Néplap, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1952-08-17 / 194. szám

(ÜHáq pro telit rial lyytiiilfeftk / Mai számunkból t A litóisták felháborító provo. kációja: felrobbantották a lete- nyeí hidat (3. old.) _ Befejezte évi tervét a Lakatosüzem (4. old.) — A Tíszalökí Erőmű épí­tésvezetőjének levele a megye dolgozó parasztjaihoz (5. old.) — Ibrányi dolgozó parasztok láto­gatása az Alkotmány tsz-ben (7. oldal) AIII. ÉVFOLYAM, 194. SZÁM. ÁRA 50 FILLER 1932 AUGUSZTUS 17, VASÁRNAP A SZABADPIACRÓL Most, a gabona,begyűjtés idősza­kában még inkább összefogott a dolgozó nép minden ellensége, leg­elsősorban a falvak kulákjai —, hogy minden erejükkel akadályozni igyekezzenek a gabonabegyiijtés munkáját. Nem minden agyafúrt­ság nélkül, a legravaszabb, a leg­aljasabb módon próbálkoznak ki­bújni maguk Is a beadási kötele­zettségek teljesítése alól és kör- (mönfont hazugságokkal igyekeztek félrevezetni a becsületes dolgozó parasztokat is. A tavaszi fagykár­ra, az aszályos. száraz nyárra apellálva hangoztatták széltében- hosszá'ban, hogy „nincs miből telje-, síteni a beadást”, fis megyénk — éppen a községi pártszervezetek és tanácsok munkájának hiányosságai miatt — nem egy községben ismé­telgették hűen a kulákok sirámait maguk a dolgozó parasztok .is, hú/va-halasztva a kötelezettségek teljesítését, A kulákok siránkozására, félre­vezető hazugságaikra, minden mes­terkedésükre nap, nap után csat­tanó» választ adtak a beadásban élenjáró községek, az állampolgári kötelességüket pontosan teljesítő itecsüleles dolgozó parasztok, az Alkotmányunk születésnapja tiszte­letére fellendülő gabonabegy ti jtési verseny' eredményei. Nem kétséges, hogy a májusvégi fagyok és az aszályos nyár kissé éreztette hatá­sát gabona termésünkön. De koránt­sem annyira, hogy ne takaríthat-! tünk volna be annyi terményt, amely bőségesen elegendő a beadási kötelezettségek teljesítésére. s emellett vetőmagra, egész esztendei kenyérre, kalácsra is a dolgozó pa­rasztok családjainak — sőt sza­badpiaci értékesítésre is. Ezt bizo­nyítja az a körülmény, hogy egyet­lent ' járásunk , sincs már nyolcvan százalék alatt a begyűjtési tervek teljesítésével, s valamennyi becsű leltel helyt is fog állni, sőt nem egy nil fogja teljesíteni a gabonabe­adás tervét. Látták volna csak a kékiek, a tiszaadonyiak, s mindazok, akik a „rossz termésre” hivatkozva halo­gatták a beadást — a fagyok, az aszály ellenére is milyen szép ter­mést takarított be ezer és ezer dol­gozó paraszt! Encsencsen nincs va lami jónak mondható föld — tud jak ezt a megyében. Mégis hét má­zsás rozsot takarítottak be ott a dolgozó parasztok, sőt nem egy táb­láról 10 mázsás holdanként! átla­got csépeltek. Vagy ott vannak a fiszadobiak: olyan búzájuk ter­mett, hogy 20 mázsát is megad' holdanként 1 t A kulákhazugságok, a siránkozás legkézzelfoghatóbb cáfolata az a tény, hogy számos község kapja meg nap, mint nap a szabadpiacon Való értékesítés jogát — és élnek is ezzel a joggal. Mert a kötelezett­ségek teljesítése után (minden fagykár és aszály ellenére!) is van mit a szabadpiacra vinni. Ott van Gros példája! A beadás teljesítése után a vetőmag, az évi kenyér­szükséglet mellett 40 vagonnyi ga­bonafelesleget vihetnek szabad­piacra az orosi dolgozó parasztok. Vagy ott van a kocsordi „Uj Élet” termelőcsoport! Az augusztus hu- szadiki mátészalkai vásárra csak rozsból kerek 100 mázsát visznek! De ne beszéljünk csak erről. Be­szélhetünk arról is, hogy számos dolgozó paraszt van olyan a me­gyében, akiknek a gabonája való­ban sokat szenvedett a fagytól, az aszálytól — mégis teljesítették hazafias kötelességüket! Itt van mindjárt Kertész Ádám győrteleki hétholdas dolgozó paraszt! Jég érte a gabonáját. Mégis teljesített! A cséplő munkacsapatban dolgozó lánya részét hozta el a géptől. Miért? Mert forrón szereti azt a hazát, amelyben Igazán emberhez méltón élhet, amelyben a dolgozó nép által szövegezett Alkotmány biztosítja mindenki számára a jogot, a boldog élethez. S nem egy Ker­tész Ádám van a megyében. Van sokezer, akik minden akadály, ne­hézség ellenére becsülettel eleget tettek kötelességüknek! A falvak kulákjai, akik az úri bitangok világában milliószor lop­ták meg, kiuzsorázták a dolgozó parasztokat, szívták a cselédek vé­rét — most sem akarnak mást, mint megkisebbíteni azokat, akik fölött elvesztették már uralmukat. Sőt, elkeseredett dühvei törnek azok ellen, akik boldogulnak, akik emberré lettek ebben az országban. Vájjon milyen céljuk volt, milyen a céljuk a siránkozással, azzal, hogy a „nem termett beaűásra”- elmélettel félrevezetik a dolgozó parasztokat is? Elsősorban az, hogy minél keve­sebb gabona kerüljön az állam rak­táraiba, minél kevesebb gabona változzék át a paraszti munkát könnyítő gépekké, olcsó iparcik­kekké, téglákká, amelyekből új gyárak, üzemek, iskolák, kultúr- liázak épülnék. Azt szeretné a kó­lák. ha megállna országunkban a fejlődés, azt szeretné, ha ismét ő diktálhatná a gabona feketepiacán az árakat, mint valaha, amikor a gabonakészletek döntő részének ura volt. Kit akarnak hát megkárosí­tani a nép ellenségei? Elsősorban a dolgozó parasztokat, akik a leg­többet kapják a várostól, az ipar­tól — a munkásoktól! A falvak népe jól tudja, nap, mint nap sa­ját életsora . változásán, javulásán tapasztalhatja, miként halad előre a nép ebben az országban. Azon­ban nem látja még elég tisztán minden dolgozó paraszt, hogy mek­kora részt kell vállalnia magának is a munkából ahhoz, hogy tovább hatódjunk előre a virágzó, jómódú országot teremtő tervek megvalósí­tásával. Ezekre számít a kulák, ezekre számít az ellenség. De van még égy dolog, amely világosan megmutatja, hogyan ká­rosodnak azok a dolgozó parasz­tok, akik a kulákok hazugságára hallgatva siránkoznak, igyekszenek kibújni a beadás teljesítése alól. Ez pedig a szabadpiac. Amellett, hogy a dolgozó parasztok becsüle­tes, jó hazafi, jó békeliareos tár­saik előtt - szégyenben maradnak a beadás halogatásával, maguk dob jók ki az ablakon azt a pénzt, -amelyet a szabadpiacon kapnának gabonafeleslegükért — persze a kötelezettségek teljesítése után. Sőt. ugyanakkor kihívják maguk ellen .azokat a társaikat, akik már tel­jesítették kötelességüket, de még­sem vihetnek szabadpiacra gabo­nát, mert a törvény szerint egy- egy községnek csak akkor jár a szabadpiac, ha teljesítették a köz- I ségi gabonabegyüjtési tervet. Mit veszítenek a szabadpiac elő- : nyének elmulasztásával a dolgozó j parasztok? Néhány példa is vilá- j gosan megmutatja. Vas Vilmos orosi dolgozó parasztnak hat hold földje van. Teljesítette beadását, félretette a vetőmagot és az évi kenyérnekvalót. Még 623 kiló ter­ménye maradt, amelyet szabad­piacon értékesített. Elhatározta, hogy a terményért kapott pénzből egy 900 forintos kerékpárt, egy A gabonabeadásban Nyíregyháza város halad az élen A megyei versenybizottság a 15-i jelentések alapján a Megyei Párt­bizottság versenyaászlaját Nyíregy­háza városinak ítélt-e, mint a gaibo- nabegyiijtés élenjárójának: tervét 15-ig 96.3 százalékra teljesítette. Második a mátészalkai járás 95.G százalékos teljesítéssel, 8. a, baktat 95, 4- a kisvár dai 9), 5. a nyírbá­tori 91, 6. a, vásárasnrnnényi 87.1, 7. a -nyíregyházi 86.4, 8. a csengeri SC, S. a nagykáUói S.j.7, 10. a ke­rnelei 84.S, 11. a tíszalökí 81.2, s 12. a fehérgyarmati járás 80.3 szá­zalékos teljesítéssel. A megye első községe továbbra is Nyirsslöllös 126.8 százalékos telje­sítéssel, második Kisvarsány 116.7 százalékkal. Hátulkullogó községek: Tisziad-O'b és Szakoly. A tennelőcsoportok közül a sza- bolcsveresmarti Kossuth jár az élen A tíszalökí járás vezet a mezőgazdasági A -mezőgazdasági munkában első járás a íis.valöki, A tarlóhánitást itt befej-eztfclk a dolgo-zó parasztok, má­sodvetési tervüket 80 százalékra feljesítietiték. Pótibeporzast a napra­forgó- és 'kukoricaterUletilk 41 szá­zalékán végeztek, második a kis- várdai járás, ahol a tarlóban,Búst 98.2 százalékra, a másodvetési ter­vet pedig 65 százalékra teljesítet­ték. Harmadik a nyírbátori járás, negyedik a nagykállöi, 5. a nyír­egyházi, 6. Nyíregyháza város, 7. a kemecsei, 8. a bakjai, 9. a máté­szalkai, 10. a vá;sftrosmi|iményi, 11. a csengeti, -12. a - íShérgyamiati járás. . • Első község Pair oh <(. A Megyei Pártbizottság versenyzászlaját kari­ja, mert tei-lóhánrási, másodvetési tervét 100 százalékra teljesítette. Póttbeporzást a vetésterület 85 szá­zalékán végeztek. A trágya-hordás rövidesen befejeződik. A megyei tanács vándorzászlaját Tismeszlár kapja, ahol a tarló- hántást 100, a másod vetést 82. a pőtbeporzást 42 százalékra végez­ték el. A termelőszövetkezetek versenyé­ben továbbra is első a fényeslitkei Fürst Sándor, második a szamos- kéri Új Élet. Az állami gazdaságok közül leg-j jobb munkáit a nyinnadai állami ] gazdaság végzett: tarlóhántási ter-í vüket 113, másodvetési tervüket | 134 százalékra teljesítették, a sző-j lobén befejezték az ötödik permet«- j zést, a gyiimölessziiretre felkészül-; tek, a tárolóhelyeket fertőtlenítet­ték, a dohány-téte.ielést befejezték. 156.4 százalékos teljesítéssel, máso­dik a pátrohai Boldogulás útja. 125 százalékkal, harmadik az aranyos- apáti Béke 121 százalékkal. Az állami gazdaságok között első a barabási, második az abapusztjai állami gazdaság. A cséplési munkában első a nagy- kallói gépállomás 138 százalékos teljesítéssel, második a nagyvarsá­nyi 126, harmadik a dözsapusztai 124 százalékkal. mu Ilkákban Második a donibrádi állami gaz­daság, ahol a magi-épa-arafásban, csépiéiben értek el jó eredménye­ket. Negyven holdról a magrépa-tö- veket összeszedték és besilóztálk. Liz hold kapadohány második törését is befejezték. A nyírmadaí gépállomás teljesí­tette legmagasabb százalékban a talajmunka tervét. Eddig a nyári tervet 167 százalékra teljesítette. Második a sőrekúti gépállomás 1.40 százalékos teljesítéssel, harmadik a kölesei gépállomás 117.5 száza­lékkal. A cséplési és egyéb mezőgazdasá­gi munkákat összegezve, első a nagykáUói gépállomás 125.5 száza­lékkal,. második a dézsa pusztai 125.1 százalékkal és harmadik a nyírmadaí gépállomás 109.5 száza, lékkai. Augusztus 13-tól 164g az alábbi községeik és tennelőcsoportok kap­ták meg a szabadpiaci értékesítési jogot: Községek: Nyirgel.se, Mériapócs, Kidét«, Pócspetri, Nyírbogát, Ko­fa j, Vencsellő, Szabolcs, Nyírmegy- gyes, ököritőfiilpös Ramocsaháza, Levelek, Nyírkércs, Oégónydányád, Gyiiigye. Termelőcsoportok: Rétköz- berencsi Petőfi, nví-rgelsei Dózsa, Béke őre, Petőfi, Bűzakalász és üj Élet, máriapócsi Uj Barázda, Sza­badság, Békeszerető és Vörös Csil­lag, kislébai Új Élet és Rákóczi, pócspetri Uj Barázda, Petőfi, Rákó­czi és Kossuth, nyírtoogáit'i Petőfi, Békebástya, Hunyadi, Kossuth, üj Élet és Haladás, kemecsei Kossuth és Micsurin, kófcaji Lenin és Vörös Október, vencsellői Szabadság, sza­bolcsi Szabadság, újfehértói II Kongresszus és Vörös Ősükig, fffl- pösdairőci Zalka Máté, nyírmeggyest Szabad Föld, ököritófülpösl Hala­dó, Szabad Föld, Vörös Csillag él Béke őre. kocsordi Vörös Csillag, győrteleki Dózsa, kispalád! Rákóczii, szamostaitárfalvi Ady. porosaimat Rákosi és Dózsa, olcsvaiapáti Petőfi. HAJAS LAJOS, megyei min. meghatalmazott. Bereczki László fehérgyarmati tanácstag példamutatása Bereczki László, amikor teljesí­tette beadási kötelezettségét, hívás nélkül bement a tanácsiházára, hogy adják oda néki a hátralékosok név­sorát, mert ő sorra fogja járni . a hanyagul teljesítőket, de azokat is meglátogatja, akik még nem csépel­tek el. Bereczki László tudja, hogy öt választói nemcsak azzal bízták meg, hogy a saját kötelezettségét teljesítse, hanem törődjön a -közér­dekkel is. ö olyan ember a község­ben, akire dolgozó népünk sorsának irányítását bízta és él is a megbíza­tásra!. (1/7'. sajtócsoport.) A pusztadobosi tanácselnök és titkár sürgősen javítson munkáján Pusztadoboson a tanácselnök és tanácstitkár a kulákok állal félre­vezetett néhány dolgozóra hallgat­va, azon siránkoznak, hogy nem le­het elszámoltató bizottságot kikül­deni, mert úgyis eredmény tel ««ül jönnék vissza. A puszta-dobosiaknak emlékez­niük keil a vajai békebeszámolóra. Kik voltaik azok, akik leghangoswb- ban mondták, hogy mi leszünk az elsők, nem a vajaink? A dobosiak. De úgyiábszik, hogy Pusztadoboson a szavak és a tettek különbözők. A tanácselnök és titkár elvtársak pe­dig ne legyehek megalkuvók, ha­nem alkalmazzák a törvényt, ahol arra szükség van. (MT. sajtócsoport.) pár 260 forintos bakancsot, 500 forint értékű ruhaneműt, egy pár női cipőt és egy villany vasalót vá­sárol. ónodi István hatholdas ke- meeaei dolgozó paraszt 3630 forin­tot kap a szabadpiacra vitt gabo­nájáért, amiből egy kerékpárt. 1950 forintért három kabátot, 800 forintért fehérneműt és egy 980 forintos tűzhelyet vesz. Még több jut vásárlásra Erdőhegyi József nagykáUói középparasztnak, aki nem kevesebb, mint 18 mázsa ter­ményt visz szabadpiacra. Falvaink dolgozó parasztjainak törvény szerinti kötelessége a be­adás teljesítése, részvétei az or­szágépítésbe,n. Érezzék kötelességük­nek azon társaik felvilágosítását, akik a kulákokra hallgatva sirán­koznak, s ne feledjék el, a nép e’bn Ugei ellen nekik is harcolniok kell. Tegyenek meg mindent azért, liogv községeikben szabadon árusít­hassák a gabonát. Serkentsék köte­lességteljesítésre az elmaradókat, hiszen addig az élenjárók sem áru­síthatnak szabadon, míg az elma­radók hátráltatják a községet! Nemcsak a tegnapi Néplapban pellengére állított tiszaadonyi ta­nács nem törődik a begyűjtési tör­vény betartásával, s ezzel akadá­lyozza azt, hogy a községbeli dol­gozó parasztok szabadon értékesít­hessék gabonaíeleslegeiket. Jóné- liány tanács van, amelynek vezetői, tagjai úgy gondolják, elvesztik népszerűségüket a dolgozó parasz­tok előtt, ha szigorúan érvényesítik a törvényt, ha megbüntetik az el­maradókat. — A becsületes, be­adásban élenjáró dolgozó parasz­tok hívják fel a tanácsok figyel­mét a gondos munkára, a törvé­nyek következetes érvényesítésére. Mondják meg a tanácsvezetőknek, a tanácstagoknak: visszaéltek a bi­zalmunkkal, ha nem tartatjátok be a törvényt! Nem népszerűséget szereztek ezzel, hanem egyenesen rosszat akartok nekünk, hisz szé­gyenben maradunk az ország előtt, s elvesztjük a szabadpiacot! Maguk a dolgozó parasztok köve­teljék meg a tanácsvezetőktől, hogy szigorúan járjanak el a beadást szabotáló kulákokkal, a kötelesség­teljesítést halogató, félrevezetett dolgozó parasztokkal szemben. Sa­ját érdekük ez, dolgozó paraszt­társaik érdeke is! Pár nap van még hátra augusz­tus húszadikáig. Alkotmányunk születésnapjáig. A falvak kommu­nistái mozgósítsanak a szabadpiac kedvezményének ismertetésével Is, lendítsék fel még jobban a beadás versenyét, hogy megyénk újból az élenjárók közé kerülhessen 1 Újabb 15 község és 43 termelőesoport viheti szabadpiacra gabonáját

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom