Néplap, 1952. szeptember (8. évfolyam, 207-229. szám)

1952-09-18 / 219. szám

NÉPLAP 1952 SZEPTEMBER 18. CSÜTÖRTÖK A DlSZ-politikai oktatás előkészületeiről Kibontakozóban Encsencs tcrmelőszövetkczeíi község új arca: Tudósok, mérnökök segítségével alakítják át Encsencs határát a dolgozó parasztok Pártunk Politikai Bizottságának és a DISZ Központi Vezetőség In­tézőbizottságának határozata értel­mében az 1052—53-as oktatási évadban a DISZ-tagság 30 százalé­kát kell szervezett politikai okta tásba bevonni. A határozat DISZ- bizottságaink és alapszervezeteink elé az egyik legfontosabb feladat­ként az oktatási évad előkészíté­sét állította. A határozat különös nyomatékkai hívta fel a figyelmet A PROPAGANDISTÁK KIVÁLASZTÁSÁRA. Olyan propagandistákat kell be­állítani, akik a Párt politikáját is­merik, megfelelő gyakorlati tapasz­talattal rendelkeznek és képesek Tájékozódni kül- és belpolitikai kér­désekben. Ezáltal a hallgatóknak nemcsak egyes politikai kérdések megmagyarázásával adnak segítsé­get, hanem egyben a fiatalok neve­lőjévé válnak és szilárdságra, har­cos helytállásra nevelik őket. A járási pártbizottságok az eddi­giek folyamán igen nagy segítséget adtak a propagandisták kiválasztá­sához. Politikai iskolák vezetésére 132 iskolavezetőt kaptunk eddig, vau aeonban olyan hely is, mint a esengeri járás, ahol a politikai kör­vezetők jórészét is a járási párt- bizottság biztosította. Járási DISZ-bizottságaink egy- része már az oktatási terv elkészí­tésénél figyelembe vette a tavalyi tapasztalatokat és azok alapján a jó munkát végzett propagandistá­kat újból bevonják politikai kör­vezetőknek. A kemecsei járási DISZ-bizottság a háromhetes pro­pagandistaképző iskolára olyan fiatalokat küldött, akik iskola után képesek lesznek politikai kör ve­zetésére. Emellett a szélesebb körű oktatás biztosítása érdekében 8 hetes esti tanfolyamot indítottak, melyét rendszeresen segítenek, el­lenőriznek a DISZ-bizottság tagjai. A mátészalkai járás négy fiatalt küldött iskolára, akik közül három propagandista került ki. Ezek a bizottságok jól megvizsgálták a DlSZ-szervezetek tagságát és azt figyelem be véve - kezdtek hozzá ok­tatási tervük elkészítéséhez. Vannak azonban járások, ahol a lehetőségeket fel sem mérték a DISZ j. b. tagjai, hanem egysze­rűen kijelentették: „A mi járá­sunkban propagandistának megfe­lelő fiatal nincs”; így cselekedett a fehérgyarmati DISZ-bizottság tit­kára, Szabó elvtárs is. Ezek után nem nézték meg kellően, hogy ki­ket küldenek iskolára és az elkül­dött négy fiatal közül egy sem vált be propagandistának. DISZ bizottságaink és alapszer­vezeteink az oktatási év kezdetéig még hátralévő időben A PROPAGANDISTÁKKAL VALÓ SZEMÉLYES FOGLALKOZÁST tekintették egyik legdöntőbb fel­adatuknak. A fiataloknak, akiket a bizottság propagandamunkával bíz meg, magyarázzák meg, hogy miért küldik őket iskolára és milyen ipegtisztelő feladatot jelent a Párt elméletét, célkitűzéseit tanulni és tanítani, ügy kell a propagandis­tákkal foglalkozni, hogy azok a cél eredményes elvégzéséért küzdeni tudjanak. Megengedhetetlen az a felelőtlen és bürokratikus módszer, amelyet a nyírbátori járási DISZ- bizottság, vagy a kisvárdai DISZ- bizottság alkalmazott a propagan­disták kiválasztásakor. Egyszerűen egyes fiatalok kezébe nyomták a propagandista iskolára szóló meg­hívót, de ugyanakkor nem mondták meg, hogy milyen céllal küldik őket iskolára. DISZ-bizottságainknak az oktatás sikeres előkészítése érdeké­ben el kell érniök, hogy a bizottság tagjai, szervezői és vezetői legyenek az oktatási munkáknak, jól össze­kapcsolva ennek végzését a többi soronlévő feladat teljesítésével. El kell érni, hogy a jövő okta­tásban parasztfiataljaink minél na­gyobb arányban vegyenek részt. Ehhez szükséges, hogy minden alap- szervezetünkben létrehozzák amelynek tagjai a DISZ-oktatásba bevont fiatalokkal elbeszélgetnek árról, hogy milyen oktatási for­mák indulnak szervezetükön belül, mit tanulnak és hogy mikor kez­dődik az oktatási év. Ez a munka egyes járások területén Igen szé­pen folyik, mint például a máté­szalkai járásban, vagy a kisvárdai járásban, ahol 15 Ilyen bizottság dolgozik. A politikai körök megala­kítása azonban igen lemaradt a nyírbátori járásban, ahol eddig két vagy három helyen alakították meg csupán. A nyírbátori DlSZ-bizott- ság nem látja még tisztán, hogy a pártvezetés érvényesítése a DISZ-en belül a párthatározatok következe­tes végrehajtásával kezdődik. A ha­tározat értelmében a hallgatók ki­válogatását Szeptember 15-ére be kellett volna fejezni. Ennek ellené­re számos DISZ-szervezet még ar­ról sem értesült a járásban, hogy melyik községben milyen Dl Sz­oktatást szerveznék. A járási DISZ- bizottságra mindössze három alap­szervezetből küldték be a hallga­tók névsorát. Soha ilyen érdeklődéssel nem várták még a fiatalok az oktatási évad kezdetét. Fiataljaink egyre nagyobb számban kérik DlSZ-bi- zottságainkat, az alapszervezeteket, hogy az ő számukra Is szervezze­nek valamilyen oktatási formát. DISZ-bizottságaink, szervezeteink egyik legszebb kötelessége, hogy ifjúságunknak ezt a tudásszomját minél inkább kielégítsék és növel­jék a marxi-lenini elmélettel fel­fegyverzett fiatalok számát. Jakab Júlia DISZ Megyebizottság, oktatási felelős. A barnult csillagfürt tarlómarad- ványa között, mint egy menekülő sikló kúszik a mérnöki acélszalag. A homoktól fényesre csiszolt, hul­lámzó szalag villogva szórja, tük­rözi a füldmérnök vidám arcába a szeptemberi napot. A dombtetőről egy férfi integet a tarkára festett aarókat tüzdelőknek, ,,egy kicsit jobbra”, ,.balra”, „most jó’’ — és leszúrják a karót. Ha Encsencs valamelyik tíz-húsz éve elhúnyt lakója feltámadna, a képet látva azt gondolná: már megint a Ze­lenski gróf birtokát mérik hogy el­nyeljen néhány kisparaszti földet. Ha nem, akkor valamelyik kulák perelte be 2-3 holdas szomszédját, nogy egy néhány barázdát így is ragasszon. A néhány barázda az­tán húzza a két, vagy három hol­dat, mert a perköltség is a „vesz­tesre” hárul, akinek a következő esztendőben az udvarán már pereg is a dob, hiszen még a kamatoi sem tudja fizetni a perköltség után, nem még a tőkét. Ügyvéd, mérnök és a kulák megissza az áldomást — egy szegény ember pedig koldu­lási engedélyt kér. A visszajáró őst azonban ilyen­forma gondolkozásából hamarosan felébresztené egy ragyogószőrü pej­paripa prüszkölése, ami odavágta­tott a hátamögé a hangot is el­nyelő, süppedős homokban a kis lalyigával, A taiyigán a több, mint 3000 holdas Ifjúság termelőszövet­kezet elnöke, Szabó Kálmán és Benárű Géza, az agronömus ül. Megállnak, a zsebükből kis note­szek kerülnek elő és csodálatos, semmi perről nincs szó. A „per” 1945-ben volt, a bírák messze ke­letről jöttek, Sztálin elvtárs küldte őket. Ezen a tájon évezredek óta akkor volt először igazságos per, akkor győztek először, végérvénye­sen és megfellebbezhetetlenül En- csencsen is a dolgozó parasztok. Benárd Géza hangja hal­latszik, magyarázza az elnöknek, hogy a nyáron, amikor Westsik Vilmos Kossuth-díjas kutató itt járt, milyen tanácsokat adott. A 2700 hold szántóból 2000 holdon kell kialakítani a homokjavító ve­tésforgókat. A Nagy kapus-hegy, meg egy sor homokbucka legéde­sebb gyermeke ma még a perjefü, rozsból két-három magot ad, burgo­nyával nem is igen próbálkoztak, a napraforgó jobb esztendőkben megadta a munka és vetőmag árát, de többre nem futotta. Ezeken a dombokon mérik most az új táb­lákat, 40—50 hold nagyságúra szabnak egy-egy parcellát. Ez a határ próbárateszi a mérnököt és mezőgazdászt egyaránt a táblák ki­alakításánál. Míg a kötött, sík te­rületen 2—300 holdas táblákat szinte csak rajzolni kell a térképre, addig itt a fasorok, domb- és haj­latvonulatok nehezítik a munkát. Ezen a sokarcú, szeszé­lyes talajon valósul ’ meg nagyban, ami Nyíregyháza határá­ban a kísérleti parcellákon már jól bevált. Néhány év múlva a veréb- orrú 5-6 szemes kalászok helyett hüvelykujjnyi kalászfejek ontják a 10—12 mázsás rozstermést. A ta­lajjavító Westsik-féle vetésforgó sorrendjét állapítja meg a két ve­zető, noteszaikba jegyzik, hogy me­lyik tábla hányadik évnek a növé­nyeit termi. Amelyik tábla azt a Bejegyzést kapja, hogy „első év”, abba rozsot vetnek műtrágyával és a tarlójába csillagfürtöt zöldtrá­gyának, a „második éves” táblába, burgonya vagy napraforgó műtrá­gyával, a „harmadikba” rozs trá­gya nélkül, a „negeydikbe” csillag- fürt kerül takarmánynak, vagy magnak. A Más-hegy alatt is megállítják a lovat, itt egy 52 holdas kísérleti ielep lesz. A Westsik-féle homok­javító vetésforgónak már 12 külön­böző típusa ki van alakítva. Amint az agronömus mondja, úgy válasz­tották ki ezt a területet, hogy az egész nyírbátori járás átlagának megfeleljen, mert nemcsak maguk­nak, hanem az egész járásnak akarnak kísérletezni. Benárd Géza nem akar a Westsik-féle talajjavító vetésforgóknál megállni, ő már különböző fajtaösszehasonlító és trágyázásl kísérleteket is ki akar próbálni. A szovjet kolhozok min- lájára egy kis laboratóriumot léte­sítenek, aminek segítségével az egyszerűbb vetőmagvizsgálatokat, talajelemzéseket el tudják végezni. Agyagverem, kaszáló, NagyKert és a többi lapályo- sabu fekvésű részek következnek. Itt összesen mintegy 600 holdon vezetik be a füvesforgót; A Szovjet­unióban igen bevált módszer ez a talajerő és talajszerkezet javításá­ra. A füves vetésforgót nálunk kí­sérletekben szintén alkalmaztuk már. Az encsencsi határban a szak­emberek a kilences rendszerű fü­vesvetésforgót ajánlották, ami a következőkéxtpen alakul: első évben trágyázott kapás, ’második évben tavaszi árpa íeliilvetve herefüves keverékkel, a harmadik, negyedik és ötödik esztendőben füvesherés kaszálónak, a hatodik esztendőben legelőnek, hetedik esztendőben búza, nyolcadik évben kapás és a kilen­cedik évben megint búza. Ezek a termelési rendszerek meg­alapozzák, hogy kifejlődhessen a nagyméretű, Encsencsen soha nem látott gazdag állattenyésztés, mely a bőséges trágyatermelésekkel szin­tén visszahat a növénytermelésre. A középső dűlőben idei vetésű lucerna zöldéi. Itt épül fel a dűlő két oldalán az állattenyész­tési telep. Ma még csak a térké­pen látszanak a rajzok, de ahogy Szabó elvtárs, az elnök és az agro­nömus elbeszélik, szinte maga előtt látja az ember a 150 férőhelyes tehénistállót, a 80 férőhelyes nö­vendékistállót, a 250 dárab juh számára épülő liodályt, a 100 re- keszes sertésfiaztatót, a negyven *gásló istállóját és az 500 darab sertésnek épülő hizlaldát. Az építési Brigádnak máris megmondták, hogy legelső épület legyen itt az iroda, ami egyben az építkezési brigádnak rossz Idő esetén menedéket nyújt, de megrajzolják a lóhajtó ostor- nyéllel a homokba a takarmány­konyha elhelyezését is, amit csille- vasút köt majd össze az istállókkal. Arról Is beszélnek, hogy a villanyt hol fogják elvezetni, mert a magas­feszültség ott húzódik a telep mel­lett. A telei# körül olyan talaj van, ami herefélék termelésére al­kalmas, így közelről tudják zöld­takarmánnyal ellátni az állatokat, de ott van alig párszáz méterre a Zsellér-rét, amire legelni járhatnak a jószágok. Ezen a telepen kívül még épül egy külső sertéstelep 1000 darab süldő részére, a jelen­legi belső istállók megmaradnak és máris készen van 10.000 darab baromfi számára egy modern épü­let, amit rövidesen be ís népesíte­nek, eddig már 700 darab baromfi van benne. A baromfitelephez egy hold erdőt és tíz hold lucernást ke­rítenek hozzá drótsövÍnnyel, ami a baromfiak kifutója lesz. Encsencs határában ott dolgoz­nak az erdőmérnökök is. Most ala­kítják ki a mezővédő erdősávokat. Megváltozik az időjárás, gazdagabb ;esz a talaj, több lesz a termés, bol­dogabbak lesznek az emberek. Mindez ma meg nagy­részt terv, de holnap, jövőre már valóság lesz. Az encsencsi dol­gozó parasztok már akkor megmu­tatták, hogy ezek a tervek valóság­gá válnak, amikor a tavaszon 250 hold tengerit, 150 hold burgonyát és közel 100 hold napraforgót kom- poszt-mfitrágyakeverékes fészektrá­gyázással ültettek. (A komposztot az útmenti fasorok alól és az er­dőkben korhadó falevelekből gyűj­tötték.) Amikor négyzetesen vetet­ték a tengerit, amikor nyári burgo­nyát ültettek, vagy a dohányukat szovjet módszerrel termelték, azaz a felső kacshajtást 6-8 levélre meg­hagyták, amivel a termésüket 50 százalékkal emelték. Ezek mind olyan módszerek, melyeknek a meg­valósítói részben már szakítottak a maraüisággal és azt mutatják, hogy új utakon akarnak járni. Akik 250 hold rozsuknak több, mint felét keresztsorosan vetették, vagy többszáz köbméter silót készí­tenek, azok képesek lesznek a nagy talaj- és természetátalakító terv végrehajtására Is. — Csikós Balázs A villamosított községek száma a felszabadulás óto három és félszeresére növekedett Szabolcs-Szattnár megyében A HÁROMTAGÚ BIZOTTSÁGOT, Tanácsadó bizottság-ok tájékoztatják a dolgozókat a ISékeköicsön búzásainak eredményeiről Megyénk dolgozói nagy érdeklődés­ijei várták a mai napon meginduló Második B ékekölcsön sorsolását. — Az előző Terv- és Békekölcsön-sorso­lásoknál többször megtörtént az, hogy a dolgozók nem értesültek ide­jében arról, hogy kötvényeiket kihúz­ták. Az országos sorsolási bizottság az üzemekben és a falvakban tanács­adó Irodákat és bizottságokat állított fel. Falun a tanácsadó bizottságok a tanácsoknál működnek. Hivatalos idő délután négy, illetve öt órától yan. Vasárnap egész nap tájékoztatják az érdeklődő feleket. A dolgozók által felírt adatok alapján (kötvények száma, lakóhely, név) értesítik őket, ha kihúzzák valamelyik számot. Az Országos Takarékpénztár ée az OSZH. hivatalaiban 20 filléres kérdő­ív kitöltése után lehet megtudni azt, hogy az elmúlt húzások során a kötvényeket nyereménnyel, vagy tör. lesztcscl kihúzták-é. Nyíregyházán minden üzemben és vállalatnál működik ilyen tanácsadó. Az ötévee terv keretében épült kis­várdai technikumban a napokban fe­jezi beo a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat Áfra-brigádja a transzformá­tor és az elágazó vezetékek beszerelé­sét. A brigád jól szervezett munká­val, átlagosan 125 százalékos teljesít­ménnyel a tervezett időnél hamarabb teszi lehetővé, hogy az ipari techni­kumban tanuló fiatalok már a gya­korlatban is elsajátíthassák a gépek­kel való munkát és ezáltal jó mun­kásokká válhassanak. Ugyncsak jó ütemben halad a Ti­szántúli Áramszolgáltató Vállalat nyíregyházi igazgatóságának dolgozói által végzett faluvillamosítáB is. Jó munkájuk nyomán az idén már eddig Tiszadada, Tiazadob, Apagy, Levelek, Besenyőd és Győröcske községekben gyulladt ki a villanyfény. Csupán ezeknek a községeknek a villamosítá­sára 257.000 forintot fordított a nép állama. Ezenkívül 7 állami gazdaság­ba, 5 termelőszövetkezetbe és egy gépállomásra juttatták el a villany­fényt. Még ezen a héten megkezdik a villany bevezetését Sőrekut köz­ségbe, ahol a felszabadulás előtt a sötétségnél csak a cselédek elnyomása volt nagyobb. Az országos faluvilla­mosítási tervnek megfelelően további községek villamosítására kerül sor. Az új bevezetések mellett 6 község­ben fejlesztették tovább ez évben a villanyhálózatot A nép állama messzemenően gon­doskodik arról, hogy a falvakba minél előbb eljusson a kultúra min­den vívmánya. Ennek egyik előfelté­tele a községek villamosítása. A fel- szabadulás óta a megyében 1600 ki­lométer vezetéket építettek 105 köz­ségben ée sok gépállomásra, termelő- szövetkezetbe, állami gazdaságba ve­zették be a villanyt. Ez alatt a né­hány év alatt pontosan három és fél­szer annyi községet villamosítottak, mint a felszabadulás előtt hosszú év­tizedeken keresztül. A felszabadulá­sig a megyében mindössze 30 község­nek volt villanyvilágítása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom