Néplap, 1952. szeptember (8. évfolyam, 207-229. szám)
1952-09-30 / 229. szám
9 NÉPLAP 1052 SZEPTEMBER 30. K^PT) PÁRTÉPÍTÉS iz A keniecsei JB. a tömegszervezetekre támaszkodva viszi győzelemre a kölcsönjegyzés munkáját A Magyar Népköztársaság Kor- jnányának felhívása hatalmas visszhangot keltett járásunk területén. Járásunk dolgozóinak egyre újabb tömegei értik meg a miniszteri anáes felhívásának, a III. Békekölcsön jegyzésének jelentőségét és a haza javára, saját hasznukra kölcsönadott forintjaikkal járulnak hozzá az ország építéséhez, a béke védelméhez. A járási pártbizottság célul tűzte ki, hogy a járás minden becsületes dolgozójához eljusson a felhívás híre, alkalmat adjunk mindenkinek, hogy leróhassa becsületbeli kötelességét hazája és saját maga iránt. Fontos ez azért is, mert tudjuk, hogy a megye dolgozói tőlünk, termelőszövetkezeti járástól különösen sokat várnak. Ahhoz, hogy minden egyes dolgozóhoz eljuttassuk a párt szavát, a minisztertanács felhívását, ahhoz elegendő erőről kellett gondoskodnunk. A járási titkárok országos értekezlete, majd a Központi Vezetőség legutóbbi ülése arra tanított bennünket, hogy az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk a tömegszervezetekre, elsősorban pártunk segédcsapatára, a DISZ-re. Megértettük, hogy enélkül nem tudjuk a kívánt mértékben növelni Pártunk tömegbefolyását, nem tudjuk biztosítani állandó utánpótlását és csupán párttagságunkra támaszkodva csak a dolgozók egyré- szét tudjuk mozgósítani egy-egy feladat végrehajtására. Elsősorban a X B.-n bellii keljeit megváltoztatnunk a tömegszervezetek pártirányításának eddigi helytelen módszerét. Megelégedtünk például azzal, hogy a járási DISZ- ititkár résztvett a X B. ülésen, kapott Időnként egy-egy részfeladatot (pl. tűzőrség megszervezése) azonban, nem kapott közvetlen segítséget új, eredményesebb munka- módszerek elsajátításához, amivel megjavítsa a DISZ alapszervezetek munkáját. Nem ellenőrizzük a DISZ- szervezetek munkáját és azt, hogy milyen segítséget kapnak azok a pártszervezetektől. Nem tanítottuk meg még pártszervezeteink vezetőit arra, hogyan foglalkozzanak a tü megszervezetekkel> hogy sajátos feladataikat meg tudják oldani. 'A Központi Vezetőség ülése útmutatásainak feldolgozása már eddig is jelentős javulást hozott. A X B. tagjai már nem becsülik le a tömegszervezetekkel való foglalkozást és én is többet foglalkozom a tömegszervezetek járási vezetőivel. Nagyobb feladatok megoldása előtt kitt-három alkalommal egyénileg is megbeszélem velük tennivalóikat. Sokat javított a P. B. határozatának végrehajtása, amelynek értelmében fiatal párttagjaink jelentős részét a DISZ-szervezetekbs irányítottuk. Megerősítettük a járási DISZ-bizottsűgot is, többek közt pártbizottságunk egyik munkatársával. A nagyhalász! alapszer. vezet például mintegy húsz fiatal párttagot bízott meg ifjúsági feladatokkal. Másik fontos feladatunk volt, hogy pártszervezeteink vezetőit ráébresszük a tömegszervezetek fontosságára. Sebők elvtárs, a de- mecseri pártbizottság titkára például sajnálta a tömegszervezetekre fordított időt, amely helyett, mint mondotta „lnkát>b a begyűjtéssel foglalkozott.” Két alkalommal is behívtuk emiatt X B. ülésre, többször elbeszélgettünk . vele erről, míg megváltoztatta hibás munka módszerét. A fordulat hatása különösen a termelőszövetkezeti mozgalomban mutatkozott, amikor járásunk termelőszövetkezeti járás lett. A békekölcsönjegyzés nemcsak pártszervezeteinknek, de tömegszervezeteinknek is komoly vizsgája és ma már megállapíthatjuk, hogy nagyjában jól vizsgáztak saját területükön. Különösen megmutatkozott a DISZ-flatalok példamutatása. A DISZ-vezetőség példája nyomán a nyírbogdúnyi üzemi ifjúmunkások 631 forintos átlaggal jegyezlek, most ptdig tizenketten vesznek részt az agitációban. Számos kiemelkedő eredmény született: A nyírtéti gépállomás DlSZ-titkára: Szappanos Mihály elvtárs 1500 forintot jegyzett, a nagyhahlszi gépállomás DlSZ-titkára: Budaházi Gyula elvtárs 1000 forintot, a ke- mecsei állami gazdaság DlSZ-titkára : Szikszai Gyula ugyancsak 1000 forintot, amivel nagyban befolyásolták a jegyzés lendületét, a fiatalok lelkesedését. A demecseri gépállomáson hét DISZ tag 4200 forintot jegyzett, majd felvilágosító munkára indult. Nagyhalászon Benedek Sándor DISZ-fiatal 000 forintot jegyzett, majd versenyre hívta társait, mielőtt agitáclós útjára indult. Elmondják többek közt, hogy a nagyhalász! fiatalok közül ötvennégyen tanulnak felsőiskolán és 100 katonatiszt erősíti közülük a Néphadsereget. Sényőn nagy részük van a fiataloknak abban, hogy másfél nap alatt befejezte mindhárom termelőszövetkezet a jegyzést és egyetlen család sincs a faluban, amelynek tagjai ne mondhatnák büszkén: eleget tettünk kötelességünknek. Tóth Miklós DISZ-fiatal előbb maga jegyzett 300 forintot, majd szüleit is meggyőzte és lejegyeztette. Hasonlóképpen tettek a többi DISZ- tagok is. Jó munkát végeznek az MNDSZ- asszonyok is, Beszberecen hat MNDSZ-tag kapcsolódott az agttá- ciós munkába ,és előzőleg hatan 2150 forintot jegyeztek, köztük Ozmlcz Mária 000 forintot jegyzőit, majd a meglátogatott családoknál 1100 forintot jegyeztetett. MNDSZ- tagok a „Nők Lapja” újabb számait is magukkal viszik és az abban közölt képekről ismertetik az amerikaiak kegyetlenkedéseit és ugyanakkor a mi békés épílőmun- kánk adatait, képeit. Az úttörők kultúrmunkával vesznek részt a kölesönjegyzési agitációban. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy már eddig több dolgozó tett hitet a kölcsönjt'gyzéssel hazája és a béke ügye mellett, mint az elmúlt évi jegyzés egész ideje alatt. Ezzel az eredménnyel azonban nem elégedhetünk meg. Minden egyes becsületes dolgozó hozzájárulása szükséges a béke védelméhez. Különösen békebizottságainktól várunk lendületesebb munkát, azt, hogy minden élenjáró becsületes dolgozó paraszthoz eljusson a minisztertanács üzenete. Több párt- szervezetünk elhanyagolja még a tömegszervezeteket, különösen a Ti- szarádon mutatkozik ez. A község nem véletlenül maradt le a kölcsönjegyzés során a járás községei mögött. Nem verik vissza Itt elég harcosan az ellenség rémhíreit sem. A huták azt fújta: „Nem tudod még, hogy mit kapsz a zárszámadáskor, ue jegyezz” — ezzel akarta gátolni a tszcs.-tagok jegyzését ás csak későn figyelt fel rá a párt- szervezet. Fontos feladatunk, hogy a továbbiakban kiszélesítsük népnevelő- csoportjainkat a tömegszer vezetek legaktívabb tagjaival, a legjobb békeharcosokkal, az élenjáró köl- csönjegyzőkkel és még nagyobb segítséget adjunk helyi népnevelő- érvek kidolgozásához, hogy ezáltal az «gitációs munkát még színesebbé, sokrétűbbé tegyük. Még harcosabbá, személyhez szólóvá kell tennünk az agitációt, hogy elérjük célunkat és járásunk minden dolgozója a béke 'öntudatos harcosának nevezhesse magát. Szabó Endre, a kemecsei J. B. titkára. Mépiicvelök 1 apasztíilatcscréje Kéken eddig Bodnár Sándor szövetkezén ügyvezető bizonyult ,a legjobb népnevelőnek. 1700 forintot gyűjtött össze a dolgozó parasztok mii. Nem sajnálja az időt azért, hogy jól megmagyarázza, mire kell a Békekölcsön. így kereste fel Győri Kálmán dolgozó parasztot is, aki néhány hete lépett be a „Rákóczi” tszcs-ke 4 holdjával. - . Előbb az őszi munkákról, a begyűjtésről beszélgettek, majd a koreai háborúra terelődött a sző. Bodnár Sándor beszélt arról, hogyan pusztítják az amerikaiak a békés koreai lakosságot,. a védtelen öregeket, gyerekeket, hogy ezek a baktérium-banditák a mi életünkre, szabadságunkra is törnek, ezért készítik elő a harmadik világháborút. „Ezek a gyilkosok a maga házát is a földdel egyenlővé szeretnék tenni, amelynek építését pedig csak tavaly fejezte be — mondotta Bodnár Sándor. A múltat szeretnék visszahozni, amikor maga is alkalmi munka« volt és többet volt munkanőikül, mint dolgozott. Akkor nem gondolhatott házépítésre. - Örült, ha szűkösen a kenyeret megkereste a családnak Most nincs gondja arra, hogyan tarlja cl a családot. Nincs gondja fiára sem, aki most tanul gépipari technikum, ban. Az állam koszttal, ruhával, tanszerrel ellátja, s sokezer forintba kerül, míg kitanul. Ezért kell nekünk Békekölcsönnel is hozzájárulni ahhoz, hogy még több gyárat és üzemet építsünk, ahol majd fia is dolgozhat, ha szakmunkás lesz, hogy még több gépet kapjon a mezőgazdaság is, ami megkönnyíti a csoporttagok munkáját.” Győri Kálmán 500 forintot jegyzett. így válik Kéken tömegmozgalommá a kölcsönjegyzés. Az úttörők Is számos dolgozó parasztot köszöntöttek példamutató .jegyzéséért, köztük Virág Gyulát, Nyíri Tamást és Veres Lászlót is. Mit jelent az ötéves terv 85 milliárd forintja Az ötéves terv során 85 milliárd forintot ruházunk be, hogy szebb és gazdagabb legyen hazánk. Nehéz elképzelni ezt a hatalmas összeget. Ha össze akarnánk hasonlítani az elmúlt rendszer beruházási összegeivel, amikor Horthyék évente átlagosan 60 milliá pengőt fordítottak beruházásokra — nem nohéz kiszámolni; A Horthy-rendszernek 211 évre lett volna szükség,a ahhoz, hogy a 85 milliárd forintot beruházza. Ebből a 85 milliárd forintból 1960- beo 10 milliárdot, 1951-ben 13.5 mil- liárdot, 1952-ben 17.5 milliárd forintot fordítottunk beruházásokra. Az egész összegből — 85 milliárd forintból — lehetne építeni 1200 Petőti- hidat. Magyarország 42 városában építhetnénk olyan Földalatti Gyors- vasutat, mint amilyen Budapesten készül. Ebből a hatalmas mennyiségű Pénzből építhetnénk 95.500 kilométer hosszú egyvágányú vasútvonalat s ez a vasútvonal két és félszer futná körül a földet az Egyenlítőnél. Vagy készíthetnénk a 85 milliárdból 283333 darab 50 személyes Dieselautóbuszt. Ha ezeket a autóbuszokat közvetlenül egymásután sorakoztatnánk fel, Budapesttől Moszkváig érnének. íme ilyen hatalmas összeget ruház be nagyszerű ötéves tervünkI Sztá- linváros, inota, Tiszalökí Erőmű. Földalatti Cyorsvasút, Borsodi Vegyiművek épül belőle. Kombájnok, trak torok sokasága sorakozik a falu felé, minden községben kigyúl a fényes villanykörte, muzsika árad a vezetékes rádiók hangszóróiból. 85 milliárd forint soha nem élt bőséget varázsol városainkba és falvainkbal érdemes ezért a 85 milliárdnyi beruházás megvalósításáért küzdeni — érdemes érte áldozni! Ezért tekintik hazafiui kötelességüknek dolgozóink a Békekölcsönjegyzést is! Szavazzatok az ötéves tervre: jegyezzetek! B é k e k ö I csont!
