Néplap, 1952. szeptember (8. évfolyam, 207-229. szám)

1952-09-19 / 220. szám

iX:J T*F* NÉPLAP 1952 SZEPTEMBER 19, PÉNTEK TANULJUNK A BOLSEVIK PÁRT TAPASZTALATAIBÓL Egy agitátor munkában a XÍX. kongresszus sikeréért AmiOta az ötödik ötéves terv irányelvei megjelentek a Pravdá­ban, a leningrúdi „Elektroszila’- gyárban is erről folyik a szó. Az .Elektroszila” gyártmányait minde­nütt ismerik a Szovjetunióban. Nemcsak a hatalmas méretű vízi­erőművek, hanem sokezer kolhoz áramfejlesztő telepének különböző méretű generátorai is dicsérik a gyár jó munkáját. A jövőben még nagyobb feladat vár ennek az üzemnek dolgozóira is. A Volga mentén a c se bokszán, a Kama partján a votkinszki, az Irtis mel­lett a buhtarmini vízierőművek, az Angara folyó energiaforrásainak kiaknázása mind-mind hatalmas feladatokat jelentenek az elektro­mos berendezéseket gyártó üzemek­nek és köztük természetesen az „Elektroszilá”-nak is. Érthető, hogy a nagy építkezé­sekről szóló tervezet áll a gyár dolgozói érdeklődésének középpont­jában. Az érdeklődésnek megfele­lően a gyár pártbizottsága mozgó­sította az agitátorokat. A párt­iroda műhelyenként megszervezte az agitátorok szemináriumait. Gon­dosan áttanulmányozzák a kon gresszus anyagát és alaposan fel­készülve végzik felvilágosító mun­kájukat.. Vjacseszlav Gorjunov, a nyolca­dik műhely komszomol-szervezője is résztvesz az agitációs munkában. Műhelyében egyik ebédszünet alatt rövid lelkesítő beszédet mondott. Munkatársai nagy figyelemmel hallgatták a komszomol-szervezőt. Arról beszélt, ami ezekben a na­pokban a legtöbbet foglalkoztatta az egész gyár munkásságát, arról, hogy mint' segíthetik munkájukkal a kommunizmus építkezéseit. Ismert sztahanovisták és a szak­ma titkaival csak most ismerkedő ipari tanulók egyet gondoltak: mi­lyen nagyszerű is lenne ebben a munkában az elsők között lenni. Gorjunov befejezte mondanivaló­ját. Rövid szünet következett, majd megindult a hozzászólások sora. Ejodorovics Zaharov müszakve- zető volt az első. — Szívemből beszéltél Gorjunov elvtárs. Jól mutattál rá, komoly feladatok várnak ránk és mi min­dent meg is teszünk, hogy helyt- álljunk ebben a munkában. Szló se róla, nem lesz könnyű feladat, mert a fokozott teljesítmény nehéz feladatok elé állítja majd a folya­matos anyagellátást. Kemény mun­ka vár ránk, de menni fog. Aztán Nyeszterov fiatal eszter­gályos emelkedett szólásra. Lassan, megfontoltan beszélt. — Úgy határoztam, hogy évi ter­vemnek másfélszeresét teljesítem. — Jól meggondoltad? — vágott közbe egyik társa. — Hát nem lesz könnyű, az biz­tos — válaszolta, — de milyen verseny az, ahol nem kell nehéz­ségeket legyőzni. Mondtam, hát vállalom. És teljesítem! Az esztergályosok és marósok kö­vették Nyeszterov példáját és az az elhatározás kerekedett ki a kis megbeszélés eredményeként, hogy október 5-ig, a XIX. kongresszus napjáig, 55 fiatal munkás teljesíti évi tervét. — Rajtunk nem fog múlni a terv­teljesítés — mondta lelkesen Mihail Sziszin marós — csak a program- iroda jól álljon a talpán. Éppen a napokban kaptam egy sorozat gyár­tására utasítást. Alaposan átgondol­tam a munkát, azitán hagy len­dülettel hozzá is láttam és már nyakig benne voltam, amikor jön­nek a programirodából, hogy hagy­jam abba, mert egy másik alkat­részt kell előbb gyártanom. Ez nincs jól, mondtam mindjárt, job­ban kell megszervezni a folyama­tos munkát. Persze, ilyesmi ritkán fordul elő, dehát dolgozzon úgy a programiroda, hogy egyszer se ke­rüljön ilyesmire sor. Szó szót követett, alaposan meg­bírálták nemcsak a programirodát, hanem a lakatosokat is, akik kö­zül akad olyan, aki nem tartja be minden esetben a szállítási határ­időt. Megszólalt a csengő. — Nos, mit határozunk? — kér­dezte Vjacseszlav Gorjunov. — Foglaljuk írásba felajánlá­sainkat — vágott közbe Sziszin — és a programirodát is, meg a laka­tosokat is hívjuk ki páros verseny re. így tehát az az egyszerű lelke­sítő beszéd, amit Gorjunov tartott, fokozta a lelkesedést. Segítségét nyújtott a műhely dolgozóinak abban, hogyan támogathatnák szí­vük szerint, tehetségük szerint a kongresszus tiszteletére megindult hatalmas munka versenyt. * Munkaidő után a műhely agitá­torai a szemináriumon a Szervezeti Szabályzatot beszélték meg. Ez al­kalommal a párttagok kötelességé­„. ..nekünk nem akármilyen mun­kás-paraszt szövetségre van szüksé­günk, hanem csak olyanra, amelyben biztosítva van a munkásosztály ve­zető szerepe, amely erősíti a munkás- osztály pozícióit, a szocialista építést szolgálja: tehát olyan munkás-pa­raszt szövetségre, amely a dolgozó pa­rasztságot is rávezeti a fejlődés szo­cialista vágányára. A munkásság ma is segíti szövetségesét, a parasztságot, segíti iparcikkekkel, gépekkel és első­sorban segíti a mezőgazdaság szo­cialista fejlődésének előmozdításával. A dolgozó parasztságnak is köteles­sége segíteni a szocializmust építő munkásosztályt, a népi demokratikus államot... (Horváth Márton elvtárs. nak a Központi Vezetőség ülésén el­mondott beszédéből.) * „.. • akadnak egyes párt- és ve­zető aUami funkcionáriusok, akik a munkásosztállyal szemben akar­ják „védeni'’ a falut, lazítani sze­relnék a, közteherviselést, ami arra vezetne — ha engednénk, —*hogy a szocialista építés terheiből arány­talanul sok hárulna az ipari mun­kásosztályra és a többi városi dol­gozókra, vagy arra, hogy l-assila- nunk kellene a, szocialista iparosí­tás politikáját... Az ilyen jelensé­gekre a kezdet kezdetén fel kell fi­gyelni, mert ez ma az opportuniz­mus legkomolyabb jelentkezési for­mája!’ — mondotta Horváth Már­ton elvtárs Pártunk Központi Veze­tőségének legutóbbi ülésén. Az alant közölt és Csengerújfaltiban irt levél ékesszólón bizonyítja-, hogy milyen rothadt, opportunista „el vek” uralkodtak el a községben és váltak a burgoiiyabegyüjtés aka­dályává. * „(Felzet.)'. A burgonyával kap­csolatosan jelentésünk a következő: A burgonyabegyüjtés szövetkeze­tünknél megkezdődött. A nyári szárazság következtében a burgo­nyák nem fejlődtek ki kellőképpen és a termelők olyan burgonyát Is hoznak be, ami 4 centiméter átmé­rőnél kisebb. Az ilyen burgonyákat még nem vettük át, mire a terme­lőik zúgolódtak és erre kimentünk személyesen a termés színhelyére, személyesen meggyőződtünk arról, ho-gy a burgonya a leggondosabb átválogatás mellett sem éri el az előírt méretnagyságot. Megállapításunk az, hogyha szi­gorúan ragaszkodunk az előírt mé­retű burgonyáihoz, akkor közsé­günkben az előírt tervet teljesíteni nem tudjuk. Kérjük a kirendeltséget, hogy ezen ügyben postafordultával érte­síteni szíveskedjenek, annál is in­kább, mert a begyűjtés megkezdő­dött és a felvásárlás nem állhat meg. Maradunk szövetkezeti üdvöz­lettel: Krokonai Károly szövetke­zeti ügyvezető. A csengeníjfalusi községi ta­nács a fent leírt jelentés helyessé­gét igazolja: Községi tanács pe­csétje és a Vb. elnök aláírása.” ről szóló rész volt a vita tárgya. Az előadó felolvasta a módosí­tott Szervezeti Szabályzat szöve­gét: „A párttag kötelessége, hogy állandóan erősítse kapcsolatait a tömegekkel, idejében reagáljon a dolgozók igényeire és szükségletei­re, megmagyarázza a pártonkívüli tömegeknek a párt politikáját és határozatait, s emlékezetébe vésse, hogy pártunk' ereje és legyőzhetet­lensége a néppel való eleven és elszakíthatatlan kapcsolatban rej­lik.” Vjacseszlav Gorjunov a déli meg­beszélésre gondolt és úgy érezte, hogy mai munkájával ismét köze­lebb került ahhoz a munkastílus­hoz, ami a jó kommunistát jel­lemzi. A címzett mátészalkai „Mezőket-” kirendeltségtől méltó választ kap­tak a csengerújfalusiak: „Községi tanács, Csengerűjfalu. — Hivatkozással folyó hó hetedi­kén kelt levelükre, amelyben a csenge rá j fa lu si föl din ü vess zö vet ke­zet által írt levelet igazolják a burgonya minőségével kapcsolat­ban, az alábbiakat válaszoljuk: Csodálkozunk a községi tanács magatartásán, hogy kiad egy pecsé­tes igazolványt arról, hogy a köz­ségükben a burgonya „B” tervüket a minőségi előírásoknak megfele­lő burgonyával nem tudják telje­síteni, mert a határukban csak 4 centinél apróbb burgonya termett. A minisztertanács határozata volt a burgonyabeadás teljesítése is egyéb terményféleségek mellett, tehát ebben a Mezőkor, mint begyűjtő vállalat, nem adhat engedélyt, hogy a minőségi előíráson aluli apróbb burgonyát vegyenek át beadás­ra. — Érdekes tünet az, hogy Csengerújfalu az első község, ahol nemtermett négy centisnél na­gyobb burgonya. A környező közsé­gek, Ura, Csenger síib. már részben teljesítették is a beadási kö­telezettségüket és el is szállítot­tuk a burgonyát. Ha a termelőnek nem termett négy centisnél na­gyobb burgonyája, szerezze be, de a beadását mindenkinek mindén körülmények között teljesítenie kell. Apró burgonyát az ipari és bá­nyász dolgozóknak nem szállítha­tunk. Ezt meg kell értenie a köz­ségi tanácsnak is, s a jövőben azt kell néznie, hogy hogj'an tudja tel­jesíteni minél hamarabb beadási kötelezettségét, nem pedig azt, ho­gyan ne teljesítse. Elvtársi üdvöz­lettel.” * Lám, ott vannak Csengerűjfalun azok, akik a munkásosztállyal szemben akarják „védeni” a falut. Azokkal szemben, akik a tiszalöki erőművet építik a csengeriíjfalu- siaknak is, s nem petróleumlám­pát, hanem villanyfényt küldenek majd oda is. Azokkal szemben, akik nem sarlót, hanem kombájnokat küldenek Csengenijfalura, azokkal szemben, akik nem horthyrenűszer- beli fasarut, de jófajta bőrcsizmát, s más iparcikket adnak a csenger- újfalusiaknak. Aki tudja, hogy mi­lyen a négy centisnél kisebb burgo­nya, a szemetes, jószágnakvaló gu- bics, s aki tudja, hogy a csenger- űj falusi határ lépt földjein még szárazságban, az ideinél is nagyobb szárazságban sem terem rossz bur­gonya, aki becsületes ember — az csak elítélni tudja a esengerújfa- lusi földmüvesszövetkezet és tanács siránkozását. Azt hisszük, a levél­lel még a csengerújfalusi becsületes dolgozó parasztok sem értenek egyet, sőt elítélik azokat, akik fel- emelkedésüktől, előrehaladásuktól akarják őket „megvédeni’.’ Legyen az egész megye szemtanúja annak, hogyan „segíti“ a csengerújfalusi föidmövesszövetkezet és tanács a burgonyabegyiijtést... A November 7. tiszteletére tett fogadalmak valóraváltásával a begyűjtés sikeréért! Az ófehértóiak fogadalmuk szerint gyorsítsák meg a burgonya és kukorica begyűjtését Az ófehértói dolgozó parasztok is csatlakoztak a vajaiak felhívásá­hoz. Azt fogadták November 7. tisz­teletére, hogy burgonyabegyüjtés! tervüket október 20-ig 110 százalé­kosan, kukorlcabegyüjtési tervüket pedig október 15-ig 115 százaléko­san teljesítik. Az eddigi eredmé­nyeken nem látszik meg, hogy mél­tóképpen akarják megünnepelni az ófehértóiak a nagy Szovjetunió születésnapját. Burgonyabegyüjtés- ben eddig mindössze 10 százalékra teljesítették a begyűjtés tervét, ku­koricabeadásban pedig csak 4 szá­zalékot értek el. De még kisebb, még szégyentelje­sebb „eredményeket” mutat az ófehértói határban az a munka, amellyel a jövő esztendei bő ter­mést kellene megalapozniok az ófeliértói parasztoknak. Alig vetet­tek el még valamit az ősziekből. 40 hold rozsot és két hold lucernát tettek a földbe mindössze, pedig az őszi takarmánykeverékek vetésének határideje például holnap lesz, s a rozs és őszi árpa vetésének határ­ideje is erősen közeleg. Vetőszán­tást mindössze 120 holdon végeztek, pedig a község hatalmas nagy hatá­rában nagy területre kerül még őszi vetés. A minisztertanács hatá­rozata előírja, hogy a jó vetőmag- ágy érdekében vetés előtt 20—30 nappal el kell végezni a vetőszán­tást. Ha az ófehértóiak még csak 120 hold vetőszántást végeztek el, senki sem hiszi el nekik, hogy, a minisztertanács határozata szerint igyekszenek az őszi szántás-vetéssel megalapozni a jövő évi gazdag ara­tást. — Az adott szó kötelezi az ófehértóiakat arra, hogy előretör­jenek a versenyben, pótolják az el­maradást. (ölIT. sajtócsoport.) A mándoki és kisvárdai tanácsok kevés gondot fordítanak a kukoricatörési engedélyek kiadására Rendelet írja elő, hpgy 30 szá­zaléknál nagyobb víztartalmú ku­koricát beadni nem lehet, másrészt pedig kimondja, hogy a kukorica­beadást a szedéstől számított öt napon bellii teljesíteni kell. Azok­nak pedig, akik a beadást öt napon belül nem teljesítik, öt százalékkal felemeli a tanács beadási köteles­ségét. — A mándoki és kisvárdal tanácsok kevés gondot fordítanak a kukorica törési engedélyek kiadá­sára. A törvényt semmibe véve kiadnak törési engedélyt olyan ku­koricára is, amely nagy víztartal­mú, törésre még nem alkalmas, s ha a beadást öt napon belül tel­jesíteni akarják a termelők, akkor a törvény előírása ellenére nagyobb víztartalmú kukoricát adnak be, amely megromlik a raktárban. A földművesszövetkezetek segítsék mindenütt a m A Szabolcs,szatmári dolgozó parasz­tok jórósze ismeri azt a gyárat, amely a mi megyénkből . jelentős mennyiségű gyógyszert küld az or­szágnak. Olyan gyógyszert, amely kincsetérő a dolgozó ember egészsé­gének védelménél. Ez a gyár a biid- szcntmihályi Alkaloida, amelynek vasiúti vágányaira mostanában már egymásután futnak be a mákgubóval telt vagonokból álló szerelvények. Megyénkben több éven át hozott si­kereket a mákgubógyüjtés hazafias mozgalma, amelynek célja éppen gyógyszeriparunk, — saját megyénk­ben lévő gyárunknak is — nyers­anyaggal való ellátása. Az idén is versenyt kezdeményeztek a megye lel­kes úttörői, azonban ez a verseny még nem bontakozott ki kellőképpen Azér, mert sokfelé a falvakban nem támogatják ezt a hazafias mozgalmat megfelelően a földművesszövetkezetek, a községi tanácsok de maguk a dol­gozó parasztok sem. — Az ibrányi terményforgalmi vállalati teleit ver­Helytelen és súlyos hiba, ha a ta­nácsok szemet hunynak a beadás teljesítésének halogatása felett — de az is helytelen és káros, ha a kukoricabeadást úgy akarják meg­gyorsítani, mint a kisvárdai és mándoki tanácsok is, hogy megen­gedik a 34 százalékos víztartalmú kukorica átvételét. — Az ellenőrzés hiányára, a lélektelen, bürokrati­kus munkára mutatnak az ilyen hibák. Mert ha a tanácsok a ren­delet szerint az állandó bizottsági tagokra, mezőőrökre, dülöfelelősök- re támaszkodva adják ki a törési engedélyeket, körültekintően figyel­met fordítanak a begyűjtési, munka minőségére is, ilyen esetek nem for­dulhatnak elő. (Friedmann Lászió- né, Terményforg. Vállalat.) , de a községi tanácsok is ákgubógyüjtési versenyt senyt hirdetett az ötven mázsás mák- gubóbcgyüjtcsi mozgalomra, a raka- mazi úttörők számos sikert értek már el a gubóbegyfűtésben — azonban több hiba, hiányosság van a meglévő eredményeknél. Leveleken például a földmüvesszö­vetkezet adminisztrátora, a raktár-, vezető magatartásaikkal szinte ellen­zik a gubcgyüjtést, nem is törődnek vele. Gyógyszeriparunk nyersanyaggal való‘ellátása, minden ember egészsé­gének ügye azt kívánja, hogy az ib­rányi versenykezdeményezcs kiszéle­sedjék a megyében. Legyenek e ver­seny résztvevői az úttörők, a földmű­vesszövetkezetek a terményforgalmi vállalati telepek, s leg3renek támoga­tói a községi tanácsók tagjai, ma­guk a dolgozó parasztok, adják oda, szívesen a mákgubót azoknak, akik oda juttatják majd, ahol a munká­sok keze nyomán fehér kinccsé, élet­mentő gyógyszerré válik. Újabb börtönbüntetést szabtak ki az állatállomány növekedését és az állatbeadás sikerét veszélyeztető feketevágókra Pártunk és kormányunk nagyje­lentőségű határozata segítségével most az egész megye falvai meg­újuló lendülettel látnak az állat- állomány gyarapításához, ugyan­akkor az állatiboadási kötelezettsé­gek teljesítéséhez. Azok pedig, akik nem nézik jó szemmel a nép boldo­gulását, a maguk spekulációs álján, mások kluzsorázásával szerzott jö­vedelmük csökkenését — mindent elkövetnek, hogy meggátolják az állatállomány növekedését, a be­adás sikerét. Szántó Sándorfté mátészalkai vá­sározó kupcc, aki eddig „hivatá­sosan” lopta a dolgozókat a vásá­rokon, számos feketevágással igye­kezett kárt tenni az országnak. 1950-ben kétheti fogházra, 1951-ben hathónapi börtönre ítélték már spekuláns cselekedeteiért. Most egy bikaborjút és egy sertést vágott le feketén. A mátészalkai járásbíró­ság egy évi és 4 hónapi börtönre, vagyona egybarmadrészének elkob­zására és háromévi jogvesztésre ítélte. Ugyancsak a napokban ítélte el a nagykállói járásbíróság Geller Ist­ván balkányi notórius feketevágót, aki már 1950-ben is börtönben ült feketevágásért. Geller István most egy üszőborjút vásárolt járlatlevéf nélkül és feketén levágta. Egyévi börtönre, 2000 forint pénzbüntetés­re és ötévi jogvesztésre ítélték. De keményen megbüntették öz­vegy Bordás Józsefné szabolcsbú- k'fli tszcs, tagot is, aki fejlesztése helyett egy üszőborjú fekete levá­gásával kisebbítette meg a nép jÖ- szágállományát. Három és félhavi börtövire és 600 forint pénzbünte­tésre ^télte a kisvárdai járásbíró­ság. (Megyei - bíróság jelentése.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom