Néplap, 1952. szeptember (8. évfolyam, 207-229. szám)

1952-09-04 / 207. szám

NÉPLAP 1952 SZEPTEÍV1BEÍ1 4, GSUTÜHTÖK paktépítés A párícsoporíolt élefrelseltésével Karcoljon a leveleki Alkotmány tszcs, pártszervezete a még- jobb eredmények eléréséért Haladéktalanul javítsák meg pártbizottságaink a megyei népnevelő tanácskozás előkészítő munkálatait Hatalmas az a fejlődés, amely lejátszódott a levelek! dolgozó pa­rasztok szeme előtt az Alkotmány tszcs.-ben. Évről-évre gazdagabbá, virágzóbbá válik a tagok szorgos keze nyomán ez a szövetkezeti gaz­daság. Kertészetükben jövőre be­vezetik az öntözéses gazdálkodást. Hatalmas építkezéseik, saját tégla- égetőjiik, gyorsan növekvő jószág­állományuk mind-mind azt bizo­nyítja ; életrevaló, szorgalmas em­berek ennek a csoportnak tagjai, nagy gondot fordítanak a közös vágyón gyarapítására. A 10 má­zsán felüli búzaátlaguk és a 14 mázsa 87 kilós ősziárpa termése is a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit bizonyítják. A tagok lelkes, szor­galmas munkájút tükrözi az is, hogy az aratást 3 nappal a minisz­tertanács határozata előtt fejezték be. Most az őszi mezőgazdasági munkákat is 5 nappal határidő előtt tervezik befejezni, — ezt fo­gadták az egyik csoportértekezle­ten, mikor a tszcs, vezetősége is­mertette velük a határozatot. Egy igen komoly hiányossága van azon­ban az Alkotmány csoportnak, amelyet ha nem javítanak ki sür­gősen, könnyen a szervezetlenség­hez, a fegyelmezetlenséghez vezet­het, ahhoz, hogy megállnak fejlő­désük útján. Ez a hiányosságuk pedig nem más, mint a pártszervezet, a pártcsoportok gyeasge munkája. mélyes példamutatással, politikai munkához való öntudatos viszonyra neveljék a dolgozókat. — Ez lenne a feladata az Alkotmány tszcs, pártcsoporttagjainak is. Harcra kellene mozgósítani ügy a kommu­nistákat, mint a pártonkívüli tago- gokat a Tárt- és kormányhatároza­tok végrehajtására. De vájjon ho­gyan mozgósíthatna erre Ricz Er­zsébet elvtársnő, az Alkotmány egyik pártcsoportvezetője, mikor Megyénk életének jelentős ese­ménye lesz a szeptember 134 népnevelő tanácskozás, amelyen a megye legjobb népnevelői, kis- gyüléselőadói cserélik ki az agi- tációs munka (erén szerzett ta­pasztalataikat. összegezik a Központi Vezetőség ülésének út­mutatásai alapján elért eredmé­nyeiket és meghatározzák fel­adataikat a még fennálló hiá­nyosságok kiküszöbölésére. A megyei tanácskozás akkor érheti el a kívánt eredményt, ha a pártbizottságok, pártszerveze­tek felmérik annak jelentőségét és megfelelően foglalkoznak a tanácskozás előkészítésével. Fon­tos feladat a tanácskozáson megjelenő népnevelők helyes megválasztása, azután pedig a tanácskozás céljának ismerteté­se. Pártbizottságaink egyrésze va­lóban jelentőségének megfelelő­en foglalkozik a ‘ tanácskozás előkészítésével. A baktat' J. B.. tagjai felkeresik a tanácskozás­ra készülő népnevelőket, akik­nek nagyrésze a községek élen­járó dolgozó parasztjai, tszcs.- tagjai közül kerül ki. Feleleve­nítik a K. V.-ülés által megje­lölt legfontosabb feladatokat, amelyek az illető község, tszcs. Meg kell azonban állapítani, ,hogy nem értette meg minden Járási Pártbizottság, hogy a tö­megek közli politikai nevelő­munka megjavításában linlyén fontos szerepet tölt be a lanáes- kozás. Kom egy helyen bürokra­tikus nemtörődömség nyilvánult meg már a népnevelők kiváloga­tásánál. A kisvárdal járási bi­zottság a községi pártszerveze­tektől bekérte a legjobb népne­velők neveit és abból találomra, minden ellenőrzés nélkül válasz­tották ki a megfelelő számot és azok neveit úgy küldték be a Magyei Pártbizottságra. Kern csoda, ba aztán olyan népneve­lők is szerepelnek itt, mint Gán­cson Pál, volt dombrádi hivatal­segéd, aki már két hónapja a községtől ■ távol, bányában dolgo­zik. A népnevelők összetételét egyáltalán nem vették figyelem­be. Mondókról a földműves szö­vetkezet könyvelőjét, Tornyos­pálcáról a hivatalsegédet, Pátro- liáról a tanácstitkárt jelölték a tanácskozásra és figyelmen kí­vül hagyták a párttag és pár- tomkívüli beadásban, munkában kitűnt, élenjáró dolgozó i>araszt népnevelőket. Olyan élenjáró, harcos népnevelőkről felejtkez­tek meg első alkalommal, nütít magra sem olvasta még a Központi Vezetőség ülésének referátumait. De nem olvasta a minisztertanács határozatát sem alaposan az őszi növényterfnelési munkák végrehaj­tásának határidejéről. Csoportérte- kezleten ugyan vállalást tettek a tagok a határidő előtti teljesítésre, de a pártcsoport tagjainak nap- raint nap beszélni kellene a tagok­kal a vállalás végrehajtásának je­lentőségéről. El kellene mondani, hogy a közel 15 mázsás őszi árpa­termést a korai vetésnek is kö­szönhetik. Laskái István már eddig 300 ' munkaegységet teljesített. Agócs a tag* és tag jelöl ífelvélelnél is. Többéves már az Alkotmány tszcs és még mindössze 7 párttag és 6 tagjelölt van a csoportban. Három hónap óta- egyáltalán nem is tör­tént felvétel. Ha alaposan tanulmá­nyoznák a csoport kommunistái a Központi Vezetőség útmutatásait, nagyobb gondot fordítanának a munkában és a fegyelőm megszilár­dításában élenjáró tagok'felvételé­re a Párt soraiba. Horváth Márton Lajos is minden nap dolgozik. Szin­tén a legjobbak közé emelkedett jó munkájával. ­A kommunisták személyes péld i- mutatása megvan a levelek! tszcs- ban, csak az a hiba, hogy a példák követésére nem serkentik a tagokat a csoport kommunistái. Bice elv­társnőnek is a többheti betegsége ellenére is közel 200 munkaegysége van már. Jászai elv társnak pedig 320. A párt csoportok gyenge munkája mutatkozik zá a csoportot az aratásnak 3 nap­pal határidő előtt Talő elvégzésé­hez. A pártszervezet munkájának hiá­nyosságai abból is adódnak, hogy Csorba elvtársnő, a tszcs, párttiitká- ra még nem elég tapasztalt a párt- szervezet vezetésében. Most az ősz folyamán készül 3 hónapos páctis- kolára. Ez az iskola nagy segítséget fog adni majd munkájához, ahhoz, A fejlődő gazdasággal párhuzamo­san kell fejlődni a tagok öntuda­tának, politikai tudatának is, mert csak így tudnak még nagyobb ered­ményekre törekedni. Ebben a fejlő­désben a tszcs, pártszervezetének kell az irányító, mozgató erőnek lennie. Pártszervezeteink életében nagy szerepe van a pártcsoportoknak úgy a dolgozók politikai nevelésében, mint a munkafegyelem, a helyes munkaszervezet kialakításában. — A pártcsoport tagjai —- mondotta beszédében Kovács István elvtárs a járási titkárok országos értekez­letén — minden egyes dolgozóval nap-nap után foglalkozzanak. Sze­elvtársnak a K. V. ülésen mondott referátuma erre is felhívta figyel­münket Vannak pedig az Alkotmány tszcSHben is olyan pártonkívüli dol­gozó parasztok, akik szorgalmas munkájukkal nagyban elősegítették a csoport hatalmas fejlődését, gaz­dagodását. Vannak, akik harcosai voltak a munkafegyelem megszilár­dításának, csak a tszcs, kommunis­táinak , nevelni kellett volna ezeket az embereket, hogy megismerkedje­nek Pártunkkal és célkitűzóseink- kei. Ügy, mint K. Nagy Sándor elv- tára neveli munkacsapata tagjait. Munkacsapata például az aratá-sban többszörösen teljesítette napi ter­vét A munkacsapat kiváló munká­ja nem kis mértékben segítette hoz­liogy megjavítsák munkájukat a pártonkíviiliek közt, és új, a mun­kában kitűnt dolgozókkal erősítsék a szervezetet Segítséget fog adni ahhoz, hogy a pártcscportokat he­lyesen megszervezze, feladatokkal bízza meg és végzett munkájukról be is számoltassa őket. A pártcso­port tagjai pedig először maguk is­merjék meg és utána ismertessék a pártunk! vilitekkel is a párt- és kormányhatározatokat és harcol­janak annak maradéktalan végre­hajtásáért. Harcoljanak azért, hogy eredményeik láttán egyre több becsületes dolgozó paraszt lépjen a jobb és boldogabb életet biztosító nagyüzemi gazdálkodás útjára. ANTALÓCZI területére különösen vonatkoz­nak. Megbeszélik, hogy milyen eredménnyel harcoltak a népne­velők a soronlévö mezőgazdasá­gi munkák, a begyűjtés, a terme­lőszövetkezeti mozgalom sikeré­ért és hogyan állták meg a he­lyüket a klerikális reakció és a kuláikság támadásaival szemben. A gépállomások, állami gazdasá­gok, termelőszövetkezetek . nép­nevelői hogyan harcoltak a terv teljesítéséért, a munkafegyelem megszilárdításáért, az új mód­szerek bevezetéséért. így bizto­sítják a pártbizottság tagjai, hogy a népnevelők jól felkészül­ve vehessenek részt az értekezle­ten. a pátrohai Kapi Albert, aki munkában, beadásban példaként áll a község dolgozó parasztja! előtt és aki jő munkája jutal­mául nemrég Tártunk, tagjelöü- je lehetett.. ' /. ‘ 'a'ViTífM A kisvárűai Járási Pártbizott­ság a többi még elmaradt já­rással együtt sürgősen változtas­son az előkészítés eddigi gyöke­rében hibás, felületes módszerén. Ügy segítsék elő a megyei nép- nevelőtanácskozás sikerét, hogy az megyénk és járásaink politi­kai tömegnevelő munkájának nagy emelőjévé váljon. T cÁ Jliaqqai Qtodaleintöt'línéli Tjáisasáq a au hői éi-i za lm á rm eqqe i izeio eze tétiek eqqéoi munkája Egy évvel ezelőtt, 1951. év augusztusának végén alakultak meg az Irodalomtörténeti Társaság me­gyei szervezetei, hogy munkájukkal a II. Pártkongresszus célkitűzései­nek megfelelően megoldják a kul- túrforradalom részletfeladatait. A Társulat szabói cs-szatmárme- gyei szervezete a Megyei Pártbizott­ság irányítása mellett kezdte el és végzi munkáját és állandó összeköt­tetésben áll a Megyei Tanács nép­művelési osztályával. Ezek a kai> csolatok az eredményes munka első biztosítékai. Sajnálatos azonban, hogy az üzemekkel és a tömegszer­vezetekkel már nem ilyen szoros a viszony. Ennek minden bizonnyal a Társaság megyei szervezete is oka, de nagyon fontos lenne, hogy a te­rületi bizottságok, a kultú rf elei ősök is megvizsgálnák, mi az oíka an­nak. hogy az elmúlt oktatási évben kevés volt az ismeretterjesztő tő- meg-kultúrelőadás s ezek között is kis számmal szerepeltek az irodal­miak. Pedig Révai elvtárs nagyon világosan rámutatott arra, bogy „Dunapcntelét épitemi és az új kul­túrát építeni, ugyanannak a dolog­nak két oldala". Az irodalmi elő­adásoknak éppen az a céljuk, hogy ezt az új kultúrát megismertessük a tömegekkel, kultúrát kívánó dol­gozóinkkal, a marxista-leninista iro­dalomszemlélet fényénél megismer­tessük haladó hagyományaink nagyjait. így Petőfi, Mikszáth, Ady, Móricz Zsigmond, József At­tila, Arany János, valamint a szov- j ■; irodalomból például Gorkij és Solohov, írásai közvetlen segítséget nyújtanak a napi munlka elvégzésé­hez, a. bákeharé eredményes folyta­tásához. Rövidlátás tehát az, hogy­ha az üzem a termelést, a termelési érdekeket, mint az előadás megtar­tását gátló okot emlegeti. Rövidlá­tás, mert — mint Révai elvtűrs mondotta ugyancsak a II. Párt- kongresszuson — „ma a m unka és a kultúra- összekerült, ma dolgozni és művelődni egyet jelent. .. szé­gyennek számit vem tanulni, szak­tudásunkat és öntudatunkat nem gyarapítani". Ezeket az elveket ta­gadják mindazok, akik az ismeret- terjesztő előadások ügyét nagyon utolsó renden tárgyalják és keze­lik. Jó kapcsolat fejlődött ki a Me­gyei Békebizottsággal és a Magyar- Szovjet Társaság megyei vezetősé­gével : márcürsban 25 Gogol elő­adást rendeztünk közösen,-az író halálának századik évfordulóján. Ahol már többször tartottunk elő­adást, a legtöbbször mindjárt meg­beszéltük a legközelebbi előadás idejét és témáját. Különösen na­gyon kedvező és gyümölcsöző kap­csolat fejlődött ki így pl. a Nyír­egyházi Kenyérgyár és a kecsordi Tüdőgyógyintézet dolgozói és elő­adóink között. Itt a hallgatók már jóelőre készülnek az előadásokra, hozzászólásokra. Mert az előadások­nak közérdekű voltát főleg a sok hozzászólással lehet lemérni: oly­kor egy-egy pótelőadást kell tarta­nunk, annyi új, kiegészítő kérdés merül fel. Ezek a hozzászólások olykor személyes vonatkozásokból indulnak el. Nagyecseden az Arany Jánosról szóló előadás után az egyik felszólaló elmondta, hogy ő unokája annak a Szilágyi István­nak, aki Aranynak kiváló barátja volt, — s ezzel kapcsol«than el­mondott néhány, a családban élő ismeretlen, az előadást kiegészítő adatot. Vagy Nyíregyházán: a ház­tartási alkalmazottak szakszerve­zeti előadásán Móricz Zsigmondról mondta el az egyik elvtársnő, hogy Budapesten egy háziban laktak, sze­mélyesen is ismerte az írót, több­ször beszélgetett vele. A hozzászólá­sok hitelesen, nagymértékben elmé­lyítették az előadók által rajzóit művészi' képet. — A hozzászólások megmutatják azt is, hogy ezek az előadások a dolgozók önludatosodá- sánafc komoly eszközei. Számtalan felszólaló tett tanúságot ártól, hogy csak az előadás után látja meg a tárgyait költő, frő igazi értékét, nagyságát. Bujon az egyik termelő­szövetkezeti tag elmondta, hogy ö már gyermeke iskoláskönyvében is talált sok olyan létőfi-verset, mely­nek azelőtt még a címét sem hal­lotta ; az előadás m ágim agy a rázta aztán neki, hogy' Petőfi 100 évvel ezelőtt már az ő felszabadulásáért, küzdött ezekkel a versekkel. Ivo- csordon Ja-lzab Mátyás dolgozó pa­raszt arról számolt bev hogy ő ed­dig csak utcanévről Ismerte József Attilát. Az előadás után meggyőző­dött, arról, hogy valóban érdemes arra, hogy országunkban mindenütt utcákat nevezzenek el róla. A kis- vtarsányi Dévai András visszaemlé­kezett, hogy a Szovjetunióban min­denütt nagyon jól ismerték Petőfi verseit. Annakidején sokat csodál­kozott ezen. Az előadás után már nem csodálkozik, mert most már ő is megismerte Tciöfi forradalmi verseit. Megyei szervezetünk októbertől: júliusig, tehát 10 1 lónap alatt 286 előadást tartott 28.948 hallgatóval. A szervezet munkájában a követ­kező oktatási évben kétségtelenül fokozni kell az előadások politikai színvonalát. Ez nem jelenthet vala­milyen „átpolitizáltságot”, melyet Révai elvtárs már eléggé elítélt. Nem kívülről belevitt politizálga- tásról van szó, hanem arról, hogy a témában magában meglevő poli­tikai tartalmat élesebben Ml hang­súlyoznunk, világosabban kell meg­magyaráznunk. kiég kell továbbá erősítenünk előadói gárdánkat is: be kell még kapcsolnunk azokat a jó szakembereket, akik eddig még húzódoztak az Ismeretterjesztő munkától, s. így fokozottabban biz­tosíthatjuk az előadások szakmai kifogástalanságát. Egyszersmind az elmúlt évben kevésbbé megfelelő előadókat a jövő évben már nem foglalkoztatjuk. Egyébként elő­adóink eddig is nagyon áldozatosan és eredményesen működtek, sok fáradságos kiszállást vállaltak, még a hideg téli időkben is. Kiemelem itt Tóth Borbála nyírkarászi kar­társnőt, aki júniusi előadásának tiszteletdiját koreai bélyegben kér­te, hogy ezzel is segítsen a béke­harcban. Szeptemberben lesz Móricz Zsig­mond halálának tizedik évforduló­ja. Az országos ünnepségekből a szabolcsiaknak különösein ki Ítéli venniök részüket, hiszen Tiszacsé- cse, az író szülőhelye megyénkben fekszik és a Nyírséget Móricz min­dig hazájának, legkedvesebb tájá­nak tartotta. Az 1952-53. oktatási év tehát Móricz Zsigmond emlékének jegyében indul. Nagyon fontos lenne, hogy az elmúlt év hiányosságain és eredményein okulva, az üzemek, ta­nácsok és tömegsEervezetek kultúr- munfaíja lényegesen megjavulna, az Irodalomtörténeti Társaság megyei szervezete is még erőteljesebb, ak­tívabb munkával dolgozna s mind­ezzel a kuli úrforradalom eredmé­nye. az irodalmi előadásokon ke­resztül is, hatalmasan erősödhetne! MARGÖCSY JÓZSEF, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság megyei összekötője. a

Next

/
Oldalképek
Tartalom