Néplap, 1952. szeptember (8. évfolyam, 207-229. szám)

1952-09-04 / 207. szám

NÉPLAP 7 A fehérgyarmati járásban az elsők között kapta meg Kissze­keres község a gabonafélék szabad­piaci értékesítésének jogút. — Amikor 85 gazda cséjtelt el, — emlékszik vissza Halász Bertalan liiüúcselnök, — mi már 90 terme­lőt jelenthettünk, akik eleget tettek ga bona be a (1 ü s u k mik. Hz úgy történt, hegyim valakinek rokona, közöli ismerőse elcsépelt, arra az egy-két napra kölcsönzött terményt, míg a cséplőgép odaért ahhoz, aki hazafias kötelességének teljesítését sürgősnek tartotta, még a cséplőgépet sem várta be. — Egyetlen elszámoltatásra sem került a sor, — mondja Bakle elv- társ, a tanács titkára. Ez is ritka község, ahol nem akadt olyan, akit a törvény szigo­rúval kellett volna a kötelezettsé­gének teljesítésére buzdítani. — Az első csépelíető beadta a cséplőgép alól, -r- ismerteti a csép­ié« kezdetét a titkár elvtárs, — de a második helyen már nem így tör­tént. Demeter István volt a máso­dik csépeltető, aki gondolkozott egy kicsit. A cséplőgép áléi minden z tikot bevitetett a magtárába. Még akkornap felkerestük az elnök elv- lárssal és elbeszélgettünk vele. Az eredmény az lett, hogy távozásunk után agy óra múlva már Demeter István sem volt hátralékos. Vájjon csak az volt az oka a begyűjtés sikerének, hogy Demeter Istvánnal elbeszélgettek -s figyel­meztették a törvény betartására ? Természetesen néhány an felfigyel­hettek arra is, hogy a tanácselnök ó3 a titkár rögtön ott termettek Demeternél, de nem ez' határozta meg a dolgozók álláspontját az ál­lammal szembeni kötelesség teljesí­tése terén. A hétévi szabad életük, az a sok juttatás, mit ez idő alatt kaptak az államtól és az a ragyogó jövő, amit a klsszekeresiek is még szebbé tettek beadásukkal, ez az alapja annak, hogy elszámoltatás nélkül sikerült begyűjteni a gabo­nát. Igaz, hogy minden község dolgozó parasztjai elmondhatják magukról, hogy sokat kaptak népi demokrá­ciánktól — és mégis le vannak ma­radva a begyűjtésben. Kisszekeresen azonban nem fe­ledkezett meg arról a pártszervezet és a tanács, hogy az emberek a jót hamar megszólítják és elfelejtik a múlt szenvedéseit Állandó felvilá­gosító munkát végezték a népneve­lők, de nemcsak a jelenről beszél­gettek, hanem elmondták azt is, hogy az ötéves tervben mennyivel több ruhát, cipőt és más közszük­ségleti cikket fogunk gyártani, miaí eddig. A tanács több gyűlésen ismer­tette az idei begyűjtési rendeletet. Ezeken a gyűléseken felszólaltak a dolgozó parasztok és megvitatták, hogy mennyivel igazságosabb az idei begyűjtés, mint a tavalyi. Ifjú Szabó Ferenc dolgozó paraszt az egyik gyűlésen felszólalásában el­mondotta, hogy most érdemes ipar­kodni, érdemes többet termelni, mert ha valaki eleget tett a rá elő­irt tervnek, utána azt csinál feles­legével, amit akar. A múlt évben csak azon iparkodott sok ember, bogy a fejadagja meg a vetőmagja meglegyen, a beadás, „ha jut, úgyis jó, ha nem, úgyis”. Aki töb­bet termelt, ahhoz mentek „ü” vé­teli jegyre kérni. * Kisszekeresen is volt olyan ember, aki évekig nem adóit semmit az államnak, mint ormós István. Az idén őhelyette seiu adta már be senki a terményt! A kisszekeres! dolgozó pa­rasztok ismerték a rendeletet, tud­ták, mi a kötelességük, mert meg­magyarázták a népnevelők; látja jövőjüket és szeretik hazájukat. - Ezek voltak az okok, amiknél fog­va kisszekeresen jól ment a gabo- nabegyüjtés. A gabonabegyüjtés azonban csaik egy része a terménybeadásnak. A napokban indul a kapásnövények begyűjtésié. Ez sem ró kisebb fel­adatot a községi pártszervezetekre, tanú csokra. Augusztus 31-én a párttaggyűlés egyik napirendi pontja volt Kissze­keresen a kapások begyűjtésének megbeszélése. Károly elvtárs, köz ségi párttitkár felszólította a párt­tagokat, hogy olyan példamutatóan teljesítsék beadásukat, mint ahogy azt a gabonabeadásnál is tették. A párttagok közül sokan akadtak, akik túlteljesítették beadásukat, mint Csernyi István, Halász Berta­lan, vagy Apáti Sándor és még jó néhányan. A párttagok közül többen felszólaltak a begyűjtéssel kapcso­latiban és vállalták, hogy a kapá­sok beadásánál is példát fognak mutatni. Ezt vállalta Hajdú József elvtárs és Károly elvtárs, a párttit­kár is megfogadta a tagságnak, hogy az elsők között tesz eleget a kukorica-.és burgonyabeadásniak. — Csernyi János elvtársék sem akar­nak lemaradni, akinek a felesége azt mondta : „Nekünk búzáiból há­rom holdon ötven mázsa termett, mert jól műveljük a fűidet, de a kukoricából, burgonyából is jut bő­ven a beadásra, ezektől sem sajnál­tuk a kapát.” A kapásai: begyűjtésével kapcso­latos népnevelóértekezleiet a bét végén tartják meg. A tanács már ismertette a dolgozókkal, hogy bur­gonyát, kukoricát csak engedéllyel, tehát bejelentésre lehet szedni, il­letve törni. A dolgozók azt is tud jak, hogy a burgonyabeadást azon­nal a szedés után teljesíteni kell, a kukoricát pedig töréstől számított öt napon belül. A mezőgazdasági “ és begyűjtési állandó bizottságokból egy hattagú szervet létesítettek, amely megvizs­gálj®, hogy érett-e annak a tenge­rije, aki a törést bejelentette, ne­hogy zölden törje le valaki és -az átadásnál súrlódások legyenek; mert a földiművesszövetkezet nem vehet át csak egy bizonyos előírt szárazságú tengerit. A törés után pádig öt napon belül mindenképpen teljesíteni kell a beadást. Ez a bi­zottság egyúttal szorgalmazni fog­ja a kukoricaszár betakarítását, a vetést és az őszi mélyszántást is. Kisszekeresen jól felkészültek a kapások begyűjtésére; csak a vég­rehajtás is ilyen jó legyen, s akkor a kisszekeresiek rövidesen vihetik a kapásterményüket Is a szabad­piacra. Cs. B. Móricz Zsigmondi halála 10. évfordulójának ünnepségei A Móricz Zsigmond halójának • ti­zedik évfordulójával kapcsolatos ün­nepségek szeptember 4-én kezdődnek. Csütörtökön délután 4 órakor Buda­pesten a Kerepesi-temetöb.ea ünnepé­lyes keretek között leplezik le Mó­ricz Zsigáimul síremlékét. »Szeptember 5-én este Budapesten a Néphadsereg Színházában a Magyar írók Szövetsége és az Irodalomtörté­neti Társaság ünnepi emlékestet ren­dez. Az emlékesten az elnöki meg­nyitó beszedet Révai József elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának tag­ja, népművelési miniszter, az eralék- bc*zédet pedig Darvas József, az Írószövetség elnöke, közoktatásügyi miniszter mondja. Szeptember 7-én, vasárnap Tisza- csecsén a Magyar írók Szövetsége és az Irodalomtörténeti Társaság ünne­pélyes keretek között emléktáblát he­lyez el Móricz Zsigmond -szülőházán. Néhány nagyobb városban és üzemben Móricz Zsigmond emlék- ünnepélyt tartanak. Az ifjúság szárnyra kei Jevgenyij Ipatov belépett a DOSzAAF moszkvai területi repülő- kJubjíba. Előzőleg nem szólt senki­nek, nem akarta, hogy érzókeuy- lelkü édesanyja megtudja a dolgot. Jevgenyij igyekezete, hogy eltit­kolja édesanyja előtt cselekedetét, fölöslegesnek bizonyult. Édesanyja hamarosan belenyugodott, ö ugyan a világon sommiért sem szánta vblB anyja na rá magát, hogy beleüljön a re- __ pülőgépbe, de ami Jengenyijt illeti, ám legyen: ebbe nem akart bele­avatkozni. 1. Jevgenyij a csütörtöki és vasár­napi napokon egész télen át eljárt a repülő-klubba a foglalkozásokra. Tapasztalt pilóták, technikusok, a Honvédő Háború hősei oktatták a fiatalokat, segítettek Jevgenyijne’c Harcbaszállnak a tiszanagyfalusi dolgozó parasztok gyermekeik ellenségei, a klerikális reakció ügynökei ellen Tegnap, szerdán reggel megbotrán- lcozva hallgatták , a becsülete©, jóér­zést! szülők Tiezanagyfaluban a köz­ségi tanács melletti iskolánál Nemes Józsefnónak, a , református harangozó feleségének mocskolódó szavait. A szülők azért jöttek • fel az iskolába, hogy megvásárolják gyermekeik -ré­szére a tankönyveket. Nemesné meg éppen akkor, amikor a legtöbben vol­tait ott, rák ead te sebesen pergő nyelvével, mint a motolla: „Még hogy mi vegyünk tankönyveket a gyere­keknek, ilyet ki hallott még? Mórt nem adják ingyen? így törődik az állam a gyerekekkel? Ezért kellett az iskolák államosítása?— s csali úgy ömlöttek száján a nép államát piszkoló szavak. A harangozóné nem átallott a beadási kötelezettségek tel­jesítése ellen is uszítani. Rút hálátlanság volt az; amit Nemesnó elkövetett. — Bút hálátlanság a dolgozó nép édes hazája ellen, azonban a föbünö3 mégsem ő, hanem azok, akik mögötte bújnak meg, akik ezeket a szavakat Nemesnének sugallták! A főbünösök a dolgozó nép gyermekeinek megátal­kodott ellenségei, a klerikális reakció tiszanagyfalusi ügynökei: Szabó Géza református és Pdekái István római katolikus pap. A dolgozó parasztok gyermekei előtt gyönyörű szép jövő áll, hogy másról ne is beszéljünk, mint a termelőszö­vetkezeti mozgalomról. Vájjon miféle gazdálkodás biztosít nagyobb darab kenyeret a gyermekek száhíára: az idén 4—5 mázsás átlagot hozó kis- p arc el 1 ás gazdálkodá£-e, vagy a 10 és félmázsás átlagot hozó szövetkezeti gazdálkodás? A csoportnak húsé hol. das gyümölcsöse, konyhakertészete van, amelynek minden négyszögöle sok-sok forintot jövedelmez. Igaz, van még hiba a csoportban, azonban máris megmutatja: itt van a gazda­gabb, szebb élet! Ez ellen a szebb élet ellen tör a klerikális reakció. Tago­sítás folyik a községben — a még nagjmbb termést alapozzák meg. „vé­letlenül“ éppen ' a tagosítás idején tart Szabó tisztele tea éjszakákba nyúló „templomi áhítatot“ s „vélet­lenül“ „éppen“ erről az áhítatról ha. zatérők ‘fenyegetik meg életveszélye­sen a tagosító bizottság elnökét, tag­jait — mint ez vasárnap is történt. Nem nagyobb barátja & népnek helyett. Akkor, amikor híre ment a falu­ban Ntmesnó esetének, sokan azt mondták a dolgozó parasztok közül: „Én pedig többet nem engedem, hogy a gyermekemet ezek a gazemberek tanítsák!“ Minden dolgozónak kötelessége gyermeke iránt, hogy valóban meg­nézze: kire bíz^a a fogékony gyer­mekietek nyesegetését, ápolását. — Mert vájjon miféle dolgokra tanít­hatja Páskai őket? Az a pap, aki egy rakamazi kuláknál találkozik szeretőjével, egy Budapestről kitele­pített fasiszta nőszeméllyel. Akinek a lakásáról már nem egyszer látták kisurranni Keller mészáros lányát, Domina Józeefnét?! Nemrégen tör­tént, hogy Domináné finom csokolá­dékat, kekszet vásárolt a szövetkezeti boltban, aztán este, amikor úgy gon­dolta: senki nem látja, belopózott Puskáihoz. Hajnalban látták onnan kifordulni ... Saját harangozójának lányával is rajtakapták eötét szobában egy alka­lommal a papot! Nagyon emlékeztet Páskai magatartása a mándoki pap, Hollók Emil magatartására, aki el­csábított behálózott, a halálba kerge, tett egy fiatal, félrevezetett lányt! Bollók is hármoniumozni tanította a lányokat a templomban, mintahogy Páskai tesaú. ő is énekkart szervezett, mint ahogy Páskai teszi — s Bollók- nak is fasiszta szeretője volt félreve­zetett áldozatai mellett, mint Páskai­nak ! , Szépre „taníthatja“ a hittanórán Páskai a dolgozók gyermekeit e szé­pen „példázza“ életével az erkölcsös magaviseletét! S ha még hozzátesz- szük: legbizalmasabb híve a Nyugat­ra szökött fasiszta Barankovics édes- testvére Marsaiké Sándorné, meg a Virányos-tanyai Pózer ku- láltbanda, akkor minden józan gon­dolkodásai ember előtt világossá vá­lik: a nép, a dolgozók gyermekeinek ellenségről van szó! Nemesné, a harangozóné mocskoló- dott. Voltak, akik pártfogolták 8 még kontráztak is. De mind több azoknak a száma Tiszanagyfaluban, akik megelégelték a klerikális reak­ció sötét ügynökeinek aknamunkáját ? azt mondják: nem engedjük, hogy erkölcstelen, népellcnes bitangok fél­revezessenek bennünket! ;;»b2 cicpTEMBcn 4, csütörtök Kisszekeresen a gobcnabegyüjtés tapasztalatai alapján készültek fel a kapások begyűjtésére Páskai István sem. ö is késő éjsza­káig misézett vasárnap s a szövetke­zeten kívül ő is elejtett „néhány szót“ az iskolák államosításáról, a tan­könyvekről. Jó helyen kopogtatnak! Mintha a tiszanagyfalusi dolgozó ‘parasztok nem emlékeznének vissza a régi egy­házi iskolákra, amelyeknek a falait a padokkal kellett volna megtámaszta­ni, ha a padok sem lettek volna ócskák és rozogák. Amíg az egyház volt az úr ai iskolában, nem szüle­tett olyan dolgozó parasztgyermek a községben, aki közép, vagy felső- iskolába juthatott volna. Amíg a papok tartották kezükben a tanítás ügyét, nem volt több tanító a faluban, mint kettő. TJgy is nézett ki az a tanítás. A felszabadulás a nép kezébe adta az iskolákat is. Az utóbbi két évben 8000 forintot fordított a nép állama az iskolák renoválására, 1951-ben SOOO-ot a berendezések megjavításá­ra. 1945 előtt két tanítója volt a falunak, most van nyolc. Középisko­lába jár 60 tiszanagyfalusi paraszt­gyerek. Tallai Ferenc, három holdas dolgozó paraszt fia, most végez a ta­nárképzőben. Balog Laci, Mester Barna mezőgazdasági egyetemre jár. Bezzeg a múltban csak az olyanok­ból lehettek egyetemi doktorok, mint a több mint ezerholdas Bekény Gyula idióta fiából, akinek annyi esze sem volt, hogy a nyelvét a szájában tartsa. Világosság költözött a faluba! Hetvenkét dolgozó parasiztcsalád ott­honában szól a rádió. Csak 1952-ben 165 család vezettetto be a villanyt — a nép államától kapott villanyára­mot. A gyermekek nem vakoskod- nak a pislákoló petróleumlámpa mel­lett, ha tanulnak, hanem ragyogó vilanyfény önti el a szobát. Tanul­nak az idősebbek is. A dolgozók isko. Iájában 1950-ben 50-cn, 1951-ben 15-en vizsgáztak s az idén közel 30-an iratkoztak be. 1945 előtt a falu lakosságának 10 százaléka nem tudott írni, sem olvasni. Most még 1 százalék analfabéta van. Nagy ellensége hát minden munkás és parasztgyer­meknek az, aki a múltat akarja visz. szahozni a sötétséggel, iskolázatlan­sággal együtt a .ríni felemelkedés A) társainak a repülés elméletének t ami 1 ru á ü y o zásába n, a repülés alulijainak elsajátításában. Az elméleti oktatás után csakha­mar elérkezett az idő a gyakorlati foglalkozásokra. Jevgenyij öccse. Jura egyszerűen nem tudott szólni az irigységtől. I.nnytestvérei, Alisza és Julia pedig roppant büszkék vei­tek:, repülő lesz a bátyjuk! Az anyja így búcsúzott tőle: — Bízom benned, Zsenja, csalt lágy óvatos ott fenn, a levegőben... 2 A repülőtéren az oktató ezt mon­dotta ; — Jevgenyij Ipatov tanfolyam- hallgató ! (in tanult a leglelkeseb­ben. A repülő-klub vezetője elisme­rése jeléül elrendelte, hogy ön száll­jon fel elsőnek. Klubtársa segített neki felcsatol- ni az ejtőernyőt... 3. A repülőgép szárnya alatt ezüst- szalagnak látszik a folyó, amely­ben Jevgetiyij olyan sokat fürdütt. Milyen kicsi az erdő, ahol málnáznf szokott. Az úton szinte bogaraknak látszanak a gépkocsik. Az a föld, ahol 17 éve él, a magasból teljesen ismeretlennek és bűbájosán szépnek látszik. — Ipatov tanfolyaiuhallgatő je­gyezze meg, amit lát, — hangzott fel váratlanul az oktató nyugodt hangja. — Jegyezze meg a repülő­tér felé vezető utat, a földön lévő tájékoztató pontokat. Ne szalasszon el semmit se, amit megfigyelhet.' összpontosítson ! Gyakorolja u- lá­tásutáni emlékezést... Hogy érzi magát, Ipatov? Ipatov tanfolyamhallgatő nagyon jól érzi magát, boldog. Szíve mégis hevesen dobog, ügy tűnik neki, bogy a szívdobogása még a motor zúgásánál is erősebb. Tizenöt perc múlva a repülő-klub vezetője fogadja a jelentést: — Jevgenyij Ipatov tanfolyam- hallgató jelentem, végrehajtottam a parancsot. Természetesen a repülőknél tör­ténnek sokkal jelentősebb esemé­nyek is. De a fiatalember olyan lelkesedéssel tette meg jelentését, mintha legalábbis körülrepülte vol­na a földet. 4. Jergenyij estefelé tért haza. A kérdések özönét zúdították feléje. Különösen Jura érdeklődött min­denfelől. Meg akarta tudni, mit je­lent az, hogy „magáruíiúzta a kor­mányt”, mi az a „roélykanyar”. Jevgenyij pedig türelmesen, az „öreg pilóták” fölényes mozdulatá­val mutatta, hogy ml is az a „mélykanyar”. Sz. Kamyevszkif 24/1. sz. építőipari Vállalat FELVESZ kőműves, ács állványozó, vas­betonszerelő, kubikos, segéd­munkás férfiakat és nőket. Vidékieknek díjmentes szállást, vala. mint csekély terítésért étkezést biztosít. Jelentkezni lehet Budapest VII. Ba-' rose-tér 19. Keleti Pályaudvar vagy XT. Bródi Zeigmond-u. 20. Kelenföld. ÉRTESÍTÉS Értesítjük ». fogyasztóinkat, hogy átmeneti nehézségek miatt vállalatunk vezetősége elhatározta, hogy további intézkedésig a 11 kg-os gázpalackokat vállalatunk lerakatai és telepei 50 nap után cserélhetik ki. Cáz- és Szénsavértékesitő Vállalat nyíregyházi ftáztöltótelepa Simai-út 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom