Néplap, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1952-08-02 / 180. szám

NÉPLAP 1902 AUGUSZTUS 2, SZOMBAT •» partépítés ________ A járási pártválasztmányok elé Á napokban ülésezett a megyei pártválaszlmány, hogy megbeszélje a Központi Vezetőség június 27—2S-1 ülésének útmutatásait. A Központi Vezetőség ülésén Horváth -Márton és Farkas Mihály elvtárs meghatározta azokat a feladato­kat, amelyek pártszervezeteinkre várnak. Ezeket a feladatokat be­szélte meg a megyei párt választ­mány megyénk területére alkalmaz­va. Augusztus 3-án, vasárnap járási pártválasztmányi ülést tartanak megyénk öt járási székelyén. A já­rások legfelsőbb politikai szervei vitatják meg az eddigi hiányossá­gokat, s határozzák meg azokat a feladatokat, amelyeket Horváth Márton és Farkas Mihály elvtár­sak útmutatásai nyomán járásuk­ban végre kell hajtani. A választ­mányi ülések egyik legfontosabb feladata az, hogy értékelje a párt- szervezetek tömegfelvllágosító mun­káját, hozzájáruljon a helyes mód­szerek elterjedéséhez, s egyben se­gítséget adjon a hibák kijavításá­hoz. Mutassanak rá a beszámolók arra, milyen hibákból, hiányossá­gokból adódott, hogy egyes járá­sokban, községekben az aratás- cséplósi munkák következtében lanyhult, vagy teljesen megszűnt a népnevelő, felvilágosító munka. Néhány pártszervezetünknél az ön­elégültség jelei mutatkoznak, s ez okozza a népnevelő munka elha­nyagolását. Példa erre a tiszalöki járás legtöbb községe, de különös­képen Büdszentmibály. Ebben a községben folyt a múltban legjob­ban az egyéni és csoportos agitáció, itt'kaptak és használtak fel a nép­nevelők legtöbb helyi érvet, s mond­hatjuk, nem kis eredménnyel. Büd­szentmihály • a tavaszi mezőgazda­sági munkákban, a növényápolás­ban élenjárt, s a begyűjtési mun­kákban sem volt az utolsók között. Ezek az eredmények etbizakodottá tették a községi pártbizottságot, a 'pártszervezeteket, s kevesebbet fog­lalkoztak a népnevelőkkel, kisgyü- lés előadókkal. Nem foglalkoztak ebben a községben az ellenség elle­ni harccal sem kellően, ezért tör­ténhetett meg, hogy u kuiákok leg­nagyobb része szabotál a cséplési munkáknál. Ilyen jelenséggel más községben is találkozunk, Horváth Márton elvtárs az ellenség elleni harccal kapcsolatban azt mondja: „Fel kell lépni a falusi felvilágo­sító munkában a kutak veszélyessé­gének lebecsülésével, a „szétvert ellenség” hangulatával szemben ... A falusi agitációban a kulákságot nemcsak személyszerint, hanem mint ellenséges osztályt is le kell lep­lezni, amely a nagybirtok-rend­szer utóvédje, az imperialisták háborús terveinek szövetségese.” Mennél több módszert kell, hogy adjanak a pártválasztmányi tagok hozzászólásai az alapszervezetek- nék, olyan módszereket, amelyek a közvetlen feladatokra való aktív mozgósítást segítik elő. Harcos, bá­tor, bíráló legyen a járási pártvá­lasztmány. Mutasson rá a beszá­moló azokra a hiányosságokra, amit egyes pártszervezetek elkövet­tek, adjon ezzel is segítséget a hi­bák kijavításához. A hozzászóló elvtársak vessék fel bátran és me­részen a járási pártbizottságoknak ez ellenőrzésnél és segítésadásnál mutatkozó hibáit, beszéljenek azok­ról a helyes módszerekről is, ame­lyekkel a JB. segítséget adott az alapszervezetek munkájához. Be­széljenek arról a hozzászóló elvtár­sak: mi tettek a Horváth elvtárs beszéde óta, hogyan hasznosították azt gyakorlati munkájukban, mi­lyen segítséget adott az a cséplési, begyűjtési munkákhoz. A pártválasztmíny másik igen fontos feladata a pártnak az ifjú­sággal kapcsolatos munkájának értékelése. Megyénk valamennyi járásáról elmondhatjuk, hogy bár ezen a területen vannak eredmé­nyek, azonban még mindig igen sok a javítani való. Amellett, hogy igen nagy a káderfluktuáció a DlSZ-blzottSágoknál, a DlSZ-szer- vezeteknél, egyes járási pártbizott­ságok és községi pártszervezetek igen keveset, vagy egyáltalán nem foglalkoztak a fiatalokkal. Éppen ezért a DlSZ-szervezetek életének egyik komoly fogyatékossága a gyenge politikai munka, s ebből ered az. hogy fiataljainknak kiseb­bik részéről mondhatjuk cl, hogy élenjárnak a termelésben. A DISZ munkájában lévő fogya­tékosságok log/őbb oka az, hogy sem pártbizottságaink, sem párt- szervezeteink nem vették számí­tásba a DISZ erejét a feladatok megoldásánál. Pártbizottságaink, pártszervezeteink nem vették figye­lembe, hogy az ifjúsúg nevelése és mozgósítása nemcsak ifjúsági ügy, hanem pártunk egyik legfon­tosabb, állandó feladata. Feladata a pártválasztmánynak gondoskodni arról, hogy a DISZ-sael való fog­lalkozás állandó és helyes legyen. Rá kell mutatni arra, hogy főleg falusi fiataljainknak nagy szerepe van a falu szocialista átalakításá­ban. Elsősorban a gépállomások IJISZ-szervezetét kell megerősíteni, de a termelőszövetkezeti DISZ-fia- tálok jó munkája, eredményeik is elősegítik a termelőcsoportok meg­szilárdulását, felfejlődését. Bizo­nyítja ezt a fényeslitkei „Fürst Sándor” termelőszövetkezet DISZ- fiataljainak példája. A „Fürst Sán­dor” fiataljai élenjárnak a terme­lőmunkában is, s nem kevés közük van ahhoz, hogy szövetkezetük több újonnan belépővel erősödött most. Szabolcs-Szatmár megye a be­gyűjtés félévi eredményének érté­kelésekor mint az ország első me­gyéje, elnyerte a minisztertanács begyűjtési vándorzászlaját. A párt- bizottságok, pártszervezetek jó munkájának bizonyítéka ez. Ezek az eredmények egyes pártbizottsá­gunkat, pártszervezetünket elbiza- kodottá, önelégülté tett. Sokkal fo­kozottabb mértékben kell harcot indítanunk azért, hogy az augusz­tus 20-i versenyben, a terménybe- gyüjtésben is megtartsuk az első helyet. Nagy a lemaradás ezen a téren megyénkben, az országos ér­tékelés szerint még az utolsók közt vagyunk. Éppen ezért sürgős a se­gítség. a politikai munka megja­vítása. Meg kell erősíteni vala­mennyi községünkben a pártszerve­zeteket, a DlSZ-szervezeteket, s ko­moly feladattal kell megbízni őket. Ki kell szélesíteni a tömegagitációt, alkalmazni kell annak minden for­máját. Egyéni agitáció, kisgyftlések. faliújságok és híradók útján kell mozgósítani dolgozó parasztságun­kat a beadás gyors teljesítésére, ugyanakkor keményen le kell súj­tani a beadást szabotáló kulákok- ra. A járási pártválasztmányi ülés feladata az, hogy segítséget adjon valamennyi pártszervezetnek ehhez a munkához, s segítse a fiatalokat ahhoz, hogy ők is méltó harcosai legyenek az augusztus 201 ver­senynek, a begyűjtési terv mara­déktalan teljesítésének! A dolgozók és a műszakiak együttműködése: az alkotmányi fogadalmak teljesítésének alapja A Tiszamenti Yízműépítő Válla­lat téglás! munkahelyén a dolgo­zók lendületes munkával teljesítik az Alkotmány ünnepére tett válla­lásaikat. A felajánlások maradék­talan teljesítését elősegíti ezen a munkahelyen a műszakiak jó mun­kája, akik a munkatér, a jó anyag és szerszám biztosításával, a bri­gádok együttműködésének megte- remtésvel, valamint a gépek jó kihasználásáról való gondoskodás­sal segítik a munkahely dolgozóit. A betonozok tervüket naponta 50 százalékkal tudják túlteljesíteni. Ugyanígy a kubikosok is. A víz­torony építkezésénél az alkotmányi munkaversenyben a dolgozók 7 nappal előzték meg tervüket, míg az Ivóvízhálózat, szennyvízcsator­na építésénél 9 és fél nappal jár­nak előbb a dolgozók tervüknél. Az alapozásánál Kónya Miklós Lengyel Sándor kubikosok 165 százalékos teljesítménye mellett gyengébb tel­jesítményű munkatársaikat tanít­ják és legjobb harcosai a munka- fegyelem megszilárdításáért indí­tott mozgalomnak is. Fabula Pál továbbra is a nagy családba tartozik Újtelek-bokor Nyíregyházá­hoz tartozik. A várostól délre terül el. Vagy 120 csaUld lakja. Mind szorgalmas, dolgos emberek. A nydrimunkák idején kihalt ez a tanyabokor. Nem látni embert. Mindenki kint van a határban. Meg is látszik jó munkájuk ered­ménye. Dúskalászú termést hord­tak itt asztagba. Újteleken most nincs meg a megszokott csend. Meg a nap fel sem led, már búg a cséplőgép. Ez így van kora reg­geltől este 10 óráig. Halad is a munlca szaporán. 5 nap alatt 1/0 családnál csépellek el. A gyors csépiéit gyors beadás követi. A\ dolgozó parasztok nem várják a 2} óra elteltét sem, legtöbben 1,1 órán belül teljesítik a, beadást. Hogy tudják ezt elérni Újtéléként Jó népnevelő munkával. Eigeczki Mw- ria, a begyűjtési albizottság tagja nem rest felkeresni a dolgozókat. Kibeszél get velük, most főként ar­ról, hogy a terménybeadás törvény és ezt teljesíteni kell. Eigeczki Má­ria nincs egyedül. Van segítőtársa, Varagó Pál cséplőmunkás népneve­lő. Faragó Pál a cséplőgép „elő­hírnökei’. ö az, aki — mielőtt a cséplőgép egyik gazdától a másik­hoz menne — személyesen felkeresi a dolgozó parasztokat. Elbeszélget velük. Most Fabula János szomszéd­jának udvarán búg a gép. Már nem sok van az osztagból. Alig másfélórai munka. Faragó Pál etető lenéz a dobtól. Látja, hogy már nem sok a csépelni való. Int társának, hogy váltás! Ö maga pe­dig leballag a dobtól, egy kicsit rendbeszedi magát, megigazítja ru­háját, a portól megtörli arcát és elindul a szomszéd Fabula Pál ud­varára. Mikor megérkezik, Fabula épp az asztagot nézegeti. Körbe járja, felnéz a tetejére. — Ki tud­ja, hányszor volt oz így, mióta be­hordott. Faragó köszönés helyet ezzel kezdi. — Nézegeti, nézegetit Számít-c sokrat , í — Hát.., A fejadag, meg a vetőmag biztosan meglesz. — És a t er menybe adás f — Tcnnénybeadást... Már te is ezzel kezded... Mindig, mindenki­től csak ezt hallja az ember... Hát a beadás . . . Azzal is lesz valami... Ila én nem adom be, beadja más.... — Nem úgy van a~, Pali bácsi! Nem széyycUné, ha a maga neve kikerülne a. fain táblájára a nemtéljesítök oldalára?! Gondolja csak el, azok közül, akik eddig elcsépeltek, egyedül lenne ott... Nagy szégyen lenne ám az! — Nem szégyelleném én ... öreg vagyok már én. 65 éves. Nem bá­nfán már én ... — Ide hallgasson... Mindenki azt mondaná itt a bokorban, „lát­játok, Fabula az egyedüli, aki azt akarja, hogy na kapjuk meg a sza­bad piacot”. — Hát nem erről van szó... — Hanem mirőlt... Pont erről. Az ország bőséges kenyeréről, első­sorban a városi munkások kenyeré­ről. Azok dolgoznak azért, hogy ne­künk pépeink, jó ruhánk, öntöző­csatornánk, meg villanyunk legyen!----Itt villany? — megcsóválja a fejőt Fabula Pál és mosolya azt a kétkedést árulja el, hogy „lehetet­lenség az, amit Faragó beszCV’. — Ugyan már... Hát mit gondolszf — Ez így lesz! Látja Borba-, nyátt... A rádióállomás áldása., minden házba, eljutott, mindenhol szól a rádió. Gondolták volna ezt azok jelszabadulás előtt?... De­hogy gondolták .,. Még álmodni sem merlek róla. — Nem ér az nekem semmit, hogy Borbányán rádió van. — Majd lesz itt is. — Majd lesz ... Mikor?... Nem érem már én azt meg, — Dehogy nem. Meg nem csak azt kell nézni, hogy az „én terményem­ből mi lesz nekem", hanem azt, hogy mi lesz az egész országnak... Útja, az a munkás, aki építi a Tiszalöki Erőművet, az nem csali azt nézi, hogy neki legyen villany, hanem azt, hogy az egész ország­nak legyen ... Hiszen mi egy nagy család vagyunk. Ebbe a nagy csa­ládba belciarlozik az egész ország dolgozó népe. Maga is. És mit gon­dol, mi van azzal a gyermekkel, aki elszakad a családtól?... El­véss ... Nem boldogul. — Hát... — Fabula Pál körül­néz, Gö éves lábai elfáradtak, azt nézi, hová lehetne leülni, mezítelen talpával elsimítja a földet és leül, folytatja mondani valóját: — Azt az egyet tudom, hogy « kormányt becsülni, tisztelni keit. — A kormány pcdif!A mi fiaink ülnek a minisztériumokban. Azok szabják a törvényt velünk együtt. Maga is akarta a hatalmas építkezéseket, amelyek folynak az országban: és most a terményével nem akarja elősegíteni az építést, az alkotást1 Fabula Pál feláll hirtelen, zsebre- tcszi kezét és így szól: — Inkább arról beszéljünk már, hogy mikor jöttök ide! — Nem sokára. Már hozhatja ki a zsákokat... láragó elvtárs sem akarja folytatni a beszélgetést. Megy vissza, a géphez. * Rövid idő elteltével Fabula rál udvarán búg a cséplőgép. 11-től 3 óráig el is csépelik a terményt. Még a gép az udvaron áll. Röpgyűlés„ A munkások együtt arról beszél­nek, mit vállaljanak az Alkotmány ünnepére. Végül is megfogalmazzák a vállalást, amely így szól: augusz­tus 10-re a még hátralévő 80 csa­lád terményét elcsépeljük és úgy végezzük a népnevelő munkát, hogy egyetlen egy hátralékos sem lesz ebben a tanyabokorban... Fabula Pál ezalatt egylovas foga­tával a zsákok mellé áll és így szól a munkásokhoz: — Gyertek már, segítsetek fel­tenni ezt a zsákot, mert én tovább­ra is a közösség nagy családjába akarok tartozni... „A Magyar Népköztársaságban a nők a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek44 „00. §• (1) A Magyar Népköztársaságban a nők a férfiakkal egyenlő Jogokat élveznek. (2) A nők egyenjogúságát szolgálják: munkafelt&ieleiknek a férfia­kéval azonos mórion való biztosítása, a terhessér, esetére a nőknek járó fizetett szabadság, az anyaság és a gyermek tokozott törvényes védelme, továbbá az anya- és a gyermokvériel mi intézmények rendszere.” A kapitalista országokban a burzsoú politiku­sod, liberálisok, radikálisok és jobboldali szociál­demokraták rengeteg hangzatos beszédet mondtak inár arról, hogy a nőket a férfiakkal egyenlő jo­gúvá kell tenni. A beszédnél tovább azonban nem mented... Angliában 1945-ben, amikor a „munkáspárt” hatalomra került, megígérték, hogy felszámolják a nők másodrendű szerepét, az ígéret azonban itt is csak ígéret maradt. Igaz, hogy Angliában megvan a nő aktív és passzív választási joga, ez azonban nem tükröződik a parlament összetételében. A nő­képviselők aránya az öt százalékot sem éri el, a Lordok Házának kapuja pedig zárva van előttük. Még megdöbbentőbb az amerikai helyzet ezen a téren. Az Egyesült Államok lakosságának több mint a fele nő, az amerikai kongresszusban azon­ban mindössze 9, a szenátusban pedig csak egy nő kapott helyet. Amerikában állami alkalmazásban csak ritkán találunk nőket. Egyes államokban valósággal kö­zépkori intézkedések vannak érvényben a nőkkel szemben. így például a férjnek megvan az a joga, hogy megszökött feleségét a rendőrséggel v issza- hozathatja. Egyes államokban a törvény megtiltja, bogy a bíróság előtt gyengeelméjüek, részegeskedök és — nők tanúvallomást tegyenek. Arizona állam­ban a dolgozó nő keresetét a törvény értelmében köteles férjének átadni. Alabamn-állarabnn a férjé­nek testi fenyítési joga van a feleségével szemben. A tőkés államokban a nők hiába végeznek azo­nos munkát a férfiakkal, alacsonyabb bért kapnak, így van ez az Egyesült Államokban, Angliában, da az európai kontinens kapitalista országaiban is. Olaszországban, ahol a ruházati iparban 81, a tex­tiliparban 73, az élelmezési iparban 89 százalék nő dolgozik, a nők 30—40 százalékkal alacsonyabb bért kapnak, mint a férfiak. Nyugatnémetország- bnn a nők heti átlagkeresete egyenlő munka elle­nére 35.2 százalékkal alacsonya!)!), mint a férfiaké. Különösen szembetűnő ez az aránytalanság az élel­mezési iparban, ahol 45.1 és a nyomdai és sokszo­rosító Iparban, ahol a nők 45.7 százalékkal keve­sebb bért kapnak, mint a férfiak. A kapitalista országokban még mindig megvan a Szégyenteljes megkülönböztetés a férfi és a nő munkája között s ezt az egyenlőtlenséget a burzsoá törvények védelmezik. A magyar dolgozó nők „amikor az imperializ­mus ellen, a békéért harcolnak, akkor egyszersmind azt a jólétet védelmezik, amelyben női miniszter, három női miniszterhelyettes, 71 női képviselő, GG.OOO női tanácstag, női sztahanovisták, tszcs-elnö- kok, egyetemi tanárok, pedagógusok, egészségügyi dolgozók, mérnökök és technikusok ezrei és tízezrei tanúskodnak arról, hogy a nők egyenjogúsága ná­lunk tényleges, az ország vezetésében, az élet min­den területén megnyilvánuló egyenjogúság.” (Szabad Nép 1951 március 8.) A munkaitörvény értelmében a dolgozó nőt nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely egészsé­gére hátrányos következményekkel járhat. -4 teher­ben lévő nőt a terhesség hatodik hónapjától kezdve nehéz testi munkára, vagy éjjeli munkára beosztani nem szabad. Saját kérelmére orvosi vélemény alapján egészségügyi szempontból megfelelő munka­körbe kell áthelyezni. Ebben a munkakörben sem lehet kevesebb a keresete, mint amennyi az előző hat hónap folyamán volt. Intézményesen biztosítja a törvény a háromhónapos szülési szabadságot. A hároméves és az ötéves tervben számos új szülőotthon épül. Mig 1945-ben összesen 52 szülő­otthon működött, addig a hároméves terv eredmé­nyeképpen 1049 végén már 98 szülőotthonunk volt. Az ötéves tervben újabb szülőotthonok tucatjai épülnek, 1954-ben 155 re emelkedik a számuk. A felemelt ötéves terv szerint a terv végére ötszörösére emelkedik a bölcsődei férőhelyek száma, óvodák, napköziotthonok építésére is komoly össze­geket fordítanak. .Le ötéves terv keretében anya-és csecsemövédelemre, szülőotthonokra, bölcsődékre, napköziotthonokra 11S.5 millió forintot ruházunk be. Szabolcs-Szatmárban egyedül Nyírbátorban: kö­zel 200.000 forintos költséggel szülőotthon, 350.000 forintos költséggel bölcsőde és 100.000 forintos kffltt seggel anya- és csecsemőotthon létesült, amely utóbbit újabb 65 férőhellyel bővítenék. B míg a nyírbátori napköziotthonokban eddig 135 gyermek étkezett, ez a szám most közel két és félszázrá. emelkedett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom