Néplap, 1952. szeptember (8. évfolyam, 207-229. szám)

1952-09-10 / 212. szám

NÉPLAP 1952 SZEPTEMBER 10, SZER A ''JiamMfijaaBnK'j« ■Bngara’gggrcgrr^ Az eredmények bizonyítják; érdemes volt a népnevelőkre hallgatni és alkalmazni a szovjet agrotechnikai módszereket PARTÉPÍTÉS ’ * Az új pártoktatási évad előkészítésének tapasztalatai a nyíregyházi járásban Az új oktatási év előkészítése, a Központi Vezetőség 1952 június 27—2S-i ülése irányelveinek tanul- ‘ nyozása, a pártszórvezetekke 1 való .gérietése a pártbizottságok egyik eoronlévő legfontosabb feladata. A nyíregyházi Járási Pártbizottság jimnikájónak középpontjában is e feladatok végzését kell állítani. Azonban a Járási Pártbizottság a PB idevonatkozó határozata* nem tanulmányozták eléggé -el- mélyülten. — Bár a Járási Bizottsági ülésen jszemiuúriumsze- rűen beszélték meg a PB határoza­tát, azonban a gyakorlati végrehaj­tásra már nem helyeztek elég súlyt. Éltből következett aztán az, hogy a legfontosabb feladatnál, a propagandisták kiválogatásánál a Járási Bizottság nem járt el elég körültekintően kezdetben. A propagandisták kiválasztását nem a Politikai Bizottság határo­zata szellemében végezték, amely kimondja: ..Most fokozottan olyan propagandistákra van szükségünk, akik alaposan ismerik pártunk po­litikáját, gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek a gyakorlati munká­iban, szabadon tájékozódnak a bel- |K>litikai és nemzetközi ' helyzetben — választ tudnak adni a dolgozók kérdéseire, megtudják magyarázni az egyes elméleti problémákat és szilárd meggyőződésre és álhatatos- sflgra nevelik a hallgatókat.” A Járási Bizottság oktatási ter­vében nem egy helyütt mechaniku­san alkalmazzák a PB. határoza­tát. A mimkaterv szerint a járás párttagságának (30—65 százalékát vonják he a szervezett iskolúnkí- vüli pártoktatásba. Kém használja fel a munka terv a múlt oktatási év jő és rossz tapasztalatait. Nem vet­te számba a rendelkezésre álló pro­pagandistákat s nem mutatja meg. hogy honnan biztosítja a múlt évi­nek kétszeresére tervezett politikai iskolák propagandista szükségletét. Ibrányban a múlt évben 4 pro­pagandista vezetett politikai isko­lát igen jó eredménnyel, akik 2—3 hónapos párt-iskolái végzettséggel rendelkeztek. Köztük Oláh elvtárs, a „Vörös Csillag” tsz. propagandis­tája, maga is példát mutatott a termelő munkában és erre lelkesí­tette a politikai iskola hallgatóit is. A JB mindezt figyelmen kívül hagyva, nem vonta bo őket propa­gandista munkára. Nem akarták „megterhelni” a pártiskolát vég­zett, fejlettebb, tapasztalt eávtár­A falusi népnevelők most a bol­sevik szó erejével és személyes pél­damutatással a mezőgazdaság döntő feladatainak megoldására mozgó­sítják a kolhozok, szovhozok és gépállomások dolgozóit. A Rjazany-terület mozsarszki ke­rületében ezidöszerint több mint 500 népnevelő dolgozik. A népne­velők nagyrésze középfokú, vagy felsőbb képzettséggel rendelkezik. Mintegy 30 mezőgazdasági szakem bér, 200 pedagógus, igen sok élen járó kolhozparaszt, pártfunkció- náriits és pártonkívüli aktíva vé­gez agitációs munkát. A kolhozparasztok politikai és kulturális látóköre állandóan szé­lesedik: egyre jóban érdekli őket, mi történik a Szovjetunióban és világszerte. Magasabb színvonalú beszédekre, előadásokra és felolva sásokra van tehát szükségük. Mindez megköveteli az agitációs munka nívójának és a népnevelő képzettségének szüntelen emelését. A kerületi pártbizottság minden te kintetben segítséget nyvjt a falusi népnevelőknek. A kerületi és kür­zen péuiértckczletek kiválóan al­kalmasak a népnevelők nevelésére, elméleti színvonaluk és szakkép­zettségük emelésére. A kerület párt- bizottság vezetői ezeken az éric- kezleteken ismertetik a gazdasági és kulturális építés soronlevő fel­sakat propaganda munkával, azzal az elgondolással, hogy párt, vagy állami, gazdasági funkciói miatt nem tudják azt ellátni. így történt, bogy a régi propagandistáknak csak 30 százalékát állították be. A propagandisták kiválogatását reszertrafcágalt {elintette a JB. Egyedül az ágit. prop. osz­tály végezte. Nem beszélgettek egyénileg minden egyes propagan­distával, mint ahogy azt a Politi­kai Bizottság határozata is előírja. A propagandisták kiválogatása hát­térbe szorult a Járási Bizottság napi munkájában, a kenyérgabona begyűjtése és egyéb soronlevő fel­adat végzése közben. Úgy látták, hogy a propagandisták kiválogatá­sa nem annyira fontos, közvetlen feladat. A propagandisták (50 szá­zalékával beszélgettek csak egyé­nileg. A többieket a régebbi ta­pasztalatok, vagy csak a pftrttK- Jsár beszélgetése alapján, vagy egy­szerűen az íróasztal mellől jelölték ki. Oroson Fekete 1st van né elv- társnő nem jelent mag rendszeresen a propaganda szemináriumon, ki­tűnt azonban, hogy vele senki nem -beszélgetett arról, hogy a Járási Bizottság a községben lévő egyik pártszervezethez politikai iskola vezetőjének akarja kijelölni. Tiszabercelen Kerekes elvtárs a járási ágit. prop, titkár Gönci Pi­roska elvtársnővel úgy beszélte meg a prop. szemináriumra való bevo­nását, hogy — „tudod-e, hogy be vagy vonva elvtársnő prop. szemi­náriumra?” Az elvtársnő erre azt válaszolta, hogy — ő bizony még erről nem tudott. Most hall erről először. Kerekes elvtárs erre azt mondta — „ha eddig nem tudtad, így most már tudd meg, hogy be vagy vonva propagandaszeminá­riumra.” Nyilván a;z ilyen beszélgetés nem segíti hozzá az elvtársakat, hogy megértsék mit jelent tanulmányoz­ni pártunk legfontosabb tanításait, célkitűzéseit. Nem érzik át, hogy milyen nagy kitüntetést jelent pár­tunkéin a propagandamunka vég­zése. A felületes, bürokratikus ki­válogatás küvetkezményekép fordul­hatott elő olyan eset is, hogy kétes múltú, vagy ellenséges elemek is bekerültek a pro-pagandist.ák közé. Paszabon volt hivatásos őrmestert je­löltek ki politikai iskolavezetőnek. Mindez súlyosan éreztette hatását a 8 hetes esti propagaudistaképző tanfolyamok megkezdésénél. Már adatait, • előadásokat tartanak a kommunizmus nagy építkezéseiről, a Szovjetunió külpolitikájáról slb. Minden évben legalább 2—3 ilyen értekezlet zajlik le, többszdz falusi népnevelő részvételével. A kerület népnevelői legutóbbi értekezletü­kön példáiul megvitatták az elmúlt mezőgazdasági év eredményeit, a kolhozok szervezeti és gazdasági erősítése terén előttük álló felada­tokat és kicserélték tapasztalatai­kat. A kerületi pártbizottság tübbízbcn tart körzeti értekezleteket is a nép nevelők számára. Áprilisban pél­dául magas eszmei színvonalon folyt le a morozovo—borkovszki körzet népnevelőinek értekezlete, amelyen . megvitatták az agitációs munka feladatait a tavaszi mun­kák idején. A mozsarszki kerületi pártbizott­ság nagy súlyt helyez a népneve­lők oktatására. A tantervekben fon ios helyet foglalnak el az agitációs munka módszertani kérdései. A Dimitrov-kolhozban tartott szeminá­riumokon például a népnevelők ilyen kérdésekkel foglalkoztak: ,Hogyan kell felkészülni a beszéd megtartására és miigen legyen a beszéd", „A népnevelő bcszédkultú- rája” slb. A kerületi pártbizottság azzal is naav seaítséoet nuuit az aaitár.iós az első foglalkozásról is többen el­maradtak. A következő prop. sze­mináriumokon még több volt a hi­ányzó, sőt augusztus 20-ra való nagy készülődésben a járásban két helyen meg sem tartották a pro­pagandista szemináriumot. Mindezeket a súlyos hibákat a Járási Bizottság nem ismerte fel idejében. Ezekre a hibákra csak később figyelt fel. — Most a JB munkájában az oktatási év előké­szítésében javttiás mutatkezil. A propagandisták felülvizsgálá­sát a JB tagjai már közösen vé­gezték és együttesen végzik a JB tagjai a politikai iskolák hallgatói­nak kiválogatását is. A Járási Bi­zottság létrehozott egy 12 tagból álló oktatási instruktor csoportot, mely közvetlen segítséget ad az alapszervezeteknek a hallgatók ki­válogatásához. Ezenkívül a JB tag­jai, munkatársai személyesen segí­tenek és ellenőrzik az alapszerveze­tek munkáját. Az eddigi tapasztalatok azt ruu tátják, hogy a párttagságban igen nagy az érdeklődés a tanulás iránt. Ennek egyik jele, hogy a beszélge­tések folyamán azok a párttagok, akik már a múlt évben is részt vet­tek oktatásban, magasabb oktatási formára kérik magukat. A. beszél­getések során több helyütt felhív­ják a pártvezetőaég figyelmét a párttagok a múlt év oktatásának hiányosságaira. így a sőrckuti gép­állomás pártszervezetében Barta István traktoros azzal a kéréssel fordult a pártvezetésig felé, hogy ez'évben ne engedje meg a politikai iskola elhanyagolását: a tavaszi munka megkezdésével. A pártveze- tőség nagyobb fegyelmet követeljen meg a párttagoktól, a pártszervezet a fegyelmezetlen hiányzókat vonja felelősségre. A JB-nek a többi soronlévő napi párt és termelési feladatok mellett fokozott gondot kell fordítani a pártoktatás előkészítésére. Biztosí­tani kell a propagandisták folya­matos kiképzését, az esti tanfolya­mokon való megjelenést. Ez alap­vető feltétele annak, hogy az 1952— 53-as oktatási évben a Központi Vezetőség legutóbbi ülésének út­mutatása alapján előbbre vigyük a párttagság és dolgozóink marxis­ta-leninista szellemben való neve­lését. Kocsiny Gyula, pártfőiskolai hallgató. csoportok vezetőinek, hogy vezető­ségi ülésein beszámoltatja őket munkájukról, A Vörös Zászló kol­hoz agitációs csoportjáról egy ilyen beszámoló sorún kiderült, hogy nem végez aktív munkát. A kerületi pártbizottság sürgősen gyakorlati intézkedéseket tett az agitációs csoport munkájának megjavítására és ebből a célból több aktíváját ki­küldte a kolhozba, akik kétnapos szemináriumot tartottak a népneve­lők részére. A témák a következők voltak: „Lenin és Sztálin a bolse vik agitációról”, „Hogyan kell meg­szervezni a politikai oktatást a nő vúngtermcló és traktoros brigádok­ban”, „A nemzetközi helyzet”. Ilju­sin elvtárs, a kolhoz elnöke a lcö zös gazdaság fejlesztési tervéről, Volkov agronómus pedig a gabona­félék és ipari növények magas tér móshozamát biztosító, korszerű agrotechnikáról tartott előadást. A politikai munka fellendülése a kolhozokban elősegíti a gazdasági feladatok eredményes megoldását az egész kerületben. A mozsarszki kerület például a hús- és termék­beadás terén területi viszonylatban a második helyre került és nem kétséges, hogy a jó agitációs műn ka, most a nagy mezőgazdasági csata idején is meghozza gyümöl­cseit („Pravda”) Amikor még egyénileg gazdálkod­tam, nem végeztem népnevelő mun­kát. A pártbizottságtól és a párt- szerevzettől gyakran felkerestek az elvtársak, beszélgettek velem. Ennek köszönhetem, hogy beléptem egy évvel ezelőtt az alakuló Lenin tszcs-be. Munkámat ismerték az elvtársak, ismerték a csoport tag­jai és a munka megszervezésénél mindjárt brigádvezetőnek válasz­tottak. Az újonnan alakult cso­portban a pártszervezet Zelizi elv­társ vezetésével jó munkát végzett. Sokat foglalkoztak a dolgozókkal a kommunisták. Kisebb-nogyobb párt­munkával bíztak meg engem Is, ameltyet igyekeztem jól végezni, mert láttam, hogy hasznos a cso­portunknak. így ismertem meg las­san a pártszervezet, a Párt szere­pét. Egy napon nagy elhatározásra jutottam, szóltam Zelizi elvtárs­im k: „ szeretnék én is, ha érde­mesnek tartanának rá, tagjelölt lenni.” Felvettek tagjelöltnek. Ez­után még nagyobb felelősséget érez­tem munkámban. A brigádomban első perctől kezdve bevezettem a rendszeres újságolvasást. Ha ki­mentem a munkacsapatokhoz, bro­súra, újság mindig a zsebemben volt és felolvastam a munkacsapat tagjainak egy-egy cikket. Ezzel el­értem azt, hogy később már maguk­tól leültek pihenőidőben olvasni. Nem mondhatom, hogy mindez zökkenőmentesen ment. Voltak fe­gyelmezetlen, öntudatlan tagok is, akik elhitték az ellenség híreszte­léseit : „Nem érdemes annyira igyekezni, hisz nem lesz több a ti részetek sem, mint azoké, akik el- lógjá.k az időt.” Otthonukban is meglátogattam az ilyen tagokat, beszélgettem velük. Kinn a határ­ban a legtöbb ideig velük foglalkoz­tam. Megérte a fáradságot. Hat­vani György né ts gyakran megsér­tette a munkafegyelmet. Kiszá­moltam neki, hogy mennyivel lesz kevesebb a jövedelme. Elértem, hogy az aratásban és csépiéiben már a legjobbak közé Írhattuk ki nevét a verseny-táblán. Volt azonban olyan tagunk is, aki hosszabb foglalkozás után sem javított fegyelmezetlen magatartá­sán. Megkértem Zelizi elvtársat, hogy ezekkel a tagokkal a párt ve­zetőség foglalkozzon. Divinyi Péter ma munkacsapatvezető. Eleinte ön­fejűén végezte munkáját. Nem vet­te figyelembe a vezetőség határoza­tait. A pártvezetőség többszöri be­szélgetése után javított magatartá­sán és jó ínunkacsapatvezető lett belőle. Nemcsak a fegyelmezetlenekkel foglalkoztam, hanem azokkal is, akik első perctől kezdve szorgalma­san dolgoztak. Ezekkel akartam pártszervezetünket erősíteni. Azóta Fekete Mihályt már fel is vettük tagjelöltnek. Az elkövetkezendő időkben négy-öt olya.n tag lesz már a brigádunkban, aki kiérdemelte ezt a legnagyobb kitüntetést. Úgy érzem, hegy mint népnevelő az egész csoport munkájáért felelős vagyok a Párt előtt. A baromfi- törzsnél észrevettem, hogy igen sok az elhullás. Hadházi István az ál­lattenyésztési brigádvezető a figyel­meztetés ellenére sem sokat hederí­tett az ottani gondozó munkájúra. Felhívtam a vezetőség figyelmét a hibára, Hadházit leváltottuk ha­nyagsága miatt a brigádvezetüi tisztségről. A népnevelő értekezletet heten­ként megtartjuk. Ezenfelül mi, a brigád népnevelői, minden este megbeszéljük napi tapasztalatain­kat. Tavasszal' például nehezen értették meg a tsz. tagjai a szovjet agrotechnika alkalmazásá­nak jelentőségét. Nem egy 'tag zú­golódott a fészektrágyázás, a négy­zetes vetés miatt. Most, amikor ott dolgoznak a tagok a kukoricatábla közelében, elmegyünk velük és megmutatjuk a különbséget a régi módszerrel és a négyzetesen, fészek- trágyázással vetett kukorica ter­mése között. Előreláthatólag 25—30 százalékkal magasabb lesz a ter­mésátlag a négyzetes vetésű táblán. Most az egész őszi vetésünket ke- resztsorosari vetjük. Egyetlen ta­gunk sincs már, aki kifogásolná ezt a kevés többletmunkát. Brigádunk most a többi brigá­dokkal versenyezve végzi a vetést. Azt vállaltuk, hogy nyolc nappal a batáridő előtt befejezzük n.z őszi vetést, bizok benne, hogy ez sike­rül. ■ Népnevelőmunikánk során sok minden szóba kerül. Természetesen a jövedelem kérdése is. összehason­lítom, hogy mennyivel több az én jövedelmem most. mint amikor még egyénileg gazdálkodtam. Minden egyes munkaegység pénzbeli ér­téke előreláthatólag. 26 forint lesz. Kenyérgabonából feleségemmel együtt 28 mázsát viszünk haza. •— Hasonló szép jövedelme van min­den egyes szorgalmasa® dolgozó ta­gunknak. Bőven kerül padlásunkra tengeri és egyéb természetbeni jut­tatás is. Ha erről beszélek, elmon­dom, hogy mindezt a pártnak kö­szönhetem. Nem magamtól talál­tam meg a helyes utat, a lárt ve­zetett rá a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Amikor még engem tagjelöltnek felvettek, rendszeresen eljártam a papok egyházi szertartásaira. Azon­ban úgy éreztem, hogy ez nem erő­sít, hanem gyengít a munkában. Ha valamit elhatároztunk, példáúl új vetési módszert, akkor azt hallot­tam utána a prédikációkban: „gyenge ahhoz az ember ereje, hogy változtasson a természeten”. Már pedig nem így van, meggyőződtem róla, hogy csak erős, öntudatos em­berek kellenek. Ma már nem hall­gatok a klerikális reakció félreve­zető szavaira, s ezen a téren is ne­velem társaimat. Elmondta: Kiss Endre, a nyír­bátori Lenin tsz. népnevelője, a megyei népnevelőtanácskozás kül­dötte. Ai ünnepi könyvhét olatt több új könyvvel gyarapítóm könyvtáramat A felszabadulás óta megváltozott a dolgozók élete. Nem nézünk reménytelen jövő felé. Biztosítva van a munka, nem kell félnünk a munkanélküliségtől. Biztosítva van a tanulás is — a művelődéshez vezető út szabad. A Horthy-uralom alatt szintén volt tanulnivágyó ember, csak lehetőség nem volt a tanulásra. Még ha járt is elemi is­kolába a szegén vembe r gy ereke, a tőkéseket szolgáló papok gondos­kodtak arról, hogy sötétségben maradjanak. Most a könyvet ünnepeljük. A nép könyveit és íróit. Olyanokat, mint Móricz Zslgniond, Ady Endre, József Attila és az ö tanítványai­kat, akiket a múltban némaságra kárhoztattak. Most a könyv ünne­pén arra szeretném felhívni az írók figyelmét: írjanak minél többet a mi szép életünkről. Ugyanakkor ne felejtsék el emlékeztetni a dol­gozókat a múlt szörnyűségeire sem. Én az első könyvet 1949 május 8-án vettem. Jól megjegyeztem ezt a dátumot, mint nagy eseményt az életemben. A könyv Sztálin elvtárs életrajza volt. Azért vettem meg, mert alaposan meg akartam ismerni annak az embernek az életét,' aki számunkra a szabadságot, a felemelkedést elhozta. Sok könyvet olvastam azóta.. Mindegyik hasznos volt számomra. A könyvek neveltek, könnyebbé tették az éle­tet. örömmel olvasom a kisfiam iskoláskönyvelt is. Ezekben nincs ha­zugság. mint a mieinkben még voltak. A szakkönyvek is érdekelnek. A nép állama a szakkünyvek kiadásával segíti munkánkat. Az ünnepi könyvhét alatt több áj könyvvel gyarapítóm könyviára­mat. És hálával gondolok Pártomra, hogy mi munkdsasszonyok már azt is mondhatjuk: „könyvtáram”. 'Szemők Mihályné, Nyíregyháza. A kerületi pártbizottság és a falusi népnevelők Irta: F. Panomarjov, a mozsarszki kerületi pártbizottság titkára (Rjazany-terület)

Next

/
Oldalképek
Tartalom