Néplap, 1952. szeptember (8. évfolyam, 207-229. szám)

1952-09-18 / 219. szám

1302 ; ... ia csütörtök NÉPLAP A BURGONYABEGYÜJTÉS KÉRDÉSÉ Azt szokták mondani a burgo­nyára, hogy az ország második kenyere. Valóban így van ez, hi­szen a kenyeret követőn a burgo­nya az egyik legfontosabb, legkere­settebb élelmezési cikk. Éppen ez­ért van most az egész ország szeme Szabolcs-Szatmár megyén, amely — köztudomású —- a burgonya ha­zája. Kerek. 100.000 hold szabolcs- szatmári burgonyaföld adja az idén is az ország második kenye­rének jelentős részét. A kenyérgabona és a többi termény és állatbeadás mellett a burgonya az, amelynek kö­telezettség szerinti, pontos be­adásával leginkább hozzájárul­hatnak a dolgozó parasztok gazdag, virágzó országunk épí­téséhez, hazánk erősítéséhez. A burgonyabeadási kötelezettség teljesítése az, amellyel a dolgozó parasztok eleget tehetnek a mun­kások és dolgozd parasztok termé­keny szövetségéből eredő kötelessé­geik jelentős részének. A gyárak, üzemek, építkezések dolgozói terveik túlteljesítésével törekszenek arra, hogy munkájuk nyomán valóra váljon a nagy álla­mi terv, a város és falu dolgozói egyaránt bőségben éljenek, mind több gépet, iparcikket kapjon a falu, a mező-gazdaság. A dolgozó parasztoknak nem kevésbbé köte­lessége hát pontosan teljesíteni termény- és állatbeadási kötelezett­ségeiket, amellyel az ország élés­kamráját rakják tele, nyersanya­got biztosítanak iparunknak. Sza­bolcs-Szatmár dolgozó parasztjai abban a* szerencsés helyzetben van­nak, hogy hatalmas burgonyater- inő területeikről nagymennyiségű burgonyát adhatnak az országnak, nagymennyiségű burgonya beadá­sával Járulhatnak a tiszalöki erő­mű építéséhez, ahhoz, hogy a terv szerint a jövő esztendőiben már 117 kombájn és 300 arató-kévekötő gép könnyítse az aratás nehéz munkáját. Most folyik községeinkben a burgonya begyűjtése, az a munka, amely jelentőségében aligha kisebb a gabonabegyüjtésnél. Máris érkez­tek a falvakbői győzelmi jelenté­sek, amelyek azt mutatják: me­gyénk dolgozó parasztságában meg. van a lelkes hajlandóság arra, hogy a burgonyabeadási kötelezett­ségek pontos teljesítésével túltelje- .sítéeével álljanak a nép azon fial­nak sorába, akik minden áldozatot meghoznak, mindent megtesznek a haza boldogulásáért. Tunyogma- tolcs dolgozó parasztjai néhány pap alatt, az országban elsőnek teljesítették túl a burgonyabegyüj- tcs tervét. A dögéi dolgozó parasz­tok ugyancsak közel járnak már a burgonyabegyüjtési terv teljesíté­séhez. És százával lehetne felso­rolni olyan becsületes, jó hazafi dolgozó parasztokat, akik kétszere­sen, háromszorosan túlteljesítették a burgonyabeadást. A kisvárdai já rás és a vajai dolgozó parasztok november hetediki versenyfelhívása is amellett szól, hogy a megye dol­gozó parasztjainak nagy többsége mindent elkövet a burgonya,begyűj­tés sikere érdekéiben. Azonban mindennek ellenére a burgonyabegyüjtés első időszaká­ban korántsem születtek olyan eredmények, amilyeneket megkí­ván Szabolcs-Szatmártól az ország, megkíván a nagy állami terv. Nem egy helyütt hivatkoznak az 'idei kedvezőtlen Időjárásra, nem egy helyütt lett úrrá a siránkozás, hogy „nincs miből teljesíteni a burgo- nyaibeadás tervét”. Kétségtelen, kapásainkra nem Járt megfelelő idő ezévben. Azonban az általános kép azt mutatja, hogy 100.000 holdnyi burgonyavetésterületünkön 30—35 mázsás a holdankinti átlagtermés Szabolcs-Sza tmárban ! Emellé pe­dig egyszerű számítással ki lehet mutatni, hogy átlagosan 8—9 má­zsa burgonya jut beadni valóként egy-egy holdra; 8—9 mázsa hol­dankint, ha a megye burgonya be­gyűjtési tervét elosztjuk a beadás­ra kötelezett termelők holdjainak számával. Volt példa már arra, hogy sokkal kisebb megyei átlag termés mellett is megálltfük helyü­ket burgonyaibeadásban a szabolcs- szatniári dolgozó parasztok. Két esztendeje például nem számol­tunk csak 22 mázsa burgonyater­mést átlagosan holdankint. S még­is, rövid idő alatt több, mint hét és félezer vágón burgonyát adtak a megye dolgozó parasztjai az or­szágnak. Pedig nem is tudták elő­re, már kora tavasszal, hogy meny­nyi lesz a beadási kötelezettségük hogyan is kell dolgozatok a burgo­nyaföldeken. Ezzel szemben tudták az idén már tavasszal, hogy milyen mennyiségben kell burgonyát ad ntok az államnak. — Mindezek bi zonyít ják: burgonyabegyüjtésünk terve reális terv az idei kedvezőtlen időjárás ellenőre is; burgonya- begyűjtésünk terve teljesíthető, s teljesítik is azok a községek, ahol az elbizakodottságból ete- dő vakság, megalkuvás nem mételyezte meg a nép vezetőit, vagy ahol idejében gyökerestől kiirtják a törvényszegés, az opportunizmus rothadt szelle­mét. A begyűjtési miniszter 790/1/10. —1952. Bgy. M. számú utasítása kimondja: „A 2. számú törvényerejű ren­delet alapján kukoricából, bur­gonyából, napraforgóból a be­adási kötelezettség teljesítése mindent megelőzi" Ugyanakkor kimondja azt is, hogy a községi tanácsokhoz be kell je­lenteni a burgonyaszedés kezdetét, s a szedés után azonnal be kell ad­ni a burgonyát. Aki beadását azon­nal nem teljesíti, annak a tanács 5 százalékkal felemeli beadási kö­telezettségét. Ha a termelő még ezen túl is halogatja a beadást, a tanács köteles kártérítés kivetésé­vel büntetni, amely a beadandó mennyiség szabadpiaci árának 20 százalékkal megemelt összege. A hanyag, beadást elmulasztó burgo­nyatermelőnek a kártérítés kifize­tése mellett a felemelt beadási kö­telezettséget is teljesítenie kell. Ez a törvény lényege, s e tör­vény érvényesítése körül vannak súlyos mulasztások falvainkban. Községi tanácsaink nem Ismertet­ték a dolgozó parasztokkal megfe­lelőkép a burgonya betakarításának és beadásának módjait, s opportu­nista módon elnézik, hogy a' ha­nyagság, a nemtörődömség hara- pózzon el a begyűjtés körül közsé­geikben. Természetesen a begyűjtés sike­rének legelső biztosítóira az állan­dó, szívós nevelő munka, a felvilá­gosítás. Azonban nyilvánvaló, hogy azokkal szemben, akik tudatosan igyekszenek kivonni magukat tár­saik, a dolgozó nép rovására a be­adás teljesítése alól, akik halogat­ják a beadást, megszegik a tör­vényt, azokkal szemben a törvény szigorával kell eljárni. A gabonabegytijtés nagy munká­jának tapasztalatai azt mutatják: ha a községi tanácsok az első idők­től kezdve nem foglalkoznak meg­felelően a begyűjtéssel, ha nem büntetik meg a hanyagokat, első­sorban a szabotáló kulákokat, — nem születnek sikerek a begyűjtés­ben. Ezt igazolja például Tímár, Gáva esete is, ahol a községi ta­nácsok opportunista magatartása volt a szülője annak, hogy még számos dolgozó paraszt most Is tartozik gabonával az államnak. Nyilvánvaló: ha már az első na­pokban büntetlenül hanyagolják u beadást a termelők, a becsületes dolgozó parasztok Is azt mondják: minek igyekezzenek, ha másnak sem esik bántódása a beadás el­mulasztása miatt. Éppen ez húzza alá, hogy meny­nyire szükséges volt tanácsainknak alaposan felkészülniük a burgonya­begyüjtés munkájára. Megszervez­ni, elevenné tenni az állandó bi­zottságokat, mozgósítani az aktívá­kat, versenyre mozgósítani a körze­tekre osztott falvak körzeti felelő­seit — s elsősorban ismertetni a dolgozó parasztokkal a burgonya beadásra vonatkozó rendelkezése­ket, ellenőrizni a betakarítás, be­gyűjtés munkáit. A fent említett begyűjtési miniszteri rendelet ide­jében felhívta a tanácsok figyel­mét arra, hogy jól felkészüljenek a burgonyabegyüjtés munkájára. Mégis előfordult, hogy számos községi tanács, felelőtlenül, há­nyaveti módon halogatta a ren­delet azon részének ismerte­tését például, hogy a burgo- nyavájás kezdetét be kell jelen­teniük a dolgozó parasztoknak, engedélyt kell a rágásra kér­niük. A kállósemjóni tanács sem sokat törődik azzal, ki hogyan szedi a burgonyát, még kevésbbé törődnek azzal, hogy a szedésre engedélyt kért dolgozó parasztok teljesítik-e aznap, vagy akár később is a bur­gonyabeadási kötolezettségüket. De számos hasonló esettel lehet ta­lálkozni akár a nyíregyházi járás ban, akár Nyíregyháza város kör­nyékén, a tanyákon. Tiszakere- csenyben előfordult, hogy a tanács­nál kijelentették: akkor gyűjtik be a burgonyát, ha idejük lesz. Az újfehértói, nyírbélteki, jékei, zsurki tanácsoknak kisebb gondja Is na­gyobb a bu r gon y a begy ü j t ősnél. Nem tartják be a törvényt, hogy a bur­gonyatermő területeket nyilvántar­tásba kell venni, s a vételi jegyzés­sel kapcsolatos adminisztratív teendőkkel együtt naprakész álla­potba kell hozni, mert ez is egyik előfeltétele annak, hogy a burgo­nyaszedéssel együttesen a burgo- nyabegyüjtést Is ellenőrizhessék, világosan láthassák, melyik ter­melő hogyan teljesíti beadását. A burgonyabegyüjtés területén megnyilvánuló opportunizmusra jel­lemző, hogy például szeptember 15-ig összesen 9.383 termelő kért burgonyavájási engedélyt a taná­csoktól, s ezek közül csak 7.845 tel­jesítette beadását. Tehát 1.538 ter­melő megszegte a törvényt, — de mégis csak 525 termelőnek emelték fel a beadását, s a felemelt beadá­si kötelezettséget az 525 közül is csak 176 teljesítette. De menjünk tovább. A fentiekből látszik, szá­mos esetben kártérítést is kellett volna kirántok a tanácsoknak, még­is mindössze 13 alkalommal bün­tették kártérítéssel a hanyagokat Szeptember 15-ig egyetlen já­rás sem volt olyan, ahol hason­ló — elbizakodottságot, tunya­ságot, optjortunizmust, bizonyí­tó — számadatokat nem lehe­tett volna összeszedni. Számos község tanácsa mindent el­követ a burgonyabegyüjtési tervek sikeres teljesítése érdekében. A nagyeesedl tanács például már két Mákot büntetett meg azért, mert engedély nélkül szedték fel a bur­gonyát. Az ilki tanács engedély- nélküli burgonyaszedésért: feljelen­tette Bori Kálmán középparasztot, akit .szigorúan megbüntettek, nyolc­havi börtönre ítélték. E példák a két községben még azokat is gon­dolkozásra késztették, akiknek el­tökélt szándékuk volt, hogy speku­lációs céllal engedély nélkül sze­dik fel burgonyájukat. A Titkai tanács számos tagja, mint például Koncz Elek tanácselnökhelyettes is, példamutatással jár az élen a burgonyabeadásban. Azonban még több község taná­csa követ el súlyos mulasztásokat. A tiszalöki tanács például éppen azokat támogatja, akik be akarják csapni az államot, meg akarják lopni a népet. Az történt, hogy le­pecsételték a burgonyával telt zsá­kokat, s utasították a földműves- szövetkezet átvevőjét, hogy minden további nélkül vegye át a zsáko­kat, vegyen „zsákbamacskát.” — Amikor kibontották a zsáko­kat, kisült, hogy csak a felső ré­teg beadásra alkalmas, a többi apró, rosszminőségü, beadásra al­kalmatlan. Ugyancsak Tiszalökön, a járási tanácsnál történt, hogy a járási tanácselnök kijelentette: képtelen teljesíteni a járás 170 vagónos burgonyabegyüjtési tervét. S itt kell megemlíteni: a kényel­messég, a tunyaság bizonysága, hogy egyes tanácsok együtt sirán­koznak szinte a Mákokkal, akik minden igyekezettel azon vannak, hogy elhitessék: rossz volt az Idő, nem termett beadásra burgonya. —- Csengerúj faluból nem átallották levelet írni a megyeszékhelyre, hogy nem tudják teljesíteni a be­adást. Nyírbogdányban térdet haj­tott a tanács olyan állítások előtt, hogy például 1.300 négyszögölön nem termett több két mázsa bur­gonyánál. De főként olyan jelenség mutat­kozik, hogy jónéhány spekuláns pa­raszt még újkorában eladta a krumplit a piacon, s most azt mondják: „kicsi volt a termés”. — Sőt olyan „érvek” is elhangzanak, hogy „most esett az eső, várjunk még a burgonya felszedésével, hadd nőjjön”. Egyszer szárazságra hi­vatkoznak, egyszer az esőre. Holott az igazság az, hogy nem nő már a Gülbaba, meg az Ella, mert be­érett, azonnal hozzá kell látni a szedéséhez — amint ezt elő is írja a betakarítási rendelet. — A dön­tő hiba, hogy mindezen „érvek”, állítások előtt térdet: hajt jónébány községi tanács, ahelyett, hogy kö telessége szerint érvényt szerezne a törvénynek. Komoly hiányosságok vannak a begyűjtött burgonya minősé­ge körül is. A rendelet előírja, hQgy a beadott étkezési burgonyának válogatott, beérett, kapavágás, féregrágásmen tesnek, csira- és fagymentesnek, s legalább . négy centi átmérőjűnek kell lennie. Azonban nemcsak Pa- zonyban, -Bökönyben, Nagydoboson, de még számos községben rosszmt- nősógű, szemetes, gumósnak is ap­ró, kevertfajtajú burgonyát vesz­nek át a löldművesszövetkezetek, Gáva-Vencsellő, Mándok, Búj, Bal­sa s a tiszalöki járás valamennyi községe szégyenteljesen apró bur­gonyával akarja teljesíteni beadá sát. S olyan jelenség is előfordul, hogy a termelők, — annak ellené­re,-, hogy Gülbaba- és Ella-krumplit is termelnek, az államnak gyenge- minőségű, apró Krüger-fajtát akar­nak beadni, spekuláns módon a jó­fajtát a szabadpiacra tartogatják. Ugyanakkor a községi tanácsok nem érvényesítik a törvényt ezen a téren sem, amely előírja: a terme­lők a termelt burgonyafajták ará­nyában teljesítsék beadásukat — j Gülbaba, Ella és Krüger fajtából is. De számos hiányosságot lehetne még felsorolni, amelyek mind aka­dályozták eddig, hogy megyénkben naponta legalább 300 vágón burgo­nya gyűljön be, mert csakis ilyen ütemmel érhetjük" el, hogy megyénk a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulóját a burgonyabe­gyüjtési terv teljesítésével ünnepel­je. Termelőszövetkezeteink például nagy számmal maradtak el a bur- gonyabeadással. Hátul kullog a nyírbátori termelőszövetkezeti já­rás, holott példát kellene mutatnia. De legelsősorban a tanácsaink­nál mutatkozó megalkuvás, tunya­ság az oka annak, hogy nem gyű­lik be több burgonya megyénkben napi hatvan vagonnál. Döntő fel­adat, hogy tanácsaink az állandó bizottságok, aktívák mozgósításá­val, az ellenőrzés kiszélesítésével, a törvény következetes betartásá­val és betartatásával harcoljanak a burgonyabegyüjtés sikeréért. — Legyen gondjuk a nyilvántartásra, a helyes — az „A”, „B” és ipari burgonyát különválasztó — jelen­tőszolgálatra, amelyek az ellenőr­zés biztosítékai. Támaszkodniok kell legelsősorban arra a lelkes versenyre, amely a dolgozó parasz­tok kezdeményezésére indult No­vember 7., a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 35. évfordulója tiszteletére. Gyökerestől fel kell számolni ok soraik közt az opportu­nizmus, az önelégültség szellemét, s következetes harcot kell vívntok a hazug híreket terjesztő, beadást szabotáló Mákok ellen, a speku­lánsok ellen. Mindezekkel eredményesen sora­koztathatják fel a dolgozó parasz­tokat abba a nagy hadseregbe, amelynek minden tagja áldozatké­szen, tettekkel küzd a nép virágzó, gazdag országáért! GER® LÁSZLÓ A Néplap postájából A napokban olvastuk a Néplap­ból Vaja község dolgozó paraszt­jainak versenykihívását a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának tiszteletére. Szeptember 11-én este nyilvános nagygyűlésen ismertettük a dolgozó parasztokkal a versenyvállalást, A községünkben lévő termelőszövet­kezet és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok csatlakoztak eh­hez a mozgalomhoz. Vállaljuk, hogy kötelezettsé- gadnket a begyűjtés minden egyes területén túlteljesítjük. Vállalá­saink a következők: Beadási köte­lességünket burgonyából október 20-ra 115, kukoricából október 10-re 115, napraforgóból október 30-ra 120, állatbeadásunkat októ­ber 30 ra 100, baromfibeadásunkat október 30-ra 110, tojásbeadásunkat október 30-ra 115, tejbeadásunkat október 30-ra 115 százalékra teljesít­jük. Hogy ezeket a vállalásainkat eljesjteni tudjuk, a felvilágosító munkát a községben megjavítjuk. Lesújtunk a Mákokra, megbüntet­jük azokat, akik megszegik a tör­vényt. Dolgozó parasztjaink megértették a versenyhez való csatlakozás je-, lentőségét és máris számosán túl­teljesítették beadási kötelezettsé­güket. Burgonyából Kandrács Já­nos dolgozó paraszt 115, Iski Fe­renc 115, Ballal Gábor 110, Berni L György 108 százalékra teljesítette kötelezettségét. Községünk 42 szá­zaléka teljesítette eddig burgonyá­ból beadását. A kukorica törése most kezdő­dött meg községünkben. Kovács Gábor dolgozó paraszt rögtön a tö­rés után 110 százalékra teljesítette kötelezettségét. De nem sokkal ma­radt le Zakar Gusztáv sem, aki 108 százalékra teljesítette bedását. Ser tésbead ás unkát 33, egészéi! szarvasmarhabeadási tervünket 100, baromfiból 95, tejből 93, tojásbő L 100 százalékra teljesítettük. Csatlakozva a vajai kihíváshoz, párosversenyre hívjuk ki Balsa község dolgozó parasztjait. Vállalásunk túlteljesítésével fog­juk megünnepelni a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfor­dulóját, amelynek révén •1945-ben számunkra is kivirágzott a sza­badság, Ifj. Horváth József MDB titkár. Fábián István Brevdk Béla DISZ-tItkár tanácselnök. Párosversenyre hívják egymást a íehérgyarmaii járás községei a beadás teljesítésére A fehérgyarmati járás községei méltóképpen akarják megünnepelni november 7-ét, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfor­dulóját. A községek párosversenyre hívják ki egymást beadási kötele­zettségeik teljesítésére. Tlszakóród szövetkezeti község párosversenyre hívta ki Turistvándi, Milota, Tisza- csécse szövetkezeti községeket. A kúródiak fogadalmat tettek, hogy beadási kötelezettségüket 105 szá­zalékra fogják teljesíteni. A ver­senykihívást mindhárom község el­fogadta. Banyola, Kérsemjén és Kisar községeket hívta ki versenyre az összes beadási kötelezettségek november 5-re való teljesítésében. Fehérgyarmat vállalta, hogy be­adási kötelezettségeit 105 százalék­ra, ebből hízottsertésbeadását 120 százalékra teljesíti. Vetéstervét a minisztertanács határozatában meg­szabott idő helyett három nappal hamarabb fejezik be. Michna Sándor Néplap levelező. Szabolcs község dolgozó parasztjai csatlakoznak a vajai versenykihíváshoz 7 w»—ma»

Next

/
Oldalképek
Tartalom