Néplap, 1952. szeptember (8. évfolyam, 207-229. szám)
1952-09-18 / 219. szám
NÉPLAP 1952 SZEPTEMBER 18. CSÜTÖRTÖK A DlSZ-politikai oktatás előkészületeiről Kibontakozóban Encsencs tcrmelőszövetkczeíi község új arca: Tudósok, mérnökök segítségével alakítják át Encsencs határát a dolgozó parasztok Pártunk Politikai Bizottságának és a DISZ Központi Vezetőség Intézőbizottságának határozata értelmében az 1052—53-as oktatási évadban a DISZ-tagság 30 százalékát kell szervezett politikai okta tásba bevonni. A határozat DISZ- bizottságaink és alapszervezeteink elé az egyik legfontosabb feladatként az oktatási évad előkészítését állította. A határozat különös nyomatékkai hívta fel a figyelmet A PROPAGANDISTÁK KIVÁLASZTÁSÁRA. Olyan propagandistákat kell beállítani, akik a Párt politikáját ismerik, megfelelő gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek és képesek Tájékozódni kül- és belpolitikai kérdésekben. Ezáltal a hallgatóknak nemcsak egyes politikai kérdések megmagyarázásával adnak segítséget, hanem egyben a fiatalok nevelőjévé válnak és szilárdságra, harcos helytállásra nevelik őket. A járási pártbizottságok az eddigiek folyamán igen nagy segítséget adtak a propagandisták kiválasztásához. Politikai iskolák vezetésére 132 iskolavezetőt kaptunk eddig, vau aeonban olyan hely is, mint a esengeri járás, ahol a politikai körvezetők jórészét is a járási párt- bizottság biztosította. Járási DISZ-bizottságaink egy- része már az oktatási terv elkészítésénél figyelembe vette a tavalyi tapasztalatokat és azok alapján a jó munkát végzett propagandistákat újból bevonják politikai körvezetőknek. A kemecsei járási DISZ-bizottság a háromhetes propagandistaképző iskolára olyan fiatalokat küldött, akik iskola után képesek lesznek politikai kör vezetésére. Emellett a szélesebb körű oktatás biztosítása érdekében 8 hetes esti tanfolyamot indítottak, melyét rendszeresen segítenek, ellenőriznek a DISZ-bizottság tagjai. A mátészalkai járás négy fiatalt küldött iskolára, akik közül három propagandista került ki. Ezek a bizottságok jól megvizsgálták a DlSZ-szervezetek tagságát és azt figyelem be véve - kezdtek hozzá oktatási tervük elkészítéséhez. Vannak azonban járások, ahol a lehetőségeket fel sem mérték a DISZ j. b. tagjai, hanem egyszerűen kijelentették: „A mi járásunkban propagandistának megfelelő fiatal nincs”; így cselekedett a fehérgyarmati DISZ-bizottság titkára, Szabó elvtárs is. Ezek után nem nézték meg kellően, hogy kiket küldenek iskolára és az elküldött négy fiatal közül egy sem vált be propagandistának. DISZ bizottságaink és alapszervezeteink az oktatási év kezdetéig még hátralévő időben A PROPAGANDISTÁKKAL VALÓ SZEMÉLYES FOGLALKOZÁST tekintették egyik legdöntőbb feladatuknak. A fiataloknak, akiket a bizottság propagandamunkával bíz meg, magyarázzák meg, hogy miért küldik őket iskolára és milyen ipegtisztelő feladatot jelent a Párt elméletét, célkitűzéseit tanulni és tanítani, ügy kell a propagandistákkal foglalkozni, hogy azok a cél eredményes elvégzéséért küzdeni tudjanak. Megengedhetetlen az a felelőtlen és bürokratikus módszer, amelyet a nyírbátori járási DISZ- bizottság, vagy a kisvárdai DISZ- bizottság alkalmazott a propagandisták kiválasztásakor. Egyszerűen egyes fiatalok kezébe nyomták a propagandista iskolára szóló meghívót, de ugyanakkor nem mondták meg, hogy milyen céllal küldik őket iskolára. DISZ-bizottságainknak az oktatás sikeres előkészítése érdekében el kell érniök, hogy a bizottság tagjai, szervezői és vezetői legyenek az oktatási munkáknak, jól összekapcsolva ennek végzését a többi soronlévő feladat teljesítésével. El kell érni, hogy a jövő oktatásban parasztfiataljaink minél nagyobb arányban vegyenek részt. Ehhez szükséges, hogy minden alap- szervezetünkben létrehozzák amelynek tagjai a DISZ-oktatásba bevont fiatalokkal elbeszélgetnek árról, hogy milyen oktatási formák indulnak szervezetükön belül, mit tanulnak és hogy mikor kezdődik az oktatási év. Ez a munka egyes járások területén Igen szépen folyik, mint például a mátészalkai járásban, vagy a kisvárdai járásban, ahol 15 Ilyen bizottság dolgozik. A politikai körök megalakítása azonban igen lemaradt a nyírbátori járásban, ahol eddig két vagy három helyen alakították meg csupán. A nyírbátori DlSZ-bizott- ság nem látja még tisztán, hogy a pártvezetés érvényesítése a DISZ-en belül a párthatározatok következetes végrehajtásával kezdődik. A határozat értelmében a hallgatók kiválogatását Szeptember 15-ére be kellett volna fejezni. Ennek ellenére számos DISZ-szervezet még arról sem értesült a járásban, hogy melyik községben milyen Dl Szoktatást szerveznék. A járási DISZ- bizottságra mindössze három alapszervezetből küldték be a hallgatók névsorát. Soha ilyen érdeklődéssel nem várták még a fiatalok az oktatási évad kezdetét. Fiataljaink egyre nagyobb számban kérik DlSZ-bi- zottságainkat, az alapszervezeteket, hogy az ő számukra Is szervezzenek valamilyen oktatási formát. DISZ-bizottságaink, szervezeteink egyik legszebb kötelessége, hogy ifjúságunknak ezt a tudásszomját minél inkább kielégítsék és növeljék a marxi-lenini elmélettel felfegyverzett fiatalok számát. Jakab Júlia DISZ Megyebizottság, oktatási felelős. A barnult csillagfürt tarlómarad- ványa között, mint egy menekülő sikló kúszik a mérnöki acélszalag. A homoktól fényesre csiszolt, hullámzó szalag villogva szórja, tükrözi a füldmérnök vidám arcába a szeptemberi napot. A dombtetőről egy férfi integet a tarkára festett aarókat tüzdelőknek, ,,egy kicsit jobbra”, ,.balra”, „most jó’’ — és leszúrják a karót. Ha Encsencs valamelyik tíz-húsz éve elhúnyt lakója feltámadna, a képet látva azt gondolná: már megint a Zelenski gróf birtokát mérik hogy elnyeljen néhány kisparaszti földet. Ha nem, akkor valamelyik kulák perelte be 2-3 holdas szomszédját, nogy egy néhány barázdát így is ragasszon. A néhány barázda aztán húzza a két, vagy három holdat, mert a perköltség is a „vesztesre” hárul, akinek a következő esztendőben az udvarán már pereg is a dob, hiszen még a kamatoi sem tudja fizetni a perköltség után, nem még a tőkét. Ügyvéd, mérnök és a kulák megissza az áldomást — egy szegény ember pedig koldulási engedélyt kér. A visszajáró őst azonban ilyenforma gondolkozásából hamarosan felébresztené egy ragyogószőrü pejparipa prüszkölése, ami odavágtatott a hátamögé a hangot is elnyelő, süppedős homokban a kis lalyigával, A taiyigán a több, mint 3000 holdas Ifjúság termelőszövetkezet elnöke, Szabó Kálmán és Benárű Géza, az agronömus ül. Megállnak, a zsebükből kis noteszek kerülnek elő és csodálatos, semmi perről nincs szó. A „per” 1945-ben volt, a bírák messze keletről jöttek, Sztálin elvtárs küldte őket. Ezen a tájon évezredek óta akkor volt először igazságos per, akkor győztek először, végérvényesen és megfellebbezhetetlenül En- csencsen is a dolgozó parasztok. Benárd Géza hangja hallatszik, magyarázza az elnöknek, hogy a nyáron, amikor Westsik Vilmos Kossuth-díjas kutató itt járt, milyen tanácsokat adott. A 2700 hold szántóból 2000 holdon kell kialakítani a homokjavító vetésforgókat. A Nagy kapus-hegy, meg egy sor homokbucka legédesebb gyermeke ma még a perjefü, rozsból két-három magot ad, burgonyával nem is igen próbálkoztak, a napraforgó jobb esztendőkben megadta a munka és vetőmag árát, de többre nem futotta. Ezeken a dombokon mérik most az új táblákat, 40—50 hold nagyságúra szabnak egy-egy parcellát. Ez a határ próbárateszi a mérnököt és mezőgazdászt egyaránt a táblák kialakításánál. Míg a kötött, sík területen 2—300 holdas táblákat szinte csak rajzolni kell a térképre, addig itt a fasorok, domb- és hajlatvonulatok nehezítik a munkát. Ezen a sokarcú, szeszélyes talajon valósul ’ meg nagyban, ami Nyíregyháza határában a kísérleti parcellákon már jól bevált. Néhány év múlva a veréb- orrú 5-6 szemes kalászok helyett hüvelykujjnyi kalászfejek ontják a 10—12 mázsás rozstermést. A talajjavító Westsik-féle vetésforgó sorrendjét állapítja meg a két vezető, noteszaikba jegyzik, hogy melyik tábla hányadik évnek a növényeit termi. Amelyik tábla azt a Bejegyzést kapja, hogy „első év”, abba rozsot vetnek műtrágyával és a tarlójába csillagfürtöt zöldtrágyának, a „második éves” táblába, burgonya vagy napraforgó műtrágyával, a „harmadikba” rozs trágya nélkül, a „negeydikbe” csillag- fürt kerül takarmánynak, vagy magnak. A Más-hegy alatt is megállítják a lovat, itt egy 52 holdas kísérleti ielep lesz. A Westsik-féle homokjavító vetésforgónak már 12 különböző típusa ki van alakítva. Amint az agronömus mondja, úgy választották ki ezt a területet, hogy az egész nyírbátori járás átlagának megfeleljen, mert nemcsak maguknak, hanem az egész járásnak akarnak kísérletezni. Benárd Géza nem akar a Westsik-féle talajjavító vetésforgóknál megállni, ő már különböző fajtaösszehasonlító és trágyázásl kísérleteket is ki akar próbálni. A szovjet kolhozok min- lájára egy kis laboratóriumot létesítenek, aminek segítségével az egyszerűbb vetőmagvizsgálatokat, talajelemzéseket el tudják végezni. Agyagverem, kaszáló, NagyKert és a többi lapályo- sabu fekvésű részek következnek. Itt összesen mintegy 600 holdon vezetik be a füvesforgót; A Szovjetunióban igen bevált módszer ez a talajerő és talajszerkezet javítására. A füves vetésforgót nálunk kísérletekben szintén alkalmaztuk már. Az encsencsi határban a szakemberek a kilences rendszerű füvesvetésforgót ajánlották, ami a következőkéxtpen alakul: első évben trágyázott kapás, ’második évben tavaszi árpa íeliilvetve herefüves keverékkel, a harmadik, negyedik és ötödik esztendőben füvesherés kaszálónak, a hatodik esztendőben legelőnek, hetedik esztendőben búza, nyolcadik évben kapás és a kilencedik évben megint búza. Ezek a termelési rendszerek megalapozzák, hogy kifejlődhessen a nagyméretű, Encsencsen soha nem látott gazdag állattenyésztés, mely a bőséges trágyatermelésekkel szintén visszahat a növénytermelésre. A középső dűlőben idei vetésű lucerna zöldéi. Itt épül fel a dűlő két oldalán az állattenyésztési telep. Ma még csak a térképen látszanak a rajzok, de ahogy Szabó elvtárs, az elnök és az agronömus elbeszélik, szinte maga előtt látja az ember a 150 férőhelyes tehénistállót, a 80 férőhelyes növendékistállót, a 250 dárab juh számára épülő liodályt, a 100 re- keszes sertésfiaztatót, a negyven *gásló istállóját és az 500 darab sertésnek épülő hizlaldát. Az építési Brigádnak máris megmondták, hogy legelső épület legyen itt az iroda, ami egyben az építkezési brigádnak rossz Idő esetén menedéket nyújt, de megrajzolják a lóhajtó ostor- nyéllel a homokba a takarmánykonyha elhelyezését is, amit csille- vasút köt majd össze az istállókkal. Arról Is beszélnek, hogy a villanyt hol fogják elvezetni, mert a magasfeszültség ott húzódik a telep mellett. A telei# körül olyan talaj van, ami herefélék termelésére alkalmas, így közelről tudják zöldtakarmánnyal ellátni az állatokat, de ott van alig párszáz méterre a Zsellér-rét, amire legelni járhatnak a jószágok. Ezen a telepen kívül még épül egy külső sertéstelep 1000 darab süldő részére, a jelenlegi belső istállók megmaradnak és máris készen van 10.000 darab baromfi számára egy modern épület, amit rövidesen be ís népesítenek, eddig már 700 darab baromfi van benne. A baromfitelephez egy hold erdőt és tíz hold lucernást kerítenek hozzá drótsövÍnnyel, ami a baromfiak kifutója lesz. Encsencs határában ott dolgoznak az erdőmérnökök is. Most alakítják ki a mezővédő erdősávokat. Megváltozik az időjárás, gazdagabb ;esz a talaj, több lesz a termés, boldogabbak lesznek az emberek. Mindez ma meg nagyrészt terv, de holnap, jövőre már valóság lesz. Az encsencsi dolgozó parasztok már akkor megmutatták, hogy ezek a tervek valósággá válnak, amikor a tavaszon 250 hold tengerit, 150 hold burgonyát és közel 100 hold napraforgót kom- poszt-mfitrágyakeverékes fészektrágyázással ültettek. (A komposztot az útmenti fasorok alól és az erdőkben korhadó falevelekből gyűjtötték.) Amikor négyzetesen vetették a tengerit, amikor nyári burgonyát ültettek, vagy a dohányukat szovjet módszerrel termelték, azaz a felső kacshajtást 6-8 levélre meghagyták, amivel a termésüket 50 százalékkal emelték. Ezek mind olyan módszerek, melyeknek a megvalósítói részben már szakítottak a maraüisággal és azt mutatják, hogy új utakon akarnak járni. Akik 250 hold rozsuknak több, mint felét keresztsorosan vetették, vagy többszáz köbméter silót készítenek, azok képesek lesznek a nagy talaj- és természetátalakító terv végrehajtására Is. — Csikós Balázs A villamosított községek száma a felszabadulás óto három és félszeresére növekedett Szabolcs-Szattnár megyében A HÁROMTAGÚ BIZOTTSÁGOT, Tanácsadó bizottság-ok tájékoztatják a dolgozókat a ISékeköicsön búzásainak eredményeiről Megyénk dolgozói nagy érdeklődésijei várták a mai napon meginduló Második B ékekölcsön sorsolását. — Az előző Terv- és Békekölcsön-sorsolásoknál többször megtörtént az, hogy a dolgozók nem értesültek idejében arról, hogy kötvényeiket kihúzták. Az országos sorsolási bizottság az üzemekben és a falvakban tanácsadó Irodákat és bizottságokat állított fel. Falun a tanácsadó bizottságok a tanácsoknál működnek. Hivatalos idő délután négy, illetve öt órától yan. Vasárnap egész nap tájékoztatják az érdeklődő feleket. A dolgozók által felírt adatok alapján (kötvények száma, lakóhely, név) értesítik őket, ha kihúzzák valamelyik számot. Az Országos Takarékpénztár ée az OSZH. hivatalaiban 20 filléres kérdőív kitöltése után lehet megtudni azt, hogy az elmúlt húzások során a kötvényeket nyereménnyel, vagy tör. lesztcscl kihúzták-é. Nyíregyházán minden üzemben és vállalatnál működik ilyen tanácsadó. Az ötévee terv keretében épült kisvárdai technikumban a napokban fejezi beo a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat Áfra-brigádja a transzformátor és az elágazó vezetékek beszerelését. A brigád jól szervezett munkával, átlagosan 125 százalékos teljesítménnyel a tervezett időnél hamarabb teszi lehetővé, hogy az ipari technikumban tanuló fiatalok már a gyakorlatban is elsajátíthassák a gépekkel való munkát és ezáltal jó munkásokká válhassanak. Ugyncsak jó ütemben halad a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat nyíregyházi igazgatóságának dolgozói által végzett faluvillamosítáB is. Jó munkájuk nyomán az idén már eddig Tiszadada, Tiazadob, Apagy, Levelek, Besenyőd és Győröcske községekben gyulladt ki a villanyfény. Csupán ezeknek a községeknek a villamosítására 257.000 forintot fordított a nép állama. Ezenkívül 7 állami gazdaságba, 5 termelőszövetkezetbe és egy gépállomásra juttatták el a villanyfényt. Még ezen a héten megkezdik a villany bevezetését Sőrekut községbe, ahol a felszabadulás előtt a sötétségnél csak a cselédek elnyomása volt nagyobb. Az országos faluvillamosítási tervnek megfelelően további községek villamosítására kerül sor. Az új bevezetések mellett 6 községben fejlesztették tovább ez évben a villanyhálózatot A nép állama messzemenően gondoskodik arról, hogy a falvakba minél előbb eljusson a kultúra minden vívmánya. Ennek egyik előfeltétele a községek villamosítása. A fel- szabadulás óta a megyében 1600 kilométer vezetéket építettek 105 községben ée sok gépállomásra, termelő- szövetkezetbe, állami gazdaságba vezették be a villanyt. Ez alatt a néhány év alatt pontosan három és félszer annyi községet villamosítottak, mint a felszabadulás előtt hosszú évtizedeken keresztül. A felszabadulásig a megyében mindössze 30 községnek volt villanyvilágítása.