemben akarják „védeni'’ a falut, lazítani szerelnék a, közteherviselést, ami arra vezetne — ha engednénk, —*hogy a szocialista építés terheiből aránytalanul sok hárulna az ipari munkásosztályra és a többi városi dolgozókra, vagy arra, hogy l-assila- nunk kellene a, szocialista iparosítás politikáját... Az ilyen jelenségekre a kezdet kezdetén fel kell figyelni, mert ez ma az opportunizmus legkomolyabb jelentkezési formája!’ — mondotta Horváth Márton elvtárs Pártunk Központi Vezetőségének legutóbbi ülésén. Az alant közölt és Csengerújfaltiban irt levél ékesszólón bizonyítja-, hogy milyen rothadt, opportunista „el vek” uralkodtak el a községben és váltak a burgoiiyabegyüjtés akadályává. * „(Felzet.)'. A burgonyával kapcsolatosan jelentésünk a következő: A burgonyabegyüjtés szövetkezetünknél megkezdődött. A nyári szárazság következtében a burgonyák nem fejlődtek ki kellőképpen és a termelők olyan burgonyát Is hoznak be, ami 4 centiméter átmérőnél kisebb. Az ilyen burgonyákat még nem vettük át, mire a termelőik zúgolódtak és erre kimentünk személyesen a termés színhelyére, személyesen meggyőződtünk arról, ho-gy a burgonya a leggondosabb átválogatás mellett sem éri el az előírt méretnagyságot. Megállapításunk az, hogyha szigorúan ragaszkodunk az előírt méretű burgonyáihoz, akkor községünkben az előírt tervet teljesíteni nem tudjuk. Kérjük a kirendeltséget, hogy ezen ügyben postafordultával értesíteni szíveskedjenek, annál is inkább, mert a begyűjtés megkezdődött és a felvásárlás nem állhat meg. Maradunk szövetkezeti üdvözlettel: Krokonai Károly szövetkezeti ügyvezető. A csengeníjfalusi községi tanács a fent leírt jelentés helyességét igazolja: Községi tanács pecsétje és a Vb. elnök aláírása.” ről szóló rész volt a vita tárgya. Az előadó felolvasta a módosított Szervezeti Szabályzat szövegét: „A párttag kötelessége, hogy állandóan erősítse kapcsolatait a tömegekkel, idejében reagáljon a dolgozók igényeire és szükségleteire, megmagyarázza a pártonkívüli tömegeknek a párt politikáját és határozatait, s emlékezetébe vésse, hogy pártunk' ereje és legyőzhetetlensége a néppel való eleven és elszakíthatatlan kapcsolatban rejlik.” Vjacseszlav Gorjunov a déli megbeszélésre gondolt és úgy érezte, hogy mai munkájával ismét közelebb került ahhoz a munkastílushoz, ami a jó kommunistát jellemzi. A címzett mátészalkai „Mezőket-” kirendeltségtől méltó választ kaptak a csengerújfalusiak: „Községi tanács, Csengerűjfalu. — Hivatkozással folyó hó hetedikén kelt levelükre, amelyben a csenge rá j fa lu si föl din ü vess zö vet kezet által írt levelet igazolják a burgonya minőségével kapcsolatban, az alábbiakat válaszoljuk: Csodálkozunk a községi tanács magatartásán, hogy kiad egy pecsétes igazolványt arról, hogy a községükben a burgonya „B” tervüket a minőségi előírásoknak megfelelő burgonyával nem tudják teljesíteni, mert a határukban csak 4 centinél apróbb burgonya termett. A minisztertanács határozata volt a burgonyabeadás teljesítése is egyéb terményféleségek mellett, tehát ebben a Mezőkor, mint begyűjtő vállalat, nem adhat engedélyt, hogy a minőségi előíráson aluli apróbb burgonyát vegyenek át beadásra. — Érdekes tünet az, hogy Csengerújfalu az első község, ahol nemtermett négy centisnél nagyobb burgonya. A környező községek, Ura, Csenger síib. már részben teljesítették is a beadási kötelezettségüket és el is szállítottuk a burgonyát. Ha a termelőnek nem termett négy centisnél nagyobb burgonyája, szerezze be, de a beadását mindenkinek mindén körülmények között teljesítenie kell. Apró burgonyát az ipari és bányász dolgozóknak nem szállíthatunk. Ezt meg kell értenie a községi tanácsnak is, s a jövőben azt kell néznie, hogy hogj'an tudja teljesíteni minél hamarabb beadási kötelezettségét, nem pedig azt, hogyan ne teljesítse. Elvtársi üdvözlettel.” * Lám, ott vannak Csengerűjfalun azok, akik a munkásosztállyal szemben akarják „védeni” a falut. Azokkal szemben, akik a tiszalöki erőművet építik a csengeriíjfalu- siaknak is, s nem petróleumlámpát, hanem villanyfényt küldenek majd oda is. Azokkal szemben, akik nem sarlót, hanem kombájnokat küldenek Csengenijfalura, azokkal szemben, akik nem horthyrenűszer- beli fasarut, de jófajta bőrcsizmát, s más iparcikket adnak a csenger- újfalusiaknak. Aki tudja, hogy milyen a négy centisnél kisebb burgonya, a szemetes, jószágnakvaló gu- bics, s aki tudja, hogy a csenger- űj falusi határ lépt földjein még szárazságban, az ideinél is nagyobb szárazságban sem terem rossz burgonya, aki becsületes ember — az csak elítélni tudja a esengerújfa- lusi földmüvesszövetkezet és tanács siránkozását. Azt hisszük, a levéllel még a csengerújfalusi becsületes dolgozó parasztok sem értenek egyet, sőt elítélik azokat, akik fel- emelkedésüktől, előrehaladásuktól akarják őket „megvédeni’.’ Legyen az egész megye szemtanúja annak, hogyan „segíti“ a csengerújfalusi föidmövesszövetkezet és tanács a burgonyabegyiijtést... A November 7. tiszteletére tett fogadalmak valóraváltásával a begyűjtés sikeréért! Az ófehértóiak fogadalmuk szerint gyorsítsák meg a burgonya és kukorica begyűjtését Az ófehértói dolgozó parasztok is csatlakoztak a vajaiak felhívásához. Azt fogadták November 7. tiszteletére, hogy burgonyabegyüjtés! tervüket október 20-ig 110 százalékosan, kukorlcabegyüjtési tervüket pedig október 15-ig 115 százalékosan teljesítik. Az eddigi eredményeken nem látszik meg, hogy méltóképpen akarják megünnepelni az ófehértóiak a nagy Szovjetunió születésnapját. Burgonyabegyüjtés- ben eddig mindössze 10 százalékra teljesítették a begyűjtés tervét, kukoricabeadásban pedig csak 4 százalékot értek el. De még kisebb, még szégyenteljesebb „eredményeket” mutat az ófehértói határban az a munka, amellyel a jövő esztendei bő termést kellene megalapozniok az ófeliértói parasztoknak. Alig vetettek el még valamit az ősziekből. 40 hold rozsot és két hold lucernát tettek a földbe mindössze, pedig az őszi takarmánykeverékek vetésének határideje például holnap lesz, s a rozs és őszi árpa vetésének határideje is erősen közeleg. Vetőszántást mindössze 120 holdon végeztek, pedig a község hatalmas nagy határában nagy területre kerül még őszi vetés. A minisztertanács határozata előírja, hogy a jó vetőmag- ágy érdekében vetés előtt 20—30 nappal el kell végezni a vetőszántást. Ha az ófehértóiak még csak 120 hold vetőszántást végeztek el, senki sem hiszi el nekik, hogy, a minisztertanács határozata szerint igyekszenek az őszi szántás-vetéssel megalapozni a jövő évi gazdag aratást. — Az adott szó kötelezi az ófehértóiakat arra, hogy előretörjenek a versenyben, pótolják az elmaradást. (ölIT. sajtócsoport.) A mándoki és kisvárdai tanácsok kevés gondot fordítanak a kukoricatörési engedélyek kiadására Rendelet írja elő, hpgy 30 százaléknál nagyobb víztartalmú kukoricát beadni nem lehet, másrészt pedig kimondja, hogy a kukoricabeadást a szedéstől számított öt napon bellii teljesíteni kell. Azoknak pedig, akik a beadást öt napon belül nem teljesítik, öt százalékkal felemeli a tanács beadási kötelességét. — A mándoki és kisvárdal tanácsok kevés gondot fordítanak a kukorica törési engedélyek kiadására. A törvényt semmibe véve kiadnak törési engedélyt olyan kukoricára is, amely nagy víztartalmú, törésre még nem alkalmas, s ha a beadást öt napon belül teljesíteni akarják a termelők, akkor a törvény előírása ellenére nagyobb víztartalmú kukoricát adnak be, amely megromlik a raktárban. A földművesszövetkezetek segítsék mindenütt a m A Szabolcs,szatmári dolgozó parasztok jórósze ismeri azt a gyárat, amely a mi megyénkből . jelentős mennyiségű gyógyszert küld az országnak. Olyan gyógyszert, amely kincsetérő a dolgozó ember egészségének védelménél. Ez a gyár a biid- szcntmihályi Alkaloida, amelynek vasiúti vágányaira mostanában már egymásután futnak be a mákgubóval telt vagonokból álló szerelvények. Megyénkben több éven át hozott sikereket a mákgubógyüjtés hazafias mozgalma, amelynek célja éppen gyógyszeriparunk, — saját megyénkben lévő gyárunknak is — nyersanyaggal való ellátása. Az idén is versenyt kezdeményeztek a megye lelkes úttörői, azonban ez a verseny még nem bontakozott ki kellőképpen Azér, mert sokfelé a falvakban nem támogatják ezt a hazafias mozgalmat megfelelően a földművesszövetkezetek, a községi tanácsok de maguk a dolgozó parasztok sem. — Az ibrányi terményforgalmi vállalati teleit verHelytelen és súlyos hiba, ha a tanácsok szemet hunynak a beadás teljesítésének halogatása felett — de az is helytelen és káros, ha a kukoricabeadást úgy akarják meggyorsítani, mint a kisvárdai és mándoki tanácsok is, hogy megengedik a 34 százalékos víztartalmú kukorica átvételét. — Az ellenőrzés hiányára, a lélektelen, bürokratikus munkára mutatnak az ilyen hibák. Mert ha a tanácsok a rendelet szerint az állandó bizottsági tagokra, mezőőrökre, dülöfelelősök- re támaszkodva adják ki a törési engedélyeket, körültekintően figyelmet fordítanak a begyűjtési, munka minőségére is, ilyen esetek nem fordulhatnak elő. (Friedmann Lászió- né, Terményforg. Vállalat.) , de a községi tanácsok is ákgubógyüjtési versenyt senyt hirdetett az ötven mázsás mák- gubóbcgyüjtcsi mozgalomra, a raka- mazi úttörők számos sikert értek már el a gubóbegyfűtésben — azonban több hiba, hiányosság van a meglévő eredményeknél. Leveleken például a földmüvesszövetkezet adminisztrátora, a raktár-, vezető magatartásaikkal szinte ellenzik a gubcgyüjtést, nem is törődnek vele. Gyógyszeriparunk nyersanyaggal való‘ellátása, minden ember egészségének ügye azt kívánja, hogy az ibrányi versenykezdeményezcs kiszélesedjék a megyében. Legyenek e verseny résztvevői az úttörők, a földművesszövetkezetek a terményforgalmi vállalati telepek, s leg3renek támogatói a községi tanácsók tagjai, maguk a dolgozó parasztok, adják oda, szívesen a mákgubót azoknak, akik oda juttatják majd, ahol a munkások keze nyomán fehér kinccsé, életmentő gyógyszerré válik. Újabb börtönbüntetést szabtak ki az állatállomány növekedését és az állatbeadás sikerét veszélyeztető feketevágókra Pártunk és kormányunk nagyjelentőségű határozata segítségével most az egész megye falvai megújuló lendülettel látnak az állat- állomány gyarapításához, ugyanakkor az állatiboadási kötelezettségek teljesítéséhez. Azok pedig, akik nem nézik jó szemmel a nép boldogulását, a maguk spekulációs álján, mások kluzsorázásával szerzott jövedelmük csökkenését — mindent elkövetnek, hogy meggátolják az állatállomány növekedését, a beadás sikerét. Szántó Sándorfté mátészalkai vásározó kupcc, aki eddig „hivatásosan” lopta a dolgozókat a vásárokon, számos feketevágással igyekezett kárt tenni az országnak. 1950-ben kétheti fogházra, 1951-ben hathónapi börtönre ítélték már spekuláns cselekedeteiért. Most egy bikaborjút és egy sertést vágott le feketén. A mátészalkai járásbíróság egy évi és 4 hónapi börtönre, vagyona egybarmadrészének elkobzására és háromévi jogvesztésre ítélte. Ugyancsak a napokban ítélte el a nagykállói járásbíróság Geller István balkányi notórius feketevágót, aki már 1950-ben is börtönben ült feketevágásért. Geller István most egy üszőborjút vásárolt járlatlevéf nélkül és feketén levágta. Egyévi börtönre, 2000 forint pénzbüntetésre és ötévi jogvesztésre ítélték. De keményen megbüntették özvegy Bordás Józsefné szabolcsbú- k'fli tszcs, tagot is, aki fejlesztése helyett egy üszőborjú fekete levágásával kisebbítette meg a nép jÖ- szágállományát. Három és félhavi börtövire és 600 forint pénzbüntetésre ^télte a kisvárdai járásbíróság. (Megyei - bíróság jelentése.)