Néplap, 1952. szeptember (8. évfolyam, 207-229. szám)
1952-09-06 / 209. szám
10*2 SZEPTEMBER 6, SZOMBAT NÉPLAP 3 Délkoreai hadifoglyok nyilatkozata A magyar nép Móricz Zsigmondot a szívébe zárta Révai elvíárs nyitotta meo a Móricz Zsigmond halálának 10. évfordulója alkalmából tarlóit emlckiinnepélyt Móricz Zsigmond, a nagy magyar író halálának 10-ik évfordulója alkalmából a Magyar Irodalomtörténeti Társaság és a Magyar írók Szövetsége pénteken este emlékünnepélyt rendezett a Magyar Képhadsereg Színházában. Megjelent az ünnepségen Révai József elvtárs népművelési miniszter, Horváth Márton elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai. Dobi István elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, valamint a magyar politikai, gazdasági és kulturális élet számos más vezető személyisége. Részlteit az ünuepsegen V. Sz. Azovcev elvtárs, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, valamint a többi baráti államok budapesti képviselői. Az ünnepséget Révai József elvtárs népművelési miniszter nyitotta meg. — Azért jöttünk ma össze. — mondotta Révai elvtárs, — hogy Móricz Zsigmond halálának 10. évfordulóján megemlékezzünk a magyar realista irodalom legnagyobb mesteréről, bogy kifejezzük a halhatatlan írónak, a magyar nemzeti irodalom egyik legnagyobb büszkeségének, népünk háláját és tiszteletét. 10 év telt el Móricz Zsigmond halála óta: a háborús összeomlástól a magyar dolgozó nép teljes győzelméig, a szocializmus alapjainak sikeres lerakásáig hazánkban, E tíz év alatt a magyar nép Móricz Zsigmondot, a magyar demokratikus kultúra nagy klasszikusát, a demokratikus átalakulás egyik legjelentősebb irodalmi előkészítőjét, megismerte és a szívébe zárta. Az az író, akit a régi Magyar- ország üldözött és kitagodott, akit újra és újra próbált megkövezni, mert az úri osztályokról megmondta az igazat, Móricz Zsigmond új életre ébredt a munkásosztály, a dolgozó nép, az épülő szocializmus Magyarországában. Révai elvtárs ezután rámutatott, bogy Móricz Zsigmond, Ady Endre harcostársa volt abban az irodalmi forradalomban, amely a 20. század első évtizedében bontakozott ki nálunk, mint a polgári demokratikus magyar forradalom beharango- zója és előkészítője, ük ketten képviselték a reakciós, álhazafias irodalommal szemben a megújhodó, valóban népi-nemzeti, valóban hazafias irodalmat. Elsősorban nem nyugatosok voltak, hanem magyarok, akik a magyar nép felszabadítását szolgálták irodalmi munkásságukban. De Ady és Móricz életútja sokban és alapvetően különbözött is. Ady nem érte meg a proletárforradalmat, míg Móricz Zsigmond átélte a proletárforrada- lom győzelmét és bukását is, írói alkotóereje pedig éppen a Horthy- uralom sötét és fojtogató negyed- százada alatt bontakozott ki teljes nagyságában. Móricz 1919-ben egész leikével odaállt a proletárforrada- lom mellé és bár a forradalom bukása után nem volt többé eleven kapcsolata a munkásosztállyal, sohasem tagadta meg 19-es magatartását. A Horthy-rendszerhez sohasem dürgölődzött, sosem alúzko- dott meg, sosem kínálta fel magát, sőt egyre fokozódó erővel leplezte In e rendszer uépeílenes lényegét. Révai elvtárs a továbbiakban várni tu Móricz Zsigmond írói fejlődését, e fejlődés három szakaszát s kifejtette, hogyan jutott cl Móricz általános demokratikus magatartásától a kritikai realizmus kibontakozásának- korszakán át a nepfor- radalomhos rezein út kereséséig. Ezután így folytatta: — írói pályáján tisztánlátása, leleplező ereje’ egyre fokozódik, de mindhárom alkotói korszakában megmaradt a parasztság Irodalmi szószólójának. Nagy erényei, de bizonyos gyengéi is ebből fakadnak. Társadalombírálatának paraszti kiindulópontja : forrása realizmusának, de forrása bizonyos illúziónak is, annak, hogy a feudális rothadás mellett a kapitalista rothadást tevásbbé vette észre és bár nem kente el, hanem feltárta a parasztság belső bomlását és os’ztá 1 yrétegeződését, .a szegény- parasztság mellett riam tudta meglátni és felismerni a munkásosztály döntő szerepét. Mégis, Móricz Zsigmond paraszt i-demokralikus realizmusának nemcsak magyar, hanem nemzetközi jelentősége van. Móricz ahhoz a kevés nagy- európai íróhoz tartozott, akik az európai polgári irodalom hanyatlása korában realisták tudtak maradni é.s a polgári- dem cik rat i ku s forradalom plebejus-irányát képviselve, hatalmas erejű társadalomkritikát tudtak gyakorolni. Hangsúlyozta, hogy bár Móricz társadalomkritikai regényeinek legtöbbjében tragikus a légkör, mégis, mindhárom írói korszakában ott vannak azok a művek, amelyekkel az élet szépségét és boldogságát próbálja hirdetni. Móricz Zsigmond — folytatta .— szerette az életet, szerette . az embert, békességet, boldogságot szánt az emberiségnek. legtöbbször ebből a vágyából származnak gyönyörű szerelmi idilljei, nem pedig abból, hogy a valóság véres ellentéteiről megfeledkezett. Ez a vágy az idill, a harmónia, a szépség és boldogság után sokszor akadályozta abban, hogy táysadalomkriti'kája mindvégig következetes legyen. Másrészt ebben a vágyában éppúgy van .előremutató vonás, mint népforradalmi útkeresésében. Móricz kritikai realizmusával is, humanista ‘optimizmusával is, a mi elődünk és útmutatónk, a szocialista realizmus elüfutárja. Ezen a mai ünnepélyen íogadTíz esztendeje, hogy meghalt a magyar prózairodalom eddig legnagyobb alakja, a kritikai realizmus hatalmas tehetségű megtestesítője. a felszabadulás előtti magyar valóság döbbenetes erejű meg- mutatőja: Móricz Zsigmond. Móricz Zsigmond hatalmas írói jelentősége mindenekelőtt abban áll, hogy . általa, műveiben érte el a magyar széppróza eddigi legmagasabb csúcsait. Az volt Ő nekünk. — magyar mértékkel mérve, — mint az oroszoknak Tolsztoj vagy Gogoly, vagy mint a franciáknak Balzac. Móriczot mindenekfelett a parasztság sorsa érdekelte igazán, szenvedélyesen. Nem a parasztság sorsa önmagában — hanem a parasztság sorsa a nemzeti élét egészében, az egész magyar társadalommal való összefüggésében. Akár a grófokról ír, a magyar feudalizmus nagy urairól, akár a dzsentri- világ rothadását, pusztulását ábrázolja, — a nézőpontja mindig paraszti nézőpont. A „Hét krajcár” című novella volt az, amely sok keresés, kínzó próbálkozás után — egyesapásra kiemelte p,z ismeretlenségből. Ahogyan Ady lírája forradalmat jelentett költészetünkben, olyan forradalmian új bangót hozott ez az írás prózairodalmunkban. Mikor jön a forradalom, oda áll zászlaja alá. Mi lesz a parasztsággal? Ez érdekli akkor is mindenek előtt. Járja az országot, írja a cikkeit és sürgeti a földreformot. S amikor megjelenik a földreformtörvény, hozsannával fogadja: „...Végre annyi sok-sok ezer törvénycikk után, rendeletek, parancsok, tiltó s az egész életet megnehezítő törvények után úgy hat, mint a mennyből jött angyal hirdető szava : „megszületett a messiás! Ez lesz az új honfoglalás: Ez lesz az igazi juk meg, hogy Móricz Zsigmond emlékét hozzá méltóan fogjuk ápolni. — Ezzel kapcsolatban három fő kötelességünk van: 1. Ki kell adnunk minél előbb összegyűjtött müveit, hegy népünk és születő új irodalmunk még jobban megismerhesse, még többet tanulhasson tőle. 2. Meg kell írni Móricz Zsigmond életrajzát, amely müvéhez és életéhez méltó és értékelnünk kell irodalmi munkásságát, a magyar társadalom és a magyar irodalom fejlődésében elfoglalt helyét és szerepét a maga teljességében. 3.. Meg kell mutatnunk Móricz Zsigmondot egész nagyságában a szabad népeknek, hogy müve necsak a magyar, hanem a nemzetközi demokratikus kultúrának is szerves részévé váljon. Ami a magyar Dolgozók I'áríjáf és a Magyar Népköztársaságot illeti, mi teljesíteni fogjuk kötelességünket Móricz Zsigmond emléke élete, munkássága iránt. Ezzel megnyitom az Irodalomtörténeti Társaság és az írószövetség mai emlékünnepélyét. Meleg szeretettel üdvözlöm külföldi íróvendégeinket, a csehszlovák, a román, a bolgár, a német írók küldötteit és mielőtt átadnám a szót Darvas Józsefnek ünnepi beszéde elmondására, megk'érem Kónya elvtársat, az ’ írószövetség főtitkárát, a Szovjetunió írószövetsége üdvözlő táviratának felolvasására. Révai József elvtárs nagy tapssal fogadott beszéde után Kónya Bajos elvtárs, az írószövetség főtitkára felolvasta a Szovjet írószövetség táviratát. honfoglalás A nép kezére kell jutni minden termőföldnek.’! A proletárforradalom bukása után súlyos és nehéz válságos esztendők következtek Móricz életében. Az ellenforradalom vad hajszát folytatott ellene. Az irodalomból kitagadták, az irodalmi társaságok kizárták, írásait — a Nyugaton kívül — egyetlen lap sem közölte. De Móricz nem tört meg — nem lett áruló. Nemrégiben került elő egy eddig ismeretlen Móricz-levél, amelyben ő így írt egyik debreceni ismerősé- sének a „Légy jó mindhalálig”-ról: „A Nyilas Misi tragédiájában valóban nem a debreceni kollégium szenvedéseit írtam meg, hanem ... a kommün után elszenvedett dolgokat". Abban a korban, amikor dühöngött a terror, amikor napirenden volt az árulás, amikor nehéz ködökbe fulladt a tiszta látás, amikor az elvek vására folyt, s előkelő magasságokba vonult az írók egy része, hogy ne sértse fülét a nép jajja, mégis nagyon emberi szép út volt a Móriczé annál inkább, mert müveiben egyre bátrabban, egyre rettenthetctlenebbül tört a teljes igazság felé, — s ez volt az igazi Móricz. Tíz évvel ezelőtt, amikor temettük, csak nagyon kevesen álltunk koporsója körül. — Halála első évfordulóján Hain Péter pribékjei ólálkodtak a sír körül — kommunistákra vadászva. Ma egy egész nemzet a szocializmust építő Magyarország szabad népe tiszteleg nagy írója emléke előtt. A Szovjet írószövetség távirata: „A magyar néppel együtt őrizzük a magyar nép kiváló fia, a magyar reakció tehetséges leleplezője, a nagy hazafi és demokrata Móricz Zsigmond emlékét. Biztosak vagyunk abban, hogy a magyar irodalom, folytatva és továbbfejlesztve a műit legjobb íróinak demokratikus és realista hagyományait, új eredményeket ér el a békéért és a szocializmusért vívott harcban. A Szovjet írószövetség megbízásából : Alekszandr Fagye jer." Az ünnepség résztvevői nagy tapssal fogadták a szovjet írók testvéri üdvözletét. Ezután Darvas József közoktatásügyi miniszter, az írószövetség elnöke mondott emlékbeszédet. Darvas József beszéde az amerikaiaknak a hadifogolytábor ellen végrehajtott támadásairól A Koreai Központi Távirati Iroda közli, hogy amerikai repülőgépek ismét tüzeltek a délkoreai hadifoglyok kandoni táborára, annak ellenére, hogy az a panmindzsoni egyezmény alapján feltűnő figyelmeztető jellel volt ellátva. A támadás során C hadifogoly megliait, 16 pedig súlyosan megsebesült. 7 sebesült a támadást követő nap meghalt. A délkoreai hadifoglyok gyűlést tartottak a táborban. A gyűlés tiltakozó határozata elítéli az amerikai imperialistákat, akik megszegték a- hadifoglyokról szóló genfi egyezményt. .,Az amerikai imperialisták és a liszinruanista-klikk kényszerítésére résztvettünk ebben a bűnös háborúban — mondja ti határozat. — Az amerikai rablók nem elégedtek meg azzal, hogy ágyútölteléknek használtak bennünket ebben a háborúban, hanem barbár módon ránk is lőttek repülőgépeikről. Leleplezzük a világ becsületes emberei előtt az amerikai ernber- gyülölők gaztetteit és követeljük, hogy vessenek véget a hasonló gonosztetteknek. Ezt üzenjük az amerikaiaknak: Amerikaiak, el véres kezetekkel Koreától!” A llaladó-pári a koreai háború befejezését javasolja Hallinan, a Haladó-párt elnökje löltje levelet intézett az Egyesült Államok hadügyminiszteréhez. Hul- linan kéri, hogy ugyanúgy, mint Eisenhowernek és Stevensonnak, neki is fegyék lehetővé, hogy rádión keresztül forduljon a . külföldön tartózkodó amerikai katonákhoz. Hallinan levelében a következőket jelenti ki: feltétlenül szükséges, hogy a katonák, tengerészek és pilóták megtudják: a Haladópárt a koreai háború befejezését javasolja. A néger katonáknak biztosítani kell a lehetőségeket, hogy megtudják: Amerika történelme folyamán először jelöltek néger nőt az Egyesült Államok alelnöki tisztségére. Az amerikai agresszorok aiávalóan hazug Űrügyekké! igyekeznek „igazolni“ a hadifoglyok soraiban elkövetett vérengzéseket Az amerikaiak augusztus 30-án beismerték, hogy 16 hadifoglyot megsebesítettek, mert nem voltak hajlandók kényszermunkát végezni. A nonsannl hadifogolytáborban augusztus 24-én egy veszélyes munkára kényszer ítélt hadifoglyot leomló szikla temette maga alá. Az amerikaiak kényszerítik a hadifoglyokat, hogy veszélyes, vagy egészségükre ártalmas munkát végezzenek, jóllehet a genfi konvenció 52. cikkelye kimondja: „Hadifoglyot egészségtelen vágy- veszélyes munkára csak önkéntes jelentkezés alapján lehet alkalmazni." Legújabban az amerikaiak — a hadifoglyok soraiban elkövetett vérengzéseik „indokoláséra” — azt állítják, hogy azért gyilkoltak, vagy sebesttettek meg hadifoglyokat, mert azok „énekeltek”. A történelem azonban nem ismer példát arra, hogy hadifoglyokat éneklés miatt meggyilkoltak volna. A nemzetiközi jog és jogszokás mindenkor elismerte és ma is elismeri a hadifoglyok kulturális jogát. A genfi konvenció 38. cikkelye külön is kimondja : a hadifoglyokat kezében tartó hatalomnak elő kell mozdítani a kulturális, oktatási, szórakoztató és sportrendezvények megtartását a hadifogolytáborokban. Más esetekben viszont azon a címen gyilkoltak meg hadifoglyokat hogy „szökést kíséreltek meg". A genfi konvenciónak 42. cikkelye kimondja : „hadifoglyok — közöttük szökésben lévő, vagy, szökést megkísérlő hadifoglyok — ellen csak végső esetben szabad fegyvert használni és a fegyverhasználatot a mindenkori körülményeknek megfelelő figyelmeztetésnek kell megelőznie.” Az amerikaiak által felhozol t ürügyek a valóságban egy még súlyosabb bűncselekmény — a hadifoglyok titokban való visszatartásának — leplezésére szolgálnak. Az amerikai kézben lévő hadifoglyok száma rohamosan fogy. A hazatelepítéshez szilárdan ragaszkodó, egyre több hadifogoly esik gyilkosság áldozatává és állandóan növekszik azoknak a száma, akiket ismeretlen helyre szállítanak. Az amerikaiak a legbarbárabb és Iega.rcátlanabb módon megszegték a genfi konvenciót. A koreai-kínai küldöttségnek minden oka és joga megvan, hogy követelje: az amerikaiak lialadóktaianul számoljanak be az összes hadifoglyok hollétéről és a fegyverszüneti egyezménytervezet 51. és 52. cikkelye alapján telepítsék haza az őrizetükben lévő összes hadifoglyokat. A fegyverszüneti tárgyalásokat folytató teljes küldöttségek szeptember 1-i ülése A fegyverszüneti tárgyalásokat folytató teljes küldöttségek szeptember 4-i ülésén Nain ír tábornok, n koreai-kínai küldöttség vezetője hangsúlyozta: A fegyverszünet megkötéséhez már csak ' az hiányzik, hogy a hadifogolynévsorokat ellenőrizzék és a hadifoglyokat hazatelepítsék. Nani ír tábornok a továbbiakban rámutatott: Az amerikaiak azért agyalták ki azt a hazugságot, hogy a hadifoglyok megtagadják a hazatérést, hogy ágyutöltelékként Li Szín Man és Csang Kai-Sek kezére játszhassák jórészüket. A világ népei jól tudják, — folytatta a koreai-kínai küldöttség vezetője, __hogy az amerikai háborús uszítok hadifoglyokat gyilkolnak meg és bombáikkal pusztítják a békés lakosságot. Nam ír tábornok nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az amerikaiaknak nlkalmazkodniok kell az emberiességi elvhez és a nemzetközi joghoz. Az összes hadifoglyok hazatelepítése elvének alapján le kell ülniük a tárgyalóasztalhoz és meg kell oldaniok a hadifogolykérdést. Ellenkező esetben viselniük kell a felelősséget a háború elnyujtásúézt és az abból származó összes következményekért. A teljes küldöttségek csütörtöki ülésén az amerikaiak újabb egyheti szünetet javasoltak és kérlek, bogy a teljes küldöttségek szeptember 12-én, pénteken tartsanak Is mét ülést. Nyíregyházi mozik műsora PÚ KE-FILMSZÍNHÁZ: Szept. 5—10-ig n Veszélyes őrjárat c. izgalmas szovjet film kerül bemutatásra. :>öZSA-FILMSZÍN HÁZ: 4. 6. 8 órakor: Kék kardok. Német film. K í ^’-FILMSZÍNHÁZ: 8 órától: Kék kardok. Német ,lilm
