Néplap, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1952-08-23 / 197. szám

néplap 19ő2 .WTOUSZTUP A Szovjetunió Kommunista Pártja módosított szervezeti szabályzatának tervezete (Folytatás az 1. oldalról) lett vagy városi pártbizottságnak a kizárásról szóló határozata akkor lép érvénybe, amikor a területi vagy határterületi pártbizottság, illetve a szövetséges köztársaság ko. mu- nista pártjának központi bizottsága jóváhagyja. Amíg a területi, határterületi pártbizottság, vagy a szövetséges köztársaság kommunista pártjának központi bizottsága nem hagyja jó­vá a kizárási határozatot, addig a tagsági könyv a párttagnál marad s a párttag jogosan látogathatja a árt pártgyüléseket. “I "I Az alapszerrezet nem hoz- hat határozatot olyan kom­munistának a pártból való kizárá­sáról, aki a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottságá­nak, valamely szövetséges köztársa­ság kommunista pártja központi bizottságának, határterületi, terü­leti, körzeti, városi vagy kerületi bizottságának ragja. A szövetséges köztársaság kom­munista pártja központi bizottsága, a határterületi, területi pártbizott­ság, a körzeti pártbizottság, városi, kerületi pártbizottság tagjának a pártbizottság vagy a párttagok so­rából való kizárását az illető bizott­ság teljes üli5«; a szavazatok két­harmad többségével dönt. I O A Szovjetunió Kornrnunl.-- ta Pártja Központi Bizott­sága tagjának a központi bizottság­ból vagy a párttagok sorától való kizárásáról a pártkongresszus, vagy .— két kongresszus közti időben — a Szovjetunió Kommunista Pártja' Központi Bizottságának plénuma iiatároz, a plénum tagjainak két­harmad többségével. A kizárt köz­pontig bizottsági tagot automatiku­san a központi bizottságnak az a póttagja váltja fel, aki a kongresz- szuson a központi bizottság tagje­löltjeinek megválasztásakor megál­lapított sorrend szerint következik. 1 9 Ha a párttag bírói úton J üldözött bűncselekményt követett el, a párttag kizárása a közigazgatási és bírói hatóságoknak a bűntettre vonatkozó közlése alap­ján történik meg. "I A Amikor a pártból való ki- zárásról hoznak határoza­tot, a legnagyobb óvatosságot és elvtársi gondosságot kell biztosítani és figyelmesen meg kell vizsgálni, indokoltak-e a párttag ellen emelt vádak. Kisebb vétségek esetén a párt nevelő irányit eszközeit (fenyítés, megrovás stb.) kell alkalmazni, nem pedig a párt,büntetés legmaga­sabb fokát, a párttól való kizárást. Szükség esetén a pártszervezet pártbüntetésként egyévi határidőre tagjelöltté minősítheti vissza a párttagot. 1 C Az illetékes pártszervek a fellebbezés beérkezésétől számított húsz napon belül kötele­sek felülvizsgálni a kizárt párttag fellebbezését, valamint a pártszer­veknek a pártból való kizárásról szóló határozatát. II. Tagjelöltek ] A pártba való belépéshez tagjelöltségi idő letöltése szükséges, liogy a tagjelölt megis­merkedjék a párt programmjával, szervezeti szabályzatával és takti­kájával, s hogy a pártszervezat meg­győződhessék a tagjelölt személyi tulajdonságairól. - 1 H A tagjelölt felvételének * • rendje (egyéni felvétel, az ajánlások benyújtása és ellenőrzé­se, az alapszón ezet felvételi hatá­rozata s annak jóváhagyása) pon­tosan ugyanaz, mint a tagfelvétel­nél. 18. A jelöltség ideje egy év. A pártszervezet köteles segítséget nyújtani a tagjelölteknek, hogy elő­készüljenek a pártba való belépés­re. A jelöltség! idő leteltével a párt­szervezet köteles taggyűlésen fog­lalkozni a tagjelölt ügyével. Ha a tagjelölt a pártszervezet által elfo­gadhatónak ismert októl nem felel meg kellőképpen a követelmények­nek, akkor az alapszervezet legfel­jebb egy évre meghosszabbíthatja jelölti idejét. Olyan esetekben vi­szont, amikor a jelölti idő alatt ki­tűnt, hogy a tagjelölt személyi tu­lajdonságainál fogva nem méltó a párttagságra, a pártszervezet hatá­rozatot hoz a jelöltnek a tagjelöltek közül való kizárására. IQ A párt tagjelö'ltjei lanács- • kozási joggal résztvesznek annak a szervezetnek gyűlésein, amelyhez tartoznak. OA A párt tagjelöltjei a szcká- sós tagdíjat fizetik a helyi pártszervezet pénztárába. 1 III. A párt felépítése. Pártdemokrácia 21. A párt szervezeti felépíté­sének vezérelve a demokra­tikus centralizmus. Ez azt jelenti, hogy: a) a párt összes vezető szerveit alulról felfelé választják; b) ti pártszervek tótelesek tevé­kenységükről pártszervezeteik e’őtt rendszeres időközökben beszámolni; c) a pártban szigorú pártfegye­lem van, s a kisebbség aláveti ma­gát a többségnek; d) a felsőbb szervek határozatai feltétlenül kötelezőek az alsóbb szervekre nézve. OO A párt területi-üzemi elv szerint épül fel: a kerületi pártszervezet a kerület összes párt­szervezeteinek felettes szervezete. Egy egész munkaterület pártszer­vezete az adott munkaterület ösz- szcs pártszervezeteinek felettes szervezete. í)9 Minden pártszervezet önál- lóan határozhat a nelyi kérdésekben, ha határozata nem el­lenkezik a párt határozataival. 0| Minden pártszervezet Icg­<“*'• felső vezető szerve a tag­gyűlés (az alapszervezetek részé­re), a konferencia (például a kerü­leti, területi szervek részére) és a kongresszus (a szövetséges köztár­saságok kommunista pártja, a Szovjetunió Kommunista Pártja részére). or A taggyűlés, a konferencia-"J* vagy a kongresszus a szer­vezet egész munkájának irányí­tására megválasztja végrehajtó szervét, az irodát vagy a bizott­ságot. Oő A pártszervek megválasz- tása során tilos a listák szerint való szavazás. A szavazást egyes jelöltek szerint kell lefoly­tatni, mégpedig olymódon, hogy minden párttag korlátlan joga a jelöltek ellen kifogást emelni és bí­rálni őket. A választást titkos sza­vazás útján ejtik meg. O'y A városokban és a kerületi ^ * központokban a párt és a kormány legfontosabb határozatai­nak megvitatására összehívják a városi és a kerületi pártszervezetek aktíváit. Ezeket az aktívákat nem parádénak és nem e határozatok formális és ünnepélyes jóváhagyá­sa, hanem érdemleges vita céljából kell összehívni. 9Q A párt politikáját Illető kérdéseknek szabad és tár­gyilagos megvitatása az egyes szer­vezetekben, vagy az egész pártban a párt minden tagjának elidegenít­hetetlen, a pártdemokráciából kö­vetkező joga. Csupán a pártdemo­krácia alapján bontakozhat ki a bolsévik önkritika, s szilárdulhat meg az öntudatos és lelkes párt­fegyelem. De a párt politikáját illető kér­désekben ügy kell szervezni széles­körű vitát, különösen pedig országos vitát, hogy az ne szolgálhassa je­lentéktelen kisebbség kísérleteit, amelyekkel rákényszeríthetné aka­ratát a párt többségére, vagy olyan kísérleteket, amelyek a párt egysé­gét veszélyeztető frakeiós csoporto­sulások szervezésére irányulnak, s ne fordulhassanak elő olyan kísér­letek sem, amelyek megingathatják vagy megbonthatják a szocialista rend erejét és szilárdságát. Az or­szágos, vita ezért csak akkor te­kinthető helytállónak, a) lm legalább néhány területi vagy köztársasági pártszervezet el­ismeri szükségét; b) ha a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottságában nincs eléggé szilárd többség a leg­fontosabb pártpolitikai kérdések el­döntésére; c) ba a központi bizottság a h tározóit álláspontot elfoglaló sz - lárd többség ellenére szükségesnek tartja, hogy politikájának helyessé­gét pártvita útján ellenőrizze. Csakis e feltételek megtartása esetén kerülhető el, hogy pártelle­nes elemek visszaéljenek a pártde­mokráciával, csakis e feltételek ér­vényesítése biztosítja, hogy a párt- demokrácia az ügy javára válik s nem használják ki a párt és a mun­kásosztály kárára. IV. A párt legfelső szervei OQ A Szovjetunió Kommuni?- ta Pártjának legfelső szer­ve a pártkongresszus. A rendes pártkongresszus négyévenként lega­lább egyszer tanácskozik. A rendkí­vüli kongresszusokat a párt köz­ponti bizottsága saját kezdeménye­zésére, vagy a legutolsó pártkon­gresszuson képviselt párttagság legalább egyharmad részének kíván­ságára hívja össze. A pártkongresz- szus összehívását és napirendjét legkésőbb másfél hónappal a kon­gresszus előtt közzé kell tenni. A rendkívüli kongresszusokat két hó­nap leforgása alatt hívják össze. A kongresszus határozatképes, ha az utolsó rendes kongresszuson kép­viselt párttagságnak legalább fele képviselve van. A pártkongresszusra a központi bizottság állapítja meg a képvise­leti arányt. 9A Ha a párt köziponti bizott- sága a 29. pontban meg­állapított határidőig nem hívja Ösz- sze a rendkívüli kongresszust, ös­szehívást: kérő szervezeteknek jo­guk van szervező bizottságot ala­kítani, amely a rendkívüli kongresz- szus összehívása tekintetében a központi bizottság jogait élvezi. 31. A kongresszus; a) meghallgatja és jóváhagyja ö párt központi bizottsága, a központi számvizsgáló bizottság és a többi központi szerv beszámolóját; b) felülvizsgálja és módosítja a párt programúiját és szervezeti sza­bályzatát ; c) meghatározza a párt taktikai irányvonalát a napi politika leg­fontosabb kérdéseiben; d) megválasztja a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottságát és központi számvizs­gáló bizottságát. 90 A párt központi bizottságát és központi számvizsgáló bizottságát a kongresszus által meg­állapított összetételben választják meg. Ha a központi bizottság vala­melyik tagja kiválik, a kongresszus által megválasztott póttagok közül töltik be helyét. 99 A Szovjetúnió Kommunis­ta Pártja Központi Bizott­sága hat hónaponkint legalább egyszer teljes ülést tart. A központi bizottság póttagjai tanácskozási joggal résztvesznek a központi bi­zottság teljes ülésein. 94 A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának Központi • t- zottsága megszervezi a központi bi­zottságnak a teljes ülések közötti munkája irányítására az elnöksé­get, a folyó ügyek, főleg a párt- határozatok végrehajtása ellenőrzé­sének megszervezésére és a káderek kiválogatására pedig a titkárságot. 9f A Szovjetunió Kommunig­ta Pártjának Központi Bi­zottsága a központi bizottság mel­lett megszervezi a pártellenőrző bi­zottságot. A párt központi bizottságának pártellenőrző bizottsága: a) ellenőrzi, hogyan tartják be a párj: tagjai és tagjslöltjei a párt fegyelmet, felelősségre vonja azo­kat a kommunistákat, akik meg­szegik a párt progrnmmját, szerve­zeti szabályzatát, a párt- és az ál­lami fegyelmet, valamint azokat, akik vétenek a párterkölcs ellen, (félrevezetik a pártot, nem becsü­letesek, vagy nem őszinték a párt iránt, rágalmazók, bürokraták, ma­gánéletükben laza erkölcsüek) ; b) megvizsgálja az egyes szövet­séges köztársaságok kommunista pártjának központi bizottsága és a határterületi, vagy területi pártbi­zottságok határozatai, továbbá a pártból való kizárások és a párt­büntetések ellen beadott fellebbezé­seket. A köztársaságokban, határterüle­teken és területeken a helyi párt- szervektől független meghatalma­zottal vannak. 36 ^ Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizott­sága a kongresszusok közti időszak­ban irányítja a párt munkáját, képviseli a pártot más párfok, szer­vezetek és intézmények előtt, szer­vezi a párt intézményeit, irányítja azok tevékenységét, kinevezi a köz­ponti bizottság ellenőrzése alatt működő sajtószervek szerkesztősé­geit, megerősíti a nagy helyi párt- szervezetek pártlapjaína'k szerkesz­tőségét, szervez és Irányít társadal­mi jelentőségű vállalatokat, eloszt­ja a párt erőit és gazdasági eszkö­zeit, kezeli a központi pénztárt. A központi bizottság a központi szovjet és társadalmi szervezetek működését az azokban alakult párt- csoportok útján irányítja. 97 A párt központi bizottsága * * a vezetés és a politikai munka erősítése céljától politikai osztályokat szervezhet s központi bizottsági pártszervezőket küldhet a szocialista építés egyes, a nép­gazdaság és az egész ország szem­pontjától rendkívül nagyjelentőségű munkaterületekre. S amily mérték­tón a politikai osztályok végrehajt­ják feladataikat, megszüntetheti azokat, vagy átalakíthatja területi üzemi elven felépülő rendes párt­szervekké. A politikai osztályok a központi bizottság által jóváhagyott külön utasítások szerint működnek. 90 A Szovjetunió Kommuna: 'ta Pártjának Központi Bi­zottsága rendszeresen fájdkoztatj i a pártszervezeteket tevékenységéről. 9Q A központi számvizsgáló bizottság ellenőrzi: a) Az ügyvitel gyorsaságát es helyességét a párt központi szer­veiben és a központi bizottság tit­kársága apparátusának zavartalan működését. b) A párt központi bizottságának pénztárát és vállalatait. V. A párt területi, határterületi és köztársasági szervezetei Aí\ A területi, határterületi, köztársasági pártszerveze­tek legfelső szerve a területi, határ- területi pártkonferencia, illetőleg a szövetséges köztársaság kommunis­ta pártjának kongresszusa, a kon­ferenciák és kongresszusok közötti időszakban pedig a területi pártbi­zottság, a határterületi pártbizott­ság, illetőleg a szövetséges köztár­saság kommunista pártjának köz­ponti bizottsága. E szervek működé­sének irányvonalát a Szovjetunió Kommunista Pártjának és vezető szerveinek határozatai szabják meg. 1 1 Soronlévő területi, határte- ’* ■ rületi konferenciái, illetőleg a szövetséges köztársaság kommu­nista pártjának soronlévő kongresz- sziusát a területi, határterületi párt- bizottság, illetőleg a szövetséges köztársaság kommunista pártjának központi bizottsága hívja össze másfélévemkint egyszer. Rendkívüli konferenciát, illetőleg kongresszust pedig a területi, határterületi párt- bizottság kommunista pártjának központi bizottsága által hozott ha­tározat alapján, avagy az illető te­rületi, határterületi, köztársasági pártszervezet kötelékébe tartózó összes tagok egyhnrmadának kíván­ságára hívnak össze. A területi, határterületi pártbi­zottság, illetőleg a szövetséges köz­társaság kommunista pártjának központi bizottsága állapítja meg a képviseleti arányt a területi, határ- területi konferencián, illetőleg a szövetségi köztársaság kommunista pártjának kongresszusán. A területi, határterületi konferen­cia, illetőleg a szövetséges köztár­saság kommunista pártjának kon­gresszusa meghallgatja és jóvá­hagyja a területi, határterületi pártbizottságnak, illetőleg a szövet­séges köztársaság kommunista pártja központi bizottságának be­számolóját, a számvizsgáló bizott­ság és más területi, határterületi és köztársasági szervek jelentéseit, megvitatja azokat a kérdéseket,_ amelyek a területen, határterülé-. ten, illetőleg a köztársaságban á párt-, szovjet-, gazdasági és szak- szervezeti munka során felmerülték,' s megválasztja a területi, határt^» rületi pártbizottságot, a szövetséges köztársaság kommunista pártjának központi bizottságát, a számvizsgá­ló bizottságot, a Szovjetunió Kom­munista Pártja kongresszusának küldötteit. 4 0 A területi, a határterületi pártbizottság, a szövetséges köztársaság kommunista pártjának központi bizottsága megválasztja az illetékes végrehajtó szervet; ez a szerv legfeljebb 11 tagú, beleértve a három titkárt, akiket tisztségük­ben a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága erő­sít meg. A titkári tisztséghez lega­lább 5 évi párttagság kötelező. A területi és határterületi párt- bizottságokban a szövetséges köz­társaságok kommunista pártjának központi bizottságában titkárságo­kat szerveznek a folyó kérdések megvizsgálására és a végrehajtás ellenőrzésére. A titkárság az elfoga­dott határozatokról jelentést tesz a területi, határterületi pártbizottság, a szövetséges köztársaság kommu­nista pártja központi bizottsága irodájának. A9 A területi pártbizottság: a liatárterületi pártbizottság, illetőleg a szövetséges köztársaság kommunista pártjának központi’bi­zottsága a terület, határterület, köztársaság területén különféle pártintézményeket szervez, vezeti ezek tevékenységét, biztosítja a pártutasítások maradéktalan végre­hajtását, a bírálat és önbírálat ki­bontakozását és a kommunisták ne­velését a hibákkal szemben tanúsí­tott engesztelhetetlenség széliemé­ben, irányítja a marxizmus-leniniz- mus tanulmányozását a párt tagjai­nak és tagjelöltjeinek körében, szer­vezi a dolgozók kommunista neve­lését, kinevezi az ellenőrzése alatt dolgozó területi, határterületi, köz- társasági pártlap szerkesztőségét, irányítja a területi, határterületi, köztársasági szovjet és társadéiul szervezetek munkáját az azokban lévő pártcsopórtokon keresztül, szer­vezi és irányítja a terület, határte­rület, köztársaság számára társa­dalmi jelentőséggel bíró vállalato­kat. Szervezetén belül elosztjtt1 a párt erőit és anyagi eszközeit, ke­zeli a területi, határterületi, köz- társasági pártpénztárt, rendszeresen tájékoztatja a párt központi bizott­ságát és a megállapított határidők­ben működéséről beszámol a köz­ponti bizottságnak. A A, A területi és a határterft- Jeti pártbizottság, illetőleg a szövetséges köztársaság kommu­nista pártjának központi bizottsága kéthavonként legalább egyszer tel­jes ülést hív össze. 4 7 Az autonóm köztársaságok, * valamint a határterületek­hez és szövetséges köztársaságuk­hoz tartozó nemzetiségi és egyéb területek pártszervezetei, a határte­rületi pártbizottságok, illetőleg a szövetséges köztársaság kommunis­ta pártjának központi bizottsága vezetése alatt működnek és belső (Folytatás a 3. oldalon.) *>

Next

/
Oldalképek
Tartalom